Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1902-03-02 / 18. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 18. számához. Csaba szabályrendelete. Békéscsaba község szervezési szabály­rendeletét módosította s ez ellen H a a n Béla felebbezóst adott be. E pontnál fej­lődött ki a legnagyobb vita. A szabályrendelet legnagyobb részében csupán stiláris módosítások vannak. Lénye­ges változtatás van a segédszemélyzet je­lölésénél, s a községi ügyészi állásnál, melyre nézve kimondja a szabályrendelet, hogy sem a kezelő ós segédszemélyzethez nem tartozna, sem elöljáróság! tag nem lenne s 8 évről 8 évre választanák. AZ állandó-választmány javasolja, hogy a marhalevelek kezelésére nézve, az egész­ségügyi törvény szerint külön szabályren­delet alkotandó. Nem javasolja a segéd és kezelő személyzet jelöléséről szóló rósz jóváhagyását, mert nem felel meg az ide­vágó kúria döntvény a községi törvény szellemének. A tiszti ügyész pedig tagja az elöljáróságnak s 3 évről 3 évre válasz­tandó, de a szerzett jogok épségben tar­tása mellett. K o r o s y László nem fogadja el az állandó-választmány javaslatát két pontjá­ban. A segéd személyzet jelölésére minden községben más gyakorlat van ; Csaba község a maga viszonyaihoz képest leghelyesebben intézkedett s a képviselőtestülettől nem kell megvonni a jelölés jogát. A javaslat azt mondja, hogy a jelölés ellentétben áll a közigazgatási bíróság döntvóuyóvel ; en­*nek ellenkezőjét vittatja ós hosszan ma­gyarázza álláspontját. A közigazgatási dönt­vény azt mondja, hogy községekben a segédszemélyzet választásánál a község szabályrendelete az irányadó. A várme­gyének irány-szabályrendelete nincs. Éppen az állandó-választmány javaslata ellentétes a döntvénynyel. Ügyészt 1892. óta alkal­maznak. Azelőtt az volt a gyakorlat hogy a község az ügyvédet megbízta, hogy ese­tenként adjon jogi véleményt. Tulajdonké­pen nincs körülírva, hogy mely ügyeket kell elvégeznie. Az elöljáróság tagjai közé nem lehet besorozni, mert akkor minden­nemű gyűléseken részt kell vennie. Kezelő­személy sem lehet. Elöljáróvá azért nem lehet tenni, mert községi ügyészt a törvény nem ismer. Ügyészi vélemény tulajdonkó­pen csak peres ügyekben szükséges. Hogy pedig az állandó-választmány a szerzett jogot fenntartja, ilyen személyes vonatko­zású kikötésnek nincsen helye a szabály­rendeletben. Nem tartja az állandó-választ­mány javaslatát méltónak a törvóngható­sághoz. Minden községnek joga van auto­nomiához. D a i m e 1 Sándor szükségesnek tartja, hogy a bizottság tisztán lásson. A közigaz­gatási döntvény nem mondja ki, hogy mi­lyen legyen az uj jelölő fórum. Az előtte szóló ugy értelmezi, hogy a községnek joga van uj fórumot alakítani a jelölés céljára, pedig kijelölő választmány közsé­gében nincs. Csak olyan fórumot lehet választani, melyet a törvény enged. K e 1 1 e r Imre szerint, ha Csaba ki­nőtt a ruhájából, mórt nem alakul át ren­is: „Bódi! gyere haza, a malacokat elad­tuk, minden meg van bocsájtva. Apád" — de én nem mentem lépre. — Azt okosan tette, siettem kijelenteni. — Fenét tettem! Ma az ördög össze­hozott velük. Sári már a napidíjas felesége s elfeledte az egész komédiát, de az öreg a tiz forintot követeli rajtam, 5%-el. Hon­nan szerezzek ón most tiz forintot ? Elértettem a célzást s lehetőleg bárgyú arcot vágtam. Bivaly ur észrevette, hogy hajlandóság nem igen van bennem s fejét mellére csüggesztve, szavalta: — Ez a gondolat bánt, ez a gondolat lebeg fejem fölött, int Kolumbus kardja ! — Tán Damokles tojását akart mon­gani — adtam tovább az együgyűt. Vallja meg Bivaly ur, ön engem Bivalynak tar­tott, persze kis b-vel, ha ? ! . . . Nos, mi lesz most . . . — Most ? . . . van szerencsém magamat ajánlani. — Nem oda Budapest székes főváros ! — álltam eléje — előbb magyarázza meg, miért kellett nekem ezt az ostobaságot végig hallgatnom? Bivaly ur fölényesen mosolygott. — Hidegvér uram ! . . . hidegvér ós elegancia ! Beláthatja, hogy nem mászkál­hatok egész nap a hidegben ilyen vékonyan öltözve. Itt elég meleg volt, s a melegért kárpótlásul elmondtam önnek egy históriát, a melyből — mellesleg mondva — egy szó sem figaz. — És ezért tüzeltem én el egy fél kosár fát ! ? — Hja ! noblesse obligation ! — citálta Bivaly ur kissé hibásan, de arcátlan fleg­mával — különben van egy eszmém. Kossz, de sokat ér. írja meg ezt a históriát egy tárcában s közölje. Ha kinevetik érte ós leszamarazzák, kiírhatja a nyilttórben, hogy a szerző Bivaly ur, ha pedig jol fogadják, az öné marad a dicsőség és a honorárium. Jó napot ! . . . és ezzel faképnél hagyott. En pedig megírtam az egészet s kere­ken kijelentem, hogy a szerző Bivaly Bódog. — Csak nem vagyok szamár, hogy leszamaraztassam magamat! a kereskedelmi miniszter ur ő nagyméltó­ságánál, a ki felkérésemre hajlandónak nyi­latkozott az érdekeltséget f. évi március hó 3-án, d. e. fogadni. Van szerencsém felkérni Nagyságodat, hogy ezen küldöttséghez saját hatósága részéről többed magával csatlakozni szíves­kedjék, hogy az összes érdekelt törvényható­ságai óhaját impozáns módonjut.tathassanak kifejezésre. Gyula, 1902. febr. 22. Lukács s. k., főispán. .a főispán a törvényhatósági bizottság pénteki ülésén szintén kijelentette e kül­döttség indulását s felkérte a részvételre az érdeklődő bizottsági tagokat. Biharvár­megyéből Tisza István gr., T e 1 e g d y József, 0 r 1 e y Kálmán országgyűlési képviselők, Nagy Márton nagyszalontai fő­szolgabíró, Lovassy Ferenc és Markovits Antal nagybirtokosok csatlakoznak a nagy küldöttséghez. Nagyváradról E i m 1 e r Károly főjegyző, polgármester helyettes ós még többen vesznek részt a deputációban, mely hétfőn fog tisztelegni a kereskedelmi miniszter előtt. A főispáni átirathoz csatolva van a kérelem tervezete is, amelyet a küldöttség a miniszter elé terjeszt. Éz nagyjában a következő : Nagyvárad ós Szeged között a 8905 ós 8906, továbbá a 8967 ós 8968 (Csaba és Gyula közötti) sz. vonatok végig vitesse­nek, azaz ezen töredékes vonatok beszün­tetésével egy uj vonatpár vezettessék be ós pedig lehetőleg gyorsvonat alakjában, mintegy négy órai menetidővel, ugy, hogy Nagyváradról Szeged vagy Aradra egy nap alatt megjárható legyen az ut s hogy a N.-Szalonta Orosháza között Békéscsabán gravitáló érdekeltek legalább az egyik pár, B.-pest-aradi gyorsvonatokhoz közveileuül csatlakozhassanak. Az uj vonatok menetrendje következő volna. Indul: Nagyvárad indul reg. 7 óra, Békés­csaba reg. 9 óra, Szegedre érkezik 11 órakor. Szeged indul reg. -1 óra, Békéscsaba 6 óra, Nagyváradra érkezik 10 órakor. Ezekhez csatlakozást nyernének a Bé­késcsabán áthaladó gyorsvonatok is. A kórelem másik része az volna, hogy a Nagyszalonta felől induló vonat Nagy­váradon az 511 gyorsvonathoz, a Szegedre Hódmezővásárhelyről menő vonat pedig az ottani 7(J7 sz. gyorsvonathoz csatlakozzék. Végül mindezek, ha alkalmazni, il­letve módosítani kellene a Vésztő-Hollódi, Szarvas - Mezőhegyesi - Pusztatenyő Hódme­zővásárhelyi vonatok menetrendjét is, a megfelelő legalkalmasabb csatlakozásokkal. Ez lesz a küldöttség kórelme, amelyet Lukács főispán a küldöttség vezetője terjeszt a miniszter elé. Nagyvárad—Szeged­- Küldöttség a miniszternél. ­Nagyvárad ós Szeged, ez a két város, nemkülönben a két szomszédos vármegye minden lehetőt elkövet, hogy ennek a két provinciának egyik nagyon régi panasza, a rossz vasúti közlekedés, mielőbb meg­hallgatásra ós azután orvoslásra is találjon. Eleinte külön-külön kérelmezték a vas­úti közlekedés javitását, majd később együttesen. Feliratok jöttek, feliratok men­tek s az eredmény mindig egy ós ugyan­az volt, azaz semmi. Most végre egy helyes eszme indult meg. Bókésvármegye kezdeményezésére el­határozták, hogy küldöttséget menesztenek a miniszterhez. Öt vármegye érdekelt­sége lesz képviselve ebben a küldöttségben ; Bihar, Békés, Csongrád, Arad és Csanád vármegyék, n. kezdeményező Lukács György, vármegyénk főispánja volt, aki a következő levelet intézte Nagyvárad polgármesteréhez : Nagyságos Uram! A nagyvárad-szegedi vasutvonaton a személyi közlekedés rendkívüli nagy hiá­nyai közismeretüek. Számos alkalommal kísérelték meg az érdekelt törvényhatósá­gok közigazgatási bizottságai ezen bajok orvoslását. Mindezideig azonban érvény­telenül. A személyi köziekedós modern igényei napról-napra oly követelően lépnek fel, hogy ezen a vasúti vonalon a személyi közlekedés javítására szolgáló intézkedé­seket csakugyan nem lehet tovább ha­lasztani. A cél elérésére tehát legmegfelelőbbnek mutatkozik, ha a közös érdeket az összes érdekelt törvényhatóságokból alakult na­gyobb küldöttség személyesen tolmácsolja A gyomai választás. Közeleg a választás napja s az jellemzi legjobban a hangulatot, hogy nincs a kerü­letben, de még a vármegyében sem olyan ember, aki nem beszélne a választás esé­lyeiről. Minden témánál fontosabb ez, hiszen a kerület jóhire foro g szóban Várkonyi izgatásai révén, amelyek már elérték a legszélső határokat. Mindenesetre a mostani választás lesz a legérdekesebb. Azzá tette a népámitó, ki egyik közsegben nagyobbnál­nagyobb badarságokat mondott, mint a másikban. Dr. D a i m e 1 Sándor választási elnök a rend kellő fenntartásának érdekében már jó előre gondoskodott: Gyomára, a válasz­tás napjára, a rendes egy század helyett két század katonaságot kért, azonkivül 25 csendőrt, nem számítva a gyomai csendőr­örsöt. Szükséges volt az intézkedés, mert Várkonyi most sokkal jobban feliz­gatta a népet, mint a mult választáson. A választás esélyeiről pedig annyit írhatunk, hogy valószínűleg Hentaller nyeri el a többséget. Hogy azonban a többség általános lesz-e, azt előre nem lehet meg­mondani. — Szeghalomról különben arról értesülünk, hogy Péter András ismét visszalépett ós nem tartja fenn jelölt­ségét. Pikó Béla pártja erősen áll és hivei ragaszkodnak jelöltjükhöz. Az a kér­dés tehát most, hogy Péter András hivei kihez csatlakoznak : Hentaüerhez-e, vagy Pikóhoz. H e n t a 11 e r Lajos különben még nem fejezte be körútját. Csütörtökön és pénteken a sárréti községekben tartózko­dott : Szeghalmon, Gyarmaton, Ladányban. Vésztőre is elment, mely község a legerő­sebb fészke a szocialistáknak. Itt azonban nem mondhatta el beszedi ót; a szocialis­ták erőszakoskodtak, ordítoztak, kurjon­gattak, ugy hogy Hentaller nem szólhatott. Tegnap Berényben ós Tárcsán volt, ma pedig Gyomán ós_ Endrődön mond pro­grambeszédét. A népbolonditó legutóbb Mezöberény­ben beszélt hat negyedóráig. Ez volt az utolsó programbeszéde, melyben a leg­nagyobb vakmerőséggel gyalázott ós ócsá­rolt mindent és mindenkit. Beszéde végén az tűnt ki, hogy csupán egy becsületes ember él a világon ós az : Várkonyi. Nem­különben tanúságot tett egetverő elmebeli tehetségéről is. Mondott olyan képtelen­ségeket, amelyek miatt még az is szégyelte magát, — aki hallotta. Elmondta, hogy a szociálizmus megalapítója egy „Szociális" nevü ember volt; kitanította híveit, hogy Svájcban tótok laknak. A zöld kortes tollakat, melyen piros levél van, két kraj­cárért vesztegetik, mi Várkonyinak ezren­ként véve, fél krajcárjába is alig kerül. A berényi kirohanásokért azonban el­nyeri méltó büntetését. Popovics Szil­veszter a békési járás főszolgabirája f e 1­j ele n tette a nagyváradi ü gy ész­só g n e k lázítás ós osztály elleni izgatás miatt. Ez a választási helyzet képe ; ilyen körülmények között megyünk a csütörtöki gyomai választás elé. Zsilinszky Mihály és a vármegyei törvényhatóság. Békésvármegye törvényhatósága de­cemberi közgyűlésén elhatározta, hogy Zsilinszky Mihály államtitkárt, Csaba országgyűlési képviselőjét üdvözölni fogja közéleti munkásságának negyvenedik év­fordulóján. Zsilinszky Mihály az üdvözlő levélre hosszabban válaszolt, melyet a tör­vényhatósági bizottság tudomásul vett és irattárba fog helyezni. Zsilinszky Mihály levele a következőképpen hangzik : Méltóságos Főispán Ur ! Tekintetes törvényhatósági Bizottság! Méltóztattak engem Bókésvármegye kö­zönsége nevében mult évi december hó 16-ikán tartott rendes közgyűlésből egy meleghangú üdvözlő levéllel megtisztelni azon alkalomból, hogy az isteni Gondvise­lés megengedte élnem a közpályán töltött 40 évi tevékenységemnek évfordulóját Megvallom, jól esett lelkemnek ez a meleghangú emlékezés azon vármegye ré­széről, melynek köztermóben kezdettem meg politikai pályámat s melynek közön­sége sokszor éreztette velem szíves jóaka­ratát és elnéző szeretetét. Soha nem szűnő kegyelettel és hálával emlékszem vissza az akkor szerepelt s jobbára a magyar szabadságharc bainokai­ból kikerült megyebeli jeleseinkre, külö­nösen a vármegye akkori főispánjára, a nehéz napokban is szilárd jellemű hazafi­nak bizonyult Tomcsányi Józsefre ós vármegyénk akkori büszkeségére, báró Wenckheim Béla belügyminiszterre, akik — jóllehet politikailag más párhoz tartoztam — szinte erővel ragadtak ki a szarvasi főgimnázium katedrájából, hogy a gyomai kerület országos képviselőjeként a törvényhozás termében érvényesítsem sze­rény tehetségemet. Attól kezdve 12 éven át alig volt Békósvármegyének egy ülése, melyen meg nem jelentem volna; alig volt politikai, közigazgatási, társadalmi, gazdasági vagy kulturális kérdése, melynek megoldásakor részemet ki nem vettem volna. Természe­tes hogy ezen közös munka folyamán köztem és a vármegye közönsége között a barátságnak és szeretetnek oly erős szálai szövődtek, melyek még akkor sem lazultak meg, mikor a magas kormány és a koronás király bizalma magasabb teendők végzésére hivott el. Munkásságom tere ugyan meg­változott e távozással, de nem változott meg szülővármegyém iránt érzett szere­tetem. A velem együtt dolgozott megyebi­zottsági tagok nagy része felett már sír­halmok domborulnak; de helyüket a ter­mészet rendje szerint uj, erőteljes férfiak foglalják el, akik a régibb tradíciók ápolása mellett megértik az újkor haladás köve­telményeinek szózatát s öntudatosan hatnak és alkotnak. Ennek az eleven tevékenységnek rokon hangját vélem kihangzani azon ékes üdvözlő szavakból, melyeket a nemes vármegye hozzám intézni kegyeskedett. Fogadják ezért hálás köszönetemnek őszinte kifejezését, melylyel vagyok a Tekintetes törvényhatósági Bizottságnak Budapesten, 1902- febr. l-jén. lekötelezett kész szolgája Zsilinszky Mihály, államtitkár. I dezett tanácsú várossá. Csabán tetszik az j autonómia, kik arra nem hivatottak szel­I lemi képzettségüknél fogva. Egy emler ne hatalmaskodjon. Ha olyan nagy baj lenne a szabályrendelet el nem fogadása, alakuljon Csaba rendezett tanácsú várossá, akkor lesz szellemi vezetője. Jantsovits Péter közvetítő indít ványttesz. Alkalmazzák az árvaszéki ügyészt községi ügyésznek. Dr. Lukács György főispán, elnök szerint kell ügyésznek fennie, Csabán az egyenesen szükséges. Életfogytiglan nem lehet választani s tagja legyen az elöljá­róságnak. A kezelő és segédszemélyzet vá­lasztásánál elfogadja az állandó választ­mány javaslatát, bár a község álláspontját sem tartja helytelennek és törvénybe üt­közőnek. Korosy László újra kéri az állandó választmány javaslatának elvetését. Sokkal komolyabban foglalkozott Csaba község a rendezett tanácsú városra átalakulás esz­méjével, mint a mily komolysággal ezt Keller bizottsági tag ur ajánlja; de a rendezett tanácsú városi szervezett Csabán nem kell, még ráfizetéssel sem. Keller: Tessék megengedni, de én nem vagyok pozőr. Komolyan ajánlottam, hogy legyen egy emberük, ki nem a me­gyénél szerezte oklevelet, hanem az egye­temen. Elnöklő főispán szavazásra tette fel a kérdést és a bizottság túlnyomó több­séggel elfogadta az állandó választmány javaslatát. Csaba képviselőtestülete a Trautmann­sdorf-féle vételügyletböl kifolyólag birtok­kezelő tanácsot alakitott, melyet megszün­tetett ós az intézkedés jogát egy bizott­ságra ruházta. H a a n Béla ós társai, va­lamint dr. F á y Samu felebbezósére a ha­tározatot feloldották s a községet uj ha­tározathozatalra utasították. Köröstarcsa község módosított szabály rendeletét, melylyel a díjnok napidiját egy koronáról egy korona ós 80 fillérre emel­ték, a bizottság elfogadta. A n d r á s s i János békési végrehajtó fizetósemelósi kérvényét elutasitották Orosháza község a Schossberger-birtok megvétele alkalmával birtokbizottságot ala­kitott, melynek határozatai ellen, az alap­szabály szerint jogorvoslatnak belye nincs, Ily határozattal kapott B i k á d i Antal ügyvéd l°/ 0 tiszteletdíjat az összes munkák elvégzéseért. Süle József ós társai e hatá­rozatot a képviselőtestületnél fellebbezték meg, az pedig kimondta, hogy a dolog nerr tartozik reá. A képviselőtestületi határozai ellen Süle József ós társai a törvényható­sági bizottsághoz adtak be felebbezóst. A bizottság a felebbezóst elutasította. A gyűlés további folyamán elintézte! nagyobb számú községi ügyet. Számtalar szerződést jóváhagytak, visszautasította! néhány segély iránti kérvényt, elintézte! ' több községi választás ellen beadott fel lebbezést. A délutáni ülésszakon gyorsan pereg tek le az ügyek és 6 óra körül véget ér a februári közgyűlés.

Next

/
Thumbnails
Contents