Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám
1901-07-21 / 58. szám
adatok egybegyűjtésére, akik katasteri helyszini vizsgálatokat tartanak. Oly óriási anyagot halmaz öszsze ez a munka, hogy pár hónapok óta tart az adatgyűjtés, még hosszabb időre van szükség, a még a munkálatokat beteieztetik. Közgyűlés Csabán. - Julius 18, - * -- Minden fillérre vigyázni kell! Ez a jelszó húzódott végig vörös fonálként a képviselőtestület csütörtöki közgyűlésén. A város haladása s kulturális emelkedése ujabb ós ujabb befektetéseket kiván s hogy ez teljesíthető legyen, a 300.000 koronás kölcsön, melynek felvételét elhatározták, bizony még kevés, mert ha a CsabaVésztői motoros vasút lótesülósét biztosítani akarjuk, ugy még 100-000 koronára szüksége van a városnak. A vasút hozzájárulása ügyében a közgyűlés most nem határozott, hanem kiadta az ügyet egy bizottságnak javaslattételre. Különben a rendőrfőbiztosi ós egy végrehajtói állásnak választás utjáni betöltése is napirenden volt s igy a városatyák szép számban — 40-en • - voltak jelen. Mennyivel más képe volt ennek a választásnak most, mint tavaly ! Akkor, persze 2400 korona fizetésre akadt 28 pályázó, most pedig az 1600-ra — 5. A képviselőtestület azonban rövid helyettes rendőrfőbiztosi ténykedése alatt felismerte Wilim István kiváló rátermettségét erre az állásra s egyhangúlag őt választotta meg főbiztosul. A végrehajtói állásra nyolcan pályáztak s egy szavazat kivételével, mely Szekeres Józsefre adatott, R. Szűcs János községi rendőr választatott meg. Tisztiszék. A közgyűlés előbb tisztiszékkó alakult, melyen S z t r a k a György főszolgabíró elnökölt. Bejelentette, hogy a rendőrfőbiztosi állásra öten és pedig : B e 1 e n t a Ferenc Békésről, Barna Lajos volt csendőrőrsvezető Csabáról, B a di cs Lajos rendőrbiztos Szombathelyről, H a r a s z i Ödön csököri s. jegyző és Wilim István h. rendőrföbiztos pályáztak. A. tisztiszók kandidáló-bizottság kiküldetésétől eltekintett, mind az ötöt jelölte s felállással egyhangúlag Wilim Istvánt választotta meg. J.-X végrehajtói állásra a nyolc pályázó közül, Gally Gyula adóügyi jegyző előterjesztésére R. S z ü c s János, Szekeres József ós P a t a j Mihály kandidáltattak, s megválasztatott R. Szűcs János — Bolond vagy kis kócos, — nevetett a szakácsné, hát még ilyet se hallottál ? A nagysága csöngetett, eredj hamar, bajuk van a gyerekeknek. Zsuzskó fölugrott ós dobogó szivvel tapogatódzott a sötétben. A jó angyala vezette, hogy betalált a hálószobába, keresztül a hosszú, sötét folyosón. Meg is ütötte a fejét néhányszor, de oda se nézett neki. — Takard le Patyókát! — szólott ő nagysága a csipkés ágy fodrai közül. Pa tyóka éktelenül visítozott, a mire Acika is rákezdte, hogy öt megringassák. Szegény kis kócos, azt se tudta melyikhez kapjon előbb. Melyik is a Pali, melyik a Laci, mert becsületes nevükön igy hivták őket. A kis sápadt fia csöndesen aludt ágyacskájában, csakúgy néha mondta álmában szakgatva : mándi, mándi! Akkor is a madarával bibelödött. Zsuzskó bizony majd hajnalig ringatta Acikát, hogy szinte ő szédült bele. Másnap aztán még kócosabb volt ós sápadt, a mire kapott még egy nevet : bóka És lett belőle kócos bóka. Édesanya másnap délbe is el kellett hogy menjen hazulról. Óh Istenem, hisz mai világba az asszonyok is oly nagyon igénybe vannak véve ! Nem jilhetnek mindig otthon a szoknyájukon. 0 nagysága három helyütt is tag, a nőegyletben alelnök. Ma fontos tárgy van napirenden. A legközelebbi theaestót nyolc vagy kilenc órakor kezdj ók-e, az lesz a vita tárgya. Szavazás fogja eldönteni, mely időszak a legelegánsabb. A kócos bóka tehát be lett rendelve a gyerekek mellé. Vigan folyt a mulatság. Patyóék kezdték magükat produkálni. Acika az asztal tetején meg tudta vetni a bukfencet, Patyó viszont fölmászott a nagy tornyos ágy gombjára. Pompás dolog, a kis bókának égnek állott minden szál kócos haja az ijedtségtől. Hiába édesgette le őket, nem fogadtak szót, mint a libuskák. — Gyerete is ! biztatták a kócos bókát. — Legalább Bólácska itt volna, — sóhajtott Zsuzskó, de Bólácska a másik szobában ábócézett a tanítójával. — Bumszt ! — hallatszott e percben egy nagy csörömpölés. — A mama vázája ! — sápadt el Patyó, A közgyűlés Ezután Z s i r o s András biró vette át az elnöklóst s a rendes havi jelentések tudomásul vétettek. Övendetesen vették tudomásul, hogy a közigazgatási biróság a községi Iakositási szabályrendeletnek a megye által kivánt ama módosítását, hogy a ki hallgatagon nyer lakositást, attól a dij kétszerese ne legyen követelhető, elutasította. A megye törvényhatósága felhívta Csabát, hogy amennyiben a vármegyében 62 siketnéma van, tegyen alapítványt a siketnéma intézetnél. A közgyűlés kimondotta, hogy anyagi helyzetére való tekintettel alapítványt nem tesz, ha azonban szegénysorsú szülő siketnóma gyermeke taníttatására segély kérne, azt tekintetbe fogja venni. Tudomásul szolgált, hogy az alispán 400 erzsébethelyi lakos kérelmére engedélyt adott dr. Vas Vilmos községi orvosnak, hogy kézi gyógytárt rendezzen be, a gyógyszerek beszerzésére a S ü d yfóle gyógytárt határozva meg. A luxus-lóvásár. A gazdasági egylet az iránt kereste meg a várost, hogy az általa tavaszszal, esetleg ősszel tartani szándékolt n e mzetközi lóvásárraa minisztertől a vásárjogot eszközölje ki, a vásártéren kisebbméretü pavillont építsen s a rendezés költségeihez évenkint 400 koronával járuljon hozzá, mert egyrészt a remél' hető forgalomból, másrészt korlátpénzből az busásan megtérül. Rosenthal Ignác szívesen teljesiti a gazdasági egylet kérelmét, azonban az kívánta volna, hogy az egylet már most statisztikai adatokkal mutatta volna ki, hogy ugy az eladók, mint a vevők részéről kívánatos ós indokolt-e a lóvásár ? Azért mielőtt határozna a közgyűlés, ezek pótlására hivandó fel az egylet. Beliczey Rezső oszlatta el az előtte szóló aggályait. Az egylet a vásár sikere érdekében mindent megtett. Felhívta nyilatkozatra a szomszédvármegyék lótenyésztőit, a külföldi lókereskedőket. Csak a közönség érdekében cselekszik a közgyűlés, ha a gazdasági egylet kórelmét teljesiti. Rosenthal Ignác felszólalása után a közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát, hogy a pavillon ópitósén kivül mindent megtesz a város, mit az egylet kór. Ujabb kölcsön. Már a tavasszal akari 300-000 koronás kölcsönt felvenni Csaba, hogy az ev. egyház követelését az eladott gimnáziumért kifizethesse, az állami leányiskolát felépíthesse, a kórházi 18.000 koronás alapot visszafizethesse s a Zöldfa vendéglő felépítésére, a kórház ós a városháza kibővítési költségeit fedezhesse A kölcsönt akkor a de nyomban vigyorgó kárörvendezésre nyílott az arca: no kapsz ezért kócos bóka ! Szegény kis kócos, hiába fogta pártodat Bélácska, hogy Patyó törte is el, mégis csak te voltál az oka ! Igy aztán mindennap kijutott szegény Zsuzskónak. Igaza volt Acikának: a kócossal pompásan fogunk mulatni. Szép fehér téli napok jártak már. Jégvirágos volt az ablak, prémesek az ereszaljak. Zsuzskó még mindig birta a mulatságot, A haja se volt már kócos, odasimult a halántékára szépen, a melyek sápadtak voltak, majd olyan sápadtak, mint a Bólácskáó, a jó kis Bélácskáó. Ezúttal édes anyja is otthon volt egy szer. A nappaliban ült ós lázasan hímzett egy selyempárnát. Fogadás-munka volt, a kis báróé lesz, a kit ugy irigyelnek tőle az asszonyok. Bélácska nem volt otthon, svéd gimnastikára jár mostanában Acikát a konyhában operálták, ha jól tudom az orrát törte be, Patyó maga maradt a halószobában. — Hopp, gondolt egyet: játszunk karácsonyfát, milyen nagyot nézd majd Aci. M eggy uj to in a gyertyákat, ugy a hogy anya szokta, meglestük ám tavaly a kulcslyukon. Mert nem a Jézuska hozza ám a karácsonyfát, csacsi gyerek, a ki elhiszi. Lekapta a gyújtót. — Hopp hó! — ütötte össze orbokáját, itt is, ott is ég már, huj de szép ! Ha ezt Acika látná ! Gyere be Acika ! Csak ugy ragyogott a száraz holmi, a sok csipke, szalag, szőnyeg a cifra szobában. A mikor már sütötte, akkor futott ki Patyó. Kiabált: — Nagyon ég! oltsák el már ! Lett lótás futás. Az ablakon kicsapott a láng, a harangokat fólrevertók. Csakúgy szaladt hazafelé Bólácska a gépbe rakott lábával. - A mándi! A mándi! kiabálta, Nem vette észre senki, mint kúszik fel egy kis kék festő szoknya a kormos ablakon, csak Bólácska sikoltott örömében, a mikor egy megpörkölt szárnyú kis jószág kirepült az ablakon, épen a két keze közé. — Mándi, mándi! csókolta ós a könynyei hullottak. A szegény kócos béka nem jutott eszébe senkinek. Pesti Hazai Takarókpénztar 5' 45 0/ 0 akarta adni, igy egy bizottság lett kiküldve, tegyen javaslatot, nem lehetne kölcsön nélkül, egyes alapok felhasználásával segíteni, egyben vegye megfontolóra, hogy a regalepapirok felhasználásával nem volna-e jó községi takarékpénztárt létesíteni? Ez a bizottság jelenttette most,* hogy a fentebb felsorolt építkezésekre nem is 300, hanem 400,000 koronás kölcsönt kellene felvenni, de redukálta a halaszthatókat s igy 300.000 korona elég lenne ; most olcsóbb a pénz kamata, esetleg nem 50 éves, hanem lombard-kölcsönt vegyen fel a város, A községi takarékpénztár ügye pedig nagyobb tanulmányt kiván, arra nézve nem mondhat véleményt. Hosszabb vitát keltett, hogy mit is építsenek előbb fel. Az állami leányiskola épitése elhalasztható még, a gazda városatyák azonban a Zöldfa vendéglőnek még ez évben való felépítését nagyon sürgették. Áchim Gusztáv mérnök addig nem akar épiteni, mig nincs pénz, Hrab o v szky György pedig azt ajánlotta, hogy legalább májusig ópitsók fel a Zöldfát, mert már ajánlat is van a bérbevételre. Korosy László első-jegyző fejtette ki, hogy a községi törvény értelmében versenytárgyalás nélkül ugy sem lehet a vendéglőt bórbeadni s arról sem vállalhat garanciát, hogy az épület januárig elkészülhet-e ? Rosenthal Ignác feltételes szerződést kötne, de azért épiteni óhajt. Végre kimondatott, hogy addig, mig a kölcsön meg nem lesz, nem építenek s Hornya esek József vendéglős bérbevételi ajánlatát tekintetbe nem vehetik, mert remél a város 2400 koronánál nagyobb bórt. Dr. R e i s z Miksa a kórház kibővitósót sürgette, mert az épitósi költséget a város csak előlegezné, a kórház jövedelméből megtérül az majd. Á kórház kibővítése elhatároztatott. A vésztői vasút. Az alispán felhívta Csaba várost, mint legjobban érdekeltet, hogy a o s ab a-b ók é s-v ó s z t ő i vasút létesítésére jegyezzen 100.000 korona értékű részvényt. Csak 30% ot kell most lefizetni, a többit tiz óv alatt. A közgyűlés áthatva a vasút nagy közgazdasági horderejétől, késznek nyilatkozott a hozzájárulási összeg megadására, azonban mielőtt ezt tenné, bizottságot küldött ki, hogy az tegyen javaslatot A bizottság Z s i r o s András biró és Korosy László első-jegyző elnöklete alatt Seiler Gyula, Beliczey Géza, Koczíszky Mihály, Hrabovszky György tagokból állíttatott össze. R osentha 1 Ignác ezzel kapcsolatosan indítványozta, hogy a közgyűlés dr. Fábry Sándor alispánt a motoros-vasut létesítése körüli fáradozásáért üdvözölje és szavazzon néki köszönetet, amit lelkesedéssel elhatározott a közgyűlés. Iskolai ügyek. Az állami elemi leányiskolához ujabb három tanerőt nevezett ki a miniszter, igy az eddig összevont osztályok szótválasztandók, helyiségről s az osztályok felszereléséről kell gondoskodni. A tanács azt javasolta, hogy a volt Piff kó-fóle házat, amenynyiben azt a Bókósmegyei Takarókpénztár bórbeadni nem hajlandó, vegyék meg 14.000 koronáért. A Közgyűlés ezt elfogadta, úgyszintén hozzájárult az erzsóbethelyi elemi iskola kibővítése ós felszerelése költségeihez. Apróbb ügyek AFiume-szálloda épületnél 4160korona, a Próféta-vendéglőnél 654 korona összegű épület-javitás határoztatott el. A Széchényi-ligeti vendéglő bérletét 1500 korona összegórt W o c z e t Adolfnak adta ki a közgyűlés, mig a Kakas-vendéglőre U ng á r Jónás az eddigi 3100 korona bór helyett csak 1600 koronát ajánlott, amit nem fogadtak el. Az ügykezelés vizsgálatához R os e n t h a 1 Ignácot ós Hrabovszky Györgyöt, a központi választmányba pedig Beliczey Gézát választották be. A felvógi legelőtársulat azt kérte, hogy a közlekedési útból felmaradt 8 öles, de 4 holdat kitevő sávot, a város engedje át a társulatnak. Kívánságát teljesitik, ha megfelelő áron megveszi a társulat. G e n c s i József ós Lepage Lajos bérletét ujabb 3 évre meghosszabbították ; Nagy István állatorvosnak hat heti szabadságot adtak; Sipos Pál jeles gimnáziumi tanulót 100 koronával továbbra is segélyezik. Uj iparnövény meghonosítása Békésmegyében. Fábry Sándor dr. alispán, ki üdvös kezdeményezéseivel többször megmutatta, hogy érzékkel bir ós melegen érdeklődik mezőgazdasági érdekeink iránt, most ismét érdekes kezdeményezéssel kereste fel a Békósvármegyei Gazdasági Egyletet. A „tiamie urticaegy eddig nálunk teljesen ismeretlen iparnövóny meghonosítása iránt intézett átiratot az egylethez ; alább olvasható egész terjedelmében ez az átirat, melyben a Ramie urtica leírása mellett, kulturájána' nagy jelentősége s termelésének módozatai is részletesen ki vannak fejtve. Közgazdasági szempontból nagy jelentőség fűződik e kezdeményezéshez, mert — mint a franciaországi példa mutatja — ez uj iparnövóny meghonosítása átváltoztató hatással lesz mezőgazdasági kulturánkra, mint annak idején a burgonyának és dohánynak meghonosítása volt. Az átirat igy szól : A mezőgazdaság versenyében gazdáink utalva vannak arra, hogy az egyoldalú magtermelós helyett a haszonhajtóbb kultúrnövények művelésére térjenek át. ®gy ily növényre óhajtom az alábbiakban a gazdasági egyesületnek s általa a békósvármegyei gazda közönségnek figyelmét felhívni, mely rendkívüli bő termő kópessógónól, keresettségénél, aránylag csekély művelési költségénél fogva felette hivatva van arra, hogy gazdáinknak sokkal nagyobb jövedelmet nyújtson, mint akár a cukorrépa, a kender, a dohány, a cirok, vagy a cikória. E növény a "Ramie urtica Egy évelő növény ez, a csalán családjából, mely minden különösebb gondozás nélkül majdnem minden talajban tenyészik, eltűri a nagy hideget a nélkül, hogy kifagyna és 13 —15 évi tenyésző képességgel bir ugy, hogy az ültetés költségei csak minden 13—15 évben ismétlődnek. Különesen szereti a meleg klimát ós igy megyénk meghonosítására alkalmasnak látszik. A Ramie urtica-t a legrégibb idö óta müvelik a keleti népek, ujabban nagyban termesztik a franciák s a kender, a len, a pamut, a selyem helyetesitésre használtatik. Minőség tekintetében a Kamié urtica felülmúlja a kendert ós pamutot, árban pedig sokkal olcsóbb a kendernél, tizenötször olcsóbb a selyemnél (ily feldolgozásban Canton-selyem a neve), nem drágább a pamutnál; olcsóságáért és rendkívüli tulajdonságáért a belgi, német, angol ós svájci a szövő gyárak igen keresik Ugy egészen tisztán, mint keverve a legkitűnőbb gyártmányokat adja, u. m. gyolcsárukat, csipkéket, szöveteket, krepeket stb. Kina ós Japán termeli nagyban a Ramie urticát, de a helyi szükséglet e terményben oly nagy, hogy a két ország ez áruból abszolúte nem exportál. Ujabban, — mint említem — Francia-ország honosította meg, a keresletnek azonban megfelelni körül sem képes. E növény rendkívüli haszonhaj tóságára természetesen kiterjed a m, kir. földmivelóiügyi minisztérium figyelme is s kísérletek tétettek a budapesti állat- és növóny-akklimátizáló társaság kertjében, a keszthelyi gazdasági intézetben, s a földm. miniszter ur különös megbízásából Machik J. műegyetemi tanár ur által e növénynek hazánkban való meghonosítására nézve. A kísérletek mind kedvező eredményt tüntetnek fel. Afarc J. ur, a budapesti állatkert akklimatizálás munkálatainak vezetője ezt irja e növényről jelentésében : „A budapesti állatkertben az urtica legteljesebb fejlődésében látható. A növény itt 5 óv óta műveltetik, sohasem boríttatott téli hideg ellen, a teljes kifejlettségét 2 óv alatt érte el." Machik J. tanár ur jelentésében beszámol kísérleti teljes eredményességéről, s ezt irja: „Nincs növény, mely minden talajban ugy tenyészne, mint az urtica, de legalkalmasabb neki a laza föld. Ha a talaj kedvező, ugy évenként, két, sőt három aratás is föltótlenül várható, a növény perennálló s egyszeri ültetésnél 15 éven át eltart, mérsékel gondozást ós kevés aratási költséget igényel. Meg kell itt jegyeznem, hogy a Ramie urtica szára, mely keleten 2 !/ a—3 méter, nálunk iy a—2 m. magasra nő, áztatlan állapotban töretik, mi által idö nyeretik és befektetési költségek takaríttatnak meg. Aratása kaszával vagy arató géppel történik. Gazdáink természetesen a haszonhaj tóság szempontjából itólik meg e növény meghonositásának kérdését, ezért szükségesnek tartom, hogy rövidesen feltüntessem itt a Ramie urtica ültetési, mivelósi, költségeit s értókesitósóuek jövedelmezőségét, megjegyezvén, hogy e részben Schietner Th. Eugen textil-mérnöknek a franciaországi e részben való viszonyokat feldolgozó tanulmányát vettem alapul: Az első ültetés költségei: • méterenként 5 gyökeret ültetünk, tehát 1200 •-ölével számitott holdanként 2l,580-at. A gyökerek ezrenként 50 koronájával kaphatók s igy ennek költsége 1143 kor. -80 fill., ültetés 50 napszám á 1'20 kor., 60 kor. szántás, trágyázás holdanként 26 kor., egyóbb
