Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-12-22 / 102. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 102. számához. lyet kinyomatnak és a dohánytermelők rendelkezésére bocsátanak. A beszerzési és fogyasztási szövetkezet megalakítására vonatkozólag P f e i f f e r István titkár, előadó bemutatta az elkészített felhívást. Ennek első részében hivatkozik a gazdák általános szorult helyzetére, majd kifejezést adott annak, hogy a szövetkezet megalakítása nem törekszik a kereskedelem megrontására. A szövetkezet csekély percentet fog venni tagjaitól és 5000 darab '20 koronás részjegy gyei kez dené meg működését; négy hónapos hitelt nyújtana tagjainak, időnként jegyzéket bocsátana ki árairól. Zsilinszky Endre elmondja, hogy csak akkor lehet eredményes a szövetkezet működése, ha a nagyobb birtokosok is belépnek. Kéri a jelenlevőket a belépésre. A választmány a felhívást teljes egészében elfogadja és tagjai befognak lépni a szövetkezetbe. Taussig N., javaslatát, mely épületfa, mész és tüzelő anyag beszerzési szövetkezet megalakítását ajánlja, a választmány ez alkalommal levette a napirendről. .n. luxus-lóvásár napjaiul minden év április hó 28-ikát tűzik ki, oly módon, hogy ha ez vasárnapra esik, a vásár előző napon lesz megtartandó. A földmivelésügyi miniszter felhívását, melyben értesiti az egyesületet, hogy a tagok szénkéneg szükségletét idejében jelentse be, közhírré teszik; másik leirata, melyben tudatja, hogy téli előadások és szaktanfolyamokra 3000 korona segélyt ad, örvendetes tudomásul szolgál. A vármegyei alispán átiratot intézett az egynsülethez, melyben egy vitás cselédügyben véleményt kér: kötelessége-e a cselédnek este vacsora után gazdája parancsára dolgozni ? S a i 1 e r Elek ismerteti az ügyet. A gazda parancsára a cseléd két napig este vágta a kukoricakorót, harmadnap megtagadta a munkát, e miatt elbocsátották. Dr. Szalay József szerint a megadott munka olyan természetű, melyet máskor elvégezni nem lehet. A cseléd különben nem napszámos, akinek napkeltétől napnyugtáig kell dolgozni. Kocziszky Mihály, E e i s z Simon Zsilinszky Endre felszólalásai után a választmány e határozatot hozta: az éjjeli munka nem jogos követelése a gazdának ; de azért a cseléd éjjeli munkára is kötelezhető a gazdaság érdekében, termószetetesen megfelelő éjjeli pihenés biztosítása mellett. A határozat indokolása megemlíti, hogy a kukoricaszár vágása ilyen dolog. Az országos magyar gazdasági egyesület a magyar ipar pártolása érdekében irt át , a választmány örömmel üdvözli az átiratot és átteszi az ügyet a létesítendő szövetkezethez. Az aradmegyei gazdasági egyesület megkeresését, melyben a Budapesten felhalmozott gabonakészletek hiteles felmérése végett beadott feliratának pártolását kéri, — kiadták Beliczey Géza választmányi tagnak a kérdés tanulmányozása és javaslattétel végett; a legközelebbi ülésen fogják tárgyalni. Csató Péter, pozsonyi vincellér iskolai hallgatónak segélyt kérő folyamodványát elutasították, miután az egyesületnek e célra alapja nincsen. A szolnokmegyei gazdasági egyletnek a cukortermelők érdekében és az esztergommegyeinek az olaszbor-vám felemelése iránt beadott feliratához a választmány hozzájárul és hasonló szellemben felir. Szabó János igazgató-választmányi tag indítványt adott be, hogy a melasse-ra vonatkozólag olcsóbb szállítási dij kieszközlése érdekében irjon fel az egyesület a miniszterhez. Zsilinszky Endre tapasztalja, hogy a takarmánynak általában véve nagy a szállítási dija. Indítványozza, hogy ugyanezt kérje a cukorrépa és répaszeletek szállítására nézve is. Határozatba ment, hogy a melasse, cukorrépa ós répaszeletekre nézve olcsóbb szállítási díjtételeket kérnek feliratilag a kereskedelmi minisztertől és a társegyleteket is felkérik a felirat pártolására. Az ülés végén szóba került az építkezési szabályrendelet tervezete, melyet hétfőn tárgyalt a törvényhatóság. A választmány állást foglalt a szabályrendeletnek a gazdákat sértő pontjai ellen, — s mint a törvényhatósági gyűlésről szóló tudósításunkban volt olvasható — elég sikerrel. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök Szalay Józsefet és Kocziszky Mihályt kérte fel, majd köszönő szavakkal bezárta az ülést. Az ülésen jele'i voltak dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt: Stojanovits Gyula, Kovács L. Mihály, Kocziszky Mihály, Vidovszky Károly, Szalay József, Reisz Simon, dr. Szalay József, Bajcsy Gusztáv, Fejér Béla, Fábry Károly, Badics Elek, Beliczey Géza, Bogár Dániel, Vidovszky László. A gyulai főgimnázium. Gyula város óhaja teljesült. A főgimnázium ügye immár a megvalósulás stádiumába jutott s csupán formalitások ós idő kérdése a főgimnázium felállítása. Lukács György főispán mindig lelkesedéssel felkarolja a megye és egyes községek ügyeit; a gimnázium megalkotásában sokat köszönhetnek munkásságának a gyulaiak, mások áldozatkészsége mellett. A főgimnázium érdekében tartott értekezleten teljesen elfogadták a szerződési tervezetet. A tárgyalás során az értekezlet tagjai megtekintették az A. 1 p á r által készített főgimnáziumi épületi terveit, JXZ iskola igen csinos, mondhatni monumentális két emeletes épület, az udvaron tágas tornacsarnokkal ós felszereléssel együtt 199,00J koronára van költségelve, ü bíboros püspök fentartotta magának a jogot, hogy a lelkósztanárok részére, ha lehetséges a gimnáziumi telken, ha pedig erre elég tér nem volna, akár más helyen saját költségén közös lakásokra alkalmas házat építtessen. A főgimnáziumi épület móg egy Gyulára nézve nagy fontosságú kulturális problémát old meg ós elégíti ki, nevezetesen a földszinten egy tágt.s könyvtár ós mellette egy nyilvános olvasói szoba is épül, a melybe a közművelődési egyesület közel 5000 kötetnyi könyvtára fog elhelyeztetni s a közönség előtt hozzáférhetővé tétetni. A tárgyaláson elvben kimondották, hogy egyrészről miután a főgimnázium kat. jellegű s tisztán kat. jellegéhez fűződő alapitványai vannak, abba elsősorban békésmegyei kat., másrészről azonban miután a főgimnázium lótesitósóhez ós fentartásához Gyulavárosa polgárai hitfelekezeti különbség nélkül hozzájárulnak, abba másodsorban gyulai illetőségű tanulók és pedig hitfelekezeti különbség nélkül, harmadsorban azután nem bókósmegyei illetőségű kat. tanulók bírjanak elsőbbségi felvételi joggal. A főgimnáziumnál az igazgatót és a róm. kat. rendes hittanárt beleszámítva, 13 rendes ós l helyettes tanári állás rendszeresítetik. t Az igazgató részesül 3600 korona fizetésben ós 400 korona igazgatói pótlókban, a 12 rendes tanár közül kettőnek van szemólyenkint 3600, kettőnek 3200, kettőnek 2800, háromnak 2400 korona évi törzsfizetése, v Uamennyi rendes tanárnak s az igazgatónak 500 korona évi szálláspónze A helyettes tanár díjazása 1600 korona. Az igazgató ós az összes rendes tanárok személyenkint öt izben 203 korona ötödéves korpótlékban részesülnek. A tanári létszámból az állandóan alkalmazandó igazgató, a róm. kat. rendes hittanár ós 6 rendes tanár, összesen 8 tanárt a gimnáziumi bizottság meghallgatásával a mindenkori nagyváradi latinszertartásu püspök nevez ki, (a kinevezést a vallás és közoktatásügyi miniszternek tudomás végett bejelenti), 5 rendes tanárt pedig nyilvános pályázat utján a gimnáziumi bizottság s illetőleg a nagyváradi latin szertartású püspök hármas jelölésére, de jelöléshez nem kötve, a vallás ós köz oktatásügyi miniszter nevez ki. A miniszter által betöltendő tanszékek a következők : egy classika philologiai, egy modern philologiai, két latin-magyar, egy mértani s szabadkézi rajzi tanszék A nagyváradi latin szertartású püs pök arra kötelezi magát, hogy egyházmegyéje kötelékében levő áldozó papokat saját költségén ki képeztet, a gyulai róm. kat. főgimnáziumnál leendő tanári alkalmazás végett, ennek ellenében azonban fenntartja magának azt, hogy a tanárok fizetéséből néhány évig, bizonyos összeget saját hatáskörében kárpótlásul levonhasson. A gyulai róm. kat. főgimnázium I-ső osztálya csakis a szerződós jóváhagyása után nyitható meg, ós évről-évre egy-egy osztálylyal fejlesztetik, viszont a polgári iskola megfelelő osztályai fokozatosan évenkint beszüntettetnek. A főgimnázium épületét és tornacsarnokát a vallás ós közoktatásügyi miniszter által jóváhagyandó tervek ós költségvetés szerint a 2000 J0 koronában megállapított költségek erejéig Gyula városa építteti ós szerelteti fel, és az épületet befejezése után teljesen felszerelve a gyulai ró:n kat. hitközségnek, illetve az ennek képviseletében eljáró főgimnáziumi bizottságnak átadja. A szeged -csaba—nagyváradi menetrend. A szegedi és a békésmegyei közigazgatási bizottság ez év szeptemberi üléséből fölterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben azt kérte, hogy a szeged—csaba—nagy vári vonalon léptessen gyorsabb és sürübb közlekedést életbe. Ma érkezett le a miniszter válasza, mely szerint a kioanság nem teljesíthető. A Nagyvárad—Szeged Rókusra közlekedő vonat menetrendjének kívánt módosítása, mondja a miniszter, az ellenkező irányban pedig egy oly vonatnak rendszeresítése, mely Szegedről 4 óra 25 peckor induljon ós a Budapest—Kolozsvár közötti gyorsvonathoz csatlakozva körülbelül este 6 óra 80 perckor érkezzék Nagyváradra, mindkét irányban egy-egy oly gyorsjárásu vonatnak közieke 'tetósét tenné -züksógessó, melyeknek a 182-2 kilomóterni utat 2 óra alatt kellene megtenniök. E vonatoknak azonban ily módon már a megállások figyelembe vétele nélkül is 90 kilométer sebességgel kellene óránkint haladni. Ha pedig csak a jelentékenyebb állomásokon való megállást vesszük tekintetbe, akkor a gyorsaság óránkint 100 kilométer sebességet érne él. Ez a menetsebesség azonban ez időszerint móg fővonalakon sem alkalmazható, nemhogy mellékvonalakon. Különben is ily vonatok, a békéscsabai csatlakozásra való tekintettel, nem pótolhatnák a jelenlegi személy vonatokat, mivel ezek Békéscsabán ugy Budapest, mint Arad felé ós felől az utazó közönség által hosszú évek során át megszokott ós kedvelt csatlakozással Lirnak. Megjegyezi a miniszter, hogy a Szegedről, illetve Nagyváradról Békés-Csabára este érkező vonatok azért indulnak csak reggel tovább, hogy az utasok megtalálják a budapesti csatlakozásokat. Tapasztalat szerint ugyanis nagyvárad-szegedi vonal állomásainak nagyobb részéről a közönség Békéscsabán át utazik Budapestre ós vissza. Ezenkívül a szóban forgó vonalon a vonatok Csaba—Nagyvárad ós Szeged között a jelenlegi fekvésükben azon célból is megfelelnek, hogy a vonalrószek melletti községek lakói, akik Nagyváradra ós Szegedre gravitálnak, oda reggel be, este pépig visszautazhassanak. Ha azonban Szeged és Nagyvárad közt közvetlen éjjeli összekötés támadna, szükséges lenne a Nagyvárad, illetve Szegedről este Békéscsabára érkező vonatokat Szegedik, illetve Nagyváradig kiterjeszteni, vagy a Bókósbsabáról reggel Nagyváradra illetve Szegedre induló vonatokat csak a személyvonat csatlakozásával Szegedről, illetve Nagyváradról kiindulólag közlekedtetni. Azonkívül vonatszaporitásra ez időszerint szükség nincs Igy az előadottakra való tekintettel nem teljesíthető a kórelem. Egyébként a jövő óvi nyári menetrendnél tervbe van véve, hogy 8902 ós 8903. sz. vonatok menetrendje a csabai hosszas tartózkodási idő csökkentése által lehetőleg megjavíttassák, mely alkalommal igéri a miniszter, hogy arra is gondot fordit, hogy e vonatok csatlakozásai Nagyváradon és Szegeden kedvezőbekké tétessenek. Szilánkok a restaurációról s a megyegyülésröl. Utoljára restauráltunk ! (Hiszi a ki akarja !) i * Mélabús a fennebbi mondás ; mert bizony lassan-lassan el fogjuk temetni az egykor hatalmas vármegyét. Vége az alkotmányos jogok gyakorlásának s a polgár nem maga fogja választani a vicispánt . . . Igaz ugyan, hogy a régi megyei rendszer itt-ott ápolgatta a konzervativizmust, de azt sem lehet eltagadni, hogy a nemzeti szabadság védelmében mindenkor vezérszerep jutott a vármegyének. A mostani időkben az alaposan átalakított választási rendszert is megcsapja az uj áramlatok szele. A bürokratikus hatalom mindent megváltoztat és immáron ott leszünk, hogy a tekintetes, nemes vármegyéről, nagy hatalmáról, a vicispánról csak fakó emlékek származnak át az utókorra ! * Hosszú sorokban vonultak a törvényhatósági bizottság tagjai a vármegyeház elé. Az nem jött be, csak aki beteg volt, vagy a ki nem kívánkozott temetni a vármegyét. A nemzetiszínű lobogó ugy lengett, mint máskor, a hajdúk bajusza csak ugy ki volt húzva, mint rendesen. A vármegye falán álló fekete táblán gyönyörű szép irás hirdette; ma lesz a restauráció ! Megáll két atyafi a tábla előtt ünneplő kékbeliben. - Nézze csak komám, ehun az irás! - E' mán osztán teszi! - Igy még a kánt'ram se kezeli a pennát ; pedig a má' veti a bötüt vagy harminc keserves esztendeje! - Hát ammondó is vónék komám, hogy aki ezt irta: a' kellene a főfőnótáriusnak ! Nem ir igy még a menybéli angyal se ! * Benn a teremben pedig nagy a mozgolódás. Tanácskoztak, hogy a főispán vagy az alispán diszmagyarban jön-e be a terembe ! - Ugy kellene, - mondá egy régi ember, mert mikor lemond a tisztességről, le kéne vágni a kardot az asztalra ! - Hja uram bátyám, régi világba való az ! Ugy is lett. Az alispán csak a vármegye pecsétjét és a pénztári kulcsokat vágta az asztalra, hogy pár perc múlva érdeme szerint ismét - felvegye ! De hát voltak, akik nem elégedtek meg a választással. S az állogika igazat is ad a ráncos csizmáju bizottsági tagnak. Hát osztán ez választás ? Mikor egy ember pályázik minden állasra . . . Mondja meg hát komám, hogy micsoda módon lehet egy emberbül választani . . . Még szivarból is kettőt kínálnak egyszerre s ugy veszünk belőle ! * Erősen készültek a gazdák az építkezési szabályrendelet megrostálására. Több szónok kész és kidolgozott beszéddel ült a zöld asztal mellé. Nagy volt a türelmetlenség, mert csak a tizennegyedik pont volt az a „bizonyos". Mikor a községi jegyzők nyugdij-szabályrendeletre került sorra, felütötte fejét egy gyulaf Barthapárti bizottsági tag a szabályrendelet szóra s felemelkedvén, kezdi a szólást: - Tekintetes Törvényhatóság ! Már akárki csinálta, de rosszul csinálta, mert ez a szabályrendelet nagyon nyomja a gazdát . • . A megtévedt szónokot leintették. * Az építési szabályrendelet vitájának vezérszónokát sem hagyták szó nélkül. - Ki ez? - Nem tudom ! Soha sem láttam még itt! Később kisült az igazság, hogy „budapesti ur", aki 10 év óta tagja a bizottságnak, de még eddig sohasem volt gyűlésen. - Má' most értem, mért beszél ilyen sokat... Azt mondja most el, amit 10 évig elhallgatott! Tűzzel magyaráz egyik békési bizottsági tag. Nyugodtan hallgatják, mig nagy pattanás hallatszik a teremben s mindenki felrezzen. Egy villamos körte repedt szét. A szónok rendithetetlen biztossággal szól: - Ugy gondolom, nem anarkista merénylet! * Tekintetes, nemes vármegye : jó éjszákát! Kik pályáznak az ülnöki állásra. Békéscsaba községnél üresedésbe jött két árvaszéki ülnö.ki állásra következő pályázati kérvények érkeztek be: dr. B ak o s Géza budapesti lakos ügyvédjelölt. Szabadi Oszkár békéscsabai ügyvédjelölt. Szab ó Gyula besztercei lakos árvaszéki jegyző, jog- és államtudományi vizsgával Debreczeni Géza gyomai lakos, államtudományi vizsgával. Kiss Kálmán árvaszéki jegyző, székelyud varhelyi lakos, államtudományi vizsgával. P á v i k József árvaszéki ülnök békéscsabai lakos jogtudományi vizsgával. Garam Aladár nagybecskereki lakos, megyei közigazgatási gyakornok, jog ós államtudományi vizsgával S z e n d r ő József szegszárdi lakos, közigazgatási gyakornok, államtudományi vizsgával. Fodor Imre jegyző, földesi lakos, jegyzői oklevéllel. Hajdú Géza rondőrfogalmazó szombathelyi lakos államtudományi vizsgával. Tordai Lipót módosi lakos, segédjegyző, jegyzői oklevéllel. Lehrmann Gyula dévai lakos, megyei árvaszéki nyilvántartó, jegyzői oklevéllel. Tóth László békéscsabai községi könyvvelő, jegyzői oklevéllel. Mint látjuk, a pályátat kedvező eredménnyel járt; csak egyet sajnálunk, hogy a községi árvaszék jelenlegi érdemes helyettes elnökének, Vidovszky Ferencnck nevét a pályázók névsorában nem találjuk. Vidovszky Ferenc a közpályáról a magánélet nyugalmába visszavonulni kiván; majdnem 3 évtizeden át, mint Gyoma elsőjegyzője s 3 éven keresztül, mint a csabai községi árvaszék helyettes elnöke tett hasznos szolgálatokat a megyei közigazgatásnak. Bennünket különösen ez utóbbi minőségben érdekel közelebbről, mert hogy községi árvaszék — ma is egyetlen az országban — a felekkel való közvetlen érintkezés, az ügyek gyors elintézésére s az ái vák feletti közvetlen felügyelet révén valóban áldásos intézménye fejlődött: abban kiváló szerep jutott Vidovszky Ferenc lankadatlan szorgalmának, ügybuzgó tevékenységének ós megalkuvást nem tűrő lelkiismeretességének. Hisszük, hogy a javakorban levő férfiú a magánélet nyugalmában is tevékeny részt vesz a közérdek szolgálatában,! — A községi árvaszéki ülnökök választását a képviselőtestület e hó 24-én, kedden, d. e. 9 órakor tartandó közgyűlésén fogja megejteni. Ragunkról. Ilyenkor, mikor vége felé közeledik az esztendő, a lapokban egymás után jönnek a sablonos előfizetési felhívások, melyek minden jót Ígérnek. Mi nem akarunk a sablon útjára térni. Egy huszonnyolc esztendős lapban, kissé furcsán is hangzana a program hangoztatása. Mi nem hivatkozunk ígéretekre, melyeket a jövő vált be. Nem hivatkozunk arra, hogy csak a közérdek vezeti tollúnkat az írásban. Hiszen minden állitásnál jobban mutatják magának a lapnak hasábjai. A közönség ítéletét, nóze-