Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám
1902-08-31 / 70. szám
Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 70. számához. jelentik, II. vagy I. kocsiosztályú kedvezményes utazásra jogositó igazolványt küldünk. Az elszállásolás kétféle : csoportonkénti és egyénenkénti. A csoportos elszállásolásra igényt tartók a hajlóknak használatáért, fekvőhelyenkint és éjjelenkint fizetnek 50 fillért, ezen díj ellenében a szállásadó bizottság a csoport minden egyes tagjának külön fekvőhelyet ós takarót ad. A törülközőt s minden egyóbb apró szükségleti cikket a csoport tagjai magukkal hozzák. A szállásdíj a csoport vezetői által a szállásutalvány átvételekor Pozsonyban fizetendő. A csoportos látogatók Pozsonyba érkezése legalább 15 nappal az ideórkezós előtt a szállásadó bizottságnak az érkezők számának és az érkezés napjának úgy a pályaudvar, esetleg a hajóállomás kitételével bejentendő, hogy a fogadás és elszállásolás tekintetében akadály föl ne merüljön. Akik egyénkinti elszállásolásra igényt tartanak, azok szíveskedjenek ebbeli szándékukat a pozsonyi elszállásoló bizottsággal (vagy annak vezetőjével Mitterhaus z e r Károly városi tanácsossal, érkezésök előtt legalább 10 nappal tudatni, s egyben bejelenteni lakás iránti igényeiket. A lakásközvetitésórt egyónenkint 1 korona közvetítési dij jár amely a bejelentéskor (esetleg levélbélyegekben) előre lerovandó. A szállásadó bizottság a bejelentésre felfogadja a lakást és erről a bejelentőt a szállás helyének ós árának kitételével értesíteni Akár egyénenként, akár csoportosan érkeznek a vendégek, megórkezósök alkalmával forduljanak a /szállásadó bizottsághoz, mely a kiállítást megelőző napokon a városházán székel, a kiállítás előtti napon és a kiállítás napjain pedig a pályaudvarokon és a hajóállomásokon működik. A csoportos kirándulók naponkénti 80 fillér ellenében a kiállítás területén levő konyhában ebédet kapnak. Ennek igénybe véte'e szintén az elszállásolási bizottságnak (vagy Mitterhauszer Károly városi tanácsnak) jelentendő be. Epzsébetszobor Békésvármegyében Lapunk mult számában megírtuk volt, hogy vármegyénkben dicséretes mozgalom indult meg oly végből, hogy a megdicsőült Nagyasszonynak, Magyarország vódő-angyalának: Erzsébet királynénak díszes szobor emeltessék. A hírt az aradi lapok nyomán irtuk meg; de múltkori közlésünkben a tényállás bizonyos téves adatokat tartalmaz s ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy a való tényállást teljes részleteiben közölhetjük a következők szerint : Ü. nemes eszmét vármegyénk alispánja, dr. Fábry Sándor kir. tanácsos vetette fel ; inditó okot szolgáltatott a kegyeletes terv kivitelére azon kedvező körülmény hogy vármegyénk közönségének ecélra a szükséges f edezet m ár rendelkezésére áll. Mindnyájunk szivében ma is, ós az idők végtelenóig égető fájdalommal él an— Ah, tehát még szentimentális, mint mindig ! Jó, legyen meg az akarata, el fogom játszani a hős szerepót ebben a c-saládi melodrámában. De ellenszolgáltatást kérek. Remélem, hogy ráveszi az ügyvédjét, hogy válópörben tisztességesen fog elbánni velem. * Guita ijedten rezzent össze; a beteg felébredt. — Adj egy kanál orvosságot, nagyon rosszul vagyok . . . Lásd, Andró nem jön E pillanatbban nyilt ki az ajtó, belé pett a szobaleány s azt súgta Ghiitának : — Rhonel ur kérdi, hogy belóphet-e ? — Andró megjött, öreganyám ! Bóvevezethetem, ugy e ? — kiáltotta Guita reszkető hangon, aztán zajos örömet mutatva sietett a férje elé. Andró közeledett az ágyhoz, letérdelt előtte s megszólalt: — Itt vagyok megint, kedves öreganyám. E suttogva elmondott szavak erőt adtak a betegnek, hogy felemelje a két kezét. Az egyiket rátette André fejére, a másikkal megfogta a Guita kezét. — Szeressétek egymást, gyermekeim s legyetek boldogok. Andró vigasztald a feleségedet, te pedig Guita ... a jegygyűrűt ... Az óra egy negyedet ütött hét után Fléjas grófné halálküzdelme véget ért. n.rcán boldog mosolygással szunnyadt el örökre. A házaspár felkelt s hideg szertartásossággal üdvözölte egymást. — Van még szüksége rám ? — kérdezte Rhonel. — Nincs; köszönöm. Beváltotta az ígéretét s ezt nem fogom elfeledni. André meghajolt s lassan, vontatott lépéssel elindult. Guita nem tartotta vissza. Elfordította a fejét s törölte forró könnyeit, amelyek eláraztották az arcát. a küszöbön Rhonel egy pillanatra megállt, visszatekintett s azt susogta : — Kár .... kár . . . nak a szomorú csapásnak emléke, mely királyt, nemzetet s az egész müveit világot mélységes gyászba borított. A súlyos veszteséggel sújtott nemzet kicsinye nagyja sietett filléreit, kisebb-nagyobb adományait egybehordani, hogy a nagy, a dicső, jóságos, sokat szenvedett királynénak monu mentális emléket emeljen. Mi sem igazolja jobban a magyar haza gyermekeinek a dicső fejedelem-aszsony iránt érzett szeretet ós hála igaz érzelmeit, mint hogy igen rövid idő alatt majdnem kétmillió koronát gyűjtött össze a kegyelet oltárára. Békésvármegye közönsége nevében a törvónykatósági bizottság 4000 koronát szavazott meg a szoborra s és összeget pótadó utján egybegyűjtvén, eljuttatta az országos szoborbizottsághoz ; a szoborbizottság a vármegye közönségének ez adományát oly megokolással, hogy a szoboralap tekintélyes összege Erzsébet királyné márvány emlékének már amúgy is nagyszabású kivitelt biztosit, s igy további szaporodást nem igényel, az alispán kezeihez visszajuttatta. Vármegyénk alispánja azonban a megye közönségének kegyeletes óhaját, melyiyel a nép filléreiből összegyűlt ezen összeget Erzsébet szoborra ajánlotta, teljesíteni kívánja Magyarország népe, — még az országos emlék létrehozatala előtt — siet a dicső királynénak szobrot emelni; Veszprómmegye közönsége, Pötsyón, Arad város már lerovták kegyeletük adóját s órcés márvány emléket állítottak megdicsőült királynénknak. Most vármegyénkön a sor, hogy az előttünk lévő szép példákat kövesse. Mindnyájunk lelkéből cselekedett tehát vármegyénk alispánja, amikor a közönségnek a szoborra tett kegyeletes ajánlatát érvényesíteni kívánja s honfiúi lelkesedéssel arra törekszik, hogy a szivünkben élő szeretet küldő kifejezésre jusson. Dr. Fábry Sándor megkeresést intézett Arad vármegye alispánjához, Veszprómvármegye főispánjához ós a pöstyóni szoborbizottság elnökségéhez, miként az általok felállított Erzsébet szobor létesítéséről tájékoztató felvilágosítást nyujtsanik. A két utóbbi helyről már megérkezett a válasz ; mindkét szobor 4 méter magas a talpazattal együtt, a veszprémi szobor alakja órcbeöntött, a pöstyónió márványból vésett, előbbit Zala, utóbbit Jankóv i c s mesterek mintázták, a veszprémi szobornak összes költsége 27X), a pöstyónió 4800 korona. Mindkettő monumentális művészi kivitelű emlékmű Aradvármegye alispánja ez ideig még nem válaszolt a megkereső levélre, de mint mult számunkban közöltük, a Z a l a által mintázott szobor igen sikerült kivitelű s létesítésének költségei aligha lépik tul a 4000 koronát. Az eddigi tudakozódásból tehát nyilvánvaló, hogy a vármegyénk közönsége által megajánlott s már rendelkezésre álló összeg teljesen elegendő arra, hogy a megdicsőült királyasszony emlékének Békésvármegye egyik ligetében — hisz a fájdalom hosszú idejében a természet ölén, zúgó erdők árnyában keresett enyhülést anyai szivének vérző sebére — méltó szobor emeltessék. Ugy tudjuk, hogy az alispán a törvényhatóság őszi közgyűlésén terjeszti elő indítványát a szobornak felállítása tárgyában. Ez indítvány indoklásra nem szorul De amikor hirt veszünk dr. F á b r y Sándor alispánnak ez irányban folytatott tevékenységéről, eszünkbe jutnak ama szép szavak, amelyeket dr. L u k á c s György főispán 1899. évi október hó 16-án, a Felségek arcképének ünnepélyes leleplezése alkalmával tartott megnyitó beszédében mondott: i „ . . . A dicső királyné maga volt a szeretet. Talán nem is földi lény volt, csak leszállott ide közónk, hogy áldást hozzon a mi soUat zaklatott hazánkra. Hogy királyt és nemzetet megbékítsen. Hogy elhárítson minden akadályt, ami király ós nemzet harmóniáját megzavarhatná ós hogy megteremtsen mindent, ami királyt boldogítson s nemzetet előre vigyen. A királyné már elköltözött közülünk. El job hazába Most már igazán őrangyalunk . . Eszünkbe jutnak ama szónoki hatással elmondott szép szavak, melyekkel ugyanazon alkalommal aranyszájú alispánunk felavató beszédében keltett nagy hatást: „ . . . Letörték a virágot A szép, a jó, a szent király.issz ony a bús enyészet halottja már, de édes emléke itt ól ós virul a magyar nemzet millióinak hálás, szerető szivében; legendaszerü életének története épen s üdén fog átszállani nemzedékről-nemzedókre s az ö eszményi alakja tovább éli dicsfónyes életét egy egész népnek örökkévalóságot adó emlékezetében! . . gyűlést tartott s fontos ügyekben határozott Három miniszteri leiratot olvastak fel : az első szerint a közoktatásügyi miniszter addig is, mig a szerződésileg megállapított államsegélyt (30,000 kor.) teljes összegben folyósíthatná, 1902. évre 22000 kor. fentartási államsegélyt engedélyez az intézetnek ; a másodikban arról értesíti a fentartó testületet, hogy az 1898/9, 1899/1900 és 1900/1901. tanévekről szóló főgimnáziumi számadásokat elfogadhatóknak találta ; a harmadikban tudatja, hogy a főgimnáziumi természettani alapfelszerelés még mindig hiányos s hogy annak megfelelő pótlása sürgős didaktikai követelmény. Ezen a hiányon ugy segített a bizottság, hogy 3000 koronát szavazott meg a szertári szükségletekre. A szeptember hó 8—11. napjain Budapesten tartandó bányakerületi közgyűlésen dr. Zsilinszky Endre felügyelő ós Bukovszky János igazgató-tanár képviselik a tanintézetet. A folyó évi julius hó 14-ikón megejtett pénztárvizsgálatról szóló jelentói tudomásvétele után az igazgató-tanárnak, a pénztárosnak, valamint az ephorusnak is a szokásos felmentvényt megadták. Ezek után tárgyalásra került az 1902/3 évre szóló költségelőirányzat s 89604 kor. 40 fill. bevétellel s 89592 kor. 93 fill. kiadással fogadtatott el. Megjegyezzük, hogy ezekben az összegekben házbéregyenértékül 8000 kor., a házépítési kölcsön törlesztése 10530 kor. s a kölcsön után, mely államsegélynek vétetik, amenynyiben az annuitásokat az állam pénztára törleszti, fizetendő 3°/ 0-os nyugdíj járulók : 6960 kor szerepel. Összes állami hozzájárulás az 1902/3-ik évre 40656 kor. 65 fill., Békéscsaba község segélye 10000 kor. Személyi kiadások 47258 kor. 80 fill., dologiak 42334 kor. 13 fillér. A tanári kar részéről megállapított tantárgyfelosztás elfogadása után a tornacsarnok ügyét tárgyalta a bizottság, leginkább abból a szempontból: hogyan szüntethető meg a nagy por, mely a szertornázás alkalmával keletkezik a teremben, végleges megállaponásra azonben nem jutottak. Végre kimondotta a bizottság, hogy szept. 19-ikón, Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulóján szünetelni fog a tanítás s megbízta az igazgatót, hogy az évfordulót megelőző estén a főgymnaziumi épület kivilágításáról s a tanári karral egyetemben a nagy napnak méltó megünnepléséről — az intézet talain belül — gondoskodjék. Több apróbb tárgy elintézése után a bizottsági ülés az esti órákban véget ért. A csabai Rudolf-főgimnáziumból. A kormányzó testület ülése. A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-főgimnázium kormányzó bizottsága folyó hó 27-ikón délután az intézeti tanácsteremben Most a sor rákerül a büszke jegyzőre, Aki megfontolta a kérdést előre, S emigy ejti a szót, komoly arcot vágva : ..Jutok-e valaha a nagy menyországba ?" „Nem vagy oda való" — ez reá a válasz — „Nem is való neked az egész meny, áll az, Igy csiripeli azt a veréb, a fecske": Nem kell neked a meny, de kell a - menyecske." S ki alig tud állni bortúl, hahotátul, A hírneves felcser, az maradt leghátul, A kérdést komolyan megvetve, meghányva, Igy kérődzik benne nemes tudománya : „Jó szellem, mit szólnál, hogyha kérdenélek ; Síron túl hová megy az emberi lélek?" .Megérdemlett helyre: állatba, madárba, A tied pediglen legnagyobb - szamárba !* Az igazság rúdja mind a négyre rájár . . . — No, nektek megesett a békési vásár ! De most szövetkezve, közös akarattal Híván a szellemet, megmozdul az asztal, És a közös kérdés emígyen föltéve: „M i k vagyunk egyenként és m i k együttvéve ?" „Mint eddig, ugy most is, csak igazat mondok : Külön jó emberek, együtt jó - bolondok !" G CB p. A nagylelkű. Jómódú ember Vésztőn az öreg B. István, aki kedvelője a vidám életnek. Uri rokonai is vannak, kik közül egyik orvosnövendék. Ez vakációra hazakerűit s az utcán találkozott az öreggel, kinek éppen a szeme fájt. Szembaja már régibb keletű s kezelő orvosa azt tanácsolta neki, tartózkodjék a boritaltól, mert könnyen megvakulhat. A figyelmeztetés meghökkentette az öreget, s attól kezdve csak mértékkel ivott, a gyógyulás azonban igen lassan haladt. Megörvendett, mikor az orvosnövendékkel találkozott, barátságosan kiáltott feléje : - Hát hazajött öcsém-uram ? - Haza, bátyám. - Hol tanol most ? - Kolozsváron. - Aztán mi akarna lenni ? - Orvos. - Orvos ? No az Isten áldja meg, csak tanulja! is azokat az orvosi tudományokat, mert ha kitanulta és hazajön, aztán meggyógyítja a szememet, hát tudja meg öcsém, hogy nem sajnálok magától egy ötforintost! A sorsjegy. Egyik berényí kereskedőhöz, aki osztálysorsjegy árusítással is foglalkozik, beállított az urambátyám a minapában. - Lehet még kapni abból az újmódi reskontóból ? - Van még ! Választani is lehet! S letesznek elébe egy pár osztálysorsjegyet. Nagy a nézegetés, válogatás, végre akad egy jó. - Ekkell nékem ! - Jól v.in. Akkor beírjuk, felel a kereskedő. Szombaton lesz a húzás. Ránt a magyar egyet a dolmányon s nagy szemeket mereszt: - Mikor lesz '! - Szombaton ! - Akkor csak ne írja be az ur. Ihol a reskontója 1 Nem veszek I Mert nekem mán pénteken kell a p í z ! INNEN-ONNAN, Szellemidézés. Négyen vannak együtt: a gömbölyű pópa, Ily tekintélyt még nem pipált Európa ; Véle van a kántor, ki virágos orral Kancsó ellen folyton haditervet forral; Ott van a jegyző is, degenere Gólya, Fiatal özvegyek csinos pártfogója; Negyediknek eljött a felcser: Csécsi Pál, Ki tyúkszem ellen is — hashajtót prescribál. Kerek asztal mellett ülnek mind a négyen, „Kajla" vendéglőben éjféltájon éppen ; „Szellemek órája ! páterkám nem fél-e ?" Igy vágott a kántor a papnak eléje. „Nem én ! sőt nincsen is éppen ellenemre, Ha mindjárt utazunk egynehány szellemre, S mert köztudat szerint borban az igazság, Igazság szellemét idézzük mostanság!« . , . i zanak allapota, kinek Mattatich GóUgy lett... s a mely immár sok bút megvigasztalt, záyal yolt viszonya) rosszabbra fordult A A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Keglevich Géza szabadlábon. Budapest, aug. 30. (Saját tud. távirata.) Mattachic h-K e g 1 e v i c h Géza szabadon bocsátása ugy törtónt, hogy édes anyjának megüzenték, hogy adjon be egy kegyelmi kérvényt fia érdekében. Az anya megtette s avolt uiánus tisztnek több feltétel alatt megkegyelmeztek. Saját ügyéről a nyilvánosság előtt hallgatnia kell teljes titoktartással. Mattachich ezt megígérte : a neki ajánlott pénzösszeget azonban vissza" utasította s újra óhajtja pőrének revízióját. Koburg Lujza állapota. Budape8t, aug. 30. (Saj. tud. távirata.) Fülöp koburgi»herceg feleségének, LujKörültenyerelik legott a nagy asztalt, És ez felesleges nem is vala éppen, Sok borgőz lötyögvén mind a négy fejében, S a kopogószellem megjött a hívasra, Asztalostul döntvén őket egy rakásra, S őszintén felelni nyilatkozik késznek' Az okos kérdésre, mit hozzá intéznek. „Jó szellem, felelj hát!" - kezdi a pap lágyan „Mi az én legforróbb, legőszintébb vágyam ?" •Mit a szived óhajt, mit ajkad magasztal, Sülttel, csemegével telerakott asztal!" „Canis tua mater, adta szedte-vette! Biz ez az igaznak nem marad megette !" Erre a kántor is neki fohászkodva, Belevág a csodás, rejtélyes dologba. „Most már nekem felelj e szerény kérdésre: Jelszóul mi vagyon homlokomra vésve — Munka vagy élvezet? a szó elég jámbor." „Te jelszavad, kántor ? a munka ? - az ám - bor ! Miről orrod tehet fényes tanúságot !" A nagy férfi erre olyan arcot vágott, Mint hogyha az ember jó pálinka helyett Kiürit hirtelen ecetes üveget. drezdai gyógyintézetben, hol ápolják, javulását reménytelennek tartják. A körmendi eset. Szombathely, aug. 30. (Saját tud. táv.) A mai törvényhatósági bizottsági ülésen dr. R e í s z i g Ede főispánt — ki Békésvármegye főispánja is volt.— meginterpellálták a körmendi eset ügyében. A főispán kijelentette, hogy M o c s á r y Ignác ellen a bűnvádi eljárás szeptember hóban befejeződik. Mulasztást senki sem követett el ; a tanár bűneit tények bizonyítják Elfogott gyilkos. Székesfehérvár, aug. 30. (Saj. tud. táv ) A nemrégen meggyilkolt öreg kisasszony Bernát Júliának ügyében fordulat állott be. A rendőrség K r a u s z Vilmos