Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-12-25 / 103. szám

II. Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 103. számához ós hatósági ügykörrel felruházott ipartes­tületek szervezését. Ezen gyűlésnek eredménye lett a most életben lévő 1884. XVII. t.'-c.-be foglalt ipartörvóny E törvény a kívánságoknak látszólag engedve, adott valami mózes­madzag félét. Igy az ipari kvalifikációból annyit, hogy a tanult iparosok iparűzését képesítés kimutatásához kötötte, a nem tanultakét pedig nem ; a tan- ós munka­viszony rendezését és a békéltető intéz­ményt, mely még a legjobban bevált; az önkormányzatú ipartestületeket, nem köte­lezöleg, csupán fakultative, ezeket az átru­házott hatósági teendőkkel bőven ellátta, de azért hatósági jogkörről szó sincs. A mint azután az ipartestületek lassú tempóban alakultak, a mint az uj törvény hiányai ismerttebbé lettek ós ez adott „nesze semmi, foga meg jól" világos lett: következteK az ipartestületek országos gyűlései. Az első ilyen gyűlés 1887-ben, Buda­pesten folyt le, a melyen 86 ipartestület képviseltette magát. A 15 pontból álló napirendből csak a főbb tárgyakat emlitem meg: a képesítéshez kötött mesterségek kiterjesztése; az ipartestületek alakításának országszerte való kötelezővé tótele ; ipar­szövetkezetek alakítása; a vásárügy ren­dezése ; a hadfelszerelés és közhatósági szükségletek fedezése ; a fegyenc-ipar meg­szorítása ós a vámügy stb. Ez után következett a II. orsz ipar­testületi gyűlés 1890-ben Aradon. Ezen már a fentebbi tárgyakon kivül az ipar­törvény revíziója is napirendre került, a melynek előadója csekélységem volt s elő­adói javaslatom a nagy gyűlés által el is fogadtatott. Ugyancsak a törvény revizió kérdését előadtam a következő III. gyűlésen 1893-ban Miskolcon, azután a IV-en 1896-ban Buda­pesten. És utoljára az V. orsz. ipartestü­leti gyűlésen Kolozsvárott, a hol már az előző budapesti gyűlésen e kérdésben ho­zott határozat mellett ismételve állást fog­laltunk. Igen hosszura nyúlnék cikkem ós inesz­szire vezetne célomtól, ha a hét iparos kon­gressus történetét, határozataits eredményeit — csak dióhéjban is — megírni akarnám Azért — az ipartörvény revíziójáról lévén itt szó — erre nézve csak azt jegyzem meg, hogy a budapesti kongresszus végre­hajtó központi bizottsága megbízásából a törvény módosítása iránt a kereskedelmi ministeriumhoz intézett felterjesztést ón szerkesztettem meg. E munkámról Ráth Károly, az iparosok majdnem harminc év óta kipróbált vezére annak idején a követ­kezőket irta: „Oly ritkán fordul az elő, hogy valamely íélig-meddig hasonló fontos­ságú fogalmazvány tartalmilag ós alakilag Derűs mosolygás futja át az arcát És elfeledte már a kínok harcát. S a levelet Ahogy tartják a halvány, kis kacsok, Úgy remeg az és hull reá a csók. A nagy boldogság sohse könnyű, Jolán szemét lepi a könyű S az édes, kedves, drága levelet Nem tudja már feltépni sem. Anyjának nyújtja lázzal, hevesen. Feltépi ez ... És majdnem felsikolt, De a szivébe nagy erőket olt, Bár körülötte a szoba forog . . . Oly gyilkolok, kemények a sorok. Jolánra néz . . . — — S az anya szíve reszketve remeg, Olvassa halkan azt a levelet. Olvassa: „Többé nem szeretlek" És mondja; szívem érted ég . . . Olvassa: „Vissza nem jövök már" És mondja: visszahoz az ég . . . Jolán szemében gyullad fénysugár . . . „Óh gyere gyorsan, gyere vissza mar! Az édes anya kínnal a szivében Olvassa: „. . . És feledj el engem" És mondja : szívem nem feled . . . Olvassa: „Más a boldogságom" És mondja : egyedül vele I Lehetek boldog e világon . . . Jolán zokog. „Oh nem feledtél . . . írtál . . . Nem szállt hiába kínos sóhajom. Nem érzek semmit . . . Elmúlt a bajom, Nem fáj a szívem . . . Gyönyörűség árja És a boldogság tündöklő sugárja Jött a levélben, amit nekem irtál . . !" Jolánka lassan ráhanyatlik A vánkosára . . . Arca tűzben ég, És úgy liheg : „Oh visszahoz az ég • . . * Óh visszahoz . . . S te lész a vőlegényem, Te lész, - - szerelmem és minden reményem !" Az arca sáppad s ugy susog: „Oh istenem . . . Boldog vagyok . . . Elűzted tőlem ... a borút . . . Anyuskám ... Végy ... menyasszonykoszorút...!" Többé nem sóhajt. A szeme lezárul, És álmodik örök boldogságárul A menybe', fenn, az angyalok között . . * • . Jolánnak levél jött . . . kielégítse az ói; 25 éven át érlelődött skrupulózitásomat, hogy valóban legőszin­tébb szívből és igaz örömmel mondok kö­szönetet az én mértékemet mindenben meg : ütő munkálatért . . . Ugyancsak Ráth Károly vezérünk egyik munkájáb.m pedig ez foglaltatik ... „AZ ipartörvóny revíziójának régóta vajúdó kér­dését a nagygyűlés által hangoztatott óha­jok figyelembe vételével újból tüzetesen megvitatta a központi bizottság, és a tes­tületek összessége által egyórtelmüleg szor­galmazott törvény revízió irányelvei éppoly szakavatott, mint magvas kifejezésre ju­tottak az Áchim János-féle munkálatban. A tüzetesen megokolt kívánalmak lényegét magukben foglaló hat petitnmot újból is ideiktatjuk: Az 1884. XVII. t.-cz akként módosittassók, hogy a törvény 4. §-ában foglalt ipari képesítés elvének hatályosabbá tótele céljából a segódi szakbavágó mun­kával való foglalkozás, kót év helyett leg­alább 3 évi gyakorlat által határoztassék meg a törvény 6., 7., 8. és 47. §§-ai hatályon kívül helyeztessenek ós mind­azon törvényszakaszok módosíttassanak, a melyek ezekkel összefüggésben vannak ós a képesítés elvének érvényesülését aka­dályozzák. Az ip.tros tanoncok a tanviszony lejártakor szakvizsga letételére legyenek kötelezhetők; a törekvő segédek az ipar­testület kebelében alakítandó bizottság előtt önként szakvizsgát tehessenek, hogy ez alapon képességük megfelelő nyilvános oklevél által igazoltassék; az ipartestüle­teknek országszerte városonként, közsé­genként ós ott, ahol arra kellő számú ipa­rosok nem volnának, járásonként kötele­zőleg való létesítése elrendeltessék; ós el­rendeltessék az is, hogy minden képesítés­hez kötött ipart üző ós olyan gyáros is, a ki ipartelepén képesítéshez kötött iparos segédeket és tanoncokat állandóan alkal­maz, az illetékes ipartestület kötelékébe lépni tartozzék; az ipartestületek hatásköre akként terjesztessék ki, hogy az ipariga zolványok iránti beadványok a képe­sítéshez kötött iparosokra nézve az ipar­testületek által, ezeknek véleménye kísé­retében terjesztessenek az iparhatóságok e'ó; és hogy az ipartestületek — a köte lékükbe tartozó képesített iparosokra nézve — a törvényben meghatározandó ipar i kihágási ügyekben oly hatósági jogokkal ruháztassanak fel, a miiyenek most az elsőfokú iparhatóságokat illetik meg. A kereskedelmi utazóknak, minták előmuta-1 tásával vagy azok nélkül megrendeléseket gyűjteni, illetve ügyleteket kötni csak a szakin ibeli iparosoknál vagy kereskedők­nél legyen szabad; ellenben magán félek- ( nél megrendelések gyűjtésétől, illetve ügy­letek kötésétől vagy árúk eladásától til­tassanak el." (Ezen kívánságunk tudvalevő­leg az idén életbe lépett úgynevezett vigóc-törvény által teljesült.) Ezen petitiumoknak az iparos társak­kal való megismertetését szükségesnek láttam, különösen azért, hogy a fentebb idézett előadói szervezetekkel összehason­líthatók legyenek; és azért is, mert ezek szolgálnak a most folyó törvény revizió alapjául. Ime az iparosok karácsonyfája. Örül­jetek tehát iparostársak, akikegy jó ipar­törvénytől várjátok helyzetetek javulását. A szocializmus és a gyomai kerület. - Egy szocialista levele. ­A gyomai kerület szocializmusáról szóló cikkünkre levelet kaptunk. Egy tel­jes ivet írt tele egy endrődi polgártársunk, V a s z k ó Mihály „középbirtokos föld­mivelő", ki Várkonyinak őszinte híve, amint a levélből is kitetszik. Levelét nem adhatjuk egészen ; — áll­janak itt egyes részletei: Gyoma és a szocialista! Mi az oka annak, hogy a gyomai ke­rület, mely bókós, megelégedett, vallásos, egyszerre szocialista lett ? Ezen kórdós fö • lött sok fő gondolkodik és másokat is kér­dez, de helyes teleletet adni nem tudnak és nem akarnak. E helyett agyonütik a dolgot azzal, hogy tellobbanás, szalma tüz, értelmetlenség. Hogy a szocializmus régi, lassú lépóseiiben haladt ennyire, azt bizo­nyítani fölösleges. Bennünk volt annak csirája, látva és tapasztalva mindazon egye­netlenséget, mely ember és ember között fennáll. Nem is szalmatüz ez, mely mától holnapig sem él. De értelmetleneknek sem kell a gyomai szocialistákat bélyegezni. jim nekem a gyomai kerületben nincsen sza­vazati jogom, de érdeklődtem a választás iránt és nálamnál értelmesebb egyénekkel is értekeztem; de ki mondom kereken, ná­lamnál műveletlenebb, értelmetlenebb, tük­filkóbb, akár hány volt, ugy a Szendrei , mint a Győry-párton ! Föld osztás, papi birtokok elvétele (szekularizálás) ós ehhez hasonló több és több ráfogás által csak megutáltalui akar­ták a néppel a szocializmust, de mit hir­detett Várkonyi? Sok, sok '.gazságot, uie­lyek elől nem zárkózhat el Senki, a ki Istent atyjának, embert testvérének vallja. Hirdette a fokozatos adók feltétlen behozatalát Senki önmaga társadalmat, országot nem képez ; minden ember az or­szág hadi ereje által van kívülről védve, viszont belső ellenségtől, ismét a társadalmi rend és csendőrök által van biztosítva. Ugy a katonaság, mint a csendőr fentar­tására sok pénz, adó kell, már most akinek százezer korona jövedelme van és ebből 500.00 koronát élvez, már hogy ezt nyu­godtan élvezze, ne sajnálja azt a másik 50.000 koronát, mit adó cimen fizetne, hi­szen az a családapa, kinek nincs földje, háza, csak 5 katona fia, csak nem hagy­hatja szó nélkül, hogy az ő és más szegény ember fij őrizze meg a százezer frt jöve­delemmel bírókat a külellenségtől. Ne_ legyünk elfogultak, helyezkedjünk arra, mint ha mi is földnélküli emberek, vagyis szegények volnánk, meglássák, más­képpen ítélünk. Egy szegény családnak van hót vagy nyolc élő gyermeke, de ha az adócenzus nem érte el azon minimumot, melyet a törvény előír, nem szavazhat, joga ebben az államban nincs, ami van, ugyanazon joga meg van Amerikában, de még a pogány Kínában is ; tehát az ö fiait alamizsnakép­pen fogadja el az állam katonának Lépjen a kormány ós az igen tisztelt pártja az igazi testvériség táborába, hozzák be a megélhetés, teher viselés egyenlősé­gét, léptessék életbe a törvény előtt a szó­beli szabadságot, ne kényszeritsók hogy ha 5') frtos pere van, az ügyvéd urak 100 frt. költségbe sodorják. Szóval minden intéz­ményen látassák meg, mint Várkonyi mon­dotta, a Krisztus szelleme. Akkor azok a szocialisták, kik ma Várkonyit éltették, éltetni fogják Széli Kálmánt, vagy aki utána következni tog. * Tisztelt Polgártárs ! Leveléből és kifejezéseiből látom, hogy szokott újságot olvasni; és tanul -is az olvasottakból. De azt is látom, hogy leg­kedvesebb újságja Várkonyi "István „Földmivelő"-je. Ez újság valószínűleg minket is ledorongolt, mert — hogy Vár­konyi kedvenc kifejezését használjam — mi „a hatalom fényében sütkérezünk". Várkonyi, a vezér, nem adott — vagy nem tudott adni semmire sem felvilágosí­tást. Ön pedig felhívás nélkül is magya­rázza az „elveket!" Ezért, önt polgártárs én többre tartom, mint Várkonyi Istvánt! Hogy fellobbanás-e, vagy a szocializ­mus lassú haladásának következménye-e az „538"? e kérdéssel várjunk még egy ki­csikót. De csak azt mondom, hogyha önök régóta hivei Várkonyinak : miért nem bontották ki a zászlót már az első vá­lasztáson ? Hiszen már akkor is láthatták azt a bizonyos „emberek közt levő egye­netlenséget" ! Hogy önnél műveletlenebb emberek is szavaztak : elhiszem. Vannak még na­gyon sokan, kiknek elég, ha megtudják fogni az ekeszarvát meg a kapanyelet, — de hogy egyebet is tudjanak, arra nem fordítanak gondot. S ha ez csak'az ő bajuk volna, szánalommal ugyan, de könyebben napirendre térnénk felette. Ősik ez meg­mórhetlen kárára van a magyar nemzeti közművelődés terjedésének, a szükségszerű fokozatos haladásnak ! Hogy Várkonyi a sok rossz között valami jó eszmét is hirdetett: nem lehet tagadni. De ezek is olyan eszményi dolgok, melyeket a messze jövő szociálpotitikája válthat be. Az adóreform? Gondolom olva­sott már róla polgártárs, hogy lesz. Vár­konyi ezt is elítélte, előre, látatlanba! Ugyan polgártárs, mondja meg, hogy ne­vezik el azt az embert, aki előre ítéletet mond olyan dologról, — amit még nem is látott ! — Nem eszik a levesből, de már rámondja, hogy sós ! Hogy alamizsna módjára fogadja el az állam a szegény emberfiát katonának: ez sem áll. Ellenben azt meg nem mon­dom, hogy kicsi az adó. De mit kapunk az adóért ! Jogrendet, személy ós vagyonbiztonságot. És ezt ugy megkapja a szegény ember, mint a gazdag. Es éppen ugy elviszik katonának a sze­gény gyereket, mint a gazdagot. Nem a gazdag ember vagyonát őrzi a szegény fiu, hanem a — hazát Ezzel oda értünk, ahova jutni akar­tam : a hazához. Hogy ön polgártárs szereti a hazát, tudom levelének végső ki­fejezéseiből : édes hazám, szülőföldem! Tegye a szivére a ke^ót ós mondja meg nekem ; hallotta-e egyszer is Várkonyi szájából ezt a szót: haza? Hallotta-e, hogy Várkonyi a népet a mi édes szülő­földünk, drága hazánk szeretetére buzdította volna ? Legyünk őszinték, és mondjuk meg, hogy nem. Várkonyi Istvánnak ez az egy dolga tönkre teszi előttem minden ideális elvét. Aki a hazáját nem szereti ós nem becsüli a földet, ahol született. az én előttem nem embei i Fetteszem önről, polgártársam, hogy józan, tanult ember létére °im követi a gyalázató < mondást. ' a hazánk, a hol jó Ilyet csak olyan ember tud kiereszteni a száján, kinek a szivéből kiveszett minden nemes érzés, akit csak a saját önző lelke vezet. Mit mondott Várkonyi István ? Sem­misítjük meg az államot, minden rossznak a kntfejét. Lám pilgírtárs, ön Várkonyi első és legfőbb elvére nem terjeszkedett ki. Ebből is látom, hogy derék hazafi. De hiszen ezt az első pontot nem érti senki, talán még maga Várkonyi sem. De ha megérti, hogy mit hirdetett: annál rosszabb! Döntsük romba a mi drága hazánkat? Ne legyen magyar állam, amely ezer év ota áll büszkén, bátran az országok ver­senyében? Ne legyen magyar haza? Ne mondhassam ón máshol valahol büszkén a mellemre ütve, hogy magyar vagyok? Nem polgártárs. Ne legyünk mi Vár­konyisták. Legyünk negyvennyolcasak, le­gyünk demokraták, vagy álljunk inkább a néppárti feketesereg zászlója inelló, mint­sem Várkonyi lobogója alá! Az en hazam Magyarország Az is. En magyar vagyok, mióta lev' vok ós magyar akarok maradni, lehelletemig . . . Legyen ön is az. É el, az az „örök béke" — amit eml. ie veiében — jobban fog esni akkor,ma •magyar föld göröngy> öné gyár borul! szívre (bd.) ÚJDONSÁGOK. Karácsony. A karácsony ragyogó költészete soha­sem vész ki az emberi szivekből. A bűbájos és regeszerü szent történet, mely az egész világot elárasztja fónyév-sl: örökéletű. Fenntartja az emberiség hite, ápolja a szeretet eszméje. Ragyogó fényes ünnep, mely a munkában kifáradt emberiséget visz­irzavezeti az ideálok világába és eltölti a sziveket egymás iránt való szeretettel. Az élet küzdelmeiben nemesebb érzések irányá­ban eltompult lélek felolvad a mindeneket egyesítő szeretetben. E napon nincs ha^ag, nincs ellenség: mindenki szeret. Es szive szerint örvendezteti meg hozzátartozóit. * A „Bókésmegyei Közlöny" is leteszi nagy családja: olvasóközönségé­nek asztalára ajándékát, ünnepi számát. Szeretettel ós a mindenkori lelkesedéssel állítottuk össze mai számunkat. Kedves munkatársaink nagy serege megkönnyítette munkánkat és változatossá, értékessé, élénkké tette lapunk karácsonyi számát. Nem is adhatjuk az összes beérkezett kéziratokat. Munkatársaink elhalmoztakben­nünket rokonszenvük jeleivel, ugy hogy számtalan dolgozat várja még a megjele­nést, amelyek későbbi számainkat is ün­nepi színvonalra fogják emelni. Olvasóinknak, munkatársainknak bol­dog ünnepeket kívánunk. * Karácsony a templomokban. Karácsony első ünnepén az evang. nagytemplomban Szeberónyi Lajos Zs. a kis templomban Korén Pál tartja az egyházi beszédet. Ünnep második napján d. e. 1.0 órakor a kistemplomban az úrva­csora fog magyar nyelven kiszolgáltatni. A római kat. templomban kedden az éjféli misét segédlettel Nemeskey An­dor plébános celebrálta; az ünnep első napján reggel 6 órakor pásztormise, tartja H a z a y Gyula segédlelkész. Délelőtt 1/ 2 9-kor kismise, 10 órakor magyar pré­dikáció, tartja Barabás György segéd­lelkész ; ezt a nagymise követi, melyet segédlettel szintén Nemeskey Andor plébános végez Délután 3 órakor ve­csernye segédlettel. Ünnep másodnapján reggel y a H-kor kis mise, 10 órakor egy­házi beszéd ós nagy mise, tartja N e­m e s k e y Andor plébános. - Árvaszéki ülnök választás Csabán. Fontos aktus előtt állott tegnapi gyülósé­sóben a csabai községi képviselet. Az árva­széki ülnökök 3 éves mandátuma lejárván, a január elsejével megnyíló 3 éves ciklusra ülnököket kellett választani. Súlyos vok a a választó képviselet helyzete, mert az árvaszék elnöke — mint azt lapunk mult számában közöltük — közmegelégedésre betöltött munkásság után, — ez állásától megvált. A képvisel "k- — nagyon he­lyesen — élénk érdeklődést tanúsítottak a választás iránt, s nagy számban sereg­lettek össze alkotmányos" jogukat gyakor­landók. Pontban V2W órakor nyitotta meg ! a gyűlést Sztraka György főszolgaH 1 s bizalmi fórfiaikul a válas-ité' 1--­! Béla, Szalay Józse p Ignác ós Kocziszky feikórvén, bejelenti, állásokra J6 pályáza be. A gyűlés a pályái KIM

Next

/
Thumbnails
Contents