Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-10-13 / 82. szám

S nálunk Magyarországon méltán megdöbbenést fog kelteni e hir, mindenfelé, hiszen az ideális szerelem győzedelmét, — mely egy koronát dobott el, — mindenfelé őszinte örömmel fogadták. * Erdekei bennünket, hogy Tisza Kálmán vájjon vállal-e mandátumot ? Szétment a hir, hogy Tisza Kálmán nagy* váradi bukása után nem akar többé képviselő lenni, — veszteségére a magyar parlamentnek. De e hir nem volt valóság. Tisza Kálmán valószinüleg Szeged I. kerületének lesz képviselője. Itt L á z á r Györgyöt választották meg képviselőnek, de L á z á r-ból nemsokára főispán lesz. Igy lemond és átengedi helyét Tisza Kálmánnak. A szegedi szabadelvü-párt máris erősen szervezkedik s külön vonaton 500 tagu küldöttség megy majd Gesztre, hogy Tiszának egyhangú választás mellett felajánlják a mandátumot. * Széli Kálmánnak a választáson szinte megerősödött a helye a miniszterelnöki szókben és mégis — utódjáról is beszélnek már. Még pedig az agráriusok vezórembere, Károlyi Sándor gróf lenne a miniszterelnök. A gróf ur már nagyon öreg ember, de az agráriusok nem találnak más embert, akinek a nevével belemehetnónek egy kulissza harcba a miniszterelnökség elnyerése végett. Ugy látszik ezt már Tisza István is tudta, mert Ugrán azt jelentette ki, hogy a legnagyobb erkölcstelenség lenne, ha az agráriusok a választás előtt máiképpen beszélnének, mint a hogyan esetleg a választás után cselekedni fognak. T. i. ha most szabadelvű pártiaknak mondják magukat s a parlamentben pedig a szabadelvűek ellenségévé alakulnának át. Pedig az agráriusok most már, amint hirlik, nem sokat fognak teketóriázni, hanem az a meggyőződésük, hogy az állítólagos szabadelvű agráriusokhoz csatlakozik az egész néppárt, az egész Ugronpárt, a Kossuth-párt egy része s nyiltan kitűzhetik Széli Kálmán ellen a lázadás lobogóját ! Mindenesetre érdekes alakulás lenne, — ha Széli Kálmán nem látna be az agráriusok kártyába . . . Most nem az a kórdós, hogy ki legyen miniszterelnök, hanem az, hogy ki lesz a házelnök ? Apponyit is emlegetik, Hieronymit is . . . Egyik sem mondta még, hogy nem lenne az ! * Igazán nagy kavarodást idézett elő Barabás nagyváradi mandátuma — a gyomai kerületre vonatkozólag. Még abba ziai Eötvös Károlynak is táj — a mi fejünk. 0 is ir a gyomai kerület mandátumáról. Sőt még jelöltet is ajánl, nem is egyet, de többet... G y ő r y Elek, H e ntallér Lajos, D i e n e s Márton, H o i t s y Pál mind szivesen viselnék a gyomai kerület képét .... Tessék választani . . . . Majd csak mi magunk fogunk ajánlani és választani is. Különben a vajda — csodálatra méltó esemény — azt irja, hogy a gyulai pótválasztásnál minden függetlenséginek Bartha Miklósra kell adni szavazatát. Mert ilyenkor a „rokon ós ellenszenvnek" el kell némulnia. Bizonyos, hogy e kijelentésen csodálkozni fognak a gyulai Ko suth pártiak. Békésvármegye közgyűlése. Mult számunkban félbehagyott tudósításunkat folytatjuk; ós a közgyűlés által még letárgyalt nevezetesebb ügyeket most emiitjük meg. A megyebizottsági tagok érdeklődése is megcsappant már délután s a következő nap délelőttjén. A vármegyei bizottsági tagok sorában a folyó óv végével megüresedő helyek betöltésére, a közgyűlés választási határnapul november 11-ót jelölte ki. A vármegyei építkezési szabályrendelet módosítására kiküldött bizottság javaslatánál, a közgyűlés elhatározta, hogy az építkezési szabályrendeletet kinyomatják és a tagok között szótosztják. A szabályrendelet tervezete a külterületen való építkezésekre vonatkozó rendelkezésekkel van kibővítve. A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegyei tartalékalap kölcsönónek tárgyában és a vármegyei tartalékalapból a székház kibővítésére megszavazott összeg felhasználása, amennyiben az alap állaga értékpapírokba van fektetve, nehézségekbe ütközvén, az alispán javasolja, hogy a szükséges összeg az endrődi Vida-alapból kölcsönkép átutaltassék, elfogadtatott. A mentőszolgálat berendezésére vonatkozólag a vármegyei főorvos által készített szabályrendelet-tervezet a mentőszolgálat ellátását a rendőrség, tűzoltóság ós önkéntes mentők bevonásával tervezi. Minden év április havában tartatnak rendes ós a szükséghez képest póttanfolyamok. Az előadók a községi, járási, megyei orvos. Azonkívül minden 5000-nól több lakossal biró község 60 koronás, 5000-nél kevesebb lélekszámú község pedig 45 koronás mentőszekrónyt és kót, illetőleg egy hordágyat tartozik beszerezni. A javaslatot a közgyűlés elfogadta. Kis Gyula nyug. alszámvevőnek öt havi nyugdíjjáruléka visszautaltatik. A feloszlott bókésvármegyei 1848/49 ki honvédegylet örök alapítványa kamatainak odaítélése tekintetében nem határoztak. Igen sok kórvény érkezett be, melyek — hármat kivéve — egytől egyig nem voltak felszerelve. Különösen Szarvasról a • vármegye alispánja indítványozza, hogy a lelkiismeretlen kórvónygyártó nyomoztassék ki s azután zugirászatért megbüntetendő. A közgyűlés most nem határoz, miután nem lehet tudni, hogy a felszereletlenül kérvényezők között nincs-e érdemes ember ? Az orosházi járási mezőgazdasági bizottság javaslata a szarvasmarha, sertés és juhtenyészrósröl szóló szabályrendelet módosítása tárgyában. Az orosházi járási mezőgazdasági bizottság a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló vármegyei szabályrendelet módosításával kimondani kívánja ebben, hogy a községek nyugati fajú bikát is szerezhetnek be köztenyésztésre, — elfogadtatott. H i v e s s y Károly nyug. tb. főszolgabírónak kegydiját 120 koronára kiegészítette a közgyűlés. Felek Gyula és ifj. Mogyoró.ssy Sándor gyulai illetőségű szobrászoknak külföldi tanulmányutjára 300 koronát megszavazott. Kiss Gyüla nyug. alszámvevő fia részére szintén megszavazott '128 korona évi segélyt. Alispáni előterjesztés a békési kettőskörösi hidnak vashiddá való átépítése tárgyában. A vármegye alispánja, a kinek közlekedési programjában egyik sarkalatos pont a törvényhatósági hidaknak vashiddá való kiépítése, javaslatot tesz a békési hid sürgős kiépítése iránt, a mi — arra való tekintettel, iiogy a vasgyárak kartellje hamarosan megkezdi működését, sokkal jutányosabb szerződéssel lenne most biztositható, mint későbbi időben. A közgyűlés elfogadta az alispán előterjesztését. A „magyar alföldi kéményseprők" kérelme a kéményseprési vármegyei szabályrendelet módosítása iránt. Mielőtt a kéményseprési szabályrendelet módosíttatnék, a kérelmet átteszik az aradi iparkamarához, szakvélemény nyilvánítása végett. Bókós község határozata a községi számvevői állás rendszeresítésének megtagadása s a községi szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában. Vita után a közgyűlés elfogadta az előterjesztést ós a számvevő fizetését 2400 koronában megállapította s utasítja Békés községét, hogy ez összeget vegye fel a költségelőirányzatba s ha fel nem veszi, hivatalból illesztik a község költségvetésének keretébe a 2400 koronát. Orosháza község határozatát a betonjárda s az állami iskola építési költségeire szükséges 150000 koronás kölcsön felvétele tárgyában,jóváhagyták. A „Nagypénteki Református Társaságnak" 100 korona segélyt megszavaztak. Békéscsaba község határozatát 300000 koronás kölcsön felvétele ügyében, jóváhagyták. Gyulaváros képviselő testületének a községi temető létesítését megtagadó határozatát, nem hagyta helyben a közgyűlés s utasítja a temető létesítésére. Gyulaváros határozata a rendőri személyzet szaporítása ügyében nem fogadtatott el, miután csak alkapitányi állást szervezett a város s a rendőrszemélyzetet nem szaporította. Pusztaszenttornya ós Szabadszenttornya egyesülő községek nevének meghatározása. A belügyminisztérium Pusztaszenttornya és Szabadszenttornya községek egyesítését engedélyezni szándékozván, szükségessé válik az egyesült községek nevének törzskönyvi megállapítása. Az országos törzskönyvi bizottság a régi Szentetornya nevet javasolja, a mi megegyez a törvényhatóság régebbi határozatával. Ez elnevezést a közgyűlés elfogadta. Letárgyaltak ezután még egész sereg kisebb jelentőségű községi ügyet s a gyűlés kedden délben véget ért. Választási mozgalmak. Gyulán. Gyulán apótválasztás október hó 22-ikón lesz és ugyanazon szavazatszedő bizottságok fognak működni az elnökkel ós jegyzőkkel együtt, mint az előbbi választáson. A gyulai választásra nézve most egy igen érdekes, messze menő és szövevényes kombinatió merült fel, Bartha Miklós zentai megválasztása folytán. Ugyanis Bartha Miklós, dacára annak, hogy Zentán megválasztották, Gyulán is belemegy a választási harcba. Eddig ugy vettük hirét, hogy a Kossuth-párti választók inkább Bodokyra szavaznak, mint Bartha Miklósra. De most, mikor Eötvös is, Kossuth Ferenc is Bartha mellett nyilatkozott, hogy inkább Barthára adják szavazatukat, a Hentaller-^krúak esetleg — mint nekünk Gyuláról irják, Barthához fognak csatlakozni. Még pedig abban a reményben, hogy Bartha — a zentai mandátumot fogja megtartani. A kombinatiót ugy fűzik tovább, hogy akkor, ha Gyulán megválasztják Bartha Miklóst, nem engedték át a kerületet a szabadelvű Bodokynak. S miután Bartha zentai képviselő lesz, a gyulai mandátumról lemond, — Gyulán ismét uj választás i lenne, amelyen sikerülne Kossuth-párti kép' viselőt választani. És tényleg, ha a Kossuth-pártiak mind | Bartha mellett szavaznának, az ő javára ; döntenék el a küzdelmet. A számítást azonban erősen megzavarhatná két eset. Az első az, hogy Bartha gyulai lemondása 'után, az Ugron-pártiak ismét állítanának jelöltet, mely esetben Gyula még egy harmadik választásnak is nézhetne elébe. A másik az, hogy ha Bartha nem a zentai, hanem a gyulai mandátumot fogadná el. Ekkor a Kossuth párt Zentán állítana jelöltet ós akkor a testvérpárt küzdelme Gyuláról Zentára terelődne át, mert biztos, hogy az Ugrón párt azért itt sem hagyná magát. A mint látjuk, a gyulai választás éppen olyan bonyodalmas kezd lenni, mint — a gyomai. Hisszük azonban, hogy Gyula polgársága nem óhajtja állandósítani a város falai között a folytonos, egymás közötti torzsalkodást, a pótválasztáson dr. haját, melyről a sárga, thea-rózsa szirmai lehullanak és feláll. — Asszonyom ! Ha ön kész ily csekélységért a férjét, kinek még csak alig kót hónapja fogadott örök hűséget, örök szerelmet az oltárnál, meggyülölni, elutasítani : ugy jobb lesz, ha most válik el tőle. Ön engem nem szeret, nem is szeretett soha. Hazudott nekem; ámított engem ! . . . Oh, Istenem! Istenem ! Mit tegyek ? Mivel érdemeltem meg ezt tőled ? És a barna fiatal ember viszszaroskadt a zongora-székre, kezébe temetett arccal. Valaki ijedten és megrémülve nézi. Szivében feltámad az önvád, hogy nagyon kegyetlen volt s feledve mindent, kikötött tiz percet, szörnyű aprehenziót, oda csúsztatja karját a barna fiatal ember nyaka köré; fejét odahajtja a vállára ós félénken mondja : — De ón szeretlek, nagyon szeretlek; csak tréfáltam ! Bocsáss meg. Az pedig szomorúan ráveti a szemeit. — Nem, maga nem szeret. Meg sem akar már csókolni! Valaki rögtön odatapasztja ajkait a barna fiatal ember arcához, mire az szorosan átöleli a karcsú alakot ós a régi vidám mosolylyal mondja: — Nos, kis feleség ! Nézd meg az órát: még csak 7 perc mult s te már megbocsátottál ós megcsókoltál! Valaki durcásan mondja : — Menjen, maga haszontalan ! Ki nem állhatom ! Annyira ki nem állhatja, hogy még szorosabban öleli magához! A hypnozis tüneményei. A hypnotizmusnak irodalma és gyakorlati tere manapság valóban óriási. Énnek legnagyobb részét ama tünemények teszik ki, a melyek a hypnozissal ós a suggesztióval velejárnak. Nem lehet felesleges tehát, ha a leirt tünemények elbírálásában a szakértők szigorú kritikát alkalmaznak. Maguk a hypnotisták sem csinálnak titkot abból, hogy a tünemények hitelreméltó konstatálásánál alig lehetünk eléggé óvatosak. Ha a kísérleti személyek nem őszinték, igazságszeretök, színlelés és hazugság révén szinte kikerülhetetlen a félrevezettetés. A hypnotizált rendellenes idegállapotában néha a lelki betegekre emlékeztet, akiknél szinte természetes valami a színlelés. Felette gyanúsak különösen a mutatványképpen űzött hypnotizálások. Ezeknek célja a közönséget ámulatba ejteni s a belóptidijért mulattatni. Ha azonban elégséges okaik vannak is a körültekintésre, a gyanakvásra, minden hypnotikus jelenséget egyszerűen, mint hitelre nem méltók el nem vethetünk. Ahol annyi ezer egybevágó jelentós áll rendelkezésünkre, az észszerű kritika nem engedheti meg a föltevést, hogy a kísérleti személyek mind csalók, színlelők lettek volna ós különben is olyanok a tünetek akárhányszor, hogy azokat normális állapotban végrehajtani teljesen lehetetlen. Az alábbiakban felemiitünk némely tüneményt, a mely megoldatlan s nem foglal helyet a hypno tikus jelenségek között. Nyilvánvaló, hogy a hypnozisban bármily hathatós suggestió sem képesíthet gondolatolvasásra. Ennek abban kellene állania, hogy minden érzéki külső jel közvetítése nélkül betekintést nyerhetne a hypnotizált más ember lelkébe. it gondolatolvasás e nemét élesen meg kell különböztetni attól, a melyet müveit körökben társasjáték gyanánt vagy nyilvános előadásokban gyakorolt bűvészektől láthatni napjainkban. Ez utóbbi abban áll, hogy a bűvész tudta nélkül bizonyos szám-, szóstb.-re gondol valaki s a bűvész „médiumok" köz veti tósóvel kitalálja e gondolatokat. A bekötött szemű és fiilü művész olyanokat, a kik a gondolt helyet, számot stb. tudják és gondolatukat ezekre összpontosítják (médium), pl. kezünknél fog ós ezen összeköttetést fentartva, azok kezeit különféle betűkhöz, számokhoz, térképen városokhoz viszi ós a. természettől s gyakorlattól élesedett tulfinom érzékének segítségével a megilletődés okozta vérkeringés-változást vagy izomrándulást megérezvén, képes a keresett szót, számot, helynevet összeállítani, megtalálni. A gondolatolvasás ezen neméről, amelyet eleinte némelyek a magnetikus rapport titokzatos körébe akartak utalni, ujabban értekezések, könyvek jelentek meg, a melyekben fiziologiai alapon mint egészen természetes jelenséget tüntetik fel, sőt Preyer egy készüléket (palmagraf) is állított össze, a mely a kézen mutatkozó vérkeringési módosulásokat graphice feltünteti. A gondolatolvasásnak ezt a fajtáját tehát természetének megfelelőleg izomolvasásnak kellene mondani ós szembeötlő a különbsége a tulajdonkópi gondolatolvasástól. Az állati delej essóg hivei nagy port vertek fel az úgynevezett világos látással (clairvoyance), amely abban állana, hogy tekintet nélkül a távolságra vagy közbehelyezett átláthatatlan tárgyakra, meglepő pontossággal működnék a látó tehetség. E kalandos állítást kellő értékére azok a kutatások szállították le, melyek ujabban a hypnotizmus érdekében eszközöltettek. Braid beszéli, hogy ő is ellátogatott egy ilyen világoslátó nőhöz, aki elég tisztességes honoráriumért megtette neki azt a szívességed, hogy mélyreható tekintetével egész szervezetét belül megvizsgálván, három oly betegséget konstatált rajta, amelyek közül egyikben sem szenvedett ós szerencsére volt is annyi akaratereje, hogy nem hitte el ennek az alvajáró nőnek, mert ez esetben az eleven fantázia még utólag tehetett volna kárt az egészségében. Az ötvenes évek elején valami Prudence kisasszony hírnévre tett szert mutatványaival, Braid azonban egy nyilvános előadás alkalmával leleplezte. Hogy telepathia, azaz távolban, múltban vagy jövőben lévő ismeretlen dolgok biztos megismerése hypnozis közvetitósóvel nem lehetséges, arról felesleges lenne szólani. Angliában van egy egyesület, mely cimóhez (Society for Psychicat Research) kópest]arra lenne hivatva, hogy psychologiai vizsgálódásokat létesítsen. E társulat azonban főképen olyan eseteket tett vizsgálódásának tárgyává, amelyekben távollevők állítólag haláluk pillanatában szintén távollevő barátjaik, rokonaik, vagy ismerőseik előtt megjelennek. Ez a társulat egy egész könyvet adott ki, amelyben körülbelül 600 ilyen eset van összegyűjtve s bizonyítva, a nélkül azonban, hogy elfogulatlan kritika előtt a felsorolt esetek ós a mellékelt bizonyítások a tüzpróbát kiállhatnák. A telepathia ujabb elnevezése azon - természeti erőkkel lehetetlen müveleteknek, amelyeket hajdan a mágusok, az oráculumok, phythonossák, haruspexek,;'auguruk végezték, ha csakugyan végezték. A boszorkányok, az állati magnetizmus kora lejárt, nyomukban a clairvoyance, a spiritizmus, a telepathia lépett. A second sigtit (zweites Gesicht) a skótok szerint abban áll, hogy bizonyos személyek a jövőbe vethetnek biztos tekin-