Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám
1901-08-29 / 69. szám
közül a „FelsőA esabai öntöző-telep. A berendezés és az eredmények. Azon intézkedések folytán, melyeket Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, az öntöző-társulatokról ós azok állami segélyezéséről legutóbb alkotott törvényben tett, az alföldi ármentesitő ós belvizszabályozó társulatok körében is mind nagyobb érdeklődés nyilvánul az öntözések ár-területeik alkalmas helyein leendő bevezetése iránt. Inditó okul szolgál erre különösen azon körülmény is, hogy az alföldi részeken az ármentesitósi müveletek nagy részben már befejezést nyertek és ezekkel bekövetkezett azon stádium, hogy az intéző körök komolyan és időszerüen foglalkozzanak a vízhasznosítások, különösen az öntözések nagyobb keretben való meghonosításáról és elterjedéséről, mely müveletek ugyanis — köztudomásúlag — a belterjesebb gazdálkodási-rendszerek fejlődósének elérésénél ós biztosításánál alapvető tényezőt képeznek. j±z említett társulatok torontáli ármentesitő és belvizlevezető társulat" is foglalkozni kívánva az öntözések kérdésével, azok előzetes tanulmányozása céliából Tallián Béla orszgy. képviselő, a képviselőház elnökének vezetése alatt, több torontálmegyei ártéri nagybirtokos, valamint Maiina Gyula társulati főmérnök, az aradi m. kir. kultúrmérnöki hivatal által berendezett nagyobb öntöző-telepek közül megelőzőleg az 550 hold terjedelmű mezőhegyesi ós a 120 holdas nagylaki, a mult napokban pedig a Békéscsabán beépített öntöző-telepeket szemlélték meg és tanulmányozták az elért eredményeket. Ezek közül különös érdeklődés a csabai telep iránt nyivánul, melynél tudvalevőleg a községi legelőn 180 kat. holdnyi kopár, szikes területet rendezett be — a földmivelésügyi miniszter segélyezésével — a kultúrmérnöki hivatal, s azon a rendszeres öntözést a jelen óv tavaszán megkezdte. A tanulmányozó vendégek Veszprémy Szerdán délelőtt tartott igazgató-váJózsef kir. főmérnök, az aradi kulturmór- i as ztmányi ülésen ismét két országos érdekű, nöki hivatal főmérnöke és Gyárfás János, Utik ü _ kérdéssel foglalkozott a Béké s_ a novónykiserleti állomás asszistense nyuj- ^ . , . a tottak a helyszínén a telep műszaki ren- megyei Gazdasagi Egylet, dezóséről, valamint a fümag-vetési kísérletekről részletes ismertetést. A csáb ti öntöző telep — melyet legközelebb a Békésmegyei Gazdasági Egylet is meg fog tekinteni — azért bir különös fontossága/, mert az Alföld nagy részét hasonló, terméketlen szikes-területek képezik ós ezekre való tekintettel, vagyis a jövőben való nagy öntözések érdekéből a csabai területen, — mint megfelelően berendezett kísérleti telepen — kultúrmérnöki hivatal és a növénytermelési kísérleti állomás ró széről, — az általuk nyújtott kezelési rend-! mellett — részletes megfigyelés és zósek által való kilúgozásával kapcsolatosan bekövetkeznek, valamint vizsgálat tárgyává tétetnek mindazon körülmények, melyek mellett meglelelő öntözési rendszer, trágyázás és flóra bevezetésével ós megállapításával, a szikes területek értékesítésének, nemkülönben gazdasági kihasználá sának legnagyobb aránya lesz elérhető. Az eddig kopár ós nagyrészben csak időleges legeltetésre használt területen már kétszer kaszáltak ós megállapították azt a nagy arányú javulást, mely már a jelenévi öntözés folytán is a termés-üzemben és a terület flórájánál kezdődő előnyös átalakulásban bekövetkezett. Most már bizton várható, hogy 2 —B óvi munkálkodás után nagyarányú eredmények éretnek el. A folytatandó trágyázási-, valamint fümag-vetési kísérletek eredményei tanulságos adatokat nyújtanak a gazdaközönsógnek az iránt, hogy miként lehet terméketlen területeket a kulturának megmenteni, nevezetesen öntözéssel azok telkesítését sikeresen eszközölni, és a terménykópesség fokozásával megfelelő jövedelmet biztositarii. A csabai telep berendezése 29.000, vagyis katasztrális holdankint 165 koronába került; és a mennyiben a terület, illetőleg növényzetének pár évet igénylő átalakulása után, holdankint 30—35 mmázsa szénahozam várható: az annuitás ós üzemköltségek levonása után kat. holdanként a tiszta jövedelem 50—60 koronát fog kitenni, a megelőző 6—8 koronával szemben, ugy, hogy a befektetések racionálitása nyilvánvaló. Az öntöző-telep növényzetének megvizsgálása céljából jelenleg Csabán időzik Sigmond Elek, a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomás kultúrmérnöke. Innen Aradra utazik, az ottani növónykisórleti telep megtekintésére. ugyszin tén K ia z ügy politikai üdvözölni kiván a gazdák érdeA gazdasági egyletből. Oönol levél. Német vámtarifa. szer vizsgálat tárgyává tétetnek mindazon változások, melyek a növényzet fejlődésére káros hatású szikes anyagoknak az öntöAz egyik az agráriusok vezérének! ! Károlyi Sándor grófnak ismeretes gönci levele, amely fölött •— igen helyesen — napirendre tért a választmány, mert a gazdasági egylet nem politikai klikk. Tehát nem is üdvözli az agrárvezórt. A másik a német vámtarifa tervezet, amely ellen az egylet védekezésre fogja felhívni a földmivelésügyi minisztert. Részletes tudósításunk a következő: Dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök elnöklete alatt jelen voltak a gyűlésen: Banner Béla, Beliczey Géza, Beliczey Rezső, Király Ferenc, Kocziszky Mihály, Morvay Mihály, Reisz Simon, Szabó János, Szalay I tétel céljából. József, Vidovszky László ós Pfeiffer István titkár. Az igazgató-elnök előterjesztését a cselédeket jutalmazásra ajánló bizottság javaslatáról, elfogadta a választmány s a főispán utján felterjeszti a földmivelésügyi miniszterhez. Négy munkást ós négy cselédet ajánlottak jutalmazásra. A csemege-szőlő bejelentésére vonatkozó miniszteri felhívást tudomásul vették. Nagy érdeklődéssel tárgyalták a Nyitramegyei Gazdasági Egylet átiratát, melyben gróf Károlyi Sándor üdvözlését kéri a „Gönci-levél" miatt ért támadások alkalmaból. Beliczey Rezső ezt tisztán politikai kérdésnek tartja s azért napirendre térne fölötte. Beliczey Géza, r á 1 y Ferenc elismerik vonatkozásait, de mégis nák Károlyi Sándort, aki keiért harcol. Zsilinszky Endre dr. igazgatóelnök reflektál a felszólalásokra s hangsúlyozza, hogy ez tisztán politikai kérdés, a politika elől pedig mindig óvatosan kitér a gazdasági egylet, mert akkor megbomlik az egysége s eltér eredeti hivatásától. A választmány magáévá totte az elnök álláspontját s tudomásul vevón az átiratot, egyszerűen napirendretért fölötte. Tudomásul vették a Csanádmegyei Gazdasági Egylet meghívóját a Makón tartandó óvi nagygyűlésre ós állatkiállitásra. Az O. M. G. E. megkeresést küldött, melyben a buza átlagos termelésének költségei kimutatását kéri. Az adatok összegyűjtését egy bizottságra bízták, melynek tagjai: Ki r á 1 y Ferenc, Szabó János, Banner Béla ós Pfeiffer István titkár. Az államvasutak igazgatósága átiratot küldött, melyben a mésziszap ós répaszelet utáni díjkedvezmény engedélyezését tudatja a Békés—Csanád h. érdekű vasút állomásaira. A választmány megkeresi az igazgatóságot, hogy ne csak erre a vonalra, hanem az összes bókósmegyei vasútállomásokra engedélyezze a kedvezményes szállítást. Wagner István két indítványát tárgyalta az ülés. Az egyik arra vonatkozott, hogy a kisgazdák kezébe adjon az egylet megfelelő lapot, melyben például az Értesítő közleményeit is népszerű modorban ismertetné. Az indítványt javaslattételre a titkárnak adták ki. A másikban felhívja az egylet figyelmét Németország uj vámtarifatervezetére, mely hadat üzen a magyar gazdasági terményeknek is. Indítványozza: írjon fel az egylet Darányi Ignác földmivelésügyi miniszterhez, hogy a német vámtarifával szemben védje meg a magyar gazdaközönség érdekeit. Ezt az indítványt a vámügyi-bizottságnak adták ki javaslatVégül tudomásul vették az aradi kultúrmérnöki hivatal átiratát, melyben tudatja, hogy szívesen látja az egyletet ugy a csabai, mint az aradi öntöz ő-t e 1 epek tanulmányozására. A csabai Borju-rótre szeptember 3-án rendezik a kirándulást, melyre az egylet összes tagjait meghívja az elnökség. A legszebb. Irta: Márton Gaby. ... A kuzén bemutatta: — Balázs /intal mérnök. Irénke felhúzta a szemöldökeit, erősen végig fixirozta az előtte meghajolt alakot, majd lebigygyesztette kicsinylőleg ajkait és odasúgott a kuzónnak: — Szép, szép, de még sem olyan, a minőnek én gondoltam. Aztán kecsesen az ifjú vállára tette a kezét s elkezdtek szédületes gyorsasággal gyaloppozni. Mikor visszatértek, Irónkének még kedvetlenebb volt az arca. — Kétszer a lábomra lépett az élhetetlen — mondta mintegy önmagához. Aztán Jóskához fordult: — Hozz mást! Ez nem kell. Jóska kétségbeesve nézett reá : — Te szerencsétlen ! Tóninál különböt nem találok az egész bálteremben. • — Nem bánom, ha nem is lesz különb, csak másféle legyen. — Ahá ! Most már engedményeket teszesz, az előbb a legszebb kellett, a Balázs Tóni, most már jó lesz akármilyen ? Irénke türelmetlenül dobbantott: — Jó, jó, csak eredj már ! A kuzén busulólag nézett körül s már épen megindult egy szőke fiatalember felé, mikor a lány utána kiáltott: — Jóska ! — Parancsolsz édesem ? — Leltél már ? — Igen, megtaláltam a másik legszebbet — szőkében. — Hol van ? Melyik ? — Az ott. Látod ? — Csak nem az a görbelábú ? — Ugyan menj ! Azon a fiún egy szobrász,sem találna kifogásolni valót . . . — Én találtam. Nem kell! — Ne szeszólyeskedj ! Irénke elmosolyodott. — Te fiu, van egy nevetséges ötletem. — Halljuk ! — Te . . . Megteszed ? — Meg, meg. — De te . . . nagyon bizarr . — Mint minden, ami tőled származik. Mindegy, csak mond. — Keresd ki nekem a legtísunyábbatL. — Tudtam . . . — Te tudtad, hogy ezt fogom kérni ? — Tudtam, hogy szamárságot mondsz. — Goromba vagy fiacskám ! De nem baj, most megbocsátok, csak eredj . . . Jóska az unokafivérek lomhaságával és kedvetlenségével indult el szokatlan kiküldetésében. S hogy mennyire megszokta már az Lenke parancsainak teljesítését, azt abból is láthatni, mert egj ismerősének kérdésére: — Hogy mulatsz ? Csak ennyit felelt: — Hagyj el. Itt van a mostohaliugom. Véletlenül reá is tekintett a kérdezőre s hirtelen igy szólt : — Gyere bemutatlak neki . . . És cipelte a boldog ifjút Irénke felé, ki szemmellátható érdeklődéssel nézte őket. — Galac Samu, ügyvéd — mondta Jóska. Aztán odasúgott a húgának: — De most már hagyj bókén, mert bizony isten haza megyek ! Irénke oda sem hallgatott, hanem ismét felhúzta a szemöldökeit s erősen végig mustrálta Galacot. — Nem is olyan csúnya, volt a véleménye. . . . Körülkeringték szép lassú valcer tempóban a termet s mikor visszatértek, Irénke el volt ragadtatva : — Kitűnően tánezol! A fiatal ember meghallotta a halkan tett megjegyzést: — Hagyjuk ezt — szólt a leányt legyezve — a tánc a legnagyobb ostobaság. — Hogyan — csodálkozott Irén. A fiu szinte oktatólag beszólt hozzá : — Nézze, ugy-e maga is nevetségesnek tartja a vad, műveletlen népek ama barbár szokását, hogy fétisük, a tüz körül összefogódzva ész nélkül ugrálnak mindaddig, mig csak a saját dudolásuktól és táncoktól kimerült tüdejük fel nem mondja a szolgálatot. Irén elnevette magát. — Ez persze harmonikus. — És mi, a müveit Európa, csak abban különbözünk ezektől, hogy — mivel bizonyosan gyöngébb tüdőnk van — nem mi fujjuk táncunkhoz a talp alá valót. — Tehát ez a bálterem tele van bolondokkal ? — Csak felerészben, amennyiben az egyik rósz rendesen csak a másik kedvéért táncol. A leány bosszankodott. — Ergo maga miattam követett el ily ostobaságot ? Galac udvariasan hajolt meg : — Ha igy van, akkor az ember néha szívesen ostobáskodik. Irén ismét nevetett: — Azt hiszi, hogy e bókkal mindent helyre üt ? — Korántsem. Különben a bók is ostobaság . . . — Valamint az udvarlás is . . . — j\.Z is. — És a sétálás ? — Az is. — A korcsolyázás ? — Az is. — A múlatás ? — AZ ÍS. — A kártya ? — Az is. Irén most már hangosan kacagott: — S a házasság ? — No pláne . . Hanem mint emiitettem az ember néha szivesen követ el ostobaságot . . . Szólt Galac és tekintete édesen kutatott a leány kacagó arcán. Sárkány püspök Csorváson. Az uj templom felszentelése. A csorvási ág. evang. hivek uj templomát vasárnap délelőtt szentelte fel Sárkány Sámuel bányakerületi püspök, ki még szombaton délután megérkezett Csorvásra s látogatásával nagyon megörvendeztette a községet. Kíséretében volt fia, Sárkány Béla póteri lelkész is s a környék számos evangélikus lelkésze. A vasúti indóháznál Gremsperger József elsőjegyző ós Z a 1 a y Antal bíró üdvözölték a püspököt. A bevonulást ünnepélyessé tette az utcákon összegyülekezett nagy közönség, a sok fogat s az ezek előtt haladó lovas-bandórium. A paplaknál, hová a püspök megszállott, F r e i t a g János lelkész fogadta, fehér-ruhás lányok pedig virágokkal kedveskedtek néki. Vasárnap délelőtt a község aprajanagyja a régi ós uj templom körül gyülekezett össze, hogy tanuja legyen az ünnepségnek. Kilenc órakor kíséretével megjelent a püspök a régi imaházba, holFr eitag János lelkész átadta néki a kelyhet és a bibliát, melyet aztán átvittek uj az templomba. A kórus éneke után Sár k ány Sámuel püspök megáldotta az oltárt és gyönyörű beszéd kiséretóben felszentelte az uj templomot, melyben az első kereset élést 0 k a 1 y i Adolf gádorosi lelkész, az első urvacsoraosztást Keviczky László kondori lelkész végezte. A szertartás Veres József orosházi esperes magasztos imájával ért véget. A diszes templomot, mely a püspök tetszését is rendkívül megnyerte, Wagner József csabai építész építette 36.U00 korona költséggel. Az oltárkép, mely Krisztus menybemenetelét ábrázolja, Veres Gusztáv művészetét dicséri. A felszentelés után a püspök, a lelkészikar, az egyházközség és a hatóságok tisztelgését fogadta, délben pedig résztvett a tiszteletére rendezett társas-ebéden, melyen mintegy százötvenen jelentek meg Csorvásról és környékéről. Az ebéden Sárkány Sámuel püspök mondta az első felköszöntőt a királyra, Veres József esperes a püspököt köszöntötte fel. Beszéltek még: dr. Nagy Eleméifelügyelő, Ambrus Sándor főszolgabiró, Bulla Sándor felügyelő, Asztalos Sándor ev. ref. lelkész, F r e i t a g János csorvási lelkész stb. Délután a népünnepélyt tekintette meg a püspök nagy kísérettel. Este fényes hangversenyt ós táncmulatságot rendezett az intelligencia; a koncerten közreműködtek : Freitag Rózsika, Gajdács Alvin, Gajdács Gyula, Bakos Gyula, Csermák Elemér, Gottstag Jolánka, Majercsik Rózsika, Török István, Dankó Ilona, ifj. Zvarinyi János, Gremsperger József, dr. Freitag János, Gremsperger Lajos, ifj. Gremsperger József, Belopotoczki István és Horváth Dezső, valamennyien sok tapsot kaptak s művészi előadásukkal nagy élvezetet szereztek a közönségnek A vidám táncmulatság, melyen a négyeseket 2d pár táncolta, reggelig tartott. A szomszéd község ünnepélyén C s e pr e g i György esperes vezetése alatt Csabáról is többen vettek részt. Két hót múlva összetalálkozott Irénke a kuzénnel. Jóska ironikusan megkérdezte: — Nos meglelted-e már, akit kerestél ? — Kit? — A legcsunyább férfit. — Én a legszebbet kerestem. — És megtaláltad ? — Meg. — Igen ? No mond hát, ki a legszebb ember a világon ? A leány csodálkozva nézett rajta végig : — Érdekes! Hát — Samu . . . INNEN-ONNAN. A dal-verseny utau. Csabai dalár (bámuló háznépének beszéli a kassai dalosünnep aseményeit): Az volt a gáliekő ! Az a bevonulás! Ugy mentünk sorjában, mint a katonák. Oszt töméntelen nép nézett bennünket az ablakokból. No szörnyen izzadtunk, de a dicsőség, a dicsőség ! A fiu: Nagyon éljenezték édes apámékat ? A dalár (gondolkozva): Én nem hallottam egy szál éljent se. De tudjátok, nagyot hallok egy kicsit, mióta a solferinói csatában . . . A kisebbik fiu (leckézve) : Egy üteg ágyút mellettem sütöttek el és az ágyugolyóbisok ugy zúgtak a fülem mellett, mint a dongók . . . A dalár (szeretetteljesen): Jól van fiam, látom, hogy tudod az apád hőstetteit. Mondom egy kicsit nagyot hallok. Talán emiatt nem értettem a polgármester ur beszédjéből egy kukkot sem. Pedig derék urnák látszik az istenadta. A feleség: Hát beszélj már, hol laktatok, mit ettetek ? A dalár: Lakni egy iskolában laktunk volna, de még se ott laktunk. A feleség: Miért? A dalár: Mert nem került sor a lakásra. A feleség : Hogyan ? A dalár: Mert hát le se feküdtünk. A feleség (ijedten): Jézus, ne hagyj el! A dalár (nagyon bánatosan): Eldanoltam vagy tizenöt pengőt . . .
