Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-08-15 / 65. szám

Napirend előtt dr. Hajnal István bizottsági tag emelkedett fel s a bizottság részvétót tolmácsolta a főispán iránt azon fájdalmas csapás alkalmából, mely Szilágyi Dozső elhunytával szerető rokoni szivét érte Majd meleg szavakban a bizottság őszinte őrömét fejezte ki a fölött, hogy a király és a kormány kitüntető bizalmából Hódmezővásárhely város főispánjává kineveztetett. (Éljenzés) Meg van győződve, hogy uj méltóságában is csak szeretet, tisztelet és nagyrabecsülés fogja környékezni. Arra kéri, hogy Békósvármegyót, ennek közönségét és közügyeit szeretetében továbbra is tartsa meg. Isten áldása kisérje működését (Lelkes éljenzés.) Dr. Lukács György főispán meghatva mond benső köszönetet ugy a részvét szavaiért, mint az üdvözletért Nagyon tudja, mennyivel tartozik Békés vármegye közönségének és mikor kettős tisztséget vállal, ez sohasem akadályozhatja meg abban, hogy ezentúl is ép oly szeretettel és odaadással szolgálja Bókósmegye ügyeit, mint eddig. (Éljenzés.) Akinél a munka öncél, annak gyarapodása csak fokozza, megacélozza a munkakedvet. Első sorban a közigazgatási bizottság lelkes támogatására van,szüksége és arra számit a jövőben is. (Éljenzés.) Alispáni jelentés. Dr. Deimel Sándor tb. főjegyző olvasta fel az alispán havi jelentését, ^mult hóban a személybiztonság csak két esetben lett megzavarva Gyulán és Dobozon, a vagyonbiztonság az orosházi járásban 5, a békésiben 11, a szeghalmiban 6, Gyulán B esetben. Baleset ós vizbefulás 11, öngyilkosság 14 fordult elö. Tüz volt 30. A jelentós megemlékezik Fabriczy Soma szentandrási másod jegyző sikkasztásairól, szökéséről és elfogatásáról is. Röviden hozzáteszi : a vizsgálat folyamatban van. Végül felemii ti, hogy az uralkodóház kót tagja látogatta meg a megyét: Károly kir. herceg leendő trónörökös Dobozon, J ózsef kir. herceg Gyulán járt. A törvényhatósági állatorvos jelentése szerint fellépett a sertésvész 7, a veszettség, a száj és körömfájás s a sertésorbánc 1—1 községben, A száj ós körömfájás járványos Csorváson, a sertésvész Szenttornyán. A közigazgatási bizottság tói éves jelentésót — egy egész könyv — az előadó tervezete szerint változatlanul elfogadták. Felterjesztik a kormányhoz. A kereskedelmi miniszter felhívására megállapították az államópitészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz való hozzájárulást az 1901. ós 1902. évekre. Az államópitészeti hivatal 40 °/<r

o

s hozzájárulás fejében 5500 koronát javasolt, a bizottság azonban megmaradt az eddigi 400 koronánál s ezt kéri megállapítani a minisztertől. Adózás. Somossy Zsigmond helyettes pénzügyigazgató jelentése szerint julius végéig egyenes adóban 66.338 kor. 37 fillérrel, hadmentességi dijban 687 kor. 58 fillérrel több folyt be, mint a mult évben. K öc s ö n Lajos miniszteri titkár megvizsgálta a hivatal ügykezelését s eltekintve apróbb formai dolgoktól, mindent rendben talált, Elemi károkat Békéscsabáról ós Mezőberónyből jelentettek be. A felebbezósek során vitát keltett dr. S t y a s z n i Miksa kórházi orvos IV. oszt. kereseti adóügye, melyben a bizottság helyt adott a felebbezósnek. Tanügyek. Eez ei Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a békéscsabai m kir. földmives iskolában jó sikerrel végződött a tanitók gazdasági tanfolyama; jelenti az uj iskolákat Békéscsabán s az uj ovodát Nagyszénáson. Csorvás község fel terjesztését az iskolafelterjesztésről kiadták a tanfelügyelőnek P e r e k ó Imre sámsoni ev. ref. tanitó hátralékos fizetését behajtják. Dr. S a 1 g ó József budapesti lakós felebbezett a gyomai izr. hitközség által kivetett iskolaadó ellen. Hosszas vita után helyben hagyták a kivetést. Füzesgyarmat község elöljárósága ós az iskolaszék között konfiiktus támadt a bucsai iskola valami ügyéből kifolyólag. A bizottság az iskolaszéknek adott igazat. Egyéb ügyek. Dr. Zöldy János 1 főorvos jelenti, hogy júliusban a közegészségügyi viszonyok kedvezőek voltak, jobbak mint az előző hónapban, mert a járványos betegségek elhalálozásai kevesbbedtek. Az emésztőszervek bántalmai ós a hurutos betegségek fordultak a leggyakrabban elő. Difteritiszben 2, vörhenyben, kanyaróban, hasi hagymázban, szamárhurutban és gyermekágyi lázban 1—1 elhalálozás történt. A kanyaró volt az uralkodó járvány, de szelid lefolyású. Dr. Zöldy Géza megyei főügyész felebbezéseket referált. Legnagyobb vitát keltett a csabavárosi ügyész ellen tett fegyelmi feljelentés ügye, melyről lapunk más helyén szólunk, A többi csupa aprócseprő ügy volt. A gróf Wenckheim-féle 500 koronás ösztöndij odaadományozása ellen Hegedűs Lajos felebbezett, de a bizottság elutasitotta. H a v i á r Lajos kir. főmérnök az utak állapotáról, Tóth Ferenc kir. alügyész a börtön viszonyairól, Jancsovics Péter árvaszéki elnök a megyei, gyulai és csabai árvaszékek működéséről terjesztette elő szokásos havi jelentését. A gazdasági egyletből. Önálló vámterület. Agrárius jelöltek. Aktuális politikai kérdés mind a kettő az egyik a fehérmegyei, a másik a barsmegyei gazdasági egylet átirata folytán került hozzánk. Hogy ebben a nagy melegben és nagy munkaidőben oly szép számban gyűltek össze vasárnap délelőtt az egylet tagjai, alighanem e két kérdésnek köszönhető. A mi gazdasági egyletünk különben azon a helyes állásponton áll — s ezt mindvégig hangoztatták is — hogy az egyletbe politikát bevinni nem szabad, de ezek olyan természetű kérdések, melyek politika nélkül is közelről érdeklik a gaz1 daközönséget, ezek elől struc-politikával ; kitérni nem lehet. Hát nem is tért ki az egylet, de az önálló vámterület dolgában egyelőre érdemben nem nyilkozott, mig az agrárius képviselő-jelöltek kérdését ügyesen és tapintatosan oldotta meg. A tárgysorozat sok fontos tárgya közül érdekes még az, hogy a Szeghalmon tervezett állatkiállitást jövőre halasztották s igy az iden nem is lesz kiállítás, a csabai nemzetközi luxus-lóvásárt szintén tavasszal rendezik. Tudósításunk a következő : Jelentések, leiratok. Csákói Geiszt Gyula elnök nyitottá meg a gyűlést, majd dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök tett több előterjesztést. Tudomásul vette a választmány, hogy az egyletipónztár ideiglenesen Pfe.iffer István titkárnak lett átadva, Szeghalmon állatkiállitást tervezett az ősszel az egylet. Miután a szeghalmiak nem tartják időszerűnek a kiállítást, elhalasztatott jövőre. A folyó évöen nem lesz kiállítás. A Csabán tervbe vett nemzetközi luxus-lóvásárt szintén tavaszszal. fogják megtartani, miután a bécsi ós külföldi lókereskedők ezt az időpontot tartják alkal masnak. Cselódjutalmazásra eddig 12 folyamodvány érkezett be. Elbírálás céljából kiadták egy bizottságnak. Tudomásul vette a választmány a b é kési lódijazásról, s az elnökségnek a makói kiállításon való részvételéről szóló jelentést. A vármegye alispánja a lótenyószkerületek miként való beosztása iránt kereste meg az egyletet. A titkár által kidolgozott javaslatot, némi pótlásokkal, elfogadta a választmány. Tudomásul vettek több miniszteri leiratot a „Thanaton" kiszolgáltatásáról, a külföldi munkaközvetitósröl s az angliai cukorvámok módositásáról. Egész terjedelmében ismertettük lapunkban dr. Fábry Sándor alispán átiratát egy uj iparnövény: aRamieUrt i c a meghonosítása tárgyában. A választmány köszönettel vette az alispán átiratát s véleményezés céljából kiadta a növénytermelési szakosztálynak. Az egylet egyúttal felir a földmivelésügyi miniszterhez, högy adjon kísérlet céljából ingyen gyökereket s a csabai földmivesiskolában szintén tegyen kísérleteket az uj növénynyel. Önálló vámterület. Nagy érdeklődéssel tárgyalta a választmány a Fehérmegyei Gazdasági Egylet átiratát, melyben felhívja egyletünket, hogy az önálló vámterület mellett foglaljon állást, szemben a Gazdasági Egyletek Országos Szövetkezetével, mely a közös vámterület érdekében küldött köriratot az ország összes egyleteihez. Miután még ez utóbbi körirat is bizottsági tárgyalás alatt van, a választmány javaslattétel céljából a fehérmegyei átiratot is annak a szakbizottságnak adta ki. Tagjai a bizottságnak: Geiszt Gyula elnök, Z 1 i n s z k y István, Szalay József, Szabó János, Kraft Viktor, Wagner István ós P feiffer István titkár. Ugyanennek a bizottságnak adták ki az Erdélyi Gazdasági Egylet átiratát, melyben a magyar komló ügybeni felirata pártolását kéri. A Nyitravölgyi Gazdasági Egylet átiratára, melyben a hulla-égetés pártolását kéri, B a n n e r Béla, Wagner István, Baj c s y Gusztáv és Pfeiífer István titkár fognak véleményt mondani. Tudomásul vették: a Máramarosi Gazdasági Egylet átiratát, melyben kiállítására hívja meg az egyletet; Gazdasági Egyletek Országos Szövetkezete átiratát, melyben hadsereg szállításnál árajánlatok tételére hívja fel a figyelmet; a Csanádmegyei Gazdasági Egylet átiratát, melyben a kitüntetett dohány kertészek névsorát tudatja. Agrárius képviselők. A Barsvárm egyei Gazdasági Egyesület az összes gazdasági egyesületekhez körlevelet intézett, amelyben ezeket mondja: Magyarország gazdasági fejlődésének jövője az <nz évi választások nyomán megalakuló törvényhozás kezébe lesz letéve. Mindazok a tontos gazdasági kérdések, melyek Magyarország közgazdaságára fontossággal bírhatnak, a jövő országgyűlésen kerülnek szőnyegre; a közös vámtarifa, a kereskedelmi szerződések, az Ausztriával való kiegyezés, az érté' esités szervezése, a tőzsde törvényes szabályozása és szövetkezeti közraktár hálózat létesítése utján, a kivándorlás és bevándorlás kérdése, viziutak építése, a nemzeti földbirtok politikai elveinek megállapítása stb. egyenkint is olyan kérdések, melyek a magyar gazdaközönsóg érdeklődését a jövő parlament alakulása iránt egyenest fölhívják, összevéve pedig olyanok, melyek mikénti elintézésétől függ a termények áralakulása s vele a gazda jövője s mondjuk annak az eldőlése, hogy kié lesz a magyar haza földje? Nemcsak a gazdasági, de nemzeti létünk alapjai is hozzáfűződnek ama gazdasági és szociális kérdések megfelelő elintézéséhez, melyek elodázhatatlanul tolulnak elő a a jövő országgyűlés munkaprogramjában. Ily körülmények közt önmagunk iránti, de a haza iránti kötelesség is, hogy a képviselőválasztások küszöbén számot vessünk magunkkal az iránt, hogy fontos érdekeink képviseletét kire bizzuk. A magyar gazda csakis olyan képviselőjelöltre szavazhat politikai pártállásra való tekintet nélkül, a ki különösen a mezőgazdasági terményeknek a monarkia piacain való értékesítése céljából a megfelelő agrárvódelemnek ós az értékesítés szervezésének barátja s illetve általában is a mezőgazdasági érdekek védelmét és érvényesítését programjául vallja, sőt e tekintetben való megbízhatóságának garanciái is vannak mult működésében. Többen szóltak hozzá az ügyhöz. Dr. Zsilinszky Endre igazgatóelnök annak előrebocsájtásával, hogy az egylet politizálni nem kiván, mégis kifejezést akar adni a gazdaközönsóg részéről nyilvánuló azon óhajnak, hogy a gazdasági érdekek hathatósabb védelmét ós támogatását minden párt tagjai vegyék programjukba, tekintet nélkül arra, hogy politikailag milyen pártállást foglalnak el. Az egylet a választásokra befolyni nem kiván ós tagjainak sem adhat utasítást, de a mezőgazdasági érdekek védelmét óhajtja ós azok istápolása minden pártnak kötelessége. Wagner István teljes mértékben osztja a barsmegyei átiratot ós annak pártolólag való tudomásvételót kéri. Baj c s y Gusztáv szintén az agrárérdekek védelmét hangoztatja. S e i 1 e r Elek levenné a kérdést a napirendről, mert az egylet úgysem irányithat senkit. Tudomásul venni lehet az átiratot, de az egylet ne foglalkozzék politikával. Beliczey Rezső tudomásul veszi a felhívást, de szentelt víznek tartja ; praktikus értéke nincs, mert nem az egylet választ képviselőt. A választmány végül magáévá tette az igazgató-elnök által kifejtett álláspontot: óhajtja, hogy a kópvise lők istápolják az agrárius érdekeket, pártállásra való tekintet nélkül. Apróbb ügyek. A békéscsabai m. kir. földmives iskolában megüresedett, egy alapítványi hely. Meghirdetik. A mezőhegyesi ós hatvani cukorgyárak válaszoltak az egylet ismeretes megkeresésére ; a kisgazdák órdek-képvise letét akarja az egylet átvenni a gyárakkal szemben s több ujit.ást kiván. A gyárak — bár igen tartózkodóan nyilatkoztak — hajlandóságot mutattak a felvetett kérdések megoldására. Az elnököt megbízta a választmány, hogy személyesen tegye magát érintkezésbe a gyárak igazgatóságaival. A békéscsabai Aruraktár átiratát, melyben a beraktározásra hivja fel az egylet figyelmét ; valamint a m. kir. államvasutak átitatát, melyben tudatja, hogy hol lehet elhasznált telegrát-drótot kapni, közzéteszik az Értesítőben. Végül Wagner István tett indítványt, hogy rendezzen az egylet kirándulást a csabai öntöző-rét megtekintésére. A választmány elfogadta az indítványt s dr. Zsilinszky Endre indítványára Aradra is kiküldött egy bizottságot az ottani öntöző-müvek megtekintésére. A bizottság tagjai: dr. Zsilinszky Endre elnök, Pfeiffer István titkár, Szabó János, Wagner István, S e i 1 e r Elek ós dr. Szalay József. Szoeiálista képviselő-jelölés. Veszekedő szooiálisták Orosházán. Vasárnap állította az úgynevezett „magyarországi szociáldemokrata párt" első képviselőjelöltjét Orosházán. A legutóbbi választáson, amikor Bokányi Dezső volt az orosházi szociálisták jelöltje, 164 szavazatot kaptak, csakhogy azóta nagyot változtak a viszonyok. Ma egyrészt a nép sem ad már semmit a nagyhangú apostolokra, másrészt a központban is, a vidéken is kótfele szakadtak, csúfosan összevesztek és még csúfosabban marakodnak maguk a szoeiálista „vezérek". Az egyik párt Bokányi Dezsőt, a másik Pfeiffer Sándort vallja vezéreül s jobban gyűlölik egymást, mint az átkozott burzsoát. Ennek csinos tanujeleit láttuk vasárnap délután is, az orosházi jelölőgyűlésen. A Pfeiffer-párt hívei már kót héttel ezelőtt kikiáltották orosházi képviselőjelöltül Pfeiffer Sándort s nagyon dühbe jöttek, mikor meghallották, hogy Bokányiók is állítanak jelöltet, a magyarországi szociáldemskrata-párt nevében. Nyomattak egy röpiratot, melyet Bokányiók gyűlése alatt osztogattak a nép között. „Orosháza népéhez" van címezve a röpirat s „Orosháza igaz szocialistái" az aláírása; igy beszól Bokányiékról: „Hogyan? az a piszkos, csúnya banda, mely az 1896-iki választásnál oly gyalázatos módon adta el magát a kormánynak, beszennyezve és meggyalázva szent elvünket megint lemerószel tolakodni hozzánk, bizonyára azzal a számítással, hogy újólag tólrevezessen bennünket, hozzájok csatlakozzunk, hogy másodszor is eladhassanak bennünket a kormánynak ?" Ezután leleplezi Bokányiékat, hogy 96-ban eladták a szocialistákat a kormánypártnak s most is csak azért bontják meg a párt egységét, hogy aztán a jutalmat megkapják — csengő koronákban. Leleplezi a képviselőjelöltül fellépő Klárik Ferencet is, hogy a budapesti dob-utcai betegpónztár hivatalnoka, a mely betegpénztár óvenkint 6000 korona támogatást kap a kormánytól. Ékesen szól a befejezés: „Orosháza népe ! Ez a piszkos banda, amely újólag hálójába akar bennünket keríteni, nem szabad, hogy elérje célját. Nyissátok föl szemeiteket, ismerjétek fel egyszer ellenségeiteket ós biráuitokafc egyaránt. Ne higyjetek az ámítók szavának, mézes-mázos beszédüknek, mert ismét eladni akarnak bennünket. Le a nópámitó > kai Le a kormány ügynökeivel." De nemcsak ezzel a röpirattal, hanem más uton-módon is igyekeztek Pfeifferók befeketíteni az ellenpártot. Bokányiról sok mindenfélét terjesztettek, elhíresztelték, hogy hányszor volt bezárva és hogy a hivatalából négy széket lopott. A plakátokra is odaírták a neve alá : „Széklopó." Ez volt az uvertürje a vasárnapi jelölő-gyűlésnek. Élőbb népgyűlés volt a piactéren, hol öszszegyülekezett pár száz ember, csupa kíváncsiságból is. Voltak ott munkások, lányok, legények, de ötven választó nem volt köztük. Tompa Antal elnökölt a gyűlésen. Előbb Klárik Ferenc beszólt az általános titkos választói jogról, majd Bokányi Dezső fejtegette hosszú beszédében a szociáldemokrata-párt programját ós céljait. A rekkenő hőségben hajdonfőt beszólt kót óra hosszáig. Ugyanazt a programot fejtegette, melyet vasárnapi számunkban már közöltünk. De egy pár sületlen tervvel még megtoldotta. Igy például követelte a kót éves parlamenti ciklust és nem személyek ós kerületek, hanem pártok szerint való országos választást. Ami épen kót esztendeig tartana, aztán kezdhetné újra a magyar. Továbbá a törvényhozás jogát ki kell venni a parlament kezéből, nép hozza a törvényeket, a parlament csak hajtsa végre. Hirdette persze a papi javak szekularizációját s a vagyonfelosztást a „pusztaszeri ösijog" alapján. Beszélt 96-iki választásról is s igen elismerőleg nyilatkozott a jelenlegi képviselőről, gróf Z a y Miklósról. Annyit beismert róla, hogy nem lehet mondani, hogy Illaván ült, sem azt, hogy ezüst kanalat lopott. Végül rátért arra, hogy „bizonyos rágalmazók kifizetetlen számláit kiegyenlítse az Isten szabad ege alatt." Cáfolgatta a Pfeifferók által terjesztett híreket, elmondta, hogy miért volt ő bezárva, elmondta a négy szók históriáját is. Végül a szervezkedésre hivta fel a szörnyű hőségben majd elolvadó elvtársakat. Éljenzés alig hangzott három-négy torokból. Ambrus Sándor főszolgabíró többször félbeszakította, mikor eltért a tárgytól s nagyon elragadta a hév. Éneikül talán három óra hosszáig is beszólt volna. Este 6 órakor a Daubner-fóle vendéglőben volt a j e 1 ö 1 ö-g y ü 1 ó s. Siralmas