Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-05-11 / 38. szám

jön Bécsből. Körülbelől ezer meghívót kül­dött szét az udvarmesteri hivatal; a bál a régi szertartási termekben lesz, mintán az ujak még nincsenek teljesen készen. Érdekes még a karusszel, a Mátyás korabeli lovagjátók is, melynek próbáit a Tatterszálban tartják; ide járnak ki a mágnások s mindennap tizenkét óra után végződnek a próbák, A Parkklubban is lesz bál, az Országos kaszinó bálja pedig a héten volt. Van és lesz mulatság elég, csak véletlenül fel ne használja az osztrák a mi szóles jó kedvünket a kvóta eme­lésére. A S2inházak világában nincs érdekes dolog ; a turfon a rut időjárás zavarta meg a jó kedélyhangulatot. A turfhiónák letartóztatása óta — tizenhármán voltak — kissé csökkent a bizalom egymás iránt. Még az öt forintos helyen is tartózkodók az emberek ; és nem mer senki, sem kinálni, sem ajánlkozni „mutyira". Mert hát ki tudja ? . . . A sport terén folynak a fotball ver­senyek s ezernyi ezer ember nézi végig az idétlen rugdalódzásokat. Csodálatos, hogy egy ilyen rút ós fölötte Ízléstelen, főleg pedig életveszélyes iátók el tudja ragadni a magyar közönséget. A vármegyei házipénztár mult évi zárszámadása. Az állandó választmány véleménye. Kedden tartott ülésén tárgyalta az állandó választmány a vármegye házi­pénztárának mult óvi zárszámadását, me­lyet helyesnek és okmányokkal igazoltnak talált. Bandii aner György főpónz­tárost és K 1 i m e n t Gyula alpénztárost a további felelősség alól felmenteni java­solták ; a számadások ez időszerint köz­szemlére vannak kitéve. A bevétel 263,587 kor. 60 fillér. A kiadás 262,077 kor. 55 fi llér, a maradvány tehát 1,510 kor. 05 fillér. A bevételek VI. 2. rovatában külön­féle utazásokból felmerült megtéritetlen előleg cimón 700 kor. 35 fill.; a VII. ro­vatban 1%-os pótadó cimón 677 kor. 71 fillér hátrálék ós 68 kor. 89 fillér túlfize­tés ; végül a VIII. 2. rovatban egyéb meg­téritetlen előlegek cimón 941 korona 45 fillér beszedetlen követelés mutatkozik. Az állandó választmány a vármegye alispánját ezen előlegek ós hátrálékok sürgős behaj­tása és a túlfizetéseknek a folyó évi kive­tés összegébe leendő beszámítása iránti .intézkedések megtételére felkérni véli. Összehasonlítva a számadás tételeit, a költségelőirányzat megfelelő rovataival, ki­tűnik, hogy tizenhárom rovatnál: a szolga­személyzet fizetésénél, nyomtatványokra, villamvilágitásra és petróleumra, telefon előfizetésnél, utazási költségeknél, kémény­seprésre, jégvermek megtöltésére,; hivatali helyiségek tisztántartására és különféle mesteremberek számi íjára stb., összesen 5014 kor. 54 fillér tulkiadás mutatkozik. Mig ,tizennégy rovatnál: tisztviselők stb. densógről és a csillagokról is csak annyit, hogy azok a jó Isten őrködő szemei, vilá­gító lámpácskái. Egy szál virágot ha látna ! Odaadna érte mindent, a kótszerkettőt, a bolygókat . . . Oh hogy zugnak körülötte I Forognak, bűbájos táncot járnak, hogy egyszer összezúzzák .... Csak egy szál virágot! Kitárja fáradt karjait s a szállingó havas pihók beszórják egészen hideg, fehér virággal . . . IV. „Egy szál virágot !" Kicsi mollfüggö­nyös szobában ébredt álmából a csöpp baba. Alig, hogy a világra jött, behunyta szemét s szendergett tovább. Kicsi szája mosolygott, mint meghasadt rózsabimbó, mint a minőt az imént csúsztatott ökölbe szorított apró kezecskéibe a hat kicsi testvér, lábujjhegyen, hogy valahogy fel ne költsék. És ő rrámosolygott a rózsabimbóra. És ngy mosolygott, ugy örült később a fakó kis kartonruhájának is, — a többi­ről maradt rá, azért volt fakó, ócska, de ő hálás szivvel köszöntötte érte az Istent, mint a pacsirta a maga kis mezejót. Mi szép a világ! repesett kis szive. Mi szép a fán a levél, mi szépek az apró bárány­fellegek, mi kedves egy sétáló kis Katica bogár ! Dehogy is taposta volna el. Körül­fogták heten, mert heten voltak, ugy né­zegették. Nagy volt lelkükben a szeretet fényes­sége, megláttak mindent a maga jó Isten adta szépségében, hivalgó külső ragyogás nem férkőzhetett be oda. Olyankor leen­gedték a kicsi fehér függönyöket, lelkük hófehér szárnyacskáit. Pedig heten voltak ők kis" leányok s a hozománya mindenik nek talán egy fakó kis kék ruha . . . fizetésére, szolgák ruházatára, bútorzatra és irodaszerekre, könyvkötői munkákra, tűzkár elleni biztosításra, tisztító eszközökre, közművelődési egylet házbéróre, előre nem láthatókra stb., összesen 5469 kor. 75 fillér a megtakarítás. A felsorolt tulkiadásokat az állandó választmány, tekintettel azon körülményre, hogy azok hasznos és elkerülhetlenül szük­séges cikkek beszerzésére használtattak fel ós mert a pótadó maradvány terhére kiadott 1266 kor. 57 fill. törvényhatósági bizottsá­gilag jóváhagyott célokra fizettetett ki és igy tulkiadásnak nem tekinthető, elfogadni és jóváhagyni véleményezi. A nópjellemról. Békésvármegye népei. (bd.) Bókésvármegyót tulnyomólag ma­gyar, német és tót nép lakja. A két utóbbi azonban tulajdonképpen csak névleges nem­zetiség, miután érzésben és hazaszeretetben — ritka kivétellel, — magyar. Szétszórva laknak a megye területén. Egy helyt csu­pán egy nemzetiség, másutt kettő, némely községben mind a három. És éppen az ilyen helyeken lehetséges legjobban össze­hasonlítani a fajt. Csupán futó megjegyzésekkel, de azért nem felületesen. Mert hiszen e thémáról köteteket lehetne írni ; belebocsátkozni a legmélyebb fejtegetésekbe, miután a nép­jellem oly tág tere a kutatásnak, melyen vissza lehet menni a legrégibb múltba: ma­gyarázni a mai állapotokat; előre lehet menni a következő századokba: sejteni a jövőt. Bár együtt él a három faj, mégis óriási közöttük a jellembeli különbség. Óriási és teljesen elhatároltan áll; a másik íaj jel­lemébe átcsapást alig lehet észrevenni. A magyar nép elmebeli tehetségével egy fokon áll a német. A tót utánuk kö­vetkezik ; nem lehet azonban azt mondani, hogy észbeli tehetsége a tót nópfajnak ke­vesebb volna. Ugyanannyi van : de nehe­zebb a mozdulása. A magyar rendkivül könnyen tanul ós könnyen megért mindent, de éppen olyan könnyedón nem. használja fel a tanultakírt. Eszes, a német pedig okos. Több benne a furfang, mint magyarban, s régebbi elveit, felfogását könynyen elhagyja, ha haszno­sabbra és célszerűbbre talál. A magyar nyakas. Ha belátja is elveinek tarthatat­lanságát s világos is a helytelen, esetleg kellemetlen következmény: mégis kitart mellette s nem ismeri be semmi áron, hogy lehetett volna jobban is cselekedni. A három között a tót a legkonzerva­tivebb, azután a magyar, legszabadabb elvű a német. A tót fai legnehezebben veti le ősi szokásait ós legjobban ragaszkodik nyel­véhez. Az ujat, a haladást, legnehezebben veszi be és a leghűségesebben tart ki a régi mellett. Azonkivül a legtartózkodóbb. A magyar hamarabb lép összeköttetésbe a némettel, mint a tóttal. A német inkább a magyarral, a tót pedig inkább a némettel, ha már ez elkeveredós elkerülhetetlen. Vi­lágosan és határozottan látjuk ezt a há­zasságoknál. Igen ritkán fordul elő, hogy a tót más fajba házasodna ; tót legény majdnem ki­vétel nélkül tót leányt vesz feleségül. A magyar is hasonló állásponton áll, kissé szabadabban; leggyakoribb a vegyes há­zasság a németnél. A legmunkásabb a tót, ha tisztán a munkát tekintjük ; legtöbbet tud keresni a német, mig a magyar, — nem dologkerülő, de — legkevesebbet dolgozik. A tót el­megy munkára, már csak azért is, hogy ne heverjen, de azzal nem igen törődik, hogy a végzett dologért, — esetleg másutt, vagy más eszközökkel — jobban fizetné­nek. A német tud e tekintetben legjobban számitani. Munkájáért annyit követel, a mennyit csak kaphat s ekkor is leggyor­sabban dolgozik, hogy minél hamarabb uj keresetforráshoz jusson. A magyar tisztán a megélhetésért dolgozik, s nem azért, hogy nagyobb jólétet szerezzen magának; a né­met erre törekszik s a tót is. A magyar megdolgozik a bérért, a német a leggyor­sabb, a tót a leglassúbb, de legalaposabb. Ebből lehet kimagyarázni, hogy min­denütt legjobb módban él a német. Utána jön a tót, mig a magyar leghátul marad a módban. Neki elég, ha kenyerét megsze­rezte, többre nem igen vágyik. A német pedig a hasznot nézi és legjobban is gya­rapodik. Nem foglalkozik tisztán a föld­műveléssel, más keresetágat is folytat: szarvasmarha, selyemtenyésztóst. És itt folyton tanul és halad. Igy például a gaz­dasági gépeket mindenütt a német használja legnagyobb arányban. A magyar, ha föld­jének jövedelme elég a megélhetésre, nem igyekszik még több földet venni. A tót is holdat-holdra szerez ; ha nincs több pénze, megelégszik egy „konopiszkó u-valjis ; a fő, hogy szaporodjon kis vagyonkája. Ha a magyarnak kertje van, ezt beveti lóheré­vel, vagy más takarmányfólével, melyet legkevesebbet kell gondozni. A német pedig gyömölcsfákat ültet, házi veteményeket tenyészt a piacra. S azt a sárgarépát, pet­rezselymet, melyet maga is termelhetne, a magyar asszony pénzért veszi meg a piacon. A magyarban legnagyobb a határozott­ság, a németben az üzleti szellem, & tót­ban a munkásság. Legelégedetlenebb a magyar, leggazdagabb a német ós legkon­zervatívabb a tót. E futó megjegyzések pedig s a követ­kezők is, arra szolgálnak, hogy mielőtt gyógyítunk : ismerjük meg a betegséget. Mert van sok társadalmi és állami gyógy­szer, mely veszélyesebb, mint a — baj. Közvédő a tagosításoknál. Szokatlan, de mindamellett igen figye­lemreméltó határozatot hozott a körös­ladányi tagositási ügyből kifolyólag a gyulai törvényszók úrbéri tanácsa Erre az a körülmény inditotta, hogy lehetőleg elejét vegye minden olyan elsietett megállapo­dásnak, mely később az érdekelttek elé­gedetlenségének szokott forrása lenni. Tapasztalati tény, hogy a tagositandó terület közbirtokossága rendszerint csak azon földterület osztályozása iránt érdek­lődik, mely tulajdonát képezi. Önös érdek­ből aztán rajta van, hogy a becslő bizott­ság azt lehetőleg magas osztályzatba so­rozza, mert ugy vélekedik, hogy ha másutt kapja is meg a tagosítás során birtokát, a mérnök ezt az övének megfelelő jóminő­sógü földből köteles kiosztani. Felszólam­lással az osztályozás ellen csak is akkor él, ha a használatában levő földterületnek egyes részei — véleménye szerint — a kel­lőnél alacsonyabb osztályba soroztattak. Arra igen ritka esetben van példa, hogy az övétől távolabb eső földterület osztályozása iránt érdeklődnék, s ha a becslés tulmagas, az ellen felszólamlással élne. A m á s földje iránt az egyszerű föld­mives rendszerint nem érdeklődik, azután tudakozódni fáradsággal is jár, hogy egyik­másik határrósz minő osztályzatba soroz­tatott. Ennek a nemtörődósnek hátrányait aztán csak akkor érzi, midőn uj birtoka ilyen tulmagasra becsült földterületből osz­tatott ki. Ilyenkor ugy találja, hogy anyagi ér­dekei rövidséget szenvedtek, mert az övénél jóval rosszabb minőségű földből nyert ki­elégítést. Elégedetlensége s panaszai jogos természetűek ugyan, azonban sem az úrbéri bizottságnak, sem a törvényszéknek nem áll módjában rajta segíteni, miután be­fejezett tények előtt állanak, melyeket meg­másítani nem lehet. Éppen azért dr. T h o 11 István úrbéri biró előterjesztést tett a törvényszék úr­béri tanácsának, hogy az összesóg ér­dekeinek megóvása céljából, bár erre különös törvényes rendelkezések nincsenek, járuljon hozzá azon javaslatához, hogy az osztályozások ellenőrzésére a tagosítás ér­dekeltség válasszon egy kiváló szakérte­lemmel ós kellő képzettséggel biró olyan érdektelen egyént, ki a becslőbizottsággal az osztályozásoknál folytonosan együtt van. S ha ugy találná, hogy valamely határ­részlet tulmagasra becsültetett, ez ellen felszólamlással élhessen. Előterjesztései az­után a többi felszólamlásokkal együtt, a felülbecslós alkalmával biráltassanak felül. Ha pedig Körősladányban ilyen egyén nem találtatnék, erre a közvódői tisztre lehetőleg a kisbirtokosok közül, — valamelyik fedhetlen jellemű, alapos tapasztalatokkal ós a határminemüsógónek megállapításánál csak bőtudássál rendelkező egyént kívánna a közbirtokossággal meg­választatni. Ez a köz védő az összesóg ér­dekeit lelkiismeretes önzetlenséggel ós leg­jobb tudásával lenne köteles megvédel­mezni, azonban ezt a jogát csakis olyan esetekben vehetné igénybe, midőn véle­ménye szerint valamely földterület tulma­gasra becsültetett. A törvényszék úrbéri tanácsa a ko­moly érveléssel előadott javaslathoz hoz­zájárult, mert belátta, hogy az egyszerű gazdálkodókból összeállított becslőbizott­ság a legjobb szándók mellett is követhet el olyan botlást, melyet — ha az jogerejü megállapodásnak elfogadtatott — a tör­vényszéknek sem áll majd módjában hely­rehozni. A közvódőül megválasztandó egyénre természetesen fokozott felelősség hárul, az ő gondosságától, lelkiismeretes ellenőrzé­sétől fog függni, hogy a közbirtokosság érdekei az egész vonalon megvódelmeztes­senek és az esetleges hibák ideiekorán helyrehozassanak. A csabai muzeum-egylet gyiilése, Békéscsabának ezen nagy tevékenységű kulturális egylet© mult szombaton délután tartotta igazgató-választmányi gyűlését. Jelenvoltak a gyűlésen V a r s á g h Béla elnöklete alatt: dr. E e i s z Miksa alelnök, Maros György főtitkár, dr. Rell Lajos titkár, Bálás Ádám igazgató, K a b o s Bálint könyvtárnok, Fábry Géza pénztárnok. Haraszti Sándor el­lenőr. A jegyzőkönyvet dr. Eell Lajos titkár vezette. Az elnök több rendbeli jelentését: nevezetesen, hogy a muzeum gyűjteményeit egy szakértő bizottság megbecsülte s ezen becslés eredményéhez képest az összes gyűj­temények tűz ellen az első magyar általá­nos biztosító társaságnál, betörés ellen a Generáli intézetnél 2 :J ezer korona erejéig biztosíttattak; továbbá, hogy a Munkácsy Mihály által asztalos-inas korában készitett rajz ós tulipános ládát, miután előzőleg e tárgyaknak a világhírű mesterhez való vo­natkozása kétségtelenül meg lett állapítva, — az elnökség megvásárolta; a mult vá­lasztmányi gyűlésen elhatározott kórvónye­zósek részben foganatosíttattak, részben foganatosítás alatt állanak ; végre, hogy Damj anich János özvegye értékes ereklyetárgyakkal gazdagította a gyűjte­ményeket, — az igazgató-választmány tu­homásul vette. Bálás Adám igazgató jelentést tett a gyűjtemények időközi szaporulatáról; e szerint tulnyomólag érmeket s egyóbb tárgyakat adományoztak: Klein Gusz­táv, Szabó József, dr. S a i 1 e r Vilmos, Pfitzner J. ós Strauszmann D. A megközelítőleg háromezer da­rabból álló gyűjtemények szakonkénti cso­portosítását s katalogizálását az igazgató már folyamatba tette, s e nagyszabású munkával egy pár hót alatt teljesen elké­szül, ugy, hogy a katalógus az évkönyv­ben már megjelenhet. Fábry Géza pénztárnok az egye­sület pénzügyi viszonyairól tett jelentést. Folyó évi bevétel a mult óvi 424 kor. 98 fii. maradványnyal 1234 kor. 20 fillér, kiadás 402 kor. 76 fii., jelenlegi pénzkész­let 831 kor. 44 fillér. A bevételben ben­foglaltatik a vallás ós közoktatásügyi mi­niszternek, a fővárosi népszerű főiskolai tanfolyam elnöksége utján az egyesület által rendezett szabad-líceumi előadások se­gélyezésére utalványozott 230 kor., vala­mint a feloszlott békéscsabai nemzeti szö­vetség 429 kor. 22 fillér adománya. Az igazgató választmány alelnök, főtitkár és dr. K r a m m e r Nándor választmányi tagból álló bizottságot küldött ki a mult évi zárszámadások megvizsgálására, vala­mint a muzeumi gyűjtemények számba­vételére. A mult téli idényben tartott sza­bad-liceumi előadások előadóinak elisme­réskópen a vallás ós közoktatásügyi mi­nisztérium által adományozott alapból elő­adásonként 1—l huszkoronás aranyat utal­ványoz tiszteletdíjul. Maros György főtitkár jelentést tesz az ó v k ö n y v-ről, mely -integy hat nyomatatott ívnyi terjedelemben magában foglalja Zsilinszky Mihály védnök s dr. It ó t h y László muzeumői'nek mult óvi közgyűlésen felolvasott nagyértókü tudo­mányos munkáin kivül a hivatalos részben az egyesület közgyűlési s választmányi üléseinek jegyzőkönyveit s a momentóazu­sabb rendeleteket s jelentéseket, valamint az igazgató által elkészítendő katalógus kivonatát. Az évkönyv, melynek szerkesz­tésével a főtitkár bízatott meg, a közgyű­lés napján fog megjelenni A közgyűlés napját az igazg.-választm. véglegesen még nem állapította meg, de előreláthatólag vagy junius 8., vagy 15-ón fog megtartatni, aszerint, amint az ez al­kalomra előadókul felkórt fővárosi országos hirü szaktudósok megjelenésüket kilátásba helyezik. A közgyűlés programmja nincs még véglegesen egybeállítva; az elnökség­nek azonban sikerült egyik előadóul dr. Reisz Miksa egyleti alelnököt megnyermi, aki mint műkedvelő ősrógésa a vidéken mint tekintélyes szakember ismerős. Nagyjából megállapította az igazg.-vál. a nyári régészeti ásatások programmjának körvonalait is; tudományos szempontból Szentandrás ós Öcsöd környékét fogják felkutatni, ahol az eddigi leletek kedvező eredm énynyel kecsegtetnek. Több kiseb b ügy elintézése után a gyűlés délután 6 órakor véget ér.t. i

Next

/
Thumbnails
Contents