Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-03-13 / 21. szám

Fővárosi levél. - Az uj országház. A pompa és munka. A nyugalom. Budapest, márc. 12. Sok szó esett a napokban a magyar törvényhozás uj palotájáról. Eddig csak magasztalni hallottuk, mint Budapest építészeti csudáját, most ugyancsak kiszidták. Mint látványosságot magasztalták eddig, mint bizonyos célra szolgáló épületet szidták most. Ugy látszik, a magasztalóknak és szitkozódóknak egyaránt igazuk van. Mert az az épület csakugyan látványosság és csakugyan nem felel meg a céljának. Ha az lett volna a célja, hogy Budapest luxusépületéül szolgáljon, fényesen bevált volna. Ennyi pompával, ennyi pazar fénnyel ma már csakugyan nem ópitenek sehol. Az ilyeu méretű épületekre ma már nincs szükség ós — amint a jelen esetben is — nehezen illeszthetők be egy város keretébe. A brüsszeli törvénykezési palotát szintén a városon kivül egy dombra épitették, igy szorítottak számára helyet; már a mi parlamentünknek, mert a város közepén épült, nem tudtak kellő környezetet adni. Most a parlament csak a Duna közepéről érvényesül, az igaz, hogy innen hatalmasan. A Dunafrontról a palota valóban bámulatos alkotás ; az ópitószeti poézis megnyilatkozása ez a front, mely fölér akár a bécsi városház frontjával, találkozván ezzel a gótikában is. Egyéb frontja azonban nincs az épületnek ; oldalfrontjai keskenyek, mert csak kis részét teszik ki az épület generális átmetszetének. Mellső frontja, a város felé eső arcvonal talán hatalmas volna, ha legalább a Yáci-körutról lehetne látni az arcvonalat, a homlokzaton olyan nagy a kiszökellés, -- mely kizárólag a lépcsőházért készült — hogy a kót szárnyrészt a mai Országház-térről látni egyálta Ián nem lehet. Mindezek dacára is kétségtelen, hogy ez az épület kivülről egy nagy épitészeti talentum munkája, mely sok merészséggel ós még több tudással lett megalkotva. Belölről szemkápráztató egy épület, az kétségtelen. Hogy gazdagságával nyomasztó, az is bizonyos. Elvégre a törvényhozás nemcsak pompázásórt van, hanem munkáért is. Szinte profanizálni fogja a munka ezt a palotát. Ide csak ünnepelni szabadna jönni, dolgozni ilyen aranynyal s márványnyal ékes csarnokokban szinte leheteilen. Erre se gondolt az alkotó mester. Mert ha gondolt volna, az épület jellegóvó a közvetlenséget s nem az elvont fényt és pompát tette volna. S a mi fő, kényelmessé, nagygyá, tágassá tette volna gondolkozás nélkül odalépett Szemerjainéhoz, meghajtotta magát előtte ós azt mondta neki tiszteletteljes, őszinte hangon. — Asszonyom, rendelkezzék itt ezentúl is mindennel ugy, — amint rendelkezett eddig. n. kölcsönt akkor fizetik vissza, mikor majd lehet. á. méltóságos asszonynak teli lett a szeme könnyel s kérőleg, esdeklőleg nézett a leányára. — Nos, Adrienne ? — Gyerünk innen anyám ! — válaszolt a leány s büszkén, hátraszegett fejjel, viszsza sem tekintve, távozott a lakásból. Hl. Az idő és élet mostohasága megemészt mindent, haragot, gyűlölséget, barátságot ós szerelmet, de az emlékezetet megölni nem tudja, arra nem képes. Szemerjai Adriennek is csak ez maradott meg akkorára, mikor évek múlva hazakerült a fővárosból, ahol eltemette először az anyját, az öreg méltóságos aszszonyt, azután a büszkeségét, becsületét, végül a szépségét, hogy most, mikor szülővárosának közkórházában fekszik az ágyon ugy néz ki, mint egy összetört báb, egy viharrongálta rom. Hanem gondolkozni még tud, Barla Pistára visszaemlékezni még képes, sőt azt is tudja, hogy ennek az embernek elégtétellel tartozik. Kikéreti, kihivatja magához a kórházba s mikor az erős ember megáll az ágya mellett, akkor végig mutat magán, halovány, beesett arcán, csapzott fürtéin s rekedt, fájdalmas hangon mondja: — Látja ? . . . Ugy-e megbűnhődtem nagyon ? — s azzal ismét visszahanyatlik párnái közé. Es nem ereszti el Barla Pista kezét, hanem a szivéhez szorítja, erősen, görcsösen, sokáig, amig elszenderedik__s__örök álomra hajlik a feje. | a törvényhozási munka termeit. Egy törvényhozási teremnek intimnek kell lennie s ilyeneknek kell a környező mellókkelyisógeknek is lenniök. Minden lehet ebben a palotában, de intimitás nincs benne. Mindenütt arany, márvány és szobrok fogják környékezni az embereket, feszengeni fognak s kényelmetlenül érzik magukat. Az kétségtelen, hogy nehéz lesz belemelegedni e márványtól hideg csarnokokba. Hát még a közönség is milyen nehezen fogja megszokni, hogy icipicit lát is a honatyákból, de a közönséget a honatyák nem látják majd, mert ugy el van bujtatva e termekben a közönség a márványt alak mögé, hogy belőle az első sort is alig lehet látni. Ma egészen népszerű szórakozás a parlamentbe járni ; a közönség nemcsak olvassa, de hallja is az alkotmányos életet s a törvényhozók ki vannak téve a közönség birálatának. Ezentúl tényleg csak diszépületnek fogja ismerni a közönség a parlamentet, mert csak ülésen kivül fog odajárni csodájára az épületnek. Az épület tartalma — a parlament ülései — iránt elveszti a közönség az érdeklődést. Ma még talán lehet segiteni mindezen, talán mód nyilik rá, hogy a közönségnek s a hirlapiróknak is hely jusson a parlamentben. Egy milliót talán még fel fog ez emészteni, de most már mindegy. Harmincöt millió mellett már csak elbirjuk a harminchatodikat. Hétfőn udvari ebéd volt a királynál, melyen megjelent harminchat magyar ur. Az ebédet követő cercle alkalmával a király több vendégéhez intézett kórdóseket. S egy mondása fővárosszerte általános feltűnést keltett és sok irányú kombinációkra adott alkalmat. C z o r d a Bodog nyugalmazott kúriai másodelnökkel beszélt a felség. — Ön nyugalomban van ? — Igenis felség ! :— Magam is szeretnék már nyugalomba menni, mondta a király. Az ebédről jövő képviselők révén a különböző politikai körökben csakhamar elterjedt a király kijelentése s mindenfelé nagy érdeklődéssel tárgyalták az bsetet. általános a vélemény, hogy a király minden mélyebb jelentőség ós szándékosság nélkül tette a fenebbi nyilatkozatot s trónját, melyet két ország szereteLe vesz körűi, még évek hosszú során át megtartja. A király különben most hosszabb ideig fog Budapesten maradni, egészen a nagyhétig. A miniszterváltozás után, mikor H or á n s z k y került Hegedűs helyére, nagyon belejöttünk a miniszteri lemondásokba. Igy Fej érváry honvédelmi miniszter lemondását hiresztelte néhány fővárosi lap; azon megjegyzéssel, hogy Fej érváry nem akar Horánsz ky kollégája lenni. A hiresztelós azonban nem felel meg a valóságnak s illetékes helyről meg is lett cáfolva. Éppen igy nem hiteles a hir, hogy az orosz cár Budapestre jön , sőt megtörténhetik, hogy éppen a mi királyunk tesz látogatást Pétervárott. A közigazgatási bizottságból. A márciusi ülés. — márc. 10. Hétfő. Az ég borongós egy kicsikét, a szürkülő fellegeken nem tud átragyogni a napsugár. Az eső is mintha esni akarna, de nem tud hozzá kezdeni; egy-két csepp hull a nedves földre csupán. Mig a siető bizottsági tagok elérik a vármegyeház épületét, illetlenül ráncigálja felső kabátjaikat a kósza szól. Furcsa is az időjárás. Olyan kiszámithatatlau, mint az asszony, mondja egyik bizottsági tag. A kisterem pedig rendben van. Tiszta ivpapirok, tárgysorozatok és — hamutartók pihennek az asztalon. Jobban esik az ügyeket ugy intézni, ha füstfelhők szállnak a zöld asztal felett. Már kilenc óra előtt számosan vannak a teremben s megindul a diskurálás. Időjárás . . . közigazgatás ós a nem régen lezajlott gyomai választás felett cserélik az eszméket. Nemsokára belép a főispán, csend lesz és kezdődik az ülés. Dr. B o d o k y Zoltán felolvassa az alispáni jelentést. Semmi különös nem fordult elő. A személybiztonságot három esetben, Gyulán ós Csabán támadták meg. Baleset három volt; öngyilkosságot hat egyén- követett el. Lopás 18 fordult elő, a büntető eljárást mindegyikben megindították s néhány kivételével be is fejezték. Tűz négy esetben volt, leginkább gondatlanságból keletkezett. A tavaszi szántás megkezdődött, az őszi vetés eredménye ezideig kedvező. A munkások nagy része elszegődött, különösen a csabai ós gyomai járásban. A gyámpénztárakat mindenütt megvizsgálták. A jelentós tudomásul szolgált, valamint az is, hogy Berzeviczy Gyula lugosi állami anyakönyvi felügyelőt a szabadkai kerületbe helyezte át a miniszter. Köröstarcsa község kérelmét, melyben a szociális mozgalmakra való tekintettel állandó csendőrőrsöt óhajt, pártoló'ag terjesztik fel a belügyminiszterhez. Az évi jelentós. Ezek után megkezdték a bizottság hatalmas évi jelentésének tárgyalását, melyet a bizottsági tagok előre megkaptak. Dr. Zsilinszky Endre felszólalt

: mindjárt a miniszterelnökség ügyosztálya körébe vágó jelentós második pontjához. E pontban az egyleti s gyülekezési jog törvényes szabályozását, a cselédtörvény megfelelő módosítását ós a progreszsziv adó behozatalával, az egyenes adótörvények gyökeres reformját kéri a közigazgatási bizottság. Zsilinszky Endre elmondja, hogy a munkás ós cselódsegély pénztárba való beiratkozás milyen nehezen terjed. A munkások csekély része biztosítja magát s igy az intézmény nem éri el célját. Ennek okát abban látja, hogy a beiratkozás nem kötelező Vegyék fel a jelentésbe azon kérelmet is, hogy a törvényhozás mondja ki a kötelező beiratkozást, azonkívül terjessze ki a biztosítást a rokkantakra is. Fábry alispán elvben osztja Zsilinszky Endre nézetét, a. munkás biztosítás kitűnő szociális reform, de ha kötelezővé tesszük, az állam óriási r egterheltetésóvel jár. A kötelező munkás biztosítás kérdését nem lehet könnyen elintézni. Ehhez óriási tanulmányok szükségesek ; Németországban tiz évi tanulmány után alkották meg a törvényt. Inkább

4 fel kellene hivni a kormányt, hogy egyelőre tanulmányozza a kórdóst. Lukács György főispán, elnök szerint a rokkantak biztosítása is igen fontos. Ugy kell felterjeszteni e jelentést, hogy a munkás biztosítás a mai rendszerében nem tud kellően érvényesülni B o d o k y Zoltán ós Zsilinszky Endre szavai után ez értelemben fogadták el az indítványt. Z linszky István stiláris módosításokat ajánl, Hajnal bizottsági tag pedig néhány ellentétre mutat rá, melyeket kijavítanak. A töldmivelósi miniszter ügykörónéi Zsi linszky Endre, az állatbetegségeknél történő zárlat helytelen voltára mutat rá Ilyen esetekben nem volna szükséges a község egész határát elzárni, mely legtöbb esetben igen nagy kiterjedésű. Sokkal jobb volna, ha az állatbetegség fellépte esetén csupán azt a határrószt zárnák el, melyben a betegség pusztít. Fábry alispán elmondja, hogy e kórdósben, mely néha csakugyan visszás állapotokat szül, már terjedelmes feliratot intézett a miniszterhez. De segíteni nem lehet a dolgon, mert a zárlati intézkedések e formája nemzetkőzi egyezményeken alapul. Egészségügy. Dr. Z ö 1 d y főorvos szerint a vármegye egészségügye kedvező, járványos betegség van, de nem általánosan, nem nagy mórtékben ós enyhe lefolyással. A kórház ügyeivel foglalkozik ; bejelenti a szervezendő uj állásokat s fizetésemeléseket, melyekkel már a törvényhatósági bizottság is foglalkozott. Az átlagos napi beteg létszám 527 körül mozog. Mütót 485 esetben volt. Bejelenti még a főorvos, hogy a kórház óvi jelentése, melyben minden adat pontosan fel lesz véve, nemsokára könyvalakban meg fog jelenni. Pénzügy. Tizennyolc községben törültek 9 —1403 korona behajthatatlanná vált útadót; egyrészét megfelelő napi közmunkára változtatták át. Megyeri Péter mezőberényi lakos fegyverbirsága behajthatatlan lóvén, le kell a bírságot ülnie. Demkó Mihály 'gyulai lakosra fegyveradót vetettek ki, amely ellen fellebbezéssel élt. írásában a főindok félig-meddig versben volt elmondva: „Fegyverem, mint ócska vas, vadászatra nem alkalmas". A hatóság azonban kiderítette, hogy igen is alkalmas s igy fellebbezése csütörtököt mondott. Törültek még néhány adóhátrálókot. Tanügy. E e z e y Szilviusz tanfelügyelő előadja, hogy a mult hónapban 23 tantermet látogatott meg. Orosházán részt vett a polgári iskolai tanítók körének gyűlésén; előterjesztésére a közoktatásügyi miniszter a magyar nyelv oktatásáért, mint már megírtuk, száz-száz koronával jutalmazta Kovacsics Pál csabai ós Nyemetz János mezőberényi tanítót. A bizottság jóváhagyta Sylvester Lajos dobozmegyeri tanitó és Kardos Emília kétegyházi óvónő megválasztását. A szeghalmi ev. ref. iskolai alapról bemutatja a főszolgabiró jelentésót, mely szerint az iskolai alap jövedelme apadt. Az ujkigyósi tanítók panaszt adtak be, hogy a községben Varga János okleveles tanitó zugiskolát állított fel s a szülők egy része oda járatja gyermekét. A bizottság elhatározta, hogy ez iskolát be fogja záratni. Schrőder Istvánná gyulai óvónő felebbezett a felügyelő bizottság határozatának egy kitétele ellen, mely határozattal engedély nélkül való távozásáért megintették. A tanfelügyelő hosszasan ismerteti az ügyet s indítványozza, hogy a megintósen kivül fegyelmit is indítsanak az óvónő ellen. Fábry alispán, B o d o k y Zoltán, Keller Imre, L a d i c s György s végül Lukács György főispán, elnök hozzászólása után elhatározta a bizottság,. hogy a megintést helyben hagyják, de a törülni kért kifejezést eltávolítják a határozatból s a fegyelmit sem indítják meg az óvónő ellen. R e z e y Szilviusz rögtön bejelentette, hogy e határozatot megfelebbezi. Főügyészi előadások. Ambrus Sándor, orosházi járási főszolgabírói ellen D r u c k e r Simon panaszt emelt, hogy a főszolgabiró egy tűzeset alkalmával nem adta ki részére az ártatlansági bizonyítványt. Panasza elutasittatott s igy a közigazgatási bizottsághoz felebbezett, mely hasonlóképpen járt el. S z e n y ó r i József gádorosi lakos bálát rendezett a járda-alap javára s tiszta jövedelemképen 30 koronát adott át az elöljáróságnak. Az elöljáróság pedig a számadások alapján még 22 korona kifizetésére kötelezte. S z e n y ó r i József ez ellen felebbezett, de a bizottság elutasította. Elintéztek még néhány kisebb cseléd, mezőrendőri, betegápolási ügyet és építkezési ügyben beadott felebbezést. Az árvaszéki elnök jelentést tett a gyulai, a csabai s a megyei árvaszék februári állapotáról, a kir. ügyész a törvényszéki fogházról. * Az ülésen jelen voltak dr. Lukács György elnöklete alatt: dr. Fábry Sándor, dr. Bodoky Zoltán, dr. Zöldy Géza, Jantsovits Péter, Haviár Lajos, dr. Liszy Viktor, Rezey Szilviusz, dr. Zöldy János, Zlinszky István, Csák György, dr. Hajnal István, Ladics György, dr. Zsilinszky Endre, Rosenthal Ignác, Varságh Béla, Keller Imre. A csabai építő iparos továbbképző. A tanfolyam első vizsgája. Az épitő-iparosok csabai továbbképző tanfolyama kedden délelőtt tartotta első vizsgáját. Alig néhány hónap előtt nyitották meg nagy ünnepséggel, a miniszteri kiküldött és Zsilinszky Mihály államtitkár jelenlétében az intézetet s tegnapelőtt hallhattuk az első és minden tekintetben eredményes vizsgát. az előadók teljesen megfeleltek kötelességeiknek, felfogták hivatásukat, amit bizonyít a vizsga fényes eredménye. Egyszerű iparos tanulók beszéltek a különböző építészeti stílusukról, magyarázták ós rajzolták a ion, dór, korinthusi oszlopokat stb. Az intézet felállításakor is örömmel üdvözölte mindenki a tervet, amely íme, elérte a célját. Nem tekinthetjük teljesen ós tökéletesen bevégzett iskolának a továbbképző tanfolyamot, hogy kikerült hallgatóinak már tanulni nem kellene. Kezdeményező lépés az iparoktatás magasabb színvonalának a terén, amely irányító elvként szolgálhat, miután teljesen bevált. Megadja hallgatóinak, ezúttal az építőiparosoknak, az elkerülhetetlenül szükséges előképzettséget, mely nélkül alig boldogulhatnak az életben. Minden pályán, minden téren manapság a tudás a tényező, üizért nem tudnak boldogulni a régi iparosok, kik csekély tudások szük körében mozognak s nem sajátították el a fejlődő ipar ujabb ós ujabb vívmányait. Ez is oka nálunk a kisipar lassú fejlődésének.