Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-12-01 / 96. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 96. számához. vitatkozni is lehet felette ; hanem a kisasszony a leghatározottabban sértésnek vette s egy napilapban közölt nyilatkozatában azt állította, hogy a cikk szerzőjének bizonyára nem volt anyja és nővére, ha ilyen cikket tud irni. A szerző lovagias nyilatkozata után az ügy egyelőre elcsendesedett, de ujságirói tapasztalataimra gondolva, nem hinném, hogy csalódnék a thóma mielőbbi viszontlátásának reménj'óben. Érdekes, irásra izgató tárgy ez s nem kár fölötte a szót szaporítani. Még egy kis indiszkrécióval szolgálhatok, amennyiben elárulhatom a könyvpiac egyik legközelebbi és kétségtelenül egyik legérdekesebb újdonságáról azt, hogy holnap megjelenik. Ez a várva-várt könyv a S t u r m Albert-féle „Országgyűlési Almanach", a melyről azonban a szerkesztő ur engedelmével külön kis cikkben fogok foglalkozni, kiböngészve belőle a békési érdekességeket. A viszontlátásra. Ryf. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai Tüntetés a konzulátus előtt. Budapest, nov. 30. (Saj. tud. távirata.) Lembergből táviratozzák, hogy a német birodalom ottani konzulátusa előtt óriási tüntetés volt. Kétszáz műegyetemi hallgató sereglett össze a palota előtt ós óriási zajt csaptak. A kivonult rendőrség szétverte a tüntetők csapatát és több műegyetemi hallgatót letartóztatott. Teck herceg balesete. Budapest, november 30. (Saj. tud. táv.) Londonból érkezett távirat szerint Teck herceget súlyos baleset érte. Rókavadászaton vett részt, egy heves iramban lováról leesett, és súlyos agyrázkódást szenvedett. A mivel nem törődünk. A közegészségügyi egyesület felolvasóestélyo. — Munkatársunk telefontudósitása. A közegészségi egyesület békósvármegyei fiókjának felölvasó-estélyóre dr. babarci Schwarzer Otté ós a kíséretében levő kiváló vendégek este 7 órakor érkeztek meg Gyulára. Ü. vármegyeház dísztermében esti 8 órakor teljesen összegyűlt az érdeklődő közönség, melynek soraiban számos vidéki vendéget is lehetett látni. A. felolvasó-estély dr. Fábry Sándor, kir. tanácsos ali pán, az egyesület elnöke nyitotta meg eszmékben gazdag beszédével. Utánna dr. babarci Sáhwarzer Ottó tudományos értekezésével nagy hatást gyakorolt a hallgatóságra, valamint dr. Zöldy János vármegyei főorvos felolvasását is feszült figyelem kísérte. Az estólyről részletes tudósítást jövő számunkban adunk és akkor fogjuk ismertetni a kót nagyjelentőségű ós érdekes felolvasást. Mai számunkban alább adjuk dr. E á b r y Sándor magas szárnyalású beszédét: A Bókósvármegyei közegószsógi egyesület évek óta szolgálja a közegészség ügyét. A felületes szemlélő előtt feleslegesnek tűnhetik fel az, hogy a közegészség ügyével, melynek ellátása eminens közhatósági feladat, a hatóság mellett még a társadalom külön e célra alakult szervezete is foglalkozik. A kérdésnek lényegében való mérlegelése azonban arról győz meg, hogy a hatóság csakis a társadalom egybevágó munkálkodásával lehet képes feladatait e téren megoldani, sőt'hogy tulajdonképen nagyobb hatásköre van a közegészség terén a társadalomnak, mint a hatóságoknak. A hatóság legföbbb eszköze a kényszer. Rendőri eszközökkel pedig egészségügyi téren vajmi kevés czólt érhetünk el. Hiszen hiába való ott a kényszerítés az egészségügyi szabályok megtartására, hol e szabályok helyességének tudata ós beösmerése, tehát hitele is, hiányzik ós hol azok betartására a mód, a vagyoni tehetség nincs meg. A közegészség megóvásának legfőbb tantótele, hogy minden ember maga védje meg a maga egészségét, ügyelve a mellett arra, hogy ne ártson a másiknak. Mindenki maga védje meg a maga érdekeit, a saját akarata ós közreműködése nélkül azt mások ugy se tehetik meg helyette. A társadalom kötelessége, hogy azokat, kik ezt elmulasztották, erre reá vezesse. S erre kót kitűnő eszköze van. Egyik: a tanítás, azokkal szemben, kik nem tudják, mit kell tenniök egószsógök megóvá sára, a, másik: a s e g i t ó s azokkal szemben, kiknek képességük nincs az egészséges életmód folytatására. A kellő tanítást megadni, a közegészség ügye irát a társadalom érdeklődését állandóan ébren tartani, s egyben a társadalmat az emberbaráti segítségre is serkenteni, ez a mi egyesületi feladatunk, igen tisztelt közönség. E feladatot egyéb tevékenységünk mellett nyilvános felolvasásainkkal ós népies kiadványainkkal igyekezünk megoldani. Köztudomásu, hogy eddigelé mintegy 50 ezer példányban osztottunk szót ingyen egyesületünk frizgó tagjai által szerkesztett népies kiadványokat ós nyilvános felolvasásainkat kitűnő szakfórfiaink közreműködése teszi értékessé. Ime dr. Csapodi, Nékám, dr. Frank és sok más jelesek után szerencsónk van körünkben tisztelhetni a magyar tudományos világ egyik kimagasló büszkeségét, dr. babarczi Schvartzer Ottó udvari tanácsos urat, kinek neve az elmegyógyászat terén világszerte tekintély, s kinek orvosi működéséhez a mily sok eredmény, oly sok áldás tapad. A midőn szerencsém van a közönség- j nek bemutatni ő móltóságát, örömmel ós mély tisztelettel üdvözlöm őt körünkben, s egyesületünknek előre is hálás köszönetét tolmácsolom kegyességéért, hogy a vidékre lefáradva, bokros teendőit megszakítva, eljött közónk, hogy az egészség ügyét, melynek zászlóvivő országos bajnoka, kis körünkben is szolgálja. Köszönet a mi kitűnő ós kedves főorvosunknak szives közreműködéséért ós köszönet a diszes közönségnek szives megjelenéseórt. S itt bevégezhetném elnöki megnyitómat s átadhatnám a szót kedves felolvasóinknak a tanításra; nem volna azonban teljes egyesületünknek ma esti szereplése, ha nem intéznénk pár szót a nagy közönséghez a közegészségügye iránti érdeklődés s e téren a társadalmi segítés serkentésére is. Csodálatos az, hogy az emberek egészségükkel és az egószsógügygyel mily keveset törődnek. Mindenki hangoztatja,hogy: „az egészség a legfőbb kincs", s hoyy : „csak az egészséges testben van egészséges lélek" ; ós mégis az ember az egészségével csak akkor törődik, midőn már elvesztette, addig észre sem veszi azt, pedig tudjuk mily nehéz az elveszett egészség visszaszerzése, s mily könnyű a hozzáértőnek megtartása ós fejlesztése. A társadalom hazánkban ép ily keveset törődik az egészségügy gyei. Van virágzó egyesületünk minden elképzelhető célra. Van „^mke",, „Eke", „Fke", „Dke", „Csak szorosan", „Érchang", van „rongygyüjtő-egyesület", sőt a kinai gyerekek felruházására is alakult egyesület, — de a magyarországi egészségügyi egyesület pár száz tággal tengődik, s az egész országban csak fiókja tud ugy a hogy működni. Pedig a mint az élet harcának megvívásában egymásra vagyunk utalva, ugy vagyunk egymásra utalva egészségünk megóvásában is, s e tekintetben kötelmeink vannak egymás iránt. A ragály, melyet a könyörület falatjáért ajtóról ajtóra vánszorgó csavargó az egyes hazákban maga után elhágy, veszélyezteti, és mondhatjuk méltán, azt az egész társadalmat, mely a szegényellátással, a kórházakkal az egészségügyi óvrendszabályok betartásával nem tud, vagy nem akar gondoskodni a maga megóvásáról Az ádamnak is mostoha gyermeke az egészségügy. n.z állategészségügy államosítva van már, az ember egészségügy államosítása csak kívánalom. Pedig a nemzeti vagyonnak nem gazdagodásunk eszközei képezik legfőbb tárgyát, hanem az ország népessége, maga az államot fentartó, fejleszteni, megvédeni ós gazdagítani képes ember. Tulajdonképen az a leghelyesebb nemzeti politika, mely a népesség szaporodásának, megmaradásának, s az emberi egészség megóvásának feltételeit teremti meg és biztosítja. Az egyének, a társadalom s az államnak e közönyét csakis a társadalom felélesztésével ós akcióba lépésével lehet megtörni. Jó Istenem, hol volnánk a közegészség terén, ha a középkor nem babonával, csillagjóslással, aranycsináló alchimiávaletikette kérdések szabályozásával s a mellett és mindenek fölött nem pestist terjesztő háborúkkal telt volna el, ha tudományos társulataink, — legalább minálunk, — még ma is nem egyedül a szépirodalom ós az elvont tudományok transcendentalis kérdéseink fejlesztésére absorbeálnák összes erejüket, hanem a természet tudományok iránti érdeklődés termesztő hatalmas áramlat hatotta voln i át régi társadalmunkat, mint meg van ez most nyugot Európában, a mely áramlat migával ragadja, a kor kívánalmaihoz képest alkotásra készti a nagy szellemeket. Ha a tudomány nem fulladt volna bele a földön túli keresésébe, a meddő ideák kergotósrbe s a gyakorlati kutató elme a fegyverek tökéletesítésébe, ha a társadalom nem nyugszik bele századokig a ráolvasással való gyógyításba, hanem már egy pár századdal előbb inegki vánta, követelte volna, hogy kiválasztottjaik, a hivatottak nem csak az emberfölöttivel, de az emberrel is foglalkozzanak: akkor már a mult század megteremtette voln a Pasteurt, a veszettség, Bshring, a diftória, Chantemesset, a tiphus gyógyszerumának feltalálóit s ma már biztos eszközökkel védekezni tudnánk korunk veszedelme, a tüdővósz, rák s az olykorolykor Európát végig seprő fekete róm, a kolera ellen s ma már talán megteremtette volna a győzelmesen előrehaladó vegyészet is uj tápanyagjait az emberi nyomor enyhítésére. A mai nemzedék bűnhődik az elődök bűneiért. Kicsiny gyermekünk betegágyánál tehetetlenül állunk, a kétsógsógbeesett anya sikongó szava kéri a mindenhatónak vélt jó orvos segítségét, s a az tehetetlenségét, tudatlanságát ösmeri be ; százezrek sorvadását nézzük tehetetlenül a pusztító kórban s kapkodunk, de ezután is csak ujabban, kétséges eredményű drága gyógymódok után, melyek százezrek közül száznak talán ha legföllebb pár évre meghoszszabbitják életét s mindez miért? Mert elődeink tömege, hatalmassága az emberi irtó harc dicsőségében vélte feltalálni hivatását és gazdagságát e mellett a fényre, pompára, az élvre, az elórhetlen utópiákra pazarolta, a helyett hogy az ember az emberrel törődött volna, a helyett hogy a természet törvényeit igyekezett volna felkutatni ós megnyerni, kihasználni az emberiség javára. Pótoljuk legalább mi a multik mulasztásait. Rázzuk fel a társadalmat, s annak ébredésével az államot tespedóséből. Ha a társadalom minden egyes tagja átérzi az egészségügy és a természettudományok előbbre vitelének fontosságát, mint egy óriási erő hat ez a közfelfogásra, tudományra, s az államra ! Keltsünk érdeklődést az egészségügy s a természettudományok iránt az egész vonalon, ojtsuk be azt gyermekeinkbe, hogy ismereteikkel egyrészt védekezni tudjanak a baj ellen, másrészt ily irányban felnevelkedve, elősegítsék a védekezés jövendő harcait a társadalmr követelményeknek hydraulikus sajtó* szerüleg ható nyomásával. És ne sajnáljuk filléreinket ott, hol egészségügyi intézményekre, ujjitásokra, a szegények gyámolitására, az elesettek istápolására kell azokat fordítani, hisz, mint kimutattam, a ragályos kór ellen való védekezés egyenlő érdeke szegénynek es gazdagnak, betegnek és egészségeseknek egyaránt, és mert mint a vallásnak, ugy a hygeniának is első parancsa: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat " A vizsgálóbíró azonban utasította, hog; lakásán tartózkodjék, mgrt megtörténhetik hogy idézni fogja. n. lelkileg megtört em ber ezt meg is igérte, de ugy látszik, lelki ismerete nem hagyta nyugodni s kétségbe esésében olyan tettre határozta magát, melj öt a letartóztatás veszélyének teszi ki Lukács György főispánhoz telefonon je lentettók aztán másnap, hogy Bay eltűnt hollétét még hozzátartozói sem tudják meg mondani. A boldogtalan ember családjí a legnagyobb kétségbeesésben van, mert eltűnésével rájuk szakad a nyomor gyalázat. és van. QJDONSÁGOiv. Eltűnt jegyző. Gyulavári községnek szeírzációja Az adóügyi jegyző : B a y Gábor különböző visszaélések elkövetése után eltűnt. A szerencsétlen ember meglehetős rosz anyagi viszonyok között ólt, s ez kónyszeritette rá, hogy a becsület útjáról letérjen. Üzelmeit az utóbbi időben nem igen tudta leplezni, s hogy az igazságszolgáltatást megelőzze, önként jelentkezett a törvényszéki vizsgálóbírónál. Magaviselete olyan volt, hogy a vizsgálóbíró komoly aggályokat táplált, vájjon előadása beszámítható lelkiállapotra vall-e ? Már magában az is szokatlan dolog, hogy valaki önmagát vádolja büntetendő cselekményekkel. A szerencsétlen ember pedig ezt tette. Kilenc váltója van a gyulai ós a környékbeli pénzintézeteknél, melyek még ez idő szerint ugyan nem jártak le, de már most beismerte, hogy azok közül több hamis, miután a rajtok látható aláírást ő hamisította. Ez azonban csak kisebbik bűne lenne Súlyosabb beszámítás alá jön az a cselekménye, hogy az adókönyvecskókbe hamis bevezetéseket eszközölt, s a befizetett pénzeket, a vizsgálat megállapi totta, hogy 180 kor., saját céljaira fordította. A legszegényebb emberek keserves garasait sikkasztotta igy el, kik véres verejtékkel keresték azt a kis összeget, melyet adójuk kiegyenlítésére fordítottak. Lukács Endre főszolgabíró azonnal intézkedett, hogy az adófökönyvek biztonságba helyeztessenek, nehogy a megtévedt ember azokat megsemmisítse. Egyúttal je| lentést tett L u k á cs György főispánnak, ki saját hatáskörében a vizsgálatot elrendelte. Bayt kihallgatása alkalmával dr. Nyisztor vizsgálóbíró azért nem tartóztatta le, mert önként jelentkezett s előtte csupán az általa hamisított váltókról tett vallomást. — A szerkesztőségből. Lapunk mai száma már az uj szerkesztőség munkája. A volt szerkesztő érzelmes szavakban búcsúzik, az uj pedig részletesen bemutatja lapunk programját. Teljes hévvel és lelkes odaadással igyekszik beváltani az uj szerkesztőség mind azt, amit a kötelesség eléje szab. Abban a lázas munkában, melylyel a „Békósmegyei Közlöny" szerkesztése jár, hatalmas rész jut lapunk tehetséges belső dolgozótársának, Belencéresi Dezsőnek, a fiatal poétának, aki már évek óta külső munkatársaink sorába tartozik s aki uj állásában fokozottabb mértékben veszi ki részét a munkásságból. — Kitüntető megbízás. A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvónyjavaslat^már törvény erőre emelkedett, s a belügyminiszter a közigazgatási hatóságok részére uj ügyviteli szabályzatot akar alkotni. Az erre vonatkozó javaslatok kidolgozásával több, gyakorlatilag ós jeles szakképzettséggel biró közigazgatási főtisztviselő lett megbízva. A belügyminisztériumban .megtartott szaktárgyalások alkalmával a bíráló bizottság a legkimeritőbbnek ós gyakorlatilag is leghasználhatóbbnak azt a kót javaslatot találta, melyet Sándor János Küküllő megyei főispán ós dr. F á b r y Sándor békósmegyei alispán dolgoztak ki. A többiek lólretótelóvel ez a kót javaslat lett a tanácskozások alapjául elfogadva. S hosszabb eszmecsere után abban történt megállapodás, hogy miután mind a kót munka olyan kvalitásokkal bir, melyet az életbe léptetendő uj ügyviteli szabályokban nélkülözni nem lehet, azoknak a bizottság által elfogadott részei egy uj munkálatban lesznek egybe foglalandók, s ez. fogja képezni azt a szabályzatot, melyet a belügyminiszter rendeletileg fog a közigazgatási hatóságoknál életbe léptetni. Széli Kálmán ezzel a feladattal megyénk alispánját: dr. F á b r y Sándort bizta meg, ki megbízatásán hosszabb idő óta dolgozik, s munkájaban már annyira előre haladt, hogy a kész tervezetet a belügyminiszternek a közeli napokban bemutatja. — A gyomai választás. A vármegye központi választmánya csütörtökön tartott ülésében a Barabás Béla lemondásával megüresedett gyomai orsz. képviselői állás betöltése céljából választási határnapul december 9-ikét tűzte ki. A választás vezetésével dr. D e i m e 1 Sándor vármegyei tb. főjegyző lett megbízva. Előre láthatólag a választás sima lefolyású lesz, miután a gazdapárt jelöltje : Debreceni Endre, ki a legtöbb esólylyel ment volna a harcba, visszalépett, -H a v i á r Dániel pártja pedig oly soká gondolkozik, hogy G y ő r y Elek megválasztatását kérdésessé alig fogja tenni s igy majdnem pozitivitással írhatjuk, hogy a gyomai kerület mandátumát G y ő r y Elek nyeri el A választók nagy része mellette tömörül s azt a szimpátiát, mely személye iránt nyilvánul, teljes mértékben meg is érdemli. Előkelő gondolkodásmódja, kiváló tehetsége s tiszta jelleme egyformán móltóvá teszik arra, hogy az országházban egy színmagyar kerületet képviseljen. — Szend. rey Gerzson, ugy látszik, komolyan veszi fellépését. Endrőd után szombaton délelőtt Mezőberényben tartott programbeszédét, délután pedig K öröstarcsára ment át. — A szocialisták is a tettek mezejére léptek. A mezőberónyi ós köröstarosai szocialisták egyesült erővel felléptettók, amint hirlik, tárkonyi Dezsőt, ki a jövő vasárnap fog programbeszédet mondani. — Az uj tranzverzális ut. Örömmel lehet fogadni a vármegyei közlekedés érdekében, hogy a kereskedelmi miniszter arról értesítette Bókósmegye törvényhatóságát, hogy a harmadik tranzverzális ut irányát véglegesen meghatározta. A müut Zsákától, Darvason ós Csökmön keresztül jön Szeghalomig. A nagy halasi major mellett az alsó-berettyó Ilidig Szeghalmon áthalad, Füzesgyarmaton pedig a párisi-utcán keresztül a vasútállomásig megy, ahol külön szárny fog épülni. — Eljegyzések. Dr. Kiss István gyomai ügyvéd kedves leányát, R ó z s i k á t eljegyezte ifj. Pikó Béla gazdatiszt. — P o 1 1 á k Iguác, a fiumei forgalmi bank irodafőnöke eljegyezte Fülöp Jakat orosházi fakereskedő bájos leányát, Ellát