Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-07-13 / 56. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 56. számához. . . . Most pedig levetem a nyári tennisz-szövetet és felveszem a komoly, ünnepélyes redengót: következik a politika. Csütörtökön ismét megkezdődött a kiegyezési tárgyalások operettje, vagyha ugy tetszik : drámája. Operett, mert az osztrákok viselkedése és követelése abba való. Tekintsük csak Körber iparügyi klauzuláját, melyről szó volt a napokban. Csupán az kéne nekik, hogy az osztrák ipar éppen ugy részesüljön magyar állami szállításokban, mint a hazai. Igen laza gondolkodásra mutató követelés, melynek teljesítésével megölnénk a már-már fejlődő magyar ipart, A. tárgyalások drámájáról pedig, abból a szempontból lehetne beszólni, hogy Körb erre vagy Szélire nézve, dráma lesz a dologból: melyben a hős bukik . . . Szsll Bécsbe ment és hosszan tárgyalt Körberrel, mely tanácskozásokon a szakminiszterek is részt vettek, mert állítólag eredményre vezetnek a tárgyalások. A részleteket a titok leple boritja, annyi szivárgott ki csak, hogy a vámtarifa uj elrendezése forog most a szőnyegen. A csekély értesülést aztán nem is késtek feltálalni a lapok, megfelelő „körzettel." — Több mint 500 vámtételt kell megbeszélni s ha még a legnagyobb optimisták vagyunk is, beláthatjuk, hogy hányszor jöhet elő ellentétes nézet a tételek külön-külön tárgyalása folyamáű. Az olasz király pedig végre valahára utazik, s bár nem felejtette el a husz év óta vissza nem adott vizitet, Münchenen, Hallén, Posenen megy keresztül és vasárnap délután érkezik Péterhofba. i^nnyi az egész külügyi politika, tehát figyelhetjük tovább a — kiegyezési hireket . . . Megyei tanintézetek. — Értesítők ismertetése. — A százéves szarvasi gimnaslum. A szarvasi főgimnázium értesítőjét B e n k a Gyula történeti adatai vezetik be a százéves főgimnáziumról. Ea után Plenczner Aladár tanár a kinai birodalom kerületi folyóinak vizrajzárói értekezik. B e n k a Gyula tömören ismerteti az 1802-ben létesitett gimnázium történetét. Három tanára ós 22 tanulója volt akkor az intézetnek. Valamivel később közétke zőt is állítottak, sőt internátust is terveztek. A gimnáziumnak nem igen voltak azonban alaptökéi ; első vagyona egy szárazmalom volt. Később 1816-ban Ben ka Adám lett a gimnázium igazgatója, ki alatt a tanulók létszáma 200-ra emelkedett Ekkor az egyházmegye uj épületet épitett az intézet számára. Simon Sámuel szarvasi esperes 1830-ban indi:otta meg a mozgalmat, hogy Szarvasra telepítsék át a gimnáziumot, miután gróf B o 1 z a József és neje 305 hold földbirtokot, két szárazmalmot és 8 háztelket adtak a gimnázium számára. A mezőberényiek hiába agitáltak az áttelepítés ellen, hiába ajánlott fel a báró Wenckheim család is 150 hold földet és egyebeket, az iskola 1834-ben már Szarvason volt. Az áthelyezést kisebb pénzügyi zavarok követték s bajok voltak az iskola belső életében is Magda Pál ig.izgatása alatt. Később elsimult minden s B e n k a György, Bloch Móric, Vajda Péter ós M o 1 itorisz Adolf idejében felvirult az iskola. A szabadságharc alatt a csatatéren volt a tanári kar ós a tanuló ifjúság. Világos után nyilt meg újra az iskola. Rendezték a tanári fizetéseket ós a tantervet. Molitorisz Adolf után Tatay István lesz az igazgató ; a tanárok között látjuk Delhányi Zsigmondot, Korén Istvánt Benka Gyula, Zsilinszky Mihálylyal együtt 1862-ben jött az intézetbe. Ekkor keletkezett a dalárda, a Vajda-önképzőkör és a tanítóképző. Tatay István 1884-ben lemondott, utódjául Benka Gyulát választották meg ; 1887-ben államsegélyt ka pot.t az intézet s 1895-ben a rendes se gólylyel biró gimnáziumok csoportjába jutott s azóta mindig a haladás utján van. A mult tanévben volt a gimnáziumnak 382 tanulója. A tanítás szeptember 5-ikén kezdődött meg; a tanulók között volt 198 ev., 44 ev. ref., 85 róm. kat., 52 izr., 5 gör. kel., 1 gör. kat. Magyar anyanyelvű 382, német 1, tót 21 Az általános tanítási eredmény megfelelő volt, az iskolaév végén fokozódott. A valláserkölcsi nevelés főgondja volt a tanári karnak. Megalakult a protestáns tanulók gyámintózete, megünnepelték a reformáció emléknapját. Az ev végén 266 tanuló kapott magaviseletből jót, szabály szerűt 95. A -nemzeti fajszeretet és hazafiság ápolását nemcsak a tanítás hazafias szelleme, hanem az önképzőkör ilynemű ünnepélyei is előmozdították. Ünnepélyt tartottak március 15-ikén ós április ll-ikén. A tanítóképzőben 41 hallgató nyert oktatást. Jf békéscsabai áll. polg. leányiskola értesítője a tanévről szóló jelentéssel kez dődik. ry. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1901. juliusában jelentette ki, hogy államosítja az intézetet, miután a község a dologi kiadásokat, két tanterem építését és 3600 korona évi hozzájárulást magára vállalt. Augusztus hóban törtónt meg az iskola átvétele. <_>sszesen 156 növendék iratkozott be az iskolába; a tanévet szeptember 7-ikén nyitották meg. A tanévzáró vizsgálatok junius iy. és 20-ikán voltak. Az erkölcsi nevelés szempontjából az ág. ev. növendékek konfirmációban részesültek és ünnepeltek a reformáció emléknapján. A 'róm. kath. vallásúak kétszer gyóntak s részt vettek egyéb vallásgyakorlatokban, A növendékek egy része tankönyv-segélyt kapott. Novemberben Erzsébet-ünnepélyt tartott az iskola, március 15-ón hazafias ünnepélyt. Volt a növendékek között róm. kath. 49, ág. ev. 44, ev. ref. 2, izraelita 50A tanulás eredménye megfelelő. JI csabai állami polg. fiúiskola értesítője az iskola első évéről számol be. A közoktatásügyi miniszter a mult óv szeptemberében nyitotta meg az iskolát, a község kötelező nyilatkozata alapján, hogy az elhelyezésről gondoskodik. Összesen 36 tanulója volt az iskolának. A tanítás szeptember 9-ikón kezdődött meg. Az iskola megülte Erzsébet királynő emlékünnepét és április 11-ikót. A tanulók között volt ág. ev. vallású 18, róm. kat. 8,

t izraelita 18- Magyar anyanyelvű 27, német 2, tót 7- Junius 8-án volt a tornavizsga,, 20-án pedig az évzáró vizsgák. A tanítás ered mónye megtelelő volt. Jlz orosházi állami polg. fiu és leányiskola, mely kertgazdasági tanfolyammal van összekötve, tizedik, illetve 12-ik óvót töltötte be fennállásának. Szeptember 7-ikén volt a megnyitás; a fiúiskolába 240, a leányiskolába 107 tanuló iratkozott be. A vallás-erkölcsi nevelésre nagy gondot fordított a tanári kar. Az egészségügyi viszonyok jók voltak, az iskola járvány miatt négy napig be volt zárva, ünnepélyek voltak Erzsébet királyné nevenapján, április 11 ón, volt egy ifjúsági színi-előadás is. A felsőbb osztályú növendékek Eötvösönképzőköre is dicséretesen működött, AZ évzáró vizsgálatok junius hó 21-től 28-ig tartattak. Dal a hétről. A hétnek szürke krónikása Rég elfeledte már a dalt, Mióta egyre csöndben élünk S a közéletünk is kihalt. Nincs izgató hir a megyében És minden, minden elpihent . . . Bár tranzensbádi újdonságot Csináltak nékünk odafennt. Fenn, Budapesten kell ii „dráma" Fenn, Budapesten kell a „vér" A pesti bennszülött lakóknak, E nélkül napjuk mit sem ér. Mi meg nyugodtan éldegélünk, A szenzáció, az se kell, Különösen, ha a lapokban Holmi Köves Mór remekel. De Nagyváradról jött igaz hir : Egy főpap lelke égbe szállt, Ki hosszú földi életében Az igazak sorában állt. S ha Csabán számos sok hívének Nem épül Isten hajioka: — Ha utódja ki nem pótolja — Schlauch halála lesz az oka. De mégis érdeklődve várjuk Közgyűlés határozatát, Hogy Csabán a Kossut h-szoborra Mennyit szavaz meg és mit ádNem oszt-e majd fukar kezekkel ? Rendezi-e az ünnepélyt ? Nem riad-e életre hozni Az alvó honfiszenvedélyt . . . Addig is mulattunk Csabán már, Azzal, hogy játsztunk tombolá;: A nőegylet az sohse szűnik Munkálni a szegény javát. Parázs mulatság lett belőle, Mely derűs emlékekre hív, Hogyne, - csak szépet cselekedhet, A könyörülő női szív. S habár nyugodt is most az élet S a „férj" mulathat eleget, Mégis sokszor, az unalomtól Borúsan nézük az eget És óhajtjuk bár véget érne A nyár és lenne hűvösebb ; Kedves ez is, de ami nincsen: Az még ezerszer kedvesebb 1 A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Összedőlt hid. Budapest, julius 12. (Saját tud. táv.) Ti télből érkező távirat jelenti, hogy a város felett rendkívül nagy vihar dühöngött, mely a titeli hajóhidat teljesen szétszakította. A javítási munkálatokba már belekezdtek. Bányarobbanás. Budapest, julius 12. (Sajáttud. távirata.) Johnstowne-i távirati tudositás adja hírül, hogy a camberiai bányákban robbanás törtónt. Számtalan munkás esett áldozatul, akik mindnyájan magyarok ós osztrákok. Barangó. ÚJDONSÁGOK. — Balogh István síremléke. A mi külön poétánk, az oly korán elhunyt jóbarát ós derék ember síremlékére Sopronból vett értesülés szerint eddig 700 K. gyűlt egybe. Ebből az összegből a porladó hamvakra csinos emléket lehetne állítani, D o m o s z1 a y József dobozi uradalmi intéző azonban azt az eszmét pendítette meg, hogy Balogh István hamvait a szókelyudvarhelyi sírkertből szülőföldjére, Dobozra kellenek szállíttatni. Soproni jóbarátai tetszéssel fogadták az eszmét ós szí vesen hozzájárulnak Domoszlay javaslatához. Az átszállításról természetesen most szó sem lehet, miután a közigazgatási hatóságok a törvény értelmében az exhumálást egy éven belül nem engedhetik meg. A nemesszivü poétának tehát mégis teljesülni fog az az óhajtása, melyet életében többször hangoztatott: a szülőföld áldott hantjai alatt, a kanyargó Körösmentén talál majd végső pihenőt, hol kegyeletes kezek bizonyára nem hagyják virág nélkül azt a sírhalmot, mely az ő kihűlt szive fölött fog domborulni. Agg édes atyja, ki fia elvesztése óta szívbeli bánatában fájdalmas megadással nyugszik bele szomorú sorsába, mély megilletődéssel fogja hallani a hírt, hogy az ő jó és háládatos fiának porait a messze idegenből, hol nincs senki, ki sirját gondozhatná, jóbarátai haza fogják szállíttatni, hogy együtt nyugodjon az anyaföld kebelében azoknak a hamvaival, kiknek ő mindene volt, és a kiket ő oly nagyon szeretett. — a. kegyeletes terv megvalósítását már azért is bizton reméljük, mert annak élén dr. S t e n g 1 Antal szoproni kir. ügyész áll, kinek lelkes buzgólkodása tette lehetővé, hogy e költő síremlékére közadakozás utján anynyi összeg gyűlt egybe, melynek segélyével sirja fölé egyszerű, de diszes emlék lesz emelhető. — Bevádolt temetkezési egyleti vezetőség. A gyulai V-ik temetkezési egylet már felszámolt ugyan és a tagok befizetéseiknek egy aránytalanul csekély százalékát visszakapták, de azért az elkeseredés még mindig igen nagy. Ennek lehet tulajdonítani, hogy D á s z k ál Miklós felügyelőbizottsági tag hűtlen pénzkezelés miatt feljelentést tett az egylet vezetősége ellen. Azzal vádolta G 1 a t z János társulati elnököt, Kiss József pónztárnokot ós B e n e Ferenc egyleti jegyzőt, hogy az alapszabályok kijátszásához hozzájárultak s olyan egyleti tagoknak, kik befizetéseiket kétszeri felhívásra sem teljesítették, egyszerű választmányi határozattal temetkezési járulókokat fizettek ki, s ezzel az egyletet megkárosították. Be ne György, Gáspár József és Petik Ferenc pónzbeszedők ellen pedig sikkasztás miatt emelt vádat, mert 4477 koronáról nem tudtak elszámolni. A törvényszók vádtanácsa hoszszasabban foglalkozott az ügygyei. Lehó tzky Vilmos előadó biró ismertette a tényállást. A temetkezési e^ylet'nek feloszlása előtt 94L tagja volt, kiknek 137,307 kor. követelésével szemben 10,749 kor. takarékpénztári betét ós 68 kor. készpénz állott fedezésül ; igy hiányként 126,483 kor. állapitható meg. A társulat romlását nem annyira a hűtlen vagy szabálytalan pénzkezelés, mint inkább az alapszabályok abszurd volta idézte elő. Oly óriási anyagi előnyök biztosíttattak a tagoknak, mik az általuk teljesített befizetésekkel arányban semmikóp sem állottak. Kiáltó példa gyanánt hozta fel, hogy több óv lefolyása alatt 945 tagnak temetkezési járulék gyanánt 148,560 koronát kellett az egyletnek kifizetni, holott az általuk teljesített befizetések 44,360 koronánál magasabb összegre nem rúgnak. Ily képtelen viszonyok között az egyletnek kikerülhetetlenül tönkre kellett jutnia ós teljesen indokolt a 126,488 kor. hiány. Ami a pénzbeszedők hűtlen pénzkezelését illeti, az most már meg nem állapitható, miután sok olyan régi könyvecske, melyekre fizetések teljesítettek, megsemmisült, vagy elveszett. Hasonlóképen nem bizonyítható az egylet vezetősége ellen em^lt vád sem, mert puszta gyanuokok a bűnvádi eljárás megindítására nem alkalmasak. A vádtanács tehát az előadó javaslatához képest megszüntető határozatot hozott. — A szanatórium helye. Lapunk mult számában megemlítettük, hogy L u k á c s György főispán Orosházán eszközölt hivatalvizsgálat után, a Schossberger-fóle kastélyt ment megtekinteni. Amint értesülünk, a kastély megfelelne a szanatórium céljainak annál is inkább, mivel 70 hold park is járulna hozzá. Csupán az orvosok véleménye mondja a kastély környékén porosnak a levegőt, mely nem alkalmas tüdőbetegek üdülésére. Legközelebb értekezlet lesz az ügy érdekében. — Esperesválasztás. Mint már emiitettük, a békés-bánáti ev. ref. egyházkerületben három jelöltet emlegetnek az esperesi állásra : D o m b i Lajos gyulai, P a p p Imre hódmezővásárhelyi ós Futó Zoltán szentesi ev. ref. lelkészeket. A szavazást augusztus hó 10-ón kell megejteni. Ugyancsak ez alkalommal választ az egyház uj tanácsbirót is. Erre az állásra C s a t h ó Zsigmond csongrádvármegyei főispánt jelölték. Ezen állás betöltésére nézve is elrendelték már a szavazást. Mindkét állásra az egyházak presbiterei szavaznak le ós a szavazatokat a helyettes espereshez juttatják. Az uj esperes beiktatása Temesvárott történik meg az ősszel. Temesvárott az ősszel szentelik föl az uj ev. ref. templomot ós éppen erre való tekintettel hivta meg Szabolcska Mihály költőpap a szegedi tavaszi gyűlésen az ev. ref. lelkészeket Temesvárra. — A csabai iparostanoncok helyi kiállítása — mint már jeleztük — e hó 27-én tartatik meg a szokott ösztöndijazásokkal. Azonkívül a kitüntetett jobb munkák az augusztus hóban tartandó ara d-k e r ü 1 e t i munkakiállitásra fognak elküldetni, miért is ezúton is figyelmeztetnek a kiállítók és mestereik, hogy munkáikat a lehető legjobban készítsék el s azokat julius 26-án délig az ipartestületi helyiségbe beszállítsák, mert délután a bírálat ejtetik meg. Felhivatnak egyúttal az iparossegédek, akik az aradi kiállításon részt venni kívánnak, hogy e szándékukat haladéktalanul az ipartestületnél bejelentsók Valamint azok, a kik az aradi kiállítást kedvezményes vasúti menetjegygyei megtekinteni óhajtják, e végett az ipartestületben D i s z 11 Mihály gondnoknál lévő iven még a mai napon beiratkozzanak. — Nem kell jegyző. Pusztaföldvár község képviselőtestülete legutóbb tartott ülésén határozott az uj jegyzői állás ügyében. G o v r i k István községi jegyző lemondása, ki 38 éven keresztül vezette hűséggel a í község ügyeit, tette időszerűvé a dolgot. Két indítvány merült fel az ülésen. A.Z egyik indítvány szerint, tekintve a nagy munkakört, uj adóügyi jegyzői állás volna rendszeresítendő. A másik azonban csak uj írnoki állás lótesitósót óhajtja, 1200 korona fizetéssel. A két indítvány mellett kilenckilenc képviselő szavazott s az elnöklő bírónak kellett döntenie. S a biró e nagyfontosságú kórdósben az írnoki állás rendszeresítése mellett döntött. Igy Pusztaföldvár községének továbbra is egy jegyzője lesz, ha ugyan nem fellebbezik meg a határozatot. — A rendőrföbiztosi állás. A csabai rendörfőbiztosi állásra már eddig is számosan adták be pályázati kérvényüket. Á határidő szerdán fog lejárni. Az állást a csütörtöki közgyűlésen fogja Csaba képviselőtestülete betölteni. Amint eddig látszik, Monszpart István árvaszéki kiadónak ós Hrabovszky Pál községi imoknak vau legnagyobb kilátása arra hogy az állást elnyeri. község bármelyikben megfelelő, munkás hivatalnokot találna. — A gyulai harisnyagvár. Kevés ipari vállalatról lehet elmondani Magyarországon, hogy oly rohamos fejlődésnek ós virágzásnak indult volna, mint a gyulai kötött ós szövött iparáru gyár. Készítményeinek jóságát és szolidságát semmisem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a megrendeléseknek alig képes eleget tenni. Éppen ez okból a gyár igazgatósága elhatározta, hogy az üzemet megnagyobbítja, uj gépeket szerez be, melyeket villamos erő átvitellel hoz mozgásba. A gyár vezetésére egy kiváló szakembert, Vadas Lajost sikerült megnyernie, ki a váci hasonló vállalatnál már szép eredményeket ért el. A forgalom emelkedésével a jövedelem is aránylagosan szaporodik, ós a munkások jelentékeny ke-