Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-02-20 / 15. szám

vonuljon vissza és csatlakozzék más cso­porthoz : kitört a vihar. Pikó Béla pártja volt a legkisebb : Gyoma egyharmada; mert a község részéről Hentallert is, Fábryt is jelölték. Az alsórészi olvasó egylet alacsony szobája csakúgy zúgott a Pikó-pártiak kiálltásaitól, hogy jelöltjüktől semmi áron el nem térnek, mindvégig mellette ma­radnak. Hiába beszólt az elnök és számos szó­nok ; Pikó hiveit, kik teljesen elfoglalták a teret és lezugtak mindenkit, nem lehetett megingatni. Kollár János Hentaller érdekében, Keviczky László Haviár mellet beszélt, Vincze Dániel Fábry javára mondott be­szédet. Majd előtérbe léptek a sárrétiek s erősen hangoztatva, hogy nem kell ügy­véd, Péter András jelölését kérték. Min­denfelől röpködtek a közbekiálltások, dör­gött az éljen és abcug. Nem használt semmit a párt egységé­nek emlegetése, melylyel bizton győzni lehet, mig igy nem fog a függetlenségi zászló diadalmasan lobogni. Kolozsi Endre mezőberényi első jegyző elmondja, hogy őt is felkérte Mezőberény község egy tekintélyes része a jelöltség elfogadására, de nem volt erre hajlandó, mert a pártszempontokat saját érdeke fölé helyezi. Kollár János uj gyűlést indítványozott, de e javaslatot Pikó hivei nem fogadták el. „Akkor oszoljunk szét; a párt el van veszve", mondta Kollár. Biró elnök szintén elodázni kérte a gyűlést; erre njra kitört a zaj és a kiabálás, különösen Keviczky beszéde után, ki elmondta, hogy nem igazi hazafiság eltekinteni a párt egységének érdekétől. Biró Benedek elnök most felállott, rö­viden kijelentette, hogy lemond és elhagyta a termet. Kitört az igazi fejetlenség ; majd fel­állott Csávolszky Lajos, kit eddig észre se vettek s egy tüzes, kissé túlszenvedélyes beszédben ismertette az „átkos kormányt és közös ügyet." Ez sem használt. A lárma alig csilla­podott. Kiss Dezső (Budapest) beszélt utána, nem nagy eredménynyel. Közben megvá­lasztották Kolozsi Endrét ideiglenes el­nöknek, ki az ülést tiz percre felfüg­gesztette. A kör udvarán megkezdődött a kapa­citálás, de sokkal nagyobb volt a szenve­dély, minthogy eredményre lehetett volna jutni. Biró visszajött, újra megnyitotta az ülést. Ismét feltették az indítványt, hogy újra jöjjenek össze; nem fogadták el. Ek­kor az elnök bezárta a gyűlést a helyzetet legjobban jellemző mondással: — Hadd vessenek számot a jelöltek magukkal . . . Addig is : aki birja, marja! Szétoszlás közben számosan hangoz­tatták, hogy ez volt a függetlenségi párt halála! S az is lesz, ha rövidesen nem tisztul a helyzet. Egy pártról öt jelölt kissé sok; egyértelmű a függetlenségi esz­mék bukásával, vagy a legjobb esetben — pótválasztással. * Szerdán délután vettük a hírt, hogy Biró Benedek, központi pártelnök uj jelölőgyülést hivott egybe szombatra. Min­den községből két vezetőembert hívnak meg, kik azután titkos szavazás utján ál­lapodnak meg a jelölt személyében. Biztos forrásból értesültünk arról is, hogy egy tegnapelőtt Gyomán tartott ér­tekezlet eredmónyekópen Debreczeni Endre szabadelvü-agrár programmal újra felveszi a küzdelmet. Yalahonnan, fojtott hangon, a háta mögött szólt messze hazájának egy szomorú nótája. Annette megfoidult. Halovány fény sugár­zott elő egy alacsony ház ablaktábláinak keskeny iiasadókán., Belülről éneklés és ka­cagás hallatszott. És a régi, ismert nóta még egyre szólott. Vagy talán csak az ő füle hallotta. Odament az ivó ajtajához ós bekopogtatott. * Itt maradt egy ideig, szép ruhában járt s mulattatta a matrózokat és a kato­nákat. Tavaszszal azonban összeszedte cók­mókját és könnyű szerrel nekiindult a vándorutnak. ÁM most már nehezére esett a járás s esténkint bágyadt volt és ki­merült. Nem adtak neki enni, se inni s udvarló is csak elvétve akadt. Ha nem en­gedték be a szin alá, belófeküdt az utmenti árokba. Sokat szenvedett az éhség miatt, meg a szomjúság, a hideg miatt. Rekettye­ágakat kellett magának vágnia, hogy rája támaszkodhassék. Egy estén azután, amikor leült egy tó partjára, hogy lábának sebeit áztassa s a bágyadtság miatt elszenderülve a viz fölé hajolt, meglátta az álmában megjelent öreg asszonyt. Ez ő volt; a ki Finné nagy­anyóhoz hasonlított, az a ráncos arc, az a fogatlan száj, azok a bágyadt szemek, az a szomorú mosolygás. — Vigy el magaddal, susogta mintegy álomban Annette ; már olyan régóta keres­lek téged ; minden utat bejártam, mert tud­tam, hogy te vársz rám, hogy találkozzunk.. Most már nagyon bágyadt vagyok, fogj meg a kezemen ós vezess, ahová neked tetszik ; én készen vagyok . . . Kis batyuját és botját ott felejtette a lejtős parton. És egy halásznak másnap ugyanazon a helyen, ahol Annette ült, olyan nehéz tárgy akadt a horgára, hogy a mint húzta kifelé, a horognyél eltörött. . . Békésmegye pénzügye. - A pénzintézetek jelentései. ­Békéscsaba, febr. 19. Az UJÓT elmultával egymásután számol­nak be pénzintézeteink előző évi működésük­ről. Feltárják, hogy minő eredményeket hozott az év. Pénzügyi tekintetben bevál­tak-e a remények és viszont előre nem látott gazdasági csapások nem-e befolyásolták ked­vezőtlenül az intézetek mérlegét. A viszonyok egészséges fejlődését bi­zonyítja azon körülmény, hogy vármegyénk minden nagyobb községében van legalább egy pénzintézet. Ebből azt is lehetne kö­vetkeztetni, hogy egyik intézet forgalma a másiknak üzleti pangást okoz. Békés­megyében azonban nem igy van. A pénz­intézetek általánosságban, sőt mondhatni nagyrószben megelégedve zárták be az évet. Sok helyen konstatálható az egyes üzletágak sikeres eredménye ; a betétek szaporodása, az osztalékok, ha nem is fényes, de az egészséges fejlődés mellett bizonyítanak. Feltűnik azonban több intézetnél egy sajátságos körülmény: a váltóleirás. A békési népbank meg éppen váltóhamisítá­sokról emlékezik meg, melyek után szi­gorú eljárást ós elővigyázatot honosítot­tak meg. Hogy általános képet nyerjünk a me­gyei pénzintézetek üzleti eredményéről, a következőkben ismertetjük azon intézetek viszonyait, melyeknek jelentése hozzánk jutott: Békéscsabai Takarékpénztár­Egyesület. Az 1872. évben alapított Békéscsabai Takarékpénztár-Egyesület rendes közgyűlé­sét február 16-án tartotta. Az igazgatóság jelentése szerint nem mutatkozik a gazda­sági téren a régen várt kedvezőbb kibon­takozás, nem szűnt meg az általános üzlet­telensóg és pangás. A pénzviszonyok javul­tak ugyan, de a vállalkozási hajlam alig. Ilyen közállapotokkal szemben mégis öröm­mel ad számot a jelentós az egyesület éle­tében beállott fejlődés és gyarapodásról a mult évi eredménynyel szemben. A pénz­tári forgalom az 1900. évéhez képest 25 millióval emelkedett. A tartalékalapok 1901-ben 30 ezer koronával nagyobbodtak s a közgyűlés utáni nyeremónyrészesedéssel együtt 980,218 kor. 51 fillért tesznek ki. A betétek emelkedése csekélyebb volt ugyan, de ezzel szemben áll az a tény, hogy az intézet százezer korona betétet fizetett vissza az államkincstárnak a lefolyt évben s miután a betétek kamatlábát a körülmé­nyekhez képest leszállították, konstatálni lehet a valóságos takaróktőkék képződését és a fontos helyi apró betétek darabszám és összeg szerinti emelkedését. A vármegye egyik legkiválóbban vezetett pénzintézeté­nek e jelentése örvendetes gyarapodást mutat, csupán a csabai áruraktár működése, melyet az intézet társtulajdonosképpen bír, nem felelt meg a jogos várakozásnak. Az áruforgalom s azoknak értéke valamivel csökkent, az előbbi évhez képest; mégis 5% osztalékot ad s a tartalék ós értékpa­pír tartalék-alap együttesen 2689 koronával gyarapodott — Az összes leírások keresz­tülvitele után az 1900. évi 101,366 kor. 79 fillérrel szemben, most 105,612 kor. 51 fillér a tiszta nyereség. A tartalékalap gya­rapítására 10,076 kor. jut, a szelvényekre osztalékul 22 koronát fizet az intézet. — Dr. Fáy Samu részvényesnek az alapsza­bályok módosítására vonatkozó indítványát egy legközelebb egybehívandó közgyűlés fogja érdemileg elbírálni. Békésvármegyei takarékpénztár. Harmincnyolcadik évi közgyűlését tar­totta vasárnap az intézet. Bár a jelentós A Tisza-buktató Barabás rögtön kijelen­tette : — Mi nekünk az nem imponál. Soha­sem olvastam, hogy Eajner főherceg a ma­gyarokkal együtt érzett volna. Szavait függetlenségi részről nagy tet­szés követte. Széli miniszterelnök rög­tön replikázott, hogy Rajner főherceg, ro­kona az uralkodónak s hogy ülés ne legyen, azt a loyalis érzés parancsolja, mire a ház többsége elfogadta az indítványt. Elutasított petíció. Budapest, február 19. (Saját tud. táv.) A kúria ma elutasított egy petíciót, melyet a karcagi kerületből adtak be K r e i t h Béla gróf hivei Madarász Imre meg­választása ellen. A petició szerint a válasz­tási elnök a korai zárórával kétszáz Kreith­párti szavazót fosztott meg szavazati jo­gától. A kúria ezt nem látta bizonyított­nak. z évet a súlyosabb esztendők közé so- ­ózza, mégis az elért üzleti eredmény ugy j 1 , részvényesekkel, mint a nagyközönséggel zemben minden várakozásnak megfelelt, k. rendelkezésre álló tiszta nyereség 51,184 :' íor. 73 fillér. Az osztalék egy-egy rósz-j fényre 40 korona. A tartalékalap ötezer koronával gyarapodott s igy most száz­íyolcvanöt ezer koronát tesz ki. A külön martalék ezer korona gyarapodással 21025 iorona. Szaroasi takarékpénztár. Közgyűlését február 20-ikán tartja. A jelentés a gazdasági élet főjellemvoná­;át a vállalkozási kedv csökkenésében ta­álja. A betétek 60 ezer koronával ernel­iedtek, a kölcsönállomány negyed millió­val apadt. A kamatfeltótelek mérséklése folytán az üzleti eredmény tízezer koro­nával csekélyebb. A közraktári üzlet mégis kedvezően alakult. Kiemeli a jelentés, hogy íz intézet a turkevei Strassburger-féle bu­kásban nem volt érdekelve. A különtartalók­alap 7514 koronával gyarapodott; a ren­des tartalék 119 ezer koronáról 125 ezer koronára emelkedett, a.z osztalék teljes összege 32 ezer korona. Békési népbank. Közgyűlését február 16-ikán tartotta. A jelentós szerint a mult óv a részvény­társaságra nézve kedvező volt s az oszta­lék is nagyobb lett a mult évinél. Sajná­lattal emlékszik meg a jelentés arról, hogy az intézet vidékén a földmives osztálynál lábra kapott a váltóaláirásoknál mások névaláírásának könnyelmű felhasználása. E tekintetben megtették a kellő lépéseket. a.z üzletév nyereménye 21184 koronát tesz ki. A tartaléktőke 2118 koronával szaporodik. Mezöberényi takarékpénztár. Az üzleti óv kedvező volt az intézetre nézve. A hitelképesség nem csökkent, a betétösszeg nagyobbodott, a tartalékalap növekedett, a kölcsönkérők kielégítést nyertek, a. tiszta jövedelem 17622 korona A tartalékalap 1746 koronát kap, a külön tartalékalap 2000 koronát Az osztalék minden részvényre tiz korona. Az intézet közgyűlését március 2-ikán tartja. Békési takarékpénztár r. t. A három évvel ezelőtt alakult intézet február 2-án tartotta meg évi rendes köz­gyűlését, amikor is megválasztották a tár­saság elnökét, az igaagatóságot, igazgató választmányt és a felügyelő bizottságot. A lefolyt év tiszta haszna 12,787 korona 60 fillér, részvénytőke 100,000 korona, tar­talékalap 10,037 korona, váltó-állomány 46,286 korona. Bsztandrási takarékpénztár. A közgyűlés tegnap, 19-ón volt. A köz­gazdasági helyzet súlyos voltával kezdődik a jelentés, a. pénzpiac tartózkodó állás­pontra helyezkedett s az intézet is igy járt el. Ennek tulaj donitható, hogy egyes üzlet­ágaknál visszaesés állott be s hogy az ered­mény az előző évinél némileg kedvezőtle­nebb. A tiszta nyereség 37,973 korona, ebből 7594 kor. jut a tartalékalapnak, A részvényekre nyolc koronát fizetnek. Gyomai gazdák és iparosak hitelszövetkezete. A közgyűlés vasárnap volt. A haladást bizonyítja a tagok szaporodása, a pénztári forgalom emelkedése ós az üzletágak ered­ményének számszerű gyarapodása. Az óv végén 756 tagja volt a szövetkezetnek, a takarékbetétek 18 ezerről, 24 ezer koronára emelkedtek. Orosházi keresztény népbank. A március 2-iki közgyűlésen előterjesz­tendő jelentós szerint ugy a forgalomban, mint egyes üzletágaknál jelentős emelke­dés mutatkozik. A tiszta nyereség 26,149 korona, melyből a külön és rendes tartalék­alap összesen 7000 koronát kap. Osztalékul a részvényekre 12 koronát fizetnek ki. k „Békésmegyei Közlöny" táviratai A képviselőházból. Budapest, február 19.(Saj. tud. távirata.) Ü. képviselőház mai ülésén Rákosi Vik­tor, a függetlenségi párt tagja, az orszá­gosan ismert Sipulusz mondott hosszabb beszédet a szászok ellen, melynek minden részletét viharos tetszés követte. Különösen egy mondását: — Ha önök, szászok, Németországban lengyelek volnának, a történtek után régen a börtönben ülnének, nem pedig a parla­mentben ! Az ülés végén Széli Kálmán minisz­terelnök lépett elő azon indítványával, hogy kolnap ne legyen ülés, miután Rajner Ferdinánd főherceg aranylakodalmát üli. Tagosítás Körösladányban, Ladányiak a király előtt. A kir. kúriának tagosítást rendelő ha­tározata nagy felfordulást idézett elő Kö rösladányban. A beltelkes gazdák tulnyomc része hallani sem akar a tagosításról, s a bíróság intézkedését erőszakosnak ós igaz ságtalannak hirdeti. Az elkeseredett em bereket nem régiben Várkonyi is fel tüzelte, ne nyugodjanak bele a kúria hatá rozatába, hanem mozgassanak meg mindéi követ, hogy ha másképen nem lehet, kor mányzati uton akadályoztassák meg a ta gositás keresztül vitele, A közbirtokosság tagosítást ellenző része a mult héten gyü lést tartott s ott határozatképen kimon dották, hogy deputációt küldenek aki rályhoz és Darányi Ignác földmi velési miniszterhez, s kikérik közbenjárá sukata kúria határozatának megváitozta tásához. A küldöttség tagjaiul: G u r m a László, Kardos Sándor ésSzeleczk János gazdák választattak meg, kik tónj leg fel is utaztak Budapestre, s ott ugy miniszternél, mint a királynál kihallgatásr jelentkeztek. Darányi miniszter meghal gatta panaszukat, igyekezett őket me£ gyugtacni, s megígérte, hogy ha netalá valamely téves intézkedés törtónt voln megkeresi az igazságügyminisztert anna ki korrigálására. A király szigorú alkotmányos órzül tóről téve tanúságot, a nála tisztelgő kü döttsógnek kijelentette, hogy a b i r ó s á intézkedésébe nem avatko: hat, s egyben utasította őket, ho| panaszukkal a rendes fórum elé járuljana A ladányiak főleg azért nem akarni megnyugodni a tagosítás elrendelésébe mert attól tartanak, hogy náluk is oly; rosszul sikerül, mint Szeghalmon, a h mondhatlan sok keserűséget ós elégedetle sóget idézett elő. Bölcs előrelátással azo: ban sok olyan balfogás kikerülhető, me a szeghalmiaknak nagy károkat okozo Első és fő teendőjeként azt tartsa szem ele a megválasztott úrbéri bizottság, hogy határ-részek osztályozásánál ne állítson j LO klasszist, mint a szeghalmiak tett« hanem tartsa magát a törvény rendelli zéseihez ós elégedjék meg 5, vagy 6 os tályzattal. Ha ezt megteszi, nem fog előállani az aránytalanság, mely Szeghalmon oly sok panaszra adott okot, hogy a mig első osztályú föld 1000 Ú-ölóvel volt SJ mitva, addig a tizedik osztályba sorozi földből 20.000 ID-Öl lett kiosztva. Mindé esetre kívánatos, hogy a közbirtokoss valamely egyöntetű eljárásban állapodj meg, mert a deputáció-járás nem fog giteni a dolgon, a kormányhatalom m avatkozhat a bíróságok intózkedóseibí ha egyszer az ország legfőbb bírósági tagosítást elrendelte, ugy az végre leszhajtva. Az orosházi színkör. Értekezlet a színkör ügyében. Elérkezett már az idő, hogy Oroshi községében rendes hajlókot kapnak a r gyarság vándor-apostolai : a színészek, község nagysága ós közönségének a mag, színészet iránti meleg érdeklődése ré| predesztinálta már erre Orosházát, ami elérkezett körülmények között valószinü teljesedni is fog. Nem régen emlékeztünk meg a belii miniszter leiratáról, melyet dr. L u k á György főispánhoz intézett, hogy 1 landó az orosházi színkör felópitósé móltányos sególylyel hozzájárulni. Ambrus Sándor az oroshási jé főszolgabirája értekezletet hivott egj melyre az elöljáróság képviselőin és egyletek vezetőin kivül a társadalom ta;

Next

/
Thumbnails
Contents