Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-02-06 / 11. szám

gyártanak, évenkint hány millió forintot adunk ki a küllőidnek, igy gyapjúszövetért 111, selyemért 17, dohányért és szivarért 20, cukorért 12, ruháért 20, cipőért 9, fehérneműért 6, könyvért 5, zsákért 3, kalapért 3, sörért 3, papirosért 4, gyermekjátékszerért, 2, varrógépért, zsebóráért, keztyüért 2—2, borszeszért iy

2, nap- ós esőernyőért 1, cérnáért 12, gyertyáért és szappanért 3, cukorkáért 1 millió és gyufáért 600 ezer forintot. Ugyanezen iparcikkekből mi is szállítunk a külföldnek, de sok kai kevesebbet; tanúság ebből mégis az, hogy a külföldieknek jók a mi [gyártmányaink, nekünk pedig nem felelnek meg. A bajokon minden tényezőnek kezet fogva s lelkiismeretesen kell segítenie : a közönség hagyjon föl a hazai ipar iránti elfogultságaival, minden üzletben csak „honit" követeljen s fogadjon el; az iparos képezze magát s pontos kiszolgálással mozditsa elő az ügyet; a kereskedelem kapzsiság helyett nagyobb megbízhatóságra törekedjék. Pártoljuk a honi ipart, de lárma nélkül s ne dobbal akarjuk kiküszöbölni az idegen gyártmányt, mert ebben a- külföld is érzékeny s idpges velünk szemben. Áchim János ipartestületi jegyző hasznos tanácsokat ad elő az iparosoknak, hogyan haladjanak, folyton tanuljanak; nem járnak a közönség kedvében s nem igyekeznek finomabb igényeit kielégíteni, sőt magatartásukkal elriasztják ; legyenek élelmesebbek, elégedjenek meg kevesebb haszonnal s ne aknázzák ki a megrendelés előnyeit zsarolva, amivel elidegenítik maguktól a megrendelőket. Lelkiismeretes és ambiciózus törekvósöket méltányolni tudja a közönség s megnyerik annak bizalmát. Pontosságot, kitartást s mesterségük szeretetét tanulják meg a külföldi iparosoktól. Kiss József bádogosmester szorosabb kapcsot kíván az iparos s a többi társadalmi osztály között ; hangoztatja az állandó iparkiállitások szükségét és az iparosok müvelésére irányuló fölolvasásokat. Rosenthal Ignác ipartestületi elnök sajnálja, hogy éppen azok nem jöttek el a Közgyűlésre, a kiknek szánva volt: a fogyasztó közönség. Attól tart, hogy a nagy ipar túlságos erősbödése elnyeli a kis ipart, a mint az a külföldön van. Kezdjük a pártolást természetes módon a kis ipar fejlesztésével s elégedjünk meg egyelőre, ha városunkat sikerült belevonnunk a helyi ipar kitartó támogatásába. Az idegen gyártmányt megszokás miatt sem lehet teljesen kiküszöbölni s hazai ipar cime alatt megfér ideger nyerstermékeknek itthoni földolgozása. Van sok gyengéje iparosainknak, a mi neheziti az üdvös mozgalom sikerét, ezért képezzék magukat s a külföldi iparosokat kövessék mintákul. Löwinger József mérnök tapasztalatképen emliti, hogy éppen iparosaink használnak külföldi szerszámokat, holott a külföld is elismeri a magyar vas ós acél legjobb minőségót; első sorban tehát iparosaink vásároljanak hazai gyártmányokat. Dr. P á n d y István elnök a közgyűlés lefolyásából, a tartalmas hozzászólásokból s a megjelent érdeklődők nagy számából konstatálja, hogy városunk társadalma komolyan foglalkozik a kérdéssel ; ezt az érdeklődést minél szélesebb körre kell kiterjeszteni, hogy mindenki áthatva az eszmétől, következetes cselekvéssel legyen hive. Indítványa szerint a közgyűlés a mozgalom ébrentartására az eddigi 12-es bizottságot 20 tagúvá bőviti ki, amely a hölgyek belevonásával fogja magát teljessé kiegészíteni s a közgyűlést szükség szerint öszszehivni. Végül elnök annak kijelentése mellett, hogy az ivek aláírása semmiféle fizetési kötelezettséggel nem jár s csak a lehetőleg magyar forrásból beszerezhető áruk vásárlását teszi kötelességévé az aláirónak, a jelenlevőket az ügy melletti kitartásra buzditja s a közgyűlést berekeszti. Ambrus, szövetkezeti igazgatóval folytatott tárgyalásokat s ennek alapján vetette fel az eszmét. Fontos a szövetkezet az olcsó kölcsön folytán, melyet a tagok kész munkákra is kapnának. Létesíthet azután a szövetkezet közmühelyeket, melyeknél a gyulai villanytelepet vennék igénybe, valamint gépműhelyt és áruraktárt. Valószínű, hogy a kereskedelmi kormány is támogatná a szövetkezetet a közműhely felállításában ós a gépek beszerzésében. Ismertette még az alispán az országos központi hitelszövetkezet által küldött szabályrendelet-tervezet lényegét, a mely szerint az alakítandó szövetkezet működése Békés és a szomszédos vármegyékre terjedne ki, 25 évre alakulna; egy üzletrésznek névértéke a megalakulandó szövetkezet által meghatározandó összegben állapitható meg s a tagok a szövetkezeti törvény értelmében üzletrészeik ötszörös értékéig vállalnának felelősséget, a mi szintén egyik igen lényeges előnye az ujabb szövetkezeteknek, melyeknél már a korlátlan felelősség elve mellőzve van. A tagok legalább egy üzletrészt tartoznak jegyezni, melynek értékét a szövetkezeti közgyűlés határozata szerint heti vagy havi részletekben fizetnének be A tanácskozás végén dr. Fábry Sándor feltette a kérdést, hogy óhajtják-e a megjelentek a gyulai építő mesterek hitelszövetkezetének megalakítását ? Az értekezlet közfelkiáltással a megalakulás szükségét kimondotta s nyomban 33-an 64 iizletrósaszel alá is irták a szövetkezeti alapszabály-tervezetet s azóta is többen jelentkeztek tagokul. Az értekezlet eredményét bejelentik az országos központi hitelszövetkezetnek s a gyulai ópitő mesterek hitelszövetkezete nemsokára megkezdheti működését. Uj pénzintézet a megyében. A gyulai építőiparosok hitelszövetkezete. A hitelszövetkezet áldásos működése, köztudomása, különösen azóta, hogy az állam törvény alapján gyakorolja felettük a felügyelet jogát. A szövetkezetek célja a hitelviszonyok javitása, mely nélkül nincs ipar és nincs kereskedelem Megértették ezt a gyulai épitőiparosok is, mikor a szövetkezet eszméje merült fel s annak megalakítását kimondották. Dr. Fábry Sándor alispán vetette fel a kiváló eszmét Mult vasárnap a gyulai városháza nagytermében körülbelől 70 iparos gyűlt össze, azon célból, hogy az alispán felhivására hitelszövetkezetbe csoportosuljanak. Az iparosok nagy érdeklődéssel hallgatták Fábry alispán tartalmas fejtegetéseit, melyekben a kérdés minden pontját tüzetesen ismertette. A hitelszövetkezet mozgalma Gyulán már a mult évben indult meg, midőn dr. H o r v á t h János, az „Országos központi hitelszövetkezet" egyik vezetőembere járt a városban. Az alispán később S e i d 1 Esküdtszéki tárgyalás. Késelő kanász. Hétfőn reggel 9 órakor kezdődött meg a februári esküdtszóki tárgyalás. Egri Pál kanász volt a vádlott, ki bepálinkázva agyonszúrta a cimboráját. A hivatalos személyeken kivül alig volt benn valaki a teremben a tárgyalás elején. Dél felé mindinkább szaporodott a hallgatóság, mely aztán estig kitartott. Egri Pált halált okozó súlyos testi sértés miatt vádolta a kir. ügyész. Vésztőn mult évi október 11-ón Egri Pál, Turb ucz Jánost késsel megszúrta, s az rögtön meghalt. .a. tárgyalást Szakai áry Arisztid elnök vezette, a vádat Tóth Ferenc alügyész képviselte, a védői tisztet dr. K o h n Mór helyett :dr. K o s z t a Gyula ügyvédjelölt végezte. A vádlott és a beidézett tanuk jelen voltak s a szokásos formalitások között megalakult az esküdtszék. Rendes esküdtnek kisorsolták : Bodó Józsefet, Krausz Istvánt, Endrődy Istvánt, dr. Szemző Gyulát, Kucsera Nándort, Ricska Józsefet, Povázsay Mihályt, Váradi Szabó Lászlót, Reck Gézát, Szalánczy Györgyöt, Áchim Lászlót, Lendvai Mihályt. Pótesküdtek : Dobrovojevits Sándor, Mikó János. Az ügyész nem élt visszavetési jogával, a védő Manheimer Arnoldot, dr. Bikády Antalt és Margócsy Miklóst utasitotta vissza. Ezután megkezdődött a tárgyalás. A vádlott. Vádlott E g r i Pál, 43 éves, református, kanász, iskolába nem járt, büntetlen előéletű, katona nem volt, október 12-ike óta van vizsgálati fogságban. Klnök elmondja előtte a vádat. Turb u c z Jánost késsel megszúrta, szándékosan, de ölési szándék nélkül, a sértett a kósszurás következtében meghaL Egri beismeri bűnösségét. Elmondja, hogy azon a napon bement Vésztőre, hogy csizmát és más egyebet vásároljon. A piacon találkozott Turbucz Jánossal ós egy kis szóváltás volt közöttük bagó miatt. Elváltak, vádlott később Boné Jánossal B ó 1 t e k y Béla italmérósébe ment be s ott pálinkáztak ós söröztek. Innen elmentek s akkor akart csizmát venni Egri, de nem talált megfelelőt, n. keresgélés után Weinberger Farkas kocsmájába ment be, itt újra összejött T u rbuczczal. A kocsinában pálinkázott ; páliukázás közben összevesztek, Turbucz bottal meg is ütötte a kanászt. A kocsmáros közbe lépett s Turbuczot eltávolította. Nem sokára vádlott is elment és amint az ajtón kilépett, valaki hátulról megfogta a nyakát, ő pedig hogy szabaduljon, kést rántott és hátrafelé szúrt. Azután látta, hogy Turbucz volt a támadó. A szúrás után hazament, s a csendőrön elfogták. A felmutatott bűnjelre ráismer, a kés övé voJt ; véres tettét ittas állapotával mentegeti. A tanuk. Cz. Szabó János Egrit ós Turbuczot a "Weinberger korcsmában látta. Mikor ő oda ment, már pálinkáztak. Turbucz danolt, Egri Pál táncolt. Egyszerre Egri szidni kezdte Turbucz apját, anyját és tarisznyalopással vádolta. Turbucz erre bottal megütötte Egrit, aki kést rántott elő, e szóval: megöllek. Lecsendesítették őket ; majd Turbuczot a kocsmáros kidobta. Egri nemsokára kiment utána. Turbucz az ajtó mellett volt. Egri meg akarta ütni, Turbucz a botot megfogta. Amint igy szemben állottak, Egri a szűr ujjából kést rántott elő ós Turbucz mellébe döfött. Ezt tanú az üvegajtón át látta Weinberger vendéglős elmondja hogy pálinkáztak, szóváltás volt köztük. Mikor Turbucz Egrit megütötte, az előbbit kilökte. Simon Pál szerint Egri is, Turbucz is részegek voltak. Mikor oda ment, már pereltek egymással. Tarisznyáról volt szó. A szúrást nem látta. B ó 11 e k y Bélánál Bonéval volt Egri. Turbucz is bejött, de nem vészekedtek. Boné István szintén ezt bizonyítja. A szakértők. Dr. Nuszbaum Károly járási orvos boncolta Turbucz hulláját. A szúrás alulról felfelé menő volt, a tüdőt vágta át, a kulcscsont alatt pedig ütereket metszett át s igy feltétlen halálos volt. C s á k y János hasonlóképpen nyilatkozik. Dr. Z ö 1 d y ós dr. P á n d y szerint a vádlott épelméjű, korlátolt műveltségű ember. Ezekután Tóth alügyész előterjesztette a kérdést, mely haláltokozó súlyos testi sértést tónyálladókát foglalta magában. Dr. K o s z t a Gyula védő, mentő kérdéseket ajánlott. Két óra felé járt az idő s az elnök berekesztette a tárgyalást, melyet három órakor folytattak. A biróság előterjesztette a kórdóseket. Első főkérdós: Bünös-e vádlott Egri Pál abban, hogy Vésztőn 1900. október 11-én, Weinberger Farkas korcs ája előtt, anélkül hogy öntudatlan állapotban lett volna s anélkül, hogy elmetehetsóge meg lett volna zavarva és anélkül, hogy akarata szabad elhatározási képességével nem birt volna, Turbucz Jánost bal mellkasába intézett szúrással ugy bántalmazta szán dókosan, de ölési szándék nélkül, hogy a sértett meghalt? Igen — vagy nem. A főkérdós mellett még négy mellókkórdés szerepelt, hogy erős felindulásban, a vádlott támadására, önvédelemből vagy ijedtségből követte-e el a tettet. Vád és védelem. Tóth alügyész a beismerésből indul ki, vádját ügyesen támogatja érvekkel ; kiemeli, hogy Egri ok nélkül ölt, büntetést kér. Dr. K o s z t a Gyula virágos szónoki bevezetéssel kezdi, majd különösen azt emeli ki, hogy Turbucz nem ment el, hanem a ^kocsma előtt leselkedett. Bizonyítja, hogy Turbucz volt a kezdő s Egri tettét önvédelemből a hirtelen meglepetés hatása alatt cselekedett. Felmentést vagy enyüe büntetést vár. Az esküdtszék visszavonult, hogy határozatot hozzon. Három negyed óra múlva dr. Szemző Gyula, az esküdtek főnöke kihirdette a határozatot. Az első főkérdésre a felelet hétnél több szavazattal igen. A mellókkérdósekre: nem. A biróság szintén visszavonult, majd az elnök rövid idő múlva kihirdette az itóetet. Egri Pált haláltokozó súlyos testi sértés miatt a 3 hónap és 15 napi vizsgálati fogság betudásával, két évi fogházra Ítélték. Az ítélet jogerős lett, mert sem védő, sem a vád képviselője nem fellebbezett. Halálos ütés. A tárgyalás második napján Szloszj á r János orosházi napszámos állott az esküdtek előtt. Erőteljes, tagbaszakadt alak, nehézkes, lomha mozdulatokkal. Az orosházi elöljáróság által kiállított erkölcsi bizonyítvány szerint csendes természetű, kifogástalan előéletű egyén. A biróság tagjai ugyanazok, kik az előző napon. A vádat dr. L i s z y Viktor kir. ügyész, míg a védelmet J a n c s ov i c s Emil ügyvéd képviselte. Esküdtekül a következők soroltattak ki : dr. Bikádi Antal, Manheimer Arnold, dr. Zsilinszky Endre, Csanády János, Kuhn József, Bodó József, Szalánczy György, Lendvai Mátyás, Schreyer József, Krausz István. Pótesküdtek lettek : Bedei Nándor és Licska József, ^z ügyész visszavetette Povázsay Mihályt ós Reck Gézát. A védő Kucsera Nándort, Berecz Gábort, Csapó Józsefet, ifj. Litauszky Györgyöt, Darabos Gábort. V. Szakmáry elnök felhivására vádlott töredelmes vallomást tett. Őszintén elmondott mindent s bár mozdulatai meglehetős esetlenek voltak, magaviselete mégis szimpatikus benyomást tett. Mindöszsze 23 éves, gróf Zselin szky, kakasszéki majorjában napszámosként volt alkalmazva, ugyanott szolgált B i r ó Mátyás is, ki vele többször kötekedett. A mult évi október 26-án délben elveszett a kenyere s miután hasztalan kereste, az a gyanúja támidt, iiogy Biró vitte el. Ez okból az istállóban levő embereket megkérdezte : — Nem látáttok, ki vitte el a kenyeremet ? Biró ezt magára vette s haragosan rátámadt, hogy meri őt gyanúsítani; majd az édes anyját csúf szidalmakkal illette. Este 6 óra tájban a jármosokrök istállójába foglalatoskodtak, Biró felhasználta az alkalmat s újra rátámadt, miért fogta rá a kenyórlopást ? Vádlott figyelmeztette, hagyjon neki békét, mert arcul veri s kifelé indult. Biró ekkor egy fadarabot fogott a kezébe, mire ő is felkapta az eketisztitó ösztökét, ós védelmi állást akart elfoglalni Biró a fadarabbal vállára csapott, ő sem akart hátrább maradni, azért az ösztökóvel fejére vágott. Az ütéstől Biró megtántorodott, de mikor magához tért, vasvillával döfött felé, a további verekedést Biró Mihály akadályozta meg, ki őket szétválasztotta. Erre vádlott haza ment, ós csak másnap hallotta, hogy Biró Mátyás meghalt. El n ö k : Miért vitte ön be az ösztökét az istállóba, mikor azt rendesen az ekén szokták hagyni ? Vádlott: öklöző nap valamelyik bérestársam már egy ösztökómet elvitt, nehogy ez is elvesszen, bevittem és az istállóban levő fekhelyemre tettem. Elnök: Kik hallották, midőn Biró önt szidalmazta, s kik látták verekedésüket ? Vádlott: Biró Mihály, Kis József és Bencsik Mihály. / Tanuk. Első tanúként az áldozat atyja : Biró Mihály béres lett kihallgatva. A fia estefelé lakásukra ment, s panaszkodva jegyezte meg, hogy Szloszjár őt lopással gyanúsította. E miatt nagyon felindult, szidalmakkal halmozta el, mire csillapítani igyekezett, de fia nem hallgatott rá. ^ verekedésnél jelen volt, fia kihívó hangon kiáltott Szloszjár felé : — Gyere ide ha mersz. Vádlott ekkor az istálló túlsó oldaláról felé sietett, két jászolon ugrott keresztül s ösztökóvel kezében közeledett fia felé; ez nem várta be Szloszjár támadását, hanem egy vékony bottal a karjára vágott, erre a vádlott ösztöke vasas végevei ütötte fejbe fiát, ki összerogyott ós a vér elborította. Mire odaszaladt, a küzdőket elválasztotta, s a további verekedést megakadályozta. • Fia az ökrök körül még elvégezte teendőjét, aztán haza felé indult, de csak a major szólóig tudott jutni, ott egy boglya tövébe lefeküdt, mire szűrével betakarta. Reggel a kapott sérülés következtében meghalt. Elnök: Kié volt az ösztöke ? Tanú: Az uradalomé. Elnök : Van-e önnek kárigénye ? Tanú: 200 koronát számitok fel. K i s József tanú igazolja, hogy vádlott az istállóban ugy nyilatkozott, Bíró ette meg kenyerét, mire ez dühbejött és apját, anyját csúf szidalmakkal halmozta el. A verekedésnél is jelen volt, s látta, mikor Biró a seprűnyéllel vádlott karjára ütött, ki ösztökóvel vágta fejbe. Mikor szótválasztották őket, Biró kiment a kúthoz, hol fejét a vértől megmosta. Hasonlóképen vall Bencsik Mihály ós Bok Mihály is. Iszlai Gábor uradalmi intéző Szloszjár t jóravaló, becsületes embernek jellemezte, ki napszámosként volt alkalmazva az uradalomban. Biró Mátyás ellenben kötekedő természetű volt. kit magaviselete miatt többször meg kellett dorgálni. Szakértők. Ezután az orvos-szakértőkre került a sor. Dr. S t e i n e r Zsigmond és dr. R a p c s á k Emil orosházi községi orvosok a boncolás alkalmával megállapították, hogy Biró Mátyás halálát a koponya csontnak az_ agyvelőre törtónt nyomása idézte elő, mely az ütés következtében állott elő. A sérülés oly sülyos volt, hogy rögtöni segély esetében sem lehetett volna Bírót megmenteni. Dr Z ö 1 d y János törvényszéki orvos hozzájárult kartársai véleményéhez, egyúttal kijelentette, hogy Szloszjár teljesen beszámítható állapotban van Vád- és védbeszéd. -ti. bizonyítási eljárás befejezése után dr. L i s z y Viktor kir. ügyész a kiderítettek alapján, de egyúttal saját beismerése folytán is kérte vádlottat bűnösnek kimondani, s őt erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testisórtós büntette miatt a btkv. 307. §-ának második bekezdéséhez képest elintézni.