Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-04-20 / 32. szám

lősségnélküli dijnok hatáskörébeutalta. Nem hisszük, hogy az elöljáróság, épen felelőssége érzetében, a képviselőtestület ezen rideg elhatározása ellen jogorvoslattal ne éljen. Feltűnést keltő volt azonban azon körülmény, hogy a kézbesítések rendezést igénylő ügye alkalmat adott olyan kifakadásokra, melyeknek éle a csabai tisztviselők munkássága ellen irányult; nyilvánosan megvádolták Csaba község tisztviselőikarát, hogy teendőinek ellátásában nem eléggé lelkiismeretes, nem eléggé pontos, a hivatalos órák betartása körül kényekedve szerint jár el, s ezért a naponkint elintézésre váró teendőkben kellő eredményt nem tud felmutatni. Nyilvános volt a támadás, bár érthető volt a Békésmegyei Közlönyre való célzás, melyben az ügy szellőztetése mellőztetni kéretett ; épen azért nem zárkózhatunk el e kérdésben a beszámolás kötelezettsége alól. Békéscsaba község tisztviselőkara munkabíró, és munkát szerető fiatal erőkből áll, akiknek nemes ambícióját képezi, hogy munkásságukat, képességeiket a község javára értékesítsék. Csak figyelemmel kell kisérnünk a község utolsó 10—15 esztendei előrehaladást : az elvitázhatlan tények minden szónál hangosabban dicsérnek. A község ügykezelésének menetét, s ennek során az egyes tisztviselők egyéni tevékenységét a felsőhatóságok minden évben több alkalommal megvizsgálják ; s ezen vizsgálatok eredménye Csaba adminisztrációjának magas nivóját, mintaszerüséget konstatálta. Hogy lehet akkor ezt a tisztviselői kart olyan vádakkal illetni, melyek a tényekben ily eklatáns cáfolatot nyernek ? Mi jól ismerjük ezt a tisztviselői kart ; elmondhatjuk róla, hogy a dologtalan, renyhe, lelkiismeretlen tiszttársat maga körében meg nem türi; s ha akad olyan, akinek lelkiismeretes munkája ellen kifogás emelhető, — 70—80 alkalmazott között elvétve ilyen is akad, — az elöljáróság haladéktalan intézkedést tesz a megtorlásra. Hogy pedig akad olyan tisztviselő is, aki hivatalos teendőin kivül más uton is tehetségétől függő hasznos szolgálatot akar teljesíteni a köznek, ez bizonyára hibául fel nem róvható. xv Bókésmegyei Köilönynek a vita során lett felemlítése arra enged következtetni, hogy a községi jegyző — szerkesztőnek ez irányú munkássága az a bizonyos szálka, mely némely aggódónak lelkét kétségekkel tölti be. Nos hát szolgáljon megnyugtatásul annak nyilvános kijelentése, hogy a községi jegyző a szerkesztői teendőket hivatalos órán kivül, tulnyomólag éjszakai időben teljesiti ; s hogy még ez sem foglalja el teljesen közmunkásságra szánt idejét, bizonyítja azon körülmény, hogy a muzeum egylet ügyeinek, az arad-békési ág. ev. egyházmegye számvevői teendőinek ellátására s a szinügyi bizottságon kivül még egy egész sereg közintézet ügyeinek intézésére jut idő, Hogy mikor és mennyit pihen, az azután az ő gondja ! * Részletes tudósításunk a gyűlés lefolyásáról a következő: Az adóbehajtásról, pénztárak vizsgálatáról, kórház és szegényház s a népmozgalomról szóló jelentések után Wlassics Gyula és Zsilinszky Mihály díszpolgárok köszönőlevelét örvendetes tudomásul vette a közgyűlés s nekik a disz polgári oklevelet monstre-küldöttség fogja átnyújtani. Fábry Károly központi választmányi tag eskütétele után tudomásul szolgált, hogy a miniszter Erzsébethelyen önálló gyógyszertár felállítását engedélyezte s enmek jogát T ö r s Kálmánnak adományozta. Igy Erzsébethelyen fiókgyógyszertár nem lehet ós dr. V a s Vilmos sem tarthat kézi gyógyszertárt. T ö r s Kálmán két év alatt köteles felállítani az önálló gyógyszertárt. A csabai luxuslóvásár engedélyezését szintén tudomásul vették. Az orosházi tanonc otthon javára nem szavazott meg segélyt a közgyűlés, miután a csabai továbbképző tanfolyam szintén tanoncotthon felállításával terveztetett. Az alföldi első gazdasági vasúttal kötendő, lapunk más helyén ismertetett szerződés tárgyalásánál Kocziszky Mihály képviselő felszólalt, nem lenne-e jobb, ahelyett hogy a vasút Békésre a makadám ut mellett megy, az irányt Dobozmegyeren vezetni keresztül, miután arra számos gazda lakik s különben sincs értelme, hogy két közlekedési ut párhuzamosan haladjon egy másik községbe. Indítványát elfogadásra ajánlja. Szalay József pártoló hozzászólása és Áchim Gusztáv községi mérnök szavai után elhatározta a közgyűlés, hogy a szerződést elfogadja, és utasítja az elöljáróságot, hogy intézzen kérdést a vasúttársasághoz, nem lenne-e helyesebb, ha a vasút irányt a berényi uton Dobozmegyer érintésével menne Békésre. A csabai nőképzőtársulati alapítványokat s tagsági hátralékokat, a kiküldött bizottság jelentése alapján törölték; a Rudolf-főgimnázium mult évi számadását és az ez évi költségvetését tudomásul vették. A községi kézbesítési ügyek tárgyalásánál Maros György h. elsőjegyző ismerteti a tanács javaslatát, mely szerint a kézbesítendő ügydarabok nagy száma miatt — évenként 80 ezer, — egy uj írnoki állás rendszeresítése, valamint egy negyedik kézbesitőszolga alkalmazása volna szükséges. Az uj tisztviselő a kézbesítési ügyeket teljesen vezetné azonkívül mint községi kiadó is működne. Fizetése ezer korona lenne: kéri a tanács javaslatának elfogadását, mert e csekéiy megterheltetéssel szemben, nagy előny származna a kézbesítési ügyekre nézve. Szalay József nem tartja helyesnek azt, hogy uj állásokat kreáljanak. Szerinte arra szükség nincs; a terhek ugy is mindig nagyobbodnak. Rosenthal Ignác uj állás kreálását nem tartja szükségesnek, de uj munkaerő alkalmazását igen. Ne rendszeresítsenek kiadói állást, hanem alkalmazzanak egy dijnokot. Maros György ui'ra hangsúlyozza a kérdés fontosságát, ineiy a község adminisztrációjára van nagy kihatással. Szalay József újból felszólal. Egy kijelentést akar tenni, amely már régóta nyomja a szivét Ha olyan sok a teendő, hogy uj állást kell rendszeresíteni, hát dolgozzanak a tisztviselők. De, úgymond, bocsánat a kijelentésért, már régen tapasztalom, hogy nem dolgoznak ugy, ahogy kellene. Nem tartják be a hivatalos órákat, inkább a kávéházban ülnek. Ezt nem lehet eldisputálni. Hiszen már annyian lesznek, hogy el se férnek az épületben ós külön községházát kell épiteni a hivatalnokok számára. Ha sok munka van, tessék dolgozni ós pontosan betartani a hivatalos órákat. Nem ugy mondja szavait, hogy azok tulkerüljenek a k ö *gyülés terem falain s a nyilvánosság elé jussanak... Kiáltások: De igen . . . Kell . . . Szalay: Vagyhogyéppen aBékésmegyeíKözlönyben megjel enj enek, (De szükséges, hadd olvassák.) a melyik lap különben ugy is rángat engem, de hát az nem baj — hanem nézetének csupán itt akar kifejezést adni. Nem akar személyeskedni, sem sértegetni, de vannak, kik nem tartják be a hivatalos órákat . . . — Kit-azok ? Nevezze meg őket! zúgott a felkiáltásokban. Szalay : Itt nem nevezem meg, hanem ha tetszik, négyszemközt megmondom. A nagy izgatottságban Maros György helyettes első jegyző emelkedett szólásra Szalaynak valami neheztelése lehet a községi tisztviselőkre, hogy ilyen kifejezésekre ragadtatta magát. Minden tisztviselő pontosan és helyesen elvégzi a dolgát. Matatja e körülményt az, hogy a felettes hatóság mindig és mindenkor teljesen meg volt elégedve a tisztviselői kar működésének eredményével, ez pedig erre nézve a legilletékesebb biró. De nemcsak a felettes hatóság ismeri ezt el, hanem a nagyközönség is. Sőt minden öndicséret nélkül mondhatja, hogy az összes vármegyei községek közül Békéscsaba adminisztrációja a legelsőbb rendű. Nem tudja mi oka lehet Szalaynak arra, hogy a tisztviselői kart a képviselőtestület előtt igy megbecstelenítő Különben az igaztalan vádakat a leghatározottabban visszautasítja. Rosenthal Ignác újból elfogadásra ajánlja indítványát, hogy az állást ideiglenesen töltsék be s csupán még egy kózbesitőszolgát alkalmazzanak. — Meglehet, hogy olyanok, kik Szalay nézetét a magukénak is vallják, vannak a városban, de nem hiszi, hogy sokan. Tapasztalata szerint a tisztikar pontosan teljesíti kötelességót ós büszkék lehetünk rájuk, mert Csaba e tekintetben a megyében az első helyen áll. A. közgyűlés felállással való szavazás után Rosenthal Ignác indítványát fogadta el. Áchim L. András a Zöldfánál törtónt építési szerencsétlenség ügyében interpellál. Megnézi e a mérnök az építési állványokat, mielőtt az építést megkezdenék? Ez eljárást rendszeresíteni kívánja. Áchim mérnök kijelenti, hogy megszokta vizsgálni az állvánj'okat, de mindegyiket megnézni, a nagyszámú építkezés miatt, lehetetlen. Ezután 208 korona községi adót s kisebb összegű ebadót törültek. Az alföldi gazdasági vasút igazgatóságához a közgyűlés az elöljáróság javaslatára átiratot intéz, hogy nem volna e helyes a Géza megállóhelytől Tótkomlósig vezető szárnyvonalat építeni. Az esküdtbirósági tagok összeírására kiküldeók dr. F á y Samut ós dr. Sailer Vilmost. Tudomásul vették a halászati jog bérbeadását, kisebb területek haszonbérbe adását; elhatározták, hogy Erzsebethelyen fásitani fognak s kiegészítik az ottani orvosi lakot. Kisebb jelentőségű házeladási ügyek tárgyalása után beválasztották a községi iskolaszékbe Donner Lajost; K e sj á r Bélának egy havi szabadságot adtak; elintéztek hét lakositási kérvényt s megszavaztak Korén Mihály községi cselédnek 100 korona jutalmat. Végül Bors Mihálynak az, Arany kakas vendéglő bérlőjének megtagadták a záróra meghosszabbítást. A békés—vésztői motoros yasut. A szerződés ismertetése. Az alföldi első gazdasági vasút, Békéscsaba községgel kötendő vasútépítési szerződését beterjesztette az elöljárósághoz s azt a csütörtöki képviselőtestületi közgyűlés tárgyalta. A szerződés főképpen a község területéből elfoglalandó közúti részek s a földmunkához szükséges területek díjtalan átengedéséről szól. Kiterjed ezenkívül még az uttestek igénybe vételének, használatának és fenntartásának módozataira, megállapítani kivánja még egyéb jogviszonyok rendezését, a rendőri intézkedéseket s a szállítási tarifának szabályozását is. S miután a többi községekkel kötendő szerződések is e minta szerint köttetnek meg, érdekesnek tartjuk a szerződés ismertetését. Ha a 0 76 m. nyomtávú, egy vágányu vasút létesül, a község díjmentesen átengedi a vasút-társas ágnak az engedély időtartamára a pálya és hozzátartozói által elfoglalandó utcák ós terek területét, melyeken a vasút tartozik a kövezetet vagy kavícsolást a vágányok lerakása után ismét helyreállítani s azután is fenntartani. A vágányok között s azoktól jobbra, balra terjedő 50 cm. terület burkolására a község adja ingyen az anyagot, AZ utcatisztitást, az utcai locsolást, a község teljesiti, valamint a seprést is. A. havat, azonban a vasút szállítja el, nemcsak a vágányokról, hanem az utcák területéről, annyiszor, ahányszor a község kívánja. megáldott férfiú, ki minden izében katona s mint ilyen nyers, a finom szokásokat nem ismeri, nevelője a harcmező volt. E katonai nyerseség kölcsönöz egyéniségének olyan mázt, mely az őszinte, nyilt szívű Othellora a hűség ós becsületesség benyomását teszi. Jágo, a kígyó ravaszsága és biztosságával fonja körül szánandó áldozatát s matematikai pontossággal készíti a gerjedő mérget Othello számára, hatását figyeli s gondosan számítgatja, „A becsületes Jágó !

u sokszor nevezi igy Othello zászlótartóját, igy nevezi és annak is hiszi egész meggyőződése szerint. Mily könnyű ilyen formán Jágo helyzete ! Othello készpénzül fogadja minden habozás nélkül Jágo hazug szavait. Az álnok zászlótartó eleinte tartózkodó s igen sokat sejtető beszédére Othello lelkében először kinos feszültséget idéz elő, majd igyekezete, melylyel a féltékenység kísérteiét eltávolítani igyekszik, tulajdonkópen csak erőteljesebben felidézi azt Othello becsületes lelkében ; aki bár küzd a gyanú ellen, látjuk, hogy e küzdelem szánalmas vergődése a sebzett léleknek, mely már vérzik, de bevallani még nem akarja. Ezt bizonyítják rövid, szaggatott és izgatott válaszok, moiyeket Jágonak ád s majd a háborgó kedély kitörése Jágo távozása után: i Jobb; b*Ka lei. c pincék gőziben, Mint annak, akit szeretek, szivében Más birjon egy zugot ! A képzelet csapongása megkezdődik s a fönségesen nyugodt elemek fékeiket lerázzák s őrületes rohamra készülnek. Előbb a fájdalom, majd a megsértett őnérzst felháborodása, a harag váltakoznak lelkében, mig végre a düh paroxismusának tetőpontján keserveinek okozójára, Jágora veti magát s megdönthetlen bizonyítékot kór. Jágo, ki a talajt inogni érzi maga alatt, szorosabbra húzza a hálót Othello körül s bizonyítékul a Cassio álmát s a nála látott nászi kendőt dobja oda a már gondolkodni nem tudó s dühében tomboló mórnak. Jágo aljas hazugsága nem tévesztette célját s a lavina megindul szörnyű, romboló útjára. Cassio megöletését Jágora bízza sDesdemona halálos ítéletét kimondta. A negyedik felvonásban Othello vastermészetét a lélek kinjai physikailag is kimerítették, artikulálatlan hörgósek s fölkiáltások között összeesik. Midőn magához tér, képzelete megszűnt csapongani, ereje, kedélye tompult zsibbadtságba esik s Jágo most már kénye-kedve szerint vezeti a rettentő úton, mely az ötödik felvonás szörnyű tragikumában éri el végpontját. Othello magát a végzet végrehajtójának tekinti s tettében a megsértett igazság ós jog isteni megtorlását látja. Bensőleg feloszlott állapotban lép ama szobába, ahol a gondviselés nevében az ítéletet végrehajtani van hivatva, t*. tomboló szenvedély hullámai elsimultak s a gyilkosság határozott megórlelődóse következtében megtört lelke mélyére fordultak. Megfojtja Desdemonát, de a következő pillanatban a lelki borzalom velőtrázó iájában tör ki: »Oh szörnyű óra 1 Elviselhetetlen ! Mért nincs most nap és holdfogyatkozás, Hogy iszonyodva szétnyílnék a föld!" Megtört fizikai erejét csak azért szedi még egyszer pillanatra össze, hogy Desdemona ártatlanságának kiderülése után a legborzasztóbb perceket, az önelitólést átélje, melynek eredménye öngyilkossága, az ő jellemének természetes kifolyása. Számára boldogság a halál, mert egyedül Desdemonájával, haldokló ajkán a kiengesztelődós és megnyugvás szól: „Megcsókolám Mielőtt megölelém. Még föltalálom, S magam megölve, csókban van halálom 1" Otóves király. Irta: Marton Manó. A tündöklő bíboros termeken végig nevetett a szelíd márciusi verőfény, s a komor boltivek freskóin napsugarak koszorúzták a hadverő félistenek homlokát. A palota kevély ormáról zászló, himbálódzott alá, s amint a lobogó selyme úszott a napfényben, bizar árnyakat rajzolt át a királynő tükör ablakán. fejedelmi aszszony, kinek kékes-fekete hajában a negyvenedik esztendő első ezüst szálai csillámlottak, a fehér teremben ült udvari dámái között, akik hízelgő alázattal hódoltak a szépségnek. A szomszéd teremben ragyogó katonai móltóságok gyülekezete zsongott. Gárdisták, poroszlók, lakájok sürögtek minden szögleten. A kigyúlt arcokon valami láz hagyott nyomot, aminek pedig ebben a levegőben nem szabad látszania. A selymes udvari asszonyok akárhogy is szerették volna titkolni, elárulták ideges türelmetlenségüket, az urak is feszengve, izgatottan tekingettek a vén álló órára, melynek mutatója röpülni látszott. Csak a királynő volt nyugodt s szertartásos mosolya is nyugalmat parancsolt. A történelmi pillanat veszedelmesen váratott magára. A sok poroszló egymás sarkát tiporta a hir hozásban. Már a zászlós urak mind megérkeztek, a diplomátok fényes serege is ott tarkállott a trónteremben. Csak a király késik még, az ifjú fejedelem, akit Isten végtelen kegyelméből születése ötödik évfordulóján köszönt rajongó nemzete. A palota udvarán perregnek a dobok, s a kürtök ünneplően riadnak, amint egy-egy fényes méltóság lába éri a palota küszöbét. A türelmetlenséget mind nehezebb titkolni. Mindjárt, mindjárt! A jóságos király nem feledkezik meg az uralkodó udvariasságáról. Csak a toalettel van még kis vesződsége borbélynak, dadának. Az utolsó ecsetvonások. De mindjárt, mindjárt. Aztán a király nyugtalanul is töltötte az ójet, ami nem ritkaság az uralkodók életében. Az anyakirálynő visszavonul a király termeibe. A kamarás, aki csoda, hogy össze nem roskad a töméntelen aranysujtás alatt, ceremóniásan tárja szót az ajtó fehér szárnyait: — A felség ! A termeken halk zsibongás fut keresztül. A király, akinek vállára bíboros selyem-palást borul, megjelen az ajtóban. Edes, bodros, szőke kis feje idegesen reszket. Amint a királynővel a termek során áthalad, bájosan biccent jobbra-balra a fejével. Utánuk a főhadsegéd lépked méltóságosan. Zordon nézésétől megfagy a vér. A palota udvarán megharsan a himnusz. .A. rézinstrumentumok visszhangosan recsegnek a vár ősi falai között. Katonai kommandó szava pattog. Az erkólyszobába, amint a király odaér, tisztán fölhallatszik a félig nyitott ablakon a lópatkó csattogása, ahogy a huszár-svadrony igazodik. A király könyörögve néz az anyjára: — Köszönteni akarom a katonáimat! Előbb, mindenek előtt a katonákat óhajtja látni a felséges ur, akinek alakja bájosan tűnik föl a cifra gárdisták közt az erkélyen. Egyszerre villant meg a rengeteg fegyver az enyhe verőben, amit a katonaság tisztelgett. — Nagyon jó volt, meg vagyok elégedve — integet le mosolyogva a király. Végesvégig a termeken ünneplő éljenzés vihara zug eléje. Fölpattannak a trónterem ajtai, s a főpapok, nemesek tündöklő díszben sorakoznak a királyi szók körül. Az udvarmester kezén fogva vezeti .el a trón emelvényére a fejedelmet ós az anyakirálynét. A felség térdére teszi a kalpagját ós sápadtan, reszkető szempillákkal néz szót a lelkes sokaság soraiban, AZ óljen még mindig zsong, mikor előre lép a