Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-07-18 / 57. szám

kosokra — mily nagy fontosságú ez az uj vasút és saját érdekükben mennyire kívánatos annak mielőbbi kiépítése, azt egy részletes cikksorozatban már volt alkalmunk kifejteni. Őrömmel jegyezzük fel, hogy ugy Csaba község érdekeltsége, mint a legnagyobb fokban érdekelt nagybirtokos : Wenckheim Frigyes gróf is készséggel tettek kedvező nyilatkozatot a kivánt hozzájárulás megadása iránt. A végleges terv. A vármegye által kiküldött bizottság szombaton délután dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyben Sármezey Endre főmérnök terjesztette elő a vasútra vonatkozólag elkészített részletes tervezetet. Ezen tervek az érdekeltek kívánsága folytán az eredetiből némileg eltérnek ugy, hogy a vasút 36 kilométer helyett 39 kilométer hosszban építtetnék ki. A megállapított vonal iránya a következő : Az alföldi első gazdasági vasút Békéscsaba állomásától a község egész belterületén át a békési műútra, illetve ennek mentén Békés községig haladna a vasút. Itt ismét átszelné a község belterületét, azután a meglevő ós átépítendő Körös-hidon át a Kárász-birtokig, majd Békés község bélmegyeri birtokát átszelve, Vadasmegyerig s onnan Vésztő község főutcáján végig a vésztői állomáshoz vezetne be. Közben Ludad pusztáig ós Tárhos pusztáig, illetve a békési kenöergyárig szárnyvonalak építtetnek. Az építési költség összesen 700.000 koronában van előirányozva, a vasút tehát kilométerenként 17948 korona 70 fillérbe kerülne, a mi csaknem negyedrésze a rendes nyomtávolságú vicinálisok költségeinek. A részletes tervet ós költségvetést a bizottság elfogadta ós megállapította az érdekeltséget, melybe a törvényhatóságot, Békéscsaba, Békés és Vésztő községeket, valamint a vasút által érintett birtokok tulajdonosait vette föl. Ezeket a szükséges hozzá járulás megadása iránt is megfogja keresni. Csaba hozzájárulása. Mint a vasút legnagyobb érdekeltsége, Békéscsaba községe és közönsége, hétfőn délelőtt tartotta a városháza nagytermében az első érdekeltségi értekezlet dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt, ki a vasút ügye miatt szabadsága megkezdését egy két nappal elhalasztotta. Sármezey Endre tervező főmérnök, az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatója szintén jelen volt az értekezleten, melyen részt vettek : Sztraka György, Korosy László, Zsíros András, Rosenthal Ignác, Stark Adolf, Löwinger Lipót, Dócsey József, Fábry Károly, Kugel Sámuel, Havin esz József, Réthy Béla, Grünvvald Kálmán, Ormay Géza, Wallerstein Mór, Keresztes Ferenc, Áchim Gusztáv, Forschnel Adolf. Fábry Sándor alispán üdvözölte a megjelenteket. Aztán kifejtette, hogy már 16 óv előtt szükségesnek látta Csaba közönsége egy lóvasut létesítését s akkor már az érdekeltség a Vidovszky János által készített tervek alapján a részvénytőkét is jegyezte s csak kicsinyes dolgokon mult, hogy a terv nem valósult meg; mennyivel nagyobb létjogosultsága van a mostani vasut-tervnek, mikor Csaba kereskedelme óriásit emelkedett azóta s midőn nem csak Csaba, hanem három község érdeke kapcsolódik egybe. A most szóban forgó vállalat egészen reális s a részvényekbe fektetett tőke igen jól log jövedelmezni. Ugyanis a keskenyvágányu, személy és teherforgalomra berendezett automobil-vasut építési költsége csak 700.000 korona lenne, de csak ugy lehet a 39 kilométeres vasuttestet ily olcsón kiépíteni, ha azt nem egy pónzcsoport létesiti, hanem maga az érdekeltség, mely részvény társasággá alakul. Ezután ismertette az alispán a vasút részletes tervét, megjegyezvén, hogy a Csabán keresztül vonuló fővonalból minden nagyobb érdekelt, gazda vagy kereskedő udvarához vagy raktárához szárnyvonalakat fognak ópiteni. A legminimálisabb számítás szerint is okvetlen 6°/

0 ot jövedelmez már az első évben a befektetett tőke, de később a 10% is biztosra vehető, mert nem szabad tekinteten kivül hagyni, hogy a vasút három nagy népességű községen halad keresztül s nagy birtokokat érint, igy a 26,000 holdas Wenckheim-uradalmat, mely ha a kender és cukorrópatermelést nagyban kultiválni fogja, az olcsó viteldíj mellett a teherforgalom tetemes lesz. Végül kérte a megjelenteket, hogy szóljanak a kérdéshez s érdekeltségüknél fogva pártolják a vasút tervét. Sármezey Endre főmérnök a jövedelmezőség szempontjából s a szakszerű kérdésekben szolgált felvilágosításokkal. Ha tekintetbe veszik az érdekeltek, hogy kisebb népességű városokban, mint Sopronban, Szombathelyen nagyon is rentábilis befektetés a lóvasut, mennyivel inkább lehet azt mondani motoros vasútnál, hol az üzemköltség igen csekély. Az az építésre lényegtelen kérdés, hogy Csabán melyik után haladna a vonat. A teherszállítás könnyen lesz lebonyolítható, mert bár a motoros vasút keskenyvágányu, azért egész nagy waggon-rakomány ki- ós beszállítható lesz átrakodás nélkül s a fő az, hogy a kereskedők üzletük előtt fel- és lerakodhatnak. A szállítási dij mm.-ként mindenhol 20 fillér, Csabán csak 15 fillér lesz. Egész waggonrakomány pedig 6 korona. A kocsik Csabán 21-szer fognak befele s ugyanannyiszor kifelé közlekedni. Csabára ma óvenkint 5000 waggonrakomány jön be, de ha ennek csak 1/3-át veszik s egyegy kocsi közlekedésre csak utast számítanak, már akkor is jól jövedelmez a befektetett tőke. Ez egy nyilvános számadásra kötelezett vállalat lesz s Csaba, Békés ós Vésztő uj életerőt nyer benne. Sztraka György azt kérdi, hogy az állatszállítás lehetséges lesz-e ? A vonalirányt leghelyesebb lesz egyenesen a Vasututca. baloldalán vezetni, csak a Nádornál térne át jobbra s a takarékpénztárnál kanyarodna a városházához. Rosenthal Ignác azt óhajtja, hogy a személyszállításra való tekintettel a kocsik az államvasutak iudulóháza előtt álljanak meg. Korosy László jónak látja, hogy egy csonkavágány a gabonapiacra vezettessék. Dócsey József a csabai érdekeltség mily özszegü hozzájárulása iránt tett kórdóst. Az alispán ós a főmérnök adták meg a kivánt válaszokat. Az állatszállítás nincs tervezve, de akadály nincs arra nézve. A ' személyszállítást a legcélszerűbben fogják lebonyolítani. A csabai érdekeltség, Csaba városa ós a Rosenthal-gőzmalom hozzájárulása 147 000 korona, Békés község 60.0ü0, - Wenckheim-uradalom 240.00U korona hozzájárulásával van számításba véve. Ez összegek fejében részvényeket kapnak az érdekeltek, melyek névértéke 200 korona s az aláíráskor 30% tendő le. Amennyiben az összes nagyobb kereskedők, a vasut-utcai háztulajdonosok, sőt mindazok hozzájárulása kívánatos, a kiknek házai előtt a vasút elhalad, mert az tetemes érték emelkedést von maga után, az alispán indítványára a csabai érdekeltség képviseletére egy helyi bizottságot alakítottak, mely az érdekeltekkel a hozzájárulás ügyében tárgyalni fog. Rosenthal Ignác elnöklete alatt a helyibizottság a következő tagokból alakíttatott meg: Korosy László, K er e s z t e s Ferenc, Havas Mór, D óc s e y József, F u c h s Gyula, Löwinger Lipót, L ő w y Albert-cég, F á b - y Károly, Réthy Béla, S e i 1 e r Elek, Áchim Gusztáv. Wenckheim gróf hozzájárv Hótfőn délután Fábry Sándor Sármezey Endre főmérnök felken st 1 kigyósi kastélyában Wenckheim Fi i gyes grófot, a legnagyobb mérvben érde kelt nagybirtokost, hozzájárulását kérv az uj vasúthoz. Wenckheim Frigyes gróf kijelentette, hogy örömmel látja a vasút létesítését és ama reményben, hogy a Békésf'öldvár—Békési vasút érdekeit is sikerülend megóvni, a magarószóről 240-OU0 k o r o n á t a j á n 1 o t t fel a te v uj vasút létesítéséhez. szántam magamat, hogy a helyzeten változtatok s kemény hangan kiáltom : — Párokat kicserélni! . . . S semmi sem lett belőle. Egy páran megtették, de java része maradt ugy, a mint volt. Ekkor éppen mellettem sietett el az öreg Hajdú. Rászóltam. — Nézze csak biró uram, mily jól mulatnak azok ! — Sose bántsa őket kigyelmed, hadd mulassanak ; s oda sem nézett az öreg, nem is tudta miről van szó. Majd az ifjú Hajdú uramat vettem elő s közöltem vele aggodalmaimat. Elkomorodott . . . s csak annyit szólt : — - Megint a más kertjében jár! Majd magához hivta Bőskót; kivehettem, hogy erős szemrehányást tesz neki s utána Böske egy őrizetlen pillanatban kisurran . . . Már várta Gergely a tornác végén ; mindjárt suttogni kezdtek: — Szeretsz még ugy, mint régen Böske ? — Szeretlek . . . — Miért hagysz hát el ? — Kényszerítenek, apám, anyám ! — És az nem fáj neked ? — De mennyire, ha tudnád, de mit tegyek ? ! — Hagyd itt az egészet! Jer velem ! Széles a világ, megélünk ! — Azt nem, csak azt nem, hogy én megszökjem, csak azt ne kivánd l Inkább százszor a halált! — A halált, Böske ? S te megtudnád tenni ? — Mórt na ? Mit ér nekem az élet ? Örök szenvedés . . . Oh válts meg Gergely, ha lehet! — Jer velem, csak ide közelbe! — Nem, egy lépést sem ! Itt akarok meghalni, hol összeült a lakodalmas nép; legyen a lakodalomból — halotti tor . . . Forró ölelés és csóközönbe merülnek el. Benn oly vidám az élet; senki sem gondolja, hogy kót szerető lélek utolsó útjára készül . . . Durranás hangzik a sötét éjszakában . . . Majd gyenge sikoly s még egy durranás. — Jézus ! Mi volt az ? Tódul ki a népség. A hold mosolygó ábrázatát most tolta ki a sötét, haragos felhők mögül. Szelíden rásüt a két haldoklóra s ezüstpalástal vonja be őket . . . — Fiam! Lányom! . . . Egyszerre kiáltják a zokogó szülők. IV. Szomorgó szívvel, bus kedéllyel tér haza felé a lakodalmas nép. Lakodalomra készült s temetés lett belőle. — Ilyen az élet, ugy-e Örzse aszszony? Mondtam ón régen, hogy Böske nem szereti a legényt! Nem ! Hozzá adták erővel s most három szülének okoztak búbánatot. — Isten előtt egyek lesznek, de itt a földön elveszett a boldogságuk . . . Szegény Hajdú Pál ugy sir a lakodalmán . . . lenebbiii telm

S

H ez'.-, szigorú inkognitóban utazik. A Hu páriában is csak a Vall is gróf neve keni? a vendégek lajstromába. A szállóban r/ első emeleten, a Dunára kilátássá.!, kir- egy mű - f-a nyiló szobában lakott a herctg "és kísérője. Éste a közös étkező-teremben vaesorá í ik, miközben magyarul társ ilogtú, A kis herceg tiszta kiejtéssel beszél magyarul,, nagyon élénk temperamentum i. és föllépése biztos. Nagy gyönyörűséggel hallgatta jó ideig a cigányzenét, majd kísérőjével viss:- av'onult lakosztályába. Kedden reggel korán kelt, megreggelizett és azután sok képes levelezőlapod küldött szót főhercegi rokonainak. Fél 10 órakor az őrnagygyal gyalog a városba ment, ahonnan délben érkezett vissza '11/1- 1 , T, , • • •• .i suan .-ts ayomkau ui.ísocük regkVliity hez ült, ismét a közös étkező terembe Délután két óra 15 perckor az aradi gyorsvonattal elutazott Üékéscsahíra, magával vivón vadászpuska iát. Károly kir. hereeg Dob A leendő trónörökös tanulmány ' Érdekes vendége van i-egr v óta Békésmegyének: egy gyermek-Ifjú kir. herceg, Magyarország jövendőbeli királya, ki most teszi az első körutat Magyarországon, melyet inog akar ismerni. Valamikor, ha majd trónra jut a most még csak 14 es 5tendős kir. herceg, életrajzíró: mint életének egyik nevezetes eseményét fogják feljegyezni ezt az első utao, melyet népe és országa megisraei sére még jóformán gyermek-kovában tett. A leendő trónökös: Károly Felen c József kir. herceg, Ottó kir herceg elsőszülött fia. Miután ugyanií a jelenlegi trónörökös: Ferenc Ferdinánd kir. herceg morganatikus há zasságot kötött, utána testvéröcso : Ottó kir. herceg a magyar és o - : trák trón várományosa, ő utána p

r> dig Károly kir. herceg, az elsőszülött fiu. Már akkoriban, mikor Ferenc Ferdinánd trónörökösről beteg:'ige folytán aggasztó hirek keltek szárnyra, annak is hire jött, hogy a kis Károly herceget, a király különös kívánságára, gondos felügyelet alatt mar most a trónra neoelik. Ennek a, ne- j velésnek folyománya ez a korút is, i melyet Magyarország ós magyar népi megismerésére tesz. Magyarország jövendőbeli ) íraiyát legelső utja ide vezette a nagy magyar Altöld szivébe: Békést ír negyébe. Nálunk tanulja legelősz meg ismerni a magyar népet s a magyar főúr vendégszeretetet. Dobozi kasté ; lyában Wenckheim Dénes gróf látja j vendégül a leendő trónörököst. Károly kir herceg Budapesti A Hungaria-szálló közös éttermébe hét főn este beállított egy feltiinö szép, • logáns, tizennégy esztendős ifju. Oda ült az egyik asztalhoz és rendelkezett. Egy ma : - -/,al ember volt a kíséretében; huszárő íagyi uniformis feszült szálas alakján s , pincérek méltóságos gróf urnák szólitották Az étkező vendégek csodálkozva nézt< k újonnan jöttek asztala felé. ^ csodálko-í zásnak az volt az oka, hogy az őiiu gygróf rendkívüli tisztelettel beszélt nyúlánk, karcsú gyerek ifjúval, aki fesztelenül reggelizett a szállodai aszta! á közben magyarul beszélgetett. — Vájjon ki lehet ez a gyerek, akivel az őrnagy olyan nagy reverenciávaj beszel ? — találgatták a vendégek. xí pincérek „nem tudtak tölvilágositás-l sal szolgálni. Ök csak annyit ha 1 tttakyi hogy a szálas ur Wallis gróf, őrnagy Később aztán nyilvánvaló le . h ogyl az elegáns karcsú, tizennégy éves ifju Ottó kir. herceg fia, Károly Ferenc Jó/s Aki; herceg, aki kamarai elöljárója kis ón tében mostanság bejárja Magyarországom hogy megösmerje a mi népünket, a n: viszc nyainkat, szokásainkat. Hogy mini' ! ^te-