Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-05-11 / 38. szám

jön Bécsből. Körülbelől ezer meghívót küldött szét az udvarmesteri hivatal; a bál a régi szertartási termekben lesz, mintán az ujak még nincsenek teljesen készen. Érdekes még a karusszel, a Mátyás korabeli lovagjátók is, melynek próbáit a Tatterszálban tartják; ide járnak ki a mágnások s mindennap tizenkét óra után végződnek a próbák, A Parkklubban is lesz bál, az Országos kaszinó bálja pedig a héten volt. Van és lesz mulatság elég, csak véletlenül fel ne használja az osztrák a mi szóles jó kedvünket a kvóta emelésére. A S2inházak világában nincs érdekes dolog ; a turfon a rut időjárás zavarta meg a jó kedélyhangulatot. A turfhiónák letartóztatása óta — tizenhármán voltak — kissé csökkent a bizalom egymás iránt. Még az öt forintos helyen is tartózkodók az emberek ; és nem mer senki, sem kinálni, sem ajánlkozni „mutyira". Mert hát ki tudja ? . . . A sport terén folynak a fotball versenyek s ezernyi ezer ember nézi végig az idétlen rugdalódzásokat. Csodálatos, hogy egy ilyen rút ós fölötte Ízléstelen, főleg pedig életveszélyes iátók el tudja ragadni a magyar közönséget. A vármegyei házipénztár mult évi zárszámadása. Az állandó választmány véleménye. Kedden tartott ülésén tárgyalta az állandó választmány a vármegye házipénztárának mult óvi zárszámadását, melyet helyesnek és okmányokkal igazoltnak talált. Bandii aner György főpónztárost és K 1 i m e n t Gyula alpénztárost a további felelősség alól felmenteni javasolták ; a számadások ez időszerint közszemlére vannak kitéve. A bevétel 263,587 kor. 60 fillér. A kiadás 262,077 kor. 55 fi

llér, a maradvány tehát 1,510 kor. 05 fillér. A bevételek VI. 2. rovatában különféle utazásokból felmerült megtéritetlen előleg cimón 700 kor. 35 fill.; a VII. rovatban 1%-os pótadó cimón 677 kor. 71 fillér hátrálék ós 68 kor. 89 fillér túlfizetés ; végül a VIII. 2. rovatban egyéb megtéritetlen előlegek cimón 941 korona 45 fillér beszedetlen követelés mutatkozik. Az állandó választmány a vármegye alispánját ezen előlegek ós hátrálékok sürgős behajtása és a túlfizetéseknek a folyó évi kivetés összegébe leendő beszámítása iránti .intézkedések megtételére felkérni véli. Összehasonlítva a számadás tételeit, a költségelőirányzat megfelelő rovataival, kitűnik, hogy tizenhárom rovatnál: a szolgaszemélyzet fizetésénél, nyomtatványokra, villamvilágitásra és petróleumra, telefon előfizetésnél, utazási költségeknél, kéményseprésre, jégvermek megtöltésére,; hivatali helyiségek tisztántartására és különféle mesteremberek számi íjára stb., összesen 5014 kor. 54 fillér tulkiadás mutatkozik. Mig ,tizennégy rovatnál: tisztviselők stb. densógről és a csillagokról is csak annyit, hogy azok a jó Isten őrködő szemei, világító lámpácskái. Egy szál virágot ha látna ! Odaadna érte mindent, a kótszerkettőt, a bolygókat . . . Oh hogy zugnak körülötte I Forognak, bűbájos táncot járnak, hogy egyszer összezúzzák .... Csak egy szál virágot! Kitárja fáradt karjait s a szállingó havas pihók beszórják egészen hideg, fehér virággal . . . IV. „Egy szál virágot !" Kicsi mollfüggönyös szobában ébredt álmából a csöpp baba. Alig, hogy a világra jött, behunyta szemét s szendergett tovább. Kicsi szája mosolygott, mint meghasadt rózsabimbó, mint a minőt az imént csúsztatott ökölbe szorított apró kezecskéibe a hat kicsi testvér, lábujjhegyen, hogy valahogy fel ne költsék. És ő

rrámosolygott a rózsabimbóra. És ngy mosolygott, ugy örült később a fakó kis kartonruhájának is, — a többiről maradt rá, azért volt fakó, ócska, de ő hálás szivvel köszöntötte érte az Istent, mint a pacsirta a maga kis mezejót. Mi szép a világ! repesett kis szive. Mi szép a fán a levél, mi szépek az apró bárányfellegek, mi kedves egy sétáló kis Katica bogár ! Dehogy is taposta volna el. Körülfogták heten, mert heten voltak, ugy nézegették. Nagy volt lelkükben a szeretet fényessége, megláttak mindent a maga jó Isten adta szépségében, hivalgó külső ragyogás nem férkőzhetett be oda. Olyankor leengedték a kicsi fehér függönyöket, lelkük hófehér szárnyacskáit. Pedig heten voltak ők kis" leányok s a hozománya mindenik nek talán egy fakó kis kék ruha . . . fizetésére, szolgák ruházatára, bútorzatra és irodaszerekre, könyvkötői munkákra, tűzkár elleni biztosításra, tisztító eszközökre, közművelődési egylet házbéróre, előre nem láthatókra stb., összesen 5469 kor. 75 fillér a megtakarítás. A felsorolt tulkiadásokat az állandó választmány, tekintettel azon körülményre, hogy azok hasznos és elkerülhetlenül szükséges cikkek beszerzésére használtattak fel ós mert a pótadó maradvány terhére kiadott 1266 kor. 57 fill. törvényhatósági bizottságilag jóváhagyott célokra fizettetett ki és igy tulkiadásnak nem tekinthető, elfogadni és jóváhagyni véleményezi. A nópjellemról. Békésvármegye népei. (bd.) Bókésvármegyót tulnyomólag magyar, német és tót nép lakja. A két utóbbi azonban tulajdonképpen csak névleges nemzetiség, miután érzésben és hazaszeretetben — ritka kivétellel, — magyar. Szétszórva laknak a megye területén. Egy helyt csupán egy nemzetiség, másutt kettő, némely községben mind a három. És éppen az ilyen helyeken lehetséges legjobban összehasonlítani a fajt. Csupán futó megjegyzésekkel, de azért nem felületesen. Mert hiszen e thémáról köteteket lehetne írni ; belebocsátkozni a legmélyebb fejtegetésekbe, miután a népjellem oly tág tere a kutatásnak, melyen vissza lehet menni a legrégibb múltba: magyarázni a mai állapotokat; előre lehet menni a következő századokba: sejteni a jövőt. Bár együtt él a három faj, mégis óriási közöttük a jellembeli különbség. Óriási és teljesen elhatároltan áll; a másik íaj jellemébe átcsapást alig lehet észrevenni. A magyar nép elmebeli tehetségével egy fokon áll a német. A tót utánuk következik ; nem lehet azonban azt mondani, hogy észbeli tehetsége a tót nópfajnak kevesebb volna. Ugyanannyi van : de nehezebb a mozdulása. A magyar rendkivül könnyen tanul ós könnyen megért mindent, de éppen olyan könnyedón nem. használja fel a tanultakírt. Eszes, a német pedig okos. Több benne a furfang, mint magyarban, s régebbi elveit, felfogását könynyen elhagyja, ha hasznosabbra és célszerűbbre talál. A magyar nyakas. Ha belátja is elveinek tarthatatlanságát s világos is a helytelen, esetleg kellemetlen következmény: mégis kitart mellette s nem ismeri be semmi áron, hogy lehetett volna jobban is cselekedni. A három között a tót a legkonzervativebb, azután a magyar, legszabadabb elvű a német. A tót fai legnehezebben veti le ősi szokásait ós legjobban ragaszkodik nyelvéhez. Az ujat, a haladást, legnehezebben veszi be és a leghűségesebben tart ki a régi mellett. Azonkivül a legtartózkodóbb. A magyar hamarabb lép összeköttetésbe a némettel, mint a tóttal. A német inkább a magyarral, a tót pedig inkább a némettel, ha már ez elkeveredós elkerülhetetlen. Világosan és határozottan látjuk ezt a házasságoknál. Igen ritkán fordul elő, hogy a tót más fajba házasodna ; tót legény majdnem kivétel nélkül tót leányt vesz feleségül. A magyar is hasonló állásponton áll, kissé szabadabban; leggyakoribb a vegyes házasság a németnél. A legmunkásabb a tót, ha tisztán a munkát tekintjük ; legtöbbet tud keresni a német, mig a magyar, — nem dologkerülő, de — legkevesebbet dolgozik. A tót elmegy munkára, már csak azért is, hogy ne heverjen, de azzal nem igen törődik, hogy a végzett dologért, — esetleg másutt, vagy más eszközökkel — jobban fizetnének. A német tud e tekintetben legjobban számitani. Munkájáért annyit követel, a mennyit csak kaphat s ekkor is leggyorsabban dolgozik, hogy minél hamarabb uj keresetforráshoz jusson. A magyar tisztán a megélhetésért dolgozik, s nem azért, hogy nagyobb jólétet szerezzen magának; a német erre törekszik s a tót is. A magyar megdolgozik a bérért, a német a leggyorsabb, a tót a leglassúbb, de legalaposabb. Ebből lehet kimagyarázni, hogy mindenütt legjobb módban él a német. Utána jön a tót, mig a magyar leghátul marad a módban. Neki elég, ha kenyerét megszerezte, többre nem igen vágyik. A német pedig a hasznot nézi és legjobban is gyarapodik. Nem foglalkozik tisztán a földműveléssel, más keresetágat is folytat: szarvasmarha, selyemtenyésztóst. És itt folyton tanul és halad. Igy például a gazdasági gépeket mindenütt a német használja legnagyobb arányban. A magyar, ha földjének jövedelme elég a megélhetésre, nem igyekszik még több földet venni. A tót is holdat-holdra szerez ; ha nincs több pénze, megelégszik egy „konopiszkó

u-valjis ; a fő, hogy szaporodjon kis vagyonkája. Ha a magyarnak kertje van, ezt beveti lóherével, vagy más takarmányfólével, melyet legkevesebbet kell gondozni. A német pedig gyömölcsfákat ültet, házi veteményeket tenyészt a piacra. S azt a sárgarépát, petrezselymet, melyet maga is termelhetne, a magyar asszony pénzért veszi meg a piacon. A magyarban legnagyobb a határozottság, a németben az üzleti szellem, & tótban a munkásság. Legelégedetlenebb a magyar, leggazdagabb a német ós legkonzervatívabb a tót. E futó megjegyzések pedig s a következők is, arra szolgálnak, hogy mielőtt gyógyítunk : ismerjük meg a betegséget. Mert van sok társadalmi és állami gyógyszer, mely veszélyesebb, mint a — baj. Közvédő a tagosításoknál. Szokatlan, de mindamellett igen figyelemreméltó határozatot hozott a körösladányi tagositási ügyből kifolyólag a gyulai törvényszók úrbéri tanácsa Erre az a körülmény inditotta, hogy lehetőleg elejét vegye minden olyan elsietett megállapodásnak, mely később az érdekelttek elégedetlenségének szokott forrása lenni. Tapasztalati tény, hogy a tagositandó terület közbirtokossága rendszerint csak azon földterület osztályozása iránt érdeklődik, mely tulajdonát képezi. Önös érdekből aztán rajta van, hogy a becslő bizottság azt lehetőleg magas osztályzatba sorozza, mert ugy vélekedik, hogy ha másutt kapja is meg a tagosítás során birtokát, a mérnök ezt az övének megfelelő jóminősógü földből köteles kiosztani. Felszólamlással az osztályozás ellen csak is akkor él, ha a használatában levő földterületnek egyes részei — véleménye szerint — a kellőnél alacsonyabb osztályba soroztattak. Arra igen ritka esetben van példa, hogy az övétől távolabb eső földterület osztályozása iránt érdeklődnék, s ha a becslés tulmagas, az ellen felszólamlással élne. A m á s földje iránt az egyszerű földmives rendszerint nem érdeklődik, azután tudakozódni fáradsággal is jár, hogy egyikmásik határrósz minő osztályzatba soroztatott. Ennek a nemtörődósnek hátrányait aztán csak akkor érzi, midőn uj birtoka ilyen tulmagasra becsült földterületből osztatott ki. Ilyenkor ugy találja, hogy anyagi érdekei rövidséget szenvedtek, mert az övénél jóval rosszabb minőségű földből nyert kielégítést. Elégedetlensége s panaszai jogos természetűek ugyan, azonban sem az úrbéri bizottságnak, sem a törvényszéknek nem áll módjában rajta segíteni, miután befejezett tények előtt állanak, melyeket megmásítani nem lehet. Éppen azért dr. T h o 11 István úrbéri biró előterjesztést tett a törvényszék úrbéri tanácsának, hogy az összesóg érdekeinek megóvása céljából, bár erre különös törvényes rendelkezések nincsenek, járuljon hozzá azon javaslatához, hogy az osztályozások ellenőrzésére a tagosítás érdekeltség válasszon egy kiváló szakértelemmel ós kellő képzettséggel biró olyan érdektelen egyént, ki a becslőbizottsággal az osztályozásoknál folytonosan együtt van. S ha ugy találná, hogy valamely határrészlet tulmagasra becsültetett, ez ellen felszólamlással élhessen. Előterjesztései azután a többi felszólamlásokkal együtt, a felülbecslós alkalmával biráltassanak felül. Ha pedig Körősladányban ilyen egyén nem találtatnék, erre a közvódői tisztre lehetőleg a kisbirtokosok közül, — valamelyik fedhetlen jellemű, alapos tapasztalatokkal ós a határminemüsógónek megállapításánál csak bőtudássál rendelkező egyént kívánna a közbirtokossággal megválasztatni. Ez a köz védő az összesóg érdekeit lelkiismeretes önzetlenséggel ós legjobb tudásával lenne köteles megvédelmezni, azonban ezt a jogát csakis olyan esetekben vehetné igénybe, midőn véleménye szerint valamely földterület tulmagasra becsültetett. A törvényszék úrbéri tanácsa a komoly érveléssel előadott javaslathoz hozzájárult, mert belátta, hogy az egyszerű gazdálkodókból összeállított becslőbizottság a legjobb szándók mellett is követhet el olyan botlást, melyet — ha az jogerejü megállapodásnak elfogadtatott — a törvényszéknek sem áll majd módjában helyrehozni. A közvódőül megválasztandó egyénre természetesen fokozott felelősség hárul, az ő gondosságától, lelkiismeretes ellenőrzésétől fog függni, hogy a közbirtokosság érdekei az egész vonalon megvódelmeztessenek és az esetleges hibák ideiekorán helyrehozassanak. A csabai muzeum-egylet gyiilése, Békéscsabának ezen nagy tevékenységű kulturális egylet© mult szombaton délután tartotta igazgató-választmányi gyűlését. Jelenvoltak a gyűlésen V a r s á g h Béla elnöklete alatt: dr. E e i s z Miksa alelnök, Maros György főtitkár, dr. Rell Lajos titkár, Bálás Ádám igazgató, K a b o s Bálint könyvtárnok, Fábry Géza pénztárnok. Haraszti Sándor ellenőr. A jegyzőkönyvet dr. Eell Lajos titkár vezette. Az elnök több rendbeli jelentését: nevezetesen, hogy a muzeum gyűjteményeit egy szakértő bizottság megbecsülte s ezen becslés eredményéhez képest az összes gyűjtemények tűz ellen az első magyar általános biztosító társaságnál, betörés ellen a Generáli intézetnél 2

:J ezer korona erejéig biztosíttattak; továbbá, hogy a Munkácsy Mihály által asztalos-inas korában készitett rajz ós tulipános ládát, miután előzőleg e tárgyaknak a világhírű mesterhez való vonatkozása kétségtelenül meg lett állapítva, — az elnökség megvásárolta; a mult választmányi gyűlésen elhatározott kórvónyezósek részben foganatosíttattak, részben foganatosítás alatt állanak ; végre, hogy Damj anich János özvegye értékes ereklyetárgyakkal gazdagította a gyűjteményeket, — az igazgató-választmány tuhomásul vette. Bálás Adám igazgató jelentést tett a gyűjtemények időközi szaporulatáról; e szerint tulnyomólag érmeket s egyóbb tárgyakat adományoztak: Klein Gusztáv, Szabó József, dr. S a i 1 e r Vilmos, Pfitzner J. ós Strauszmann D. A megközelítőleg háromezer darabból álló gyűjtemények szakonkénti csoportosítását s katalogizálását az igazgató már folyamatba tette, s e nagyszabású munkával egy pár hót alatt teljesen elkészül, ugy, hogy a katalógus az évkönyvben már megjelenhet. Fábry Géza pénztárnok az egyesület pénzügyi viszonyairól tett jelentést. Folyó évi bevétel a mult óvi 424 kor. 98 fii. maradványnyal 1234 kor. 20 fillér, kiadás 402 kor. 76 fii., jelenlegi pénzkészlet 831 kor. 44 fillér. A bevételben benfoglaltatik a vallás ós közoktatásügyi miniszternek, a fővárosi népszerű főiskolai tanfolyam elnöksége utján az egyesület által rendezett szabad-líceumi előadások segélyezésére utalványozott 230 kor., valamint a feloszlott békéscsabai nemzeti szövetség 429 kor. 22 fillér adománya. Az igazgató választmány alelnök, főtitkár és dr. K r a m m e r Nándor választmányi tagból álló bizottságot küldött ki a mult évi zárszámadások megvizsgálására, valamint a muzeumi gyűjtemények számbavételére. A mult téli idényben tartott szabad-liceumi előadások előadóinak elismeréskópen a vallás ós közoktatásügyi minisztérium által adományozott alapból előadásonként 1—l huszkoronás aranyat utalványoz tiszteletdíjul. Maros György főtitkár jelentést tesz az ó v k ö n y v-ről, mely -integy hat nyomatatott ívnyi terjedelemben magában foglalja Zsilinszky Mihály védnök s dr. It ó t h y László muzeumői'nek mult óvi közgyűlésen felolvasott nagyértókü tudományos munkáin kivül a hivatalos részben az egyesület közgyűlési s választmányi üléseinek jegyzőkönyveit s a momentóazusabb rendeleteket s jelentéseket, valamint az igazgató által elkészítendő katalógus kivonatát. Az évkönyv, melynek szerkesztésével a főtitkár bízatott meg, a közgyűlés napján fog megjelenni A közgyűlés napját az igazg.-választm. véglegesen még nem állapította meg, de előreláthatólag vagy junius 8., vagy 15-ón fog megtartatni, aszerint, amint az ez alkalomra előadókul felkórt fővárosi országos hirü szaktudósok megjelenésüket kilátásba helyezik. A közgyűlés programmja nincs még véglegesen egybeállítva; az elnökségnek azonban sikerült egyik előadóul dr. Reisz Miksa egyleti alelnököt megnyermi, aki mint műkedvelő ősrógésa a vidéken mint tekintélyes szakember ismerős. Nagyjából megállapította az igazg.-vál. a nyári régészeti ásatások programmjának körvonalait is; tudományos szempontból Szentandrás ós Öcsöd környékét fogják felkutatni, ahol az eddigi leletek kedvező eredm énynyel kecsegtetnek. Több kiseb b ügy elintézése után a gyűlés délután 6 órakor véget ér.t. i