Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-01-30 / 9. szám

zódik fel, a kik mellől kihal a kenyérkereső, az eltartó, a támasz! Szülők keserve, hitvesek zokogása, gyermekek kétségbeesése: óh, semmi sem oly változatos, semmi sem oly káprázatosan] sok oldalú, mint azok a nagy tragédiák, melyeket a tüdővész idéz fel! Hát szabad ezt tűrnünk tovább? Szabad részvétlenül néznünk annyi ezer és ezer embertársunk keservét, szabad idő előtt pusztulni engednünk a nemzetet fentartó munkabíró polgártársainkat, szabad-e tovább türnünk, hogy ezt a kevés magyart ily kétségbeejtően tizedelje egy kór, egy kór, melylyel megtudunk küzdeni? Megtudunk, csak akarnunk kell! Ne mondja nekem senki, hogy szegények vagyunk, hogy nem jut népszanatóriumok létesítésére. Hát nem voltunk szegények akkor is, midőn két-három évtizeddel ezelőtt a társadalom egy áldásos alakulata, a Fehér-Kereszt egyesület megkezdette az elhagyott gyermekek megmentésének nagy munkáját? Megkezdette ki

j csibén, majd fokozta és jelentékeny eredményeket ért el. S ekkor ocsúdott fel az állam. Mikor a kézzel fogható eredmény kitűnt, mikor a statisztika megmutatta, hogy mennyi a megmentett gyermek élet, az állam a maga nagy erejével lépett sorompóba s közvetlen feladatai közé sorolta a gyermek-mentést. S ma ezen a téren — az elhagyott gyermekek megmentése és gondozása terén — már oly nagyszabású a tevékenység, hogy az előtt a külföld is tisztelettel hajol meg. Az a társadalom, mely megkezdte és nagyra vitte a gyermek mentés munkáját, ne engedje a megmenteiteket később sem elzülleni! Fogja erős kezeibe a munkabírók megmentésének ügyét. Vegye fel a harcot a felnőtt nemzedék irgalmatlan hóhérjával, a tüdővészszel. És fel fogja venni. Felvette már is. Csak ki kellett mondani a jelszót és ime legjobbjaink vállvetve sietnek a szanatórium ügyének előmozdítására, társadalmunk minden rétege megmozdul, könyörület, áldozatkészség, jótékony adományok mindenfelől. Ha sikerült megmentenünk a gyermekeket a hazának, meg fogjuk óvni azokat is, a kiket java munkabíró korukban támad meg az alattomos ellenség. Épen akkor, a midőn mindnyája egy-egy kamatozó nemzeti tőkét képvisel. Ébredjen kötelessége tudtára a társadalom ! Félre a csüggedéssel! Munkára fel szegény beteg testvéreink érdekében! a kocsi berekedt valami kátyúban, honnan sehogy sem akarták kihúzni. — Ugyan barátom, nem tudna rajtam segiteni ? — szólítja meg a kocsiban ülö uraság. A székely leszáll, oda megy, nézegeti a helyet. — De hogy nem! mondja. Fogják ki csak azokat a paripákat. A kocsis kifogja, a székely meg a rud végére akassza a maga két babszem jankóját s egy-kettő, kirántja a kocsit. Az ur nem tudta elképzelni, hogy honnan van ezekben az a nagy erő. — Hát csak azért van biz a' — felelt a székely — mert ez a csás a Rozi édes anyja Lizinek, a hócsosnak ; a pedig ugy illik, hogy az édes anyja segitsen a saját gyermekinek, de esmént a gyermek se hagyja nyomorúságban az édes anyját. Ezért húznak jól! ' Egy óra alatt egy bárányt. Poharazgattak a székelyek vasárnap délután a korcsmában. Folyt beszéd erről, arról. Napi dolgaik tárgyalása közben előkerült egy-egy tréfa is. Egyszer rákerült a beszéd az evésre. Ki, mennyit tud megenni. — Ki fogad velem — szól egyszer egy suhancz — hogy egy óra alatt megeszem egy bárányt! — Mit ? — szörnyülködtek rajta — abban már fogadunk. — Várjunk csak — mert hunezutság van benne — szól egyik, hát hogy eszed ? — A hogy kieteknek tetszik: sül ve, főve, vagy rántva. — Egy óra alatt ? — Egy óra alatt ! Fogadnak. A pénzt összeadják, hamar egy bárányt keritnek, a bőrit lerántják s ugy egészbe kisütik, azzal odateszik a legény elébe. A legény maga elébe veszi a tálat, beül vele a falióra alá, levág egy darabot s mikor jóllakot, a többit félretette, jó lesz holnapra. A mások akkor vették észre a furfangot. A legény fali órát értett, mely alatt ülve megeszi. Kitartott szoeiálisták. Mire jók a nép fillérei. Időszerűnek tartjuk az alábbiak megírását, most, mikor a független szoeiálisták nagygyűlést fognak tartani Békés községében. A szocialisták között kiüttött az ellenségeskedés. Á nemzetközi szoeiálisták tömegéből kivált egy csoport és „nemzeti" jelzővel alakított uj pártot. A két párt között kíméletlen ujságdulakodás támadt, egyik a másikat üti és vádolja. Nemrégen a nemzeti köriek ellen súlyos adatokkal röpirat jelent meg. Egy volt tagja a „vezérkarnak" irta öt munkással együtt. Kitették a nevöket és a cimüket is a röpiratra s követelik, hogy a nemzetközi szociáldemokrata kongresson, a melyet szintén most hivtak össze, nekik is adjanak szót, hogy vádjaikat bizonyíthassák. A röpirat, melyet a képviselőház folyosóján is osztogattak, a legkeményebb vádakat tartalmazza s a vádakat pontos számadatokkal támogatja azok ellen, akik az elbolonditott nép hiszékenységéből élősködnek. Meggyőződtem arról, — igy wol a röpirat a többek között — hogy az a rengeteg sok pénz, a mely a „Népszavá

u-hoz hétről-hétre felérkezik az ország minden részéből, nem az eszme terjesztésére, nem a szegény, elnyomott nép felszabadítására fordittatik, hanem abból uri módon él egy csomó munkakerülő here. Nem vagytok ti, szegény ;r unkások, azoknak a heréknek a szemében egyéb, mintfejőstelién.Tikerestek hetenkint oly csekélységet, hogy az éppen arra elég, hogy éhen ne vesszetek s a szátoktól elhúzzátok a garast, csakhogy az eszme oltárára áldozzatok. Am látjátok, kinek áldozzátok keserves garasaitokatY Grossmann Miksa fővezér, ezelőtt betűszedő kap évi 2000 koronát. Bokányi Dezső, ezelőtt kőfaragó 2400 koronát, Izrael Jakab, ezelőtt bádogos 1440 koronát, Weltner Jakab, ezelőtt asztalos 1872 koronát, Fleischmann Andor, ezelőtt esztergályos 1664, Grossmann Hugó, ezelőtt esztergályos 1040, Garami Ernő, ezelőtt szerszámcsináló 2080, Egy kisasszony (W.), a ki ir, bár nem tud jól 728, Csizmadia Sándor, ezelőtt föld mives 1040 koronát. Ezek az urak persze édes-keveset dolgoznak, de van két kihordó szegény aszszony, a ki többet dolgozik, mint ők együttvéve, a kik kapnak ezért évi 700 koronát. Ezenkívül van egy csomó here, a kik szintén a munkásfillérekből élősködnek. K i r sn er Jakab, ezelőtt kalapos kap évi 4800. Kiss Adolf 240\ Kiss Károly, ezelőtt szabó 1440, Teszársz Károly, ezelőtt vasöntő 1440, M a t o s Károly, ezelőtt szabó 1440, Pelczéder Ágoston, ezelőtt asztalos 1440, Klárik Ferenc, ezelőtt asztalos,Jki Orosházán volt legutóbb a szocialisták jelöltje 1440, Vankó Károly 1440, Van c z á k János 1440 koronát, azaz összesen évi 32.324 koronát. A röpirat szerint, a szocialisták hangadói fölemésztenek a népnek filléreiből 100.000, szóval százezer koronát. Érdekes még a röpiratnak ez a paszszusa: „Ezeknek az uraknak kisebb gondjuk is nagyobb annál, 'hogy veled törődjenek, hanem amint Bokányi Dezső mondotta: „fütyülünk a bagós szájú parasztra." Persze, a bagós szájú parasztnak csak a pénze jó. A te keserves filléreiden, édes munkás testvéreim, egész nap a kávéházban lebzselnek. Megláthatod őket minden nap Budapesten a Sztanoj-kávéházban a Teréz-körut és Aradi-utca sarkán, amint ott billiárdoznak, esznek-isznak a ti pénzeteken, amig ti majd meghaltok éhen. A röpirat igazsága szépen lerántotta a leplet a szocialista vezérek üzelmeiről, akik a szegény földmives nép pénzéből élnek. Régi igazság, hogy a népbolonditók a nép zsirján élnek. Békésvármegye egyike az első vármegyéknek minden tekintetben, még lakosainak vagyonossága alapján is. Hálás talaj tehát azoknak az álprófétáknak, kik a'nép pénzéből akarnak élősködni. Más megyében, szegény megyében nem ütik fel a sátorfát a vezérek, mert meg nem élhetnek a népből, mert ott nyomasztóbbak és szűkösebbek a kisemberek viszonyai, de azért oda nem mennek, mert ott nincs pénz, míg nálunk, ha nem csurran, hát — cseppen. S a jó magyar nép hiszi az igéket, melyekkel néhány dologtalan ember traktálja őket csupán azért, hogy könnyű legyen a megélhetése. Ezek a vezér urak nem dolgoznak, élnek a nép keservesen megkeresett filléreiből. | De talán felnyílik már egyszer a nép szeme is ós végre megismeri a téveszmék főbajnukait és lármás szónokait abban a meztelen valóságban, mely áldatlan működésüket mindenekben jellemzi. A „Békésmegyei Közlöny" távirata Viharos ülés a képviselőházban. A képviselőház tegnapi ülése bővelkedett izgalmasjelenetekben, melyek felzavarták a képviselők kedély hangulatát. A történtekről fővárosi munkatársunk a következőket táviratozza : Budapest, január 29. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház ülésének végén Lindner Gusztáv szász-képviselő, volt kolozsvári egyetemi tanár, az alábbiakat mondta beszédében : — Elismerjük a magyar nemzet vezetését, de a magyar állam fennhatóságát csat: feltételesen. Az egész ház viharos zugásban tört ki. Minden oldalról kiáltoztak: — Rendre! Ilyet a magyar képviselőházban nem engedünk mondani! Zichy Jenő az elnöki emelvényhez fűt és követelte, hogy Lindnert utasítsák rendre. Dániel elnök a szász képviselőt rendre is utasította. Lindner további szavait is folytonos zúgás kísérte. Vázsonyi Vilmos állott fel és a baloldal haragos kiáltásai között személyes kérdésben felelt flortaoányinak,, hogy a történelmi nemességet sohasem gyalázta. 'liakooszky közbekiáltott: — Mikor demokratái tüntettek, megugrott ! Vázsonyi: Hazudik ! Óriási zaj keletkezett Vázsonyi szava után. „Rendre" kiáltások hangzottak. Fdy István a padot veri : „Nem türjük !" Vázsonyi a zaj lecsillapodása után kijelenti, hogy az újságokra értette, a mit mondott s a történelmi nemességet sohasem gyalázta, de beszéde elvész a baloldal viharos zajában. Vázsonyi Vilmos sáppadtan ül le helyére. A képviselőház percekig forrong. Ttattooszky kijelenti: szavát visszavonja, hogy Vázsonyi megugrott a demokraták tüntetése alkalmával. Nem ugrott meg, csak elbujt! Vázsonyi: Nem igaz ! ftakooszky : Tisztességes magyar ember, ha valamilyen akciót kezd a néppel, nem bújik el, hanem a nép élére áll! íiakooszky szavai viharos tetszést arattak. Vázsonyi felelni akar, miközben a padból az ajtó felé megy. Kiabál, de szavát elnyeli a zaj: — Ki vele! Nem engedjük! Vázsonyi után néhány képviselő csoportosul ós kitolják az ajtón. interpellációk az izgalmak hatása alatt holnapra maradtak. Békéscsaba vagyona. A vármegye legnagyob községének vagyoni viszonyait adjuk a következőkben. Sailer Gyula községi számvevő a legutóbbi közgyűlésen mutatta be a község vagyoni leltárát a múlt év végének állapota szerint. A. község vagyona az alábbiakban oszlik meg : I. Ingatianok. Nem jövedelmezők . . 349,722 kor.30fill. Körös csatorna . értéke 7,600 „ — „ évi jövedelme 1,400 „ — „ Jövedelmezők . értéke 1701,016 „ — „ évi jövedelme 141,478 „ 61 „ Körgáthoz kisajátitottin gatlanok . . . értéke 12,000 „ — „ évi jövedelem 600 „ — „ II. Ingó oagyon értéke 67,71 i „ 38 „ III.Haszonélvezetek évt. ll(),U00 „ — „ évi jövedelem 8,213 „ — „ IV. Tőkepénzes . . . 224,993 „ 98 „ évi jövedelem 4,397 „ 97 „ V. Allamkötvényeh ért. 674,500 „ — „ évi jövedelem 30,352 „ 48 „ VI. Magán kötvények ért. 65,000 „ — „ évi jövedelem 230 „ — VII.Hidak, átereszekén. 93,480 „ - „ VIII. Kutak . . értéke 14,880 „ — „ IX. Toronyórák értéke 2,250 „ — „ Vagyis a mérleg: 799,196 kor. 37 fill. tiszta vagyon, 62,815 kor. 13 fill. évi jövedelemmel. a. vagyon leltári értéke azonban meg sem közelíti a valóságos értéket, s bátran mondhatjuk, hogy Békéscsaba vagyonának cselekvő állaga ugyanannyi foriiiL, mint a mennyi koronát a leltár szerényen leitüntet. Cselekvő állapot értéke 3323,153kor.66fill. jövedelem 186,672 „ 06 „ Szenvedő állapot töke 2523,964 „ 29 „ kamatteher 123,856 „ 9á „ ÚJDONSÁGOK. — Községi képviselőválasztás. A csabai I., II. és VI. kerületben hétfőn a következő eredménnyel folytak le a városatya választások : I-ső kerületben beadtak összesen 95 szavazatot; ebből kapott rendes tagul M a c z á k L. György, Csaba község egykori birája 87 szavazatot, póttagul P r iboj szky György 84 szavazatot; II-dik kerületben a beadott 183 összes szavazatból megválasztották rendes tagnak G á 1 i k Jánost 129 szavazattal, póttagnak Felegyi Jánost 104 szavazattal; leghevesebb volt a küzdelem a Vl-dik kerületben, a hol a konservativ öreg gazdák Kovács Sz. Adám, a haladó fiatalabb nemzedék pedig Áchim F. András körül csoportosultak ; a nagyarányú korteshadjárat 233 szavazatot hajtott fel, a melyből Kovács Sz. Adám 125 vokssal gyűrte le Áchim F. András 86 szavazatát. — A gyulai gimnázium. A közoktatásügyi miniszter értesitette dr. Lukács György főispánt, hogy a decemberi tárgyaláson megkötött szerződést általánosságban elfogadta. Végleges nyilatkozatát akkor fogja megtenni, ha a szerződés tervezetéről az alapítók is nyilatkoztak, kiknek a végből már megküldötte a kötött szerződést. Valószínű, hogy az alapítók sem tesznek nagyobb kifogásokat s igy az uj gimnázium az év szeptemberében megnyílhat. — A Békéscsabai Muzeum-Egyesiilet igazgató-választmánya ma délután 4 órakor a főtitkár irodájában ülést tart. A tárgysorozatból kiemeljük a következőket: pénztárnok jelentése az egyesületi pénztár multévi s jelenlegi átlagáról, — igazgató ós könyvtárnok jelentése a gyűjtemények időközi szaporulatáról, jelentós a Szakáll-féle képekről, a vallás és közoktatásügyi miniszter leirata 2QO kor. államsegély ós 7 festménykép ajándékozása ügyében, jelentés a szabad-lyceumi előadásokról, ajánlat a muzeumi gyűjteményeknek betörés elleni bjztositására, Munkácsy Mihály asztalos inaskrri rajzának ós tulipános ládájának megvételére ajánlat. — Hivatalvizsgálat. A csabai árvaszéket tegnap vizsgálta meg Jantsovits Péter árvaszéki elnök vezetese mellett dr. Zsilinszky Endre ós Varságh Béla, és mindent a legnagyobb rendben találtak. — A gyulai állami tisztviselők értekezlete. Az állami tisztviselők kongreszusa egy végrehajtó-bizottságot küldött ki, mely feladatául azt nyerte, hogy a vidéki tisztviselőkben az összetartás érzetét keltse fel, s használjon minden erkölcsi eszközt, mely a solidaritás megerősitéséve szolgálhat. A budapestiek legutóbb körlevél.ileg hivták fel a vidéki állandó bizottságokat: nyilatkozzanak, a tisztviselők érdekeinek szempontjából mit tartanak helyesebbnek, ha megyénként, városokként vagy kerületekként tömörülnek. Csák György pénzügyigazgató, mint a békésvármegyei állami tisztviselők állandó bizottságának elnöke, a f. hó 26-ra értekezletet hitt egybe a gyulai uri kaszinó helyiségeibe, a hol előterjesztette a központ felhívását s felkérte a bizottság tagjait véleményeik előterjesztésére. Rövid eszmecsere után az értekezlet kimonootta, hogy megalakítja a Békésmegyei Állami Tisztviselők Körét, e célból felhívást bocsát a megyében lakó tisztviselőkhöz, hogy tömegesen lépjenek be az újonnan alakúit körbe. Egyúttal megkeresi a központi végrehajtó-bizottságot, hogy közölje azt a tervezetet, melyet a vidéken alakuló körök számára kidolgozott. Amint ez megérkezik, az elnök azonnal egybehívja az állandó bizottságot, hogy a tervezeten az esetleges módosítások eszközölhetők legyenek. — Gyűlés a vármegyén. A békésvármegyei község-jegyzői nyugdíjintézet igazoló-választmánya e hó 27-én, délután 3 órakor a vármegyeház tanácstermében gyűlést tartott, amelyen részt vettek F á b r y Sándor dr. alispán elnöklete alatt: dr. B o d o k y Zoltán főjegyző, dr. Z ö 1 d y Géza tiszti főügyész, D e i m e 1 Lajos főszámvevő, A s z a 1 a y Gyula. K o r o s y László, Maros György és Popovics Jusztin. Egy pár kölcsön kérvény kedvező elintézése után tárgyalás alá vette az igazoló-választmány P e t r i Sándor füzesgyarmati jegyző nyugdíjaztatás iránt beadott kérelmét, a ki 37 évi szolgálat után 66 éves korára való hivatkozással kiván a közszolgálatból nyugalomba vonulni; az igazolóválasztmány azonban, közbevető határozatának telj esitéseig, az érdemi intézkedést elodázta. A községek s községi jegyzők 1902. évi nyugdij-járulékainak megállapítását is elhalasztotta a nyugdijigazoló-választmány