Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-10-24 / 85. szám

Kább érdekében áll, mint az önálló vámterület. Azonban csakúgy óhajtja az egyesület a közös vámterületet, ha sikerülne az ország nyers termelése megvédésére magas vámokat életbe léptetni, ugy mint a német agráriusok tervezik. Ha a kormány a magyar gazdák állattenyésztésének biztos piacot tud teremteni. Ausztriában. Ha lépéseket tesz arra nézve, hogy a hazai ipar a beözönlő osztrák ipartermékekkel sikerrel telvehesse a versenyt. Ha a szerbiai szarvasmarhát és sertést a magyar állatpiaczról kitiltják és a román buza behozatalának meggátlására magas vámokat emelnek ós igy sikerül a magyar búzát ez oldalról a versenytől megvédeni. Azonkívül, ha az olasz bor behozatalát szintén magas vámtótelekkel lehetetlenné tettük. Ha azonban ezen feltótelek akár melyikét nem lehetne a vámszerződós pontjai közé beállítani, akkor a felirat a külön vámterületet óhajtja Érdekes és hosszabb vita fejlődött ki a tárgyalás menetén, ugy a közös vámterület mellett, mint ellene. Beliczey Géza az önálló vámterület mellett érvelt erősen Beliczey Rezső szintén, ki beszédében megemlítette, hogy a törvényhatósági bizottság is,melynek tagjai között igen sok a gazda, az önálló vámterület mellett foglalt állást. Ne helyezkedjünk a határozattal most ellentétbe, hanem a kórdóst tanulmányozandó, máskorra halasszák a határozathozatalt. Dr. Szalay József nagyobb beszédben szegődött a külön vámterület harcosává. Ellentétes vélemények is hangzottak s igy szavazásra került a dolog. Az előterjesztett teliratot a közös vámterület mellett szavaztak : Geiszt Gyula, Szabó János, Vidovszky László, Wagner István, fieisz Simon, tieiner Jiéla,, Badias Elek, Kraft Viktor, í^állay Ödön, Murvay Mihály. A felirat ellen szavaztak: Szalay József, Beliczey Géza, Bajcsy Gusztáv, Haraszti Sándor, Beliczey Rezső, Urszinyi Dezső, dr. Szalay József. A bor, a börze. Az aradi gazdasági egyesület megkereste az egyesületet, hogy a borfogyasztási adó leszállítása és a szeszadó felemelése tárgyában szintén felírjon. Az igazgató választmány örömmel járul az aradi felirathoz s hasonló szellemben felir. A nagy börfogyastási adó mesterségesen emeli a bort árát, mert mig a bor hliterjeért a termelő kap 15—20 koronát, azt a fogyasztó közönség 60—80 koronával fizeti meg. A vármegye törvényhatósága a börze megrendszabályozása ós a fedezetlen határidő üzletek betiltása tárgyában véleményt kórt az egyesülettől. A törvényhatósághoz terjesztendő véleményben az igazgató választmány a fedezetlen határidő üzlet betiltása mellett foglal állást. Csupán a tényleges termést lehessen határidőre eladni. A börze megrendszabályozása tekintetében pedig követeli a börze megadóztatását, a börzebiróságot eltörlendőnek véli, utaltassanak a börzén felmerült peres ügyek a rendes biróság elé. Apróbb ügyek. Ezután beszámolt az egyesületi titkár a nagyváradi szőlészeti kiállításról ós bejelentette az elnökség, hogy az egyesület nevében a kisbéri Wenckheim-szoborra koszorút helyezett, mi az igazgató-választmány helyeslésével találkozott. A hadsereg részére való szállítás tárgyalásánál elhatározták, hogy az egyesület felír oly értelemben, hogy a katonaság részére való szállításokban a gazdákat is részeltessék. A. közoktatásügyi miniszter felhívta az egyletet, hogy nyilatkozzon a gazdasági ismétlő iskolák felállítása tárgyában: hol óhajtanak ily iskolákat ? Vebreczeni Endre szólalt fel itt, hogy semmivel sem szabad megneheziteni az iskolák felállítását, miután erre a kisgazdának nagy szüksége van. Az igazgató-választmány a gazdasági ismétlő iskolák felállítását Gyulán, Szarvason és Békésen javasolja. A vármegyei uj építkezési szabályrendeletben több pontot talált a választmány, a mely a gazdákrs nézve terhes. Igy a cselódlakásoknál, melyről a szabályrendelet azt kívánja, hogy külön szoba, kamara és konyha legyen. A terhes pontoknak megváltoztatása a gazdák érdekében óhajtandó volna. Az ülés végén Szalay József azt indítványozta, hogy a dohánykertószekkel kötendő szerződésre vonatkozólag készittesen az egylet mintaszerződést. A választmány az indítványt elfogadta és a mintaszerződés mdgszerkesztésére felkérték a dohánytermelési szakosztályt. Ezen indítvánnyal az ülés véget ért. A gyulai választás. A politika ós nóphangulat kiszámithatlanságai váratlanul érdekessé s fölöttébb hevessé tették a gyulai pótválasztást. A mult héten még kizártnak látszott az a lehetőség, hogy a gyulai függetlenségi párt kót árnyalata közös erővel menjen a vá lasztási küzdelembe, de a vasárnapi népgyűlés tiszteletparancsoló lefolyása lényegesen sokat változtatott a helyzeten. Bartha a vasárnapi négyülésen őszinte egyenességgel kijelentette, hogy a zentai mandátumot sokkal nagyobb Küzdelem után sikerült elnyernie, hogysem a nehezen kivívott sikert kockáztathatná, mert egy uj választás esetén ez a kerület a függetlenségi pártra nézve feltótlenül elveszne; azért még abban az esetben is, ha Gyulán megválasztatnék, nem a gyulai mandátumot, hanem a zentait tartaná meg. De mert nem szeretné megérni, hogy a gyulai kerület kormánypárti képviselőt küldjön a parlamentbe, kérte az ellenzéki választókat, hogy a függetlenségi elv diadalra juttatása érdekében tegyék félre a párttusákat, tömörüljenek egy szívvel lélekkel a 48-as lobogó mellett és szavazzanak ez alkalommal az ő személyére, hogy az ő lemondása után egy Kossuth-párti jelölt legyen megválasztható. A népgyűlés. A Magyar Király szálloda előtt vasárnap délután megtartott népgyűlésen rengeteg ember tömeg jelent meg. Az egyesült ellenzék végrehajtó-bizottsága plakátokon hirdette, hogy a gyűlésen Bartha Miklós, a gyöngytyúké, csak a szeme szépségéért, illatos hajáért biztatták, JA fizetéséből a büntetés pénzek se kerültek ki, nemhogy selyemruhára, pillangós kalapra is elég lett volna. — Ez a kalap, ez . . . rikoltott a férfi, lekapván durván a leány fejéről. Azután rátaposott. — Nem kellesz többet . . . soha . . . soha . . . kiáltott . . . Vörös Ilka otthon maradt s ugy tetszett neki, hogy jobban is érzi magát. Az anyja előszedte a régi, színehagyott karton ruhákat, kimosatta, kivasaltatta a leánnyal. A leány jó kedvvel végezte a munkát. Azután egész nap locsolgatta a virágait, a melyek ismerősként bólingattak felé, megetette a madarat, a mit, a hátulsó lakó, egy termetes kovácslegóny hozott neki valamikor. Ez a legény volt az egyedüli férfi, aki most is szóba állott vele. Ilka arca újra egészséges, piros lett, a lelke megújhodott, megszokta a korán kelést, korán fekvést A mult pedig mintha feledve lett volna egészen. Arról nem beszólt senki. A régi drága ruhákat elzárta az anyja, még a keskeny talpú fényes cipőcskót is. Még a templomba sem engedte felvenni, ahova eljárt a leány minden vasárnap. Ilyenkor a kovácslegény elkísérte s hozottrendesen szekfürózsát, mályvavirágot. A leány jót nevetett a durva tréfákon s ugy érezte magát, mint a ki jóllakott a fehér kenyérrel s megkívánja a rozs cipót. Hanem egyszer baj történt s veszedefenyegette az utca pincelakóit. Nagy zápor kerekedett, zuhogott egész fél délután. Kellemetlen büz támadt a kis pincelakásban, ahol megszorult a levegő. A kis utcán megdugult a csatorna, a viz elöntötte eléb a járdát, azután a pinceablakokat. Becsurgott, le a fehérre meszelt falon. A leány magára maradt, az apja, anyja csákányt, ásót vittek a csatornához : amelyen segíteni kellett. A mocskos őszi idő gonosz gondolatokat hozott Ilkának, aki megborzongott. Nagyon egyedül érezte magát s unatkozott. Unalmában a múltra gondolt. A szekrény be volt zárva, de a leány a zárt ajtókon keresztül is látott. Látta a suhogó selyem ruhát, a virágos kalapbóbitákat. Szinte érezte testén a selyemszövet ölelését. Véletlenül a kezébe került a kis formás cipőcske. Ellenállhatatlan erő vonszolta arra, hogy felbróbálja a lábára. Összerázkódott. II. Es estére eltűnt Vörös Ilka a pincelakásból. Ugy ment el színehagyott karton ruhácskájában, nem vitt magával mást, csak a kis keskeny talpú cipőcskót. .azokat, a melyeknek sarkát félig elkoptatta már a színpad deszkája. Es futott a fény után, a mely hazug és álnok, mint a lidércláng, mint a szivárvány szines szalagjai ... de fény, nem szürke borongása a pinceszobának, illanó, tűnő, de amig él: káprázatos, éltető . . . B a r a b á s Béla és 0 1 a y Lajos fognak szónokolni. Barabás közbejött akadályok miatt azonban nem jöhetett el. Mielőtt a képviselők szólottak volna, a volt Hentaller-párt alelnöke: Nóvery Albert emelkedett szólásra. Rövid szavakban kérte a választókat, hogy hallgassák figyelemmel a szónokokat, JA maga részéről kijelentette, hogy miután Bartha Miklós Ígéretet tett, hogy választatása esetén a gyulai mandátumról a Kossuth-párt javára lemond, szívvel-lélekkel csatlakozik a Bartha párthoz s elvtársait hasonló eljárásra buzdította. Utánna 0 1 a y Lajos emelkedett szólásra. Mindenekelőtt felolvasta Kossuth Ferenc üdvözletét ós azt a kérelmét, hogy a függetlenségi választók tartsanak ki híven a zászló mellett ós szavazatukkal tegyék lehetővé Bartha Miklós megválasztatását. Olay hosszabb beszédben indokolta eljárását, hogy miért lett kiküldve a Kossuth-párt intózősége részéről. Higgadt, tárgyilagos beszédével nagyban hozzájárult az ellentétek elsimításához. Bartha Miklós magas röptű, gyönyörű beszédben igyekezett eloszlatni az utolsó félreértést is, ós a hallgatóság nagy figyelemmel kisórte magvas és meggyőző okoskodását. A ragyogó szónoklat nagy hatást ért el, mert sűrűn felhangzott a tetszés zaja. A szónok sikerét semmisem bizonyítja jobban, mint a népgyűlés egyhangú határozata, hogy a függetlenségi párt két árnyalata egyesül és a szabadelvű táborral szemben egy emberként küzdi meg a választási harcot. A választás. A keddi küzdelem rendkívül heves és mindvégig kétséges volt. A szavazatok aránya folyton váltakozó. Mindkét párt végső erőmegfeszitéssel küzdött, ugy hogy az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, hogy melyik kerül ki győzelmesen a tusából. Az intelligencia túlnyomó nagy része dr. B o d o k y Zoltánra szavazott, mig az iparosság ós földmi velők Bartha Miklós mellett tömörültek. A választás kezdetén, midőn a hivatalnokok tömegesen leszavaztak, Bodoky volt jelentékeny többségben, mely azonban fokozatosan alább szállott, ugy hogy 11 órakor a szavazatok aránya ez volt: dr. Bodoky 325, Bartha 273. Ekkor kezdett szavazni a Józsefváros, a mérleg Bartha javára billentette és 12 órakor már az esélyek igy állottak: dr. Bodoky 428, Bartha 439. Ettől kezdve Bartha állandó túlsúlyban volt, többsége 12—20 között váltakozott. Jancsovits Emil választási elnök látván a választók szórványos érkezését, a zárórát 2

1/i órára kitűzte. A szavazatok hullámzása teljesen kizárta a biztos számítás lehetőségét, a mennyit behozott az egyik párt, ugyanannyit állított talpra a másik is. A záróra előtt fél órával a szavazatok számaránya ez volt: Bodoky 574, Bartha 587. A választó közönségen lázas izgalom vett erőt, a kortesek erőszakosan fogdosták el a szavazókat. A Bodoky párt táborának háta mögött többször nagy népcsődület verődött össze, melyet a csendőrségnek kellett szótoszlatni. Néhány embert garázdaság miatt a rendörök le tartóztattak. JAz utolsó negyedórában volt legnagyobb a várakozás, a türelmetlen izgalomban mohó érdeklődéssel fogadtak minden hirt. Hogy a küzdelem mily heves és az eredmény mily kétséges volt, semmisem bizonyítja jobban mint az, hogy midőn az első küldöttségnél a bizalmi férfiak is leszavaztak, elterjedt a hir, hogy Bartha Miklós 5 szótöbbséggel győzött. Kémény döntő éljenzésben és riadalomban tört ki a Bartha-párt, lelkesült zászlólobogtatással tolultak a városháza elé s tombolva éltették Bartha Miklóst. Az öröm azonban korai volt, mert midőn a második szavazatszedő küldöttség is beszámolt az eredménynyel, kiderült, hogy dr. Bodoky Zoltán 15 szótöbbséggel győzött. Összesen leadatott 1217 szav zat, melyből Bodokyra 616, Barthára 601 szavazat esett. Jantsovics Emil választási elnök, hirdette ki az eredményt. Óriási lett az öröm a Bodoky-párton, mig a Bartha-pártiak elkeseredésükben és kudarcukban nagy lármát csaptak. JA. szabadelvü-párt zeneszóval, zászlókkal vonult a Komló eló, hogy Bodokyt felkórjók a mandátum átvételére. A lelkesült menet az uj képviselővel innen ismét a városháza eló vonult, hol az összegyülekezett Bartha-pártiak, — igen sok asszony volt közöttük, óriási zsivajjal, szitkokkal fogadták őket. Midőn pedig Jantsovits Emil választási elnök a városháza bejárata előtt felállított emelvényen megjelent, kitört a zavargás a téren. JA. Bartha pártiak zászlórúddal ós felemelt karral a szabadelvű-pártiakra rohantak. „Júdás fajzat", árulók, zsarnokok, csalók ós számtalan más trágár kifejezést kiabálva verekedést akartak kezdeni. Hiábavaló volt az elnök intő szava, nem hallatszott a nagy zajban, s igy a rend fentartására kirendelt 24 csendőr megkapta az utasítást, hogy tisztítsák meg a teret. Midőn a zajongó tömeg a csendőrök nekik szegezett szuronyát meglátta, gyorsan hátrálni kezdett, s a városban részben szótostlott, részben a függetlenségi kör eló vonult, ott kiabálták: „Elárulták, elveszett a katholikus Magyarország 1" Midőn a városháza-utcában a csendőrség hetyreállitotta a rendet, Jantsovics Emil elnök szép szavakkal, zajos éljenzés közepette nyújtotta át dr. Bodoky Zoltánnak Gyulaváros mandátumát. Bodoky beszédében meghatva mondott köszönetet választóinak, hogy oly igazi és őszinte lelkesedéssel tartottak ki mellette és csak sajnálni lehet a Barthapártiakat, kiket az izgatás rendzavarásra is elragadott. Biztosítja választóit arról, hogy mindig a legnagyobb lelkesedéssel fog a haza boldogulásán ós Gyula város előhaladásán munkálkodni. A menet folyton megujuló óljenriadallal kisórte az uj képviselőt lakására, este pedig tiszteletére a kaszinóban ós a polgári körben társasvacsorát rendeztek. * Nem volt olyan választás még a világon, amelyet a megbukott jelölt hívei tisztának mondottak volna. Igy volt ez Gyulán is. Már reggeltől kezdve izgatott volt a hangulata függetlenségiek részéről. Nagy feltűnést és izgatottságot keltett az az eset, hogy Bodokynak a szabadkai tanyákról kocsin érkező választóira egy hevesvérű Bartha párti polgártárs a város szólón rálőtt. A választás alatt is fordultak elő apróbb incidensek. Budapestről a választás napjára kót fővárosi újságíró is érkezett. Azonban egyikőjük sem maradt meg az újságírói pártatlanság határán belől, hanem Bartha érdekében izgatni kezdtek. A vége az lett a kót újságíró működésének, hogy az egyiket, ki a Bodokytanyára ment be, „gyöngéden" kiutasították. A másik a függetlenségi kör előtt izgatott, hogy a választás nem tiszta és hogy okvetlen peticionálni kellene. Érdekes, iiogy a választások eredménye Gyulán már régóta csekély ós majdnem egyforma szavazatkülönbséggel dől el. Csatár Zsigmond G ö n d ö c s Benedeket 15 szótöbbséggel verte meg. Csatár felett T e r é n y i Lajos 16 szavazattal győzött. Most pedig dr. Bodoky Zoltán Bartha ellenében 15 szónyi többséggel lett Gyulaváros képviselője. A zenegyülölö. — Tárgyalás i járásbíróság előtt. — Kisütött frizuráju Figaró állott a békési járásbíróság elé és panaszt tett szomszédja, a vasöklü Mátyás, mészáros segéd ellen. — Igenis tekintetes biró ur, ugy történt a do^og, ahogy már egyszer előadtam. Én szenvedélyes zenész vagyok. Citerán játszim. Akik hallották játékomat — szerénytelenség nélkül mondom, - nagyon megvoltak vele elégedve. (Mátyás a vádlott vérben forgó szemeket vet a panaszosra) A mult hónapban, egy szombat este, amikor fodrász műtermünkben kívülem és kartársaimon kivül senki sem volt jelen, egy karosszékbe dűltem és a tükör előtt elmerengve citeráztam. Merengve a kedves zenén, mire sem gondoltam, a midőn mintha csak a föld rendült volna meg, — olyan robajjal lépett be a vádlott ur és éktelen káromkodással rám rohant. — Ide azzal a fityfenével, — süvöltött — mert széthasítom a fejeden! Es ezzel megragadta a citerát, kirángatta a kezemből, miközben lehasította selyem elejü ingem és ugy vágott fejbe, hogy a frizurámba illesztett fésű megállt, de ezúttal nem dus fürteimben, hanem a fejemben. Ennek utána pedig a vádlott ur — midőn citerámat tőle vissza akartam venni, - igy fenyegetődzött: eredj, mert leütlek, mint egy birkát, - ezen te nem játszol többet, — szólt és citerámmal elrohant. Mindezeknél fogva tekintetes biró ur, én kérem Mátyás ur megbüntetését ugy, mint a tekintetes ügyvédem mondta, becsületsértés és lopás vétsége miatt. — Mit szól a vádra és mi a védelme, kérdi a biró Mátyást. Ez fölkel a vádlottak padjáról, hatalmas melléből mély sóhaj szakad fel és igy szól : — Körülbelül igy történt a dolog, — de meg nem ütöttem a panaszost, mert látja biró ur, ha én megütöttem volna, tudom még ma sem állna a lábán. En szépen elvettem tőle a citerát, mert pokoli módon kinozza vele a fülemet. Ez a mentségem is és csak annyit mondok, ha a biró ur hallaná ezt a habverőt citerázni, tudom, hogy nem engem, hanem őt büntetné meg keményen. — Talán ideges maga, — tudakolja a biró az atléta termetű vádlottat. — Nem tudom én kérem, de egy ökröt ha leütök, semmi bajom sincs utána, de ha Figaró ur citerál az eget bőgőnek nézem! A tárgyalás során kihallgatott tanuk vallomása után a biróság az ügyet, miután vádlott erőszakot és fenyegetést használt a lopott dolog elvételé 'és megtartása érdekében, s igy a rablás ismérvei látszanak fennforogni, a további elbírálás végett a kir.