Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-01-23 / 7. szám

Elöljárók esküje. S z t r a k a György járási főszolga­bíró a gyűlést szivélyes szavakkal üdvö­zölvén, felhivja az újonnan választott elöljáróság összes tagjait, hogy a törvény ben előirott esküt tegyék le. Egész csapat gyűlt össze az elnökség, előtti térre ; biró, törvónybiro, másodbiró, főpénztáros, köz­gyám, szakesküdtek, kerületi esküdtek mintegy húszan állottak egy csoportban, s a föszolgabiró által felolvasott minta szerint ünnepélyesen letették a hivatali esküt. A főszolgabíró melegen üdvözölte az uj elöljárókat, őket kitartó munkára serkentette s tevékenységükre az Isten áldását kivánta. Ez ünnepélyes aktus befejeztével a föszolgabiró elhagyta a közgyűlés termét, s helyét az elnöki székben Z s i r o s András biró foglalta el. Csinos megnyitó beszédé­ben melegen üdvözölte a képviselőtestület tagjait, akik ez alkalommal gyűltek össze első izben érdemleges munkára; kivánja, hogy e teremben mindig egészséges szellem, egyetértés uralkodjék, s kellő érdeklődés ós buzgalom a község ügyei iránt. Beliczey István emléke Korosy László főjegyző emelkedett ezután napirend előtti szólásra s ékes sza­vakban emlékezett meg Beliczey Ist­vánról, a kinek elhunyta súlyos veszteség a község közéletében; a képviselőtestület évtizedeken át legbuzgóbb, legtevékenyebb tagját vesztette benne, a ki nagy tudásával, önzetlen munkájával nemcsak a község, nemcsak Bókésvármegye, de az egész or­szág közvéleményében tisztelt nevet szer­zett magának. Inditványozza, hogy a kép­viselőtestület Beliczey István elhunyta fe­lett érzett részvétét gyűlése jegyzőkönyvé­ben örökitse meg s a gyászoló családhoz rószvótiratot intézzen. A képviselőtestület tagjai megilletődéssel fogadták a főjegyző rövidke emlókbeszédót s az előterjesztett inditvány értelmében határoztak. Havi jelentések és rendeletek. Tudomásul vette a képviselőtestület elöljárók mult évi december havi jelentésót az adóbehajtás eredményéről, a pénztárak vizsgálatáról, a kór- ós szegényház állapo­táról és a népmozgalomról. Nemkülömben tudomásul szolgált, hogy a vármegye tör­vényhatósága a község 1902. óvi költség­előirányzatát jóváhagyta s a községi árva­szók ellátásának költségei iránt a belügy­miniszterhez, e költségeknek az árvapónz­tárból leendő kiutalása végett, felterjesz­tést intézett; — hogy a vármegyei tör­vényhatósági bizottság a község módositott fizetési szabályrendeletét jóváhagyta s igy ez, mint jogerős, a f. év január l-jével életbe lép ; — hogy a szeszadó-pótlék tár­gyában alkotott községi szabályrendeletet a vármegyei törvényhatósági bizottság ajánló véleményével az illetékes minisz­tériumhoz felterjesztette; — végre, hogy a vármegyei törvényhatóság K n a c k Er­nőnek fblebbezósót elutasította. K n a c k ugyanis sokallotta azt az összeget, a melyet a községi képviselőtestület a csirkepiaci ópitósi vonal megváltásának fejében meg­szabott ; ez ügy azonban a község autonom jogkörébe tartozván, a vármegyei törvény­hatósági bizottság a felebbezóst természet­szerűen elutasította. Csató ránézett és a kifejezésre, mely az asszony arcán honolt, valami érthe­tetlen szomorúság fogta el. Egy másik arc jutott eszébe, a menyasszonya arca, a melyen gyakran látta e réveteg, szórakozot, merengő árnyalatot... s ez árny&lat,e könnyű felhő, mindig titokzatosnak tűnt föl előtte és megmagyarázhatatlanul: szorongó, aggo­dalmas érzést keltett benne. Most ugyané kifejezést itt látja az asszouy arcán, ki mellette ül, de világosabban, élesebben, megfejthetően és azt gondolja: — Azt mondja, hogy szereti azt az embert ... ós látom az arcán, hogy ha­zudik! Ez az asszony hazudik 1 Es elfogja Csatot a férfi tompa dühe, a lenyögözött férfierő, a tehetetlen szomo­rúság dühe, a csapongó, az állhatatlan, a szórakozott, a felületes, a hazug asszonyi léleknek e megérzésében. ... S az asszony e pillanatban Csató kezére tette puha, meleg kezét s ez érin­tésre szemét lassan ós bágyadtan lehunyta. Aztán beszólni kezdett valami nevet­séges semmiségről: hogy reggel egy kala­pot vett ós délben már nem tetszett, visz­szavitte ... de azt is, a mit mondott, rö­vid lélegzettel, ak t dozva kissé, a szó kö­tésben ós mondat kapcsolásban összefüg gós nélkül mondta. Aztán elhallgatott egyszerre és feje a Csató vállára hanyatlott . . . . . . Este Csató a vasúton ült és ro­bogott haza Zácsaljára. Nem dagasztotta keblét diadalmas, vidám érzés, mint régen, könnyüvérü jogászkorában valami édes ka­land után ; — ellenben olyan aggodalmas mélabú volt szivében, mint a melyet nagy katasztrófák megsejtésében érez az ember és végtelenül szomorú volt, szomorúbb, mintha öt csalták volna meg. Kocziszky Mihály felebbezővel szemben retorziót kiván alkalmazni; uj egyezségi eljárás megindítását s ennek fo­lyamán a megváltási illeték felemelését inditványozza. Rosenthal Ignác képvi­selő felvilágosítja indítványozót, hogy a képviselőtestület ez ügyben meghozván vég­leges ós jogerős határozatát, — uj egyez­kedési eljárásnak helye nincsen. Ferenczi Zoltán fő végrehajtó fe­gyelmi ügyében a járási főszolgabíró, mint elsőfokú fegyelmi hatóság meghozta közbe­eső határozatát s nevezettet állásától fel­függesztette ; a határozatot a képviselőtes­tület tudomásul vette s az ideiglenes he­lyettesítésre vonatkozó intézkedések meg­tételével az elöljáróságot megbízta. A vármegyei gazdasági egyesület íel­hivására a képviselőtestület kérelmet intéz a kereskedelemügyi miniszterterhez, Csabán minden év április hó 28-án, vagy ha ez vasár- vagy ünnepnapra esnék, ezt meg­elöaő napon rendezendő lüxus-lóvásár en­gedélyezése iránt; egyben gondoskodik a képviselőtestület arról, hogy a vásár alkal­mára a rendező-bizottságnak megfelelő férő­helye legyen. Gazdasági ismétlő iskola épitkezése. Az állami iskolai gondnokság előter­jesztést intéz a képviselőtestülethez a gaz­dasági ismétlő iskola gyakorló telepén egy kevés költséget igénylő szoba, konyha, ka­marából álló kertészlak s ezzel egy fedél alatt egy szertár, pince és méhes építése iránt, A képviselőtestület, ez iskola iránt, — mely valóban az életre készít elő, mert földmives gyermekeinket okszerű földmi­velésre, kertészetre, méhészetre, állatte­nyésztésre, leányainkat, mint leendő gazd­asszonyokat gyermekápolásra, helyes ház­tartásra, zöldségtermelésre, tej kezelésre, női kézimunkára, száműzve minden pipere díszmunkát, főként foltozásra, alsó és egy­szerű felső ruha szabásra ós varrásra ok­tatja, — osztatlan érdeklődóst tanúsított, s Rosenthal Ignác, ós Szalay József pártoló felszóllalása után az építkezésnek a takarókossági szempontok figyelembe vételével leendő foganatosítására az elöl­járóságnak a felhatalmazást megadta. V a r s á g h Béla, mint az állami isko­lák gondnokságának elnöke, hálásan kö­szöni a képviselőtestület áldozatkészségét s hiszi, hogy a költség, melyet az építke­zés igényel, dúsan meghozza majd kamatait. Hat rendbeli névszerinti szavazás. Ugyancsak kijutott a jóból a képviselő­testületnek ! Ingatlanszerzésnél, valamint a közpénzek elhelyezésénél a törvény név­szerinti szavazást ir elő, s most egyszerre hat ilyen ügy tömörült össze. A tor n a­egylet csarnokát ós felszereléseit 5800 korona vételárért 88 szavazattal, Fodor Józseftől a kanálisi- szőlőkben utcaszabá­lyozás céljából 238 Dölet 523 k. 60 fillér vételárért 37 szavazattal, Uh rí n András­tól a sugárut (egyház-utca) mentén fekvő kót házat 1500Ü korona vételárért, az o r­thodoxizraelita hitközség fürdőházat 3000 korona vételárért 36-36 szavazattal megveszi, a vig.isz-utca szabá­lyozásával keletkezett közterület 622 kor. vételárért 36 szavazattal Kundra György­nek eladta a képviselőtestület. Minden egyes ujabb ügynél fogytak a szavazatok, ugy hogy a pónzelhelyezés kérdésénél már csak 16 képviselőnek volt bátorsága szavazati jogát gyakorolni; a község pén­zei ehhez képest az 1902. óv folyamán fele részben a csabai takarókpénztárban, másik felerészben az aradi ipar- és népbank békés­megyei fiókintózetóben fognak elhelyeztetni, a forgó tőkék 4y a, az állandó letétek 5°/ 0 kamatozás feltótele mellett. pénzelhelye­zés kérdésével kapcsolatosan Kocziszky Mihály képviselő kórdóst intézett az elöl­járósághoz, hogy a községi takarékpénztár ügyében kiküldött bizottság mennyire ha­ladt munkájával? Korosy László fő­jegyző megadja a felvilágosítást: a bizott­ság ötszöri kísérlet dacára összegyűjthető nem volt; tehát vagy a bizottság tagjai választássanak jövőre oly férfiakból, kik a rájuk váró kötelességeket teljesíteni akar­ják, vagy az bizzák előmunkálatokat az elöljáróságra. A közgyűlés ez utóbbi érte­lemben határozott. Ezek után a Képviselőtestület meg­választotta az egyes szakbizottságokat, s nagyszabású vita során elfogadta a kor­házi bizottság határozati javaslatát a köz­korház kérdésében, melyekről tórszüke miatt legközelebbi számunkban. Kisebb ügyek. Dr. R e i s z Miksa kórházi igazgató tiszteletdiját 80J, dr. "Wagner Dániel kórházi osztályorvos fizetését 1200 koro­nában állapítja meg s folyósítja a köz­gyűlés. A volt nőképző-társulat által fentar­tott „nevelde" alapitványait — miután alapító okiratok nincsenek, — a közgyűlés törli, s az alapítók perlését nem kivánja. Erzsébethely kap még egy esküdtet, s a belvárosban már viseltessé vált 4 utcai lámpát; ezzel e községrósz meggyarapo­dott belső ós külső világossággal fog fé­nyeskedni. Egy csomó bérlethosszabbitás iránti kórvény kedvező elintézése után a képvi­selőtestület hamarosan átesett a kót rend­beli póttárgysorozat kérdésein is, felhiván végezetül az elöljáróságot, hogy a jövő havi közgyűlésén tegyen jelentést arról, hogy mi történt az ezredéves ünnepen a képviselőtestület által egy községi gazda­sági munkás és cseléd segély pénztár lé­tesítésére megszavazott 10 ezer koronás alapitványnyal, s váljon miként volna meg­felelőbb célokra biztositható a P r ó n a y Dezső bíró volt országgyűlési képviselő által tüz és árvízkárosultak javára 10 év­vel ezelőtt a községnél letett alapítvány ? A „Békésmegyei Közlöny" táviratai Erzsébet főhercegnő renunciációja. Budapest, január 22. (Saj. tud. távirata.) Bécsből érkezett távirat jelenti, hogy E r­zsebet főhersegnő renunciációja a szo­kásos rendben törtónt meg, Goluchovszky miniszter olvasta fel a főhercegnő lemondó levelét. A miniszterelnök állapota. Budapest, január 22. (Saj. tud. táv.) Széli Kálmán ma délelőtt felkelt a be­tegágyból. Kihallgatáson volt a felségnél és megköszönte a királynak betegsége alatti kegyes jóindulatát. Délután Buda­pestre utazott, hol H e r z 1 tanár fogja kezelni. Montenegró és Oroszország. Budapest, ian. 22. (Saj. tud. távirata.) Pétervári távirat szerint a montenegrói fejedelmi pár látogatása az orosz cári ud­varnál, hír szerint politikai esemónynyel kapcsolatos. Valószínű, hogy az orosz trón­örökös eljegyzi az egyik montenegrói her­cegnőt. Két levél. A szanatóriumegylet védnöke és tiszteletbeli tagjától. A szanatóriumegyesület elnökségéhez, melynek alapját megyeszerte gyarapítja a társadalom áldozatkészsége, az alábbi két levél érkezett. A szanatórium-egyesület alakuló köz­gyűlésén egyhangú lelkesedéssel válasz­totta meg védnökéül József főherceget; ós nevéről nevezték el az egyesületet. A választásról dr. Lukecs György főispán, a szanatórium-egyesület elnöke értesítette a legmagyarabb főherceget, ós felkérte öt a fővédnöki tisztség elfogadására. József­tőherceg a következő levélben válaszolt főispánunknak : Méltóságos Főispán Uram ! Van szerencsém Méltóságod tudomá­sára hozni, hogy O császári ós apostoli királyi Felségétől, legkegyelmesebb ki­rályunktól elnyertem az engedélyt az alföldi szegénysorsu tüdőbetegek szana­tórium egyesülete fölött a védnökséget elvállalhatni. Legyen arról meggyőződve, hogy ezen egyesület emberbaráti, haza­fias és jótékony célját szem előtt tartva, mint védnöke, érdekeit buzgóan fogom előmozdítani ós annak fölvirulását leg­bensőbb örömmel ^elősegíteni. Magamat kedves emlékébe ajánlva maradok Al­csuthon 1902. január hó 13-án Móltósá­godnak őszinte tisztelője. József főherceg s. k. Ugyanekkor a tüdővósz elleni küzdelem első bajnokát, amagyar orvosvilág díszét, id. Korányi Frigyest alakuló ülésén disztag­jává választotta a szanatórium egyesület. Dr Lukács György főispán értesítésére a világhírű tudós az alábbi levéllel vá­laszolt : Méltóságos Főispán Ur! A „József főherceg szanatórium-egye­sület" közgyűlésének kitüntető nagybecsű határozata, a melylyel engemet az Egye­sület tiszteletbeli tagjává megválasztani méltóztatott, mélyen érzett hálával tölt el. A Magyar Alföldet magábitu fog­laló egyesület megalakulása egy nagy kihatású lépést jelez a tüdővósz elleni küzdelem terén, a mely ma már az egész polgárosult világon folyamatban van ós magyar hazánkban is életerős fejlődés­nek indult. Hazánk lakosságának százezreit sújtja ezen pusztító betegség, számtalan csalá­dot dönt gyász- és nyomorba, népese­désünk fejlődésének ma még csak keve­sek által átértett nagysága akadályát képezi. Az ellene való küzdelem a hu­manitárius és hazafias feladatok első so­rába helyeztetik minden államban és egy rószökben jelenleg már nagy eredmé­nyeket mutat fel. Adja a gondviselés, hogy nálunk is kiképződjók azon öszreható és kitartó tevékenység, a mely ilyen eredményeket biztosit. Részemről szerencsésnek tartandom magamat, ha a mólyen tisztelt „József főherceg szanatórium- egyesület" ide irány­zott tevékenységéhez bár miben járul­hatok. Legmélyebb köszönetem ismétlésével vagyok Méltóságos Főispán Ur kész szolgája: id. Korányi Frigyes. Gyilkossági kísérlet. A feleség gyanúsítva. Békés község nyugalmát uiból felza­varta egy rejtélyes eset. Alig feledtük el még Cs. Horváth Gábor bűnügyét s a nem régen lefolyt tárgyalás megrázó részleteit ós most ismét hasonló eset adta elő magát. A gyilkos terve nem sikerült; az ál­dozat életben maradt és a békésiek izga­tott hangulatban várják a nyomozás ered­ményét. Hasonló az eset Cs. Horváth Gá­bor ügyéhez ; a szobában itt is a férj, fe­leség és kis gyermek volt együtt. Csupán annyi a különbség, hogy 'ez alkalommal nem az asszony, hanem a íórj életét akarta elrabolni a gyilkos. Éjjel törtónt a mostani gyilkossági kísérlet is. Egy békési földesgazdát álmá­ban orozva megtámadtak s a gyilkosnak sikerült nyomtalanul eltűnnie. A csendőrség ós rendőrség széleskörű nyomozást indított a rejtélyes ügyben és eddig a gyanú árnyéka éppen ugy, mint Horváth Gábor esetében, itt is a házas­társat, a gazda telesógót érinti. Bay Imre 30 éves földmivest akarta a gyilkos kitörülni az élők sorából. A nyo­mozás eredménye eddig a következő: Szombaton este B a y Imre, feleségével és három éves kis gyermekével együtt va­csorázott lakószobájában. Bort is ittak, majd nyugodtan aludni tértek. Éjjel Bay Imre erős ütésre ébredt fel, majd lövés dördült el szobában s a golyó Bayt fején találta. A sérült férj kiáltásaira s a lövésre felébredt Bay felesége ; de a szobában már nem látott senkit. Férjéhez futott, ki vé­resen, nyögve feküdt ágyában. Sikoltozva kirohant a szobából és felverte a szom­szédokat. Ennyi az asszony vallomása. A sebesült B a y a gyilkossági kísérlet reggele óta^ eszméleténél van. Elmondta, hogy az ajtót mindig bezárták, szombaton este is. Csodálja, hogy az ajtó kinyitására, nem ebredt fel, csak a dörrenésre. Mikor felesége hozzászaladt senki sem volt a szobában, s az ajtó nyitva volt. A nyomozás során megtalálták a re­volvert. A ház udvarán levő üutban volt elrejtve. Uj, 9 milliméteres, 6 lövetű forgó­pisztoly. A töltények közül egy hiányzott. Megállapították, hogy revolverrel lőtte meg Bay Imrét az ismeretlen tettes. A gyanú Bay feleségére irányul, ki tagad ós ártatlanságát hangoztatja. Ő sem hallotta, hogy benyitottak a szobába ; igen valószínűtlen azonban, hogy a gyilkos olyan hamar eltűnhetett volna a szobából. A nyomozás most is folyamatban van és nem sokára ki fog derülni e rejtélyes eset minden részlete, valószínű, hogy rö­videsen meg kerül az ismeretlen tettes. Az esküdtbirák ismét egygyel több esetben mondhatnak ítéletet a társadalom nevében. Az orosházi színkör. A megye közönsége hálával fordulhat dr. L u k á c s György főispán felé, ki a közügyek mellett még a színészet ügyét is lelkesen felkarolja s ez irányban is öntu­datos cselekvést fejt ki. Ismerjük e mun­kásságát a gyulai színkör létesítésénél, melyet a vidék egyik legkedvezőbb nyári állomásává tett. Most az Orosházán léte­sítendő színkör ügyében, a belügyminiszter a következő leiratot intézte főispánunkhoz : Méltóságos Ur ! Őszinte megelégedésemre szolgál Mól­tóságodnak a kormányzatára bizott vár­megye színészetének rendezésére irányuló buzgó tevékenysége, mely a gyulai nyári színház létesítésével már is egy jó állo­mást szerzett a vidéki színészetnek. AZ orosházi színkör fölépítésének tervét is, melyre a Móltóságod három előbbi felterjesztése vonatkozik, örömmel üdvözlöm, s a magam részéről is a leg­melegebben óhajtom, hogy a hazai kul­túrának ez az uj hajléka mielőbb létre­hozható s üdvös rendeltetésének átad­ható legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents