Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-10-17 / 83. szám

Az ülésen, dr. Lukács György főispán elnöklete alatt jelen voltak: dr. Fabry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor h. főjegyző, Janisovíts Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, Haviár Lajos főmérnök, Csák György pénzügyigazgató, Rezey Szilvius tanfelügyelő, Liszy Viktor kir. ügyész előadók, dr. László Elek, Varságh Béla, dr. Zsilinszky Endre, Haviár Dániel, dr. Hajnal István, Keller Imre, Geiszt Gyula, Ladics György bizottsági tagok. Az alispán jelentése szeptember hóról, melyet dr. Daimel Sándor olvasott fel, felemliti, hogy 8 esetben lett a saemólyi biztonság megtámadva, lopási eset 21, tüz 12 volt. A mezei munkások az őszi munkálatoknál elegendő foglalkozást találnak. A szeptember havi pénztári vizsgálatról jelentette az alispán, hogy mindent rendben talált a pénztáraknál. Bohus Krajó Pál csabai, ifj. László Ferenc köröstarcsai zenész kivételes nősülési engedélyért folyamodtak, de a bizottság elutasitotta őket. Szabadszenttornya községének azon határozatát, melylyel a jövő évi közmunka egy harmadrészét kényszermegváltás utján óhajtja teljesiteni,helybenhagyták, Gottfried Lipótné, békési lakosnő útadóját pedig törülték. A pénzggyigazgató előadmánya. Csák György kir. pénzügyigazgató havi jelentésében kiemelte, hogy szeptember hóban állami adóban 60,000, hadmentességi dijban pedig 32,000 koronával több folyt be, mint az előző évben. A hus és italadó bérletére nézve 25 községgel meg van kötve az egyezség, mig Gyulaváros, Orosháza es Békés községekre nézve nem sikerült. Öcsödi birtokosok kukorica aszály miatt adóleengedésért folyamodtak. Budai Sándor öcsödi lakos 488 korona adóhátrálékát, mint behajthatlant törülték, míg Jánosi János szintén öcsödi lakos azon kérelmét, hogy adója leszállitassék, mert korcsmáját áthelyezte s nincs forgalma, ós Tóth A. Mihály köröstarcsai lakos tőkekamat ügyét, mert bebizonyitva lett, hogy 3200 koronás kölcsönre 6% fizetnek, elutasították, mig Buck Adolf szarvasi lakosnak 188 korona házadóját törülték. Erdei Mihály gyulavári lakos fegyverbirságát, mint behajthatlant két napi elzárásra változtatták. A gyomai elöljáróság az állami adók beüajtása körül szabálytalanul és hanyagul járt el, ugy hogy a hátrálék igen tetemes, miért is a bizottság elfogadta a pénzügyigazgató azon javaslatát, hogy Kovács János jegyző, Kruohio Albert biró, Lukács Gyula adószedő 15 nap alatt a panaszolt mulasztást tegyék jóvá, különben ellenök szigorúbb elj árást lesznek kénytelenek használni. Tanügyek. Kezei Szilviusz kir. tanfelügyelő egész csomó ovodai ós ipariskolai költségvetést terjesztett elő. Márkus János gyulai gör. kel. tanitó azon kérelmét, hogy hátrálékos fizetését közigazgatási uton behajtsák, teljesitették. Jankó Károly, Bereczki ós Bencze tanitók korpótlók, az öcsödi izr. hitközség államsegély iránti kérelmét pártolólag terjesztették fel. Helyt adtak Doboz község kérelmének, hogy az ovodát csak a jövő évben építhesse, de azon utasítás mellett, hogy idejekorán gondoskodjanak építőanyagról. Tapfer Mihály, Huzai Irma gyulai tanyai, Simó János mezőberényi kereki, Szlovák Pál szarvas rózsási tanyai tanítókul való megválasztatásukat jóváhagyták, Mezőberóny községét utasították, hogy a dijlevelet 8 példányban mutassa be. A közoktatásügyi miniszter leiratban utasítja Békés községét, hogy a hat osztályú állami iskolát a jövő évben mulhatlanul felállítsa. Gyula városa a polgári leányiskola felállítására halasztást kór a közoktatásügyi minisztertől. A tanfelügyelő a kórvény felterjesztést javasolta. Keller Imre a kérelmet pártolólag óhajtotta felterjeszteni, mert az iskolát a jelenlegi fiúiskolában helyeznék el, a pótadó is nagy, bajos ott keresni, a hol nincs. Rezey kir. tanfelügyelő ellene zól a pártoló felterjesztésnek, mert akkor a bizottság nem marad következetes eddigi álláspontjához. Négy-öt óv huzódhatik el, mig a polgári fiúiskola épülete felszabadul, mert a gimnázium felállítása után csak fokozatosan szűnnék meg a polgári fiúiskola. A bizottság az egyszerű felterjesztést fogadta el. A vármegyében 16 gazdasági ismétlő iskola felállítását óhajtja a közoktatásügyi miniszter s felhívta a tanfelügyelőt, hogy a gazdasági egylettel tárgyalva, tegyen javaslatot november l-ig, mely községekben lennének az ismétlőiskolák felállitandók ? — A tanfelügyelő, a bizottság is azon nézeten volt, hogy ily rövid határidőre, mert hiszen a módozatokra nézve a községekkel is tárgyalnia kell, jelentést tenni alig lehet. Öt szegény gyermek ügye. Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész előadmányai között egy szegény orosházi özvegy asszony felebbezósénól a bizottság humánusan gondolkozva, nem a törvény betűjét, hanem szellemét követte. /i.nnak az orosházi özvegy asszonynak öt gyermeke van; a legidősebb 5 éves, a legkisebb három hónapos s igy arra kérte a hatóságot, hogy a mennyiben kenyérkeresőjük a gyermekeknek nincs, ha pedig ő maga megy dologba s legjobb esetben 50—60 fillért keres, a gyermekek elhagyottan maradnak, mondja elhagyottaknak ki gyermekeit, vegyék fel azokat a FehérKereszt gondozottjai közé, de hagyják azért gyermekeit nála Az orosházi főszolgabíró, az alispán is a törvény értelmében, a mennyiben a gyermekeknek anyjuk van, elhagyottaknak azokat nem nyilváníthatták s az asszony ez ellen felebbezett, a bizottság pedig teljesítette a szegény asszony kérelmét s felvételre ajánlotta gyermekeit a gondozan dók közé, kérve, hogy a mennyiben az édes anyja viseli legjobban gyermei gondját, hagyják a gyermekeket édes anyjuknál. Kalmár J. Mihály endrődi lakos zár alá vett négy hold lucernatermósót eladta, azt állítva, hogy ahhoz jussa volt, mert azt még a zárgondnokság előtt adta el, Debreczeni Endre zárgondnok megállapítani kérte, hogy Kalmár tévedésben van s az összeg a zárgondnokságot illeti. A tiszti főügyész a zárgondnoknak adott igazat. Vadas István, csabai adóhivatali szolgára háza után pótadót vetett ki a község. Vadas most kimutatta, hogy a ház nem az övé, hanem a felesógeó, igy a pótadóc törölték. B 1 a u Mór, hogy Békés is haladjon, bérkocsi ipart váltott s egy ideig két elegáns bérkocsi állt a közönség rendelkezésére. azonban Blau sérelmesnek találta vállalkozására a főszolgabírónak a bérkocsi szabályrendeleten alapuló azon meghagyását, hogy kocsijának állomása a postahivatal előtt legyen, hol alig juthat a közönség a bérkocsihoz. Ez ellen felebbezett s a bizottság méltányolva Blau vállalkozását, teljesítette kérelmét, hogy a főszolgabíróval legjobbnak vélt állomáshelyben állapodjanak meg. A kir. főmérnök előadmányai. Haviár Lajos kir. főmérnök a harmadik transzverzális ut munkálatairól tett jelentést, hogy az öcsödi szakaszon a gőzhengerelós folyik ; a földmunkálatokat a szeghalmi ós csaba-orosházi szakaszon befejezték s azok átvételéhez és felülvizsgálatához a bizottság részéről kiküldötteket kór. A bizottság a szeghalmi szakasz felülvizsgálásához dr. Hajnal Istvánt, a csabaorosházihoz dr. Zsilinszky Endrét küldötte ki. Teljesítette^ a főmérnök azon kérelmét, hogy felir a kereskedelmi miniszterhez, adjon az államópitészeti hivatalhoz mérnököt, vagy j legalább több műszaki rajzolót. A Reisz és Porjesz gyár kéménye. Az emiitett cég a volt Karassiay telken gőzerőre berendezett nagyszabású bútorgyárat épittett. Az elsőfokú hatóság az építési engedélynél meghagyta, hogy füstemésztő készüléket tartozik alkalmazni, a kémény ne 30 méter, hanem 35 legyen és fűtésre csak fahulladék használható. A cég e három pontot sérelmesnek és terhesnek találta, felebbezóssel ólt. Az alispán afüstemósztő készülék alkalmazását miután azt eddig teljesen célra vezetőnek nem találták, az építési engedélyből törülte, a kémény magasságára és a fűtőanyagra nézve a főmérnök az iparfelügyelő véleményének meghallgattatását javasolta. Rosenthal Ignác, már a magyar ipar támogatása szempontjából is, kéri a nehézségek ós célra nem vezető költséges kiadások elhárítását. A füstemésztő eddig nem vált be, a kémény magasságot 30 méterben elegendőnek tartja, mert 25 méter is megfelelő, mig a fűtés anyagra nem kötné meg a gyár kezét. Az alispán, főispán ily értelemben való hozzászólása után, a bizottság az iparfelügyelő véleményét határozta kikérni, nehogy aztán annak részéről tétessenek akadályok. A kereskedelmi miniszterhez felir a bizottság, hogy a postajáratot Sámson és Tótkomlós között többször járassa, tekintsen el a 300 korona több kiadástól. A többi előadó alig referált a közönséget érdeklő ügyet ós 11 órára az ülés is véget ért. de ő azt mondta, fölösleges, te ugy is tudod. Mintha egy hörgésszerű sóhajtást hallottam volna. Az asszony folytatta: — AZ esküvőnk előtti napon volt a nagy katasztrófa. Mindenünket elárverezték. A bútorainkat, a birtokainkat, mindenünket, amink volt. Egy pár forintunk maradt — annyi, amennyit papa még az nap útiköltségre neked adott. Oh, mint szerettem volna eléd borulni, amikor nem akartad elfogadni. Szép voltál, mint maga az Isten, amikor azt mondta : — A magam emberségéből is megtudom szerezni ezt a kis öremet a feleségemnek. Igy foglak látni mindig magam előtt. Fenségesen, ragyogó arccal, büszkén. Es hirtelen egy iszonyú sikoltás szökött át a falon. Mint egy halálra sebzett asszony végső sikolya, ugy hangzott. Valószínűleg akkor látta meg Dános eltorzult arcát az asszony, mert szinte tóbolyodottan sikoltotta : — Te nem tudtál róla semmit, te azt hitted gazdag vagyok ! Ismét csönd támadt hirtelen. Majd megszólalt egy tompa, órctelen férfihang. — Nem. Tudtam, hogy szegény vagy. — Hazudsz — kiáltotta kétségbeesetten az asszony. Hazudsz, hisz elárulja fakó arcod, hogy nem tudtad nyomorunkat. Te a gazdag Schönthau Magdolnát vetted feleségül, nem a szegény Pehely Magdát. Megtört, alig hallható férfi hang felelt: — Igaz, nem tudtam, hogy szegény vagy, csak ugy, mint nem tudtátok ti sem, hogy soha sem is volt semmim. Percekig nem hallatszott egy szó sem, \k egy vergődő asszonykebelből szakadt fel egy-egy kinos, elcsukló sóhajtás, majd ismét csöndes lett minden, hogy egyszerre felharsanjon egy észbontó sikitás: — Te nem szeretsz, nem szeretsz ! — Nem! — hangzott kegyetlenül, durván, ridegen. — Nem szeretlek. Ebben az órában igazat kell mondanom. De tudom kötelességemet. Mellettem nem fogsz szükséget szenvedni, A Dános Péter felesége nem fog nyomorogni. Feküdj le. Aludj, majd reggel gondolkozunk a jövőről. — Nos, édes, feküdj le. Ne reszkess — mondta s hangja remegett. Egy ideig még hallatszott az asszony csöndes zokogása, azután csöndes lett minden, csak Dános Péter lépteinek halk visszhangja szűrődött át a falon, AZ ón szemeimre is leszállott az álom, s valamely tündér szép álmot láttam ott a boldogság városában. Reggel megtudtam, hogy Dános Péter főbe lőtte magát a folyóson s szörnyet halt. Talán fölösleges is tovább mondanom a történetet, de az eset sokkal nagyobb zajt vert föl, semhogy elhalgassam, amit még tudok róla. Egy hót múlva Márayéknál találkoztam az egész társasággal. Geller Ada vitte a szót s fönnen lobogtalott egy levelet. Dános Péter utolsó levele volt. Ennyi állott benne : — A vén Schönthau adóságát — ón fizetem meg. Máray Marcsa nem győzött eleget csodálkozni a snájdig fiún, mig Gellér Ada igen komolyan jelentette ki : — Ilyen egy igazi ur! Választási mozgalmak. A gyulai választás. A gyulai függetlenségi-párt két töredéke között fenforgó ellentétek elsimítása biztató módon indult meg, de a kibékülést alaposan megakadályozta az a kíméletlen ólességü, mindamellett sok igazságot tartalmazó cikk, mely a „Magyarország" cimü lap keddi számában látott napvilágot. Kossuthók bókejobbját a legridegebb •formában utasítja vissza Bartha Miklós : ós hallani sem akar arról, hogy a gyulai mandátumot az ő segítségükkel nyerje el. Inkább kiteszi magát a biztos bukásnak, mert sem Kossuth Ferenc, sem Eötvös Károly segítségét igénybe venni nem óhajtja. A két frakció között pedig meg volt a hajlam az egyesülésre, s okkal-móddal sikerült volna is ezt létrehozni, A vasárnapi értekezlet elég konciliáns lefolyású volt, mert hosszabb eszmecsere után abban állapodtak meg, hogy ugy a Bartha, mint a Hentallér pártból 10—10 tagból álló bizottság küldetik ki, kik közösen igyekeznek a nyakasabb párthíveket megpuhítani s arra birni, hogy a pótválasztás alkalmával szavazatukkal az ellenzéki jelöltet támogassák. Vasárnapra a „Király" előtt nagy értekezlet volt tervbe véve, hol közös akarattal határozatilag kimondották volna, hogy a függetlenségi eszme győzelemre í juttatása érdekében a volt Hentaller-párti 'választók Bartha Miklósra szavaznak. Ugy látszik, az egyezkedési kísérletekről Barthának nem volt tudomása, mert ez esetben talán még sem ír tinta helyett választóvízzel, s nem támadja meg olyan kíméletlen élességgel a Kossuth-párt két vezér fér fi át. A függetlenségiek egymás elleni agyarkodása természetesen nagyban elősegíti a szabadelvű-párt diadalát; most már majdnem biztosra lehet venni Bodoky győzelmét, mert a hol akkora a testvérgyülölet, mint a 48-as párt két árnyalata között, ott kizárt a megegyezés lehetősége s egész bátran el lehet mondani: inter duos litigantes, tertius gaudet. Hentallerók, csak hogy Bartha pozícióját megingassák, nem riadtak vissza semmitől, hogy őt befeketítsék. Ez meglehetősen sikerült is nekik és Bartha Miklós most annyira népszerűtlen Gyulán, hogy egy cseppet sem lehet rajta csudálkozni, ha nem sok kedvet érez a gyulai mandátum kiküzdésóhez. A zentai mandátum kezei között van s nem sokat törődik azzal, vájjon Kossuth Ferenc hogyan reparálja a presztízsén esett azt a csorbát, hogy jóllehet személyesen és rajta kivül még 15 képviselő interveniált Hentaller érdekében, mégis oly csekély szavazatot tudtak összehozni, mely éppen nem érte meg azt a nagy fáradságot, mellyel kiküzdötték. Gyulán nyílt titok, hogy ennyi szavazatot akármelyik nevesebb gyulai ember tudott volna magának biztosítani, ha Bartha ellen fellép, a nélkül, hogy egyetlen egy | képviselőnek is kellett volna e miatt kortes szónoklatot tartani. Igaz ugyan, hogy Kossuthók a helyzetet nem ismerték, mert információikat olyan egyénektől nyerték, Bartha iránt a legelvakultabb kik gyűlölettel viseltetnek ; de hát vannak Gyulán kevésbé elfogult pártemberek is, a kik bizonyára felvilágosították volna őket a valódi helyzetről, ha erre bizalmas kérdést intéznek hozzájuk. A kettészakadt gyulai függetlenségi párt összecsirizelése igy nem sikerül s bizony bele kell Kossuthóknak abba nyugodni, hogy az ő hibájuk ós helytelen taktikájuk folytán a gyulai kerület — a vesztett kerületek számát fogja szaporítani. A gyomai választás. A gyomai választókerületből semmi különösebb hir nem érkezik, A sok jelölt nevét már nem is emlegetik. A gazdapárt erősen kitart Debreceni mellett, mig Mezőberényben Belencéresi József ós K ö r ö s 1 adányban Tóth József mellé óhajtanak sorakozni a függetlenségiek. Gyomáról id. Pikó Bélától, a gyomai választókerület függetlenségi ós 48-as pártjának intézősóge nevében nyilatkozatot kaptunk. E nyilatkozat szerint szeretett képviselőjük, Barabás Béla helyére választandó képviselőről csak akkor fog nyilatkozni a pártintózősóg, ha Barabás Béla lemond. Akkor a kerület mind a tiz községét értekezletre hívják össze, melynek idejét jó előre tudomására juttatják a párthíveknek. A Békéscsabai Muzeum-Egyesület legújabb gyarapodása. - A Koncsek-féle gyomai régiség-gyűjtemény. Lapunk egy rövidke napihirében már számot adtunk arról, hogy a békéscsabai muzeum-egyesület Kon esek Gy. József gyomai iparos-tanonciskolai igazgató-tanitó nagyszabású régiséggyűjteményét megvásárolta. E vásárlás sokkal fontosabb, semhogy egy napihirecske keretében végezhetnénk véle s most, hogy a muzeum-egyesület a megvett tárgyakat már birtokba vette s gyűjteményei között elhelyezte ós alkalmunk volt látni az egész kollekciót: hasznos szolgálatot vélünk teljesiteni lapunk olvasóinak, ha a gyűjteményről részletesen beszámolunk. Egész kis muzeum — a műkedvelő gyomai régész husz esztendei fáradságos munkájának eredménye — az a gyűjtemény, mely immár a békéscsabai muzeum régiségtárát gazdagítja, s ezzel az egyesület régiség osztálya, arra való tekintettel, hogy működése alig haladja meg a két esztendőt, a vidéki muzeumok között igazán elsőrangú teljességhez jutott. A Kon esek-télé gyűjtemény, mely közel 400 darabot foglal magában, felöleli a régészet összes korszakait s legfőbb érdekessége, egyúttal igazi értéke, hogy minden egyes darabjának ,lelőhelye: Békésvármegye, kiváltképen pedig a gyomai Körös medre. Altalános a hiedelem, hogy ! Alföldünk s benne vármegyénk is csak a • népvándorlás koráig tud nyomokat felmu! tatni; a vásárolt gyűjtemény több darabja