Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-02-16 / 14. szám

tak. A pénzügyigazgatóság uj birtokiyek készítését követelte, mit a község megfel­lebbezett. A bizoítság a pónzügyigazga­tóság álláspontjára helyezkedett, hogy ne csak pótlást eszközöltessen a község, de uj birtokiveket készítessen. Rezei Szilviusz, az iskolalátogatá­sokról tett előterjesztése után, pártolólag kérte felterjeszteni Szűcs György volt gyomai tanitó özvegyének kérvényét fél évi fizetés és korpótlók iránt. Javaslatára utasította a bizottság a gyomai ovodai bi­zottságot, hogy a dajka tartásra előirány­zott összeget fizesse ki. .tíz ág. ev. bányakerületi püspök le­iratban tudatta, hogy Csorvásan elemi is­kolát az egyházközség nem képes felállí­tani. A bizottság utasította a községet, hogy iskola felállítása iránt intézkedjen, kórjen állami iskolát, mert az az állapot fenn nem tartható, hogy a növendékek egyik fele délelőtt, másik része délután ré­szesüljön csak oktatásban. Hatv n nap alatt köteles a község az iskola tervét ós költ­ségvetését benyújtani. Békés községe újólag azt kérelmezte, hogy a bizottság mentse fel a hat osztályú elemi iskola felállításának kötelezettség alól, mert tanyai iskolákat állított fel. A bizott­ság az iskola felállítását elkerülhetlennek mondotta most is s a kérvényt nem terjesz­tik fel a minisztériumhoz. Vésztő községének megengedték, hogy az ovoda és iskolai költségeket csak a jövő évben terjessze be különálló, nem a közsé­givel kapcsolatos költségvetésben, míg Új­kígyós község kérelmét 600 korona mene­dékház fentartási segély iránt, pártolólag terjesztik fel. Több felszólalásra adott alkalmat C 1 a u s Ede Orosházán lakó aprójószág vásárló lakositási ügye. A község 200 ko­rona lakosiiási dijat követel Claustól, ki 100 koronát hajlandó is fizetni s hivatkozik a község szabályrendeletére, hogy több nem is követelhető. Az elnöklő főispán ugy tudja, hogy Claus nem magyar honos, tehát Orosházán csak településre, de nem lakositásra nyerhet engedélyt. Utóbbira csak akkor, ha magyar állampolgár lesz. Magát a község szabály­rendeletét non sensnek tartja. A bizottság felhívja a községet, hogy ez ügyben uj határozatot hozzon. Haviár Lajos főmérnök a többek között tudatta, hogy Köröstarcsa községe régebbi határozatát, melyben a tárcsái vasúti állomás részére telket s épitósi hoz­zájárulást ajánlt meg, most, tekintve a ta­gosítás súlyos terheit, visszavonta. Az árvaszéki elnök ós kir. ügyész rö­vid előadmányai után fél 12 órakor az ülés befejezést nyert. Az ülésen dr. Lukács György főispán elnöklete alatt jelen voltak dr. Hajnal István, Haviár Dániel, Varságh Béla, dr. Zsilinszky Endre, Rosenthal Ig­nác, dr. László Elek, Keller Imre, dr. Bodoky Zol­tán h. alispán, dr. Daimel Sándor, h. főjegyző, dr. Zöldy János főorvos, Zöídy Géza főügyész, Haviár Lajos főmérnök, Jantsovics Péter árvaszéki elnök, Zlinszky István, Liszy Viktor kir ügyész. Közgyűlés Csabán Rövid tárgysorozattal, rövid gyűlést tartott Csaba község képviselőtestülete mult hétfőn. A napirend egy-két fontosabb ügyet ölelt fel csupán, s a vármegyei építészeti szabályrendeleten kivül más tárgynál alig volt felszólalás. A főjegyző referátumait csendes egyhangúsággal fogadta a köz­gyűlés, s szó nélkül elfogadott minden ta­nácsi javaslatot. Tudósítónk a gyűlés lefolyásáról kö­vetkezőkben számol be: Jelenvoltak: Varságh Béla, Szalay Gyula, Ro­senthal Ignác, Kocziszki Mihály, Kovács L. Mihály, Maczák L. György, Gálik János, Lepény Pál, Bakos Mátyás, Patay Zs. András, Zsilák András, Haan Béla, Nóvák János, Korosy László, Maros György, Gally Gyula, Kulpin Dániel, Áchim Gusztáv, Fejér Béla, Németh Lajos, Zahoran János, Kristóffy Károly, Vrbóvszki András, Molnár András, Uhrin M. János, Qriecs T. György és Bauko János. Az adóbehajtásról szóló Jelentós sze­rint január hónapban befolyt 9229 kor. 50 fii. községi adó, 4272 kor. 40 fii. köz­ségi közmunka; — a községi főpénztár kezelése alatt álló pénztárakat az elöl­járóság megvizsgálta s azoknak álladékát 37.767 kor. 95 fill. készpénzbeli s 508.277 kor. 54 fill. kotvénybeli maradványnyal s rendben lévőknek találta; megvizsgáltat­nak s rendben találtattak, továbbá a gyám­pénztár és földvóteli pénztár is ; — a kór­házi igazgatóság jelenti, hogy a kórház­ban az elmúlt január hóban 896 kor. 52 fill. költséggel ápoltatott 87 egyén, ebből gyógyult 30, javult 2, meghalt 5, februárra kezelés alatt maradt 50, — a szegényház­ban 240 kor. 14 fill. havi költséggel gon­doztatott 35, távozott 1, a hónap végén visszamaradt 34 egyén ; — a népmozgalmi statisztikai kimutatás szerint január havá­ban született 147, meghalt 127 egyén, há­zasult 49 pár, nem orvosoltatott az elhaltak közül 14, orvostörvónyszóki boncolás 2, orvosrendőri hullavizsgálat 1 esetben for­dult elő. Mindezen havi jelentéseket a köz­gyűlés tudomásul vette. A községi árvaszék költségei. Korosy László főjegyző bemutatja a m. kir. belügyminiszter leiratát, melylyel a község képviselőtestületének a községi árvaszók és gyámpénztár tartásával járó költségek fedezése céljából a községi gyám­pénztári tartalékalap terhére 7700 komának megállapítása tárgyában hozott határoza­tától a jóváhagyást megtagadja ; mert el­tekintve attól, hogy a szóban levő kiadás a gyámpénztári tartalékalap, illetve jöve­delmének az 1877 évi XX. tcz. ós az 1901. évi XXI. tcz. 5 §.-ában előirt törvényes rendelkezésével ellenkezik, a községnek ma­gának kell gondoskodni az önálló árvaszók ós gyámpónztár tartásával járó költségek fe­dezéséről, mert ha arról gondoskodni nem tud, ez az önálló árvaszék tartási jogának meg­vonását eredményezné. — A képviselőtes­tület eltogadj a a tanács vonatkozatos hatá­rozati javaslatát s kimondja, hogy a vár­megyei törvényhatósági bizottsághoz elő­terjesztést intéz oly kórelemmel, hogy ezen sérelmes határozat ellen irjon fél a bel­ügyminiszterhez ; egyben egy hattagú kül­döttséget meneszt a miniszterhez, oly fel­adattal, hogy a szükséges felvilágosításokat s a község törvényes álláspontját élőszóval adja elő. Mert a község csak ugy ment bele az önálló árvaszók felállításába, hogy már szabályrendeletében kimondta, hogy Elhatároztuk egy páran, hogy „be­ugratjuk" a lámpalázast. Oda szaladtunk hozzá ós suttogó, lázas izgatottsággal a fülébe mondjuk: — Hamar! Elmondták a „vógsza­padat" ! A lámpalázas felkapja a fejét és sza­lad ész nélkül a nyilt színpadra. Persze, korán jött. A színpadon levők csak bámul­tak rá, hogy mit akar itt. A próba meg­állott. Újházi mester a nézőtérről odakiáltja neki: — Marha ! — ... Kó . . . kérem, ón ártatlan . . . — Hát akkor ártatlan marha ! mondja neki a mester rendithetetlen nyugalommal. Valami a festett világból. Egy jelenlevőtől hallottam. Most to­vább adom . . . s igy fog szállni szájról­szájra, nemzedókről-nemzedékre, mint a mitosz, mint a legenda. Tamássy József, a hires népszínmű ­énekes beteg volt már akkor, szólütött ember. Élőhalott, romhalmaz, sárguló levél. Az a Tamássy, aki megjelenésével odatudta varázsolni a szük színpadra a végtelen pusztát; a kinek egy-egy dala után könny csillogott sok szemben; a művész, a ki teremtett, alkotott: most már csak — gép ; járni, beszélni tudott, de alkotni többé nem. O azt hitte még akkor, hogy arra is képes. Egy uj népszinműből próbálnak a népszínháznál. Azt a szerepet, amit Ta­mássynak kellett volna játszani, másnak volt kénytelen kiosztani az igazgató. Fo­lyik a próba. Egyszer csak berohan a di­rektor. — Gyerekek ! Jön Tamássy ! . . . Elnémult minden ajak . . . Belé­pett Tamássy. Egyszerre felvillant bá­gyadt szeme. Egy kulissza mellett meg­állott. — Ni . . . színpad 1 mondta gyerekes örömmel. Majd a színészeket nézegette örömkönyes szemekkel, akik kérték, hogy játszón — ne is menjen haza, próbálja a szerepót, — hiszen már egészséges ! Pedig jól tudták, hogy örökre lelépett már ő a színpadi deszkákról s hogy nemsokára a koporsó deszkái közé teszik. S a hervadó levél sem tudja, hogy le kell hullania. Orömkönynyek csillogtak mélységes, szép szemében s igy beszélt : — Majd játszom ón még, gyerekek,.. . de most még nem lehet! . . . Majd ! . . . Majd ! Soha színésznek ilyen nehéz szerepe nem volt, mint ezeknek: sirni szerettek volna s musolyogniok kellett, hogy Ta­mássy ne vegyen észre semmit. Az igazgató szerepeket adott neki, uj szerepeket, a miket ő örömmel nézegetett, lapozgatott. Mindenki tudta, hogy sohasem játszhatja el többé azokat. Hiába öntözitek a sárguló levél fáját, a hervadó levél sohasem fog többé virulni. Kéjjel legeltette szemét a színpadon, a színészekben.Képzeletben ott látta magát a deszkákon, a most kapott szerepeiben. Sokáig nézte a színpadot, elbúcsúzott min­denkitől s ment lassú, vánszorgó lépé­sekkel. Mikor kilépett, minden szemből elő­törtek a visszafojtott könnyek . . . Azok a könnyüvérü, könnyelmű, csélcsap színé­szek hogy megtudnak siratni „egy hulló levelet", egy élő halottat, aki örömmel mondogatja az utcán az ismerőseinek: — Játszani fogok ! — Játszani fogok. . . . Látod, nyájas olvasóm, ilyen ku­lisszatitkok is vannak ám ! ennek költségeit a gyámpénztári tartalék* alapból fedezi. Igaz, hogy a szabályrende­let ezen megállapodását a miniszter törölte s a ióváhagyási záradókban kijelentette, hogy a községnek e költségek igénybevé­tele iránti kérelme felett a kölségvetósek jóváhagyása alkalmából fog esetről-esetre határozni. De tekintettel arra, hogy a gyám­pónztár tartalékalapja, dacára a 7700 ko­rona igénybe vételének, évről-évre 1000— 1200 koronával állandóan gyarapodik s te­kintettel arra, hogy a község 7 éven felüli gyermekek segélyezésére és ellátására vo­natkozó az 1901. évi XXI. t.-c. 6. § ban foglalt kötelezettségét a közpónztár terhére teljesiti s tekintettel arra, hogy a 7700 korona igénybe vétele eddig még soha akadályokba nem ütközött: a miniszter határozata a legteljesebb mértékben indo­kolatlan. Állami kisdedóvoda. Korosy László felolvassa a közokt. miniszternek a vármegyei tanfelügyelősóg­hez intézett leiratát, amely szerint — amint azt már az állami költségvetésnek bizott­sági tárgyalása alkalmával is jelezte — az állami népoktatás nemzeti s nópmüvelődósi hatásának fokozása céljából elhatározta a miniszter, hogy a törvényhozás által ren­delkezésre bocsátandó fedezet keretében fokozatosan, lehetőleg minden népesebb állami elemi iskolával szoros kapcsolatban, ennek céljait előkészítő ki.«dedóvó intéze­tet állit fel; 1902. évben Békósvármegye községei közül első sorban Csaba van e célra kiszemelve. Tartozik a község a kis­dedóvoda állandó elhelyezéséről, a dologi szükségletek és lehetőleg a dajkatartás költségeinek fedezéséről gondoskodni; el­engedhetlen feltétel azonban, hogy a köz­ség legalább a kisdedóvónői állomás után a nyugdijintézeti évi 24 kor. járulókot és a majdan építendő kisdedóvoda épület ál­landó jókarban tartását ós tűzkár elleni biztosítását elvállalja. Előadja a főjegyző, hogy Eezey Szilviusz kir. tanfelügyelő ez ügyben egy-két nap előtt az elöljáróság és iskolaszók tagjainak részvétele mellett értekezletet tartott. A tanácsi javaslat ismertetése s V a r­s á g h Bélának a népnevelés ügyét mele­gen felkaroló rövid felszólalása után a kép­viselőtestület a vallás és közoktatásügyi kormánynak a község kulturális szükség­leteinek ujabb kielégítésére vonatkozó, ismételt jóakaratú gondoskodását hálás köszönettel fogadja s a hozzájárulás mini­mális mértókét, vagyis az évi 24 koronás nyugdíjjárulékot, az állam által emelendő épület jó karban tartását és tűzkár elleni biztosítását elvállalja, abban a reményben, hogy a vallás- ós közoktatásügyi kormány ismerve azokat a nagyszabású áldozatokat, amelyeket a község az utolsó években a népnevelés ügyének hazafias készséggel hozott s melyekkel még obiigóban van, méltányolni fogja a képviselőtestület ez ujabbi, anyagi erejétől kitelő áldozatát. Az építészeti szabályrendelet. A községi építészeti bizottság behatóan s minden részletre kitérj eszkedőleg foglal­kozott a vármegye uj építészeti szabály­rendeletével, mely a törvényhatósági bizott­ságnak mult évi december havi közgyűlésén oly vehemens tárgyalásokra adott alkalmat. A községi építészeti bizottság konstatálja, hogy a szabályrendelet a vármegye összes, tehát kisebb és nagyobb községeire vonat­kozván, nincs tekintettel a nagyobb községek építészeti igényeire, hanem inkább csak a kisebb községek szükségleteit tartja figyelem előtt. Már pedig mások a viszonyok a ki­sebb, mások a nagyobb községekben. Bé­késmegyóben pedig a lakosság nagyobb ós túlnyomó része 10.000 lelken felüli közsé­gekben lakik, melyekben ezen inkább a kisebb községek igényeit szem előtt tartó szabályrendelet által, a szabadabb, moder­nebb fejlődés akadályozva van.Ugyanazért az építészeti bizottság, minuciósus részle­tekben rámutatva azon hiányokra, amelyek mulhatlanul pótlandók lennének, határozati javaslatában a vármegyei építészeti sza­bályrendelet megíelebbezésót hozza javas­latba. Ez indítványt a közgyűlés Haan Béla felszólalása, Korosy László fő­jegyző és Áchim Gusztáv felvilágosító szavai után egyhangúlag elfogadja. Egyéb ügyek. Tudomásul veszi a közgyűlés, hogy a közsególyezós mérvéről ós módjáról alko­tott községi szabályrendeletet a vármegyei törvényhatósági bizottság jóváhagyta ; tu­domásul veszi továbbá az I., II. ós YÍ-dik kerületben megejtett községi képviselő­választások eredményéről szóló jelentését s Kovács Sz. Adám felebbezósót, — mely­ben a válssztási elnök azon tényét kifogá­solja, hogy a póttagra beadott szavazato­kat számba nem vette, s a szavazatok szám­aránya szerint Kovács Sz. Mihálynak pót­taggá lett megválasztatását nem konsta­tálta. — a községi igazoló választmányhoz átteszi. Tudomásul veszi végre a képviselő­testület, hogy a „sörház" épület, nyilvános árverésen, mint a legtöbbet ígérőnek, évi 800 kor. árendáórt Pollák Arnoldnak 3 évre bórbeadatott, — s Weisz Róza haszon­béri szerződését egy évre meghosszabbítja. A gyomai kerületből. Nem uralkodik még lázas izgatottság a kerületben, de azért csendben már erősen folyik egyes jelöltek érdekében az agitáció. Nagy a készülődés a függetlenségi párt gyomai jelölőgyülósóre, mely ma délután lesz. E gyűlésen világosodik meg a jelölés kérdése, vagy — a mit nem remélünk — még jobban bonyodalmassá válik a kerület választási ügye. Csupán a szocialisták mozognak már a kerületben gyűlésekkel ós felhívásokkal. Szocialista jelölések. Csütörtökön délután volt Mezőberény­ben, a piactéren a szocialisták jelölőgyü­lése. Kikiáltották képviselőjelöltnek V á r­k o n y i Istvánt, ki nemsokára megkezdi a kerületben körútját. Választottak azon­kívül negyvenegytagu végrehajtó bizottsá­ságot ós szétosztották Várkonyi röpirat­szerű felhívásait. — Endrődőn is csütörtö­kön tartották a gyomavégi kaszinóban je­lölő gyűlést a szoeiálisták, Varjú Pál községi esküdt elnöklése mellett, amely gyűlésen egyhangúlag jelölték Várkonyi Istvánt „radikális" programmal. A gyűlésen sokan vettek részt, leginkább szavazati joggal nem biró napszámosok, akiknek ugyan fogalma sincs arról, hogy mi fán terem a radikalis programm, mégis nagy tetszéssel fogadták ez uj, itt eddig nem hallott szót, ós nagy lelkesedéssel határoz­ták el, hogy amellett az uj nevü elv mel­let fognak küzdeni. Annyi azonban már most bizonyos, is hogy Várkonyi Endrődről sokkal kevesebb szavazatot fog kapni, mint kapott első izben. Annyira lejárta magát, hogy elve is uj névre szorul. A „nép jelöltjé"-nek felhívása. Most hogy harmadszor zaklatja fel a kedélyeket a választás láza a gyomai ke­rületben : mórhetlen ellenszenvet kelt a jobb érzésű polgárokban ez a felhívás, me­lyet Várkonyi érdekében bocsátott ki a szo­ciálista párt végrehaitó bizottsága. A bevezetésben a szeretett Istent mint bosszúállót tünteti tel a felhívás, t. i. a Várkonyi megbuktatásáért áll bosszút a kerületen „szeretettistenünk", midőn Győry Eleket elszólitá. a. felhívás e része igy hangzik: „A bennüket lealázó, alárendeltjükké sülyeszteni, emberietlen, tekintély nélkül való életre kényszeríteni, adóvalós más fizet­ni valókkal teljesen kizsákmányolni akarók hazugságát, hogy mi hazafiatlan, osztozkodni akarók és istentagadók volnánk : szeretett Istenünk megbosszulta. S újra alkalmat adott rá, hogy most már választhassunk saját érdekeinkért harcoló képviselőt." Azután lázas intelem következik, hogy kire ne szavazzon a nép, hogy elhárítsa vógromlásának biztos veszedelmét s még meglevő kis vagyonkájának adó és ka­matba való elszedósét. Többféle számítás jön ezután az adó fizetésről, a melyből megtanulhatjuk, hogj 600O forintnak 5%-a = 30 frt. Igaz, hogj 600 frtnak is ennyi az 5%-a, de hát az nem volna elég hatásos — csak épen igaz Az igazság ellen pedig uem ez az elsc támadás az említett felhívásban s igy leg­alább a megtévesztés sikerül nómelyekke szemben, hogy egy 6000 frt fizetésű hi­vatalnok 30 frt adót fizet. A gyomai kerület józanabbjai felisme­rik a szándékot s nem mennek lépre, ha már ilyen ostobáknak tartja valaki, Nen lóvén vakok, vezérül sem kivannak ilyet De hát ezzel a felhívással csak az lehet tenni, hogy olvassa el, aki hozzá jut pedig hozzá juthat és alkossa meg a véle menyét arról, a ki még csak ilyen mér­tékkel méri ezen kiváló lag hazafias érzelmi ós felvilágosult értelmű választó polgár ságnak értékéi. Keressen magának olyai területet, hová még el nem hatolt az igaz felvilágosultság, rajtunk pedig csak akko akarjon emelkedni, mikor ahoz elég alkal mássá lészen: hazafiság, értelem és józan ság tekintetében. Egy gyomai kerül, polgár A gazdasági egyesületből. — Igazgató választmányi ülés. — Szomorú hanggal kezdődött meg választmány szombati ülése. Dr. Z s i 1 i n s z k y Endre igazgató-elnök Belicze István elhunytáról emlékezett meg, kine akaraterős működéséhez fűződik az egye sülét alapítása ós felvirágoztatása. Az el hunyt nagy ember emlékét jegyzőkönyvile, örökítik meg ; a jegyzőkönyvi kivonatot a elnökség fogja a gyászoló családnak sz< mólyesen átadni. Beliczey Rezső, mint a csalá jelenlevő tagja, ezúttal is hálás kőszöneti nyilvánitja a megemlékezésért az igazgatc választmánynak. Ezután megkezdődött a rendes tá: gyalás. Első sorban az egyleti ház terve nézték át s vizsgálták meg a választmán tagjai, azonban érdemleges határozatot ne: hoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents