Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-11-17 / 92. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 92. számához. tári tisztséggel elvégezheti, mindenről havonta majd jelentéstterjeszt a közgyűlés elé. A birtoktanács e határozata ellon H a a n Béla a birtoktanács ügyvivő ügyésze terjedelmes külön véleményt nyújtott be a közgyűléshez, melyben elmondja, hogy a kezelőtanács nem volt szabályszerűen összehiva, mert az ügyészt nem hivták meg, már pedig a birtokvételi szabályrendelet szerint csak abban hozhat a tanács határozatot, mit az ügyvivő ügyész előterjeszt. De nem is hozhatott határozatot, mert a tanács megbizatása még az év elején lejárt, s nem alakitották újra. A vételügylet sikeres lebonyolitását a város csak ugy remélheti, ha intézményes biztositékul továbbra is megtartja a birtoktanácsot és szabályrendeletet. Szalay József szükségesnek tarjta a szabályzatot ós a tanácsot, mert azt bizták meg a vétel lebonyolitásával. Korosy László nem tartja szükségesnek a birtokkezelő tanácsot, mert 60 holdjjkivótelével az egész birtokot eladták, a vételi törlesztések rendben folynak s hogy az továbbra is igy legyen, arra nem kell tanács, sem szabályrendelet. A város vagyonáért anyagi és erkölcsi felelősséggel a biró és az első jegyző tartozik. Ha ezek kezelhetik a város sokkal nagyobb más vagyonát, az ügy érdekében, fölöslegesnek mondhatja a birtokkezelőtanácsot, s azt a szabályrendeletet is, mely szerint a tanács csak abban határozhat, mit az ügyvivőügyész előterjeszteni jónak lát; márpedig felelőssége tudatában ilyen tanácsnak tagja nem kiván lenni. Kéri, hogy mult izben hozott határozatát tartsa fenn a közgyűlés. Zsilinszky Endre: Az ügyész külön véleménye más irányba terelte az egész ügyet. Most az a kérdés, hogy a képviselőtestület fentartja, vagy nem, a már egyszer hozott határozatát? Mint a birtokkezelő tanács tagja, nem tartja szükségesnek sem a tanácsot, sem a szabályrendeletet. Az ügyész pedig, mint a törvény őre, lett volna hivatott arra, hogy a tanácsot figyelmeztesse a mandátum lejártára, az újraalakításra. Beliczey Rezső: Nincs felvilágosítva arról, hogy miért hátrányos a kezelőtanács. A képviselőtestület erkölcsi felelőssége kivánja, hogy addig, mig a vételügylet lebonyolítva nincs, a tanács meg legyen. R o s e n t h a 1 Ignác azt tartja, hogy addig, mig a szabályrendelet szerint a tanács csak az ügyész előterjesztése felett határoz, a tagok csak bábok s az ellenőrzést sokkal hatályosabbnak tartja, ha az elöljáróság minden hóban a képviselőtestületnek tesz jelentést felülbírálás végett. Dr. S a i 1 e r Vilmos az ügyet nem a jelenlegi helyzetében bírálja el, mert a jelenlegi ügyész személyéhez kétség nem fér, de azt tekinti, ha esetleg más találna lépni örökébe. H a a n Béla, mint a ki mindig a község érdekében ténykedett, meg van arról győződve, hogy az ö álláspontja igazságos. Ha beadványához ós a kezelési szabályzathoz azó fér,mint gyarló emberi munkát, tessék azt módosítani olykép, hogy a tanács ne csak abban határozzon, amit az ügyész előterjeszt. Beadványának súlypontja ott van, hogy minden ellenőrzés a képviselőtestületre van utalva, mert a vételért s annak sikeres lebonyolításáért ez felelős.. A szabályzat azért szükséges, hogy legyen egy intézmény, mely lehetetlenné tegye, hogy esetleg évek multán keletkező áramlat szótforgácsolha sa azt, mit e vételi ügylettel megteremtettek. Újból a szabályrendelet módosítását ajánlja. Korosy László : Az ellenőrzést nem szabályzattal lehet gyakorolni s az nem abban nyilvánul, hogy mit határoznak, hanem hogy a határozatot mikén t hajtották végre. Végül V a r s á g h Béla segítette elő a hosszú, nem egy izben szenvedélyes vita berekesztését és a kibontakozás módját. Ugy látja, kezdte beszédét, hogy érdemleges határozatot kívánnak hozni. Már pedig ha a birtokkezelő tanácsnak mandátuma lejárt, újra alakítva nincs, az határozatot j nem hozhatott, s igy a közgyűlés elé véleményt sem terjeszthet. Indítványozza, válasszák meg előbb a tanácsot s tegyen az újból jelentést, kell-e tanács és szabályzat. S a i 1 e r Vilmos dr. az indítványt még azzal pótolta, hogy a szabályzatnak az ügyvivő-ügyész korlátlan hatáskörére vonatkozó pontját módosítsa. Ezen indítványt elfogadták, a birtokkezelő tanácsot eddigi tagjaival újra ala> kitották. Most már délfelé járt az idő, s a közgyűlés folytatását délutánra halasztották. Hol épüljön az állami elemi iskola. Az állami elemi leány és a polgári fiúiskola kibérelt épületekben van elhelyezve, de nem a legmegfelelőbb módon. A közgyűlés megbízta volt a tanácsot, hogy alkalmas telkeket szemeljen ki. Most előterjeszti az elöljáróság, hogye célra három telket talált. Egyik az Okos-utcában a község meglevő területe mellett, ahol a fiu ós leány elemi iskola, a tanonc továbbképző épülete elhelyezhető, ha 21.200 koronáért a Bagyinka-fóle ós a mellette levő Szaszák házat megveszik; a polgári fiúiskola a volt gimnáziumba helyeztetnék el. A Bakos-utcában a Weisz Fülöp és Zelenyanszky portán csak az elemi iskola férne el, ezt 16,000 koronáért ajánlják megvételre, mig az Uhrin András-féle telken, melynek szintén 16,000 korona az ára, csak egy iskola férne el. A tanács a Bagyinka telkét a városéval kombinálva ajánlja az iskola helyéül. A háztulajdonosokkal a vételre az ideiglenes szerződést megkötötte. V ars áh Béla a tanács általjavasolt területet véli a legmegfelelőbbnek. Kristoffy a Bakos-utcait ajánlja megvételre. Kocziszky Mihály a tanács által ajánlt „teritoriumra" ajánlja az iskolát felépíteni, mert az a ráros „equator"-jában fekszik. A közgyűlés 30 nap múlva névszerint szavazza meg a vételt ós az iskola az Okos-utcában fog felépülni. A közvilágítás. A közvilágítás megoldásának kérdése foglalkoztatta most a[közgyülést. A villanyvilágításra a magyar forgalmi társasággal kötött szerződóst a megye nem hagyta jóvá s igy a tanács azt javasolja, hogy a közönség tájékoztatása céljából a világítás ügyében a közgyűlés határozzon. Beliczey Rezső óhajtaná a jobb világítást, de a villamos világítás kérdése még mindig vajúdik. Ha vártunk hét évig, lehet még tovább is várni. Maros György hosszabb beszédben tárta fel, hogy mily mizerabilis Csabán a közvilágítás s a petróleumlámpa világítása tarthatatlan állapot. A villany vagy az acetilénvilágitás mellett épen a képviselőtestületnek kellene állást foglalnia. Bizottságot küldene ki, mely javaslatot tenne. V a r s á g h Béla azt hiszi, hogy elég volt a hét évi várakozás. Csabánál kisebb városok, mint például Mezőtúr, egész modern világítással birnak. A határozat az lett, hogy megbízták az elöljáróságot, hogy a kérdést felszínen tartsa, s a közgyűlésnek annak idején javaslatot terjeszszen elő. Apróbb ügyek. A községi igazoló választmányba Szeberónyi Lajost s Beliczey Gézát választotta be a főszolgabíró Wagner József ós S a i 1 e r Gyulát nevezte ki. A helypénzszedési dijak újbóli megállapításánál elfogadták a legutóbb általunk közölt javaslatot, az adóösszeiró közegek napidijait 10 napról 15-re terjesztették ki; Hromatka Józsefet a lakosok közé felvették. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai A 60 éves Kossuth Ferenc. Budapest, nov. 16. (Saj. tud. távirata.) A 48-as és függetlenségi Kossuth-párt ma tisztelgett a pártelnökénél, K o s s u t h Ferencnél ós üdvözölték őt 60-ik születése napján. T h a 1 y Kálmán vezette a párt tagjait s mondott üdvözlő beszédet. Meleg szeretetükről ós becsülésükről biztosította K o ssuth Ferencet ós indítványozta, hogy a Széchenyi-serleg mintájára Kossnth-billikomot készítessenek és Kossuth Lajos halála napjain abból igyanak. Kossuth Ferenc meghatva mondott köszönetet és beszédében gyermekkori reminiszcenciáit, szenvedéseit beszélte el. Kecskemétliy bűntársa. Budapest, noveiffber 16. (Saj. tud. táv). Kecskemóthy Győző, ki a fővárostól 588 ezer koronát sikkasztott és megszökött, még mindeddig nem került meg. Bűntársának S z e c s ő Kálmán volt országgyűlési képviselőt, — ki bélyeghamisításokért már büntetve volt, — gondolják, ki a pénzt külföldön elhelyezi. Állami gyermek-menhely Békéscsabán. A közsególyre szoruló 7 éven felüli gyermekek gondozásáról az 1901. évi XXI. törvénycikk intézkedik. Elegendőkép nem lehet hálás a társadalom a törvényhozás ez igazán nagy fontosságú intézkedéséért, mert e törvény épen azon szerencsétlen páriákról gondoskodik, a kik már kora gyermekségükben nélkülözik a gondos szülők szeretettel teljes nevelését s kidobva a nagy világba, az elzüllós veszedelmének néznek eléje. A. ki figyelemmel kiséri a lapok törvényszéki rovatait, napról-napra olvashatja a híradást, hogy 10—15 éves gyerkőcök felett mond ítéletet a törvény. Ezektől a fekélyes kinövésektől fogja megszabadítani a társadalmat az állami gyermekmenhely. Az állami gyermek-menhelyekbe felvett gyermekek, a mennyiben T-ik életóvök betöltésekor törvényhatósági vagy magánárvaházban, vagy valamely más jótékony intézetben vagy egyesületben el nem helyezhetők, 15 éves korukig az állami gyermek-menhelyek kötelékében maradnak. A hét éves korukat már elért, de 15-ik életóvöket be nem töltött azon gyermekek, kiket a hatóság elhagyottaknak nyilvánít, az állami gyermek-menhelyekbe szintén felvehetők. Ezen gyermekek a viszonyokhoz képest a gyermek-menhelyek falain belül tartatnak, vagy pedig megbízható gondviselőknél, első sorban gazdáknál ós iparosoknál helyeztetnek el. A törvény gondoskodik arról, hogy a gyermek-menhely kötelékébe tartozó vagy tartozott kiváló tehetségű gyermekek tovább képeztetósük céljából a különböző állami tanintézetekben ingyenes helyekre jussanak. Az ilyen gyermekek gondozásának költségei az illetőségi községet terhelik, az állam azonban 1902. évtől kezdve erre a célra a belügyi tárcza költségvetésébe 400.000 korona segélyösszeget állit be; ezenkívül az árvapónztári tartalék-alapok jövedelmének felesleges hányada a 7 éven felüli gyermekek gondozási költségeire fordítandó, sőt bizonyos esetben a törvény erre a célra 1%-os vármegyei pótadó kivetését is megengedi. Békéscsaba község képviselőtestülete október hó 25-én tartott gyűlésében az állami gyermekmenhelynek Békéscsabán leendő elhelyezését kérelmezte a belügyminiszternél, ingyen helyet ajánlva e célra a Simay-tóle portán. Az állami gyermekmenhelyek kormánybiztosa: R u f f y Pál miniszteri tanácsos ma délelőtt 11 órakor Békéscsabára érkezik, hogy a községházán az elöljárósággal ós a gyermekvédelem iránt érdeklődő összes tényezőkkel a Békéscsabán felállítandó állami gyermekmenhely kórdó1 sében a tárgyalást megkezdje Minthogy a törvény szerint az állami gyermekmenhelyek oly helyeken szerveztetnek, a hol ez intézmény életképes működését a helyi társadalom emberbaráti tevékenysége megfelelően biztosítja, s minthogy a mai tárgyalásnak épen az lesz feladata, hogy ez intézmény a társadalom közszellemében minő talajra talál, nincs kétségünk az iránt, hogy emberbaráti célokat szolgáló jótékony testületeink, kiknek képviselői a tárgyaláson részt vesznek, tanúságot fognak tenni a miniszteri tanácsos előtt arról, hogy az állami gyermekmenhely felállítása Csabán a legkedvezőbb előfeltételekkel rendelkezik. A bizottság kimondta, hogy Kresnyál Mihály fizetheti ugyan adóját negyedéven kint, azonban a felebbezósben a rendható ság ellen használt sértő kifejezésekért meg intésben részesiti és 10 korona rendbírság gal sújtja. Rendhatóság megsértése. Nem szeretünk adót fizetni. Ritka, mint a fehér holló az olyan ember, ki adót szeret fizetni. Kresnyák Mihály birtoknyilvántartó ós társai, Szarvas község alkalmazottai sem tartoznak ezek közé. Szarvas községénél, ugy mint a többi megyebeli községnél is, azt a helyes gyakorlatot alkalmazzák, hogy a tisztviselők Ill-ad osztályú kereseti adóját minden hó elsején a fizetésnél levonásba veszik, mert havonta kisebb összeget inkább lehet nélkülözni. De Kresnyáknak nem csak ez nem tetszett, hanem az sem, hogy az adót fizetéséből levonják. Adót negyedévenkint akar fizetni s azt is csak akkor, a mikor neki tetszik. A községnél továbbra is csak levonták az adót havonta a fizetéséből s ezt ő megpanaszolta a pónzügyigazgatóságnál. Ez azonban a községnek adott igazat Erre a birtoknyilvántartó fellebbezést adott be a közigazgatási bizottsághoz s abban ugyancsak „megnyomta" a tollat, azt mondva, hogy akkor, mikor a pénzügyigazgatóság illető tisztviselőié a községnek adott igazat: „szánalmas járatlanságot tanúsított, bátran felületességnek mondható, de nemcsak, hanem határozottan rosszakaratulag járt el s hozott határozata idétlen szülemény." A hétfői közigazgatási bizottság előtt S o m o s s y Zíigmond h. pónzügyigazgató referálta röviden Kresnyák e kvalifikálhatlan hangú felebbezését, L u k á c s György főispán óhajára azonban egészében lett felolvasva s a bizottság megütközött azon hangon, a melyen egy községi tisztviselő az elbíráló hatósággal beszól. Dal a hétről. Régi, dali hegedősök Unokái mi vagyunk : Hogy a hétről összeszedi A krónikát az agyunk. De az idő megváltozott azóta: Gyorssajtóból kerül most ki a nóta! S hol olvassák, hol meg nem is A krónikás dalait . . . - De az „éljen" felverte ám A Vigadó falait. Ünnepeltük: aki derék, ki nemes, Aki Csaba hálájára érdemes. Mostanában téves eszmét, Rosszat hirdet sok elme. Kevés szivet, kevés lelket Hevít a hon szerelme. De akit a szeretetünk ünnepelt, Negyven éve: jóra feküdt, jóra kelt. Negyven éve! Negyven tavasz, Negyven tél és negyven ősz! De a nagy sziv, a nagy elme, Ennyi munkát játszva győz . . . Zsilinszky ez . . . Csaba fia . . . követünk, Akit soha el nem hagyunk s követünk ! Nagy beszédek szálló árja Bejárta a Vigadót. Nagy Jamina a 1 k i r á 1 y a Is lerótta az adót. Bouillon Gottfried: Qoullion Bottfried, - de szive Meglátszott, hogy csak a jónak hive. Gyomán pedig a jelölés Végét érte, - nagy dolog. De én mégis ugy magamban Igen furcsát gondolok. •Helyi ember"! És jelölt Győry Elek . . . En - ha kell - itt a megyében is lelek ! A megyei tagválasztás Igen furcsán sikerült; Érdemtelen munkáságra, De sok helyen siker ült! És párja lett, hejh Békésnek most Gyoma, Itt is, ott is urnák alig van nyoma ! Becsülőm én a parasztot, Kivált a földmivelőt, Megemelem tisztességgel •A kalapom sok előtt. Becsületes, derék ember sok akad, A szájukról józaneszű szó fakad. — De bosszúból, de csak „heccből" Cselekedni nagy hiba, Azután meg hiba után Mindjárt ott a — galiba ! Negyvennyolcas, szabadelvű összevész . . . A haragtól, pedig tiessze van - az ész! Nem mondom, hogy meg nem járja A sok közül némelyik . . . Vármegyeház nagy termében A helyüket meglelik. De s o k lesz ám, aki hallgat, mint a hal, Csak azt nézi, - milyen cifra is a fal! Hagyjuk ... - Reisz és Porjesz estély, Az volt ám a valami. Mai tánctalan világban Furcsa ilyet hallani ! Négyszáz ifjú bókolt, négyszáz lány előtt . . . Nem kivánok mást, csak ennyi rendelőt! De még ehhez e kívánság, Nagy kívánság járul ám : Valamennyi szép, mosolygó, Szőke lány és barna lány, Aki ott a nagy teremben lejtett tourt, Onnan kapjon minél előbb »garnitúr»-t! Barangó. ÚJDONSÁGOK. Községi képviselőválasztás Békéscsabán. Kik az elnökök és hol szavaznak ? Alig multak el a törvényhatósági bizottsági tagválasztások, ime: egy újabb választás köszönt reánk. Választások jegyében élünk! A községi képviselőválasztások napját Békéscsabán a járási főszolgabíró e hó 25-ére tűzte ki s így az elementáris erővel kitört korteskedósek színpompás napjai maholnap lejárnak. Tájékozásul közöljük a következő tudnivalókat: az I-ső kerület 1. házszámtól 347. házszámig szavaz a Pooázsay Zsigmondféle iskolában, elnök Urszinyi János, helyettese Gally Gyula; a II-dik kerület 348. házszámtól 684. házszámig szavaz a Pooázsay Endre-féle iskolában, elnök dr. Zsilinszky Endre, helyettese Németh Lajos; a III-dik kerület 685. házszámtól 977. házszámig szavaz a Brózik Károly-féle