Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-09-18 / 75. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 75. számához. teszi szükségessé a jegyzői nyugdíj szabályrendelet megfelelő módosítását. Az egyik azon abuzus, melylyel a mai szabályrendelet, minden törvényes alap nélkül külömbséget tesz az 1883-ig megválasztott s az 1883. óv óta működő jegyzők között, melylyel e szabályrendelet szinte egyedül áll az egész országban ; t. i. az 1883. előtt megválasztott jegyzők nyugdijába a lakbér-illetmény is beszámíttatott, mig a fiatalabb jegyzők e kedvezménytől teljesen elesnek. A nyugdijszabályrendelet 1883. óta már többszörös módosításon esett keresztül; legutóbb a miniszter a lakbér- j illetményeknek a nyugdíj összegbe való beszámítását, mint minden törvényes alapot' nélkülözőt, eltiltotta. Hiába irt fel a törvényhatóság a miniszterhez, hogy itt szerzett jogokról van szó, hogy e számítás alapján már több nyugdíjazás történt; a miniszter hajthatatlan maradt. A miniszter e rendeletét tehát végre kell hajtani. A régi jegyzők méltán elvárhatják azonban, hogy elvont lakbérilletményeikért a nyugdijösszegnek méltányosabb megállapításával rekompenzációt nyerjenek. Az alispán sohasem volt megelégedve a mai szabályrendelet azon intézkedésével, mely a jegyzőket I—IX. osztályba való csoportosításával jogos igénj-eikben megkárosítja; eszményinek csak olyan rendelkezést tart, mely az államnyugdij törvény szerint nyugdíjul a teljes fizetést biztosítja. A másik momentum, mely a mai szabályrendelet módosítását elodázhatlan szükséggé teszi, azon körül nény, hogy a községi nyugdijalap immár nem tehet eleget kötelezettségeinek, mert a mai mérleg 3216 korona deficittel zárul; bekövetkezett tehát a törvényhatóság feltétlen kötelessége, hogy a nyugdíjalapot a pótadó csekély felemelésével fizetésre képessé tegye. Annak a reményének ad kifejezést az alispán, hogy ha a nyugdijigazoló-választmány rámutat ezen anomáliákra, ugy a törvényhatóság nem tog kitérni e kötelesség elől. K o r o s y László, mint a javaslattételre kiküldött hármas bizottság előadója, ismerteti az albizottság javaslat.út, melyet az igazgató-választmány a következők szerint fogad el: A jegyzőknek nyugdíjigényeik osztá lyok szerinti csoportosítását megszünteti s kimondja, hogy 40 évi szolgálat után a fizetés teljes összege válik nyugdíjként esedékessé; átír a törvényhatósági bizottsághoz, hogy tekintettel arra, miként a nyugdijalap pénztárának mai mérlege 28-942 kor. bevétel mellett 3M58 „ kiadással, tehát 3'517 kor. hiánynyal zárul, a községek eddigi 33 század százalék hozzájárulását 17 század százalékkal emelje fel s az igy befolyó 5477 kor. 74 fill. teljesen fedezi nemcsak a mai hiány, hanem az emelkedő szükségletet is ; kötelezi a községi jegyzőket, mint a nyugdíjintézet tagjait, hogy az eddig fizetett 3% nyugdijilleték helyett jövőben 4°/

0-o t fizessenek; a régi gyakorlat megszüntetésével kimondja az igazoló választmány, hogy a fizetés felemelés után a jegyzők egyszersmindenkorra 30%-o t fizetnek a nyugdíj intézet pénztárába ; végre az özvegyek a férjnek 5 évi szolgálata után, a mennyiben a jegyző fizetése az 120(3 koronát meg nem haladja, 600 kor., ha a jegyzői fizetés az 1200 koronát meghaladja, a 600 koronán kivül még az 1200 koronán felüli fizetés 20% át kapja özvegyi nyugdíjul, gyermeknevelés pótlékul pedig minden 18 évet be nem töltött gyermek utáu 1600 koronát. D u b á n y i Imre számvevő ezek után bemutatja azon kivetési tervezetet, amely szerint a községek ós községi jegyzők az 1902. évi nyugdijilleték fejében a pénztár javára befizetni tartoznak; a községek járulékai 10336 kor. 98 fillér, a jegyzőké 11411 kor. 70 fillért tesznek ki; a 70 községi jegyző nyugdíj összege, a lakbér illet mény levonásával lül'200 koronára rug ; 21 községi jegyzőnek, akik eddig a lakbér illetmény beszámításával voltak tagjai a nyugdíjintézetnek, a miniszter rendelete folytán elesnek, befizetett járulékaikat 4318 koronát a pénztár 5% kamatokkal vissza fizet s velők szemben a leszámolást a számvevői tisztség rövidesen megejti A magunk részéről e helyett szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a régi jegy zőkön a lakbérilletmény cimón élvezett kedvezmény megvonásával jogsérelem nem esik, nem csak azért, mert e kedvezmény minden törvényes alapot nélkülözött, de különösen azért, mert az uj szabályrendelet azon intézkedésében, hogy nyugdíjul teljes fizetésüket kapják, — méltányos kárpótlást nyernek. Végre az igazoló választmány Such István vésztői harmadjegyzőt, Egyed István füzesgyarmat-bucsatelepi jegyzőt ós Hegedűs Gyula gyulavárii másodjegy zöt, ez utóbbit a közigazgatási bíróságnak a jegyzőválasztásra vonatkozó ítéletétől feltételezetten, a nyugdíjintézetbe felvette. Dr. F á b r y Sándor ama reményben, hogy e megállapodások a községi jegyzők életében egy uj, jelentős korszakot teremtenek, a gyűlést d. u. 5 órakor berekesztette. Kossuth Lajos napja. Lezajlott már a szent emlékezésnek néhány lelkes ünnepe, melyeken az ünneplő községek egy szívvel-lélekkel dicsőítették Kossuth Lajost, a magyar haza ujjá teremtőjét. Az ünnepélyek eddig Békésen, Gyomán és egy részletében Gyulán folytak le, melyeket e héten követi a többi összes községek ünnepélye. Békésen. Szombaton este a lakosság házait zászlókkal ékesítette fel s este ablakait kivilágította. Vasárnap, 14-én reggel 5 órakor a város főbb utcáin a fúvózenekar ébresztője hangzott. Majd az egyes felekezeti templomokban 8—11 óra között istentiszteletek tartattak Délelőtt 11 órakor a Bérház dísztermében volt a képviselőtestület díszközgyűlése, melyen a szónok S z a t h m á r'y Gábor első jegyző a nap jelentőségét méltatta hatásosan. Baross szolgabíró indítványára a beszéd jegyzőkönyvbe vétetni határoztatott. Délután 4 órakor a piactéren nagyszabású ünuepélv folyt le. Előszóra him nuszt énekelte az Iparos dalkör. Utána Kossuth működését méltatta Kecskemóty Ferenc orsz. képviselő nagyhitásu beszédben. Majd alkalmi költeményt adott elő N y á r á d y László. Végül a Kossuthhimnuszt énekelte az Iparos dalkör. Este 7 órakor hangverseny volt a Kossuthszoboralap javára, melyen az iparos dalkör megnyitó es bezáró éneke között „Epizód Kossuth életéből" cimen olvasott fél dr. Haraszti Sándor gimn. tanár. Este 8 órakor a békési 48-as honvédek részére közvacsora volt, melyen rendkívül nagy számban vettek részt férfiak ós nők. A terembe bevonuló negyvenöt 48-as honvédhez P o p o v i c s Szilveszter főszolgabíró tartott üdvözlő beszédet. Vacsora alatt Jámbor Lajos ez alkalomra irt költeményét szavalta el. Közvacsora után Környei Lajos tartotta a bajtársi beszédet, mely után még számtalan köszöntő hangzott el lelkes hangulatban. Ezek után megkezdődött a tánc, mely reggelig tartott. A békési ev. ref. főgimnázium tanulóifjúsága szept. 14-ón délután 2 órakor az elemi iskolák növendékeivel az eV. ref. templomba vonult, hol az ifjúsági énekkar elénekelte a himnuszt. Majd S é 11 e i Péter főgimn. tanár méltatta a nap jelentőségét. Ezután Székely Akos VIII. ós B ez s á n Szilviusz VII. oszt. tanulók szavaltak. Befejezőül az ifjúsági énekkar szózata hangzott. Az összes népiskolai tanulók felvonultak az egyes iskolákból zászlókkal 2 órára a gimn. előtti térre s a templomba. Megérkezés után a Szózatot énekelték a növendékek. Majd az ünnepet méltatta Farkas Ferenc tanitó. Ujabb ének után T o k a y Gábor, M a t u s k a Mária tanulók szavaltak. Visszavonulás után perecosztás volt. A békési polg. leányiskola növendékei 13-án tartották a Kossuth-ünnepólyt, mely alkalomból a növendékek a szózatot énekelték ; J á k a y Károly igazgató megmagyarázta az ünnep jelentőségét. Z o 1n a y Irén II. o. növendék szavalt alkalmi költeményt s azután a növendékek a himnuszt énekelték. Gyoma. Gyoma városában nagyszabású Kossuthünnepóly tartatott mult vasárnap. Kora reggeli órákban kót zenekar járta be a szépen fellobogózott utcákat. 9 órakor az ev. ref. templomban ünnepi istentisztelet volt, amelyen a járási és községi tisztviselők, egyesületeken kivül több ezernyi közönség volt jelen. Kálmán Farkas ref. lelkész gyönyörű aLalmi imát mondva, szent beszédjében történelmi szempontból méltatta Kossuth Lajos elévülhetlen, örökbecsű nagy ördemeit, majd a gyomai dalárda adta elő Pap Zoltán Kossutb-himnusát. Templom után az ünneplő közönség Hen t aller Lajos országgyűlési képviselő fogadására zászlókkal ós zene kíséret mellett, csaknem beláthatlan hosszú menetben, a vasúti, állomáshoz indult. A képviselő S z e r e d a i Leó és Bernáth Ottó újságírók társaságában a gyorsvonattal érkezett meg Az érkezetteket a közönség nagy éljenzóssel fogadta ós a képviselőt a város nevében K o v ács Lajos üdvözölte. Hentaller rövid szavakban megköszönte a szives fogadtatást s a lelkes hangulatban levő menet vendégeivel befelé a városhá zához indult, hol délelőtt 11 órakor R oh o s k a Mihály főszolgabíró, mint elnök, meguyitotta a képviselőtestület diszgyülésót. A diszgyülés ünnepi szónoka Garzó Gyula lelkész volt, akinek Kossuthot, dicsőítő, magasszárnyalásu, gyönyörű ékesszólással elmondott beszéde a hallgatóságot óriási lelkesedésre ós óljenzósre ragadta. A szónoklat elhangzása után a diszgyülés egyetlen tárgya a községi elöljáróság az a határozati javaslata voit, hogy Gyoma város díszpolgárának, Kossuth Lajosnak, a magyar haza legnagyobb fiának, a város fő terén szobor állíttassák ós erre a célra a gyűjtés megindittassék, a szobor költse geire a képviselőtestület 1000 koronát szavazzon meg. A határozati javaslat nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtatott s a nagyközönség körében a gyűjtés elhatároztatott. Délután 2 órakor az összes egyesületek ós kaszinók zászlók alatt a városházánál gyülekeztek, honnan diszfelvonulással a városban körútra indultak. 4 órakor érkezett a városházához vissza az ünnepi körmenet. Itt a Petőfi téren a szereplők részére egy emelvény volt felállítva, hol először is a dalárda Kölcsey hymnusát adta elő. Majd Hentaller Lajos képviselő tartott az ünnepet ismertető ós Kossuth Lajost méltató szónoklatot, utána a dalárda Pap Zoltán Kossuth hymnusát énekelte el újból. Az ének elhangzása után Kató József, fiatal poéta, lapunk munkatársa ez alkalomra irt Kossuth Lajos cimü gyönyörű költeményét szavalta el s végül a dalárda Vörösmarty szózatát adta elő. Este az „Krzsóbet"-ligetben levő pavillonbau társasvacsora Tolt, melyen mintegy 500-an vettek részt. Vacsora közben többen mondtak felköszöntőt. A legelső, dr. Bácsi Lajos a magyar nemzet 1000 éves küzdelem teljes múltjáról elmélkedett, majd a Kossuth eszmék diadalra jutása ós a magyar nép boldogulására üriti poharát. Garzó Gyula úgymond: „A jövő az anyák ölébe van letéve", ép ezért a magyar nőkre — az anyákra — emeli poharát. Hentaller Lajos megemlékezett Kossuth édes anyjáról, annak anyai szeretetéről s Brüsselben törtónt halála ós az éjjeli órákban való eltemettetéséről, melyen mégis mintegy 40,000 nyi gyászoló közönség vett részt. Köszönetét nyilványitja Gyoma városának a meghívásért, a szép ünnepély rendezéseórt, végül élteti a 48-as öreg honvédeket. Garzó Gyula dicsőíti a hírlapirodalmat és a jelenlevő kót újságíróra mond felköszöntőt. K n e r Izidor a hazaszeretet érzelmére és a függetlenségi Kossuth eszmék ápolására ürítette poharát. "Bernáth Ottó köszönte meg a hírlapírókról való megemlékezést. A magyar hazának minél több ilyen apostolt ós tanítót kíván Garzó. S z e r e d a i Leó előbb tréfás, majd komoly szellemben a szabadságszeretet körüli tömörülésre hivta fel az ünneplő közönség figyelmét, mert úgymond : „A tömeg a nagyhatalom". Biró Benedek indítványára Kossuth Ferenchez és Tivadarhoz Budapestre üdvözlő táviratot menesztettek. Vacsora után táncra perdült a fiatalság s a kót zenekar közül egyik a pavillon nagytermében, másik kün a szabad ég alatt, reggelig húzta a talp alá valót. Békéscsabán már mozgalmas jelei láthatók az ünnepélynek. Megkezdődtek már a készülődések; díszítik és lobogózzák a házakat, készítik a transzparentokat, melyek ma este fognak ragyogni, világosságot terjesztve a sötét estében. A kivilágítás után nyolc órakor kezdődik a színházi díszelőadás melynek végleges műsora a következő: I. Nyitány. Játsza : a színházi zenekar. II. Hymnus. Énekli a színtársulat öszszes szemólyzese. III. Fohász. Irta: Rákosi Viktor. Elmondja : B o k o d y Antal, IV. Magyar ábránd. Játsza : a színházi zenekar. V. Kossuth sirja. Irta: A b r á n y i E. Szavalja : M a k ó A. VI. Egyveleg. Játsza : a színházi zenekar. Ezután színre kerül Verő György látványos színjátéka : „Bölcső ós koporsó," mely a budapesti Magyar Színházban kedden már színre került. Remélhető, hogy a hazafias közönség színig fogja tölteni ma este a színházat. Holnap reggel pedig zenés riadó fogja jelezni a nagy nap kezdetét, melyen száz év előtt a magyar örök dicsőségére Kossuth Lajos született. Ujabban a következő ünnepélyekről értesültünk : Gyulán. A kegyeletnek ós Kossuth Lajos halhatatlan érdemeinek megfelelő módon fogják ünnepelni Gyulán a születésnapi száz éves évfordulót. A rendező bizottság által megállapított programmhoz képest, a mai napon nemcsak a köz, hanem a magánépületek is lobogódiszt öltenek, este pedig fényes kivilágítás lesz. Holnap ünnepélyes istenitisztelet fog tartatni a ref. templomban, délután pedig a Kossuth-téren lesz nagy népgyűlés. Az itt megtartandó ünnepség már most is izgalomban tartja a város lakosságát, és aki <3sak teheti, nem akar onnan elmaradni. Énekelni fog az Erkel-dalkör, szaval 3 s i k y László színművész, ünnepi szónok : dr. B e r ó n y i Ármin ügyvéd lesz, ki a nála megszokott ékesszólással bizonyára lebilincseli majd hallgatóit. A legnagyobb érdeklődós azonban a színtársulat egyik kitűnő tagjának : G a z dy Arankának szereplése felé irányul, ki művészi temperamentumának hatásos eszközeivel oly elementáris lelkesültséget képes elő idézni, hogy annak hatása alól senki set» tudja magát emancipálni. Kitűnő szavaló művészete hozzájárul ahhoz, hogy a közönség nemcsak a színpadon, hanem egy ilyen hazafias ünnepélyen, az isten szabad ege alatt is szivesen hallgatja ós gyönyörködik szavainak zenéjében. A beszédek befejeztével a dalkör ismét énekel, este pedig az Erkel színkörben díszelőadás lesz. a rendezőbizottsággal a város egész polgársága szívvel-lélekkel közreműködik, hogy a kegyeletes ünnepély minél nagyobb arányokban ós minél szebben sikerüljön. A polgárság összesóge által rendezendő ünnepségen kivül saját helyiségeiben még az újvárosi olvasókör is rendez ünnepélyt. Mezőberény község képviselőtestülete pénteken délelőtt ünnepel. Díszközgyűlést tart, melyen az ünnepi beszédet Kollár János fogja mondani. Vasárnap ünnepély lesz a Kossuth-téren, melyre az összes testületek felvonulnak. A dalárda Kossuthhimnusza és szózata után dr. Kovács László nyijtja meg az ünnepélyt, utánna Hentaller Lajos, a gyomai kerület képviselője mond ünnepi beszédet. Majd Pap Zoltán orsz. képviselő szavasa el alkalmi költeményét. A dalárda énekével véget ér az ünnepély. Este közvacsora lesz. Csorvás községe is ünnepel. Pénteken délelőtt 9 órakor istentisztelet lesz az ág. ev. templomban, melyen testületileg részt vesz a községi elöljáróság és a képviselőtestület. Az istentisztelet végeztével képviseleti diszgyülés lesz, melyen az alkalmi beszédet T á b i t Mihály fogja mondani. Az ünnep folytatódik 20-án, a mikor a csorvási dalárda táncvigalommal egybekötött hangversenyt rendez a következő programmal: 1. Himnusz, énekli a dalárda. 2. Beszéd, tartja P o p o v i c s Kornél jegyző. 3. Kossuth apánkhoz, énekli a dalárda. 4. Vándor madár, szavalja Horváth János. 5. Kossuth Lajos szent sírjára, énekli a dalárda. 6. Monológ, szavalja Oszadszki Gyula. 7. Szózat, énekli a dalárda. A Szeghalmi polgári olv. egylet szeptember hó 19-ik napján Kossuth-ünnepet rendez, közvacsorával és táncmulatsággal. Az ünnepély délután 5, a közvacsora 7, a táncmulatság pedig fél 9 órakor kezdődik. Az ünnepély műsora : 1. Elnöki megnyitó. 2. Szózat Énekli a közönség. 3. Alkalmi beszéd, tarjta S á rr ó t y János. 4. Szaval. Arató Lajos. 5. Elnöki zárszó. 6. „Himnusz." Énekli a közönség. ÚJDONSÁGOK. — Békésvármegye a Kossuth-mauzoleum ünnepélyén. Békésvármegye közönsége a Kossuth-mauzoleum holnapi alap kőletótelónél küldöttségileg fog részt venni. A vármegye alispánja F á b r y Sándor 25 tagu küldöttséget hivott össze, mely vezetése alatt részt vesz az alapkőletétel ünnepélyén s a sírra koszorút fog helyezni, Békésvármegye közönsége nevében. A koszorú fehérkék szalagján ez áll: Bókósvármegye közönsége — Kossuth Lajosnak. — A szanatórium helye. Csorvás község képviselőtestülete is határozott már a József főherceg szanatórium egyesület felhívása tárgyában. Csorvás község képviselőtestülete a vármegye főispánjának, mint a szanatórium elnökének lelkes felhívásában foglaltakat figyelembe véve, az esetre, ha a szanatórium Csorvás község területén létesíttetnék, egyhangúlag elhatározta, hogy a már régebben befásitott községi kert szomszédságában, közlekedési ut által nem érintett, pormentes helyen hajlandó a köz-. sóg tulajdonát képező földekből 1100 D-öles tiz holdat a József főherceg szanatoriumegyesületnek díjmentesen adományozni. Ezenkívül kötelezi magát a község arra, hogy a tiz hold területet saját költségén befásitja, az egész területet körül keritteti s a községi faiskolát is az üdülő betegeknek átengedi és hogy a község központján levő ártózi kut vizét saját költségén a szanatórium céljaira emelendő épülethez vezeti. — Engedélyezési tárgyalás. Megírtuk annak idején, hogy Békéscsaba község a Körös csatorna jobb partján a Miklya-fóle tanyától a körgátig, a csatornából szivárgó viz levezetésére 1600 méter hosszban az ideiglenes engedély alapján csatornát ásatott. A vármegye alispánja most e műre elrendelte az engedélyezési eljárás megtartását, mely Berthó ty István vármegyei tb. főjegyző elnöklete alatt szerdán folyt le a csabai községházán; részt vettek a tárgyaláson Csaba község képviseletében K i t k a György albiró, Gally Gyula jegyző, Áchim Gusztáv mérnök ; az alsófehér körösi ármentesitő társulat kép-