Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-12-25 / 103. szám

halálmegvetéssel mégis beáll a coloneba,'| sarat, a mit önök bátor uraim még a táncaz ilyen szegény áldozatot egy megvető j-ban is ijedt arccal fogadnak. Hagyjuk más ftjkmozdulattal rögtön kiballetirozzák a I alkalomra a húszéves leányok miatyánkjait jóizlés birodalmából. ós a házasulandó ifjak kis kátéiát, — térI ..: _ j< _u__ ' l. -u....... 1' _ Ez pedig respektált tartomány ! Ide tartozik minden hiu férfi, a ki nem azért vasaltatja ki magát, nem azért szorítja lábát a mindenszentek segítségével egy pár könnyezésig szük lakkcipőbe is, nem azért áll tüntetően a bálterem káprázatos csillárja ála, hogy elhamarkodott meggondolatlansággal táncosnőt válasszon magának, — hanem igenis azért, hogy e megfelelő milleuben eltűnődjék, majd reménykedve, majd kétségbeesve ezen a bű bájos szócskán: hátha? — ós ha véletlenül felfogja a bálkirálynö biztató pillantását, vakitó gyémántjainak gyújtó szikráit, józan esze tüzet fog ós megalkuszik sajgó, de szörnyen csinos lábaival egy tourra. Mert hátha sikerül jól válogatott bókjainak a keringő örökszép melódiájával szövetkezve, eme aranyba foglalt leányszivben szerelmes echót kelteni? Vagy talán tévedek ós a bálkirálynőket mollruha, meg imitált ékszer emeli az uralkodónői piedesztálra ? Lárifári! az ilyesmi a szegénység árulója ós a szegénység nem szalonképes ! Ü. szegénység y egyszeregy"-je ott szoroz fennhangon a ruha kelméjén, a keztyü minőségén, a legyező tollutánzatán, ós hogy mindez milyen irtózatot kelt a kényelemszerető, finom izlósü, gavallér lelkében, arról szomorú fogalmat szereztem egy emlékezetes II. négyes alatt, a midőn egy bájos leánytársnőm rajongó szerelme kapta meg a halálos kegyelemdöfést. Nem tudom kedves Hölgyeim, vannak-e Önök között sokan, a kik őszintén elismerik ós megcsodálják egy másik nő szépségét is ? — de Edin, — nevezzük őt igy — még az ellenséges bírálót is meghódította viruló üdeségével, mert olyan volt, mint az ibolyaébresztő május, — méltó allegóriája a tavaszok tavászának ! A. szerelem szótlan megegyezése folytán mindenkor együtt táncolta Z. úrral a II. négyest, kinek külső megjelenése harmóniáit a leányóval, — és a táncospár aesthetikai gyönyört szerzett mindnyájunknak. Törtónt, hogy az átkos „Nyomor" gonosz 'emberi lelkektől vezérelve, ellátogatott Edin vagyonos szüleihez ós kórlelhetlen kezeivel lefosztotta a leányról is lángoló smaragdjait, égszinü türkiszeit, — csak szépségét hagyta érintetlenül ! Es Z. ur ezután is ott sóhajtozott mellette, de messze kerülte a szerelem mindenható szavát ós a II. négyest sem táncolta többé vele Ezt a bálványtáncot az uj csillag ékszerei előtt járta el, mert elvégre Z. urnák is volt lelkiismerete, — hogy álomkórba esett és felébreszteni meg sem próbálta, — ennek nem Z. ur az oka, hanem az Apolló szép férfiak örök végzete. Az ünnepeltetós egéről hirtelen aláfut egy ragyogó csillag, — még ki sem alszik bucsufénye, már ott tündököl helyén egy másik ! Es a halavány, agyongyötört Edin az egész négyes alatt azt a másikat nézte szédülő fejjel, nedves szemmel, hisz ha féltve szeretett királyunknak orvvul mattot ád a feketekirályné — akkor egyszerre eláll a szívverésünk ós a jövő szivárványszínű képeire sötét árny borul. Ez órában programomhoz hiven ellenfelök vagyok a nem táncos férfiaknak, — de lovagiatlan nem leszek! Igenis, zárjel között szégyenkezve beismerem,' hogy sok közöttünk az olyan hozománynólküli leány, aki csak azért táncol, hogy a csokor vagy legyezőszalagja végzetes bilincset fonjon egy kincsteli férfikéz csuklója körül. Erató pedig, aki ott rejtőzik a terem pálmalevelei árnyában, — őszinte fájdalmában eltakarja rózsaláncos kezeivel az arcát ós gyászosan zokog az ilyen parquett-házasságok fölött. Nemsokára Jlmort is elbocsájtja szolgálatából, aki nem olyan pajzán fickó már, hogy játszi nyilait ,néhány elszabadult sóhaj megvesztegesse.Óvatosságra inti a "bölcs Tapasztalat, — ha pajzán kedvtelésből néha mégis vadászgat, — ne a szivre célozzon, mert az emberek szive sebezhetlen, mióta a józan megfontolás Styx vizében fürdetik. Bizony manap édeskeveset törődnek velünk az Olympuszbeliek. Hajdan, ha ketten együtt lejtették a gavotteót vagy lan(jéet, odafönn már serényen munkálkodtak ama bűvös láncon, mely hivatva volt össze fűzni örökre. Most az Istenek teljesen megvonják tőlünk áldásos közreműködésüket és ha közülünk egyik vagy másik mégis keservesen férjhez táncolja magát, — az irigyek igaztalanul avval törik meg fényes diadalát, hogy „fennsöbb" rendelés volt! Pedig csak tamáskodjunk a predesztinátióban és Ítéljük oda néki elismeréssel a babér illetve myrthusz koszorút, mert az ilyen rekord osztatlanul az ő dicsősége! Bocsánat e kitérésért! bár az eszmetársításom nem vet épen cigánykereket, de azért nem szeretnék egész ártatlanul gyanúba jönni, hogy a tulajdonképeni tánc1 'rdés leple alatt csak azért zengem a jeremiádokat, mert kapcsolatosan át akarok illanni arra a gyalogösvényre, — melynek tövises veszszejéből foniák önök szép Hölgyeim azt a bizonyos szeszélyes alakú kojünk vissza a tánchoz^és bálteremhez jövő számban. A. gyermekszeretet mint társadalmi vezéreszme. Irta: Dcnner Lajos. Az ifj uság erkölcseinek védelme egyike azon föladatoknak, a melyeket napirenden tartani — különösen a mai időben — fölötte szükséges. Égyik kiegészítő része, következményeazon vallásos renaissancenak, melynek jelei mind szaporábban föltünedeznek, igaz, nem mindig örvendetes jelenségekként, mert politikai pártharcok gyanús bélyegét árulják el. Mindamellett rosszul ítélne fölöttük az, a ki azt hinné, hogy a modern gondolkozás lényegét komolyan nem ériniik. Nemcsak a politika terén foglalnak tért a vallásfelekezeti tényezők, mint a társadalmi élet volutiójában állandóan, csakhogy néha lappangva, máskor nyíltan működő erők ; a természettudományokban iskolázott elmék, az egész mai társadalom eszejárása is tudhatólag uj nyomokon indulnak s kezdik a lelki élet tüneményeit, megtermékenyítve a mult reális irányú ismeretszerzésének eredményei által, alaposabban megérteni. Történettudományunk egyik jelese, Marcali, ugy ítél a XfX. század fölött, hogy az megérlelt egy elvet, mely szerint minden erkölcs csak történeti alapon fejlődhetik ós nőhet nagyra; a XX. századnak pedig azt tűzi ki célul, hogy e fejlődés menetét pontosan kikutassa s a jövőt tudatosabban készítse elő. De nemcsak történeti, hanem lélektani alapon is kell kísérletet tenni e föladat megoldására. Sőt az utóbbi irány a fontosabb, már csak azért is, mert ugy látszik fogékonyabbak leszünk a belső lelki tények appreciálására. A regényirodalomnak lélektani elemző modora egyik tünete ennek a hajlamnak, a spiritista mozgalom egy második, a pszychiatriának a jogtudomány korlátain való áttörése egy harmadik. Nagyon természetes, hogy ez irány föltűnő módon a nevelés terén is érvényesül. De egyoldalúság az, ha csak a gyenge elméjű, vak, süket, szóval nem normális lelkitehetsógü gyermekek szakszerű gondozásában nyilvánul. A mint a közegészség őreinek nem az a fontosabb föladata, hogy a heveny betegségek orvosi kezelését biztosítsák, hanem a praeventiv rendszabályoknak széles vonalon való alkalmazása, ugy a köznevelésben is a testileg-lelkileg még ép serdülő ifjúságnak — s ez a jövő reménye a szó teljes'értelmében — minden belső ártalomtól való megóvására kell, hogy irányuljon minden törekvésünk és pedig ugy, hogy ne csak az eth ka szabványai lebegjenek szemeink előtt, hanem egyúttal az emberi természetnek, a lélek természetrajzának alaposabb tanulmány által kifejtett modern lélektani ismeretei is. A mi különösen az ifjúság koraérettségéből származó erkölcsi bajokat illeti, a testi nevelés lelkiismeretes gondozásán kivül főleg egy törekvés vezet het azoknak sikeres elhárítására : növelni kell a jellembeli ellenálló erőket az ifjúságban. Sajnos, hogy a nem eléggé ovatos hírlapok, alsóbbrendű színielőadások s különösen a buján tenyésző szennyirodalom megmételyezik már a gyermekeket is, ha árgus szemekkel ellenőrizzük is olvasmányaikat, gondoskodik arról az utca, hogy letörölje leikükről az ártatlanság hímporát. A fölügyelet, a melyet fölöttük gyakorolni vannak hivatva szülők, rokonok, hatóság s különösen tanitók, nem lehet már, hogy ugy fejezzem ki magamat, tisztán csak rendőri; ki kell annak szélesednie a gyermekek tanulmányává, bole kell hatolnia mólyen a agyermeki lélek szövedékének rejtekeibe, hogy oktatásban, példában, fegyelmezésben megtalálhassuk azokat a módokat, melyekkel az ellenséget ott lehessen visszaszorítani, a hová titkon befurakodott és a hol pusztít, a gyermek értelmében és szivében. Többet kell törődnünk a gyermekkel, jobban kell értenünk a gyermeket, s ügyesebben, tapintatosabban kell vele bánni tudnunk, a mi már mind azt követeli, hogy nagyobb teret reserváljunk számukra rendes foglalkozásaink terén, hogy főleg a gyermekszeretetünket helyezzük egészségesebb és biztosabb alapokra. S akkor nem elégséges, hogy a gyermek a mienk legyen. A mostani kanyarójárvány alatt olyan nyilatkozatot lehetett hallani : „De félti a gyermekét! Mintha nem ma radna még neki elég!" Szo noru dolog, hogy ilyen szó lehet valakinek ajkán, de az ernberismerőt nem lepi meg. A vérségi kötelek nem biztos korlátja annak a pogány gondolkozás módnak. A passíonatus kertész erényeiből, a kinek a gyönge palánta lejlesztésére, gondoXc zására vat virágpomp? kellene bel a hajlamot foglalkozni pul szolgál közmüvelts progressiv, életnek ere. csak oszta' idézhet. U pontból is gondoskoc csemő kori hozás egyí mánya — mozgalmim lálja benne örömnek és. gyermekszert. lünk is azt a szilaru neki társadalmi vezéreszniv,, Erősítsen meg bennünket e *,_ hitben szép karácsony ünnepe. Irodalom. — „Délibáb" cim alatt jelent meg egy kötet vers. Egyszerű a cim, amely nem mutatja a gyöngyöket, melyek a könyvbe vannak foglalva: egy istentől tehetséggel megáldott poéta verseit. Ha végig olvassuk a kötetet, megrezdülnek az érzés húrjai szivünkben; ennél nagyobb dicséretet poétára nem lehet mondani; vele örülünk, vele sirunk. A költészet igazi lehelletével megirott versekben benne van egy költői sziv minden boldogsága, öröme, reménye és gyásza. Végig vonul előttünk a poéta életének minden mozzanata ékes rímekben. Megkap bennünket az őszinte érzés, elragadja lelkünket a csillogó fantázia ós mérhetetlen gyászszal mi is oda borulnánk Hófehérke koporsójára. A kötet: Vőlegény menyasszony, Fórj-fílesóg, Dalok a kis babáról, Temetés után cimü ciklusokra van osztva, A szerző: dr. N u s zb e k Sándor, Székely Sándor név alá rejtőzik, de ha nem tudnánk is, elárulná a ragyogó stilus ós az érzelem heve. N u s zbek költői pályáján nagy emelkedés e kötet, ujabb babérokat szerez magának — a többi mellé, A könyv Ízléssel és szép nyomdai kiállításban D o b a y János gyulai nyomdájából került ki és méltó párja a neves nyomda eddigi kiadásainak. Ára 2 korona ós olvasóinknak melegen, jó szívvel ajánlhatjuk Székely Sándor gyönyörű verseit. — Versek cím alatt jelent meg tehetséges fiatal munkatársunknak, K a r a s z y Ödönnek verskötete, melyre felhívjuk olvasóink szives figyelmét. Mai számunkban is hozunk Karaszytól egy kedves verset, milyenekkel tele van verskötete. A könyv kiadóhivatalunk utján rendelhető meg, ára bórmentes küldéssel 1 kor. 50 fillér. ... A levélírás művészete. Fia'.al leányoknak nagy örömük telik abban, ha érzésüket és gondolataikat egymással levél formában kicserélhetik. A szép levéliráinak titkát azonban nem egy könnyen lehet megtalálni A hozzávaló u!at egyet geti a Tutsek Anna szerkesztése mellett megjelenő, Magyar Lányok cimii szépirodalmi képes hetilap. Minden etztendőbea érdekes pálya lija» kat tűz ki arra, hogy valamely a fiatal leányok életéből vett téma fölött ki irja m )g a legszebb levelet? A Magyar Lányok azonfelül az egyetlen olyan uj»ág éi olvasmány, melyet aggodalom nélkül adhat mindeu anya serdülő leánya kezébe. Tanulságos, a jó Ízlést fejleszti, az erkölcsöt nemesiti, és emellett érdekesen szórakoztató. Előfizetési ára negyedévre három korona és elő lehet fizetni a Magyar Lányok kiadóhivatalában Budapesten, Andráasy-ut 10. sz. TÖRVÉNYSZÉKI C SARNOK Orrt, orrért. A vésztői cigány asszonyok radikális módját eszelték a boszunak, szó szerint kő vetik az ó-testámentum tanítását: szemetszemórt, fogat-fogért, s náluk mindössze annyiban módosul a felfogás, hogy a jelszót : orrot-orrórt. Farkas Mária cigány asszony már a hervadt szépségek közé tartozik, éppen ez okból görbe szemmel nézi a csinos R á c z Annát, kiért a faluvégi Adoniszok nem ritkán hevülósbe jönnek. A mult óv Szylveszter napján a vésztői piacon találkoztak össze, s Farkas Mária epés gúnnyal szólott hozzá: — Hát csak magadba jösz ? — Mi k" hozzá ! _ Nr c-'ebb ? — H — M Farkas Mt szorkány, tal végif egy. r

; '<any. -alkodott 1 boleste, került elő, s mis.^, sietett elibe : — Jaj csak hagy jös. , de régen vár-' lak. Ne haragudjunk egymásra édes lányom, béküljünk meg. Rácz Anna meg volt lepetve a nyájas fogadtatástól és nyugodtan tűrte, hogy Mária asszony Judás-csókokkal borítsa el az arcát. E közben előugrott Keresztesi Ká

1 mán is és rákiáltott Farkas Máriára: — Ne engedd el addig, mig le ne haraptad az orrát. A felszólításra fúriaként támadt a gy nutlan nőre s közös erővel csakhamaj földre teperték, Keresztesi egy vastag otal ütlegelte, Farkas Vilma pedig karóval vert rajta végig. A mindenfelől megtámadt fiatal nő nem tudta magát védelmezni s tehetetlenségét Farkas Mária felhasználva, reá feküdt, fejét a földre nyomta s az orra végét leharapta. Mikor bosszúját kiellógitette, a véres húsdarabot szájából kiköpve, azt mondotta a holtra rémült nőnek: — Nesze, itt az orrod. A harapás folytán Rácz Anna arca egész életére eltorzult. Természetesen nem hagyta annyiban a dolgot, hanem súlyos testisórtós vétsége miatt t ámadóit feljelentette. A törvényszéken egyik sem akart emlékezni semmire, Keresztesi egyre azt hajtogatta: — Ott se voltam tekintetes ur ! A beidézett tanuk : Nagy Imrénó és Hagymási Zsófia azonban rácáfoltak, látták mikor egy vastag bottal ütötte Rácz Annát, ugyanakkor Farkas Vilma is bántalmazta. A köz vádló indítványára a törvényszék a sérülés időtartamának megállapítása végett dr. Z ö 1 d y János törvényszéki orvos szakvéleményét is meghallgatta. Zöldy megállapította, hogy Farkas Mária sérülése könnyebb természetű volt s 8 nap alatt meggyógult; ellenben a Rácz Anna sebe 20 napig tartó gyógykezelést igényelt s már azért is sulyasabb beszámítás alá eső cselekmény, mert a leharapott orr arcát egész életére eltorzította. Rácz Anna beismerte, hogy Farkas Mária orrát megharapta, de ezt „fájdalmában" tette, mert ez őt előzőleg bántalmazta. Tóth Ferenc kir. alügyész kérte a törvényszéket, hogy vádlottakat sulyostestisórtés vétségében mondja ki vétkesnek, miután beigazoltatott ellenük, hogy Rácz Annára közös erővel támadtak rá s nemcsak botokkal ütlegelték, hanem lehetővé tették Farkas Máriának, hogy orrát leharaphassa. A bíróság ugy Farkas Máriát, mint Keresztesi Kálmánt ós Farkas Vilmát a büntető törvénykönyv 301. §-ába ütköző sulyostestisórtés vétségében bűnösnek mondotta ki, ezért fejenkint 14 napi fogházra, 10 korona pénzbüntetésre s a felmerült összes eljárási költségek megfizetésére itó'

i Rácz Annát ós ellene emelt könnyű ' sértés vétségének vádja alól felme mert azt a cselekedetót, hogy Farkas orrát megharapta, felhevült állapotba követett jogos önvédelemnek minősít A hamis váltó. Az a cifra kis papiros, mely a hite' nek jelentékeny eszközét képezi, megle' tős kellemetlen helyzetbe sodorta Bor Pál szarvasi lakost. Pénzre volt ^ sége, azért megkérte nagynén; ' Kraj cso vics Pálnót, hogy zesse a szarvasi takarékpénztár szivü öreg asszony ezt meg is Boros azonban nem törle miatt meg kellett ujitani a lt Ezenfelül szintén váltóra ujabl vett Jpl, meb'

A ^futása szerint vicsne megbíz 4

9ából forgat' irta. A szarra;^ takarékptartozása mint'

3gy 150 frt A könyyü p énzszerzési * rosnak, de mi v

ei rH.ól ta.