Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-04-24 / 33. szám

teljesen be lehessen látni a politika kulisszái mögé és a legbensőbb tervezgetések még nem kerültek napvilágra. Egyházmegyei közgyűlés. Hajnal István beiktatása. Kedden délelőtt kezdte meg Szegeden a békésbánáti ev. ref egyházmegye a közgyűlését. Az egyházmegye minden községéből jelentek meg kiküldöttek. Megyénkből Békésről Kecskeméti Ferenc képviselő, lelkész és Mucsi János ideiglenes gondnok. Köröstarcsáról Szabó János lelkész és Petneházy Ferenc jegyző. Gyuláról Dombi Lajos lelkész és Bo doky Zoltán. E közgyűlés, melyen Szabó János esperes elnökölt, össze volt kötve az elhunyt gróf Ráday Gedeon helyére megválasztott dr. Hajnal István egyházmegyei gondnok beigtatásával; azonkívül B od o k y Zoltán egyházmegyei jegyző is most tette le esküjét. Ü. beiktatási aktus az ev. ref. templomban a reggeli istentisztelet után, a közgyűlést megelőzőleg folyt le. AZ elnök megnyitó beszédében megható ós magasztaló emlékbeszóddel móltattá a veszteséget, mely Tisza Kálmán halálával érte a ref. egyházat, továbbá megemlékezett gróf Ráday haláláról, AZ egyház gyászát, veszteségét jegyzőkönyvbe iktatták. Ezután hirdette ki az uj gondnok, dr. Hajnal István megválasztását, akit melegen üdvözölt. Az uj gondnok nagyszabású beszédében megemlékezett . elődeiről és többek közt ezeket mondta: — A mi egyházunkat nem kell félteni semmiféle hatalomtól. Kisebb bajoktól csak az erőtlenek rettennek vissza. Vannak ugyan emberei a sötétségnek és viszályszitásnak, akik másnak hitbeli meggyőződését kigúnyolják és kárt tenni iparkodnak. Ezekkel megküzdeni nehéz, de gyönyörűség. A kálvinista egyház boldogulását megakadályozni nem lehet, mert az igazság hatalmán épül a mi egyházunk. Ha ez a hatalom eszményi kozekkel kezeltetik, megvédi nemcsak egyházunkat, hanem hazánkat és annak alkotmányát is. AB 1848: XX. t.-c. gzószerint való végrehajtását nem kivánja, de kivánja, hogy az állam szükségeinknek megfelelően az eddiginél sokkal nagyobb mérvben segélyezze az egyházat az önkormányzat sérelme nélkül. Beszélt még a népnevelósről, a tanitókról stb. A tüntető tetszéssel fogadott beszéd után a gyülekezet átment a városi széképületbe és ennek közgyűlési termében, a közgyűlés megnyilta előtt megható jubileumi ünneplés folyt le. Az egyházmegye nevében az egész közgyűlés ünnepelte Szabó János esperest és Széli Akos szegedi közjegyzőt, azon alkalomból, hogy az egyházmegyét mint annak esperesse ós jegyzője 25 év óta szolgálják. Szabó 1 c s k a Mihály, a kitűnő költő lelkész készítette elő az egyházmegyében ezt a kettős jubileumot. Dr. Haj n a 1 István gondnok remek méltató és üdvözlő beszéde keretében a jubiláns Szabó Jánosnak gyönyörű ezüst koszorút nyújtottak át az egyházmegye közönsége nevében. Nagyhatású, mélyen megkapó beszédben köszönte meg a nagy titokban előkészített ovációt a jubiláns. Ezután S z e r e m 1 e y Sámuel esperes Széli Ákost üdvözölte szivből mondott magasztaló beszéddel. Gyuitóan hatásos hazafiságtól lángoló beszéddel felelt a jubiláns, akinek aranytollat nyújtottak át. A községi gyámpénztárak költségei. Csabai küldöttség a miniszternél. Több ízben volt már szó e lapok hasábjain, hogy a belügyminiszter, a vármegyebeli községek folyó évi kölcsógvetéseinek bemutatása alkalmából a gyámpónztárak tartásával járó-költségeknek a gyámpénztári tartalékalapok jövedelméből való fedezésétől a jóvóhagyást megtagadta. Hasonló elbánásban részesült Békéscsaba községe is, amelyet a miniszter e rideg elhatározása legsúlyosabban érint; mert az önálló gyámpónztáron kivül önálló községi árvaszéket — egyedül álló ilyen intézményt az országban —is tart fenn, amelynek költségei mintegy 8QÜÜ korona fedezetet igényelnek. Az érdekeikben súlyosan érintett községek a vármegye törvényhatósági bizottságához folyamodtak közbenjárásért ; a vármegyei törvényhatósági bizottság indokolt felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, a maga részéről is kérvén a községek méltányos, s a hosszú gyakorlat folytán jogos kívánságának kedvező elintézését. Mert igaz ugyan, hogy a 7 éven felüli elhagyatott gyermekek eltartásáról szóló törvény a gyámpénztávi tartalékalapok jövedelmét jelöli meg olyan forrásul, amelyből ezek eltartásának költségei fedezendők; de ezen aránylag csekély költséget a községek a közpénztár terhére vállalták el s igy az árvapénztárak tartalékalapjának jövedelme e cimen lekötöttnek nem tekinthető. S miután az 1877. évi árvaügyi' törvényt illető szakasza megadja a lehetőségét annak, hogy az önálló gyámpénztár tartásával járó költségek, belügyminiszteri jóváhagyás mellett a tartalékalapok jövedelméből fedeztessenek, de meg 25 éves hosszú gyakorlat a tanúbizonyság amellett, hogy e tartalékalapok jövedelmei e költségek viselése mellett is évről-évre gyarapodnak, s igy jövedelmezőségük csorbát nem szenved s miután kizárólag a gyámoltak és gondnokoltak érdekéből létesült ezen intézmények adminisztrációnális költségeinek fedezésével a gyámpónztári tartalékalapok kötelességszerű hivatást teljesítenek, lehetetlen a községeket arra kötelezni, hogy amúgy is erősen megterhelt költségvetéseiket a gyámpénztárak tartásával járó költséggel még jobban megcerheljék. Békéscsaba község ez ügyben a mult héten küldöttséggel járult a balügyminiszter elé, a küldöttség tigjai voltak: Zsíros András biró, Korosy László főjegyző, Maros György h. főjegyző, gorombaságot, a mit én nyaklevessel fogok viszonozni. Csalódtam. Mielőtt goromba lett volna, egy hatalmas nyakleves rakott tüzet az arcomon. — Uram! ón már élveztem rendkívül sokféle nyaklevest, de raég ilyet soha. Az egész tejút előttem hömpölygött tőle, miriád csillagaival s a fülem ugy zúgott, minjtha a nagytemplom orgonájával rendeztek volna benne próba-hangversenyt. Szóval a lovagiasság szabályai szerint kiutalt pof volt. — Kurucok hej ! rikkantott Ócskái, mire valamennyi körénk gyülekezett s kezdetét vette a csete-pató. Dákók csattogásába elfojtott káromkodás keveredett. Ittott hallható volt a kuruc csatakiáltás „Abcug", mire a labancok hadirivalgása „Hinaus mit 'dam bagage !" adta meg a választ. Ócskái feje három dákóütéstől vérzett, nekem egy hatalmas csapás érte az ajkamat. Három fogamat nyeltem le részint az ütés, részt az ijedtség következtébne. Hanem azért küzdöttünk tovább. Egyszer csak azon vettük magánkat észre, hogy a főváros gárdistái törnek ránk teljes felszereléssel A mellükön csillogó pléhtáblák láttára visszavonulót fujtunk s ki ajtón, ki ablakon át iparkodott a tiszta levegőre. A java csak másnap következett. Még a tegnapi ütés helyét borogattam, mikor két jól fésült ur keresett fel, hogy a szemüveges nevében elégtételt kérjenek. Nem is rossz ; én kapom a nyaklevesf s ő akar elégtételt. Dehát mindegy, ha már benne vagyok, ezt is elszenvedem a hazáért. Megneveztem segédeimet, s kértem őket, hogy lehetőleg még aznap délután intézzük el az ügyet. Megigérték, sőt meg is tartották ! Délután eljött hozzám Ócskái, meg Kaczór, a segédeim, s hajtattunk a laktanyába. Útközben a körülményekről kérdezősködtem, — Mi lesz ? .. . Kard, bandage nélkül imerülés, szúrás engedve I—felelt Kaczór. ' — No hát akkor nekem lüttek ! sóhajtotta. Lüttek fenét, hisz kard lesz. Mindegy, akkor karddal lüttek. Szamár vagy — határozta el Kaczór. Ráhagytam, mit kössek bele, azért, hogy még egy párbajom legyen. A kaszárnyáig egy szót sem szóltam. Ellenfelem segédeivel s az orvossal már várták reánk. Kaczór azt mondta, hogy vetkezzek le. Sóhajtva kezdtem kifüzni a cipőimet. —- Mit csinálsz? — Vetkezem ! — Szamár ! a kabát, mellény, ing le, többi marad. Felhúztam cipőm, ós levetettem a kabátomat, meg a másik két darabot. A feltételeket nem is hallottam, kezembe adták a kardot, ugy fogtam, mint egy sonkacopákot. El voltam keseredve, a halál gondolata gyötört; aztán hogy szembe álltunk, összezavarodott előttem - minden. Egy gyermekkori imádság járt az eszemben folyvást : Lecsukódik már a szemem, de a tied nyitva Atyám ! — R ijta —hangzott Kaczér szava. Lecsukódik már a szemem — mondtam magamban, de nem mondhattam végig. Egy hatalmas lapos vágás érte a fülemet. De a tied is csukva atyáin — variáltam félhangosan az imádságot. Jaj!... orditottam, mert a másik fülemet csapta meg a szemüveges. A teremtésit, ha ez igy folytatja, ugy körülvágja a fülemet, mint egy rattlerkutyáófc. Elöntött az epe. Behunytam szemem s egy irtózatos mészáros vágással csaptam be a szemüvegesnek. A segédek állj kiálltására s a kardok le-fel verésére tértem magamhoz. A szemüvegest már locsolták. A bal vállától le jobb fele egy hatalmas vörös vonal mutatta, hol hatolt bele a beretva éles kard. Mikor a vért megláttam, émelyegni kezdett a gyomrom, egyet fordult velem a világ ós ájulva estem össze. Ez idő óta hivnak Oroszlánszívű Jakabnak. Sailer Gyula intéző, Szeberónyi Lajos, Rosenthal Ignác ós M e d ov a r s z k i András községi képviselők. A küldöttség a község terjedelmes memorandumát átnyújtotta Széli Ignác államtitkárnak s tisztelgett Kaffka László miniszteri tanácsos előtt is s mindkét helyen biztosították a küldöttséget, hogy a kórós lehetőleg kedvezően fog elintéztetni. A esabai tejszövetkezet. A megalakulás. Amire Csaba gazdaközönsóge régóta várakozott, immár létrejött. A bókésmegyei gazdasági egylet közreműködése mellett Csabán megalakult a tejszövetkezet, mely intézménynek, mint máshol való fejlődéséből látjuk, meg van a jövője. Hasznát fejtegetni teljesen felesleges. Megérti azt már mindenki, hogy ily intézmény alakulása a gazdákra ui és jövedelmező keresetforrást teremt, eltekintve attól, hogy több alkalmazottnak ad kenyeret s mindenesetre a tehéntenyésztésre is nagy befolyással van. A megalakult tejszövetkezet rövid időn belől, legkésőbb május 15-ikén megkezdi működését. Örömmel lehet üdvözölni a vállalatot, mely hivatva van az elmondottakon kivül, egyrészt a belterjesebb gazdálkodást hathatósan előmozdítani, másrészt minden egyes kisgazdának módot nyújtani,hogy tejfeleslegét mindenkor értékesíthesse ; a nagyközönségnek pedig alkalma lesz arra, hogy minden időben tisztán kezelt s kifogástalan tej, tej'szin, vaj stb. szükségletét biztos helyről — jutányos ár mellett — fedezhesse. Kisgazdáink ez idő szerint még nem karolták fel kellőképen ezen részökről csak előnnyel járó üdvös vállalatot, de hisszük, hogy rövid idő alatt — jól fel fogott saját érdekükben, — tömegesen fognak a részvényesek sorába állani. Eddig már 140 tehenet jegyeztek a gazdák; a kamuti ós gerlai uradalom is megígérte belépését a fölösleges tejjel. Az értékesítés, amennyire lehet, tej alakjában történik a szövetkezetből helybelieknek ; a fölöslegből vajat gyártanak s azt is helyben értékesitik. Amennyiben ez itthon elfogyasztható nem lenne, a többi szövetkezet példájára külföldre adják el, mire nézve a kormány utján nyer a szövetkezet vevőt. A lefölözött tejet helyben 6 fillérrel értékesíti s esetleg adja vissza azon gazdának, aki ebbeli igényét fenntartja. Elhatározta a szövetkezet igazgatósága azt is, hogy megkeresi a gazdasági egyletet az iránt, hogy hozzon a dunántúlról tejelő fajta teheneket s azzal lássa el a gazdákat, akik ez iránt megkeresik. Biztos tudomásunk van róla, hogy az egylet ezt szívesen meg is teszi s módot nyújt a gazdáknak tejelőtehenek előnyös beszerzésére. Eddig bejelentés történt 27 drb telién szükségletre. A szövetkezet a gazdasági egylet házában lesz elhelyezve, hol a helyiség erre a célra már majdnem készen van, az átalakítási munkálatokat szombatig befejezik. A tejszövetkezet igazgatóságának elnöke : id. Vidovszky Károly. Tagok : dr. Zsilinszky Endre, Beliczey Géza, Pfeiffer István, Sukk Dezső, ifj. Vidovszky Károly, Kocziszky Mátyás, Bakos Mátyás, Hrabo vszky János, Zsíros ^xndrás, Z a h o r á n Pál, Botyánszky Szabó János, A o h i m János, Vrbovszky András. Az igazgatóság már a berendezésre nézve is intézkedett. A Fehér Miklósféle gépgyár részvénytársasággal kötötték meg a szerződést, mely cég a berendezést 6200 koronáért vállalta el s a szükséges eszközöket és gépeket május elsején már szállítani fogja. Észrevételek. zx „Békósmegyei Közlöny" legutóbbi folyó hó 20-ki vasárnapi számiban „Közgyűlés Csabán" cim alatt a csütörtökön tartott községi közgyűlésről oly tendenciózus cikket közöl rám vonatkozólag, melyet a t. olvasó közönség tájékozása szempontjából észrevétel nélkül nem hagyhatok. Szeretem a tiszta levegőt ós az igazságot. Az általam idézett cikk következő tételei ellen akarom megtenni észrevételeimet: „A kézbesítések rendezést igénylő ügye alkalmat adott olyan kifakadásokra, melynek éle a csabai tisztviselők munkássága ellen irányult, nyilvánosan megvádolták Cs;.ba község tisztviselőinek karát, hogy teendőinek ellátásában nem eléggé pontos, a hivatalos órák betartása körül kényekedve szerint jár el, s ezért naponkint elintézésre váró teendőkben kellő eredményt nem tud felmutatni, „kávéházba ülnek" stb. Ezekre egyszerűen az a megjegyzésem, hogy mindezeket nem mondtam; lehet hogy mások talán mondták, de én azt nem hallottam, nem tudom ; — de azt tudom, hogy mikor azon kijelentésem után, hogy vannak egyesek, kik a hivatalos kiírt órát nem tartják be — az elnöklő biró ur telem fordulva, hangos szóval mondta: „Igaz, hogy vannak egyesek, kik később jönnek és előbb mennek el, de az nem nagybaj". .. erre én nyomatékosan újólag kifejeztem, hogy ezt nem tartom helyesnek, hogy egyesek a hivatalos órát sem tartják be. Ez ellen nem is tiltakozott senki, hanem csak olyauok ellen, amit ón nem mondtam. a községi tisztviselők nimbusából egy levélkét sem volt szándékom leszakítani. Tudom ón azt jól s tudja a község lakossága is, hogy Csaba nagyközség tisztviselőkara ügybuzgó, kötelességtudó, munkás tisztviselőkből áll, akik nemcsak a hivatalos órákon belül, hanem azonkívül is iparkodnak kötelességeiknek minden tekin tetben eleget tenni; de kérdem, hogy eshetik az a pontos tisztviselőnek, mikor látja, hogy egyesek még a hivatalos órát sem tartják be? A kötelességtudó munkás tisztviselőt az én felszólalásom legkevósbbé sem érinthette, sőt éppen ellenkezőleg. Megnevezni kíméletből nem akartam s nem ís fogom. Csabán megtudják külömböztetni a konkolyt a tiszta magtól s ha ón mint gazda a tiszta búzámat elviszem őrlés végett a malomba — akármilyen nagy malom lehet az —- megnézem és megvizsgálom, hogy előttem nem-e valami gazos, szemetes mag lett ott őrölve — mert félnem kell, nehogy az ón tiszta búzámból származó lisztemet elrontsa, bepiszkolj Még vannak az általam idézett cikkelyben egyes olyan pontok, melyekre megtehetném észrevételeimet, de hát meggyőződésem szerint ezt is elégnek tartom. S azon kijelentésem után, hogy e lapok hasábjain sem kedvem, sem időm nincs irkálni, maradtam a tek. Szerkesztőség alázatos szolgája Szalay József. A közgyűlésről szóló tudósításunkat gyorsírói feljegyzések nyomán közöltük ; e jegyzetek még ma is megvannak s ezeket bármikor bárkinek rendelkezésére bocsájthatjuk. Ezek a feljegyzések amellett tanúskodnak, hogy tudósításunk a történeti hűség szempontjából kifogás alá nem esik; épen azért annak minden sorát kénytelenek vagyunk fenntartani. Szerkesztőség:. Az adókivető bizottságok ülései. a harmadosztályú kereseti adó-kivetőbizottságok üléseit a gyulai pónzügyigazgatóság az egész vármegyére nézve kitűzte adóhivatali kerületek szerint. Néhol már megkezdődtek a tárgyalások, melyeken eldől az adó nagysága, amiért legjobban panaszkodunk. Fontos hivatása van az adókivető bizottságoknak, két irányban is. Egy oldalról az állam érdekeiről nem szabad megfeledkezniük, másrészt pedig a mai sanyarú viszonyok között az állampolgárok, az „adóalanyok" érdekeit is figyelembe kell venniök. Jó akarattal, igazsággal ós méltányossággal meg lehet oldani a feladatot, ugy az állam, mint az adózók megelégedésére. És ezt reméljük is az adókivető bizottságoktól. A harmadosztályú kereseti adó tárgyalások délelőtt 9 órakor kezdődnek ós csak a délelőtt folyamán tartatnak, az egyes foglalkozási ágak tárgyalási napjaira nézve minden községben a községházán kifüggesztett kimutatások nyújtanak tájékoztatást. A békési adóhivatal területére nézve kincstári előadó Nóvák Antal pénzügyigazgatósági számellenőr. A tárgyalási napok : Köröstar csa április 28—80, Mezőberény május 2—-6, Békés május 9—22-ig. A szeghalmi adóhivatal területére : Vésztő április 21 —25, Füzesgyarmat ápr. 28—30, Körösladány május 2-5, Szeghalom május 9—12. Kincstári előadó Lampenfeld Lajos pénzügyigazgatósági segédtitkár. A szarvasi adózókat illetőleg a tárgyalások május hó 7, 9, 10, 13 —17 ig és 20-ikán folynak le. A csabai adóhivatal területén szintén megkezdődtek már a tárgyalások. Endrőd községre nézve ápril 21—28-ig folynak ; Gyoma: ápril 30—május 5-ig. Békéscsaba községre nézve pedig május 6—23-ikáig tartanak a tárgyalások. ÚJDONSÁGOK, — A csabai luxus-lóvásár. Ma, csütör* tökön reggel 8 órakor veszi kezdetét a vásártéren a luxus-lóvásár, melynek sikere, a bejelentéseket tekintve, már kétségtelenné vált. A vásárt az érsekujvárinak mintájára rendezte a gazdasági egyesület ügybuzgó