Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-12-19 / 101. szám

A humanizmus terén e hat évi cyklusra esik közkórházunk nagyarányú kibővitóse, mely 550 beteg hygenikus befogadására van berendezve s mely önmaga tartja fenn magát, s a mult első évben 34,000 korona tiszta hasznot jövedelmezett. 100,000 koronás kamatozó alapitványfc szerveztünk a tartalékalapokból egy vármegyei leány árvaház majdani létesitésóre. A közművelődés és szépművészet terén e hat éven belül adtuk ki nagy költséggel megyénk 3 kötetes monográfiáját; léte itettük az Erkel-szobrot; és O Felsége koronás királyunk, a megdicsőült királyné, Széchenyi, Kossuth, Terónyi képeivel ékesítettük ünnepélyes felavatás mellett szókházunk dísztermét. Kiépítettük a megyeházát az összes hivatalok megfelelő elhelyezésére, amint azt a hivatali beosztás helyessége megkövetelé. Mindeme alkotások ós intézkedések fényesen tüntetik fel Bókésvármegye egészséges közszellemét, melynek e tisztikar büszkén vallja magát munkásául. S ezen rövid beszámoló után ime tisztelettel visszaszármaztatom a törvényhatóság rendelkezésére a vármegye pecsétjét ós pénztárának kulcsait, melyek ezelőtt hat évvel reám bizattak, hogy azokat a törvényhatóság képviseletében használjam ós kezeljem. Tisztán, mocsoktalanul vettem át az alispáni hatóság e symbolumait, tisztán és mocsoktalanul adom azokat vissza. (Szűnni nem akaró éljenzés.) Dr. Lukács György a vármegyei tisztikar élén álló alispánnak s a tisztikarnak a törvényhatóság őszinte köszönetét tolmácsolja a mindenkori pihenést n<?rn ismerő munkásságórt, melynek alapján a vármegye a legelsők közé jutott. A közönség köszönetét ós szeretetét viszik magukkal. Miután pedig a megyének jelenleg tisztikara nincs, dr. S z a 1 a y Józszefet jegyzőnek, Konkoly Jenőt ügyésznek kéri fel ós a közgyűlést a kijelölő bizottság működésének tartamára felfüggeszti. Az alispán választás. A kijelölő bizottság viszatérte után a főispán bejelentette, hogy az egyedüli pályázó dr. Fábry Sándor. Dörgő éljen követte a főispán szavait, ki erre dr. Fábry Sándort megválasztott alispánnak jelentette k i. Az újból felhangzó éljenek után Zsilinszky Endre vezetése mellett L é d e r e r Rudolfot ós Oláh Antalt kérte fel dr. Lukács György a megválasztott alispán bevezetésére. Lelkes éltetés közben foglalta el az alispán helyét a zöld asztal mellet, majd állva hallgatta végig a főispán szavait. Immár harmadízben tiszteli meg bizalmával a kir. tanácsos urat, — kezdé a főispán — a vármegye közönsége. A bizalomnál nincs értékesebb ajándék s midőn újra átadja az alispán munkás kezébe a hatalom jelvényeket: a vármegye hivatalos pecsétjét és pénztárának kulcsát, kéri, hogy ugyanazon buzgalommal szolgálja a vármegyét, mint eddig, mihez adjon az Isten erőt és kitartást. Dr. Fábry Sándor alispán letette a hivatali esküt, a főispán szavaira a következő beszéddel válaszolt: Köszönöm a törvónyhetósági bizottságnak irányomban ezen tisztújítás alkalmával is nyilvánult bizalmát. Azt hiszem programbeszédet mondanom felesleges. 18 óv óta állok a törvényhatóság szolgálatában, 7 óv óta vagyok a vármegye alispánja ; egyéniségem, működésem ösmert mindenki előtt, s eddigi tevékenységem iránya jelzi jövendő működésem irányát is. Egyet azonban még is hangsúlyozni akarok ezúttal is. Mint a vármegye első tisztviselője, a vármegyei ós községi közigazgatásnak vezetője, összes közigazgatási törekvéseim végczóljául azt tekintem, hogy az emberi és társadalmi fejlődós feltételeit minden téren biztosítsuk, s ezzel a közjót, s az emberiség boldogulásának lehetőségét előmozditsuK. Ez az ón közigazgatási programmom s annak csak eszközei: a pártatlan, a gyors administrátio, melyben személyi tekintet nélkül alkalmazza a törvényt, az igazságot, rokon- ós ellenszenv nélkül szolgálja a közönség érdekeit, s a törvény s az igazság mellett egyetlen irányítást ösmer : a lelkiismereti meggyőződóst. E végczélnak még eszközei a munkálkodás a tekintetben, hogy elhárítsuk a társadalmi fejlődós akadályait s kezdeményezzük, fejlesszük annak feltóteleit. E körvonalozás mellett azonban még különösen is kiemelni kivánom, hogy megkülönböztetett törekvésünket kell hogy képezze megyénk közgazdaságának, kiválóan földmüvelődós ügyének előmozdítása, mert csak ugy lehet képes e földművelő vármegye kulturális ós mindennemű feladatainak teljesítésére, fejlődésének s népe boldogulásának előmozdítására, ha folyto nos vagyonosodásban bírja arra erejét. Ily irányú törekvéseim megvalósítására kérem jövendőben is a törvényhatósági bizottság szives jóakaratát és támogatását ós kérem Móltóságodat, e vármegye kiváló főispánját, kegyeskedjék törekvéseimben jövőben is támogatásában részesíteni mind eddigelé, mert csak ugy lehet működésem eredményes a megye javára, ha összhangzatos az Móltóságod tevékenységével. A tisztviselők választása. Dr. Lukács György nóvszerint és állásonként sorolja fel a pályázókat. Minden állásra egy, az eddigi tisztviselő pályázott. A nevek után felhangzó éljenek alapján a főispán egyenkint megválasztottaknak jelenti ki az eddigi tisztviselőket. A megválasztott tisztviselők azután a főispán felhívására a terem közepén csoportosultak ós letették a hivatali esküt. Most szólásra állott fel Szeberényi Lajos. Nem mint törvényhatósági bizottsági tag beszóí, hanem mint egyszerű polgár ós a vármegye egész polgársága nevében hálás köszönetét tolmácsolja a megyei tisztikarnak buzgó munkásságáért. A közigazgatási bizottság, Szeberényi Lajos felszólalása után a bizottságok választására tért át a közgyűlés. Első sorban a közigazgatási bizottságot választotta meg titkos szavazás utján. A főispán a szavazatszedő küldöttség tagjaiul Csák Györgyöt, Lavatka Gyulát jelölte ki ós a szavazás tartamára felfüggesztette az ülést. Nagy mozgolódás lett a teremben. Osztogatták a szavazólapokat s egészen délig eltartott a titkos szavazás. Leadtak összesen 245 szavazatot. Ebből kapott H a v i á r Dániel 204, V a r s á g h Béla 188, dr. Hajnal István 180, gróf A 1m á s s y Dénes 177, K e 11 e r Imre 127 szavazatot, igy a közigazgatási bizottság tagjaiul megválasztattak. Szavaztak még Kocziszky Mihályra 77, Igaz Pálra 13, S c h m i d t Józsefre stb. A többi bizottsági választások eredményét lapunk legköszelebbi számában adjuk. A vármegye közgyűlése. A hétfői közgyűlésen erősen meglátszott, hogy az utolsó rendes tanácskozása volt az esztendőnek. A bizottsági tagok igen gyéren érkeztek a megyeház termébe, s inkább csak t.zok voltak jelen, kiknek nem járt le a mandátuma. Ugy látszik, hogy a volt megyebizottsági tagok feleslegesnek tartották a búcsúzást a vármegyeház termétől. Kilenc órakor dr. Lukács György főispán a következő tartalmas beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Őszinte szivből van szerencsém a szép számban megjelent mélyen tisztelt bizottsági tag urakat üdvözölni decemberi rendes közgyűlésünkön. Egyúttal utolsó közgyűlése ez törvényhatósági bizottságunknak jelen összeállitásában. Alkotmányos törvényeink szerint ugyanis a törvényhatósági bizottság,választott részében időnkónt újra alakul. Ép most törtónt

r meg egy ilyen részleges újra alakulás. És a midőn a törvényhatósági bizottság mostani alakulásában utolsó ülését tartja, elnöki magtisztelő kötelességemnek tekintem, hogy kiemeljem azokat az érdemeket, melyekkel ez a mólyen tisztelt bizottság a vármegye hálájára lett méltóvá. Uraim, a lefolyt három óvi időszakban ennek a törvényhatósági bizottságnak magatartása mindenkor hazafias, mindenkor törvénytisztelő volt. Ez a mólyen tisztelt bizottság intézkedéseiben soha szem elől nem tévesztette a haladó kor igényeit, a fejlődéssel járó követelményeket. Közigazgatási, közgazdasági ós közművelődési kérdésekben egyaránt gondosan, a vármegye összórdekeinek figyelemben tartásával, igazságosan, előrehaladólag, de bizto3 mórsóklettel járt el. Létesített intézményeket, melyek vármegyénk megállapított jó hírnevét öregbítik, hozott határozatokat, melyekben a továbbhaladásnak alapja van lefektetve. Tisztelettel ós nagyrabecsüléssel konstatálhatom uraim, hogy ebben a teremben a lefolyt három óv alatt csak hazafias szó hangzott el, hogy ebben a teremben a közügy érdekében tartott vitatkozások tartalma, hangja ós modora csak megtiszteltetést, csak becsülést szerzett a vármegyének. S a midőn, mint a tanácskozások vezetője, ünnepélyesen megköszönöm azt a hazafias, higgadt ós bölcs magitartást, melyet ez a mólyen tisztelt bizottság a lefolyt három évben mindenkor tanúsított s amelylyel elnöki tisztem teljesítését anynyira megkönnyítette, búcsúszóul ennek az : igen tisztelt bizottságnak nem nyilváníthatok egyebet, mint azt az óhajt, hogy Bókésvármegye törvényhatósági bizottságát uj összeállitásában is a ragyogó hazafiságnak ugyanaz a mértéke, egymás véleménye kölcsönös tiszteletének, a közügyek higgadt mérlegelésének ugyanazon előkelő tulajdonságai díszítsék, a melyek emlékezetessé teszik ezen ma már utolszor tanácskozó mólyen tisztelt bizottságnak működését. És végül engedjék meg, mélyen tisztelt uraim, .hogy a magam részéről is hálás köszöuetet mondjak azért a reám nagybecsű és engem kitüntető jóakaratú támogatásért, melylyel a letelt három óvi cikluson keresztül elnöki feladataim teljesítésében segélyemre lenni kegyesek voltak. A főispán szép beszédje után dörgő éljenzés hangzott — és kezdetét vette a tárgyalás. Az alispán jelentését a vármegye állapotáról és az októberi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről, a közgyűlés tudomásul vette. Zsilinszky Mihály üdvözlése A jelentós végén az alispán indítványt tett, hogy dr. Zsilinszky Mihály államtitkárt, Csaba országgyűlési képviselőjót, közszolgálatának negyven éves jubileuma alkalmával üdvözülje a törvényhatóság. . Zsilinszky Mihályt sok benső kötelék fűzi össze vármegyénkkel. A megye szülötte ő, itt kezdte meg áldásos működését, mint a szarvasi főgymnasium tanára, innen indult meg magas szárnyalású politikai pályájára, mint a gyomai országgyűlési képviselő-választó kerület képviselője, ma is Bókésvármegye egyik kerületét képviseli a parlamentben, e vármegye közéletében mindenkor tevékeny részt vett, mint a régészeti egyesület egyik megalkotója és leglelkesebb munkása, mint megyei hírlapíró, mint a megyei társadalom egyik legernyedetlenebb munkásságu vezórfórfia. Az ő tevékenységéhez fűződik sok megyebeli hasznos intézmény létrejötte, igy köztudomás szerint ő a csabai főgimnázium létesülósónek főtónyezője, a leendő gyulai főgimnázium ügyének egyik legerősebb támasza, a ki soha nem lankadó figyelemmel kiséri ma is érdekeinket a parlamentben és a közélet minden terén ós a ki e réven ós szeretetreméltó egyénisége nyomán méltán birja az egész vármegye társadalmának nagyrabecsülését és szeretetét. Bizonynyal a vármegye közönségének osztatlan nézetét tolmácsolom, mondja az alispán, midőn indítványozom, hogy a vármegye törvényhatósága dr. Zsilinszky Mihályt, negyven óvi szolgálati jubileuma alkalmából — érdemeiről jegyzőkönyvileg megemlékezvén, — üdvözölje s szerencsekívánatait fejezze ki irányában. AZ indítványt egyhangúlag lelkesen elfogadták. Leiratok és átiratok. A számonkórőszók jegyzőkönyvét a tisztikar tevékenységéről a közgyűlés tudomásul vette. A. fegyelmi és rendbirságpónzek kezelésére vonatkozó szabályrendelet módosítása tárgyában a belügyminiszter leirt. állandó választmány javaslatát elfogadták, mely szerint e pénzeket az illetékes főszolgabíróknak egyenesen a nyugdíj pénztárba kell beterjeszteni. JA. belügyminiszter rendeletének, mely szerint a közigazgatási tanfolyam hallgatók segélyezésére hivja fel e megyét, — nem tehet eleget közgyűlés: nincs e célra felhasználható alapja. A kereskedelemügyi miniszter az államépitészeti hivatal személyi ós dologi kiadásaihoz való vármegyei hozzájárulást 4000 koronában állapította meg. A közgyűlés a miniszter leiratát tudomásul veszi, a további intézkedések megtételével megbizta az alispánt. Jásznagykun-Szolnok vármegye átirt Békés vármegye törvényhatóságához, hogy a mezőgazdasági munkásosztályhoz tartozó s harmadik szolgálati évben levő hadkötelesek junius 15 tői augusztus 10-ig való szabadságolása tárgyában intézett feliratát támogassa a vármegye. A közgyűlés az átiratot tudomásai veszi, de nemcsak a mezőgazdasági munkásosztályhoz tartozók érdekében ir fel, hanem a kót éves szolgálat behozatalát is kéri a kormánytól. Szilágy ós Szeben vármegye átiratát a vármegyei tisztviselők fizetésének rendezése s szolgálati pragmatikája tárgyában intézett feliratok támogatása iránt, a közgyűlés egyszerűen tudomásul vette. A börze rendszabályozása. Ez ügyek után egy általánosan sokat vitatott tárgy került tanácskozás alá: a börze megrendszabályozása. Barsvármegye átirt a fedezetlen gabona határidő üzlet betiltása tárgyában. A nagyfontosságú kérdést a gazdasági egyesület véleményével együtt tárgyalták. A gazdasági egyesület a fedezetlen határidő üzlet betiltása mellett kiterjeszkedett a börze megrendszabályozására, a tőzsde megadóztatására s a tőzsde-biróság eltörlésére. Az állandó választmány javaslata ezzel egybehangzó volt, mi egy kis szóharcra adott okot. Rosenthal Ignác szerint a gazdasági egyesület véleménye a gyűlölet iiangján beszól. O volt az első az állandó választmányban, aki azt ajánlotta, hogy adják ki az ügyet a gazdasági egyesületnek. Azt várta az egyesülettől, hogy alapos tanulmány után fog nyilatkozni ós megmondja, hogy mi is az a fedezetlen határidő üzlet ? Nem más, mint a nemzetközi gabonapiacon szükséges intézmény. De Magyarországon nemzetközi gabonapiac már nincs, nz egyesület zt mondja, hogy ne fedezetlen kötéseket csináljanak. Ezzel még nagyobb hibába esett. Büncselekmény-e, nyereségre való vágyás-e, ha a gazda a vetésből várható búzát eladja ? Pedig ez is fedezetlen határidő üzlet, mert nem lehet tudni, hogy lesz-e termés. Az egyesület tul ment azon, amit kérdeztek tőle. Ha a tőzsdét megadóztatják, ezt a gazda fogja megérezni. Igazságtalan kivánság az is, hogy töröljék el a tőzsdebiróságot. Hiszen törvény szerint mindenkinek jogában áll választott bíróságot igénybe venni. ^ tőzsdebiróság is ilyen} amelynél különben olcsóbb és gyorsabb bíróság nincs. — Amelyik gazdálkodó pedig a tőzsdére megy, ahol éppen olyan szaktudás szükséges, mint más üzletágnál, az megérdemli, hogy megbüntessék. Bars vármegye átiratát elfogadja, a gazdasági egyesület véleményét elitóli. H a a n Béla a gazdasági egyesület véleményének hangját jogosultnak tartja, mert a börze kinövései már olyan nagyok, hogy bármilyen hangot lehet használni ellene. Az nem jogegyenlőség, hogy a tőzsdére nézve egy külön kivételes bíróság ítélkezik. Ha valaki a közéletben olyat ad el, ami neki nincs meg, akkor az csaló, —- a börzén pedig ez szabad. H a v i á r Dániel a visszaéléseket óhajtja korlátozni, nem magát az intézményt. Ha a tőzsdét eltörölnénk, el kell törülni a vásárokat is. A tőzsde arra való, hogy a kereskedők alkalmat kapjanak ügyletek lebonyolítására. A tőzsdén éppen ugy becsaphatják a járatlan embert a mint vásáron. A tőzsde bíróságra nézve azt mondja, hogy óppenigy van vásári bíróság is. Azt indítványozza, hogy a be nem jegyzett kereskedők ne foglalkozhassanak a fedezetlen határidő üzlettel. A vitatkozások után a közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát teljes egészében. Az erzsébethelyl gyógyszertár. Südy István békéscsabai gyógyszerész kérelmezte, hogy Csaba-Erzsóbethelyen fiókgyógyszertárat állíthasson, AZ állandó választmány önálló gyógyszertár felállítását javasolja. Fábry Károly ismeri az erzsébethelyi állapotokat ós tudja, hogy ott olyan szegény a nép, hogy egy önálló gyógyszertár fenn nem tarthatja magát. A fiók patika engedélyezését indítványozza. H a a n Béla önálló gyógyszertár felállítása mellett beszól, mit különben az erzsóbethelyiek maguk óhajtanak. Berthóty István: törvényes kötelesség a gyógyszertár felállítása. Ha fiókot állítanak, akkor az sokba kerül a tulajdonosnak, mert maga helyett okleveles emkert kell úgyis állítani. K o r o s y László meg van győződve, h°gy °tt önálló gyógyszertár meg nem élhet. Fiókgyógytár felállítását javasolja. A közgyűlés azonban az állán ló választmány javaslatát fogadta el. Az építészeti szabályrendelet. E szabályrendeleti javaslat tárgyalását élénk érdeklődéssel várták a gazdák, a cselódlakásokról szóló szakaszok miatt. Kiküldött bizottság állította össze a szabályrendeletet, melyet a mult gyűlésen nem tárgyaltak. Azóta kinyomatva megküldték a iizottsági tagoknak, kik ezt alaposan át is tanulmányozták. Az első felszólaló dr. P o 1 n e r Ödön volt, ki több részét bírálja tervezetnek, különösen a cselódlakásokat ós általánosságban sem fogadja el a javaslatot, mert visszás ós igen sok pontjában sérti a magánjogot. Uj bizottság kiküldését indítványozza. Dr. Fábry Sándor elmondja, hogy köztekintetek tették szükségessé uj szabályrendelet alkotását, A. gazdák helyzete nem fényes, de ne akarjunk ezen a cselédek rovására segíteni. A cselódlakások ilyen meghatározását szükségessé teszi a gazdák érdeke, hogy a munka legyen jobb ós kihasználhatóbb az egészségesebb cseléd révén. Az egészségügynek is követelménye ez. — Gazdasági érdekek elősegítése a szociális kérdéseknek rendezése. Uj bizottságot küldeni felesleges. Három éve már, hogy felszínen forog e kórdós. Vegyes bizottság több napig tartó tárgyalás után dolgozta ki a javaslatot. Ha még általánosságban sem fogadnák el: ez huzódozásnak nézne ki. Az ötödik fejezet, mely a szomszédokra vonatkozó rendszabályokat tartalmazza, helyes ós ilyen szabályokat alkotni joga van a törvényhatóságnak. A cselódlakásoknál a 75 köbméteres szoba a minimális. — Mint alispán, kötelességének tartja, hogy a szegény nép érdekét védelmezze. Dr. Lukács György osztja az alispán nézetét. Általánosságban el kell fo-