Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-10-20 / 84. szám

hogy a papi állást is beveszik az inkompatibilisek közé, ugy okoskodván, hogy a kettős atyaság valamelyik gyermekre hátránynyal jár. Vagy — igy mondják — jó képviselő a pap, a kinek ilyformán kötelessége az üléseken részt venni, a minek folytán meg nem tehet eleget lelkipásztori nehéz ós nemes hivatásának; ha pedig egyházának viseli gondját, természetszerű következmény a képviselői megbizással járó felelősséges munka e lhanyagolása. Vagyvagy, fogják tehát mondani a kép viselőpapoknak, ... ha mondani fogják. Mert amint emiitettem, ez csak „kiszivárgott" hir, a melyért ha nem is vállalja el senki a felelősséget, följegyzósre érdemes, mint a tisztulási processzió fejlesztésének tüneteSzó sincs róla, különös képe volna a képviselőháznak a már megszokott reverendák nélkül! Érdekes volna látni. Valami van a levegőben . . . Nem tudja senki, csak érzi. Nem hiszi senki, de már elképzelik. Ugy kél a hir — a kormányválságról. De ez nem az ismert agrár kombináció. Valamivel talán reálisabb az alapja. Nem is most, hanem később. Majd ha a delegáció tárgyalásai megkezdődnek. Összefügg a dolog a katonai ezredrendezéssel ós hadilétszám emelésével. Ez pedig annyit jelent, hogy pénz kell, sok pénz kell. Ez meg annyit jelent, hogy nagyobb lesz az adó. Némely beavatott körökből eredt a hir, hogy Széli Kálmán ellenezné a hadilétszám emelését: a sok pénz kiadását. S döntésre a dolog nem kerülne most, csak a delegációkban. Ekkor fogja talán Széli Kálmán — esetleg — elhagyni a helyét. Az utóda pedig ki lenne más, mint — Apponyi! De a politikai jóslatok ritkán teljesednek be . .. Eligazit az idö mindent! * A pólai tengerészönkéntesek ügye egészen felzavarta a magyar közvéleményt. Hasábszámra jönnek a tudósítások az önkéntesek keserveiről. S ha a tudósitások nem túloznak és tiszta tényt elfogulatlanul adják, ugy csak ugyan fellázadhat az ember vére e kegyetlenségek hallatára. Egy az örültek házába jutott, egy agyonlőtte magát. Kót martirja a mostani militarizmus brutalitásának. Kót martir, a mely talán megmenti a többit a szenvedéstől. * íme, alig hogy megnyílt a zaklatott multu Fővárosi Orfeum, már öles betűk kiáltanak ránk a hirdető-oszlopokról: vF

Jolies Modorne ! Megnyílik már 19-ón !" És százat teszek egy ellen, székesfővárosi aranyifjuságunk még meg sem fog barátkozni az uj mulatóval, már ujabb szirénhangok csábítása fogja kísértésbe hozni ; javában készül ugyanis az uj Somossymulató, s ha még nincs is a közeli megnyitás stádiumában, a leleményes igazgató már jó előre reklámot csinál a star-jával Budapest egykori „bálvány

u-ával, Carola kisasszonynyal, a ki múltkori uralkodása alatt karréban vágtatva tiporta el fiatalságunk törékeny szivét. Néhány hót múlva e nemben specialitásunk is lesz: a 7 arka Színpad. Kíváncsiság ós érdeklődés nem hiányzik, s ha meggondoljuk, hogy a jeles irók nagy sora, fel egészen . . . egészen . . . Heltai Jenőig fogja ellátni szöveggel, muzsikával a műsort : nem kevés bizalommal várhatjuk az első magyar Uberbrettl-t. A főváros irigyelt közönségére különben mindig, főleg ilyenkor, ősztájt, vár valami szórakozás, mindig van mire készülnünk, Csaba közgyűlése. Választás. Helypénzdij szabás. Mondanunk is felesleges, hogy nagyobb volt a városatyák érdeklődése a választás, mint a költségelőirányzat tárgyalása iránt. Mintegy harminc képviselő voltjelen, szinte jóleső benyomást okozott a máskor üres, most pedig népes terem. A segédgyámi ós Írnoki állás betöltésén gyorsan átestek. Segédgyámul Gécs Jonost, írnokul pedig Kesjar Bélát választották meg közfelkiáltással. A közgyűlés tárgyai közül a tanácsnak javaslata a vásári ós hetipiaci helypénz díjszabás egy-két tételének mérsékelt felemelése iránt, több felszólalásra adott alkalmat s végül a javaslatot egy bizottsághoz utasították véleményadás végett. A közgyűlésről tudósításunk a következő : Választás. A két állás betöltésére Seiler Elek tb. főszolgabíró elnöklete alatt tisztiszékkó alakult a közgyűlés. í\.z elnök szívélyesen üdvözölte a megjelenteket, tudatta, hogy a segédgyámi állásra Gécs János és Jancsolt Endre, mig az írnoki állásra s részben a segédgyámi állásra tizenkét pályázati kérvény érkezett be. ÜL kandidálás megejtésóre Zsiros András biró elnöklete alatt Ursziny Dezső, 'Rosenthal Ignác, Varsagh Béla ós Patay Györgyből álló bizottság küldetett ki, mely újra megjelenvén, Seiler Elek jelentette, hogy Jancso/i Endre pályázati kérvényét a segédgyámi állásra visszavonta, a többi pályázók mind kandidálva lettek. A segédgyámi állásra csak Gécs János neve, mig az irnokira csak Kesjár Béla neve lett hangoztatva, igy az elnök mindkettőjüket közfelkiáltással megválasztottaknak jelentette ki, kik nyomban Wilim rendőrfőbiztossal együtt letették a hivatalos esküt. A közgyűlés. Most Zsiros András biró vette át az elnökióst és előterjesztettek a rendes havi jelentések. A kórházban 82 egyén gyógykezeltetett, a szegónyekházában pedig 30 ápoltatott, 284 korona költséggel. A megyei 73%-os pótadót, melyet Csabának a megye által a tüdővészesek szanatóriumánál tett 10.000 koronás ágyalapitványhoz fizetni kell, elhatározta a közgyűlés, hogy azt az 1500 korona 45 fillért kitevő összeget a rendkívüliekre előirányozott összegből fizeti. Beliczey Rezső azt kivánta, hogy azon esetben, ha Bókósmegyóban tüdővészesek részére szanatórium állittatnók fel, az összeg az utóbbi célra visszatórüljön. Korosy László adta meg a felvilágosítást, hogy a teljes, a megye által tett alapítvány is ily klauzulával tétetett. Jelentette a tanács, hogy az esti tantolyamu iparos tanonciskola céljaira bérbe vette a volt Piffkó-féle házat. Az iskola berendezéséről gondoskodott, ugy hogy a napokban kinevezendő tanerők már november elején az oktatást megkezdhetik. A vásári és hetipiac helypénz. j± tanáos, hogy a város jövedelmét szaporítsa ós a még 1871-ben alkotott helypónzszedési díjszabás szabályrendeletet a megyebeli községek ilynemű díjszabásához viszonyítsa, az alábbi javaslatot terjesztette a közgyűlés elé. JAVASLAT Békéscsaba község által alkotandó heti és országos vásári helypénz-dijjszabásra vonatkozó községi szabályrendeleti javaslat g Dijjeg

yzés eddig) most fillér I. Szekéren való árulás Minden gazdasági és nyers terményekért két kerekű előfogatos kocsiban . • Minden négykerekű kocsiért .... Minden befogott vagy utánna kötött lóért darabonként Minden egyéb árukért, tehát ipari és gyári müvekért, minden négy kerekű fogatos kocsin II. A vásár helyén kirakott áruk árulisa. Ha azok földön áruitatnak, •méterétől Ha asztalon vagy szokott sátorban áruitatnak, •méterenként Ha bezárható boltokban és sátrakban árultatnak, •méterenként .... III. Hajtott barom eladása. Minden darab egy éven felüli jószágért (ökrök, bikák, tehenek, szamarak után) Minden darab egy éven alóli kis jószágért (mialatt a többi fajok értetnek) IV. Gyalogosok. Minden áruért, mit egy gyalogszemély kosarakban, zsákokban, talicskán vagy kiskocsin vásárra visz, mihelyt ő azzal a vásárokon bizonyos helyet foglal . Falkaként felhajtott vagy kocsikon hozott liba, pulyka darabonként . . . Kocsival hozott aprójószág után tekintet nélkül azok számára, kocsinként . Minden kézben hozott aprójószágért, tekintet nélkül annak számára vagy egyéb árukért 4 4 4 8 4 10 10 2 2 4 . 4 12 12 4 1 10 1. Az ekként megállapított helypénz helybeliek által fizetendő ugy szerdai, mint szombati hetipiacok, valamint országos vásárok alkalmával. 2. Vidékiek ugy a hetipiacok, mint országos vásárok alkalmával kétszeres dijat tartoznak fizetni. 3 A kik a vásárban helyet nem foglalnak, helypénzt fizetni nem tartoznak ; ezek ugy személyük, mint szekereik és igavonó jószágaik után a vámháznál átmeneti jegygyei látandók el. 4. Szopos jószág után, ha az anyával hajtatik fel, helypénz nem fizetendő; ha azonban a szopós jószág eladásra szánt külön darab gyanánt hajtatott fel, helypénz alá esik. 5. A kik gabonamintát visznek fel kendőkben vagy zacskókban, dijat nem fizetnek. Korosy László elsőjegyző ismertette az indokokat, miért terjesztette ezt elő a tanács. Tette ezt azért, mert a mostani díj szabás, a megyebeli községekéhez hasonlítva, igen alacsony. Mig például Osabán 24 fillért fizetnek, addig Gyulán 44 fillér a bór; a díjszabás emelése igen csekély, de mégis az eddigi 6000 korona bérnél jóval magasabbra lehet számítani. Fábry Károly jól megfontolni kívánja a díjszabály emelését; a vidékiekre nem kellene magasabb díjtételt megállapítani. Beliczey Rezső egy fillér helypénzt szedetne azoktól, kik karon vagy háton hordják piacra a csekély összegű árut. Korosy László eloszlatni kívánva az aggályokat, megjegyzi, hogy a dijszabás csak a kocsikért fizetendő tétel 8 fillérrel való emelését javasolja, a többi az eddigi marad. A vidéki szívesen felkeresi a csabai piacot, mert itt mindig biztos és magasabb árt fizető vevőre számithat. Varságh Béla szintén tekintettel kíván lenni az idegenekre, Fábry Károly pedig az iparosokra. Sok apró részlet felemlítése után Korosy azt is ajánlta megfontolás tárgyává tenni, nem lenne-e célravezetőbb, ha a helypénzszedési jogot házilag kezelnék. Ez általánosan tetszett s elfogadták Ursziny Dezső azon indítványát, hogy a díjszabásra ós a házi kezelésre nézve egy bizottság tegyen javaslatot. A bizottság a tanácsból, ezenkívül Fábry Károly, Szalay József, Kocziszky Mihály és Beliczey Géza tagokból áll. A javaslatot pedig megküldik minden képviselőtestületi tagnak, hogy ezzel is megj könnyítsék a legközelebbi közgyűlésen való 1 tárgyalást. Városatya választás. Az év végével tiz képviselőtestületi tagnak mandátuma lejár; a választás megejtésóre tették meg az intézkedéseket. A közgyűlés elhatározta, hogy a tiz kerület beosztása az eddigi marad. Választási helyekül, ugy mint eddig is, megkeresi az ág. ev. és róm. kath. egyházakat, hogy a szükséges iskolahelyisógeket e célra engedjék át, az illető tanítóval, kik a jegyzői tisztet végzik. A főszolgabírót felkéri a közgyűlés a választási elnökök kinevezésére és a választási nap kitűzésére. Apróbb ügyek. Tudomásul szolgált, hogy a tanács 24 : hold földet 14 egyénnek 942 kor. 34 filló| rért bérbe adott, Bontra Györgynek pedig ; a' Vigasz-utcai kisajátításnál felmaradt 290 ! öles háztelket 624 koronáért eladta. A Barnum-vállalat megfizette a reá kivetett 115 korona pótadót. A tulajdonjog elismeréséért Csabának évenként 5 drb arany bevétele van. A tamadnap a főhadnagy úrral megverekedtem és egy igen csinos kis vágást adtam neki, rézsútosan a szemöldökén, az orrán át. Erre se fognak többet ránézni az asszonyok. Negyednap 36 íven megcsináltam a válókeresetemet és — ma barátom, ismét szabad ember vagyok 1 És hogy újra megházasodjam, olyan bolond nem leszek ! Bodor letette a szivarját, felugrott és zsebredugott kézzel megállott Tamássy előtt. Tamássy meg egyre gondolkozott barátja esetén. Ez mégis kézzelfoghatóbb dolog, mint az övé. A maga bajáról megfeledkezve mondta. — Szegény ü.kos ! Bodor legyintett egyet. — Ellenkezőleg . . . Végtelenül örülök az esetnek. Képzeld el barátom az ón homlokomat aggancsdisszel. Te még nem érzed? No de hagyjuk, szólt Bodor ós leült Tamássy mellé. Igy jöttem le hozzád, hogy végre valahára meglátogassalak. Es te is éppen olyan bajban vagy mint ón. De még valamit szeretnék tudni ! — Mit, fordult hozzá Tamássy. — Nem vettél észre valami változást az elutazás előtt az asszonyon ? — Nem! Szólt lassan Tamássy. — Tehát remek színésznő lett volna belőle. De még lehet is . . . Mert hogy ők itt a vonaton találkoztak, ez kórlek ki volt csinálva.,. Mórt utazott el éppen ma ?! — O akart elmenni! Bodor nevetett. — Mert tudta, hogy most, — ahogy már mondtad — nem kisérheted el. Ki volt ez csinálva. Én már ismerem az asszonyokat. Sémikor sem lehet nekik hinni. Akár könnyeznek, akár nevetnek. Meglehet, hogy mikor azt hisszük : szeretettel csókolnak meg, akkor szeretnék leharapni az orrukat ! Született szinósztehetség minden aszszony ... És gyűlölöm őket, végtelenül gyűlölöm ... Ha nem is lép a deszkára, játszik az életben. Játszik mindig ós mindenféle képpen. Nekik az élet egy végtelen sok felvonású színdarab, a melyben mindenféle szerepet játszanak, mert a tehetségük univerzális ! Hány éves a feleséged ? Tamássy rá nézett Ella arcképére ós ugy felelte. — Tizennyolc éves ! — Tizennyolc éves ! Látod barátom minket még 18 éves korunkba kamaszoknak hívnak. Még akkor magoljuk Horatiust, fordítjuk az Iliást, csinálunk párhuzamot a bányász meg az igazságkereső között, ekkor móltatjuk Vörösmarty „Merengő"-jót ós ha kocsmába járunk, kihajitnak a gimnáziumból ... Es ők ... ők már 18 éves korukban hosszú ruhában bolonditanak bennnünket. . . Éjszakákon át lumpolnak a — bálokon ! A szerelmet már ugy ismerik, mint a rántást . . . Tizennyolc éves korodban velem együtt az érettségi penzumokat magoltad ós kedves nejeink 18 éves korukban már számtalan bálra, hangversenyre, műkedvelői előadásra, estólyre, kranzchenre, matineó-re és minden más egyéb nemű mulatságra és millió-millió zsúrra tekinthetnek vissza, hova az ember különben csak azért viszi el a fejét, mert rajta van a szája . . . Es három kosár táncrenden olvashatják a bolondjaik nevét! Ez a párhuzam barátom !. . . Gyűlölöm a nőket ! Tamássy hirtelen állott fel ós ugy kiáltotta ő is. — Gyűlölöm a nőket! Bodor folytatta. — S a mint mondtam, el is választanak tőle . . . Tamássy közbe vágott. — De képtelenség fel is fogni a dolgot . . . Hogy mi módon mehet végbe ilyen óriási átváltozás egy asszony lelkében ! Te, nem is képzeled, hogy mennyire szeretett! — Ne érzelegj . . . Mondtam: asszony Ugyan mit tennél, ha visszakerülne ? ! Tamássy haraggal vágta vissza: — Szemébe mondanám, hogy gyűlölöm ! IV. n. dohányzó-szoba ajtaja most lassan kopogtatás nélkül kinyilt. Mind a ketten az ajtó felé fordultak. Es belépett nyugodtan, — Ella asszony. — Laci, szólt az asszony és kíváncsian nézett Bodor felé. Tamássy gyorsan Ella elé lépett ós megölelte. — Ellus . . . édes Ellus . . . Hirtelen ellökte magától az asszonyt. Itt vagy! Eredj . . . Gyűlöllek, még visszamértél jönni ... De hogy kerülsz ide ? ! Bodor a pamlaghoz támaszkodott, mig Ella ijedten kiáltotta a férje nevét, majd felkacagott. — Igazán jól adod . . . De . . . — Hallgass ! Ella ijedten nézett férjére. — De Laci, az istenért, mi a bajod ? Tamássy hidegen felelte. — Semmi bajom sincs . . . Miért jöttél vissza ? Ella szorongva felelte. — De Laci, hiszen nem Jegyedül jöttem . . . Velem jött . . . Kinn rendezi a csomagját! — Veled jött . . . No, jól tette . . . És Tamássy dühösen nézett az ajtó felé. — Rögtön jön! — Hallod Akos, fordult Bodor felé Tamássy, rögtön jön . . . — Es be is lépett a szobába a szőke bajuszu ur. Tamássyhoz fordult, tárt karokkal. — Szervusz, sógorkám . . . Csakhogy valahára megismerhetlek ! Tamássy rá nézett Bodorra s zavartan ölelte meg a sógorát. Ella asszony sirásra álló hangon magyarázta. — Zoltán, a bátyám ! Amerikából ! Tamássy szinte rohanva kapta karj ába a feleségét. — Ellus . . . édes Ellus, ne haragudj rám . . . S Bodorra nézve folytatta, tréfáltam . . . De rossz tréfa volt . . . Hagyjuk . . . D© nézzétek . . . Régi jó barátom : Bodor Akos . . . Bodor nagy tisztelettel csókolta meg Ella kis kezét. — Ne haragudjék nagyságos asszonyom . . . Félig-meddig én vagyok a tréfa szerzője . . . Ella bátyja kedélyesen fordult felójök. — Semmi az. Csak megakarták ijeszteni az asszonykát. Ugy esett, hogy most jöttem egyenesen Hamburgból. A vonaton találkoztunk Ellával. Es Ellus rávett, hogy elébb benneteket látogassalak meg ... A következő állomáson leszálltunk s az induló félben levő vonattal visszajöttünk ! Tamássy hálásan, megkönnyebbülten szorította meg a sógora kezét. — Jól tettétek ! — Hanem én, kezdte Ella, nem felejtem el a tréfát . . . Kikapnak mind a ketten. Uracskám, magával számolunk később. Es Bodor urat is megbüntetem, mosolygott Ella, mondja csak nőtlen ember? Bodor zavartan felelte. — Igen ... Ez idő szerint . . . Nőtlen vagyok ! — No hát, kacagott Ella, büntetésül, feleséget szerzek ! Tamássy nevetve pillantott barátjára, ki ugy nézett Ellára, mintha megijedt volna . . .