Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-10-12 / 82. szám

Melléklet a Békésmegyei Közitíny 1902. évi 82. számához. ban indult meg a csekély számú tanulók tanítása. A kegyes lelkű, protestáns vallású özvegy báróné nemcsak lakást adott kastélyában S k o 1 k a András igazgatónak, de élte fogytáig pénzzel, tűzifával, fűtővel, gabonával segitette ugy a szerényen dijazott tanárokat, mint a jobb tanulókat Nagy segitsége volt az iskolának Major Pálban, a báró Wencheim család jószágigazgatójában, ki az iskolai élet minden mozgalmáról s égető szükségeiről hiven értesitette a jó lelkű, úrnőt. Annál inkább megtehette ezt Major Pál, mert őt tette meg a fentartó egyházmegye a főgimnázium pénztárosának és gazdájának. A mezőberényi lelkészek pedig a németországból ide szakadt nagy tudományu 0 e r t e 1 Zachariás példájára szintén nagy áldozatkészséget mutattak abban, hogy részint lakásuk nélkülözhető részét átadták közétkező helyül, (Zacharidesz tót lelkész) részint dijtalanul részt vettek a tanitás munkájában. (Berey István ev. ref. lelkész). S k o 1 ka András, ki már előbb Szarvason a Tessedik Sámuel lelkész által emelt ós soha eléggé nem méltányolható áldozatkészséggel fentartott gazdasági iskolában (practico^oeconomicum institutum) jó hirü tanárként volt ismeretes, hogy a megnyitandó gimnáziumba munkás tanártársakat szerezzen, felutazott Pozsonyba, Modorba s onnan Procópius Pált és D o b r ow o d s z k y János sárvári levitát megszerezte s leküldte Berénybe. 1802. október 2 ikán indult meg a tanitás 22 tanuló val ós három tanárral. A beteg S k o 1 k a helyett a tanitást és igazgatást a tudós 0 e r 11 Zachariás lelkész vállalta magára s vele együtt működtek Dobrowodszky János, Procópius Pál ós Krizs György tanárok. S k o 1 k a András mindent elkövetett az Alföld ezen egyetlen ág. hitv. ev. főgimnáziumának emelésére. AZacharid e s z lelkész parochiáján megynyilt déli étkező (alumneum) mellett esteli ellátást, sőt tanári felügyelet mellett benlakást (internátus) is tervezett. Megindult e vállalat; de részint a tanulók létszámának ingadozása, részint a pénzérték csökkenésével (devalvatio) általánosan érzett elszegényedés utóbb e vállalatnak útját bevágta. A virágzásnak indult s eléggé látogatott intézetnek azonban legnagyobb fogyatékossága abban állott, hogy sem alaptőkéi, sem tulajdonát képező iskola épülete évekig nem volt. Ezért 1806-ban elhagyja a S c h a f e r Jakabtól bérelt házat ós az ' eddig megtakaritott alaptőke felhasználásával megveszi 0 e r t e 1 Zachariás lelkésznek magánházát ós az özvegy \V e n c Kheim báróné pártfogása mellett J807-ben fölépít egy szép évi bevétellel biztató száraz malmot. Skolka András igazgatót aaonban az ujverbásziak 1809-ben tisztességes és biz-' tos fizetésre papjokul megválasztották, j Visszavonulása érzékeny csapás volt a főgimnáziumra. Megindította 2ü tanulóval a tanitást s távozásakor 80 tanuló bánkódott leköszönése felett. A tanári munka nagyobb része ismét O e r t e 1 Zachariás lelkészre nehezült, ki Krizs Györgyön kivül K u c z i á n György mezőberónyi tót lelkész közreműködését is megnyerte. Nagy keresésre végre Farkas Mátyást hivták meg Irsáról igazgatóul. Igazgatósága alatt 1809 — 1815-ig a tanulók létszáma megapadt, a fegyelem meglazult, a tanárok épen az igazgató rendetlensége és könnyelműsége miatt csekély fizetésüket is alig kaphatták meg. És ezért általános lett az elégedetlenség, végre Farkas lemondott ós eltávozott. Helyét igazgatókónt B e n k a Adám foglalta el 1816-ban. A Farkas vezetése alatt elhanyatlott intézet csakhamar emelkedni kezdett. Mutatja ezt azon körülmény, hogy B e n k a Adám alatt a tanulók létszáma csakhamar 200-ra fokozódott s az Alföld protestáns családjai vetekedtek abban, hogy gyermekeiket Mezöberényben iskoláztassák. Ez a százéves intézet alapításának és első 14 esztendejének története. Szarvasra 1884-ben helyezték át a gimnáziumot. Mindig lelkes igazgatók, lelkes tanárok vezettek s tanítottak az intézetben s ez is fejlődésének egyik fő előmozdítója volt s az is marad. Büszkén és bátor öntudattal ünnepelhet szerdán a gimnázium, s minden volt tanulójának, kell hogy hálaérzet fakadjon szivében. feltámadt szól előtt, a homály megnövelte, óriássá dagasztotta őket .. a híd is, mintha attól a nagy hideg áradattól remegne. . . . Átnéztem a túlsó partra, a rakodópart felé ós valami lekötötte a figyelmemet. Egy ember állott a part alatt, a viz mellett mozdulatlanul. Ember volt, jól láttam a homályos szürkeségben is, sötét alakja kirajzolódott a part fehéres fövényéből . . , A villamos lassan haladt a túlsó part felé. Az ember ott a part alatt, állott a szobor nyugalmával. Vájjon mit keres, mit akar a vízpartján ? Hirtelen öngyilkosságra gondoltam . . . jön a tél, a hideg, nincs munka, nincs kenyér . . . vagy másért akármiért . . . akárkiért. És dobogó szivvel néztem, hogy mibe tog az ott odalent. Elindult, A viz felé, a vizbe Ment lassan előre — szinte éreztem — nyugodtan, megfontoltan. Megállás nélkül : a hideg, piszkos vizbe . . . már a térdéig ér . . . még tovább . . . minden lépéssel feljebb csapdossák a hullámok . . . mellét veri a viz és megy tovább szünetlen ... a szivem a torkomban dobog, a lélegzetem eláll . . . már csak a feje látszik . . . néhány lépés még és vége. A villamos telve van emberekkel. Kiáltani szeretnék segítségért. Le akarnék kiáltani a hullámok közé kétségbeesett sikoltással: — Megállj ! ... Ne tovább ! . . . Mi haszna'? ! Amaz ott meg nem • • esy áll . . . megy rendületlenül gondolat ós üres a viz szine. A következő pillanatban háztömbök takarják el a folyamot előlem. A homály teljesen leszállt ós ón el akarom hitetni magammal, hogy amit láttam káprázat volt. Körülöttem zsibonganak az emberek, de a szivem egyre zakatol és kimeredt szemekkel most is látom, amint egy ember megy lassan, nyugodtan rendületlenül . * . mélységes vizek fenekére . . . A halál lovagja volt. Láttam egyszer, bánatos őszi estén . . . Törvényhatósági közgyűlés. Bókésvármegye törvényhatóságának őszi közgyűlésén még a következő ügyek kerültek tárgyalás alá. A gyűlés szerdán délelőtt ért teljesen végett, az előző nap tárgyalásairól szóló jegyzőkönyvek hitelesítésével. Az alispán előterjesztésére ujabb közúti építkezésekre a bizottság megszavazta a 600 ezer koronás kölcsön felvételét. Tulajdonképpen 500 ezer koronás lett volna a kölcsön, de a mezőberónyi hid építéséhez még a költségvetésben felvett 80 ezer koronán felül szükséges összeg, valamint a békési hid tervének módosításából származó költségtöbblet fedezésére végett vált szükségessé a kölcsön-összeg felemelése. N. Szabados József gyulai építőmester a vármegye ellen pert indított az elmegyógyintézet építéséből kifolyólag. Az alispán egyezséget kötött vele 3000 koronára a perelt 7000 korona helyett. A bizottság az egyezséget elfogadta. A közkórházi bizottság előterjesztést tett a közkórháznak állami kezelésbe való adása ügyében, melyről lapunkban már megemlékeztünk. A bizottság a javaslat szerint határozott. Fel fog irni a belügyminiszterhez, hogy vegye állami kezelésbe a kórházat. A törvényhatóság beleegyezik abba is, hogy a kölcsön maradjon a vármegye nevén, de a miniszter fizesse a törlesztést. A közig, bizottság határozatát a közhórház padlás menyezetónek átépítése tárgyában és a kórházi bizottság előterjesztését a szabályrendelet módosítása ügyében jóváhagyták. A Gyulán felállítandó negyedik sEndrődön felállítandó második gyógyszertárat a közegészségügyi bizottság véleménye szerint nem engedélyezték. Békéscsaba község 6 éven át évi 600 korona támogatást szavazott meg Schvarz Ábrahám vállalkozónak, ki harisnyagyárat állított fel a községben, A képviselőtestület e határozatát Sailer Gyula megfellebezte. A törvényhatósági bizottság helyt adott a fellebbezésnek, de utasította a községet, hogy kellő megfontolás után uj határozatot hozzon. A békési járási mezőgazdasági biz'ottság és Tótkomlós község a szarvasmarha tenyésztésről szóló szabályrendeletet kérik módosítani oly irányban, hogy a nyugati fajú állatok tenyésztésére a közlakosságnak mód ós alkalom nyujtassók. Miután a nyugati fajú szarvasmarháktartása a vármegyében mindinkább általános lesz, hogy a tisztafaju szarvasmarha nevelése megkönynyittessék, az állandó választmány akként javasolja a szabályrendeletet módosítani, hogy ott, ahol tisztán nyugati fajú állatokból külön gulya szerveztetik, nyugati fajú bikáknak a közhgelőre való kihajtása is megengedtessék. Ennek az intézkedésnek a jelentősége főleg a tej szövetkezetek szervezésével kapcsolatosan emelkedik, a mikor a tejelós szempontjából kiválóbb nyugati tisztafaju tehenészet berendezése kisgazdáinknak is lehetővé tétetik. E javaslatot a bizottság elfogadta. Faragó László ós társai, járási hajdúk kérelmeit a vármegyei tiszti nyugdíjintézetbe való felvételük ügyében, elutasították. A csabai képviselőtestületnek az állami gyermekmenhely céljaira felajánlott ingatlanra ós 400 ezer koronás kölcsön felvételére vonatkozó határozatát jóváhagyták. Pusztaszenttornya és Szabadszenttornya községek határoz itait az egyesülés tárgyában elfogadták. Egyszersmind utasították a két elöljáróságot, hogy a vagyoni ügyekben is egyezzenek meg. Az uj község január elsejére már megalakul. Bajcsy Gusztáv közs. állatarvos és Chrisztián György csabai községi hivatalnokok fellebbezését a nyugdíjjogosultságukra vonatkozó képviselőtestületi határozat ellen, a bizottság elutasította. Govrik István volt pusztaföldvári jegyző felebbezését Pusztaföldvár községnek költségvetésében az ideiglenesen alkalmazottak fizetésére felvett összeg visszafizetése tárgyában hozott képviselőtestületi véghatározat ellen, elfogadták. Tótkomlós községnek az előfogatozás házilag leendő eszközlése tárgyában hozott határozata ellen Antal István ós társai által beadott felebbezést szintén elfogadták. Farkas Gyula békési tanitó felebbezését a tanyai iskolák tisztántartására szolgáló összeg leszállítása tárgyában hozott képviselőtestületi vóghatározat, ellon elfogadták. Békéscsaba község módosított szervevezési s fizetési szabályrendeletét és a képviselőtestület határozatát a békéscsaba— békés—vésztői keskenyvágányu vasút céljaira a békés—sarkadi s a mezőberény — vésztői vicinális útból elfoglalandó területek átengedése tárgyában kötött szerződés elfogadása ügyében jóváhagyták, valamint a békéscsaba—békés—vésztői keskenyvágányu vasút által igénybeveendo békéscsabai vámos utak és más törvényhatósági közutak használata tárgyában kötendő szerződésekre vonatkozó tervezeteket is. Gádoros község képviselőtestülete felemelte a képviselőtestület tagjainak számát 24-ről, 36-ra. A határozatot jóváhagyták. Ezeken kivül tárgyalás alá került még számtalan kisebb jelentőségű fellebbezés Jóváhagyott a bizottság számos határozatot ós adásvételi és bérszerződést, ezenkívül elintézett sok kérvényt. Novemberi esküdtek. Novak Kamill kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt vasárnap sorsolta ki a törvényszéken összehívott bizottság a jövő hó folyamán szolgálatot teljesicő esküdteket, kiknek előreláthatólag lényegesen kevesebb ügyben kell majd ítéletet mondaniok, mint a juniusi ülésszakban szereplő esküdteknek. Eddig mindössze négy ügy van annyira előkészítve, hogy tárgyalás tűzhető ki bennök. Érdekesség tekintetében pedig nem versenyezhetnek a juniusi esküdtszéki tárgyalásokkal. Novemberre a következŐK sorsoltattak ki : Gyuláról: fteisner Emánuel gyáros, Kohn Dávid lapszerkesztő, Heczler Alajos mézeskalácsos, Fábry Sándor dr. •iispán, Murvai András földmives. Csabáról: Kovács L. Mihály gyógyszerész, Kúti Jakab mé^ kereskedő, Wallerstein Soma fak/"-eskedő. Békésről: Mester Gábor földmives, ifj. Belenta János gazdálkodó, Borbély Gábor földmives, Domokos Mihály földmives, Lavatka József magánzó, Durkó Gábor kasznár, dr. Szegedi Kálmán ügyvéd, Török Gábor dr. ügyvéd, ftigler János kovács. Orosházáról: Gémes Ferenc malom tulajdonos, Német Pál földmives. D o b o z r ó 1 : Vidovszky László uradalmi intéző, Domoszlay József urad. számtartó. Füzesgyarmatról: Borsothy Géza mérnök. Szeghalomról: Mittner László takarókpénztári pénztárnok. G y o m á r ó 1: Béres Dani földmives. Tótkomlósról: Bertalan István nyugalmazott tanitó. Endrődről: Uhrin Endre dr. ügyvéd. Gyulaváriból: Vlagyovits István mészáros. Öcsödről: Józsa Imre birtokos. Kör östarosáról: Vámos Sán dor községi biró. Szarvasról: Físchbein Soma dr. ügyvéd. Helyettes esküdtek lettek : Orosházáról: Subkégel Gyula asztalos, Szikula András kereskedő, 7obak István földmives. Gyuláról: Domby Lajos esperes, Schütz Gusztáv kereskedő, Békés Gyula fényképész Csabáról: Klein József bőrkereskedő, Szalay Sándor szabó. G y o m á r ó 1 : Hartenstein Ignác kereskedő, Kéri Bálint földmives. INNEN-ONNAN Az asszony „embere." . Vézna, alig 21 éves legényke állított be a napokban a rendőrséghez, ahol illendően köszönt s némi bátortalansággal azt mondotta : - Tekintetes biztos ur, kérem, az Esztiért gyiittem. — Miféle Esztiért ? - Hát ugy hívják, kérem, hogy Kardos Eszti. — Azért ? Most már tudom. Te vagy ugy-e az a drágalátos férfiú, a kit jól tartott Eszti lopót csirkékből ? — Én? . . . Fulladjak meg, mint az akasztott ember, ha tudtam, hogy mit eszek. — Jó. Hát aztán mit akarsz az Esztivel ? — Tessék kibocsátani szegényt a tömlöcből, nem szalad el ugy sem. — Hites ura vagy te az asszonynak ? Nem én, csak az embere vagyok. — Aztán mit akarsz vele? A legény lehajtja bozontos fejét s némi gondolkozás után szemérmesen mondja : — Élni szeretnék még vele — egy kicsit! Tizenhárom évig sötétben. Egy másik polgártárs szintén beállított a rendőrséghez s miután a tekintetes urak valamenyiének egészségére kívánta az éjszakai nyugodalmat, ha volt, imigyen kezde szólani : — Baj van. kérem. A tekintetes urak minden megjegyzés nélkül elhitték neki, hogy baj van. — Merthogy elment az asszony, kérem, folytatta a magyar — Hit majd visszajön ! — vigasztalták. Nem tudom én, - kételkedett a csizmás. - Mert mán 13 esztendeje, meg valahány hónapja, hogy elment. — Mi a manó ! - csudálkoztak a tekintetes urak - Hát aztán hová ment az asszony ? — Gyertyáért kérem, a bótba . . . Aztán azóta nem gyütt vissza, azóta mindétig sötétben vagyok — Hát miért nem gyújtotta meg a lámpát ? — Ugyan, kérem, - kedvetlenkedett a magyar, - nem ugy értem én azt. Hanem aziránt vagyok sötétbe, hogy él-e, hal-e az asszony, mivelhogy szeretnék megfeleségesedni. A tekintetes urak csak nevettek ezen a fura állapoton, mire a polgár méltatlankodva hagyta el a hivatalt. — Hiszen könnyű maguknak nevetni, mert maguknak vagy van feleségük, vagy nincsen, de én azt se tudom, va n-e, n i n c s-e?! . . . A zsidó A kis Béla kis öcsikét kapott. A kedves, de némileg szórakozott gyerek, aki épp e hibája miatt nem halad ugy az iskolában, amint szeretné, élénken tudakolja, hogy fogják hivni a Kicsikét ? — Ernő névre fogjuk keresztelni — mondja a papa. — Jó, Ernő, — nyugszik bele a kis Béla — de milyen vallásunak kereszteljük ? Szintén evangélikusnak ? — Természetesen, - felel a papa, hát mi másnak ? — Ugy gondoltam, — jegyzi meg habozva a kicsike — hogy talán inkább zsidó lehetne. A zsidóknak a mi iskolánkban mindnek olyan könnyen megy a tanulás. Az előfizetési díjjal hátralékban levő előfizetőinket ar. előfizetési dij szi ves békül lésére kérjük. ÚJDONSÁGOK. — Bókésvármegye a Mátyás-szobor leleplezési ünnepélyen. Kolozsvár sz. k. város közönsége meghívta Bókésvármegye törvényhatóságát is a Mátyás-szobor leleplezési ünnepélyére. Bókésvármegye képviseletében Lukács György dr. főispán, F á b r y Sándor dr., Beliczey Géza és Z ö 1 d y János dr. tagokból álló küldöttség vesz részt a mai ünnepségeken. — Közgyűlés Csabán. A csabai községi képviselőtestület október 14-én, kedden délelőtt 9 órakor tartja októberi rendes közgyűlését. A következő ügyek kerülnek tárgyalás alá: Jelentések adóbehajtás, pénztárak vizsgálata, kórház ós szegényház, népmozgalomról. A vármegyei főispán intézvónye 400,000 korona meghosszabbítása iránt. Közig. biz. határozat Kiss Kálmán felfüggesztése ügyében. Negyedik kéményseprési kerület alakítása, Politzer Lenke illetősége. Árvaszéki vizsgálati költségek megtérítése. Popolanszki Mihályné, Dohányos János illetőségi ügye. Községi költségelőirányzat 1903-ra. Transzverzális úthoz eladott terület ügye. Rudolf főgimnázium számadása ós költségvetése. Tornaegyleti telek, Unyatinszki Mária, Áchim Gusztáv ós Korén Pál vételi ós eladási ügye. Gyepmesteri szerződés meghosszabbítása. Ag. evang. egyház kórelme mult évi egyházi segély folyósítása, gör. kel. egyház kórelme kártalanítás, Francsek István kérelme ártézi kut feles vizének biztosítása iránt. Opauszki András szabályozási, Sipos András segélyezési, Klenk István, Loyko Vilmos, Dusbaba Vilmos lakositási kórvényei. — A szarvasi ünnepély. A szarvasi főgimnázium ünnepe nagy érdeklődést keltett mindenfele s szerdán, az ünnepély napján számtalan volt tanítvány fog Szarvason megjelenni; nemcsak Bókésmegyóböl, de a szomszédos vármegyékből is. Az ünnepélynek főérdekessége lesz az egykori tanítványnak, a neves költőnek: S z ab o 1 c s k a Mihálynak megjelenése. Ez al *