Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-02-09 / 12. szám

képesek létesíteni, — irja Csaba község előhaladásának s a kultúrpalota eszméjének lelkes barátja, akinek a község az utolsó 5 év összes intézményeiért megmérhötlen adósa, — de az egész társadalom, ha összeáll, ha a külömböző osztályok érdekei egyesittetnek, ha ur, iparos, gazda, pap, tanitó stb. stb. egy közös célra törekedve, egy kicsit megerőlteti magát; képes rövid idő alatt megteremteni ezt az épületet, amelyben kaszinó, iparoskör, gazdakör, muzeum, állandó iparcsarnok stb. stb. egy fedél alá kerül, amely fedél alatt mindenki teljes önérzettel otthon érezze magát. Lenne egy központunk, mely kihalóban levő önérzetünket és nemes ambíciónkat emelné!" És a község képviselőtestülete, mely ez évben már kétszer adta lelkes és lelkesítő tanújelét — a kórház és cukorgyár ügyében — a folytonos haladás iránti fogékonyságának, csak következetes lesz önmagához, amikor a majdan napirendre kerülő ezen fontos ügyet is kedvező megoldáshoz juttatja. Bizonnyal ugy lesz. A gyomai kerület újra választ Györy Elek meghalt. Pénteken délelőtt kaptuk fővárosi munkatársunk táviratát, melyben a gyomai kerület országgyűlési képviselőjének, G y ő r y Eleknek halálát jelentette. A gyászoló család is értesitette a kerület nagyobb községeit a képviselő haláláról s a fekete lobogót lengette a szél rögtön mindenfelé az egyesületek és körök bejárója előtt. Hamarosan elterjedt a halálhir az egész kerületben s leverőleg hatott az életerős képviselő hirtelen elhunyta. Györy Elek egyike volt a legtanultabb, legtisztább itéletü magyar jogászoknak. Számos előkelő közéleti poziciót töltött be, mindenkinek megelégedésére. Érdemes, nemes alakja mult ki benne a politikai ós társadalmi életnek, különösen a Kossuth-párt gyászolhatja erős oszlrpát, kit a többi pártok is komoly elvhü ellenfél gyanánt ismertek és nagyra becsültek. A budapesti ügyvédi kamara elnökét, a Pesti Hazai Takarékpénztár igazgatósági tagját, a népszinházi bizottság buzgó, előkelő tagját, a gyomai kerület képviselőjét vesztette el Gryőry Elek hirtelen halálával. Csütörtökön délelőtt Györy Elek Márkus főpolgármesterrel gőzfürdőben volt ós többször emiitette, hogy milyen jól érzi magát mostanában. Az egész napot lakásán töltötte. Este fél hót óra tájban főfájása keletkezett. Becsöngette a szobalányt, hogy rakjon tüzet ós főzzön teát. — Ne gyújtsak világot ? — kérdé a leány. A felelet csak hörgő sóhaj volt s mikor a lány hirtelen gyertyát gyújtott, rémülten látta, hogy ura a karosszókben lehanyatlott fejjel, holtan ül. Ekkor lépett a szobába G-yőrynó. Rögtön orvosokért küldtek a klinikára, akik konstatálták, hogy a megboldogultat szívszélhűdés érte. Özvegyén kivül gyászolja fia: dr. G y ő r y István ügyvéd, leánya: Ilona, Nádo ssy Imréné s nagyszámú rokonság. Az ügyvédi kamara külön gyászjelentést adott ki s helyiségében állítják fel G y ő r y Elek ravatalát. ^ főváros tanácsa elhatározta, hogy diszsirhelyet ajánl fel a családnak. A Kossuth-pártkör szintén külön gyászjelentést ad ki s tegnap este tanácskoztak a vógtisztessógről. Az elhunyt egyetemes jegyzője volt mind a négy ág. ev. egyházkerületnek, melyek vasárnap a temetésen küldöttségileg képviseltetik magukat. A gyomai választókerület függetlenségi pártja küldöttségileg képviselteti magát Gl y ö r y Elek temetésén. A tizenkóttagu küldöttséget id. Pikó Béla vezeti. Gyoma községe nevében Kató Gábor biró vesz részt a temetésen. A függetlenségi küldött sóg nem visz koszorút, e helyett a képviselő nevére jótékonycélu alapítványt tesznek. * jn. „szerencsés" gyomai kerület tehát újra választ, immár harmadszorra. Az első képviselőt elvitte egy nagy város bizalma, a második pedig még nagyobb ur : az elmúlás hatalma. Amitől sokan már a második választásnál féltek, hogy harmadszorra is sorra kerül a politikai jogok gyakorlása, akkor nem következett be. Elmúlt azóta egy pár hónap, az izgalmakat kipihente a kerület, melyeket a kétszeri választás okozott- és nyugalom volt mindenfelé: ekkor jön Györy Elek halálhíre Harmadszorra is le kell adni a szavazatokat, bár voltak akik, a második választást is kellemetlennek találták. Teljesen ismeri mindenki az akkori bonyodalmakat. A helyi jelöltek mozgalmát, Györy Elek felléptét, Debreczeni Endre visszalépését, végül Várkonyi István izgatásait. A mostani helyzet nem lesz sokkal különb. A helyi emberek hivei valószínű, hogy újra megindítják az akciót, s hogy ismét leszerelnek-e vagy nem, az még a jövő kérdése. A gazdapárt, mely elég szép sikerrel küzdött az első választás alkalmával, újra a küzdelem terére léphet. Hogy Debreczeni felemeli-e az elejtett lobogót, vagy esetleg más jelölt személyében állapodnak meg a párthívek, e kérdésre nemsokára választ ad a mozgolódás, vagy a teljes csendesség. Esetleg még a szabadelvű párt is megmozdul most, a harmadszori választásnál a kerületben. Annyi bizonyos, hogy a függetlenségi központ ismét egy máshol elbukott, nevesebb tagját fogja leküldeni a gyomai kerületbe Például, mondjuk H e n t a 1 1 e r Lajost. Már pedig a kerület választópolgárai nagy része, mint legutóbb is, azt óhajtja, hogy megyebeli legyen a jelölt ópedig H a v iár Dániel, a függetlenségi párts nak ez a kiváló tagja s volt alelnöke. De még a helyzet teljes ismertetésére, megemlékezünk valamiről; még pedig V á rkonyi István izgatásairól. Hogy a hírhedt szociálistavezór fel fog e lépni vagy nem, azt a holnapi békési szociálista nagygyűlésen okvetlen megtudjuk. De e nélkül is erősen lehet gyanítani, hogy Várkonyi újra kihasználja a „hálás talajt", mely a mult választáson 538 szavazatot adott neki. Most azonban alaposan csalódni fog. Bár fellépése esetén biztos, hogy még több szavazóra számit, — de most kevese b,b lesz. Ismertük az akkori helyzetet, ismerjük a mait is. Akkor csupa tüntetésből ós dacból szavazott Várkonyiraa gazdapárt igen sok híve. Mások pedig, egy-két helyi jelölr, emberei, szintén dacból nem adták szavazataikat a központ által kiküldött G y ő r y Elekre. A választás után nemsokára jöttek a községi elöljárósági választások; ez is belejátszott a dologba. A községi választásnál kisebb a cenzus, mint az országgyűlésinél és sokan, — a nagyobb cenzust elérők — nem tartották olyan nagy dolognak egy-egy községi megtisztelő állás érdekéből, a szociálistákra való kacsingatást. Ennek immár vége van. A nép belejött a régi kerékvágásba s most már ha még lázítóbbak is a vezér szavai, nem sok eredménnyel fognak elhangozni. Tudnak már igen sokan látni, kiknek a szemét bekötötték a pattogó frázisok és észreveszik az oroszlánbőrből kilógó — lábát. » A gyomai választókerület hivatalos függetlenségi jelöltjére nézve a budapesti központ immár megállapodott. Fővárosi munkatársunk a következő táviratot küldte : Budapest, február 8. (Saját tud. táv.) Az országgyűlési függetlenségi párt ma határozott Györy utódjára nézve. A központ jelöltje Havi ár Dániel lesz, a függetlenségi eszmék régi bajnoka. Közgyűlés Csabán. Különösen szép számban gyűltek össze a képviselőtestület gazda tagjai Csaba község mult csütörtöki közgyűlésén, ezzel is bizonyságot • szolgáltatván arról, hogy a cukorgyár létesítésének ügye egyenesen a község gazdasági előhaladásának kérdése. A másik mulatság éppen ilyen érdekes volt Hölgyek rendezték. A méghivóval együtt tiszteletjegyet és negyven koronát kaptam, mint az utalvány szelvényére volt írva i n előleges költségekre". Az előleges költségekből vettem uj lakkcipőt, kivasaltattam a frakkomat. A bál reggel 7 órakor kezdődött. A hölgyek a terem ajtóban fogadták az érkező fiatalokat, a karjukat nyújtották nekik, elő zékenyen bevezették a ruhatárba, lesegítették kabátjai kat. Mikor a tánc megkezdődött, a forduló után a hölgy bájos meghajlással nyújtott táncosának egy rózsaszínű szelvényt. A fiatal úr egyenesen a pénztárhoz ment, ahol a szelvényre tiz koronát fizettek ki Ez igy ment minden tánc után. Némelyik szenvedélyes táncos megkereste egész évi fizetését tánc közben. Délben volt a sziinóra. A hölgyek alaposan megvendégelték a fiatalokat. Itt is volt először tea sóskiflivel, utána burgonya főzelék pezsgővel, végül csokoládé lében uszó iramszarvas pecsenye. Este felé a bál véget ért. A hölgy-rendező-bizottság a pénztárnál meggyőződött, hogy melyik fiatal ember táncolt legtöbbet. Az illetőt virágokkal diszittetett emelvényre állították; a főrendezőnő elébe állott és pompás szónoklattal üdvözölte. Átadtak neki egy gyönyörű csokrot, egy gyémántgyűrűt, egy ébresztő órát, egy vadonatúj frakköltönyt és egy pár lakkcipőt. Az ünnepelt boldogan mosolygott. Azután a társaság, a bálkirály éltetésével széjjel oszlott . . . . . . Itt a két riport. Tudom, hogy senki sem fogja elhinni, pedig a tiszta valót, csupán a tiszta valót adtam tárgyilagos riporteri hitelességgel. De hogy hol történt, előre kijelentem, - nem árulom el soha . . . Azonban az is bizonyos, hogy ilyen fényes sikerű mulatságokat nem láttam még soha ! Ceresld. A felszóllalások, melyek a gyűlésen elhangzottak, kedvező tanulságot tettek arról, h°gy vármegyénk főispánjának e lapok hasábjain közölt lelkes felhívása a képviselőtestület tagjaiban termő talajra talált, s hogy az a nemes ügybuzgóság, akadályokat nem ismerő fáradozás, melyet dr. Lukács György e nemzetgazdasági fontosságában oly messze kiható kérdésben a vármegye közgazdasági erőinek gyarapítására önzetlen, odaadó tevékenységgel kifejtett, megleli megérdemlett jutalmát abban, a mihez az előfeltételek oly kedvező előkészittettsége folytán szó sem férhet, — hogy most már megalakul a békéscsabai cukorgyár. A ma délután tartandó értekezlet ez iránt minden kételyeket eloszlat. * Fél tiz órakor nyitotta meg Z s i r o s András elnöklő biró a népes közgyűlést, melynek napirendje csak két tárgyra szorítkozott ; az egyik volt a főispánnak leirata a cukorgyár ügyében, a másik a Seiler örökösök házának megvétele. Korosy László főjegyző egész terjedelmében felolvasta a vármegyei főispánnak leiratát, valamint a Wernicke cégnek a főispánhoz intézett ismeretes levelét. A főispán leirata a következő : Békéscsaba község közönségének ! Ama régóta közóhajt képező tervnek megvalósítása érdekéből, üogy Bókésvármegyében és pedig valószínűleg Békéscsabán cukorgyár létesíttessék, a békésvármegyei ós szomszédos törvényhatóságbeli répatermelökhöz mult évi október hó 9-ón 1051. szám alatt megkeresést intéztem. Felszólításom azzal az eredmónynyel járt, hogy a békésvármegyei, valamint a szomszédos vármegyebeli érdekelt termelők a gyár részére egyelőre mintegy 6000 katasztrális hold termő területet s a gyár létesítéséhez egyelőre mintegy egy millió korona részvénytőkével való hozzájárulást ajánlottak meg. A részvénytőkéhez való hozzájárulás nem készpénzben, hanem a répa árából 10 éven keresztül való levonások megengedése alakjában biztosíttatott. A cukorrépa termelő érdekeltségnek a békéscsabai cukorgyár létesítése iránt egyszerű felszólításomra tanúsított eme nagy érdeklődése örvendetes képet nyújt ama reménynek, hogy e rég óhajtva-óhajtott cukorgyár most már mégis csak létesíthető lesz. A békéscsabai cukorgyár érdekében megindított eljárás fentebb röviden jelzett eredményét közöltem az A. Wernicke haliéi gópgyár részvénytársasággal, melynek teljes megbízhatóságát a és kiváló szakértelmére már októberi iratomban hivatkoztam. Az emiitett cég készséggel hajlandó az itteni érdekeltséggel a tárgyalások fonalát felvenni. Az ennek bizonyságául hozzám intézett levelet hü magyar forditásbán van szerencsém idemellékelni. Ily előzmények utáu teljesen elérkezettnek látva az időt a közvetlen tárgyalások megkezdésére, a létesítendő cukorgyár ügyében folyó évi február h ó 9-ó n ek délután 3 órájára Békéscsabára a községháza nagytermébe értekezletet hívtam egybe, melyre a község megbízottait ezennel meghívom. Felhívom a közönséget, hogy megbízottait hozzám jelentse b*. Egyben pedig felhívom a közönséget arra, hogy még az értekezlet megtartása előtt hozza tudomásomra, hogy a község a létesítendő cukorgyár érdekében körülbelül minő áldozatokat kész hozni s minő hozzájárulásokkal hajlandó a gyár létesítését elősegíteni ? Gyulán, 1902. évi január hó 27-én. Lukács György, főispán. A Wernicke cég levelét lapunk mult vasárnapi számában teljes rószletességgel közöltük. Ezek után az előadó főjegyző az elöljárói tanács következő határozati javaslatát terjesztette elő : „Mondja ki a képviselőtestület, hogy a Békéscsabán létesíteni szándékolt cukorgyár részére szükséges telket és területet díjmentesen biztosítja ; a hozzájárulás mérve ós módjáról akkor fog véglegesen nyilatkozni, amidőn ugy az építkezés mérvét, mint a költségeket is megismeri, —- már most is kijelentvén, hogy a múltban, gyáralapitás ügyében hozott hozzájárulását a községnek ez idő szerint is fenntartja". A múltban megajánlott hozzájárulás magában foglalja a szükséges ingyen teleknek, az ópitósi nyersanyagnak mintegy 40 — 50 ezer korona értékben, s 10—15 esztendei községi adómentességnek biztosítását. Az előterjesztett tanácsi javaslatot a közgyűlés általános helyesléssel fogadja. S z a 1 a y József volt az első felszólaló Első sorban köszönetét ós elismerését fejezi ki a vármegyei főispánnak szíves gondolkodásáért és fáradozásáért, melyet e nagy jelentőségű ügyben kifejtett. Hűs hajnali szellő kerekedett, a nyárfák szomorúan, halkan susogtak, mintha nem akarták volna megtörni az ünnepi csendet, A gyöngyvirágok szomorúan hajtották fejőket kedves barátjok holtteste felé, az ibolyák kék szemében harmatkönynyek ragyogtak Aztán előkerültek a narancssárga-feketével csikozott temetőbogarak ós kétoldalt sorakozva, kaparni kezdték a földet. Távoli harangszót kapkodott el a szellő; olyan szomorúan hangzott: „Bim-bam, bim-bam". Egyre nagyobbodott a gödör, egyre mélyebbre süllyedt a kis halott. Mikor már egy vonalban volt a föld színével, a sírásók szétfutottak. Ekkor előlépett a feketerigó, fényes, talpig fekete ruhájában ss az általa adott jelre mindegyik madár egy száraz nyárfalevelet vett szíjába s azt a kis halottra borította szemfedőnek.i Aztán kiválasztottak egy dúsan virágzó hatalmas ibolyatőt ós azt földestől kiemelve, óvatosan a szemfedő felé helyezték. Felkelt a nap és pazarul ontotta sugarait a tavaszi pompában viruló berekre, n. vakitó arunysugarak áttörtek a bokrok nyílásain ós elűzték a homályt a bokrok aljáról és a bánatot a madarak lelkéről. Ujjongó dalra kezdett a bükkfa tetején a húros rigó, a madársokadalom egyszerre szétoszlott, felvidultan nézett dolga után. A nap hőse pedig boldogan vitte aráját az orgonabokor lombjai közé, hogy ott megalkossák boldogságuk csendes kis tanyáját. Pici szivébe tengernyi édes érzés költözött, ugy érezte, hogy ő a berek legboldogabb lakója. Nem gondolt rá, hogy rövid pár hót múlva el fog tűnni a szerelem, annak romjain egy más, nem kevésbé nemes érzés, a szülői szeretet fog keletkezni ós csipegő apróságok fogják hirdetni az uj életet és uj gondokat. Modern bálák. - Táncvigalmak a szecesszió jegyében. Mulatság nappal. A tánc jutalma — Az idei, tavalyi és az előtti farsangnak meg volt ugyan az érdekessége, de ez az érdekesség a régi módi volt. Körülbelől ez az oka a bálák sokszori néptelenségének s annak, hogy az ifjúság nem táncol. Kérem ! Elképzelhetik egy báltudósitó helyzetét, akinek frakkosan, lakkosan egyik bálból a másikba kell indulnia. És minden bál egyforma. Nyolckilenc órakor kezdődik és három—hét óra között ér véget. Cigány muzsikál, a párok pedig ugy mozgatják lábainat, ahogy az fütyül, illetőleg húzza. Hanem ennek már vége van. Az alábbiakban két báli riportot adok, melyekért, zárjel között megjegyzem, hogy ki akartak dobni a redakcióból. De miután katonai becsületszavamat adtam, sohasem voltam katona — elhittek mindent. A meghívó kérem piros szűrposztó volt, melyre a szöveg zöld sodionynyal volt kivarrva, ... megfordítva. így kezdődött: „Ovihgem". Pontban délelőtt 12 órakor megjelentem a bálon. A rezes banda nagy dobbal a terem közepén állott. Az ifjúság kettős rendekben állott az egyik fal mellett, mindegyik aranyifjúnak mellén nagy szám volt. A hölgyek a teremben elhelyezett aszta* lok körül pezsgőztek. Mikor egyik hölgy táncolni akart, fixirozta a férfiak rendjét, azután elkiáltott egy számot, melynek tulajdonosa az asztalhoz lépett. Azután a hölgy felvezette a férfit a karzatra s ott megkezdték a táncot. Kérem, volt ott olyan jókedv, hogy leirni sem lehet Estefelé meggyújtották a lámpákat és szünóra volt. Leültünk vacsorázni. Hoztak kérem először szivart, azután fekete kávét, utána gyümölcsöt, amit tészta követett. Az utolsó fogás hús'eves volt. A vacsora után ismét kezdődött a tánc és az éjféli órákban véget ért a mulatság.