Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-11-09 / 90. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 90. számához. nek kellő óvatossággal ós körültekintéssel megfelel, túlzott aggodalmaknak kell tartanunk a megyebizottság azt a feltételét, hogy a községi határozatot csak az esetben hajlandó jóváhagyni, ha a gyáros a községi képviselőtestület által meghatáro zandó s a segélylyel arányban álló tőkebefektetést mutat ki s" ezenkivül arra is kötelezi magát, hogy a képviselőtestületi határozatban kijelölt számú munkásokat állandó és szakmunkásokból (?) alkalmazza. Felfogásunk szerint a törvényhatósági bizottság határozata semmivel sem mond többet, mint a község képviselőtestülete s körültekintésben sem múlja felült amazt ; még is a kitűzött feltétel olyan, melynek a község óvatos határozata után nincs semmi értelme, sem külön értéke. Különben a Schwartz gyára már szeptember óta működik; a munka 40 géppel folyik, most még 40 gép érkezett s a napokban, amennyiben elegendő munkás anyag fog állani rendelkezésre, — mind a 80 gép üzembe kerül. A munkásleányok tanulókonyak, ügyesek s egy-két heti tanulás után minden tekintetben megfelelő munkát produkálnak. Egyúttal felhívjuk a szülőket, hogy leányaikat minél hamarább vezessék fel a gyárba, ahol eleinte 80—40, később 50—80 krajcár napi keresetre számithatnak. A gyár, ha átlag egy korona munkabért számítunk, ugy 70 munkásnak évenként mintegy 25 ezer korona munkabért fizet ki; ehhez a község évi 1200 korona javadalma olyan aránytalanul csekély áldozat, hogy szemben azon óriási szociális haszonnal, melyet a gyár üzembentartása eredményez, alig figyelembe vehetőnek mondható. Esküdtszéki tárgyalások. Gyilkosság szerelemből. Szerdán tárgyalta az esküdtbíróság a mostani ciklus legérdekesebb, legmegindítóbb esetét: Pénzes Imre gyilkosságát. A közönség is tudta ezt s e napon majdnem egészen megtöltötte a hallgatóság padjait s mindenki feszült figyelemmel hallgatta a szerelmes falusit. Maga a vádlott 19 éves, csupasz arcú gyerek s máris gyilkosságról dörgött feléje az ügyész. Bátor, nyilt tekintetű, ügyesen, okosan védekezik s némi rokonszenvet is ébresztett. A többi alak is érdekes volt. Törülmetszett falusi tipus gyönyörű, szép magyaros beszéddel, melyben se szeri, se száma sem volt az eredeti, zamatos kifejezéseknek. A tárgyalás kilenc óra felé kezdődött meg. V. Szakmáry Arisztid elnökölt, birák Hubay és Tholt. Ügyész Tó th Ferenc. Pénzes Imrét Jantsovits Emil védi. Esküdteknek kisorsoltattak: Gémes Ferenc, Reisner Emánuel, Fischbein Soma dr., Wallerstein Soma, Lavatka József, Kovács Mihály, Durkó Gábor, Kúti .Jakab, Mittner Sándor, Vidovszky László, Riegler János és Domoszlai József. A vádlott. Gyilkosság bűntette miatt emelt vádat a kir. ügyész Pénzes Imre ellen, aki előre megfontolt szándékkal e célra vásásolt forgópisztolylyal Vésztőn, 1902 évi évi április 13-án megölte Lévai Zsuzsanna, férjezett Bottyán Zsigmondnót. Pénzes Imre ref. vallású, született 1883-ban. — Elismeri a bűnösségét ? kórdte az elnök. — Elismerem. — Mondja el, mi vitte a cselekedetre és hogy ismerkedett meg Lévai Zsuzsannával. — Igazfalvára akartam egyszer menni ós Zsuzsa édes anyjánál jártam megtudni, hogy mennyibe kerül az utazás, mert már ők voltak ott. Az anyja azt mondta, hogy most éppen ott van a lánya, ha haza jön, majd megtudja mondani. Mikor hazajött a lány, újra elmentem. Ekkor a lányt rögtön megszerettem. Azután pedig többször bálba vittem. — Meg vallották egymásnak, hogy izeretik egymást? — Igenis meg. Ha már bálba jártunk együtt, hát csak szeretni kellett egymást. Mikor pedig az édes anyja férjhez akarta adni, azt mondta Zsuzsa nekem, hogy inkább meghal, sem hogy Bottyán Zsigmond felesége legyen. De ón nekem még nem volt pénzem, az anya meg nagyon erőszakolta a lányt, aztán felesége lett Bottyán Zsigmondnak. — Mi történt a tett elkövetésének napján ? — Azon a napon vettem meg a revolvert. Elmentem Zsuzsa anyjához és ott a kis kertben a vályú alá tettem a fegyvert. Innen a szomszédba mentem, ahova később Zsuzsa is eljött ós a szomszéd feleségével elment egy közeli temetésre. Mikor visszajöttek, súgva kérdezte, hogy megvettem-e már a revolvert s arra kórt, hogy a mikor menni készül, hivjam vissza. Vissza jött a kapuból s ekkor már — egyedül voltunk. — De nemsokára jöttek a többiek is s igy nem beszélhettünk. Később átmentem hozzájuk, akkor már ott volt a férje is, aki hamarosan elment; azt mondta, hogy dolga van. Elkísértem egy darabon, azután visszamentem. Zsuzsa odahaza nagyon sirt és azt mondta, hogy nem megy vissza többet a férjéhez. Ezután mindketten bementünk a kamarába és ott irtunk egy levelet, de nem mehettem ki a revolverért, mert az anyja s a nénje a kamara ajtó előtt állottak. Végre nagy nehezen, majdnem erőszakkal rávették Zsuzsát, hogy menjen haza a férjéhez. Ekkor azt súgta nekem a konyhában, hogy lőjjem hát meg az utcán. Utánuk is mentem és kisértem őket. Mikor közel voltunk Bottyán Zsigmondék házához, elővettem a revolvert ós meglőttem. Kétszer lőttem rá, egyszer meg magamra. — Milyen közel állott a leányhoz ? — Egy lépés se volt köztünk. — Megvallotta magának a lány is, hogy szereti ? — Igen. Azt is mondtam, hogy feleségül veszem. — Meddig járt jegybe a lány? — Négy hétig ós akkor is mondta, hogy meg akar velem halni. — Mért rejtette el a fegyvert ? — Mert az édes anyja mindig megtapogatott, hogy nincs-e nálam öldöklő szerszám. — Mórt zárták be a kamara ajtaját ? — Azért, mert az öngyilkosságot akartuk elkövetni. — Hiszen nem volt ott a revolver, mondja az elnök. — Hát azért, mert jött az anyja. — A tanuk igazolták, hogy a lány önként, a saját elhatározásából ment férjhez. — Nem ugy van. Ezután elmondja móg vádlott, hogy szeszes italt sohasem szokott inni. A tanúk. A meggyilkolt leány anyja, Lévai Gábornó elmondja, hogy Pénzes Imre Gábor fiának volt a cimborája ós e réven járt a házhoz, nem Zsuzsa miatt. Nem is mondta soha, hogy szereti Zsuzsát. Zsuzsa szerette vőlegényét, azt mondta róla, hogy : kicsi ember, de nagy benne a jóság ; a házasságra senki se eröszókolta. Az esküvő jó kedvvel folyt le. — Utoljára mikor volt Pénzes Imre a házánál ? — A tett elkövetésének napján délelőtt. Kérdezte s tanú megmondta neki, hogy délután Zsuzsa férjével együtt hazajön. El is jöttek s Pénzes is. A leányt a kamarába küldte, Pénzes utána ment. Mikor bejöttek, a lány azt súgta tanúnak, hogy vigyázzon Imrére, mert öngyilkosságról beszélt neki. Emialt mégis tapogatta Pénzes zsebeit. Előbb Bottyán Zsigmond, a férj, majd estefelé leánya is hazafelé indult idősebb nővére kisóretóben. Pénzes utánuk ment s ekkor történt a szomorú eset. A tanút szembesítették a vádlottal. Pénzes: Hát nem mondtam ón, hogy szeretem Zsuzsát ? L ó v a i n ó : Bizony nem mondtad fiacskám. Szegény fejed, tudom, hogy a védelemre gondolsz ki ilyeneket. Pénzes: Nem a védésemre mondom, ugy segitsen innen el az Isten, ahogy igazat szóltam. Bottyán Zsigmond, 28 éves, a férj volt a második tanu. Elmondja, hogy látásból szerette meg Lévai Zsuzsát, aki szintén megszerette és aki „megajánlotta magát" lelesógül. — Miből gondolta, hogy szereti magát a lány ? — Hát kérem láttam, hogy simul hozzám . . . — Csókolódzott is, mig jegybe jártak ? — Az már kérem hamar dolog lett volna ! Két előbbi tanu által elmondottakat ismétli ezután. A többi tanu Szántó Mihályné, 0 s ü 1 1 ö n g Jánosné, M i k e Andrásnó a gyilkosság megtörténtét irják le. P a r di Gergely és felesége, Csősz Imre és C s u r a i jelentéktelenebb vallomásokat tettek. A szakértők szerint Pénzes Imre ép eszű, józan gondolkozású fiu. Ezután az ügyész az esküdtekhez intézendő kórdóst a gyilkosság fogalmával ajánlotta feladni. A védő pedig kérdésbe kivánta foglalni, hogy nem volt-e elmetehetsége megzavarva a tett idején. Dr. F i s b e i n Soma esküdt „erős felindulást" magában foglaló kórdóst indítványozott. A bíróság visszavonult ós jó másfél órái tanácskozás után kihirdette a kórdóseket. Az első a gyilkosságot, a második szándékos emberölést foglalta magában; a harmadik is ezt azon toldással, hogy nem-e az áldozat komoly kívánságára cselekedett. Volt még néhány mentő kórdós. Ezután Tóth Ferenc alügyósz elmondta vádbeszódet, melyben az első kérdésre kérte az esküdtek válaszát. Szépei] ós hosszan fejtette ki érveit, melyre meggyőződését alapította. Bizonyította, hog^ Lévai Zsuzsa nem Pénzest, de Bottyán! szerette A védő, Jantsovits Emil, a szerelem erejének hatalmáról beszólt, mini Pénzes tettének közvetlen okáról. Megka póan, meggyőzően csoportosította bizonyítékait, hogy Pénzes ós a lány együtt akartak meghalni. A vád- ós vódbeszód után az esküdtet visszavonultak. A feleletek alapján kósőbt a bíróság vonult vissza s Pénzes Imréi tettóért enyhítő körülmények betudásával kót és fél évi fegyházra ítélte Féltékeny szerető. Megcsappant érdeklődés mellett tár gyalta a bíróság Huszarik Mihály bün ügyét, ki a vele vad házasságban élő A n drás Jánosnót egy bicskával mellbe szúrta Az utolsó napon az elnöki teendőket H u b a y Lajos törvényszéki biró látta el, dr T h o 1 t István ós dr. S z e g e d y Lajo: mint szavazó birák Tóth Ferenc alügyés: közvádló ós dr. L a d i c s László ügyvéc védőként szerepeltek Az esküdtek közül i következők sorsoltattak ki: Vámos Sán dor, Heczler Alajos, Mester Gábor, ifj. Be lanka János, Murvai András, Vlagyovit István, Riegler János, Wallerstein Sámuel inkát elbeszéljük, ós azokat fejtegetjük. Ez már egész rendszerré fejlődött. Ki is adhatnánk egész bátran egy álmos könyvet. Es vannak megfejtések, amelyek mióta csak technika van a világon, mindig beváltak. Ilyen például ; ha valaki szigorlatok előtt kávéházzal álmodik, az menthetetlenül bukik; ha katonabandával álmodik, szintén bukásnak néz elé. Ellenben : ha Köriig, vagy Rados tanár úrral álmo dik, okvetlen átmegy. Es most képzelheti a szerencsétlenségemet. A szigorlatok előtt körülbelül egy hónappal már bizonyos kúrát kezdtem. Ugyanis minden kávéház előtt mikor elmertem, egy hatalmasat köptem ; s tudja mi lett az eredmény? Minden éjjel kávéházakba lumpoltam álmombin, ós a rendőrségnél a köpéseket közcsend háboritásért (hangosan köptem) bizonyos büntetést vettek meg rajtam, de nem álmomban. Hát mondja meg most nagysád, mi az ördögnek menjek ón szigorlatozni, mikor biztos bukásnak nézek elé ? Inkább visszaléptem. A következő évben uj módszert alkalmaztam. A szigorlatok előtt lumpolni jártam. Iszonyú orgiákat csaptam. a.z eredmény ugyanaz lett. A rendőrségnél fizeti,em, ós éjjel álmomban is folytattam az orgiákat. A harmadik évben közönyösen viselkedtem. Se nem köpköd tem, se nem lumpoltam. A rendőrséggel nem is volt bajom, hanem azt átmodtam, hogy egy kávéházban szólt a katonabanda, ón meg hallgattam. Ez épen elég volt nekem arra, hogy otthagyjam a műegyetemet. Nem is egy, hanem két ómen ? Csak nem megyek ilyenek után szigorlatozni ? Qépirónő (részvéttel kezét nyújtja): Szegény barátom ! Jogász: Köszönöm nagysád, köszönöm. Ön olyan jó. Mikor közelemben van és ránézek, igazán mindig azt hiszem, az édes anyám van mellettem. Gépírónő: Nagyon meg vagyok tisztelve ! Jogász: Most jogászkodom. Elég szép élet. Olyan nincs mint a technika, mert nem lehet annyit tanulni. Itt is tanultam azért már annyit ... Qépirónő (közbevág) : Mintegy közönséges marha ! fogász (folytatva): Es azt hiszem lesz is eredménye. Mivel a szigorlatok már közelednek, itt is álmodtam. Qépirónő (ijedten): Jézus Mária csak nem kávéházzal ? Jogász : Olyan formán, de nem egészen ugy, mint technikus koromba. Azt álmodtam ugyanis, hogy éjjel lumpolni mentem. Amint beléptem egy kávéházba, ott mint egy varázsütésre megkapott a vendéglős és a pincérek, ós minden teketória néluül ki dobtak. Technikus szemmai vizsgálva a dolgot, ez azt jelenti, hogy megengedik az istenek, hogy most juniusban neki menjek a vizsgának, azonban legalább egyből elbukom. Hanem szeptemberben átmegyak. Mondom, ez technice van megfejtve. Qépirónő'. Lehet, hogy jogice máskép lesz ! (A hivatalfőnök rengeteg sok kopogtatni valót tesz a gépírónő asztalára. Azzal kimegy.) Jogász (folytatva): Álmodtam ugyan katonabandávaí is . . . Qépirónő (kinek ajkai a sok munka láttára hófehérré változnak. Dühösen toppant a lábával): Vége lesz már ennek a marhaságnak? Jegyezze meg maga majom, hogy nem vagyok a technikán! Itt ne álmodozzon, hagyjon engem dolgozni! Azt hiszi, kíváncsi vagyok a maga ostoba álmaira ? Az ördög bánja, ha mindjárt kávéházba ölik is meg ! Mit bámul? (A nyelvét ráölti.) Meee 1 technikus ! (Leül és mérgesen kopogtat.) íorbóly Gábor, Vidovszky László, Kuti Ja:ab, Domokos Mihály. Pótesküdtak lettek íómeth Pál 03 Dankó Gábor. Vádlott. Huszárik Mihály jól megtermett, 23 íves legény, ki a folyó óv eleje óta szerelmi dszonyt folytatott András Jánosnéval. L mult évi april hóban nagyanyjával: özv. Dián Jánosné val együtt költözött az AnIrásnó lakásába, kitől a hátulsó szobát bó•elték ki. Állandóan azonban nem lakott ittan, mivel szolgálatot vállalt ós csak is i mult évi november vége felé költözött ásszá nagyanyjához. Andrásné nem a legjobb viszonyban slt a férjével, kivel gyakran veszekedett, s hogy kárpótolja magát, legény emberekiel kezdett viszonyt. Férje ezt elnézte. Az isszony szívesen társalkodotf Huszárikkal iS, kinek sok bizalmaskodást megengedett. A f-évi január 2-án vagy 3-án Andrásnó ízért perlekedett férjére, mert nem állott sl cselédnek. Ekkor ez megharagudott, s éjszakára a kamarába ment hálni. Andrásnó Huszárikot felszólította, hogy menjen be hozzá; beszélgetés közben megkérdezte, elvennó-e feleségül ? A legény igennek válaszolt Ettől kezdve szoros szerelmi viszonyban éltek egymással, a férj jelenléte azonban kellemetlen volt nekik, hogy szabaduljanak tőle, Andrásnó addig perlekedett rá, mig az megunva a folytonos zsörtöldést, junius hóban elszegődött cselédnek, A mint háztól eltávozott, Huszárik azonnal beköltözött az asszonyhoz is közös háztartásban éltek együtt. Közeledvén a mezei munkák ideje, Komár Györgynek megígérte, hogy a repcekaszálásnál segíteni fog neki ós 60 frt foglalót adott Huszariknak, ki a kapott össeeg egy részét elpálinkázta. Mámorosan érkezett haza, Andrásnó látva a becsípett embert, haragosan szólt rá: — Na megjöttél, itt vagy te részeg disznó. Huszarik tiltakozott, hogy nem részeg, majd a kamrába ment szalonnnát, kenyeret vágni s falatozni visszatért a konyhába. Ott civakodni kezdett szeretőjével, kinek szemrehányásokat tett, hogy miért járnak hozzá mások is. Andrásnó tagadta a dolgot, majd megharagudva azzal vágott vissza, hogy nem parancsol abban, ki )árjon hozzá és ki ne. Huszarik erre dühbe jött, az asszonyt sarokba szorította s a kezében levő bicskát teljes erőből mellébe döfte, majd a polchoz ugrott, honnnan a konyhakést lekapta, hogy szeretőjét vele megölje. Ez megijedve a dühös embertől, elszaladt. Huszarik okkor a kamrába ment, a kaszniban levő 6 kor. készpénzt magához véve, kártyázni ment és mulatott, mig a szarvasi rendőrség le nem tartóztatta. Az elnök kérdésére kijelenti vádlott, hogy cselekedetót hirtelen felindulásban követte el, mert elkeserítette, hogy másokat is szeret, azért döfte belé a kést, hogy ha az övé nem akar lenni, a másé se legyen. Különben nem volt józan. Sértett. András Jánosné, Juhász Mária beismeri, hogy Huszarikkal szerelmi viszonyt folytatott s azzal férje eltávozása után együtt is ólt. A bicskát oly erővel döfte mellébe, hogy ennek következtében megtántorodott, de midőn észre vette, hogy vádlott a konyhakés után kap, megrémült és a szomszédba futott, honnan nagybátyja kisóretóben tért vissza, de midőn lakásának kerítéséhez ért, a vérvesztóstől összerogyott. Sebe 17 nap alatt gyógyult meg. Ragaszkodik vádlott megbüntetéséhez, azonkívül marasztalni kéri az orvosi és gyógykezelési dijak megfizetésében is. A fórjet, egy jámbor, együgyü alak, ki meglehetős szánalmas benyomást tett az esküdtekre, hallgatták ki. Nincs tudomása a felesége ós vádlott viszonyáról, valamint azt sem tudja, hogy egy szobában laktak-e. Hallotta ugyan ezt másoktói, de nem törődött azzal. A beidézett tanuk mellékkörülményekre lóvén kihallgatva, lényegtelen vallomásokat tettek. Vád és védelem. Tóth Ferenc alügyósz hosszabb beszédben bizonyította a szándékos emberölés bűntettének kísérletét, melynél nem lehet mentségül elfogadni vádlottnak azt a védekezését, hogy ittasságból keletkezett hirtelen felindulásban követte el, mert a kihallgatott tanuk ezt nem igazolták, de megcáfolta vádlottnak az a beismerése is, hogy a tett elkövetése után kártyázni ment. Az is nyilvánvaló, hogy cselekedete sértett életének kioltására irányult, mivel nagy erővel őt mellbeszurta, sőt azután a konyhakést emelte rá. Kérte az esküdteket, hogy az általa felhozott indokból vádlott bűnösségét állapítsák meg. Dr. Ladics László szépen átgondolt, ugy formailag, mint tartalomra nézve is egyaránt magvas beszédben kelt Huszarik védelmére, igyekezett az ügyész által felhozott érveket megerőtleniteni és sok szerencsével csoportosította azokat az enyhítő körülményeket, melyek védence eljárását menthetővé teszik. Előadása élénk hatást tett az esküdtekre.