Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-04-27 / 34. szám

íikor a községi szükségletek fedezése célíból kivetendő pótadót — ellenzi. Másik ok pedig az, hogy a községek iái szervezetét bár mindenki ismeri, — e abban nem ismeri ki magát senki. S ha a községi jegyzők nem dolgoznak nem teljesitik feladataikat becsvággyal, , községek haladása még kisebb lett volna. 5 tekintetbe kell vennünk még azt is, hogy i községi jegyző nem csupán a község imbere. Hogy ne emlitsünk mást, ott van iz adóügy rengeteg terjedelme, bonyolult ís roppant sokoldalúsága. Fontos állami 5s magánérdeket érint a községi adminisztráció ezen szövevényes ágazata s a községi jegyzőnek ez oldalról is erősen igénybe van véve munkássága; sőt kisebb községekben e munkálatok nagy időt rabolnak el a községi közigazgatás vezetésétől. És e mellett teladatuk a közigazgatási élet helyes irányitása. Apolniok kell a helyi önkormányzatot ós azt fejleszteni; ébren tartani a -lakosok érdeklődését a községi ügyek iránt. Támogatniok kell a község anyagi felvirágozását és ott kell lebegni szemük előtt a társadalmi kérdések lelkes felkarolásának is. Ezeknek kell lenni a jelszavaknak, mert a községi ügyek helyes ós eredményes vezetéseért első sorban ós kizárólag a községi jegyzők felelősek erkölcsileg és értelmileg. A társadalommal való tapintatos érintkezés és körülményekhez való alkalmazkodás főkellóke a jegyző sikeres munkálkodásának. A bizalmat gerjesztő bánásmód pedig a legalkalmasabb egyengetője a jegyző göröngyös utjának. Teljesen ismernie kell községét s a lakosok jellemét. Ki kell ismernie a társadalmilag kevósbbó müvelt osztály felfogását, egyem tulajdonságait és gondolkozásmódját. S ezen ismereteit kell felhasználni körültekintéssel,tapintatossággal arra, hogy a községi ügyeket s a társadalmi kérdéseket helyesen megoldhassa. Becsvágya legyen a községi jegyzőnek, hogy hozzáférjen a nép szivéhez. Tekintélyével, egyéni jellemének értékével ós megbízhatóságával szerezze meg magának a nép szeretetét és bizalmát; fejlessze a nemzeti érzést és gondolkozást. Sokoldalú és nehéz munkálkodásuk mellett mindenkor helyes érzékkel fogják fel nemzeti küldetésüket, telj esitsék hivatásukat a hazafias lelkesedós, az emberbaráti szeretet melegével. Évszázadok mulasztásait, tévedéseit ós hibáit vannak hivatva pótolni, ami nagy és nehéz feladat ugyan, de annál értékesebb erkölcsi jutalmuk, minél inkább érzik a benső megelégedést a jól teljesített munka után. Egyházmegyei közgyűlés. Mult számunkban már megemlékeztünk a békés-bánáti egyházmegye Szegeden e hó 22-ón tartott gyűléséről, mely tudósi tásunkat most kiegészitjük. Dr. Hajnal István beiktatása előtt isteni tisztelet volt az ev. ref. templomban, melyen Szabó János esperes, a köröstarcsai egyház egykori szeretett lelkésze mondott szentbeszédet. Haj n a 1 István I beiktatása után a szegedi városháza közgyűlési termébe vonultak át a gyűlés tagjai. Midőn itt Szabó János esperes elfoglalta az elnöki emelvényt, felállott Haj n a 1 István s szivből jövő, az espers érdemeit méltató beszédben adta át az esperesnek az egyházmegye nagy ezüstkoszoruiát, melynek minden levelén arany szalagon van bevésve az egyházmegye minden egyházközségének neve. A koszorún ezen felirat áll: Szabó János — kedves esperesünknek nagyrabecsülésünk, hálánk és szeretetünk jeléül. Egyházmegyei közszolgálatba lépésének 25-ik évfordulója alkalmából. A békés-bánáti egyházmegye közönsége 1877-1902. „Aki szolgál, szolgáljon, vagy hogy mindenekben dicsőíttessék az Isten." Pet. 1. 4. Az esperes meghatva fogadta a meglepő, általa nem is sejtett jubiláris emléket ós buzdító szép szavakban köszönte meg Ujabb értesülésünk alapjándr.Bodoky Zoltán orsz. képviselő, ujona.ni választott egyházmegyei jegyző nem jelent meg b gyűlésen. Nagy elfoglaltságával mentette ki magát s ezúttal nem tehette le az esküt. Kedden délben a Tisza-szállóban társas ebéd volt, melyen a közgyűlési t-. gokon kivül iSzeged kiválóbb emberei s más vallásfelekezetek több lelkésze vett részt. A köszöntök sorát Szabó esperes kezdette meg ő Felségre mondott toaszttal, melyet állva hallgattak végig. Azután lelkes felköszöntökben éltették ugy az ünnepelt esperest, valamint Széli Akos kir. közjegyzőt s az uj gondnokot Haj n a 1 Istvánt, aki szintén lendületes, tartalmas beszédet mondott, melyben az egyetértés ápolására ürítette poharát. A máso lik napon szerdán tovább tárgyalta a békés-bánáti ev. ref. egyházmegye közgyűlése a tárgysorozatba felvett ügyeket, Szabó János esperes s dr. Hajnal István gondnok elnöklete mellett, higgadt nyugalommal és bölcs tapintattal. A tárgysorozat 49 pontja között legérdekesebb az elhunyt gondnok, gróf Ráday Gedeon hagyatéki ügye volt A gróf hagyatékából az egyházmegyének 14,OUO korona jutna, azonban oly feltételhez van ez kötve, hogy akkor száll csak ez összeg az egyházmegyére, ha a Ráday-család magtalanul halna el. Az elhunyt gróf fia azonban ajánlatot tett az egyházmegyének hogy fogadjon el 3000 koronát az előbbi feltételes hagyomány megváltása fejében, a. kögyülés, tekintettel arra, hogy a 3000 koronát már most megkapván, gazdagon gyümölcsöztetheti, elfogadta az ajánlatot. A napirend letárgyalása után összeült a fegyelmi biróság ós többek között határoztak a füzesgyarmati és vésztői papválasztás ügyében is. FüzesgyarmatonKovács Károlyt választották meg lelkésznek, de a választás ellen az eljárás során elkövetett szabálytalanságok miatt több egyháztag fellebbezéssel ólt. A biróság megvizsgálta az ügyet ós megállapította a szabálytalanságok eseteit ós megsemmisítő határozatot hozott. Fellebbezést adtak be a vésztői lelkószválasztás ellen is, melyben Márk Lajos győzedelmeskedett. Ezt a fellebbezést azonban az egyházbiróság. elvetette ós a választást megerősítette. Midőn véget ért a közgyűlés, a tanácskozást dr. Hajnal István szép s tartalmas beszéddel rekesztette be, megköszönve a tagok érdeklődését s buzgó munkálkodását. A kétnapos közgyűlés befejezte után a vidékről jött tagok hazautaztak. Békés megyéből jelen voltak a gyűlésen : H a j n a 1 István dr gondnok Békésről. Gyoma: Garzó Gyula. Doboz: Szabó Mihály. Gyulavári: Bay József. Füzesyyarmat: Vörös Zsigmond, Fejér László, Csák János, Gyári András. Körösladány: Tóth József. Öcsöd: Oláh A ntal, Tóth László Szentandrás : Darabos Sándor. Sámson: Somogyi Lajos. Gyula: Domby Lajos. Szeghalom: Tócsy József, Tury Sándor, Kovács Gyula, Nyitrai István, Arató Lajos. K ö r ö s t a r c s a : ifj. Szabó János, Varga Antal, Petneházy Ferenc, Petneházy Imre, Nagy Sándor. A esabai luxuslóvásár. A bókésmegyei gazdasági egyesület kezdeményezése folytán csütörtökön meg volt az első csabai luxuslóvásár. Az egyesület is s maguk a gazdák is odaadással karolták fel az eszmét s igy volt lehetséges, hogy a vevőközönség a legpompásabb és legváltozatosabb anyagban gyönyörködhetett. A felhajtás rendkívül nagy voit, mely a legszebben bemutatta Bókósvármegye s a szomszédos vármegyék lóállományát. Az eladást tekintve kisebb a siker, a minek azonban megvan a maga oka. Kettő is. Egyrészt számtalan katonai használatra alkalmas lovat hoztak s katonai lóvásár nem volt, másrészt pedig az eladók rendkívül magasra tartották áraikat. Egész délelőtt kocsi, kocsi után robogott kifelé a vásártérre, ahol számtalan csoportba verődve álltak a vevők ós eladók. Mozgás volt mindenfelé ; a vásártér elején állott fel a vásárbizottság; itt helyeztetett el a lólevól-kezelö közegek sátra. Valamivel beljebb a hideg büffé. A felhajtás reggel hat órakor kezdődött meg. A lovakat B aj c sy Gusztáv ós P á p ay Ödön községi állatorvosok vizsgálták meg s alig győzték a munkát. Hivatalosan 970 lovat jelentettek be, azonban a felhajtás meghaladta jóval az ezret. A vásártéren már ki volt jelölve a hely, hogy hol állanak a fogatok, a nyers lovak, a mének. A rendet husz rendőr és tiz tűz történetét egy kíméletlen durva vonással keresztül húzta, aki nem igért neked dalban örök üdvösséget, hanem adott a szivedért háromezer nyir?égi holdat, közepén egy zsindely tetejű kastély lyal Először ugy égették ujjaim hegyét azok a konvencionális névjegy kártyák. De azután lelohadt a hirtelen fellobbant láng a szivemben. Beláttam, hogy okosan cselekedtél. Jól tetted, hogy a légvárakat felcserélted egy, — habár ósdi kastélylyal is, — amelynek, ha rozzant tetőzetén be is csorog néha az eső, mégis csak a te nevedre van eltelekkönyvezve, mig arra a szivárványhidra, a mely után az én álmodó lelkem szalad, nincs a földnek olyan uzsorása, aki egyetlen krajcárnyi kölcsönt is adjon. II. Egykor . . . valamikor régen, te mondtad nekem, hogy valamire való ember a figyelmet nemcsak megköszöni, hanem viszonozni is szokta. Akkor mondtad ezt, mikor a mama zsurján fagylaltot loptál ki a gyermekszobába és én nem akartam ezt a figyelmet azzal viszonozni, hogy felmászom kertetekben a körtefára gyümölcsöt csenni a számotokra. Csodálatosképen most sok idők multán újra visszacseng ez a mondásod a fülembe. Lám, te milyen figyelmes vagy hozzám, gondoltál rám még az oltár lépcsőjénél is, elkülted számomra a mi szerelmünk gyászjelentését is. Illő dolog, bogy köszönetet mondjak azért neked pár sorban. Tartozom ezzel a múltnak, a mely ott kezdődik, hogy én a te iskolakönyveid közé oda loptam a magyar nyelvtanomat s az igeragozásnál azt a vezórigét: szeretlek, veres irónnal aláhúztam, sőt felkiáltó-jelt is raktam utána egynehányat. Erre te az édes apád kártyái közül elcsented a töknyolcast s kivágtag róla azt a figurát, a hol Teli Vilmos a csolnakban átölelve tartja a feleségót, vagy a kedvesót. Az oknyomozó történet aligha fogja kideríteni kétséget kizárólag, hogy milyen minőségben szerepel melletce az az asszony.) Te azután a kivágott kártyafigurát odaragasztottad megáztatott kenyérbéllel a nyelvtan hátulsó tiszta lapjára, veres tintával odafirkantva fölibe az én nevemet, meg a tiédet. Milyen szerelmi vallomás?! Hogy megrázta valami titokzatosan édes érzés egész valómat, hányszor csókoltam meg a nevedet, a melyet belevágtam az iskolapadba s a mely cselekedetért év végén harminc krajcárokat kellett fizetnem a könyörtelen szivü pedelusnak. Az is igaz azonban, hogy az Erzsi, a kiről az a hír volt elterjedve, hogy a vadászkáplárjának verestintával irja a leveleket s akit épen ezen a réven a tintás üveg jogtalanul való eltulajdonításával vádoltak, igen háládatlan módon elárult téged. De te megtudtad őrizni titkodat, tagadtad a bűnös cselekedetet ón érettem s elszenvedted azt az embertelenséget is, hogy bezártak a kerti pavillonba, hol százszor le kellett volna irnod azt a hazug közmondást : Ki mit vet, ugy arat. Hanem nem egyedül irtad le, mert én keresztül másztam a kerítésen s fölkerestelek fogságodban. Csupa könyes volt a két búzavirág szinü szemed. Te csókra nyugtottad a kezedet, én meg lecsókoltam a könyeket a szempilládról. Azután megkérdeztem, hogy miért sírtál. Te pedig szived egész keserűségével nyilatkoztattad ki, hogy meguntad az életedet, mert dél óta nem ettél semmit. Olyan keservesen sirva fakadtál pedig erre újra, hogy ón nem parancsolhattam tovább előtörő könnyeimnek. De azután megszólalt a lelkemben egy hang Ha férfi vagy, légy férfi. Kijelentettem, hogy átsegitlek a keri- j tósen a szomszéd gyümölcsösébe. Ezt az indítványomat azonban te viszszautasitottad egy kuálynő megszégyenítő mozdulattal s abbeli nézetednek adtál kifejezést, hogy meglopni legfeljebb csak a saját szülőinket, hozzánktartozókat szabad, de semmi esetre sem idegen embereket, mert akkor már bünt követünk el. Ez a kijelentésed hatott. Hazaszaladtam az édes anyám konyhapénzót (tudtam ám, hogy hol rejtegeti) megvámoltam. A fényes hatosokat azután beváltottam süteményre ós szivarkára. Azután hozzád siettem s miután fejedelmileg meguzsonáztunk, leírtuk a büntetésből rád kiszabott leckét közösen . . . Később évek multán, mikor egyszer előhozakodtam ezzel a történettel, pirulással bizonyítottad, hogy nincs szándékodban a multat megtagadni. Hagytad ínég azt is, hogy csókkal halmozzam el a kezedet s csak akkor rettentél meg, mikor biztosítottalak arról, hogy ajkadat is megfogom egyszer csókolni. Könnyek között jelentetted ki, hogyha én ezt a kvalifikálatlan vakmerőséget meg merném tenni, akkor te engemet nyomorult embernek iogsz tartani ós nagyon, de nagyon meggyülölsz. Hanem mikor mégis megcselekedtem ezt a merényletet s ott pihegtél a karjaim közt, nem gyűlöltél meg, sőt édesnek szólítottál s az első csókért vivott küzdelemben kibomlott nyakkendőmet is megkötötted szépen. Azután . . . ? ! ? ! III. Válnunk kellett. En kergettem a szerencsémet. De elébb megfogadtuk, hogy várni fogunk egymásra. Te voltál azután az első, aki belefáradtál a várakozásba . . . De jól van igy ! Váljunk hát örökre. A te számodra ott van a jövő, nekem nem marad már más hátra, mint a mult. De jól vigyázz ! Nehogy jöjjön idő, mikor szívesen cserélnél velem. Azt a multat az ón lelkem nem adná oda a te jövendődért soha. oltó tartotta fenn s hatósági közbelépésre egyáltalán nem volt szükség. Nyolc órára már min den ló a helyén állott, a fogatok területén is megkezdődött az élónsóg. De vevő alig j elentkezett. Dél felé megindult a vásár s kissé lanyha menetben tartott délután 4 óráig, mikor a lovakat elvezették a vásár területéről. A vásár előtti ós vásár utáni napot is számítva, körülbelől 200 ló talált vevőre. Mint fentebb is irtuk, katonai lóvásár nem volt. A gazdasági egyesület későn kapta az engedélyt s igy későn folyamodhatott a földmivelésügyi miniszterhez katonai lóvásárért. Pedig a felhajtott lovak között igen sok volt katonai használatra való s ezeket magánember természetesen nem vette. A másik oka a vásár lanyhaságának a gazdákban rejlik. Az árakat annyira felsrófolták, hogy a vevő az ár hallatára még alkudni sem kezdett. A legmagasabb ár, amit egy pár lóért fizettek 1900 korona volt, a legalacsonyabb ár 800 korona. Az anyag általában véve kiváló ós gyönyörű volt. Bókósvármegye majdnem minden községe képviselve volt a felhajtásban, nemkülönben az összes szomszédos vármegyék. Az uradalmak felhajtása igen szép volt. Wen ckheim Frigyes (Kígyós, Békés) uradalma 23 lóval vett részt a vásáron. Felhajtottak még A 1 m á s s y Dénes és Imre gróf (Kótegyháza ós Pusztaszenttamás), Wenckheim Géza és Dénes gróf (Gerla ós Doboz), Blankenstein Pál (Tarosa), Kárász Imre (Szeghalom), Pírét Lajos báró (Sámson), U e b e rr a c k e r Fridolin báró (Csabacsüd) gyönyörű lovakat A szomszédos megyékből : K o r b u 1 y (Arad) négy szép lóval s azonkirül egy igen magas 18 markos hintós lóval. L o v a s s y Ferenc, M a r k ovits £*.ntal és Olasz Elemér Biharmegyóből. Utóbbi egy amerikai ügetőt hozott. Herzfelder 6 lóval Szolnokmegyóből Feltűnő négyes fogatot mutatott be a békési uradalom ; nagyon szép négy sárgát D ó r c z y Péter (Kondoros), A leggyorsabb járású ló Wenckheim Dénes pej, amerikai ügetője volt, melyet háromezer koronára tartottak. Ehhez hasonló sebességgel csak A l m á s s y Dénes gróf két kis szürkéje ós Wenckheim Károly gróf két sötótpej jukkerje ment. G e i s z t Gáspár négy ügetője is feltűnt. A vásári bizottság: B e 1 i c z e y Géza elnök, S e i 1 e r Elek, P f e i f f e r István, R e i s z Simon ós Áchim János tagok szorgalmas buzgósággal munkálkodtak. előző napon számtalan tudakozódás vette igénybe P f e i f f e r István titkár szorgalmát, majd a lovak megérkezésekor istállókról s takarmányról kellett gondoskodnia. Az egyesület körülbelől 300 lónak szerzett istállót. A többivel gazdáik a közelebbi tanyákon vagy ismerősöknél tartózkodtak. A bizottság munkássága nélkül igen sok elmaradt volna a sikerből. Az első vásár után reménységgel lehet várni a következőket, A gazdaközönség bemutatta az értékes lóanyagot s jövőre bizonyára lesz katonai lóvásár is ós nagyobb vevőközönség is. Az állami tisztviselők fizetés rendezése. Az igazságügyi hivatalnokok által kezdeményezett mozgalom sikerre vezetett, amennyiben a pónzügyminister törvényjavaslatot dolgozott ki az állami tisztviselők anyagi helyzetének javítása tárgyában. Ezt a törvényjavaslatot Lukács László a közel napokban fogja a képviselőházhoz benyújtani. A javaslat fő alapelvéül ki van mondva a Xl-ik fizetési osztály eltörlése s igy a kis hivatalnokok kezdő fizetése 1600 koronában állapittatik meg. Ezzel a rendelkezéssel a pénzügyminiszter azt az anomáliát kívánja megszüntetni, hogy amig az ugyanazon rangosztályba levő osztrák tisztviselők magasabb javadalmazásban részesültek, addig a magyar állam alkalmazottjainak kezdő fizetés© az osztrák hivatalszolgákóval volt egyenlő. a törvényjavaslat szerint a XI—VIII. fizetési osztályba sorozott tisztviselők fizetésének rendezése 3 óv alatt, mig a többi kategóriákba tartozó magasabb rangú hivatalnokoké 7 óv alatt lesz a költségvetésben keresztülvive. Az általános fizetésrendezéstől függetlenül, az igazságügyminiszter saját tárcája keretében szintén nagyobb összeget vett fel hivatalnokai javadalmazásának emelésére. A többlet tulnyomólag a kezelő hivatalnokok anyagi helyzetének javítására lesz fordítva, miután az összes igazságügyi alkalmazottak között ezek vannak a legmostohább helyzetben. A miniszter elismeréssel kivánt adózni azokkal a tisztviselőkkel szemben, kik az előléptetésre való kilátás nélkül a bírósági adminisztráció legnehezebb feladatát végezik.