Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-05-22 / 41. szám

litását kérő felirata, azonban nem vezetett eredményre. Rendezett az egylet állatdijazásokat; több háziipari tanfolyamában számos szegény ember tanulta meg a kosárfonás különböző nemeit, — anyag és alak tekintetében — s jutott igy jövedelmező keresetforráshoz. Az egylet által különböző helyeken és tárgyról rendezett gazdasági előadásokat, mindenütt nagy érdeklődést keltve. Megemlékezik még a jelentés a lukszuslóvásárról is ; a lóvásár eszméjének felkarolását kéri a tagoktól, Elsorolja az egylet halottait; legnagyobb veszteség volt Beliczey István halála. Kiemeli a jelentós az egylet terjeszkedését is : a lefolyt évben száznál több gazda iratkozott az egylet tagjainak sorába. A jelentést egyhangúlag tudomásul vette a közgyűlés. S z a 1 a y József indítványára Beliczey István nagy érdemeit jegyzőkönyvileg megörökitik. Dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök most a tárgysorozaton kivül előterjesztette Geiszt Gyulának Beliczey Gézához intézett levelét, melyben édes anyjának halálát tudatja, kinek betegsége akadályozta a megjelenésben. Részvéttel vette tudomásul a hírt a közgyűlés, majd Beliczey Rezső indítványára elhatározták, hogy Gr e i s z t Gyulához részvéttáviratot intéznek. A közgyűlés tárgysorozatának harmadik pontja volt a jövő évi programm megállapítása, melyet Pfeiffer István egyesületi titkár olvasott fel. A gazdasági egye sülét folytatni fogja a gazdasági előadások tartását; olvasmányokat oszt ki a gazdák között. Csoportos kirándulást rendez a pozsonyi országos kiállításra s ezzel kapcsolatosan megtekintik a magyar-óvári főhercegi mintagazdaságban a villamos müveket. Kisebbszerii kirándulást tervez az aradi növénytermelési fiókállomás megtekintésére. Szeghalmon kiállítást rendez állatdijazással egybekötve. Szaporítani fogja a tejszövetkezeteket ós ezek működésének jövedelmezőbbé tételére jó tejelő teheneket hozat Dunántulról. A munkásnép téli megélhetésének elősegítésére az idén is rendezni fog téli, háziipari tanfolyamokat Taníttatni fogja a házi, gyümölcsszállitó, fiizvesszőkosarak fonását. S ha államsegélyt kapnak, a cirok kézi feldolgozását is. IJjra rendezi a lukszuslóvásárt. Tervbe van véve Szeghalmon egy lóverseny tartása, ha erre nézve meg lehet szerezni a környék nagybirtokosainak támogatását. Az ujabban forgalomba hozott praktikus gazdasági eszközöket és gépeket működésűkben igyekszik bemutatni a gazdáknak. A programmot örömmel vették tudomásul. Ezután két évről előterjesztették a számvizsgáló bizottság jelentését. A közgyűlés ugy az- 1900, mint az 1901. évi számadásokat elfogadta, jóváhagyta s a felmentvónyt megadta. Pfeiffer István titkár felolvasta még az egyesület kertészének jelentését, melyre nézve S z a 1 a y József azon indítványát, hogy azt máskor előbb a kertészeti bizottság tárgyalja s ez terjesszen elő jelentést, — a közgyűlés elfogadta. Zsilinszky Endre bejelenti, hogy az egylet uj alapszabályai már elkészültek. Miután azonban az alapszabály módosítás kiválóan fontos dolog, ne tárgyalja most a közgyűlés, mert egyszeri meghallgatára nem lehet megítélni a változások fontosságát. Nyomassák ki az alapszabály tervezetet s küldjék meg minden tagnak, hogy behatóan tanulmányozhassa. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Most az indítványokra került a sor. Pólya Sándor egyesületi tag írásban adta be indítványát, melyet Pfeiffer István titkár olvasott fel. A baromfitenyésztés érdekében szólal fel s a visszás állapotok megszüntetését óhajtja. Elmondja, hogy a baromfivágó ós tépő személyzet tisztátalan öltözékben végzi a munkát; némely baromfikereskedő udvara pedig valóságos fészke a betegségeknek. Ezekre nézve felügyelet volna szükséges. Gondoskodni kellene, hogy a baromfiak tisztán, betegség nélkül kerüljenek a piacra; ne összekötve, ketrecben árusittassanak. Negyedévenként a piacon baromfidij ázást kellene rendezni s megjutalmazni azt az eladót, ki a legszebb baromfit tudja előmutatni. Zsilinszky Endre fontosnak tartja az indítványt s miután rendkivül sokoldalú, bővebb tanulmányozás végett adja ki a közgyűlés az igazgató-választmánynak s most érdemileg ne tárgyalja, AZ indítványt elfogadták. Dr. S i m k ó József egyesületi tag az egylet működéséi, bírálja; van haladás és van konzervativizmus is. Majd kifejezi nézetét: legnagyobb baj az, hogy a gazdáknak nincs meg a kellő befolyása a politikára, nincs befolyása az államokkal kötendő szerződésekre, melyekben a gazdák érdekeit elhanyagolják. Számos oly árúcikke van a magyar gazdának, mely Ausztriának, a testvérállamnak piacáról leszorul, idegen országok ugyanazon cikkeinek beözönlése miatt. Ezeken csak Ausztria nagyobb vámtótelei segítenének. Beszél még a gazdasági cikkek szállításáról, majd azzal végzi beszédét, hogy mindezekre vonatkozólag kérvényezni kellene. Zsilinszky Endre tudomására hozza a közgyűlésnek, hogy az egylet választmánya foglalkozott a kérdésekkel. A vámterület ügyében felterjesztést is tett a gazdák érdekében s a politikai kérdésekkel a gazdasági egyesületek országos szövetsége révén is foglalkozik. A mult esztendőben foglalkozott a gazdasági cikkek szállításának díjtételeivel, az agrikóltarifával A mondottak szerint ez irányban is működést fejt ki az egyesület. A közgyűlés e felvilágosítást tudomásul vette. Remeczky István szólalt fel ezután, hogy az egyesület a dinnyetermelóst is karolja fel a kisgazdák érdekében. .Tegye jövedelmezőbbé a termelési ágat azzal, hogy teremtsen a dinnyének piacot. Indítványát kiadták az igazgató-választmánynak. Több felszólaló nem volt s Z s i 1 i ns z k y Endre megköszönve a tagok érdeklődését s azt továbbra is kérve, bezárta a gyűlést. * A közgyűlésen jelen voltak: dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt : Beliczey Rezső, Kiss László, Sztraka Oyörgy, dr. Simkó József, Áchim János, Banner Béla, Bajcsy János, Szalay József, Bajcsy Gusztáv, Lőwinger Lipót, Bogár Dániel, Sztojanovits Gyula, Stark Adolf, Haraszti Sándor, Urszinyi Dezső, Urszinyi János, dr. Szondy Lajos, Máday László, Vidovszky Károly, Fejér Béla, Pólya Sándor, Morvái Mihály, Beliczey Géza, Reisz Simon, Reiner Béla, Such Kálmán, Lavatka Gyula, Balog Gábor, Áchim Gusztáv, Korosy János, Fábry Károly, Galgóczy Béla, Szabó János, Sebők Sándor, Vereska András, Remeczky István, Kocziszky Mihály. Azizr.hitközsógek autonómiája. A XXI-ik kerület közgyűlése, Magyarország izr. hitközségei, az egyházpolitikai törvény által teremtett helyzetnek megfelelni kivánván, országos bizottságot választottak a szervezet keresztülvitelére ; az országos bizottság a hazai áthidalhatatlan korlát, mely kettőjük közé emelkedett. — Akar-e innét messze velem jönni ? — suttogta hévvel Rátonyi. — Nem, nem — szól az asszony s hangja mély sajnálkozást fejez ki. — Miért nem ? — kórdé a férfi türelmetlenül. — Azért adta az Isten az életet, hogy a sors játékszerévé tegyük. Ugyan milyen élet vár magára, vagy mi lesz az ón életem maga nélkül ? Örökre elválunk egymástól ? Ugy-e határozni fog s elvál a férjétől ? — Nem, ne kívánja, tőlem, hogy elmenjek, vagy elváljak. Ö, a férjem, bizik bennem, sokkal jobb volna meghalni, mint megcsalni a bizalmát. Midőn ezt mondta, bensőleg valami démoni hang az ellenkezőjót sugalmazta neki. Válj el, vetkőzz ki e hitvány, nyomorult szerepből, ne légy más, mint szerető assszony. S a férfiú észrevette a benső küzdelmet, mert újra megkezdte a rábeszélést. Az asszony határozatlanul,kétségbeesve nézett maga elé, végre könyörgő, bizonytalan hangon megszólalt: — Látja, ón őszinte leszek. Sokkal váratlanabbul ért szerelme s váratlan^bbul tört elő a hamvadó parázs közül az enyém is, mintsem védekezni tudnók ; nem előre megfontolt tervvel jöttem ide: ón azt hittem, csak nővéremről lehet szó. Most látom, hogy sokkal jobban szeretem magát, mint hogy e kecsegtető kilátás rózsás kópéi el ne vonulnának szemeim előtt. Magától szeretve — a feleségének r lenni, hisz ez földöntúli öröm lenne. Érzem, oly varázst gyakorol reám ma ez a szerelem, ha maga azt mondja: el kell jönnöd velem messzemessze, megteszem. De mégis — él bennem a vágy tisztességes, hű feleségnek maradni. Ugy érzem, sokat, nagyon sokat tudok szenvedni, de csak ugy, ha maga segítségemre jön. Belenyugszom az ádáz sorsba s vigaszt nyújt majd az a tudat, hogy nem bitorolom hiába az uram becsületes nevét. Ha maga másként óhajtja ezek után is, megteszek mindent. De ne feledje, hogy vágyam volt megmaradni jónak, hogy nyíltan, becsületesen nézhessek az emberek szemébe. Válasszon s döntsön a sorsom fölött. A szép asszony, amint oly könyőrgően s mégis szerelmesen nézett reá, a férfi azt hitte, meg kell őrülnie. Hosszú, néma csönd, hol két szívben a szerelem s becsületórzés vívott harcot egymással. Végre a férfi határozott. \ Lehúzta a kék grenadin fátyolt a bájos arcra, — még egy forró kézszorítás s határozott, nyugodt léptekkel az ajtóhoz vezette s rekedtes, sürgető hangon igy szólt : — Isten veled! most menj ós siess. zsidóságot huszonhat egyházkerületre osztotta, melyeknek kebelébe tartoznának ugy az orthodox, mint a status quo és autonóm alapon álló hitközségek. Sajnos azonban, bár az országos bizottság óriási munkát végez, hogy a hitközségeket egy kalap alá gyűjtse, az egyházkerületek közül ez ideig csak hat alakult meg ós működik ; azonban az orthodox vallást követő egyházak egyike sem lépett be az egyes kerületekbe, bár az országos bizottság már megjelölte az arany középutat, melyen a sokszor misztikus orthodoxiának a merev külsőségekből engednie kellene. Az orszáyos szervezetben Bihar- és Bókósmegye a XXI ik egyházkerületet képezi s ez, szabályzata szerint évenkint más-más egyházközségben tartozik közgyűlését tartani. A kerületi gyűlés mult évben Gyulán, most pünkösdkor Csabán volt az izr. iskolában, melyre nagy számban jelentek meg az egyházközségek kiküldöttei; különösen Nagyvárad volt erősen képviselve országoshirü tudós főrabbija Kecsk e m é t h y Lipót, s több, az ottani társadalmi életben előkelő szerepet vivő hitközségi tag által. A közgyűlés lefolyása lélekemelő volt, s addig is mig az országos szervezet létesül, az egyházias életre nagy horderejű s egyes bizottságok által készített szabályzatok lettek elfogadva. Igy : a hittanitás egyöntetűsége, annak kerületenkint más-más lelkész általi ellenőrzése ; az országos szervezet óletreóbredósóig az egyes egyházkerületek működésének körvonalozása; az orsz. bizottság hasson oda, hogy a felvidéki és erdélyi iskolákban, melyekben a tanítás még mindig német, a héber vallás tanításán kivül magyar legyen a tannyelv, e célból nyújtson alkalmat arra, hogy a tanítók segélyben, as elért magyarnyelvű tanítási eredmény és kiváló tanulók pedig jutalomban részesüljenek. A jogügyi bizottság tervezete, hogy egyes sérelmes egyházi esetekben ne a közigazgatási, hanem az egyházi hatóság intézkedjék, elfogadtatott. A hitéletről dr. Kecskemóthy Lipót tartott élénk érdeklődóst keltő, a figyelmet folyton lekötő, mély filozofiai felolvasást, megkapóan festve az .annovok hitéletét, az erkölcsi vallást, melynek alapja az egy Isten imádása, minden ritus és formaság nélkül ; mert nem a forma, de érzület tisztasága kedves az Istennek ; V—Vll-ik században, mikor az izr. vallást reformálni kezdték, a zsidóság két harci táborra oszlott, e harcban a ritus ós formaság győzött s az erkölcsi vallás lett a vesztes és ennek voltak első vértanúi az Anno vok, Lendületes volt a felolvasás befejező része : ma is áll az ősi vallás, az egy Isten imádás, s a magyar zsidóság vallás, hazaszeretet, művelődés tekintetében mindinkább erősödik és szívvel-lélekkel követi az erkölcsi vallást. Tudósításunk az emelkedett hangulatu közgyűlésről ós társasvacsoráról a következő : Közgyűlés. Hétfőn reggel 8 órakor a közgyűlést megelőzőleg, istentisztelet tartatott, melyen az az kezzék a teljes kettészakadás. Azonban az egyházközségeknek folyton kérniök kell az egyetemes gyűlés megtartását, mert csak az valósithatná meg a végleges szervezkedést. AZ orth. felekezetiek nem óhajtják az autonomiát, mégis folyton a kormány beavatkozásáért deputációznak; nem lenne szükség az idegen beavatkozásra, ha autonomiája volna az egyházközségeknek. S mert áldásthozóan, csak együttes szervezkedéssel ós autonómiával működhetnek a hitközsógek, ezt célozzák az országos bizottsággal az egyes egyházkerületek. A megjelent egyházközségi kiküldötteket s a hallgatóságot üdvözölve, a közgyűlést megnyitotta. S c h ü t z Albert, a községi kerüle; jegyzője felolvasta a mult évben Gyulán tartott közgyűlés jegyzőkönyvét; részletesen ismertette, hogy ennek a közgyűlésnek feladata, az előbbi közgyűlésen az egyes szakbizottságok által előkészített szabályzatot megállapítani, esetleg módosítani, ami az előértekezleten részleteiben már megtörtént. A tanügyi bizottság javaslatát K o h n E. H, főrabbi terjesztette elő vázlatosan. A hittantanitás anyagának egyöntetűségével az elemiben a bibliának, a polgári és középiskolákban Mózes öt könyvén kivül a próféták könyvének tanítását célozza. A közgyűlés örömmel elfogadta a tervezetetet és Kecskeméthy ós Rubinstein főrabbiknak, kik azt készítették, köszönetet szavazott. az országos szervező bizottságba tagul a közgyűlés egyhangúlag dr. Kecskemóthy Lipótot választotta meg. Hogyan működjenek az egyházkerületek, mig a szervezet megvalósul ? ezen fontos javaslatot dr. Radó Ignác készítette el s azt dr. Kerényi Soma terjesztette elő, ki a kidolgozott javaslatot oly helyesnek és szépnek tartja, hogy vázlatos előterjesztésével nem akar rajta csorbát ejteni s igy azt egész terjedelmében felolvasta Megilletődve hallgatta a közgyűlés az igaz hazaszeretettől áthatott javaslatot, mely az ősvallást ósdi tormaságok nélkül, magyar istentisztelettel óhajtja megtartani, mert az orth. hitközsógek a héber és német nyelven kivül, már a magyart vallástalanságnak tartják, még az iskolákban is német nyelven tanítanak, A magyar zsidóság autonómiáját a távol jövőben látja s azért sokat kell még azon dolgozni, hogy az ósdi fanatizmus sikerrel leküzdhető legyen. Nem tartja elegendőnek az évenkénti községkerületi gyűléseket. Országos összejöveteleket kel) tartani, a melyeken könnyebben lehetne az elszomorító közönyt leküzdeni és a hitéletet, az egyházközség iránti érdeklődést felkölteni! Erdélyben ós a felső vidékeken, ahol a tannyelv az iskolában német, az országos bizottság által díjazott magyar tanítókat kell alkalmazni, támogatni kell a nemzetiség lakta vidékek iskoláit ösztöndíjakkal s igy elérhető volna, hogy az iskalai tananyag a héberen kivül tisztán magyar legyen. Olasz-, Francia-, Angolországban az orth. templomokban a héberen kivül, az illető ország nyelvét használják a szószéken; miért volna hát épen csak a magyar nyelv a szinodus határozataiba ütköző ? Az orsz, bizottság hasson oda, hogy a megállapított '26 községkerti let miHfi.mii.rfl.hh mpo-íila L-n Iir»n R -i mert másodszor hogy megválj ak hogy utói ne érjelek, nem lennék oly őrült, tőled. Amint az asszony kiért, alig látott a sürü fátyol alatt előtörő könnyektől, bensőleg a fájdalomtól egészen megroskadt s mégis emelt fővel haladt a járókelők között. Rátonyi pedig kétségbeesésében azon tűnődött, hogy helyesen cselekedett-e, midőn a boldogságát mások nyugalmáért föláldozta. az egyházi beszédet K o h n E. H. csabai főrabbi mondotta A templomból a kiküldöttek ós a jelen volt nagy közönség átvonult az iskola egyik tantermébe. xi közgyűlésen, a kerületi elnök akadályozva lévén a megjelenésben, dr. Be r ó n y i Ármin elnökölt s szép megnyitó beszédében részletesen vázolta a szervezés és együttműködés szükségét. A magyar zsidóság egy kis része a vallás reformálását sürgeti mig egy tekintélyes rész teljesen elzárkózva akar maradni a korszellemtől. Az autonom alapon álló hitközsógek *z arany középutat követik; nem a vallás reformálására van szükség, hanem önmagunknak a korszellemmel való reformálásra. A kétféle felekezet egységes szervezésére kell törekedni. Nem szabad a vallást annyira reformálni, hogy azután egy leheletre összeomoljon. Az organizaciónak, sajnos, csak a kezdetén vannak s mig a szervezés nincs végrehajtva, addig a kormány sem hajlandó összehívni az egyetemes gyűlést, nehogy ezzel bekövetkerület mihamarabb megalakuljon, 3—3 ezrenkint egyetemes gyűlés tartassák, melyen a kiküldöttek lélekszám arányában vehetnek részt. A hittantanitást kerületenkint más-más rabbi ellenőrizze. Az utóbbi pontot Kohn E. H. főrabbi sérelmesnek tartotta az egyes egyházközségekre s attól fél, hogy könnyen adhat okot súrlódásra. Dr. Kecskemóthy, dr. Korányi negnyugtatták a felszólalót s a közgyűlés lelkesedéssel fogadta el a tervezetet ; a szerzőt, dr. R a d ó t pedig sürgönyileg üdvözölték kitűnő munkájáért. A jogügyi bizottság tervezetét dr. Rosecthal terjesztette elő; majd elhatározták, hogy az elnök megnyitó beszédje egész terjedelemben vétessék fel a jegyzőkönyvbe. Köszönetet mondottak K o h n E. H. főrabbinak épületes egyházi szónoklatáért s a csabai hitközségnek a kiküldöttek szives vendéglátásáért, A nagyváradi főrabbi tanulságos felolvasásával, éljenzés ós taps között nyert befejezést a közgyűlés. A társasvacsora. A vendégek tiszteletére a csabai izr. hitközség a Fiume vendéglő éttermében vasárnap este igen látogatott, rendkivül szép és tartalmas pohárköszöntőkkel fűszerezett társasvacsorát rendezett, amelyen mintegy százhúszan vettek részt. Az első pohárköszöntőt királyunkra, a legalkotmányosabb fejedelemre, dr. K er é n y i Soma, hitközségi elnök mondotta. Kohn E. H. főrabbi azon alapon kezdte felszólalását hogy már a zsidó vallás bölcsei is kötelességévé tették a népnek, hogy vendégeit szeretettel fogadja. A megjelenteket szívből jövő Isten hozottal üdvözli s kívánja, hogy a célon, a miért összejöttek, Isten áldása legyen, a magyar zsidóság javára szolgáljon s ezzel is erősödjók Magyarország dicsősége.