Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-11-28 / 95. szám

XXVIII. évfolyam. Békéscsaba, 1901. Csütörtök, november hó 28 án 95. szám. # BEKESMEGY KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét il'ető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ; Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. - Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. A mezőgazdaság érdekében. Budapest, nov. 25. A földmivelésügyi minisztérium jövő évi költségelőirányzata ismét hű képét adja annak a fáradhatatlan és czéltudatos munkának, a melyet Darányi Ignácz íöldmivelésügyünk égető bajainak orvoslására, jelen válságának leküzdésére és jövő felvirágzásának előkészítésére kifejt. Egy nagyarányú, rendszeres és az egész helyzetet alaposan ismerő politikai és társadalmi munka diZj cl mely a földmivelésügyi kormány költségelőirányzatából elénk tűnik. A földmivelés minden ágára kiterjedő figyelemmel s gondos szeretettel van az előirányzat megszerkesztve s a gyakorlatilag elérhető és elérendő eredmények tüzvék ki mindenben közvetlen célul. A mi azonban legjobban megkapja a figyelmet e költségvetési előirányzatban, az egy oly eszme megvalósításának az első lépése, a melynek hordereje messze túlmegy a földmivelésügyi reszortnak különben is széles keretein s egy nagy nemzeti probléma megoldásának a csiráit rejti magában. Bölcs mérséklettel, óvatos kézzel, de a szándékot nyíltan elárulva fog hozzá Darányi Ignácz a birtokáthelyezés nagy kérdésének megoldásához. Terve az, hogy az 1902. évben oly állami erdők kerülnek eladásra, a melyeknek talaja a mezőgazdasági mivelésre kiválóan alkalmas s a melyek oly helyeken fekszenek, a hol gazdasági és szociális szempontok a parcellánkinti eladást indokolttá teszik. Ezzel meg fog történni — mint maga a miniszter mondja előirányzata indokolásában — az első lépés arra a rendkívül fontos közgazdasági akcióra nézve, a mely a kötött for galmu s mezőgazdasági müvelésre j alkalmas alföldi birtokoknak parcellázás utján történő értékesítését s az ekként felszabaduló tőkének hegyvidéki erdőbirtokban való elhelyezését célozza. Az állam, a midőn ezen kérdés gyakorlati megoldását kezdeményezi, egyrészt példát nyújt a nagybirtokosoknak arra nézve, hogy a birtokáthelyezéssel kapcsolatosan, kellő körültekintés mellett, az eddigi jövedelmezőség a jövőre is biztositható, másrészt nemcsak kielégíti az Alföldön mindinkább mutatkozó földéhsé get s ez által legbiztosabb gátat vet a szociálizmus téves tanai elterjedésének, hanem egyszersmind meggátolja, hogy a hegyvidéki erdőterületek és havasok külföldiek kezére kerüljenek. A földmivelésügyi miniszter ebben a hatalmas koncepcióban, a mely a jövő birtokpolitikájának széles kör-; vonalait rajzolja meg, igazolja azt a' felfogást, hogy a magyar faj terjeszkedésének, nemzeti konszolidációjáj nak utján a helytelen földbirtokviszonyok gátat képeznek és megjelöli az orvoslás módját a birtokrendszer megváltoztatásában. Tényleg ma már mindenki, a ki csak egy kissé is foglalkozott a föidbirtokviszonyok kérdésével, tudja, hogy vannak oly vidékei az országnak, a hol a kisbirtokosr i nézve a birtokszerzés rendkívül meg van nehezítve az által, hogy relatíve nagyon sok kötött birtokkal találja szemben magát. Abban is megegyez nek a kérdés alapos ismerői, hogy ezen a bajon fokozatosan, de erősza kos intézkedések nélkül csak ugy le het segíteni, ha módját leljük annak, hogy oly vidékekről, a hol túlságos sok a kötött birtok, az illető birtokos beleegyezésével, érdekeinek teljes kímélete mellett, áttelepittessék a kötött birtok más vidékre. Hogy mely vidékekre, erre a kérdésre a választ önként kínálják Magyarország földrajzi és etnográfiái viszonyai A sik földön — ezt minden illetékes tényező belátja — a szociális és birtokmegoszlási szempontok gátolják ujabb hitbizományok alakítását, ellenben az erdőgazdaságon ós a nemzetiségeklak ta vidékeken gazdasági ós jiemzeti szempontok egyaránt ajánlják a hitbizományi lekötöttséget. A kötött birtok áthelyezése a perifériákra s a síkföld kötött birtokainak felszabadítása a mindinkább mutatkozó földéhség kielégítésére: ime, ez a nagy, mondhatni nemzetmentő eszme megjelenik Darányi Ignác politikájában, mint kézzelfogható valóság. igaz, hogy csak kezdeményezés, példaadás formájában, de ott van és a benne rejlő igazság ós tendencia életet ad neki. A mi eddig távoli ködkép gyanánt lebegett előttünk: a birtokáthelyezéssel kapcsolatos ujjáala kitás, a magyar faj terjeszkedésének és nemzeti konszolidációnk irányában, most eleven valóként kezd kibontakozni. Magyarország jövő képének a körvonalai láthatókká válnak abban a hazafias és nagy nemzetgazdasági koncepcióban, a mely e terv kezdeményezésében ós példaadásában elénk tárul. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium 1902. évi előirányzata, szemben a folyó évre megszavazott költségvetéssel, összesen 2,286.077 korona költségnövekedést mutat, amely többlet az egyes számadási ágazatok között oszlik meg. A többletnek az egyes számadási ágazatok szerint való elosztásából kiemeljük különösen a következőket: A gazdasági tanintézetek és mezőgazdasági ismeretek terjesztése rendes kiadásával a többlet kerekszámban 100-000 korona, ami az előző években létesített szakoktatási intézmények fejlesztésével kapcsolatos költségek fedezésére szükséges. A népies téli tanfolyamok, gazdasági előadások ós háziipari tanfolyamok a jövőben is az eddigi mértéknek megfelelően tartatnak meg, amelyek segélyével a gazdasági ismeretek évenkint mintegy 500.000 hallgató körében terjesztetnek. Ugyancsak a gazdaközönség érdekében gondoskodott a miniszter a tenyészállat fölöslegnek a külföldi piacokon való értékesítésének kezdeményezésével, valamint a baromfitenyósztési termékek kivitelének előmozdításával kapcsolatos költségek fedezéséről. Tenyészállatokban immár fölöslegünk van, amely ha a külföldön el nem helyezhető, az ország határain belül csakis tetemes veszteséggel mint hízó, vagy igás állat értékesíthető ; mig a baromfi- és baromfitermék-kivitel évenkint oly tetemes öszszeggel járul kereskedelmi mérlegünk kedvező alakulásához, hogy mindkét intézkedés a gazdaközönség részéről csak a legnagyobb elismeréssel találkozhatik. E tekintetben a miniszter figyelmét bizonynyal nem kerüli el az orosz kormány akciója, mely tenyészállatok tömeges beszerzésére irányul. Hasonlóképpen a gazdák érdekében figyelmet érdemel a társulati öntözőcsatornák segélyezése, melyekre az 1900. évi XXX. törvénycikk alapján, az 1902. évre irányoztatik először elő az óvi 300.000 k. hitel, amelynek segélyével a mezőgazdasági szempontokból rendkívül nagy horderővel biró öntözőcsatornák rendszeres hálózata lesz kiépíthető. A selyemtenyésztésnek is évről-évre nagyobb bevételt köszönhetnek az azzal foglalkozók. Ez indította a' minisztert arra, hogy a selyemtenyésztés címén 500,000 Békésmegyei Közlöny tárcája. A vőlegény — Egy orvos naplójából. — Irta : Edmond Haranccurt. Egy kényes kérdést tárgyalnak most az irodalomban. Bezzeg minket, másféle orvosokat jobban köt a diskréció, mint titeket, regényírók ós drámai költők! Bizonyos, hogy a mostani törvényeket meg kell és meg is fogják változtatni: az álta lános érdek a jövő társadalomban le fogja győzni a magánérdekeket és akaratát ki íogja vinni. Hogy nekünk orvosoknak mily mértékben lesz szabad betegeink titkát, ha veszedelmet terjeszt elárulni, nem tudom. Erre kíváncsi vagyok. Voltam én is valaha fiatal ós épp oly szenvedelemmel ós kérlelhetetlen bátorsággal Ítéltem, mint a mai ifjak.— Amint tanulmányaimat elvégeztem, vakmerően Párisban telepedtem le, bár nem volt egyebem, mint reményem és bátorságom. A szegény embereket gyógyítottam, mert ezek nem követelik meg az orvostól, hogy mindjárt hires legyen. A véletlen egy gazdag családhoz is elvitt és amint házi orvosuk lettem, felragyogott a csillagom. El is lehet képzelni, milyen odaadással gyógyítottam ki a tőkepénzeseket legkisebb bajukból. Egyszerű, jóravaló emberek voltak, sőt jószivüek is, bár rengeteg vagyonuk volt. Csupán a családanya volt beteges természetű, a leánya és a férje kétségbe ejtettek volna egy egész orvosi akadémiát szokatlanul pompás egészségükkel. Különösen a leány ! Micsoda szép leány volt, valóságosremekmü. A természet ós a társadalom -ritkán hoz létre egy tökéletes lényt, mert hoí az egyik, hol a másik tényező mostoha vele szemben. Az én kis páciensemnek kedvességén kivül erősen kifejlett szervezete, a csigás haja alatt strucgyomra, vakító fehér farkasfoga, zavartalan jó kedve, egyenes jelleme, szivjósága, egy millió hozománya ós tizennyolc éves volt. Nem kell hinni, hogy szerelmes voltam belé, mert csak tudományos szempontból bámultam benne az erőt, amint a görög pogányság a félistenek közt személyesített meg. Csak olyankor beszéltem véle, ha hivatásom követelte s merő jó Ízlésből tartózkodó voltam, hogy a szives családdal szemben tolakodó ne legyek. Egy napon az egyik tanáromtól, R. j hírneves orvostól levelet kaptam, amely-! ben meghívott magához Tüstént hozzásiettem. — Kedves fiam — mondta nyájasan — egy kérdésem volna önhöz. Feleljen őszintén : Nincs-e az ön paciensei közt egy fiatal, gazdag leány, aki nemsokára férjhez fog menni ? — Csakugyan kedves mesterem, egy nagyon gazdag család orvosa vagyok, hol van egy eladó leány. — Nem szóltak önnek valami házassági tervről? — Nem. — No hát legyen rajta, hogy szóba hozzák ön előtt is ós halasztassa el. A vőlegény az ón paciensem. Tudja, hogy mit jelent ez és baját is könnyen ki fogja találni . . . A fiatalember siralmas állapotban van. Kérdezte tőlem, hogy nem házasodnók-e meg és azt feleltem neki, hogy épp oly joggal megölhetne bárkit az utcán. A fiatal ember kijelentette ugyan, hogy várni fog, de tudom, hogy eszeágában sincs ez. El fogja követni csakhamar a bünt, amire egy millió csábítja. Nem vagyok kíváncsi a menyasszony nevére, mert önt nevezte meg, mint a család háziorvosát. Ez nekem elég. Ezért fordultam önhöz. — Megijeszt, mesterem. Áz a fiatal leány, akiről szó van, maga a viruló egészség. — Mentse meg hát! — De hogyan ? — Egészen mellékes, hogy hogyan, mert kötelessége megtennie. Emberéletről van szó, sőt több emberéletről, mert ha az a házasság nem lesz meddő . . . — Rettenetes . . . — Cselekedni kell. Igaz, hogy a társadalmi törvény betegeinkkel szemben titoktartásra kötelez, de az erkölcsi törvény szava erősebb. A társadalmi törvényt meg lehet kerülni. A vőlegény ón rám ós nem önre bizta a titkát, tehát ön vele szemben semmire sincs kötelezve. Rajta hát, barátom. Jó szerencsét! A viszontlátásra ! Gyalogszerrel indultam el, hogy jobban gondolkodhassam a dolgon. Nagyon lassan bandukoltam, mert nem tudtam elhatározásra jutni. Egy óra múlva már ha- j rozottan lépkedtem és ez bizonyította, hogy j célom helyes és igazságos. Ha az ember, kétségben volt a felől, hogy valami cselekedete helyes-e, figyelje meg a lépéseit. Figyelje meg, hogy az akadályokat jobbra vagy balra kerüli-e meg : ha az ember balra tér ki a szembejövők elől, cselekedete nem helyes, lelke határozatlan, ha ellenben jobbra tér ki, minden jól vau ós minden sikerül. Végre megérkeztem a menyasszony apjához. Könnyű dolgom volt vele, hogy a házasságot szóba hozzam, mert az apa nagyon boldog volt miatta ós a boldog emberek beszédesek. Néhány diskrót ellenvetésemet mondtam el neki, célozgattam a jegyesek közt levő korkülönbségre, a házasság védelmére. — Ugyan, hiszen a leányom valóságos akrobata. Lassankint kezdtem már pedzeni a szándékomat, beszéltem a fiatal emberekről, a nőtlen életről, a modern élet csábításairól, az éjjeli mulatóhelyekről. — Hallgasson meg orvos ur — szólt az apa — nem osztom aggodalmát, de köszönöm önnek mint barátsága jelét. Elfogom önhöz küldeni jövendőbeli vömet ós nem kételkedem, hogy ő is belefog egyezni hogy elmenjen önhöz. Beszéljen majd vele. Két nap telt el. Egyszer csak látom, hogy egy csinos, barna fiu, elegáns magatartással lép be. Ravasz szemű, akadozó beszódti volt és ez mindjárt nem tetszett nekem. Együg}

rü mosolygással adta tudtomra, hogy nem sokára feleségül veszi az ón kis kliensemet, akit áradozva dicsért. Ridegen azt kérdeztem tőle, hogy mit akar tőlem. Készséggel ós gyorsan felelt, mintha leckét mondaná el. — Részemről semmit sem kívánok, doktor ur, de apósom kívánta, hogy eljöjjek önhöz. Egy családnak laz aggodalmáról van szó ós ez jogosult ilyen ese tekben. ^n tehát mint lovagias ember alávetem magam egy utolsó vizsgálat unalmának, mert, uram, én ebben a mai examenes világban már nagyon sok vizsgálatot áltam meg. Tessék rendelkezzék velem Egy óráig volt nálam. Egészsége kitűnő nek bizonyult, bármily aprólékosan vizsgáltam meg. Nem tudom megérteni, ho gyan csalatkozhatott az ón tapasztalt, tu dós tanárom a diagnózisában. At kellet látnom, hogy felesleges izgatottságot okoz tam egy kedves családban. Közöltem az apával a vizsgálat ered menyét és nagyon megvolt vele elégedve A házasság csakhamar megtörtént. Ér nem voltam ott. Ha az orvosok elmenne nek az esküvőkre vagy a kereresztelőkre el kellene menniök a temetésekre is, ahc nem épp szívesen látott vendégek.