Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-09-29 / 78. szám

nek, a művelődésnek és előhaladásnak legnagyobb akadálya volt eddig is. Bizunk a békési magyarok józan Ítéletében Senki sem csalhatatlan, de reális számítással ezek a békésmegyei választások valószínű esélyei. Egyébként majd eldől — szerdán és szombatonKépviselók statisztikája. - Fővárosi tudósítónktól. — Budapest, szept. 28. A képviselőház elnökségi s illetve háznagyi hivatalában szerzett hivatalos adatok alapján összeállítottam a mult országgyűlési ciklus alatt az országgyűlés bezárásáig mandátummal bíró képviselők jegyzékét, a mely a következő érdekes adatokat tünteti fel: A szabadelvüpártnak a képviselőház bezárásáig 319 tagja volt. E számban benne van Szilágyi Deiső mandátuma is, a kinek helyébe végérvényesen képviselőt nem választottak. Pulszky Ágost tudvalevőleg a feloszlatás után halt meg. Széli Kálmán miniszterelnöksége alatt 46 taggal gyarapodott a szabadelvüpárt, ezek közül 39-en nemzetipártiak voltak, 35 régi és 4 uj képviselő. A K o s s u t h-p á r t n a k 55 tagja volt. Az utolsó napokban halt meg Meszlényi Lajos, a kinek a mandátumát nem töltötték be. Az U g r o n-p á r t i a k csak 10-en voltak végül, mert az utolsó hónapokban, ez óv tavaszán kiléptek a pártból Polónyi Géza ós Szalay Károly. A néppártnak csupán 16 tagja volt, de ha leütjük Lepsényi Miklóst, aki pártonkívüli néppárti volt, akkor csak 15-en voltak. Egy mandátumot, a tapolcait, a nyáron veszitettók el. Pártonkivüli volt 12. Ezek között 9 szász, a már emiitett két volt Ugronista s egy volt nemzeti párti: Károlyi István gróf. Érdekes már most a pártok jövendő statisztikája a pártvezetősógek számítása szerint. A szabadelvüpártnak 400 jelöltje van, ezek közül pesszimisztikus számítás szerint feltétlenül bejön 260, de igen valószínű, hogy 280—290 szabadelvüpárti képviselő lesz. A Kossuth-párt 140 jelöltet léptetett fel, a kik közül 65 mandátumot vesznek biztosra, de még ötöt remélnek. A néppártnak körülbelőlöO—55 jelöltje van. 30 néppárti képviselőre számítanak, de aligha lesznek többen 22—24-nél. Ugronpártiak legfelebb 12-en lesznek, ők 15-re számítanak. asszonyt puskaporos hordóra kellene ültetni s fölrobbantani, nem érdemel egyebet. A puskaporos hordót azonban mégsem gurították elő, hogy ráültessék Csillórynét, csak rideg visszavonulásával fejezte ki rosszalását a vámosi társadalom. Csillórynét nem látogatták régi ismerősei, mindenki elmaradt. Molnárnó nem mert menni Orosznó miatt, Orosznó Somogyiné miatt, Somogyiné félt, hogy mit mond majd Keszegnó s Keszegnó nem mehetett Kálozdynó miatt. Csillérynó nem értette, hogy mi lelte a vámosi asszonyokat. Eleinte csodálkozott, aztán bosszankodott s föltette magában, hogy ő sem megy sehová. De nagyon unalmas volt igy az élet s igen megörült, mikor egyszer Bán Elek jött hozzá látogatóba. A fiatal albiró szerfölött komoly volt, szerfölött ünnepélyes. Ugy látszott, valami komoly előadni valója van. De csak nem kezdett bele s elment anélkül, hogy előadta volna. Harmadnap azonban ismét eljött. Most már másfél óra hosszáig maradt ott. Látszott, hogy kellemesen eltelt az ideje; de azt a komoly ügyet, ami miatt jött, megint nem adta elő. — Ordögadtát, ez nagyon nehéz dolog — mondta akkor este a királyi ügyésznek, aki legbizalmasabb barátja volt. —Hogy mondja el az ember azt egy hölgynek: Kérem, én nőül akarom venni, mert rehabilitálni akarom ? — De ha kompromitáltad ? — felelt az ügyész szigorúan. Bán Elek bosszúsan dobbantott a lábával : — Hiszen mondtam neked, hogy cz egész pletykából egy szó sem igaz. — Mindegy — viszonozta az ügyész kérlelhetlenül, — mégis te vagy az oka. Nincs más mód barátom. Végül megemlíthetjük, hogy a szociálisták 25 jelöltet állítottak, a győzelemre való minden kilátás nélkül. Ellenben lesz a jövő országgyűlésnek egy uj pártja. Minden valószínűség szerint ugyanis 4—5 tót nemzetiségi és 2 szerb nemzetiségi jelölt győz a választáson. Ez a számítás a legridegebb, biztosra vehető adatokon alapul. Tekintetbe kell még venni a szabadelvüpárt csodálatosan hóditó erejét, a mi egyre meglepőbb tényekben nyilvánul meg ós akkor előre láthatjuk, hogy a szabadelvüpárt tagjainak száma jóval nagyobb lesz, mint a hogy a rideg számítás kimutatja. Hódítóan lobog a szabadelvű zászló ós híveinek száma egyre szaporodik. Mit tárgyal a megyegyülés ? A közgyűlés fontosabb tárgyai. Bókósvármegye október hó 7-én tartandó őszi közgyűlésének tárgysorozatát tegnap tette közé dr. Fábry Sándor alispán. Nem kevesebb mint 124 tárgy szerepel már a sorrendben, melylyel egy délelőtt aligha fog végezni a közgyűlés. Annál kevósbbé, mert választások is lesznek. A 124 tárgy közül fontosabbak a következők : Első pont: az alispán jelentése a tavaszi közgyűlés óta lefolyt időszakról. Ezt legközelebb ismertetjük. Második tárgy : az 1902. évi költségelőirányzat s a hiány fedezésére a szokásos 1% pótadó megszavazása. A költségvetést már ismertettük. Az ötödik pont alatt szerepelnek a választások, a szarvasi főszolgabírói és orosházi szolgabírói állás betöltése. Az 1897. XXXIII. t.-c. értelmében az eskiidtszéki tagokat kijelölő bizottságba 12 bizalmi férfiú lesz választandó. A kereskedelmi miniszter a folyó óvi közúti költségvetést jóváhagyta a békésgerlai ut kiépítésére vonatkozó határozat kivételével, a mire vonatkozólag az ut jellegére és a jelenlegi gyula-békési törvényhatósági ut felhagyására vonatkozólag stb. felvilágosításokat kór. Az előterjesztés a bókós-gerlai útnak a törvényhatósági úthálózatba való felvételét a mostani Dr*boz felé menő útnak a törvényhatósági úthálózatból való kihagyását és a kiépítés engedélyezésének újból való kérelmezését javasolja. A temetkezési járulékra vonatkozó szabályrendelet a belügyminiszter rendeletéhez képest átdolgozandó. A napidijakról ós útiköltségekről szóló szabályrendeletet a belügyminiszter módosítani kivánja, hogy a podgyászdij-átalány helyett az állami alkalmazottaknál életben levő hordárdij rendszere hozassók be. A kótegyházi és orosházi körállatorvosi állások beszüntetésére vonatkozó határozatok közül az utóbbit a belügyminiszter nem hagyja jóvá, mert Orosházának helyi szakértőre szükségejvan. Amennyiben Orosháza külön községi állatorvost tart ós az állatorvosi körbe nem is tartozik, ez irányú felvilágosítás megadásával a határozat jóváhagyása újból kérelmezendő. A békés-vésztől vasút létesítésére kiküldött bizottság 140.000 korona hozzájárulást kér a vármegyétől. Hogy a kért hozzájárulás kölcsön felvétele nélkül legyen fedezhető, a javaslat az összeget 10 óvi részletben tartja utalványozandónak a közúti alapból. Ugyan e célra Békéscsaba községnek 100.000 és Vésztő községnek 30.000 korona hozzájárulást megajánló határozata jóváhagyásra ajánltatik. A törvényhatósági távbeszélőhálózat jobb használhatósága érdekében a közigazgatási bizottság annak kibővítését tartja szükségesnek ; e célból a nagyváradi posta és távirdaigazgatóság tervezete alapján kéri egy szeghalom-orosházi, egy gyula-békóscsabai (4-ik) és egy békéscsaba-mezőberónyi (3-ik) bronzáramkör építését, a mi 7178 kor„ 90 fill. költségbe kerül. A vármegyei közkórház ós a kebeléhez tartozó elmegyógyintézet építkezésének felülvizsgálati iratai a napokban leérkezvén, a közkórházi bizottság beterjeszti végleges leszámolását az építkezésekre felvett kölcsön felhasználásáról, Szabadka város a kisgazdák megvédése érdekében a »homestead" nak nevezett amerikai intézménynek behozatalát, vagyis a birtokok valamely minimumra való eldarabolásának megakadályozásán és ezen birtokminimumnak a végrehajtás alól való felmentését sürgeti köriratában. Átiratokat küldtek még: Hódmezővásárhely város a III, transzverzális műutnak Szegedig leendő kiépítése iránt; Arad város a borfogyasztási adó eltörlése, vagy minimumra való leszállítása iránt; Sopronvármegy9 az amerikai kivándorlás, Pancsova város az állami tisztviselők fizetésjavitása ügyében. xi vármegyei katona beszállásolási pótadó a jövő évre is a tényleges szükség mórvéhez lesz kivetendő. A vármegyei építkezési szabályrendelet a külterületeken való építkezésekre vonatkozó rendelkezésekkel lesz a kiküldött bizottság javaslata értelmében kibővitendő. A javaslat az eddigi szabályrendelet 10 évi fenállása alatt szerzett tapasztalatokhoz képest módosíttatott. A vármegyei tartalékalapból a szókház kibővítésére megszavazott összeg felhasználása, amennyiben az alap állaga értékpapírokba van fektetve, nehézségekbe ütközvén, a vármegye alispán]a javasolja, hogy a szükséges összeg az endrődi Vidaalapból kölcsönkóp átutaltassák. A mentőszolgálat berendezésére vonatkozólag a vármegyei főorvos által készített szabályrendelet tervezet a mentőszolgálat ellátását a rendőrség, tüzoltóség és önkéntes mentők bevonásával tervezi. Az orosházi járási mezőgazdasági bizottság a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló vármegyei szabályrendelet módosításával kimondani kivánja ebben, hogy a községek nyugati fajú bikát is szerezhetnek be köztenyésztésre. A vármegye alispánja, a kinek közlekedési programjában egyik sarkalatos pont a törvényhatósági hidaknak vashiddá való kiépítése, javaslatot tesz a békési kid sürgős kiépítése iránt, a mi — arra való tekintettel, hogy a vasgyárak kartellje hamarosan megkezdi működését — sokkal jutányosabb szerződéssel lenne most biztositható, mint későbbi időben. A belügyminiszter Pusztaszenttornya ós Szabadszenttornya községek egyesítését engedélyezni szándékozván, szükségessé válik az egyesült községek nevének törzskönyvi megállapítása. Az országos törzskönyvi bizottság a régi Szentetornya nevet javasolja, a mi megegyez a törvényhatóság régebbi határozatával. A tárgysorozat többi pontján átiratok, kisebb-nagyobb községi ügyek s magánosok által beadott kórelmek ós felbbezések szerepelnek. Békéscsaba-városi Takarékpénztár. A mai alakulás. Városunk ez uj pénzintézete ma délután y

23 órakor tartja alakuló közgyűlését a városháza nagytermében. A gyűlés tárgyai : a megalakulás, az alapszabályok megállapítása s a felügyelő-bizottság megválasztása lesznek. A Békéscsaba-városi Takarékpénztár 200,000 korona teljesen befizetendő alaptőkéve! alakul meg s az alapítók által a rószvényaláirókkal közölt alapszabálytervezet után ítélve, városunk egy szolid alapokra fektetett, szép jövővel kecsegtető, s egyik különleges intézménye által igazán hézagpótló pénzintézettel fog szaporodni. Ugvanis az alapszabály tervezet a mellett, hogy felöleli a pénzintézeti üzletkör minden ágát, kiváló gondot fordit a tartaléktőkegyűjtésre, igazi jó gazdaként óvi jövedelmének nagy részét tartalékba helyezvén ós csak részvényeseinek tesz kitűnő szolgálatot azzal, hogy kezdettől fogva az intézet izmosodását és nem a minólnagyobb osztalék-adást tűzi ki célul. A nagykyzönségre azonban sokkal nagyobb jelentőséggel bír a betótűzletnek azon — eddig még gyakorlatban nem volt — sajátságos ága, mely szerint a legszerényebb jövedelmű egyénnek is lehetővé lesz téve a tőkegyűjtés, ós pedig az által, hogy a takarékpénztár elfogad heti húsz filléres b e t é t e k e t is, ha az illető arra kötelezi magát, hogy a heti 20 filWH 0 ket 250 héten át folyton fizeti. Olyan életbiztosítás féle intézmény ez, azzal a kü- lömbséggel, hogy a takarókosságra hajlandó ember csak öt óvi befizetésre kötelezi magát s öt óv elteltével megtakarított filléreit kamatos-kamattal kapja vissza. Sok ezer forintra megy azon „hatosok" értéke, melyeket az emberek gavallérosan, vagy könnyelműen eldobálnak s nincs a világon oly szerény jövedelem, melyből hetenként húsz fillért félretenni nem lehetne ! Igazán kívánatos volna, hogy az uj takarókpénztár ezen heti-betét üzletága megszegnem az oltár előtt fogadott hüsóg! eskümet. Csodálatos, hogy éppen az oltár és eskü jutott eszébe e pillanatban, a veszedelmes ostrom közepette mintegy fellegvár a menekülőnek ez a kót szent misztérium, ha azonban az ellenség olyan hős, hogy ezt sem respektálja, akkor habozás nélkül megadja magát, mert a további ellentálláshoz gyenge és gyáva. A gyerek feje kétségbeesetten lehanyatlott, mintha bárd alá hajtaná, annyi fájdalommal, a kezében ott izzott az asszony puha meleg keze, ahhoz szorította az arcát, sokáig hallgatott, de nem sirt. Valami szomorú elhatározást érlelt meg benne ez a pillanat, amin már rég tűnődött álmatlan éjszakáin. Reá nézett száraz, égő szemeivel az asszonyra. — Meg fogok halni ! bizonyítgatta komor hangon, aztán golyót emlegetett, olyan bátor elszántsággal, mint azok, akiknek soha sem volt töltött fegyver a kezükben. — De hát hova mennénk ? türelmetlenkedett az aszszony ós szép hideg arca lángbaborult a felindulástól, szörnyű ideges lett, ha valaki a halált emlegette, amitől ugy irtózott 1 Mert mi következik azután ? Borzalmasan sötét sírgödör, néhány elsárgult virágaaz emlékezésnek, ragyogó aranybetűs szalagok ós végül a nehéz márványkereszt, amelyre talán madár sem száll, hogy szerelemből daloljon annak, a ki éltében csak ezt lehelt be minden virág illatából. — Elvinnóm a szerető anyámhoz ! mondta a fiu naiv ábránddal, ott lakik a Maros-parton, ákácerdő közepette, ajjdesillatü arra a lég, mint ebben a kicsiny szentélyben, csakhogy nem hódit ennyire 1 Maga ugy szereti az ákác illatot! . . . Az asszony gyorsan fölemelkedett ós odament az ablakhoz, valami szokatlan S Bán Eleknek ugy is látszott, hogy nincs más mód. Ha már idáig jutott a dolog, hát nincs más mód. Csakhogy ő igy adta elő a szép özvegyasszonynak: — Az egesz városban az a híre, hogy ón a nagyságos asszonynak udvarolok. No hát ez nem igaz, hanem az igaz, hogy szeretem s holtig fogom szeretni, ha hozzám jön nőül. Minden nap jobban ós jobban fogom szeretni. Es az volt a csodálatos, hogy amit mondott, azt igazán érezte. Sőt azon csodálkozott, hogy ez nem jutott elébb eszébe. Persze hogy szereti, teljes szivéből szereti. Később, mikor már régóta boldog pár lett belőlük, nevetve emlegették, hogy kerültek össze s Bán Elek bölcsen jegyezte meg: — Mégis csak lehet néha valami jó abból ha pletykálnak az emberek. Játék, Irta: Masa. Odakinn cicáztak, az ablak nyitva volt és a nyáresti szellő belopta rajta néha az üde gyermekkacajt, ettől idegesen megmegremegett az asszony, de a kezét azért nem vonta ki a férfiéből. Egy húszéves ifjú térdelt előtte a szőnyegen, azok közül, akiknek már elkerülhetetlen végzetük, hogy asszonyt szeressenek és ne leányt, a nyár utolsó napjaihoz ragaszkodó, szenvedélyes, téltől rettegő asszonyt, akinek sorvasztóan forró az ölelése, mint mikor örökre bucsut veszünk az utolsó pillanatok heves izgatottságával — valamitől, ami feledhetlenül kedves volt ! A „gyerek" sirt, aa ilyen hősszerelmes mindig sir! Ha megtagadnak tőle egy csókot, nem veszi erőszakkal, csak sir ós foly a könye akkor is, ha elszédül a csóközöntől, mert — „gyerek". — Jöjjön velem ! . . . esdekelt halkan és alázattal nézett a kacér asszony nevető szeme közé, — hagyjon itt mindent! . . , Kimondta! Látszott rajta, hogy ezért az ábrándórt megfontolás nélkül áldozná lövőjét, ifjú életét, már napok óta betege volt ennek az eszmének ós belehal, ha el nem mondja. Gyötrelmesen várt, vájjon nem taszitják-e el vakmerőségéért, de az asszony még csak a homlokát sem ráncolta össze, pedig minden nem tetsző csekélységért megcselekedte eddig, most csak nevetett, hangosan, aztán halkabban, a keze lágyan megsimogatta lovagja hullámos haját, le1 siklott az arcára, ott megfürdött a kis bajuszos ajak csóktengerében, aztán hirtelen a fiu lázasan ragyogó szemeit takarta el, ugy lehelt reá piruló homlokára. De elmenni ? ah ! erre egyáltalán nem gondolt! Itthagyni az apró értékes nippeket, melyekkel tömve volt ez a paradicsomszerü kis zugoly; a selymes pongyolákat valódi csipkediszükkel ; Druót, a kedves lovagló paripát; aztán gyermekeit, kiket olyan pazar fényűzéssel lehet öltöztetni, mint a kirakatbeli babákat ós végtére ez is szórakozás a bálák, színház ós flirteiós fárasztóan izgalmas unalmai után ! A férjét meg pláne semmi áron sem csalhatja mégolyan nyilvánosan, hogy megszökjék, a botrány elégetné a visszatérés aranyhidját, — ós hova mennének ? A kis nevelő csak szerelemben gazdag, tapasztalatokban olyan szánalmasan koldus, hogy hitelt ád azoknak a bárgyú meséknek, amikben virágmézből ós napfényből két ember óráknál tovább is elél. — Bohó ! mondta csendesen, de azon a megvesztegető mártir-hangon, amely sohasem téveszt hatást, — nekem szenvednem kell a családomért ós nem szabad