Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-01-19 / 6. szám

i i, baleset 2, tűz 14, lopás 24. Endrődön a szocialisták az ismert tumultust csinálták, miután állandó összeköttetésben vannak Várkonyival. Az alisp in minden intézkedést megtett. Valószinü, hogy Endrőd csendőrőrsöt kap. A pénztár vizsgálati jelentést, valamint a gyulai ós a megyei árvaszék vizsgálatáról szóló jelentéseket tudomásul veszik. A csabai árvaszék megvizsgálásával megbízzák Jan tsovi ts Péter elnöklete alatt: dr. Zsilinszky Endrét és Varságh Bélát. Az alispáni előadmányok közül utolsónak tárgyalták dr. Győry Elek országgyűlési képviselő feljelentését, melyet Popovi cs Szilveszter békési főszolgabíró ellen adott be. A képviselő vádja az, hogy a tőszolgabiró nem engedte meg, hogy Tárcsán Győry programbeszédét tartson. A feljelentést, mely a belügyminisztériumból érkezett le, kiadták a főszolgabirának P o p o v i c s Szilveszter ugy nyilatkozik, hogy nem tiltotta meg a programbeszód elmondását, csak arra utasította Köröstarcsa elöljáróságát, Jhogy tűrje el a programbeszéd megtartását; de miután azt nem jelentették be, tegye meg a kihágás miatt a kellő lépéseket. Miután a főszolgabíró védekezése ellentétes a váddal, a bizottság, hogy az ügy részleteit tisztán láthassa, H a v i á r Dánielt bizta meg a vizsgálattal. Egészségügy. A vármegye főorvosa előadja rendes havi jelentésót. A vármegye egészségügyi állapota kedvezőtlen. Előfordult 611 megbetegedés. A halálozás 5%-kal kevesebb, mint az előbbi hónapban. Leggyakoribb haláleset a tüdővész. Trachomás van 210. Jelentése végén indítványozta, hogy a kórházi gondnok fizetését 400 koronával emelje a bizottság, miután az uj kórházi szabályrendelettel és betegek állandó nagy számával, emelkedett a gondnok hatásköre és nagyobb, szélesebb körű a munkálkodása. A bizottság a főorvos ezen javaslatát elfogadta. Adóügy. a. bizottság törült egy halmaz adóhátralékot behajthatatlanság címén. Néhányat felterjesztenek törlés végett a pénzügyminisztériumhoz. Egy-két darabot pedig visszaadtak a pénzügyigazgatóságnak s a jövő ülésen határoznak felette. Tanfelügyelői előadmányok. A pusztaföldvári tanyai iskolát kijavították. A vésztői és szeghalmi ovoda, valamint a mezőberényi polgári iskola s a szeghalmi ipariskola számadását, illetőleg költségvetését helybenhagyták. Foglalkozott a bizottság Nóvák Kamill csabai egyházi adóügyével, melyet a mult év utolsó negyedétől kezdve kell fizetnie. A kétegyházi ovoda ügyében pótköltségvetés felállítását rendelték el. Az államópitészeti hivatal havi jelentését tudomásul vették, Uhrin János békéscsabai lakos kártalanítási ügyében uj vizsgálatot rendeltek el. Köröstarcsa község a miniszter ajánlatát vasúti állomás építése iránt nem fogadta el. Újra határozathozatalra hívják fel a községet, esetleg a megye is támogatni fogja. Az árvaszéki elnök jelentései tudomásul szolgálnak. A kir. ügyész jelentését a gyulai törvényszéki fogház állapotáról tudomásul veszik. A szeghalmi fogház vizsgálatával dr. Z ö 1 d y főorvost ós L i s z y Viktor kir. ügyészt bizták meg. A kisemberek segítése. A Várkonyi-tóle agitátorok előszeretettel foglalkoznak annak kifejtésével, hogy a kormány és a nagyemberek semmit sem törődnek a kisemberek érdekeivel; és nyakatekert logikával igyekeznek elhitetni a néppel az ilyen valótlanságot, más egyebek mellett. De Várkonyi embereinek elveire ós állításaira alaposan rácáfolnak a tények. Kitűnik ismételten ós mindig, hogy a földmivelésügyi kormány egyik főkötelességót abban látja, hogy a kisemberek érdekeit istápolja, s tőle telhetőleg enyhítse a nyo masztó körülményeket. Azonban nemcsak a kormány fejt ki ilyen szociálpolitikai működést. Tudja, érzi már a társadalom is kötelességét: és igy születnek a KonkolyThege Miklósok ! „A földmives nép a nemzet törzse, gyökere; ezt a népet kell erősíteni, gyarapítani!'^ Konkoly-Thege Miklós mondta ezt ós nagy nemzeti ajándékával megmutatta, hogy át is érzi szavainak fontosságátAz ősi birtok 1560 holdas, melyet a Konkolyok 1242. óta birnak. E birtokot a mostani tulajdonosa az országnak ajándékozta ; magának és feleségének életbenlétükig csak méltányos évi járadékot kötött ki. Az adományozó tisztán kifejezte, hogy telepítési célokra adta ősi birtokát. A kivitelt azonban 'Darányi Ignác földmivelósügyi miniszterre bizta. íme. A társadalom egyik szerény emberét teljesen áthatják az eszmék, melyek a kis ember sorsának javítását célozzák. Ősi birtokát adja oda a nemzetnek, hogy az a földmives nép kezébe kerüljön. Mit szólnak ehhez Várkonyi emberei, kik csak azzal tudnak bizonyítani, hogy a merev tagadás álláspontjára helyezkedjenek és minden dolog mögött, mely felülről jön a kisember segitségóré, veszélyes, elnyomási célzatot látnak. Bizonyos, hogy KonkolyThege önzetlen tettéből is kiforgatnak valamelyes „elnyomási törekvést." De az a felvilágosult magyar kisgazda, aki a maga [eszével gondolkozik ós nem fogadja el szent igéknek az agitátorok szavait: be| látja, hogy nekünk van igazságutik ! Azonban nemcsak Konkoly ajándéka ! áll előttünk. A kis birtokosok érdekében í megszólalt a király is. Itt is birtokeladásról van szó. A gödöllői korona ui'adadalom tőszomszédságában fekvő SzentJakab puszta a váci püspök tulajdonát képezi. A püspöktől három község szegény íöldmüves népe azt kérte, hogy adja el nekik a birtokot. A kisemberek igy földhöz jutnak és nem hagyják el a megyét, honnan a kivándorlás évről-évre növekszik. A váci püspök hajlandó volt az eladásra, de időközben magán vevő jelentkezett, aki kétszázezer koronával többet igért, mint a földművesek. Az eladásba a királynak is volt beleszólása, kinek a puszta vadászterületéhez Es ekkor történt valami, a mit Benkő ur aligha fog életében elfelejteni. A felesége megczirogatta az arcát. Egy ügyes ugrással íönt termett a bakon, aztán bájos mosolygással intett Bárdynak : — Tartson velünk ! — Igen, igen, — szorongatta kezét a boldog térj A nap melegen sütött, bekerültek az erdőbe. A lovak sebes trappban taposták a buja pázsitot, az aláhajló tölgyfák galylyai az arcukat csapdosták. Szerelmes madarak kergetödztek a lombok között, tarka lepkék csapongva keringtek a réti színes virágokon, a melyek csakúgy osztották az illatot. Az asszony szeme felcsillant a hogy Bárdyra nézett: — Szép a világ ! . . . Elől nyitott kabátkája alól kilátszott tarka selyem ruhája, a keblén meghervadt rózsák. Apró fehér kezéről lehúzta a keztyüket, ugy tartotta a gyeplőt szorosan. Az ura nem győzte csodálni. Igazi asszony volt, a kacagása, a nézése, mindene. Bárdy lopva nézte Mintha kicserélték volna Margitot. Delejes zsibongást érzett, a hogy ugy néha hozzáért az asszony puha meleg karja. Szép a világ! — miért ne volna nekem is szép? — felelt magának az aszszony, mikor odabenn a lelkében megszólalt valami. Nem tesz-e igy más? sok ezer asszony ? Egy kis bolondság, tréfa lesz az egész, tavaszi álom, egy kis időtöltés. Megpróbálja, vájjon hát igazán szerette-e Bárdy? Nem vallattak-e szerelmet apródjaikkal a szerelmes királynék is ? — ós nem vétkeztek vele! — Szerettek, busultak egy kicsit, aztán mindent elfelejtettek. Es kigyógyultak az apródok is. Mi szép a tavasz, az élet! nz ákácvirág hullott már s a nap is melegebben sütött és Margit arca lángvörös volt az izgalomtól. A királyné lábai előtt tudta apródját ós . . : no ós megengedte annak a jó fiúnak, hogy eljöjjön ma, először ugy, hogy az ura nincs itthon, eljöjjön és megcsókolja a kezét. Neki az asszonynak. Hevesen járt föl s alá, az órát nézte. Most mindjárt ... Az ajtó halkan kinyílt, valaki lassan a háta mögé került ós befogta mind a két szemét. Mint az ezüst, ugy csengett a kacagása : — Margit néni, találja el, hogy ki vagyok ! Az asszony bosszúsan fejtette le szemórül az apró, puha kacsókat, de aztán ölébe kapta a kis leányt, ugy csókolta a szőke fejét: — Te édes, te ! . . . Mint valami kis cica ugy simult hozzá az ós ártatlan tiszta kaczgása végig hangzott a szobákon. — Jön kis anya is mindjárt ! -— mondotta. A Margit testvér nénje. . . . Es ugy ültek ők hárman a kertben, várva a szép szőke asszonyt, — Margit, Bárdy, középütt a kislány. Az apród és a királyné meséje elszállt, elröpült az aláhulló száraz fehér tavaszi virágokkal. tartozik. Jó királyunk ki is jelentette, hogyha a kisembereken segíthet, beleegyezik az eladásba. Darányi miniszter is igy nyilatkozott. A királyi szó parancs volt és a földművesek megkapták a birtokot. Husz óv alatt törlesztik az árát és egy-egy hold föld 260 koronába kerül átíratással, törlesztéssel ós kamattal együtt. Két fényes példa egyszerre. Bizonyítja a felség, a kormány jóindulatát a kisemberek iránt. Tudjuk azt, hogy ezzel mindenkin nincsen segítve. Teljesen nem mainak el a sanyarú állapotok, de bízzunk és reméljünk, mindeo dolognak eljő az ideje. A Várkonyi-féle téveszmékkel pedig, nemhogy előbbre vinnénk, de hátráltatjuk a haladás kifejlődését. (bd.) Társadalmi élet. Hazai ipar és kereskedelem. Máshol édes, minálunk most»ha testvér e kettő; azaz, hogy csak a kereskedelem a mostoha, az ipar a megrövidített, kijátszott testvér. Ezért karolta föl mindig a nemzeti lelkesedós a honi ipar támogatását, a kereskedelem elég ügyes ós élelmes a boldogulásra, hazafias gyámolitásra nem szorult. A kereskedelem az ipari termékek közvetítésével foglalkozik, tehát abból ól s megdrágítja az árucikkeket; ez rendén van. Da van kereskedelmünknek több gyöngesége, a mit nagyon megórez az ipar is. Am beszéljenek a tények. Németországban járva, föltűnt sok üzletben, hogy a kórt cikket nem szolgáltatták ki, bár kirakatukban láttam s azzal indokolták, hogy a keresett tárgy náluk nincsen; pedig ezen cimen adhattak volna bármily árut; hiszen ón szakértően nem tudtam volna megkülönböztetni a valódit a nem igazitól; de a kereskedő lelkiismerete nem engedte, h°gy jóhiszeműségemmel viszszaéljenek, holott velem, az idegennel szemben ezt megtehették volna, gondolván, hogy soha többé vissza nem kerülök üzletökbe. Ez a kereskedelem megbízhatósága. A külföldön, Angliában, Francia- s Németországban több szá"Z éves kereskedői cégek vannak, melyek apáról fiúra szállanak s becsületes kiszolgálással megtartják régi vevőiket s ujakat is szereznek, vagyis megbízhatóságukra alapítják jövő boldogulásukat. Hogy van ez mi nálunk ? Nálunk az ipar és kereskedelem csak muló állapot, törekvése a minél rövidebb idő alatti meggazdagodás s a jövőre nem gondol. Ha valaki üzlete révén megszedte magát, fiait nem adj a iparosnak, kereskedőnek, hanem diplomás pályákra s még életében fölhagy foglalkozásával; világos, hogy az ipar, kereskedelem nem cél, de eszköz volt neki a meggazdagodásra ós sietett is annak előnyeit kiaknázni, a mi neki használt, de általában rontotta a kereskedelem megbízhatóságát. Mennyire nem törődnek kereskedőink a jövővel s nem igyekeznek móltányos kiszolgálással vevőiket biztosítani, a mindennapi események bizonyítják. üt forintra tartja a kiválasztott kalapot s ha „uri" ember vagyok —közfelfogás szerint — nem alkuszom s lefizetem szó nélkül az árat; de ha alkuszom, sikerül levernem a kalap árát három forintra s akkor is megvagyok győződve, hogy legalább egy frtnyi tiszta haszna van rajtam, mert haszon nélkül nem adhatja; vagyis 150% helyett sikerült eladnia a kalapot 50°/

0 nyereséggel. Sok kereskedőnknek ez az eljárása nagyon rontja megbízhatóságát. Azt belátja mindenki, hogy a kereskedő az árucikkek közvetítő eladásából ól s igy hasznának is kell lennie rajta, ezt szívesen megadjuk neki, de az már csuuya eljárás, ha a kereskedő a vevő nem alkudozó gyöngesógóre, vagy hozzá nem értésére alapítja az óriási hasznot. Számítson föl magának móltányos nyereséget s szabja meg a cikk árát, melynél drágábban nem adja, de olcsóbban sem adhatja, mert akkor nincs meg rajta fáradságának megfelelő haszna. Higyjók el kereskedőink, hogy a méltányosan „megszabott" árakkal mindennél jobban lehet biztosítani a vevőt; sajnos, a bazárnak ezt a dicséretes tulajdonságát vajmi kevesen követik. Akkor megnyugodna a vásárló is, hogy méltányos áron vette a tárgyat s megbízna az áru valódiságában Iparunk fejlődését hiába támogatja kormány, hazafiúi lelkesedós ; annak mólyen rejlő okai vannak ós ez — általában véve — iparosaink képzettségének s élelmességének hiányt.. Emelni akarjuk iparunk színvonalát s képessé akarjuk tenni, hogy a külföldivel versenyezzen ? Am tegyünk ugy, mint a külföldön, a hol magasabb iskolákat, egyetemet végzett emberek mennek iparosoknak sok tudással, még több ambícióval. Nálunk ? erre nézve utalok azon szomorú jelenségre s a társadalom ferde fölfogására, hogy például a módosabb, intelligens szülők a tanulni nem akaró fiut azzal rémítgetik, hogy iparosnak adj ák; vagyis nincs sellő megbecsülése náluk az iparos foglalkozásnak s gimnáziumokból is egészben csak a kiselejtezett tanulók mennek mesterségre. Ez alapos és következményeiben megmérhetlen hiba. Javítsuk meg tehát iparosanyagunkat s akkor remélhetjük iparunk tökéletesedését s versenyképességét a külföldivel. Másik jelenség az, hogy mig a külföldön gyár és üzlet együtt van s igy az árukat gyári árakon lehet kapni, nálunk a kettő el van választva. Legyen az iparos egyúttal ügyes kereskedő is. A mi a hazai iparnak nemzeti fölbuzdulás szülte támogatását illeti, abban a mult előzmények tájékoztathatnak Az 1840 -es években lelkes mozgalom karolta föl az irányítás nélkül sinlődő ipart s büszkén hordták elődeink a „honi" szövetből készült nemzeti ruhát s ezalatt a kereskedők markukba nevettek, hogy sok helyen sikerült nekik a legsilányabb osztrák gyártmányt hazafiság óimén jó áron eladniok s az osztrák gyárosok mindig örültek az ilyen ipart pártoló magyar felbuzdulásnak, mert sok pénzüket juttatta az ő zsebökbe. Ezen téren tehát kereskedelmünk megbízhatóságának meg kell javulnia. Ha magyar árut kérek, adjon a kereskedő olyat s a külföldinek fölajánlásával ne vegye el a vevő kedvét a magyar portókától. A harmadik hiba, t. közönség, magunkban van. Szeretjük utánozni az előkelő világot, mely idegen neveltetésénél fogva lenézi, kicsinyli mindazt, a mi magyar s dobálja a külföldre a sok pénzt silány holmikért A mi magyar, bármily remek is, az neki mind durva ; a mi londoni vagy párisi, bármily silány is, azt remeknek tartja. Annyira benne vagyunk ezen nyegle világ utánzásában, hogy nem is vesszük észre. Ha az angol Párisba utazik s itt ves z valami portékát, a mit otthon megszerezhetne : megbélyegző, hazafiatlan dolgot cselekszik ; nálunk a finomsághoz s elegánciához tartozik idegen cikkekórt lelkesedni s „úri" erény a magyar portókát ócsárolni, mellőzni. Ez a divat annyira általános, h°gy a „honinak" pártolása a feltűnő; a mult évben elhatároztam, hogy a mit csak lehet, hazai árut vásárlók. Vettem is egy kalapot, a temesvári gyárból valót, a mely sem olcsó, sem szép nem volt, de azért büszkén hordtam ; mégis — alig van ismerősön, a ki gúnyos megjegyzést ne tett volna kalapomra. — Engedjünk tehát elegánciánkból valamit s barátkozzunk meg rövid időre a hazai ipar szerényebb termékeivel; cselekedje ezt mindenki tettel s akkor lelkesedésünk nem lesz a hires magyar „szalmaláng" ! B. B. Z. Zenekör és vegyeskar. A Békéscsabai Zenekör, mint egyesület vasárnap tartotta első közgyűlését. Az ifjú egyesület már eddigi működésével is jelét adta létjogosultságának s ha fokozottabb tevékenységgel halad eddigi utján, bizton eléri kitűzött célját: ébren fogja tartani a közönségben a nemesebb irányú, különösen pedig a magyar zene iránti érdeklődést. Ennek biztosabb elérése végett a Zenekör közgyűlése tehetséges ós tevékeny karnagyának, Irsa Ferencnek indítványára vegyeskar létesítését is elhatározta, mely vegyeskar vagy önállóan, vagy a zenekarral együttesen működve, a hangveisenyek műsorát mindenesetre változatosabbá, vonzóbbá tenné. Tekintve azt, hogy a hol a csabai minden szépért és nemesért lelkesülő hölgyközönség előtt megpendítették a Zenekör ezen tervét, mindenütt olyan pártolásra talált, mely a zenekörnek mostan már szinte kötelességévé teszi, hogy tervét mihamarább megvalósítsa. Es ha sikerül a zenekörnek a vegyeskar vezetésére a jeles karnagyot, G a 11 i Jánost megnyernie, a vegyeskar működése elé a legszebb reményekkel tekinthetünk. Hogy a Zenekör kitűzött céljának meg fog felelni, arra nézve elég biztosítékot nyújt a mostani közgyűlésen megválasztott tisztikar ós választmány, a melynek kezébe van letéve a zenekör működésének helyes irányítása. A zenekör az elnöki tisztségre egyhangú lelkesedéssel ismét Keresztes Ferencet kérte fel, a ki eddig is nemcsak lelkes vezére, de a zsenge egyesületnek a legnagyobb támogatója, jóakarója volt; az ő elnöklete alatt a tisztikar igy alakult : alelnök Babich Pál, titkár ifj. Sucli János, pénztáros Vas Sándor, karnagy Irsa Ferenc, karnagy-helyettes Irsa József, gondnok K 1 í m e n t Endre, ügyész dr. P á n d y István. Választmányi tagok : S i n g e r Ferenc, T e v á n Adolf, Zsilinszky Sándor, Fábry Géza, F ar a g ó Mátyás ; póttagok : Uhrin Károly ós K r i e n e r Jenő. A zenekörnek jelenleg 26 működő, 1 alapító és 72 pártoló tagja van. Remélhető, hogy a zenekörnek nagyobb mederben meginduló tevékenysége a békéscsabai zenekedvelő közönség köréből még számosakat fog e nemes élvezetet nyújtó egyesületnek i alapító, vagy pártoló tagjai sorába való I belépésre késztetni.