Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-05-29 / 43. szám

c z e y István arcképének megfestését a törvényhatóság régebben elhatározta s fedezetül a házi pénztárt jelölte ki. E határozatot a belügyminiszter nem hagyta jóvá, miután a házi pénztárból csak közigazgatási kiadások fedezhetők, A bizottság régi határozatát fenntartja. A kereskedelmi miniszter leiratára az orosházi Ferenc József tanonc-otthon felügyelőbizottságába B ó z y Balázst ós T ob a k Istvánt kiküldték. A belügyminiszter leiratára pedig Endrődőn, Dobozon, Nagyszénáson, Bókóssámionban ós Pusztaföldvárott javasoltak csendőrőrs lótesitésót. a. törvényhatóság a boritaladó leszállítása, illetve eltörlése érdekében feliratot intézett a kormányhoz. A válasz azonban az, hogy a pénzügyi kormány nein tehet eleget a kérelemnek, mert ezáltal megbomlana az államháztartás egyensúlya s a boritaladó mérve sem olyan nagy, hogy ez a bortermelésre ós fogyasztásra kedvezőtlen befolyást gyakorolna. Az állandóválasztmány javaslata az volt, hogy a leirat tudomásul szolgáljon. E kérdésnél Cs. D e m k ó József biz. tag szólalt fel, hogy az adó nagyon nagy, mely miatt a szegény ember már alig ihat bort. Ezért terjed olyan nagyon a pálinkaivás és azt jósolja, hogy ha a pálinkaivás az eddigi mértékben terjed, akkor tiz óv alatt Gyulán egy másik bolondok-házát kell emelni. Hasson oda a törvényhatóság, szüntessék meg, vagy kisebbítsék a nagy adót. Keller Imre osztja az előtte felszólaló nézetét; azonban szolgáljon tudomásul a leirat, de alkalomadtán ismét vegyék elő ez ügyet. Ez értelemben határoztak. A békésvármegyei s gyulavárosi takarékpénztárak bejelentették, hogy a náluk elhelyezett vármegyei tőkepónzek után május 5-ikétől kezdve 5% helyett 4°/

0 kamatot adnak, csak egyes alapítványok után 4Ya%"

o

t- E á b r y Károly szerint a pónzviszonyok valamivel kedvezőbbek, mint azelőtt, de ezt az intézeteknek nem szabad kihasználni. Példákat tudna felhozni, ahol az intézetek mindenütt megadják a 4y

2%-ot. Meggyőződése az, hogy ha a vármegye kéri a magasabb kamatlábal, az intézetek megadják. Kifejezést ad még azon véleményének, hogy a helyi alapokat helyi pénzintézeteknél kellene elhelyezni, hogy ilyen nagy összegek elhelyezésének áldásában ne csak a központi intézetek részesüljenek. F á b r y alispán szerint, amikor a vármegye a tőkék elhelyezését kimondotta, nem kötötte ki, hogy milyen kamatot ad janak a pénzintézetek. K e 11 e r Imre nen tartja helyesnek, hogy vidéki kisebb in tézeteknól helyezzék el a vármegye pénzeit Ezen betétekből sokszor nagyobb össze geket vesznek ki, melyeket kis pónzintóze gyorsan nem tudna kifizetni. A közgyűlés Haviár Dániel szakszerű sa vidéki taka rékpónztárak céljait mélyrehatóan jellemző általános helyesléssel fogadott felszólalást után az állandó választmány javaslatái oly módosítással fogadta el, hogy az alispán az őszi közgyűlésig a tőkék elhelyezésének kórdósét minden részletre kiterje dőleg készítse elő. A gerla—békési ut kiépítése tárgyában ugy határoztak, hogy kimondták as útnak 123 ezer korona előirányzattal valc kiópitósót, oly módon, hogy a 18 ezer koronába kerülő földmunkálatok még ez ó\ öszón, vagy legkésőbb a jövő óv tavaszár elkészíttessenek. Hevesvármegye átiratát a R á k ó c z i Thököli, Bercsényi diffamálásál kimondó törvények törlése, Kossuth Lajos érdemeinek törvénybe iktatása ós szobrának mielőbbi felállítása, valamint as 1848/49-iki honvédek érdemeinek törvénybe iktatása iránt ós Arad város törvényhatóságának átiratát a Kossuth Lajos szobrának mielőbbi felállítása iránt Budapest székesfővároshoz intézett átiratának támogatása tárgyában, Haviár Dániel lendületes rövid beszéde után egyhangú lelkesedéssel fogadta el a közgyűlés: dörgő éljenzésben és hatalmas tapsviharban törvén ki. Nagyvárad város átiratára az önálló vámterület létesítése tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratának támogatása iránt, — az állandó választmány azt javasolta, hogy vegyék tudomásul, ezuttel iz átiratot, miután Bókósvármegye már e ;ekintetben hasonló értelemben felirt. Haviár Dániel rövid beszéde után i közgyűlés elhatározta az átirat támogatását. A arad- és bókósvármegyei távbeszólőíálózatok között létesítendő összeköttetés igy ében a vármegye közigazgatási bizottiága megkereste a közgyűlést a szükséges íozzáj árulás megszavazása iránt. A Békósrármegyére eső hozzájárulás az építendő ronal hosszához képest 1600 koronában ós 30 db. oszlop árában állapíttatott meg, ímely hozzájárulást a közgyűlés a közúti ilap terhére megszavazta. A vármegyei ós a békéscsabai közíórház 1903. évi költségelőirányzatának ilőterjesztése alkalmával, a 38 ezer korona ilöirányzattal biró gyulai kórháznál a napi ipolási dijat 1 kor. 70 fillérben, a 25 ezer tagadta meg magát ós elfogadott határozatok nyomán dörgő taps ós lelkes éljenzés hangzott fel. Máskülönben simán ment minden ; nagyobb ós hosszabb vita seholsem támadt. A délelőtti tárgyalás nagy részét elfoglalta a választások ügye. A hosszú tárgysorozatot, melyhez még póttárgysorozat is járult, netn lehetett a rendes szokás szerint délre bevégezni. Felénél több tárgyalni való maradt délutánra, mikor is fólnégykor kezdődött az ülés, — rendkívül feltűnően — kevesebb bizottsági tag jelenlétében. A fele se jött el délutánra s ez a csekély szám is mindig egyre apadt. Mikor 6 óra felé véget ért a közgyűlés, alig volt tiz ember a teremben . . . Lukács főispán tartalmas beszédében, a megjelentek üdvözlése után megemlékezett a francia nemzetet ért nagy szerencsétlenségről. Ismeretes a francia nemzet rokonszenve a magyar iránt, különösen nyilvánvaló volt ez Szeged pusztulásakor. Indítványozza, hogy Bókósvármegye törvényhatósága a kormány közvetítésével fejezze ki a francia nemzetnek őszinte részvétét. Nagy melegséggel beszélt a főispán Tisza Kálmán ésHoránszky Nándor haláláról s miután a két nagy gyászeset óta a vármegye törvényhatósága most ült össze először, most indítványozza, hogy intézzenek részvét-iratot a két államférfi gyászoló családjához. Megemlékezik még egy gyászesetről, egy ősz férfiú haláláról, ki a törvényhatósági bizottság ülésein annyiszor hallatta bölcs és hazafias szavát: Szabó János esperesről; a főispán indítványára a {törvényhatósági bizottság egykori tagjának emlékét ós érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti s a súlyos csapással sújtott családhoz részvét iratot intéz. Örömmel emlékezik a főispán még egy királyi kitüntetésről, m :ly érdemes férfiút ért. Benka Gyula, a szarvasi főgimnázium igazgatója a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta érdemei elismeréséül. A vármegye kulturális életének ezen kiváló, előkelő alakját a törvényhatóság színe előtt örömmel üdvözli. Majd áttért a tárgysorozat ismertetésére, mely megmutatja azt, hogy a vármegye folytonosan s állandóan haladás utján van. A közel jövőben a filantrópia terén várhatók ujabb alkotások. A gyulai Ella menhelyet az állam átveszi s ezenkívül Békéscsabán állami gyermekmenhelyet létesít. Létesül még a szegény leányok javát szolgáló s kiképzésüket elősegítő intézet. Mind e fejlődós azt mutatja, hogy a haladás főfeltétele a társadalmi béke. A közgyűlést megnyitja A főispán megnyitó beszédében foglalt indítványok elfogadása után tudomásul vették az alispánnak a vármegye közügy eirőls a februári közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedéseiről szóló jelentését. Egyszersmind elhatározta az alispán indítványára: feliratilag felkérik a kormányt, hogy sertésszállitások egészségügyi vizsgálatának gyakorlása egyedül a kiinduló hely hatóságágának jogkörébe utaltassák. Az alispán egy másik indítványa, a póttárgysorozat első pontjának volt felvéve ; soron kivül ez került tárgyalás alá : a leányárvaházi alap felhasználása. A törvényhatóság a községi gyámpénztári tartalékalapok egyrészónek felhasználásával 1895-ben alapítványt létesített, mely ma már a kamatokkal 115 ezer koronára emelkedett. Elég tekintélyes összeg ez; de mégis kevés arra, hogy a milleniumi alkotásnak szánt leányárvaház felépítessék s berendeztessók. törvényhatóság kérje fel a kormányt, hogy adjon a létesítéshez államsegélyt, avagy az eddigi alap felhasználásával maga létesítse ez intézményt. F á b r y alispán bővebben ismerteti a kérdés történetét. a.z alapítvány létesítésének hármas célzata volt: hogy milleniumi alkotás legyen, hogy segélyezze az elhagyottakat s hogy kezdeményező lépést tegyen a cselódügy terén. A felállításra 280 ezer korona volna szükséges. Mig a mostani összeg ennyire felemelkednék, abba 17—20 év telnék. Miért kellene elveszíteni addig erkölcsi hatásában az alapit ványt ? A hót éven felüli gyermekek gondozása ugy is állami feladatot képez ós igy bátran lehet kérni államsegélyt, hogy az intézet felállítható legyen Gyulán, miután Gyula városa járult legnagyobb összeggel az alapítványhoz. A cselódügy terén azért fontos e kérdés, mert a létesítendő árvaház cselédkópzövel cóloztatik összeköttetni, mely az egész országban az első volna s ha beválik, a cselódügy terén egy régen óhajtott megoldási eszközül szolgálna. Az indítványt a törvényhatósági bizottság elfogadta. A közigazgatási bizottságnak a mult évről szóló jelentését, a számonkórőszók és a vármegyei árvaszék jelentését tudomásul vették. Özv. Beliczey Istvánná köszönőlevelét, férje halála alkalmából hozzá intézett részvétért ós Láng Lajos kereskedelmi miniszter leiratát, melyben kinevezését tudatja, tudomásul vették. B e 1 ikorona előirányzattal biró csabai kórházban pedig 1 kor. 55 fillérben szabták meg. A vármegye alispánja javaslatot tett, hogy a törvényhatóság ópitse ki a körös tarcsa-körösladányi utat ugyanoly feltételek és módozatok mellett, mint jelenleg az orosháza—pusztaföldvári-ut kiépítése folyamatban van. Áz útszakasz 9 3 km. hosszú kőpályával építendő ki és 157'697 korona előirányzott költségbe kerül. Egyidejűleg javaslatot tesz az alispán, hogy a füzesgyarmati felső állomáshoz vezető l-34 km. hosszú útszakasz 20285 korona költséggel hasonló módozatok ós feltételek mellett szintén a jövő évben építtessék ki. jx javaslatokat elfogadták. A vártnegyei építkezési bizottság előterjesztését a vármegyei épületek folyó évi helyreállítási munkálatairól 4213 kor költséggel elfogadták. A csabai termény és áruraktár kérelmére a jövő évre a kövezetvám-dij átalányát ezer koronában állapították meg, mely határozat kereskedelmi miniszteri jóváhagyás után lesz jogerős. Gyuricska Mihály ós M ot.yovszky János tótkomlósi fogyasztási adókezelőknek Tótkomlós község képviselőtestületének elbocsátásukat kimondó határozata ellen beadott fellebbezésére a törvényhatósági bizottság vizsgálatot rendeltel. Heilinger Károlynak Gyulaváros nyilvántartójává törtónt megválasztásaellen B i b e r e a Péter és társai felebbezést adtak be, melyet elutasítottak a miután indokai elfogadhatatlanok. Éppen igy elutasították Tóth György és társainak a mezőberényi mérnökválasztás ellen beadott fellebbezését is. P a p p József békési főpénztárost pedig kötelezte a mult évi számadások elkészítésére, miután Békés község képviselőtestületének hasonló határozata ellen fellebbezett. A vármegyei tűzoltószövetség elnöke gróf B o 1 z a Géza értesítette a törvényhatóságot, hogy a szövetség megalakítása nehézségekbe ütközik ; e közgyűlés elhatározta, hogy a tüzrendészeti szabályrendeletnek a szövetségre vonatkozó részét megváltoztatja. M e g y i k János ós társai nagyszónási lakosok telebbeztek az adószedői ós közpónztárnoki állásokra való választások ellen. A főszolgabíró által keresztülvitt vizsgálat alapján a pénztárnok választását a törvényhatóság megerősítette, a adószedőit pedig megsemmisítette. P e t r y Sándor füzesgyarmati községi jegyző, miután 60-ik életévét betöltötte, nyugdíjazását kérte ; a nyugdíj intézet igazgató-választmánya nyugdiját a lakbér be számítása nélkül állapította meg. P e t r y ez ellen felebbezett s a bizottság 1594 koronáról 1692 kóronára emelte nyugdiját. Gyulavári határozatát a másodjegyzői állás beszüntetése s e helyett két írnoki állás rendszeresítése tárgyában, G s e t e György felebbezósének elfogadásával nem hagyták jóvá, miután ez visszafejlődés volna. Endrőd községnek kompfenntartási segély címén 500 koronát szavaztak meg, valamint elfogadták a 600 korona évi fizetésű rendőrbiztosi állás szervezésére vonatkozó határozatot. Márki Géza és Somos Ernő közigazgatási tanfolyam hallgatóknak segély iránti kérvényét, fedezet hiányában, elutasították. Varga Lajos dr., gyulavárosi rendőrkapitány felebbezésót Gyulaváros képviselőtestületének a rendőrkapitányi fizetés kiegészítését megtagadó határozata ellen, a közgyűlés elfogadta s részére 403 korona lakáspénzt megállapított. S z é n á s i Gusztáv felebbezésót Orosháza község képviselőtestületéhez fia temetési költségeinek megtérítése iránt intézett kórelmét elutasitó határozata ellen, a közgyűlés elutasította, miután a tisztviselők temetési költségeinek fizetésére a község nem kötelezhető. Köröstarcsa község határozatát 3 Northonkut létesítése ügyében ós a kötött vállalati szerződóst, a törvényhatósági bizottság jóváhagyta. Fabriczy Sománónak évi 240 korona rendkívüli segélyt megszavaztak. A közsógjegyzői egylet kérelmére a községi ós körjegyzőknek a vasúti utazás kedvezményében való részesítése ügyében feliratot intéznek a kormányhoz. Az egyletnek a jegyzői nyugdíj szabályrendelet módosítására vonatkozó kérelmét, mely a megyék között a nyugdíjazás terén való viszonosságot óhajtaná megállapítani, kiadták a nyugdíjintézet választmányának. A közgyűlés többi tárgyairól legközelebb. Szabó János temetése. A tragikus halálu esperest immár eltemették a debreceni ref. sírkertben. Ott vitték örök nyugvóra, ahol kötelességeinek teljesítése közben meghalt: mint a katona a csatatéren. Hatvanhót esztendővel a vállán, lelkében fiatalos hévvel, agyában nemes ós magasztos eszmékkel, hirtelen érte el a vég, megfosztva hitsorsosait egy kiváló vezérfórfiutól. Halála nemcsak gyásza, de pótolhatatlan vesztesége is a református egyháznak, mely nagytehetségű, buzgó ós harcrakósz bajnokát siratta Szabó Jáuos ravatalá1 nál. A puritán becsületesség, az ősi magyar jellem mintaképe száll sírba vele, az igazak kiválasztottak rövid sora fogyott meg távozásával . Szabó János Debrecenben született 1835-ben s ott végezte el a középiskolai tanulmányait. Huszonkét éves korában külföldre ment s előbb Bécsben, majd Tübingenben látogatta az egyetemet; 186l-ben Gyomára hívták meg segédlelkósznek, majd három év múlva Köröstarcsa választotta meg lelkipásztornak. 1871-ben esperese lett a bókósbánáti egyházmegyének. 1899-ben pedig Hódmezővásárhely református híveinek lett papjává. Kiss Áronnal szemben püspökjelölt is volt s csak kevés szavazattal maradt kisebbségben. Szabó János legidősebb esperese volt az egyházkerületnek s csak nemrég ünnepelte negyvenéves papi jubileumát, mikor hivei pompás arany serleggel ós 25 éves esperesi jubileumát, midőn aranytollal ajándékozták meg. Wlassics miniszter alig pár hete nevezte ki érettségi biztosnak a kisújszállási gymnáziumhoz, de a kiküldetés teljesítésében megakadályozta a halál. Ravatalát a debreceni ev., ref. főiskola dísztermében állították fel. Óriási embertömeg látogatta az ősz esperes koporsóját, melynél Könyves Tóth Kálmán imádkozott. A nagytemplomban Zsigmond Sándor böszörményi esperes, a sirnál P a p p Imre hódmezővásárhelyi ós G a r z ó Gyula gyomii lelkész mondottak búcsúztatót. Számtalan küldöttség vett részt a temetésen ós a koszorúk olvashatatlan száma borította a koporsót. Békósmegyóböl, Köröstarcsáról két küldöttség ment díszpolgáruknak temetésére: a községé és az ev. ref. egyházé. A hódmezővásárhelyiek nagy küldöttségét Szeremlei Sámuel vezette. Azonkívül a vármegye több községének ref. lelkésze megjelent; számosan utaztak Debrecenbe Gyuláról, Szegedről, Makóról stb. Az elhunyt esperes családját elárasztották rószvótnyilatkozatokkal. A bókósbánáti kerületbe tartozó majdnemmíndegyik református egyház kifejezte részvétét, .azonkívül valamennyi egyházi méltóság ós Darányi Ignác miniszter, B e r n á t h Géza igazságügyi államtitkár. Szabó János porhüvelyét immár magába fogadta a föld . . . Emlékezete pedig élni fog a hálás szivekben. Választások a vármegyén. Öt előléptetés. A hétfői közgyűlésen választotta meg Bókésvármegye törvényhatósága uj tisztviselőit, a bizottsági tagok nagy érdeklődése mellett. Érvényesült a régi megyei felfogás, hogy fejet kell hajtani az érdem és a munkásság előtt s régi tisztviselőket kell a magasabb hivatalokba emelni. Igy következett ue, hogy dr. Bodoky Zoltán lemondása folytán nemcsak az ő állására, hanem még négy állásra választott fokozatos előléptetéssel uj tisztviselőt a törvényhatósági bizottság. Négy választás felkiáltással történt, csupán az orosházi szolgabírói állás betöltésénél került szavazásra a dolog, miután itt két jolölt küzdött egymás ellen. A választás lefolyása a következő volt: Daimel Sándor felolvasta Bodoky Zoltánnak a törvényhatósághoz intézett levelét, melyben bejelenti lemondását. A bizottság sajnálattal veszi tudomásul a munkás tisztviselő távozását ós köszönettel emlékszik meg példás buzgalmáról és szorgalmáról; kívánja, hogy uj pályáján is nagy sikerekben legyen része. Ezután a törvényhatósági bizottság ós a főispán megalakították a kijelölő választmányt, melynek tagjai lettek Haviár Dániel, Kelier Imre, D ó r c z y Péter, S c h m i d t József, Beliczey Géza és Csák György. A választmány működésének idejére a főispán a gyűlést felfüggesztette. Nemsokára visszatért a kijelölő választmány és beszámolt a jelölésekről. A főj egyzői állásra egyedül dr. D e i m e 1 Sándort jelölte, kit egyhangúlag közfelkiáltással megválasztottak. Éppen igy jelölték s választották meg első aljegyzőnek Berthóty Istvánt, másod aljegyzőnek Kiss Lászlót. A harmad aljegyzői állásra a választmány dr. Konkoly Tihamért és dr. Petnéházy Lászlót jelölte. Petnebázy időközben pályázatát visszavonta s igy harmadai jegyzőnek felkiáltással K onkoly t választották meg. Konkoly Tihamér megválasztása folytán megüresedett szolgabírói állásra dr. Jeszenszky Elek ós dr. P e t n e h á z y Ferenc voltak a jelöltek. Erősen hangzott mindakettőnek neve a felkiáltásokban; s miután névszerinti szavazást kérő ivet adtak be, ézt a főispán elrendelte. Hogy