Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-11-01 / 88. szám

állásra való tekintet nélkül rószesitette egy becsületes munkában megőszült egyszerű munkását a magyar kulturának : B e n c z e Sándor endrődi r. kat. tanitót, ki szerdán érte meg 25 éves fordulóját annak, hogy rá lépett erre a Jrögös pályára. Ez alka­lomból a róm. kat. egyháztanács (nem is­kolaszék) díszközgyűlést tartott, a melyre Bencze Sándort küldöttség hivta meg, s ahol az ünnepelt érdemeit Rezey Szil­viusz kir. tanfelügyelő szép beszédben mél­tatta. Este a „Korona" vendéglő nagyter­mében 90 teritékü társasvacsora volt. Szép volt az ünnepély valóban s igaz, hogy Bencze Sándor egyénisége az oka an­nak, hogy egyáltalán létre jött — mert volt Endrődön oly tanitó is -a közelmúlt­ban, aki 52 évet tanitott egyfolytában ju­bileum nélkül, — de mégis Zelinka János plébánosnak köszönhető annak si­kere. Különös azonban a dologban az, hogy a pár évvel ezelőtt fennállott, vagy talán ma is fennálló Gyoma — Endrőd já­rási tanitó kör, a melynek Bencze Sán dor alelnöke volt, az ünnepélyen, a melyet egy tanitó tiszteletére rendezett a közön­ség : teljesen hiányzott. Egy katolikus ta­nitó vett részt Gyomáról csupán. — A körösladányi tagosítás. Pataki Viktor mérnök munkálatai ellen a körös­ladányi érdekeltség részéről mintegy 157 felszólamlás adatott be a törvényszék úr­béri bizottságához, melyek nagyrészben alaposak is voltak, a tagositó mérnök el­járása azonban jóhiszemű volt, miutár: a birtokrészletek kiosztásánál a kataszteri munkálatokat vette alapul. Az 1885-ik év­ben, midőn az állami közegek a körös­ladányi' határban a kataszteri felmérést eszközölték, több olyan vizlevezető é r volt, melyeket a parti tulajdonosok akkor nem használhattak, azonban jogilag birto­kukhoz tartozónak voltak tekintendők. A felmérést eszközlő mérnökök ezzel ellen­tétben ezeket a vizeket u r a t 1 a n terü­letnek vették, és a község nevére irták. Azóta az úgynevezett s i s k á s i vizszabá­lyozó társulat nagyobbszabásu csatornát ásatván, a vizerek legnagyobb része ki­száradt és szántóföldekké alakult át, me­lyeket az egyes parti tulajdonosok évek sora óta használnak. Ezekre nézve termé szétesen sérelmes volt a birtok parcellák olymódon történt megállapítása, hogy a vizerekből lefoglalt területek a község tu­lajdonaként tekintetvén, a részükre meg­állapított járandóságból le vonattak. Dr. T h o 1 t István törvényszéki biró a hely­színi eljárás folyamán az érdekeltek ki­fogásait alaposaknak találván, elrendelte, hogy a Pataki mérnök által elkészített kiosztási tervezet ennek megfelelően helyes­bítessék. A tagositási munkálat egyébként már annyira előrehaladt, hogy január hóban minden valószínűség szerint, a közbirto­kosság megállapodásához képest az elhe­lyezés kérdésében is határozni lehet. A birtokosok három csoportba fognak osztani, s a mérnök ennek megfelelően fogja az egyesek ingatlanságát kijelölni. — Az aradi sikkasztás. Elmúlt már a szenzációja az aradi sikkasztásnak ós a közönség izgalma is lecsendesedett. Amitől annyian féltek: a pénzpiac ós az intézet megrendülése, nem következett be. A nagy tartalóktőkéjü bank nem érzi meg Bőhm Adolf bűnös cselekményeinek hatását. S ha eleinte vettek is ki összeget, már teg­nap s tegnapelőtt betétek is történtek. Az üzletmenet teljesen akadálytalanul folyik. A sikkasztás ügyében móg pénteken folyt a vizsgálat ós Konsicz ky József cég­vezető titkárt nem függesztették fel, mint a lapok irták. Péntek éjjel 1 órakor M e s z­1 ó n y i Antal kir. ügyész G r e ó n Nán­dor tb. főkapitány által letartóztatta Bőhm Adolfot, kit aztán a fogház betegszobájá­ban helyeztek el. Pénteken L a c z a y Endre, az osztrák-magyar bank aradi fiók­jának főnöke, Fodor Gyula, az arad­megyei takarékpénztár főkönyvelője és P á r i s Lajos dr. felügyelő-bizottsági tag Csabán tartózkodtak az intézet csabai fiók­jának megvizsgálása végett. A fiókintóze­tet különben egyáltalán véve nem érinti Bőhm sikkasztása. A vizsgáló-bizottság mindent rendben talált s megelégedését fejezte ki a csabai intézet vezetése ós ke­zelése felett. — A muzeum gyarapodása. A csabai muzeum-egyesület gyűjteménye e rapókban megint szépen gyarapodott. A muzeum igazgatója értesülvén, hogy Bákósszentan­dráson földforgatás alkalmával több régi­séget találtak, néhány nap előtt átrándult ós az addig talált anyagedónyeket, kővetőt és egy reuszarvas agancsának tövét átvette. (Az elsőket Péteri József, az utóbbit S i n k a János ajándékozta a muzeumnak.) Onnan Öcsödre ment, „ahol Molnár Béla a birtokában levő, Öcsödön talált igen értékes régiségeket, u. m. : kót malomkövet, egy parittyakövet, egy igen szép, teljesen ép, széles kővósőt, több őskori hálósulyt, köztük kót ielző súlyt, u. n. tiizsór-követ ós egy jávorgún agancs-tövét a diluviális korszakból, a legnagyobb készséggel, ön zetlenül, a muzeumnak ajándékozta. Az igazgató megtudván továbbá, hogy a mező turi tanyák közt lakó gátőr szintén több régiség birtokában van, azt is felkereste ós a nála levő három őskori agyag-edényt, egy tálat, egy hálósulyt ós egy igen érde­kes, oldalán ós fenekén átlyukasztott agyag­edényt, minőt a gyűjteményekben nem igen látni, a muzeum számára igen jutányosán megvette. — A gerla-bókéii ut kiépítése. A vár­megye törvényhatósági bizottságának a geria—békési útszakasz kiópitóse tárgyá • ban a kiépítési költségek fedezésére s ezzei kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozó vóghatározatát a kereskedelmi miniszter érdemben jóváhagyván, ezen útszakasz ki­építése iránt az előmunkálatok megtétettek. Az államépitószeti hivatal javaslata alapján a közigazgatási bejárás mihamarább, 2—3 héten belül meg fog történni s a földmun­kálatok az év őszén ós a jövő tavasszal elkészülnek. A kiépítés részletes terveit az államópitészeti hivatal móg a tói folyamán elkészíti, ugy hogy az árlejtés megtörténte után a munkálatokat már a kora tavasz­szal megkezdetnek, s az ut a jövő ősszel a közforgalomnak átadható lesz. Jóvá­hagyólag vette tudomásul a kereskedelmi miniszter leiratában azt, hogy a veszei hidtól a gerlai hidon át Békésre s innen pedig a kettős-körösi hidon át, Körösladány felé vezető útvonal a doboz—békési ut szakasznak a törvényhatósági közutak so­rából való kihagyása folytán célszerűségi okokból Gerla, illetve helyesen a törvény­hatósági vóghatározat szerint, gyula—bé­kés—körösladányi útnak neveztessék el. — Az építési költségekre nézve a tör vónyhatóság a kópén határozott, hogy a 18000 koronába kerülő földmunkálatokat az idei költségvetés megtakarításaiból há­zilag készítteti el, a fennmaradó 105017 korona 7 fillér kőpálya munkálati költsé­geket pedig a felveendő 60000 koronás kölcsönből fedezi, ami a ministeri jóváha­gyás folytán megerősítést nyert, csupán a kölcsön felvételére vonatkozó vóghatározat jóváhagyásától van móg függővé téve, mely előreláthatólag szintén mihamarabb be fog következni, ugy hogy semmi akadálya sem lesz az ut kiépítésének. — Mezőberény község költségvetése. A község 1903. évi költségvetését hétfőn tar­tott ülésén tárgyalta a községi képviselő testület. Az összes bevételt az ez óvi 38,354 korona 20 fillérrel szemben 58,281 korona 28 fillérre irányozza elő a költségvetés. Az összes kiadás a folyó óvi 137,344 korona 71 fillérrel szemb?n 134,637 korona 40 fillér lesz a jövő évben. Pótadó által fede­zendő 76,356 korona 42 fillér. Igy az első csoportbeli költségek után 35'20%, a má­sodik csoportbeliek után 22°/ 0, a harmadik csoportbeliek után 18"30% * esz a pótadó. A költségvetést M u c s i Mihály számügyi jegyző előterjesztése alapján változatlanul elfogadták. — A kis vasút forgalma- Á folyó óvi szeptember hó l-jén életbeléptetett rend­kívül olcsó személy-díjszabás már is olyan lendületet adott a kovácsháza-csabai vonal szemóly-foagalmának, hogy célszerűnek mu­tatkozik még egy pár személyvonat be­vezetése. A csabai hetipiacokon mindig kevés a két vonat, sőt a napokban lezaj­lott csabai országos vásár alkalmával több mint 1600 utas vette igénybe a „kis vasút"-at; oly mennyiség ez, mely már egy nagy vasútnál is figyq^mre méltó ered­mény. Az alföldi első gazdasági vasút igazgatósága e hó 15-től kezdve teljesen uj menetrendet léptet életbe ; Csabáról indul nap o n t a reggel 5 órakor, délután 1 óra 47 perckor, szerdán ósszom­b a t o n pedig délelőtt 10 óra 21 perckor egy-egy személyvonat Kovácsháza felé, — Csabára érkezik naponta délután 12 óra 4 perckor, ós délután 6 óra 55 perc­kor, — ezen kivül télen reggel 8 óra 21 perckor, nyáron reggel 6 óra 28 perckor szerdán ós szombati napon. Vagyis a vasutivállalat harmadik teljes óvóben az eredeti 14 helyett hetenként 32 vonat köz­lekedik ; reméljük, hogy a forgalom ekkónti gyarapodásához fűzött kívánalmak is meg fognak valósulni. Érdekes megjegyezni, hogy a 32 vonat közlekedése ma a motor üzemmel kevesebbe kerül, mint amennyibe a 14 mozdonyvonat került. Az első teljes évben (1900-ban) 41265 utas vette igénybe a kis vasutat; e szám az óv végével már előreláthatólag 60000-re emelkedik. Ha ez a lenézett kis vasút ilyen eredményt pro­dukált, mit lehet várni akkor a csaba — békés—vésztői vasúttól, ahol az érdekelt vidéknek mintegy 75000 lakosa van ? — Államsegély. A kereskedelemügyi miniszter megérdemelt kedvezményben ré­szesített egy megyebeli ipartelepet. Klein Mór és társa mezőberónyi cég szövőipar vállalatát, a pénzügyminiszter hozzájáru­lásával ez óv jánuárjától számítandó 5 évre a törvényesen megengedett adóked vezméuyekben rószesitette. — Felakasztotta magát. Beteges asszony volt özv. O p a u s z k i Mihályné Gubis Mária, 45 éves csabai napszámos aszony ; a kórházból, ahol több héten át ápolták, csak a napokban került ki. Folytonos be­tegeskedése teljesen megfosztotta testi erői­től, sőt az utóbbi időben a gyengeelméjűség tünetei is mutatkoztak rajta ; a kórházból elbocsáttatván, anyjánál, özv. Gubis Andrásnó Turcsan Zsófiánál vonult meg 2390 házszám alatt hat kicsiny gyermeké­vel együtt. Tegnap délelőtt 8 órakor Gu­bisnó a berónyi ós békési ut torkolatában .urt' norton kútra ment vizért, — mire haza került, leányát: Opauszkinót 9 órakor a lakás hátulsó szobájának mestergerendá­jára összecsavart kötőjóuél fogva felakasztva találta. Hiábavaló volt minden ólesztósi kísérlet, a szerencsétlen asszonyból már kiszállott a lélek. Tettét valószínűleg elme­zavarodási rohamában követte el. — Felfüggesztett esküdt. A szarvasi járás főszolgabirája felfüggesztett állásától egy községi esküdtet. V i s z k o k András a neve, aki hivatalához illően nem visel­kedett. Felfüggesztésének oka az, hogy becsmérlőleg nyilatkozott többek előtt az országos gazdasági munkás ós cselódsegélyző pénztárról. — Közkórházi bizottság ülése. A vár­megyei közkórházi bizottsága az alispán elnöklete alatt a kórházi igazgató jelentése alapján foglalkozott a kórház villany vilá­gításával, fűtésével s egyéb folyó ügyeivel. Tudomásul vette a törvényhatóságnak a kórház állami kezelésbe való átadására vo­natkozó vóghatározatát s a bemutatott vállalati szerződóseket jóváhagyási zára­dókkal látta el. — Az osztálysorsjáték új játékterve A. m. kir. szab. osztálysorsjáték legújabb játék­terve, amely a november 20-án kezd5d5 sorsolá­sok tervezetét magában foglalja, érdekes újítá­sokat tartaliniz. Egész sor főnyeroménynyei és nagyobb nyereménynyel toldatott meg a nyere­mények számi, ami által a nyeremények összege a régi 13.160,000 koronáról '14.459,000 korónár« emeltetett. Egy millió koronánál lobbal szaporí­tották mag a oyereméiiyek sommíját, araikor a sorsjegyek számát tizezer darabbal emelt\k. Az uj nyeremények közt vii e^v 80,000 koronás, egy 50 000 koronás, egy 25,000 koronás, egy 20,000 koronás, öt 10,000 koronás A több fő­nyereméaynyel a nyerés esélye kétségtelenül megjavult. — Vakok felvétele. A szegedi vakok intézetébe vallás, nemre való tekintet nélkül 10—30 éves vakok vétetnek fel Akik vak hozzátartozóikat felvétetni óhajt­ják, az intézet felügyelő bizotts igához intézett kérvényeiket mielőbb nyújtsák be. Bővebb felvilágosítást az intézet igazgató­sága ad. — A legszebb és legszerencsésebb házak egyike Budapesten a Király-bazár a Feren­ciekterén, mely dúsan aranyozott homlok­zatával valóságos látványosságot képez. A tőkapu melletti díszes helyiségben van a Bndapesti 7akarékpénztár osztálysors­jegy-eladási osztálya, a hol legutóbb — a mint a napilapokban is olvasható volt — rövid időközben három nagy főnyereményt fizettek ki a szerencsés sorsjegyvevöknek. Jelenleg a posta ismét özönével hozza a megrendeléseket ezen szerencsés bankház­nak, miután az uj húzás már november 24-én történik. Ott a legkisebb rendelést is pontosan intézik el, költséget pedig nem számítanak. Egy negyed sorsjegy ára 3 ko rona, egy fél 6 korona, egy egész 12 korona. Ki onnan sorsjegyet hozatott, még nem bánta meg. Jótékonyoélu államsorsjáték Miut az előző években, az idén is nagy jótékonyoélu államsorsjátók tartatik. Ezen sorsjáték tiszta nyereményeiben a következő 11 jótékonyeélu in­tézmény réBzesedik egyenlő részekben : 1. a va­gyontalan állami tisztviselők özvegyei és árvái segélyezésére szánt alap, 2. a kézdivásárhelyi és vidéki Rudolf-kórház, 3. a Magyar Gazdasszo nyok országos egyesülete, 4. a Magyar Orszígo? központi Fröbal-nőegylet, 5. a budapesti Mária Doroltya-egyesület, 6. a budapesti első gyermek­menhely-egyesület, 7. a horvát Menca Academica, 8. a Stefánia pjsti gyermekkórház egylet, 9. az országos dijnok-egylet, 10. a budapesti poliklini­kai egyesület, 11. a budapesti Mária congregatió. A játékterv nagyon kedvező esélyekkel kecseg­tet, a főnyeremény 150.000 korona, az összes nyeremények 365.000 koronára rúgnak. Sorsje­gyek á 4 koronáéit kaphatók minden só- és adó­hivatalnál, a legtöbb postahivatal és dohánvtözs­dében. A húzás mái f. é. decemPer 30-án tör­téuik. — A segélypónztáJ terjedése. A lelket­len népbujtogatók, akik szegény munkások filléreiből élősködnek, nagyon meg vannak ijedve. Látják, hogy minden erőlködésük dacára is az országos Gazdasági Munkás ós Cselédsegélypénztár népszerűsége egyre teried, s a nép mindjobban felismeri, hogy milyen áldásos ránézve ez az intézményünk. Persze ez nem tetszik az agitátor úr iknak, mert ők egyáltalában nem ezt akarják, hogy a nép boldoguljon, hanem hogy ők boldoguljanak. Miután pedig a segélypUni­tár terjedésével az ő népszerűségük egyre fogy, kétségbeesett erőfeszítéssel minden eszközt felhasználnak, hogy a népet tévútra vezessék ós visszatartsák a pénztárba való belépéstől. Hiába való erőlködés. A nép erősebb, mint ők gondolják, s kezdik be­zsákmányolhassa az elvtársak zsebeit, ha­nem a ki a népet biztosítani akarja miu­den eshetőség ellen, s oda törekszik; hogy a beállható munkaképtelenség esetén le­gyen miből megélni mindenkinek, anélkül, hogy kéregetésre ós alamizsnára szorulna. - A megtérült kár. B. beosülete3 szabó­mestert baráti körben nyugtalan természetű em­bernek ismerték. Folyton uj terveket kovácsolt, minden pillanatban uj vállalatokba bocsájtkozott, azonban semmit sem bonyolított eredményesen. Alig volt a városban egyesület, melynek habár mindig csak rövid időre, tagja ne lett volna, A legutóbbi társulás tiz barátja és iparostárs i ren dezte oly célból, hogy közösen öt egész osztály­sorsjegygyei játszanak a legnagyobb osztálysors­játék üzletben, Török A. s Társa bankházában (Budapest, Teréz-körut 46 b.) Kezdetben örömmel csatlakozott társaihoz, azonban csak két osztá* lyon űzette be az esedékes összoget, mert mint mindig, ugy mo3t is gyorsan elvesztette türelmét ós a társaságból kilépett. Négy héttel a kilépés után a mi szabónk vacsora után családi körben olvassa az esti lapot. Az újságot felületesen for­gatja, midőn tekintete egy kis közleménye í meg­akadt, mely nyilvánosságra hozza Tirök bank­ház mesés szerencséjét. Egyszerre csak elfutja a méreg és dühtől izgatva kiáltja : „Ilyen pech ! Az a szám, melylysl játszottam főnyireményt nyert. És én balga, beszüntettem a játékot, [lyesmi csak velem történhetik." — Egy pillanatig kínos csönd uralkodott a szobában, egyszerre azonban a család legidősebb fla egy hatalmas „Éljent J kiált és mintha megőrült volna, elkezd az asztal körül táncolni. „Apám! - kiáltja izgatottan — a kár megtérült! Én ezzol a sorsjegygyei hátid mögött t«vább játszottam!" — Magyar név. Freireich Bernát orosházi aprójószág kereskedő a saját ós kiskorú gyermekei vezetéknevét belügymi­niszteri engedólylyel F e h ó r-re magyarosí­totta. — F o g 1 Andor gyulai lakos veze­téknevének „Faragó"-ra és H i r n Sámuel s kiskorú gyermekei vezetéknevüknek „He­vesi" -r; leendő átváltoztatását a m kir. belügyminiszter engedélyezte. Szarvasmarha díjazás Kondoroson. A Békósvármegyei Gazdasági Egylet rövid időközben most már másodízben ós pedig november 16-án Kondoroson rendez szarvasmarha díjazást. Kiállítható: tehén fiával 2—3 éves üsző ós bika magyar és nyugati fajtákból. A kiállítás ós díjazás célja kizárólag a békósvármegyei szarvas­marhatenyósztós fejlesztése lóvén, csakis békósvármegyei gazdák állatai lesznek ki­állíthatok s jutakpíjzhatók. Pénzdijat csakis a kis- és középbirtokos nyerhet. Nagyobb birtokosok ós.gazdatisztek^valamint azok állatai, akik a pénzdíjról lemondanak, érem­mel vagy dicsérő oklevéllel tüntettetnek ki. A kiállítás díjmentes. Takarmányról azon­ban a kiállítók mngok tartoznak jószágaik részére gondoskodni. A díjazás tervezete: I. Szarvasmarhák. (Magyarfajta). Si­került szopós borjúval bemutatott tehe­nekre. I. államdij 45 korona, II államdij 25 korona. A gazdasági egylettől: l-nek arany oklevél, II-nak ezüst érem, III-nak ezüst oklevél, IV-nek bronz érem, V-nek bronz oklevél. 2 ós 3 éves üszőkre ós bi­kákra. I. államdij 40 korona, II. államdij 25 korona, ezenkívül I., II, III., IV. ós V-nek gazd. egyleti dij. II. Nyugati fajta szarvasmarhák. Sikerült szopós borjúval bemutatott tehe­nekre. 1. államdij 45 korona, II. államdij 25 korona, ezenkívül I., II, III., IV., V-nek a gazdasági egylet dija. Sikerült 2—3 éves üszőkre ós bikákra. I. államdij 4'J korona, II. államdij 25 korona, ezenkí­vül I., II, III., IV , V-nek a gazdasági egylet dija. A jutalomdijakra pályázó, kétely ese­tén községi elöljárói bizonyitványnyal is tartozik igazolni, hogy a bemutatott állat saját nevelése, vagy legalább is egy óv óta birtokában van. A bemutatott állatok megbirálása egy e végre alakult szak-bi­zottság által a helyszínén fog eszközöltetni. A bíráló-bizottságnak jogában áll a dija­kat egyik osztályból a másikba, — ha ott díjazásra méltó állat nincs — áttenni. Bejelentések D ó r c z y Péter, a kiál­lítás rendezősógi elnökénél, vagy Kondoson az Elöljáróságnál eszközlendök. A kiá'litás kezdete reggel 9 kor, a kondorosi piac­téren. TORVENYKEZES. Öreg ellenfelek. látni, hogy nem az az ő barátja, aki foly­ton ós lelketlenül izgatja a fennálló társi dalmi rend ellen, hogy ezen a címen ki­Fél lábukkal a sírban állnak, mert mind ketten fehérhajú aggastyánok, mégis ellenfelek C z m a r k ó Mátyás ós I) á­v i d István endrődi lakosok. A gyűlölet törvény elé juttatta őket, s ott is haragos szemmel mérték egymást végig. Legutolsó összetűzésük a t. év junius haviban törtónt. Czmcirkó a Takács István tanyáján dolgozott, hol a gazda lakóházat építtetett. Dávid István az endrődi határnak ab­ban a részében, hol a Takács-tanya fekszik mezőőrként van alkalmazva, s rendes napi sétájában arra is elballagott. Az építési anyagok hordása alkalmával Czmarkó nem vigyázott, s hogy hamarabb célhoz érjen, a szomszédos buza táblán is keresztül ment. Az öreg csősz ezt nem tudta elszivelni, azért rászólt : — Ne gázolj bele a búzába. Mi közöd hozzá vén bolond. — Hogy mersz te engem csúfítani ?

Next

/
Thumbnails
Contents