Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-05-25 / 42. szám

gunk e tekintetben mindig a méltányosság ösvényén haladt s a választás, — legtöbb esetben, — a megérdemelt előléptetés alak jában jelentkezett. Minden tisztviselőre nézve elérkezik egyszer az az időpont, amidőn a vármegye szolgálatában töltött hosszú becsületes működésével jogot szerez saját személyének előtérbe való helyezésére. A vármegye közönsége mindig méltányos volt: hisszük, hogy erről az útról a jelen alkalommal sem fog letérni. Ne rokonszenv vagy ellenszenv győzedelmeskedjék, vagy a rokonsági, baráti kötelék, hanem tisztán az igazi érdem méltánylása. S a vármegye közönségének nincs oka hinni azt, hogy ez alkalommal is nem igy fog történni a választás. A bizottsági tagok nagy számban való megjelenését, a hosszú tárgyscyozat is igényli. Százharminckót ügy kerül tárgyalás alá, melyek közül több vár behatóbb megbeszélésre, ha ugyan a bizottsági tagok nagy része, — szokásszerint — el nem utazik a délutáni tárgyalás „alkalmatlansága" elöl. A tárgysorozatot legnagyobb részben községi ügyek töltik ki. Képviselőtestületi határozatok ellen való felebbezósek ; elintézendő lesz két választás ellen beadott fellebbezés is. A gyulai ujabb nyilvántartóválasztást ós a mezőberényi mérnökválasztást fellebbezték meg. Sorra kerül néhány pénztári ügy, vógkielógitósi ós kegydij kérvény, s községi pótelőirányzatok. Hevesvármegye átiratáról, melyben Bercsényit, Thökölit és Rákóczyt diffamáló törvények törléséről és Kossuth Lajos érdemeinek törvénybe iktatásáról van szó : nem kell beszélnünk. Éppenugy, mint Arad átiratáról : hogy Kossuth Lajos szobra mielőbb felállitandó a székesfővárosban. Ismerjük Bókósvármegye törvényhatósági bizottságának egyenes jellemét, hazafias buzgóságát s ennek nyomán erős bennünk a meggyőződós, hogy e kérdések tárgyalásánál Bókósvármegye közönségének hazafiúi kegyelete tisztán fog megnyilatkozni. (-SÍ -Ö.) A kisemberek érdekében. Darányi uj törvényjavaslata. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé a gazdasági munkás és cselédsegélypénztár kiegószitósérő

1. A javaslat megszüntetése annak a sok visszaélésnek, melyek & vidéken napirenden voltak a kiházasitási és temetkezési egyesületeknél. Aki ismeri a magyar munkást, a pusatai embert, az tudja, hogy mit jelent a kiházasitási, meg a temetkezési segély, az teljesen fel tudja fogni a javaslat nagyfontosságát. A kisemberek évek óta álmodtak olyan intézményről, amelyben semmi körülmények között sem vész el kis pénzecskéjük: miután azt az állam tartja fenn, nem pedig magánosok. A miniszter e javaslatában nem külföldi intézményeket másol, hanem a magyar föld emberének tiszta gondolatvilágából indult ki. Ámbátor vannak még a békésmegyei munkások között is olyanok, kik nincsenek tisztában a munkássegitő pénztár intézményével, mint ezt a békési szocialista kongresszuson hallottuk, mégis egy tekintélyes része, különösen Csabán, örömmel fordul feléje. A munkásnép józan eleme kezdettől fogva felfogta, hogy csupán az ő érdekében létesitettók a segélypénztárt. És most, mikor Darányi még tovább megy a humanizmusban, valószinü, hogy megtérnek a „hitetlenek" is. A beterjesztett törvényjavaslat, mely összesen 29 szakaszt foglal magában, lehetővé teszi az állam garanciájával, hogy heti öt, illetőleg tiz fillér lefizetéssel, tehát sokkal kisebb járulókkal, mint az alföldi, laza szervezetű, hasonló cólu egyesületeknél fennálló fizetségek, — tagjai lehessenek a legszegényebb emberek is a temetkezési ós kiházasitási intézménynek. Lehetővé teszi a javaslat több, egészen tiz tagsági könyv váltását. Ezzel tagjaiul kivánja megnyerni a gazdaságoknak jobban fizetett tisztviselőit és alkalmazottait, továbbá azokat a módosabb földmivelő gazdákat, kik maguknak öregségük tartamára életjáradékot akarnak biztositani. Lényeges rendelkezése az uj javaslatnak, hogy a tagsági dijak fizetését határozott terminusig állapítja meg. Mig a munkás pénztárról szóló törvény szerint a nyugdijat biztositó tagok addig fizették a tagdijat, mig a segélyezés ideje be nem állott, az uj törvény a tagdíjfizetést 25 évben állapítja meg. Igen humánus az uj javaslatnak az a rendelkezése, hogy azok a tagok, akik a se gélyre való igónyjogosultságot még nem szerezték meg ós elhalnak : befizetéseiket a pénztár visszafizeti. Még népszerűbbé teszi ez intézményt az a rendelkezés, hogy visszamenőleg több évre is lehetséges befizetéseket teljesíteni, ez által a nyugdíjra való jogosultságot előbb lehet megszerezni A munkás nép jóvoltáórt való rendelkezés az is, — és ez szépen dicséri Darányinak a munkásnóp iránt való jóakaratát, -— hogy az igazgatóság fölhatalmazást kap arra, miszerint az olyan tagnak, aki szorgos dologidőben pl. aratáskor betegióge következtében a munkából kimarad — rendkívüli segélyt adhasson. Felöleli az uj javaslat a temetkezés és kiházasitás biztosítási ágát is, amennyiben 5 fillér heti befizetéssel a belépők családjuknak haláluk esetére segélyt, 10 fillér befizetéssel kiházasitási segélyt biztosit. A kiházasitási biztosításra, nemre való tekintet nélkül, fölveszik a jelentkezőket ós 65—215 korona kiházasitási dijat kapnak, a szerint, hogy hány évig voltak a pénztár fizető tagjai. A temetkezési segéljek minimuma 60, maximuma 200 korona. De ugy a kiházasitási, mint temetkezési biztosításoknál joga van a jelentkezőknek két tagsági könyvet is váltani, ezzel a segély kétszeresét biztositani. A javaslat nagy lépéssel viszi előre a gazdasági cselédek biztosításának ügyét ós a javaslatban előlép a kötelező biztosítás elve azokra a munkásokra és alkalmazottakra nézve, kik foglalkozásuk során inkább ki vannak téve a baleset veszedelmének. Ilyen munkások a gépeknél alkalmazott fűtők és etetők, kiket baleset ellen biztositani a gazda köteles ; mit ha elmulasztana, az illetők jagutódainak akkor is felelős, ha a szerencsétlenség nem gondatlanságából származott. A javaslatban a belügy ós a földmivelésügyi miniszterek igen szerencsés for máját találták meg, — az egyesületi jog sérelme nélkül — hogy mint lehessen a föloszlott alföldi temetkezési ós kiházasitási egyletek tagjainak pénzét megmenteni. Ugyanis a temetkezési és kiházasitási egyleteknek megengedi, hogy külön csoportokként ezeket az igazgatóság fölvehesse. Tudjuk, hogy milyen hírhedtté váltak ezek az avatatlan ós sokféle lelkiismeretlen kezekben levő segélyező társulatok, ugy, hogy a belügyminiszternek nagy tisztogatást kellett végeznie. Valóságos seprés ment végbe vármegyénkben csak a közel múltban is. Mily megnyugvást fog kelteni, hogy a jobbára napszámos emberek keserves garasa nem vész oda, hanem állami intézmény veszi kezelés alá s a tagok az elveszettnek hitt pénzük után mégis fognak temetkezési ós kiházasitási segélyt kapni. Az állam ezen uj javaslatban újra a kis existenciák támogatására siet, mert a törvénytervezet az állam évenkénti hozzájárulását 150 ezer koronában állapítja meg. Igazán örvendetes e hir Bókésmegye több községére, amelyekben nem egy temetkezési egyletet oszlatott fel a belügyminiszter. SZABÓ JÁNOS ev. ref. esperes. Szép-e ? Hát tudom én, hiszen én csak a szivemmel láttam ! Egyébként tán elég annyi a leirására, hogy — Mimóza. Gros ur szerelmi vallomása. — Egy betűnyi tévedés. — Az a bájos Jenny 1 Tündórkirálnőként uralkodott a városban. Mikor végig sétált a korzón, akkor lángra lobbant mindenki. Délceg katonatisztek ós magasrangu tisztviselők, kereskedő segédek ós kószáló diákok egyaránt. Villogó, nagy fekete szemeiből elektromos áram eredt szót, mely áthatotta az egész emberáradatot. Jenny pedig sétált, lebegett, mint egy lepke, nem félvén attól, hogy az égő tekintetek elperzselik a szárnyait. Hidegen hagyták a nagy bajuszu ez redes epedő pillantásai ós vitézségét igazoló érdemjelei, éppen ugy mint a bajusztalan, zsenge kis hadnagy fürge mozdulatai és fejlődósben levő izmai. Tovább ment elégedetten ós boldogan : elvonult, mint egy bolyongó királynő, aki nem ismer mást maga körül, csak vágyát és hódolatot. Nyájasan intett Gros urnák, a kis piperekereskedőnek, az ő rendes udvari szállítójának, aki olyan nyájasan tekintett fel hozzá, a melyet hiven leírni ós jellemezni nem lehet. Pedig Gros ur kannibáli étv ágy gyal falta fel a szép asszony bájait. Szemei a pompás termeten legeltek, miként a tehenek Svájc illatos hegyi lejtőin. Jenni ezen égető tekinteteket nem vette soha számba, ö nyájas, szives, leereszkedő volt a szegény Gros ur iránt, akit öltözője ártatlan bútorának tekintett, egy skatulyának, egy rizsporos doboznak, akinek se érzelmei, se szenvedélyei nincsenek. Jenny budoárjában hevert. Szivét forró érzelmek igázták le. Ajkai kimondhatatlan vágyakat leheltek, szemei esedeztek valamiért, amit én nem tudok elmondani s talán ő sem tudná. Hófehér kezei irónt ragadtak, irt, irt ós azután felirta a címet : N. Gróf urnák. A komorna kézhez vette a drága bilétet s elrohant,. Ah, ez a nagysága ! Megint Gros urat rendeli magához. Megint pipere, megint csipkék, selyem és harisnyák ! — Oh, boldog gazdagok ! És Sarlott buzgón sietett el egész Gros ur üzletéig s átadva a bilótet, igy szólt az udvari szállítóhoz : — Siessen uram! Asszonyom türelmetlenül várja önt ! Gros ur bepillant a bájos kezek vonásai közé. — Az Istenek kedvelik őt! „Uram! Tudom, hogy ön szeret — Elvégre nekem is van szivem. Tárt karokkal várom." A szerelem szárnyain rohant el. S pár pillanat múlva ott térdelt ő a csipkés ottománja előtt. — Imádom önt asszonyom ! Ah, ez, a tengernyi boldogság sok nekem !! Jenny ijedten eszmél s csengetyü után nyul. Belép a livrós inas. — Jeati! — mondja neki — a szegény Gros ur megőrült. Gros urat karonfogva vezették el s a másik ajtón belépett N. gróf, a várva várt ideál. Jenny karjaiba borult, — Oh, kedvesem, mily szörnyű jelenet ! egy betűt eltévesztett — a szobaleányom. * Gros ur üzletében másnap megjelent Jenny ós nagy megrendelést tett selyem harisnyákban. Gros ur fájdalmasan sóhajtott föl s a színeket felcserélte. Rózsaszín harisnyák helyett feketéket szállifc0t

t Catulle Mendés. Egy nagy tudományú és igaz magyar férfiúval ismét kevesebb van. ^ kérlelhetetlen halál elragadta az élők sorából Szabó János hódmezővásárhelyi lelkészt, a békésbánáti evang. ref. egyházmegye tevékeny esperesét. Bókésvármegyét is fájdalmasan érinti a lesújtó hir. Szabó Jánost nem is olyan régen a megye egyik lelkészéül tekinthettük, mint a köröstarcsai ev. ref. gyülekezet lelkipásztorát. Az elhunyt lelkész nemcsak saját hivatásában buzgólkodott kiváló eredmónynyel, hanem közéleti tevékenysége is mindig a vármegye hasznára szolgált. Különösen Köröstarcsa községe ragaszkodott nagy szeretettel ós tisztelettel Szabó Jánoshoz, ki az 1888. évi árviz alkalmával óriási lelkierővel ösztönözte hiveit a munkára, melyben maga is előljárt; s hogy a község el nem pusztult, abban Szabó Jánosnak van legfőbb érdeme. Kiváló szónoki tehetséggel rendelkezett, melylyel mindig elragadta hallgatóságát, ugy a szószéken, mint a zöld asztal mellett: tagja volt a törvényhatósági ós a közigazgatási bizottságnak. Hogy csak egy kiemelkedő mozzanatot említsünk : ki ne emlékeznék a millennium alkalmával, a törvényhatósági díszközgyűlésen mondott gyönyörű beszédjére, midőn hazafias eszméit ragyogó ékes szólással magyarázta, ugy hogy a hallgatók lelkesedése hosszantartó ovációkban tört ki. Ekkoriban szakadt el tőlünk, midőn a hódmezővásárhelyi nagy református egyház megválasztotta lelkészének. És ime. A fényes elme, többé már nem gondolkozik ; a hazafias szív többé nem dobog. Váratlanul tört reá a halál, lesből, mikor senki sem várta. Szívszélhűdés ölte meg. A tiszántúli ref. egyházmegye most tartotta közgyűlését Debrecenben, melyen a többi egyházmegyék kiküldöttei ós képviselői is megjelentek. Szabó János esperes szintén jelen volt a gyűlésen, mely e héten folyt le. Részt vett még a pénteki egész napi tanácskozásokban. Egy egyházi törvényt védelmezett meg nagy lelkesedéssel, kitörő hévvel ós a vita annyira fölizgatta és kimerítette, hogy beszéde végén összerogyott. Hajnal István dr. orvos, egyházkerületi gondnok segítségére sietett Szabónak, aki a mellette ülő Dávidházy esperes ölébe dőlt, de már nem segíthetett rajta. Konstatálták, hogy Szabót szívszélhűdés ölte meg. Péntek délután érkezett a riasztó távirati hir családjához és fiaihoz, hogy a szerető édes atya lelke hirtelen, váratlanul elhagyta porhüvelyét. Gyermekei Szabó János köröstarcsai ev. ref. lelkész, Szabó Emil megyei árvaszéki ülnök és Szabó László gyulai törvényszéki jegysiő rögtön Debrecenbe utaztak. A lesújtott nagyszámú család felé óriási részvét fordul s mindenki őszinte szivvel osztozik a nehéz veszteség szomorúságában . Köröstarcsa községe külön gyászjelentést adott ki, Szabó János haláláról. Rendkívüli közgyűlést tartottak, melyből rószvéttáviratot intéztek a gyászoló családhoz. Azonkívül a község ;t Petneházy Ferenc elsőjegyző vezetése mellett 20 tagból álló küldöttség fogja képviselni az esperesnek Debrecenben ma délután négy órakor végbemenendő temetésén. Az állami tisztviselők fizetésrendezése. A pénzügyminisztérium egy állandó bizottsága foglalkozik az állami tisztviselők fizetésének rendezésével Ebben a bizottságban részt vesznek Granzenstein Béla ós Toepke Alfréd államtitkárok, Popovits Sándor ós Pap Elek miniszteri tanácsosok, továbbá a többi minisztérium részéről a kiküldött megbízottak. Ez a bizottság mint törvónyelőkószitő, konzultatív testület működik. Munkálatainak alapján azután a pénzügyminisztérium költségvetési, pénztári és számviteli ügyosztálya tüzetes törvényjavaslatot fog kidolgozni az állami tisztviselők fizetésének rendezéséről. Ezt a javaslatot tárgyalja majd a minisztertanács ós ő felsége hozzájárulásával ezt a megállapított törvényjavaslatot beterjesztik a képviselőházhoz. Ez a bizottság már igen közel van működésének befejezéséhez. A bizottság igen szorgalmas, fáradhatatlan munkásságot fejtett ki. Tárgyalta és földolgozta az állami tisztviselők fizetésének rendezésére vonatkozó összes kérdéseket, ugy, hogy ebben az ügyben fölmerülhető kérdések minden tekintetben ki vannak merítve. De nemcsak a kérdések elvi részét állapította meg a bizottság, hanem a fizetósrendezósre, a mostani fizetések fölemelésének különböző módozataira vonatkozólag külön-külön kidolgozta a gyakorlati keresztülvihetősóg szempontjából szükséges számításokat. Mert a fizetés rendezésének tulajdonképpen az az akhillesi sarka, hogy a rendezés az állampolgárok elviselhetetlen megterhelése nélkül, az államháztartás egyensúlyának megzavarása nélkül történhessék. Ez a legfőbb szempont. Éppen azért minden elfogadható javitó rendszerre nézve külön kidolgozták a legpontosabb számításokat és feltüntették a számítás hatását az állami költségvetés egyensúlyára. Igy például kidolgozták a számítást arra az esetre, ha az osztrák állami tisztviselők fizetési fokozata után indulna a rendezés, továbbá ettől eltérőleg egy más bizonyos kulcs szerinti fizetésemelésre készítettek pontos számi tást. Külön készítettek számítást, ha bizonyos kulcs szerinti fizetésemelés keresztülvitetnók az egész vonalon, minden fizetési osztályban, minden fizetési fokozatban ; vagy ha csak minden fizetési osztály alsó fokozataiban, avagy ha csak a három alsó osztályban vagy ezek alsó két fokozatában stb. A bizottság munkálatai nagybecsű anyaggyüjtemónyt alkotnak e roppant fontosságú állami ós társadalmi ügy gyökeres rendezése szempontjából ós most már jóformán a törvényjavaslat kidolgozása marad hátra. Megjegyezzük, hogy ettől a fizetésrendezósi akciótól teljesen függetlenül történik annak a több mint három millió koronának fölhasználása, melyet az idei büdzsetben már megszavaztak a fizetósjavitásra. Erre az összegre nézve teljesen szabad kezet hagytak a pénzügyminiszternek. Megyei mesék. „A kessig píze " Elseje körül nagy volt a forgalom a csabai községi pénztárban. Jöttek a tisztviselők és egyre-másra hordták el a rengeteg pénzt. Egyik csabai polgár is ott állott s ugyancsak bámulta a kifizetést. MajcK gyanús lett előtte a dolog és palástolhatatlan izgatottsággal furakodott előre ; odafordul a főpénztáros felé nagy gyanakodással: — Kireg szipen, pan velkomozsnyi, nem elviszik ezek az urak mind a községtúl a pízit ? Mert nekem is volna egy kicsinka kevetelís 1 — Mennyi az ? — kérdik. — Hát kíreg, egy korona meg hatvan fi Hír, szemétfuharozásír! A beszélő ökör. Manapság már annyira kivan művelve az emberiség, hogy csak azon csudálkozunk, miként akadhatnak még ma is olyan egyének, akik a csudákat elhiszik ? A napokban Vésztőn történt — a csuda