Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-02-06 / 11. szám

gyártanak, évenkint hány millió forintot adunk ki a küllőidnek, igy gyapjúszöve­tért 111, selyemért 17, dohányért és szi­varért 20, cukorért 12, ruháért 20, cipőért 9, fehérneműért 6, könyvért 5, zsákért 3, kalapért 3, sörért 3, papirosért 4, gyermek­játékszerért, 2, varrógépért, zsebóráért, kez­tyüért 2—2, borszeszért iy 2, nap- ós eső­ernyőért 1, cérnáért 12, gyertyáért és szap­panért 3, cukorkáért 1 millió és gyufáért 600 ezer forintot. Ugyanezen iparcikkek­ből mi is szállítunk a külföldnek, de sok kai kevesebbet; tanúság ebből mégis az, hogy a külföldieknek jók a mi [gyártmá­nyaink, nekünk pedig nem felelnek meg. A bajokon minden tényezőnek kezet fogva s lelkiismeretesen kell segítenie : a közön­ség hagyjon föl a hazai ipar iránti elfo­gultságaival, minden üzletben csak „honit" követeljen s fogadjon el; az iparos képezze magát s pontos kiszolgálással mozditsa elő az ügyet; a kereskedelem kapzsiság helyett nagyobb megbízhatóságra törekedjék. Pár­toljuk a honi ipart, de lárma nélkül s ne dobbal akarjuk kiküszöbölni az idegen gyártmányt, mert ebben a- külföld is érzé­keny s idpges velünk szemben. Áchim János ipartestületi jegyző hasznos tanácsokat ad elő az iparosoknak, hogyan haladjanak, folyton tanuljanak; nem járnak a közönség kedvében s nem igyekeznek finomabb igényeit kielégíteni, sőt magatartásukkal elriasztják ; legyenek élelmesebbek, elégedjenek meg kevesebb haszonnal s ne aknázzák ki a megrendelés előnyeit zsarolva, amivel elidegenítik ma­guktól a megrendelőket. Lelkiismeretes és ambiciózus törekvósöket méltányolni tudja a közönség s megnyerik annak bizalmát. Pontosságot, kitartást s mesterségük sze­retetét tanulják meg a külföldi iparosoktól. Kiss József bádogosmester szorosabb kapcsot kíván az iparos s a többi társa­dalmi osztály között ; hangoztatja az ál­landó iparkiállitások szükségét és az ipa­rosok müvelésére irányuló fölolvasásokat. Rosenthal Ignác ipartestületi el­nök sajnálja, hogy éppen azok nem jöttek el a Közgyűlésre, a kiknek szánva volt: a fogyasztó közönség. Attól tart, hogy a nagy ipar túlságos erősbödése elnyeli a kis ipart, a mint az a külföldön van. Kezd­jük a pártolást természetes módon a kis ipar fejlesztésével s elégedjünk meg egye­lőre, ha városunkat sikerült belevonnunk a helyi ipar kitartó támogatásába. Az idegen gyártmányt megszokás miatt sem lehet teljesen kiküszöbölni s hazai ipar cime alatt megfér ideger nyerstermékeknek itt­honi földolgozása. Van sok gyengéje ipa­rosainknak, a mi neheziti az üdvös moz­galom sikerét, ezért képezzék magukat s a külföldi iparosokat kövessék mintákul. Löwinger József mérnök tapasz­talatképen emliti, hogy éppen iparosaink használnak külföldi szerszámokat, holott a külföld is elismeri a magyar vas ós acél legjobb minőségót; első sorban tehát ipa­rosaink vásároljanak hazai gyártmányokat. Dr. P á n d y István elnök a közgyűlés lefolyásából, a tartalmas hozzászólásokból s a megjelent érdeklődők nagy számából konstatálja, hogy városunk társadalma ko­molyan foglalkozik a kérdéssel ; ezt az érdeklődést minél szélesebb körre kell ki­terjeszteni, hogy mindenki áthatva az esz­métől, következetes cselekvéssel legyen hive. Indítványa szerint a közgyűlés a mozgalom ébrentartására az eddigi 12-es bizottságot 20 tagúvá bőviti ki, amely a hölgyek be­levonásával fogja magát teljessé kiegészí­teni s a közgyűlést szükség szerint ösz­szehivni. Végül elnök annak kijelentése mellett, hogy az ivek aláírása semmiféle fizetési kötelezettséggel nem jár s csak a lehetőleg magyar forrásból beszerezhető áruk vásár­lását teszi kötelességévé az aláirónak, a jelenlevőket az ügy melletti kitartásra buz­ditja s a közgyűlést berekeszti. Ambrus, szövetkezeti igazgatóval folytatott tárgyalásokat s ennek alapján vetette fel az eszmét. Fontos a szövetkezet az olcsó kölcsön folytán, melyet a tagok kész munkákra is kapnának. Létesíthet azután a szövetkezet közmühelyeket, melyeknél a gyulai villany­telepet vennék igénybe, valamint gépmű­helyt és áruraktárt. Valószínű, hogy a kereskedelmi kor­mány is támogatná a szövetkezetet a köz­műhely felállításában ós a gépek beszer­zésében. Ismertette még az alispán az országos központi hitelszövetkezet által küldött szabályrendelet-tervezet lényegét, a mely szerint az alakítandó szövetkezet működése Békés és a szomszédos vármegyékre terjedne ki, 25 évre alakulna; egy üzletrésznek névértéke a megalakulandó szövetkezet által meghatározandó összegben állapitható meg s a tagok a szövetkezeti törvény értelmében üzletrészeik ötszörös értékéig vállalnának felelősséget, a mi szintén egyik igen lényeges előnye az ujabb szövetkezeteknek, melyek­nél már a korlátlan felelősség elve mellőzve van. A tagok legalább egy üzletrészt tar­toznak jegyezni, melynek értékét a szö­vetkezeti közgyűlés határozata szerint heti vagy havi részletekben fizetnének be A tanácskozás végén dr. Fábry Sándor feltette a kérdést, hogy óhajtják-e a meg­jelentek a gyulai építő mesterek hitelszö­vetkezetének megalakítását ? Az értekezlet közfelkiáltással a megalakulás szükségét kimondotta s nyomban 33-an 64 iizlet­rósaszel alá is irták a szövetkezeti alap­szabály-tervezetet s azóta is többen jelent­keztek tagokul. Az értekezlet eredményét bejelentik az országos központi hitelszövetkezetnek s a gyulai ópitő mesterek hitelszövetkezete nemsokára megkezdheti működését. Uj pénzintézet a megyében. A gyulai építőiparosok hitelszövetkezete. A hitelszövetkezet áldásos működése, köztudomása, különösen azóta, hogy az állam törvény alapján gyakorolja felettük a felügyelet jogát. A szövetkezetek célja a hitelviszonyok javitása, mely nélkül nincs ipar és nincs kereskedelem Megértették ezt a gyulai épitőiparosok is, mikor a szövetkezet eszméje merült fel s annak megalakítását kimon­dották. Dr. Fábry Sándor alispán vetette fel a kiváló eszmét Mult vasárnap a gyu­lai városháza nagytermében körülbelől 70 iparos gyűlt össze, azon célból, hogy az alispán felhivására hitelszövetkezetbe cso­portosuljanak. Az iparosok nagy érdeklődéssel hall­gatták Fábry alispán tartalmas fejtege­téseit, melyekben a kérdés minden pontját tüzetesen ismertette. A hitelszövetkezet mozgalma Gyulán már a mult évben indult meg, midőn dr. H o r v á t h János, az „Országos központi hitelszövetkezet" egyik vezetőembere járt a városban. Az alispán később S e i d 1 Esküdtszéki tárgyalás. Késelő kanász. Hétfőn reggel 9 órakor kezdődött meg a februári esküdtszóki tárgyalás. Egri Pál kanász volt a vádlott, ki bepálinkázva agyonszúrta a cimboráját. A hivatalos személyeken kivül alig volt benn valaki a teremben a tárgyalás elején. Dél felé mindinkább szaporodott a hallgatóság, mely aztán estig kitartott. Egri Pált halált okozó súlyos testi sértés miatt vádolta a kir. ügyész. Vésztőn mult évi október 11-ón Egri Pál, Turb ucz Jánost késsel megszúrta, s az rögtön meghalt. .a. tárgyalást Szakai áry Arisztid elnök vezette, a vádat Tóth Ferenc alügyész képviselte, a védői tisztet dr. K o h n Mór helyett :dr. K o s z t a Gyula ügyvédjelölt végezte. A vádlott és a beidézett tanuk jelen voltak s a szokásos formalitások között megalakult az esküdtszék. Rendes esküdtnek kisorsolták : Bodó Józsefet, Krausz Istvánt, Endrődy Istvánt, dr. Szemző Gyulát, Kucsera Nándort, Ricska Józsefet, Povázsay Mihályt, Váradi Szabó Lászlót, Reck Gézát, Szalánczy Györgyöt, Áchim Lászlót, Lendvai Mihályt. Pótesküdtek : Dobrovojevits Sándor, Mikó János. Az ügyész nem élt visszavetési jogával, a védő Manheimer Arnoldot, dr. Bikády Antalt és Margócsy Miklóst utasitotta vissza. Ezután megkezdődött a tárgyalás. A vádlott. Vádlott E g r i Pál, 43 éves, refor­mátus, kanász, iskolába nem járt, büntet­len előéletű, katona nem volt, október 12-ike óta van vizsgálati fogságban. Klnök elmondja előtte a vádat. Tur­b u c z Jánost késsel megszúrta, szándéko­san, de ölési szándék nélkül, a sértett a kósszurás következtében meghaL Egri beismeri bűnösségét. Elmondja, hogy azon a napon bement Vésztőre, hogy csizmát és más egyebet vásároljon. A piacon találkozott Turbucz Jánossal ós egy kis szóváltás volt közöttük bagó miatt. Elváltak, vádlott később Boné Jánossal B ó 1 t e k y Béla italmérósébe ment be s ott pálinkáztak ós söröztek. Innen elmentek s akkor akart csizmát venni Egri, de nem talált megfelelőt, n. keres­gélés után Weinberger Farkas kocs­májába ment be, itt újra összejött T u r­buczczal. A kocsinában pálinkázott ; páliukázás közben összevesztek, Turbucz bottal meg is ütötte a kanászt. A kocs­máros közbe lépett s Turbuczot eltávolí­totta. Nem sokára vádlott is elment és amint az ajtón kilépett, valaki hátulról megfogta a nyakát, ő pedig hogy szaba­duljon, kést rántott és hátrafelé szúrt. Azután látta, hogy Turbucz volt a támadó. A szúrás után hazament, s a csendőrön elfogták. A felmutatott bűnjelre ráismer, a kés övé voJt ; véres tettét ittas állapotával mentegeti. A tanuk. Cz. Szabó János Egrit ós Turbu­czot a "Weinberger korcsmában látta. Mi­kor ő oda ment, már pálinkáztak. Turbucz danolt, Egri Pál táncolt. Egyszerre Egri szidni kezdte Turbucz apját, anyját és ta­risznyalopással vádolta. Turbucz erre bottal megütötte Egrit, aki kést rántott elő, e szóval: megöllek. Lecsendesítették őket ; majd Turbuczot a kocsmáros ki­dobta. Egri nemsokára kiment utána. Tur­bucz az ajtó mellett volt. Egri meg akarta ütni, Turbucz a botot megfogta. Amint igy szemben állottak, Egri a szűr ujjából kést rántott elő ós Turbucz mellébe döfött. Ezt tanú az üvegajtón át látta Weinberger vendéglős elmondja hogy pálinkáztak, szóváltás volt köztük. Mikor Turbucz Egrit megütötte, az előbbit kilökte. Simon Pál szerint Egri is, Turbucz is részegek voltak. Mikor oda ment, már pereltek egymással. Tarisznyáról volt szó. A szúrást nem látta. B ó 11 e k y Bélánál Bonéval volt Egri. Turbucz is bejött, de nem vészekedtek. Boné István szintén ezt bizonyítja. A szakértők. Dr. Nuszbaum Károly járási or­vos boncolta Turbucz hulláját. A szúrás alulról felfelé menő volt, a tüdőt vágta át, a kulcscsont alatt pedig ütereket met­szett át s igy feltétlen halálos volt. C s á k y János hasonlóképpen nyilat­kozik. Dr. Z ö 1 d y ós dr. P á n d y sze­rint a vádlott épelméjű, korlátolt művelt­ségű ember. Ezekután Tóth alügyész előterjesz­tette a kérdést, mely haláltokozó súlyos testi sértést tónyálladókát foglalta ma­gában. Dr. K o s z t a Gyula védő, mentő kérdéseket ajánlott. Két óra felé járt az idő s az elnök berekesztette a tárgyalást, melyet három órakor folytattak. A biróság előterjesztette a kórdóseket. Első főkérdós: Bünös-e vádlott Egri Pál abban, hogy Vésztőn 1900. október 11-én, Weinberger Farkas korcs ája előtt, anél­kül hogy öntudatlan állapotban lett volna s anélkül, hogy elmetehetsóge meg lett volna zavarva és anélkül, hogy akarata szabad elhatározási képességével nem birt volna, Turbucz Jánost bal mellkasába intézett szúrással ugy bántalmazta szán dókosan, de ölési szándék nélkül, hogy a sértett meghalt? Igen — vagy nem. A főkérdós mellett még négy mellók­kórdés szerepelt, hogy erős felindulásban, a vádlott támadására, önvédelemből vagy ijedtségből követte-e el a tettet. Vád és védelem. Tóth alügyész a beismerésből indul ki, vádját ügyesen támogatja érvekkel ; kiemeli, hogy Egri ok nélkül ölt, bünte­tést kér. Dr. K o s z t a Gyula virágos szónoki bevezetéssel kezdi, majd különösen azt emeli ki, hogy Turbucz nem ment el, hanem a ^kocsma előtt leselkedett. Bizo­nyítja, hogy Turbucz volt a kezdő s Egri tettét önvédelemből a hirtelen meglepetés hatása alatt cselekedett. Felmentést vagy enyüe büntetést vár. Az esküdtszék visszavonult, hogy ha­tározatot hozzon. Három negyed óra múlva dr. Szemző Gyula, az esküdtek főnöke kihirdette a határozatot. Az első főkérdésre a felelet hétnél több szavazattal igen. A mellókkérdó­sekre: nem. A biróság szintén visszavonult, majd az elnök rövid idő múlva kihirdette az itó­etet. Egri Pált haláltokozó súlyos testi sértés miatt a 3 hónap és 15 napi vizsgá­lati fogság betudásával, két évi fog­házra Ítélték. Az ítélet jogerős lett, mert sem védő, sem a vád képviselője nem fellebbezett. Halálos ütés. A tárgyalás második napján Szlosz­j á r János orosházi napszámos állott az esküdtek előtt. Erőteljes, tagbaszakadt alak, nehézkes, lomha mozdulatokkal. Az oros­házi elöljáróság által kiállított erkölcsi bi­zonyítvány szerint csendes természetű, ki­fogástalan előéletű egyén. A biróság tagjai ugyanazok, kik az előző napon. A vádat dr. L i s z y Viktor kir. ügyész, míg a védelmet J a n c s o­v i c s Emil ügyvéd képviselte. Esküdte­kül a következők soroltattak ki : dr. Bi­kádi Antal, Manheimer Arnold, dr. Zsi­linszky Endre, Csanády János, Kuhn Jó­zsef, Bodó József, Szalánczy György, Lendvai Mátyás, Schreyer József, Krausz István. Pótesküdtek lettek : Bedei Nándor és Licska József, ^z ügyész visszavetette Povázsay Mihályt ós Reck Gézát. A védő Kucsera Nándort, Berecz Gábort, Csapó Józsefet, ifj. Litauszky Györgyöt, Darabos Gábort. V. Szakmáry elnök felhivására vádlott töredelmes vallomást tett. Őszintén elmondott mindent s bár mozdulatai meg­lehetős esetlenek voltak, magaviselete mégis szimpatikus benyomást tett. Mindöszsze 23 éves, gróf Zselin szky, kakasszéki majorjában napszámosként volt alkalmazva, ugyanott szolgált B i r ó Mátyás is, ki vele többször kötekedett. A mult évi október 26-án délben elve­szett a kenyere s miután hasztalan kereste, az a gyanúja támidt, iiogy Biró vitte el. Ez okból az istállóban levő embereket meg­kérdezte : — Nem látáttok, ki vitte el a kenye­remet ? Biró ezt magára vette s haragosan rá­támadt, hogy meri őt gyanúsítani; majd az édes anyját csúf szidalmakkal illette. Este 6 óra tájban a jármosokrök istálló­jába foglalatoskodtak, Biró felhasználta az alkalmat s újra rátámadt, miért fogta rá a kenyórlopást ? Vádlott figyelmeztette, hagyjon neki békét, mert arcul veri s kifelé indult. Biró ekkor egy fadarabot fogott a kezébe, mire ő is felkapta az eketisztitó ösztökét, ós védelmi állást akart elfog­lalni Biró a fadarabbal vállára csapott, ő sem akart hátrább maradni, azért az ösz­tökóvel fejére vágott. Az ütéstől Biró megtántorodott, de mikor magához tért, vasvillával döfött felé, a további vereke­dést Biró Mihály akadályozta meg, ki őket szétválasztotta. Erre vádlott haza ment, ós csak más­nap hallotta, hogy Biró Mátyás meghalt. El n ö k : Miért vitte ön be az ösztö­két az istállóba, mikor azt rendesen az ekén szokták hagyni ? Vádlott: öklöző nap valamelyik bérestársam már egy ösztökómet elvitt, nehogy ez is elvesszen, bevittem és az is­tállóban levő fekhelyemre tettem. Elnök: Kik hallották, midőn Biró önt szidalmazta, s kik látták verekedé­süket ? Vádlott: Biró Mihály, Kis József és Bencsik Mihály. / Tanuk. Első tanúként az áldozat atyja : Biró Mihály béres lett kihallgatva. A fia estefelé lakásukra ment, s panaszkodva jegyezte meg, hogy Szloszjár őt lopással gyanúsí­totta. E miatt nagyon felindult, szidalmak­kal halmozta el, mire csillapítani igyeke­zett, de fia nem hallgatott rá. ^ vereke­désnél jelen volt, fia kihívó hangon kiáltott Szloszjár felé : — Gyere ide ha mersz. Vádlott ekkor az istálló túlsó oldalá­ról felé sietett, két jászolon ugrott ke­resztül s ösztökóvel kezében közeledett fia felé; ez nem várta be Szloszjár táma­dását, hanem egy vékony bottal a karjára vágott, erre a vádlott ösztöke vasas vége­vei ütötte fejbe fiát, ki összerogyott ós a vér elborította. Mire odaszaladt, a küzdő­ket elválasztotta, s a további verekedést megakadályozta. • Fia az ökrök körül még elvégezte te­endőjét, aztán haza felé indult, de csak a major szólóig tudott jutni, ott egy boglya tövébe lefeküdt, mire szűrével betakarta. Reggel a kapott sérülés következtében meghalt. Elnök: Kié volt az ösztöke ? Tanú: Az uradalomé. Elnök : Van-e önnek kárigénye ? Tanú: 200 koronát számitok fel. K i s József tanú igazolja, hogy vádlott az istállóban ugy nyilatkozott, Bíró ette meg kenyerét, mire ez dühbejött és apját, anyját csúf szidalmakkal halmozta el. A verekedésnél is jelen volt, s látta, mikor Biró a seprűnyéllel vádlott karjára ütött, ki ösztökóvel vágta fejbe. Mikor szótvá­lasztották őket, Biró kiment a kúthoz, hol fejét a vértől megmosta. Hasonlóképen vall Bencsik Mihály ós Bok Mihály is. Iszlai Gábor uradalmi intéző Szlosz­jár t jóravaló, becsületes embernek jelle­mezte, ki napszámosként volt alkalmazva az uradalomban. Biró Mátyás ellenben kö­tekedő természetű volt. kit magaviselete miatt többször meg kellett dorgálni. Szakértők. Ezután az orvos-szakértőkre került a sor. Dr. S t e i n e r Zsigmond és dr. R a p c s á k Emil orosházi községi orvosok a boncolás alkalmával megállapították, hogy Biró Mátyás halálát a koponya csontnak az_ agyvelőre törtónt nyomása idézte elő, mely az ütés következtében állott elő. A sérülés oly sülyos volt, hogy rögtöni segély esetében sem lehetett volna Bírót megmen­teni. Dr Z ö 1 d y János törvényszéki orvos hozzájárult kartársai véleményéhez, egy­úttal kijelentette, hogy Szloszjár teljesen beszámítható állapotban van Vád- és védbeszéd. -ti. bizonyítási eljárás befejezése után dr. L i s z y Viktor kir. ügyész a kiderítet­tek alapján, de egyúttal saját beismerése folytán is kérte vádlottat bűnösnek kimon­dani, s őt erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testisórtós büntette miatt a btkv. 307. §-ának második bekezdéséhez képest elintézni.

Next

/
Thumbnails
Contents