Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-02-23 / 16. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 16. számához. amennyiben a heveny-fertőző bajokban történt megbetegedések száma bár 716-al emelkedett, de a fertőző betegségekben tör­tént elhalálozások százaléka 2O°/ 0-al kisebb volt. Mig ugyanis 1900. évben heveny-fer­tőző bajban megbetegedett 1982, addig 1901. évben 2698 és meghalt 325, vagyis 12°/ 0 a halálozás aránya. A heveny-fertőző bajok közül előfor­dult : difteria 160 megbetegedéssel, 55 ha­lálozással ; vörheny 755 megbetegedéssel, 166 halálozással; kanyaró 1112 megbete­gedéssel, 25 halálozással; hasihagymáz 309 megbetegedéssel, 55 halálozással; szamár­hurut 163 megbetegedéssel, 17 halálozás­sal ; gyermekágyiláz 7 megbetegedéssel, 7 halálozással; bárányhimlő 45 és vérhas 6 megbetegedéssel, semmi halálozással ; jár­ványos fültőmjrigy-gyuladás 141 megbete­gedéssel, semmi halálozással; összesen 2698 megbetegedés 325 halálozással. A heveny fertőző bajok közül, leginkább uralkodó volt a kanyaró; némi emelkedést mutat a vörheny, mig a hasihagymáz ós szamár­hurutban való megbetegedések csökkentek. Némileg csökkent a diftheria is a mult évi 190 esethez képest. A diftheriában meg­betegedett 160 egyén közül gyógyszerum­mal beoltottak^ 29-et ; a beoltottak közül meghalt 9. Védőoltást néhány esetben si­kerrel végeztek. A védő himlőoltást és ujraoltást mindenütt jó eredménnyel f'oga­natositották. Az 1901. évben első oltásban 9288, ujraoltásban 8177 egyén részesült. Beoltattak tehát összesen 17465-öt. Az alkalmazásba vett csupán állati oltóanyagok jó minősége ós hatékonysága ellen pana­szok nem merültek fel. A gyermekvédelem szempontjából az Országos Fehór-Kereszt-Egyesület békés­megyei „Ella" menhelye fejtett ki. Az 1901. óv folyamán gondoztak 734 gyermeket, kik küzül 1900. évről maradt 411. Az 1901. évben tehát 323 uj felvétel volt. A gon­dozottak közül 1901. évben meghalt 63, mely csekély halálozási arány az intézet álta'l elhelyezett gyermekek kitűnő gondo­zását mutatja. A törvényhatóság által által alkotott ós a belügyminister által jóváhagyott uj kórházi szabályrendelet életbe lépett. A kórház külön igazgató alatt áll, az egyes osztályok pedig külön főorvosok vezetése alatt működnek s az év elején megkez­dette működését a külön szervezett műtő osztály is, dr. Kaczvinszky János vezetése alatt. Felvettek az 1901 évben 1745 bete­get és igy az óv folyamán a megmaradt 491 beteggel együtt ápoltak összesen2236-ot, kik közül meggyógyult 996, javult 486, gyógyulatlanul távozott 91, meghalt 105. Az előző évhez viszonyitva, 435 beteggel vettek fel többet. Műtétet 417 esetben hajtottak végre. Az ápolási napok száma 192390 volt. A kórház összes bevétele : 539443 ko­rona 50 fillér, kiadása pedig 488132 korona 35 fillér, moradványa 5i311 koona 15 fillér volt. A napi ápolási dij 1 korona ö8 fil­lér volt. A tüdővész elleni védekezés tárgyában a törvényhatósági bizottság 10,000 koronás ágyalapitványt tett akkópen, hogy addig, mig lehetővé válnék, hogy saját területén, vagy közelben, alkalmas helyen, nép-sza natorium létesüljön, ez által az országos szanatóriumot gyámolitja, de amint a vár­megye területén, vagy közelben nép-sza­natorium létesül, ezen alapítványt vissza­vonják s a nóp-szanatoriumra ruházzák át. Ezen alapitvány fedezésére a törvényha­tóság V»°/o pótadót szavazott meg, amely­ből eddig mintegy 750) korona folyt be s a még hátralevő 250O korona bizonynyal rövid idő alatt be fog folyni. Széles mederben indult meg a mozga­lom a vármegyében nép-szanatorium léte­sítése iránt s jóllehet az alapitvány léte­sítésére vonatkozó törvényhatósági határo­zat szerint az ágyalapitvány csak az esetben illetné a békésmegyei szanatóriumot, ha ez intézmény már itt létesül, mindazonáltal tekintettel arra, hogy a megye társadalma adományaival megvetette alapját az Alföl­dön létesíteni tervbe vett nép-szanatorium pénztárának s nem volna móltányos, hogy á megyei alapitvány kamatai más intézet jövedelmét uyarapitsák, midőn itt már egy kamatozó szanatorium-alap létesíttetett. Ja­vasolja is az alispán, hogy e határozat a belügyminister jóváhagyásának kieszközló­sével oda módosítassák, hogy ezeu 10,000 koronás megyei alapitvány lefizetése után azonnal a bókósvármegyei szanatórium­egyesület részére bocsáttassák át s a mely köteles azt gyümölcsözőleg kezelni mind­addig, mig népszanateriumot létesít, amikor is ezeu összeg a szanatórium céljaira lesz fordítandó. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai A képviselőházból. Budapest, febr. 22. (Saj. tud. távirata.) Rákosi Viktor a képviselőház mai ülésén teljesítette Ígéretét, hogy felolvassa a szász költőnő cikkét, mely a „Kronstadter Zeitung" cimü brassói német lapban jelent meg. A szerzőnő Z i e g 1 e r Regina, „vad hunok"-nak mondja a magyarokat. Petőfi Sándort pedig „lázadó, barbár költő"-nek nevezi, ki a „hatalmas császári birodalom ellensége." Nagy zaj keletkezett a szélsőbalon s röpködött a közbekiáltás : „Gyalázat !" Rákosi Viktor tovább beszélt, hogy a szászok Sedánt ünneplik és kétszínű politikát űznek. Zöld szászoknak hívják őket, de ha nem viselik magukat tisztes^ ségesen a magyar nemzettel szemben, ak­kor vigyázzanak, mert — mondta óriási derültség közben — megkékülnek ! Margit ellenében, hogy Schiller volt-e nagyobb, vagy Lamartine. Jussatok már egyszer megegyezésre, — kiállta gúnyosan az odaérkezett Lánczos — s ismerjék el, hogy Bocaccio fölötte állt mindkettőnek ! Szoboszlay elértette a czólzást s olyan pillantást vetett az előttük álló szellemes­kedő Lánczosra, hogy ez jónak látta fölhagyni a gúnyos közbeszólásokkal. Az estély nagyszerűen sikerült. Margit pedig gondoskodott róla, hogy az ezredes papa több ilyen sikerült estólyt rendezzen. Két hó múlva vége lett estólyeknekj boldogságának : eljött az őszi hadgyakor­lat. Szoboszlay messze Erdélybe került s valószínű volt, hogy a tavasz bekövetkezte előtt nem is jön vissza. Az pedig hosszú idő. Sok minden történik azalatt ! Szoboszlay egy napon, épen mikor századossá történt kinevezését megkapta, kapott egy fekete szegélyű levelet is, melyben arról tudósították, hogy Margit rövid szenvedés után meghalt. Frigyes sokáig nézte mereven a leve­let. Azután négyfelé hasítva kinevezési okmányát, bedobta a kandallóba. A fekete levél másik oldalára pedig néhány sort irt s tőbelőtte magát. „Temessetek egy sírba Margittal !" ez volt a levélben. Megtettélí a kedvéért. Mikor pedig eljött a tavasz s a nap leküldte enyhe sugarait, egy bokor szende; kis ibolya virult ott, hol két szív alussza 3rók álmait . . . k gyomai választás. Immár ki lehet bontani a zászlót ós szabadon folyhat a megengedett korteske­dés mindenfelé a kerületben. A központi választmány kitűzte a választás határ­nap] át. A jelöltek ós párthiveik járják a ke­rületet és folynak a pártgyülések a köz­ségekben. Várkonyi István az első, aki erősen iparkodik, s már többhelyen program beszédét is elmondotta. A választás napja. A p p o n y i Albert gróf házelnök leirata folytán a központi választmány csütörtökön délután tartott ülést a válasz­tás ügyében, dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt. A választás na pját március hatodikára tette a vá­lasztmány. Ez alkalommal is kót szavazat­szedő küldöttség fog müködui. Választási elnök dr. D a i m e 1 Sándor h. vármegyei főjegyző, helyettese dr. Kiss István. D a i m e 1 egyúttal az első kül­döttségnek, K i s s a második küldöttségnek elnöke. Helyettes küldöttsógi elnökök dr. Kovács László ós dr. Bácsi Dániel. Választási jegyzők Berthóty István és H á z y Imre. Helyettes jegyzők K o­1 o z s i Endre ós Viskovics Ignác. Választási mozgalmak. Mezőberényben pénteken délelőtt a magyar-végesi olvasóegyletben értekezlet volt, melyen igen számosan vettek részt ; H e n t a 1 1 e r Lajos érdekében hivták össze a gyűlést, ki személyesen is megje­lent. Vele együtt jöttek Nessy Pál, dr. Krasznay Ferenc, P a p p Elek és Barabás Béla képviselők. A mezőbe­rényi negyvennyolcasok csatlakoztak H e n­tallér híveinek táborához. Várkonyi István már bejárta Sár­rétet. Szeghalmon, Ladányban, Vésztőn és Füzesgyarmaton elmondotta programbeszé­dét. Mindenütt volt meglehetős számú hallgatósága, kivéve Füzesgyarmatot, ahol alig akarták meghallgatni a budapesti ház­tulajdonos szavait. Szombaton Kondoroson volt, ma pedig Gyomán fog beszólni A jelölőgyülés. Tegnap délután újra összejőtek a tüg­getlensógi párt kiköldöttei Gyomán. Minden kerületbeli községből kót kiküldött érkezett a gyűlésre. Ismét volt egy kis kavarodás, de nem olyan nagyszabású, mint a múltkor. Biró Benedek nyitotta meg a gyűlést s megkezdődött a szavazás. A függetlenségi központ képviseletében Nessy Pál és P a p p Elek jelentek meg. Fábry Károly a sz-ivazás megkez­dése előtt kijelentette, hogy nem óhajtja a pártegységet megbontani, igy visszalép. A szavazás eredménye a következő volt: H e n t a 1 1 e r Lajos 8, Péter András 6, Fábry Károly 3, H a v i á r Dániel 2, Pikó Béla t. A megtörtént szavazás után uj sza­vazás kövekezett s kérték a kisebb szava­zatot nyert jelöltek hiveit, hogy csatla­kozzanak más jelölthöz. Az uj szavazásból túlnyomó többség­gel H e n t a 11 e r Lajos került ki győzte­j sen. Péter András szintén kijelentette, hogy nem reflektál a jelöltségre. Pikó Béla párthívei azonban megmaradtak ré­gebbi elhatározásuk mellett ós felveszik a küzdelmet Hentaller L tjossal szem­ben is. Hentáilerért küldöttség ment, ki kije­lentette, hogy mindent meg fog tenni a kerület érdekében, ajtaja mindig nyitva lesz bárkinek. A héten a kerület községeit latogatja, jövő vasárnap Gyomán mond program­beszédet. A jelöltek. A függetlenségi párt jelöltje ezek sze­rint Hentaller Lajos, ki minden va­lószínűség szerint győzni fog. Az agráriu-1 sok jelöltje Debreceni Endre, aki értesüléseink szerint valószínűleg fellép szabadelvű-agrár programmal, a. harmadik jelölt Pikó Béla -a dissidens negyven­nyolcasok embere. Negyedik jelölt Vár­konyi István, aki szintén sokat remél i a választástól. Fővárosi tudositónk egy uj, ötödik jelöltről küldött távirati értesítést. Budapest, február 22.(Saj. tud. távirata.) A szociáldemokrata párt központi pártve­zetősége Tatárt lépteti fel a gyomai választókerületben. ÚJDONSÁGOK. — Beliczey István arcképe a megyehá­zán. Dr. Fábry Sándor alispán rendes havi jelentésót szép s méltó inditványnyal fejezi be. Mély részvétel emlékezik meg, irja az alispán, azon nagy vesztegségről, mely közéletünket érte bajczai Beliczey István vármegye bizottsági tag, a Lipót­rend lovagja s a Szent István-rend kiske­resztes vitézének halála által. Beliczey Ist­ván tizenhárom évig volt Békésvármegye főispánja, főispáni működéséhez sok áldásos kezdeményezés fűződik. Mint főispán s mint megy bizottsági tag törvónyható sági és tár­sadalmi életünknek méltán tisztelt vezér­alakja volt, ki a közügyek terén hajlott kora legutolsó évéig soha nem lankadó buz­galommal munkálkodott a vármegye javán. Indítványozza, hogy a törvényhatósági bi­zottság jegyzőkönyvben emlékezzék meg Beliczey Istvánnak a törvényhatóság közügyeinek szolgálatában szerzet érdemei­ről, özvegye irányában részvétét fejezze ki ós hogy a törvényhatósági bizottság a vármegyeház díszterme számára festesse meg Beliczey István arcképét. Előre megírhatjuk, hogy a törvényhatósági bizott­sági, mely sohasem tért ki az érdemek ju­talmazása elől, egyhangú lelkesedéssel fo­gadja majd el az alispán indítványát. — A törvónvhatos-ág közgyűlésé. Pén­teken délelőtt 9 órakor kezdődik a februári megyegyűlés. Tárgyalni való van elég; a tárgysorozatnak egy hijján száz pontja van. Nagyobb jelentőségű dolog azonban alig van közöttük. — A gyulai mandátum. A kir. Kúria soronkivül intézte el a dr. B o d o k y Zoltán megválasztása ellen beadott kérvényt visz­szavonó s a gyulai függetlenségi polgárok által ujabban benyújtott beadványt. A folyó évi április l-re kitűzött tárgyalás ennél­fogva elmarad s mihelyt a Kúria határo­zatának kifüggesztésétől számított 15 nap elteilik, B o d o k y Zoltán a vármegyénél viselt főjegyzői állásáról azonnal lemond, miután az képviselői állásával összefér­hetlen. Ennek dacára a" megüresedő fő­jegyzői állás csak a májusi közgyűlésen lesz betöltve s addig, a mennyiben ennek szüksége felmerülne, a főispán helyettest fog kirendelni. A vármegyén a főjegyzői állásra több név van forgalomban, akik Kö­zül dr. D a i m e 1 Sándor a megye fiatal tisztviselő-generációnak ez a sokat jérö és tehetséges tagja, ki példaszerű szorgalmá­val és nagy kötelességtudásával díszére válik a megyének a legkomolyabb jelölt. — Az aradi ipar és népbank vasárnap tartotta évi közgyűlését. A jelentós ki­merítően megemlékezett a csabai fiókinté­zetről és áruraktárról. A fiókintézet évi ül ­évre növekedik; a közönség bizalommal keresi fel s igy a betétek összege is mindig emelkedik. Az igazgatóság jelentésében hálás köszönetét fejezi ki a fiókintézet igazgatótanácsának és Keresztes Ferenc vezérigazgatónak az eredményes munkál­kodásáért. — A betétek álladéka 380,803 korona 03 fillérrel szaporodott. A mérleg tiszta jövedekne 152,759 korona és 40 fillér. A tartalékalap 10,275 kor. 94 fillért kap. A nyereségből rószvónyenkint 20 kor, kamaton kívül 30 koronát fizetnek felül­osztalékul : összesen 50 koronát. Egy meg­üresedett igazgató-választmányi tagságra Institórisz Kálmán aradi polgármes­tert választották meg. — A főispán — udvari ebéden. A leg­alkotmányosabb király hosszabb időt tölt most Magyarországon, s itt mulatása alatt egymást érik az udvari ebédek a királyi palotában, A társadalom kitűnőségei, kor­mány férfiak, képviselők, magasrangu ka­tonatisztek sűrűn hivatalosak a király asz­talához. A magyarországi udvarnagy : Ap­p o n y i Lajos gróf feladata a vendégek meghívásáról gondoskodni. Vármegyénk fő­ispánja, Lukács György dr. távirati ér­tesítést kapott az udvarnagytól, hogy a koronás király a hétfőn megtartandó ud­vari ebéden vendégéül látja, azért felkéri hogy azon jelenjen meg. — Nöegyleti közgyűlés, A csabai izr. nőegylet ma délután y 23 órakor tartja özv. dr. Löwy Lajosnó elnöknő lakásán rendes évi közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő: Evi jelentós. Alapszabályok módosítása. Tisztviselők ós választmány választása. Netaláni indítványok. — Eljegyzés. Kriener Jenő csabai izr. tanitó eljegyezte Kulpin Vilmát, özv. Kulpin Adolfnó szép leányát. — Az adó és a hátrálék. E kót dolog szoros összefüggésben van, mert egyik sincs meg a másik nélkül soha. Bár minálunk Békésmeggyében sok a rendes adófizető, aki pontosan teljesiti a legkellemetlenebb állampolgári kötelességet. A megyében a mult évben négy millió ós nyolcszáz­negyvenötezer korona adót vetettek ki, ezen óriási összegből csupán 282 ezer korona hátrálék van. Elemi károkért 32 ezer ko­rona adót engedtek el. — Halalozás. Sziráczky Kálmán, szarvasi születésű törvényszéki jegyző 27 éves korában meghalt Eperjesen. A tudo­mányosan képzett, nagy szorgalmú fiatal ember halála általános részvétet keltett Szarvason. — Tanférfiak gyűlése Az országos polgári iskola egyesület bókósvármegyei köre Orosházán március 1-ón, délután fél 4 órakor, az állami polgári iskola kézi­munkatermében köri gyűlést tart. A gyű­lés tárgysorozata: elnöki megnyitó ; a pol­gári fiúiskolák reformügye, előadó : N é­m e t h y Samu ; a polgári leányiskolák tantervének módosítása, előadókul felkó­rettek : S z i e b e r Paula, Fábry Géza és Kiss Lujza ; a polgári iskolai tanerők nyugdíjügye, előadó : Pál Ernő ; a fize­tésügy, előadó : K e v 1 o r Sándor ; a pol­gári iskolai nyomtatványok ismertetése, előadó : N a g y Lajos ; indítvány az egyes tantestületnek az országos gyűléseken v;>ló képviseltetése és a tagsági dijak kezelé­sének ós befizetésének kérdésére vonatko­zólag ; végül tisztújítás. Azon köri tagok, a kik a gyűlésen részt vesznek, ebbeli szán­dékukat a köri elnöknél jelentsók be, hogy fogadtatásukról gondoskodni lehessen. — A miniszter elismerese. Gally Gyula csabai adóügyi jegyzőnek az állami adók kezelése s behajtása közben kifejtett ügy­buzgóságáórt ós eredményes tevékenysé­géért a pénzügyminiszter elismerését nyil­vánította. Berényi Izidort, Mezőberény község adótisztjót az állami adók sikeres behajtása körüli fáradozásáért pedig ötven koronával jutalmazta a pénzügy miniszter. — Közgyűlés közvacsorával, A csabai tornaegylet március elsején tartja este fél hét órakor közgyűlését a Nádor szálló ét­termében. Ne tűnjék fel azonban az est.

Next

/
Thumbnails
Contents