Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1901-09-22 / 76. szám

minő eszközökkel, azt legvilágosabban mutatja Németországnak legújabb általános vámtarifa tervezete, mely hazánk gazdasági és ipari köreiben általános megdöbbenést okozott. Ez is összetartásra ós közös harcra hiv ki bennünket. Szerencse, hogy ily körülmények között Ausztrai ós Magyarország közötti közgazdasági viszony királyi döntés folytán, legalább ideiglenesen elintéztetett. De ezzel még nem lett megoldva a mai korszak legégetőbb kérdése, t. i.: az általánosan érzett közgazdasági pangásnak megszüntetése. Ki ne érezné közöttünk, hogy közgazdaságunk a világverseny következtében igen súlyos helyzetbejutott ? ! Szenved a mezőgazda, mert nagy munkával és költséggel előállított terményeit nem képes kellőleg értékesíteni; sőt méltó panaszra van oka a kisiparosnak, mert a gyáriparral, mely elnyomással fenyegeti, nem bir versenyezni, — ós sokat küzd a kereskedő is, mert a mezőgazdaságnál ós a kéziparnál előállott pangást nem birja megszüntetni. Az üzletek üresek, a társadalom pénztelen, munka és kereset hiányzik, — ós mindezen veszélyes pangás daczára oly igények nőnek, melyeket kielégíteni nem lehet. Csoda-e, hogy az ország minden vidékén nagy az elógületlensóg ? Ezt az elégületlenséget, ezt a súlyos helyzetet, mely Európa minden államaiban egyiránt érezhető, egyes országok törvényeivel egyszerre megváltoztatni nem lehet. Itt uj világrészekkel állunk szemben Amerika ós Ausztrália, Ázsia és Afrika vad népei mi velődnek, ós az általuk mivelós alá vett nagy terjedelmű földeken olcsón előállított termények lenyomják a mi drágán előállított czikkeinknek az árát. Fájdalom, egyes nemzetek felett is ©rőt vett az önzés. Némelyek még tisztességtelen versenytől sem riadnak .vissza, ha ez által saját jólétüket biztositatni vélik. Azok a véres háborúk, melyek Kínában és Transzválban részben még ma is folynak, nagyobbára ilyen indokból származtak.Európa nagy nemzetei gyarmatpolitikát űznek, ós más világrészekben keresnek magoknak és terményeiknek piacot. Mi nem futhatunk ezekkel versenyt; mi saját gazdasági ós kulturális érdekeink védelmére ós fejlesztésére vagyunk utalva. A kormány viszonyainkhoz képest mindent megtesz arra nézve, hogy a gazdasági ós kulturális téren itt-ott mutatkozó osztályharcz megszüntetésével, a gazdaság egyes ágai összhangzatosan fejlesztessenek. Egységes gazdasági ós kulturális haladást óhajt, — ami csak ugy történhetik, ha az országban, s különösen itt az alföldön leginkább földmiveléssel foglalkozó népnek mezőgazdasági ós mivelődósi érdekeit lelkesen felkarolja, de a mellett az ipari és kereskedelmi érdekeket sem hanyagolja el. Mert a társadalmi életben természetszerűleg kifejlett külömböző foglalkozások egymásra oannak utaloa. jaL foldmivelő,°az iparos és kereskedő csak ugy boldogulhat, ha egymást támogatják, ha egymásnak törvényes ós tisztességes érdekeit előmozdítani igyekeznek. És ezen nagyfontosságú érdekek és czélok előmozdítása tekintetéből a lefolyt országgyűlés figyelemre méltó tevékenységet fejtett ki. Szabadjon ennek igazolására néhány uj törvényt idéznem. Ilyenek : a nyilvános betegápolásról, állami gyermek menhelyekről, a közsególyre szoruló 7 éven felüli gyermekek gondozásáról, az állatorvosi közszolgálat államosításáról, a közérdekű öntöző csatornák létesítéséről, a kopár területek erdősítéséről, a gazdasági munkás- ós cselédsegélyző pénztárak felállításáról, a gazdatisztek jogi helyzetéről, a munkaadók és munkások közötti jogviszonyról szóló s általában a mezőgazdaság érdekeinek előmozdítására irányuló törvények ós intézkedések egész sorozata. Ezzel párhuzamosan a forgalom könyitósére s a kereskedelem előmozdítására, vicinális és mezei vasutak hálózatának kibővítése s jelentékeny beruházások, vízszabályozási, hajózási vállalatok támogatása által bel- ós külkereskedelmünk emeltetett; sőt még a vizi munkálatoknál, az ut ós vasútépítésnél alkalmazott napszámosokról és szakmányosokról is gondoskodva lett. A kézi ós gyári ipar párhuzamosan fejlesztetett. És az anyagi érdekek mellett a szellemi közművelődés terén is sok törtónt. A lelkészek, tanárok ós tanítók anyagi helyzetének fokozatos javításán kívül, a közoktatás csaknem minden ágában, az iskolák külső szervezetében ós belterjes fejlesztésében hatalmas lépések történtek. Mert tudjuk, hogy népek ós nemzetek fenmaradásának ós haladásának egyik leghatalmasabb tényezője a kultura. Méltóztassanak szétnézni csak a mi vármegyénk területén Gyulán, Békésen, Szarvason, Orosházán és más kissebb községekben minő változások történtek a lefolyt öt óv alatt; és méltóztassanak a mi saját városunk kulturintózeteire tekinteni és látni fogják, hogy a lefolyt országgyűlés folyama alatt jelentékenyen haladtunk. Sok volna uraim, s egy besmámoló beszód keretében szinte lehetetlen mindazon törvényeket előszámlálni, melyek az 1896— 1901-iki öt ülésszakában hozattak. Szabadjon tehát még csak a közigazgatás egyszerűsítésére, a vármegyék számvevőségi teendőire, árva- és gyámhatósági kiadásaira, ós a követválasztások tisztaságának megóvására czélzó kúriai bíráskodásra, és az orsz. képviselők összeférhetlenségére vonatkozó törvényeket megemlítenem. Mindezek száraz adatok uraim; de meg kellett említenem, hogy kikerüljem azt a lehető szemrehányást, hogy beszámoló helyett szónoki üres szólamokkal kívántam elfordítani t. polgártársaim figyelmét saját működésemről. Nincs okom ilyen fogásokhoz nyúlni. Az ón helyzetem választó polgártársaimmal és az államkormánynyal szemben tiszta. En a szabadelvű pártnak ós kormányának hü katonájaként természetesen a szabadelvű párt programja alapján működtem; mert engem a magyar nemzet politikai története tanított arra, hogy itt, ahol annyi vallási ós nyelvi, annyi társadalmi és közgazdasági ellentót van, csakis szabadelvű politikávallehet eredményesen kormányozni és a polgárok bókéjót fentartani. Elismerni és megvédeni mindenkinek törvényes jogát és szabadságát, s előmozdítani városomnak törvényes ós móltányos érdekeit, — ez volt az én főtörekvésem. Láttam, hogy városunk, mely már régen nem falu ós még soká nem lehet igazi város, ezen átmeneti korszakában kissé elmaradt az ország hasouló nagyságú városai mögött. Sajnálattal tapasztaltam, hogy ellenfelei még hazafias érdemeit is kétségbe vonták csak azért, hogy ez által elszigeteljék ós hálaadásában megakadályozzák. Kötelességemnek tartottam tehát, hogy a város javáért küzdő polgártársaimnak segítségére siessek. Ekkópen egy célra irányzott vállvetett munkával és áldásthozó egyetértéssel sikerült városunkat anyagi ós szellemi tekintetben előre vinni. Rendbehoztuk a városnak régtől fogva kellemetlenné vált patronatusi ügyét, minek folytán a város ós a r. kath. egyház közötti jó viszony helyre állott. Kieszközöltük a fogyasztási adónak a város kezelésében való hagyását, mi altal polgártársaink megszabadultak a bérlők végtelen zaklatásaitól. Keresztül vittük a 7rautmansdorf-téle nagy birtoknak vételét, mi által polgártársaink anyagi helyzete sok tekintetben megjavult. Szellemi téren való haladásunknak legszebb látható bizonysága az a szép nagy épület, melyben a nyolc osztályra kiegészített Rudolf-főgimnázium van elhelyezve; ós aaok az állami magyar tannyelvű iskolák, melyek ugy bent a városban, mint kint Erzsóbethelyen szerveztettek. Legfőbb örömömet képezi azonban az, hogy a polgári leányiskola államosítása mellett a fiúk számára is megnyithattuk a polgári iskolát, melyért polgárságunk évtizedek óta hiába küzdött. Az iparostanonc iskola támogatásán kivül, nagy lépést tettünk előre a városunkban szervezendő tanonc-otthon s továbbképző tanfolyam megkezdése által, mely intézet, ha kifejlődik, az iparosságnak valóságos jótótemónyóvó leend. Mindez, uraim, sok fáradságba ós tömérdek pénzbe került. De városunk értelmes közönsége, megértvén a haladó kor intő szózatát, nem rettent vissza a nehézségektől. Bár nagy erőfeszítéssel, meghozta a kellő áldozatokat, — s ón boldognak érzem magamat, hogy ebben a nagy alkotási munkában városunknak javára közreműködhettem. És ha van benne valami a nemes büszkeségből, ugy az egyedül csak azon tudatban és tiszta örömben nyilvánul, hogy tehetségemhez bépest szülővárosomnak ós kedves polgártársaimnak segítségére lehettem. De nem akarom Önöket, tisztelt uraim, beszédemmel fárasztani. Szeptember 9-ke óta nem vagyok már Önöknek országgyűlési képviselője. Elkövetkezett az idő, hogy legszebb polgári jogaikat néhány hót mulvg ismét szabadon gyakorolhatják, s megválaszthatják országgyűlési képviselőjüknek azt, aki iránt legtöbb bizalommal viseltetnek. Itt nincs helye semmiféle külső kényszernek ; mert a bizodalom gyöngéd virág, melyhez durva kézzel nyúlni nem szabad. Csak akkor van igazi becse, ha a sziv tiszta forrásból ered. Midőn a múltban élvezett szives barátságukért ismételten köszönetet mondok, végül cs k egyről kívánom Önöket biztosítani, t. i. arról, kogy bármikónt fog kiesni az uj választás, ón továbbra is az leszek, aki eddig voltam : jóakaró barátja polgártársaimnak, hálás polgára városomnak, és rendületlen hü fia ós szolgája szeretett hazámnak. bizottsága. A bizottság felismerte az átirat fontosságát és saját kebeléből bizottságot küldött ki azzal, hogy az ügyet tárgyalja le s az abban foglaltakra nézve terjesszen javaslatot a bizottság elé. A bizottság a napokban tárgyalta a szeged —nagyváradi vasúti összeköttetés kérdését és beható eszmecsere után, a nemzetgazdasági érdekek figyelembe vétele mellett, arra a megállapodásra jutott, hogy az Alföld vonatösszeköttetóse, a mely a mai állapotában tarthatatlan s a modern vasúti forgalomnak nem megfelelő, a legsürgősebben rendezendő. A bizottság véleménye az, hogy a közlekedés kis jóakarattal majdnem minden anyagi áldozat nélkül a legelőnyösebben megváltoztatható. Egyszerűen a két nagyváros között közlekedő vonatok indulási ós érkezési időpontja között fölmerülő veszteglóseket ki kellene küszöbölni, másrészt pedig a vasúti alépítmény által engedett mérvben a vonatok gyorsitandók lennének. A bizottság tehát azt javasolja, hogy feliratilag keressék meg a kereskedelemügyi miniszter, hogy Nagyváradon a Kolozsvárról érkező vonatokhoz, valamint Szegeden a Temesvár és Szabadka-felé közlekedő vonatokhoz, gyorsított szemólyvonatu közvetlen csatlakozás létesíttessék. Ezen csatlakozások lehetségesek lesznek, ha a Nagyváradról induló 8092. számú személyvonat 10 óra 20 perc helyett 9 óra előtt indíttatik el, a mely vonat 11 órakor érkeznék Szegeire s itt csatlakozna Temesvár felé 11 óra 45 perckor induló gyorsvonathoz ós Szabadka felé 11 óra 46 perkor induló személyvonathoz. Továbbá javasolja, hogy Szegedről induljon egy vonat 4 óra 25 percko rNagyvár a dra, mely vonat az időközben érkező személy ós gyorsvonat utasait szállíthatná Nagyváradra, illetőleg Kolozsvárra. Ezen vonat menetsebessége akként volna megállapítandó, hogy az 504. sz. erdélyi gyorsvonathoz nyerjen összeköttetést. A menetrendnek javasolt módosítása folytán a jelenlegi 8906. számú vásárhelyszegedi és e 8967. sz. csáb a-g y u 1 a i vonat megszüntethető volna. Kérni kell azonban, hogy a Szegedről este j 6 óra 40 perckor induló 8913. számú vegyesvonat Csabánnevesztegeljen, I hanem a szükséges várakozás után egyfolytában tegye meg az utat Nagyvárad, illetőleg Szeged felé. A Szeged—Nagyvárad között közlekedő gyorsvonat érdekében a „Gyulai kereskedők és kereskedő ifjak egyesülete" is kérvényt intézett a kereskedelmi miniszterhez, csatlakozva ama mozgalomhoz, a melyet Bókósvármegye kezdeményezett, de Szeged és Nagyvárad városa, Biharvármegye, a nagyváradi, szegedi ós aradi kereskedelmi óe iparkamarák is erősen propagálnak. Uj vonatok Nagyvárad és Szeged között. A szegediek javaslata. Nagyvárad város törvényhatóságának azon átiratával, melyet a nagyvárad-szegedi vonat közlekedés reformálása érdekében intézett Szeged városához, legutóbbi ülésében foglalkozott a város közigazgatási Városi közgyűlés, — Saját tudósítónktól. — Harminc pontból állott Békéscsaba község szeptemberi közgyűlésének tárgysorozata, de azért senki sem gondolta, hogy délután is lesz folytatása. Voltak azonban fontos tárgyai: az erzsébethelyi uj patika, a tisztviselők fizetósrendezóse, a segédgyámi állás betöltése, melyek nagy vitákat provokáltak, ugy hogy délig tizennégy pontnál nem tudtak többet lerárgyalni. Részletes tudósításunk a közetkező : Királyi levél. Zsiros András biró megnyitván a gyűlést, állva hallgatta meg a képviselőtestület a királyi meghívólevelet az uj országgyűlés egy behívásáról. Hódolatteljesen tudomásul vették s a további teendőkre kiadták a központi választmánynak. A havi jelentések után tudomásul vette a közgyűlés a miniszteri leiratot a polgári leányiskola államosítása s az állami polgári fiúiskola létesítése tárgyában. A polgári leányiskola leltára 60.402 koronában tünteti fel azt az értéket, amit a község átadott az allamnak. A főispán tudatta a községgel, hogy a Trautmansdorf-fóle 4OO.O00 koronás kölcsönt a pénzügyminiszter további egy évre meghosszabbította. A gyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét a főispánnak. Élénk érdeklődéssel hallgatta a közgyűlés a belügyminiszteri leiratot a bir t okkezelő tanács feloszlatása ügyében. A miniszter tudvalevőleg feloldotta ugy a község, mint a vármegye határozatát s ujabb határozathozatálra visszaküldte az egész ügyet. A szabályrendeleten maga a miniszter is ajánl módosításokat s ezeket megjelöli a leiratban. A tanács javaslatára minden vita nélkül elhatározta a közgyűlés, hogy véleményezés céljából a birtokkezelő tanácshoz teszi át az ügyet. Tudomásul vette a gyűlés, hogy a csáb a—v ó s z t ő i uj vasút tervezői elnyerték az előmunkálati engedélyt. Tudomásul vették, hogy a boritaladót 25.806 koronáért, a husfogyasztási adót 20.468 koronáért, összesen 46.274 koronáért megváltotta a község. UJ gyógyszertár. Nagy vitát provokált az alispánnak az rendelete, melylyel áttette Törzs Kálmán gyógyszerész kérvényét, az erzsóbethelyi városrészben létesítendő u j ö n á 1 1 ó gyógyszertár engedélyezése iránt. A község természetesen csak véleményt mond, hogy kivánja-e a gyógyszertárt, mert az engedélyezés joga a belügyminiszteré. Es a képviselőtestület kimondta, hogy kívánja, holott egy hónappal ezelőtt S ü d y István gyógyszerész kérvényét pártolta, a ki fiók-gyógyszertárát akar Erzsóbethelyen felállítani. Most már a minisztertől függ, hogy melyiket fogja engedélyezni. Előbb az egészségügyi bizottság tárgyalta az ügyet s 21 szavazattal 2 ellenében kimondta, hogy ma még nincs alapja az önálló gyógyszertár felállításának, tehát nem véleményezi, annál is inkább, mert az Erzsóbethelyhez legközelebb eső gyógyszertár részére fiók-gyógyszertár engedélyezését már javasolta. Szeberényi Lajos ós Beliczey Rezső ezzei szemben az önálló gyógyszertart pártolták s annak engedélyezését javasolták. S z a 1 a y József az előző határozat fentartasát, vagyis n fiók-patikát kívánja. H a á n Béla szerint a fiók-gyógyszertár nem elégíti ki ugy az igényeket, mint az önálló. F á b r y Károly azt tartja, hogy a községnek következetesnek kell lennie. Az uj gyógyszertár engedélyezéséből keletkezni fog egy másik ügy : a vasut-utcai gyógyszerész beljebb fog kívánkozni. K o lpas zk y László és K o c z i s zky Mihály szóltak még az önálló gyógyszertár mellett s hosszas polémia után szavazásra került a sor. Az önálló gyógyszertár mellett 25-en, ellene 13-an szavaztak, a község tehát engedélyezte az uj patikát. Uj kölcsön. A 300.000 koronás uj kölcsön felvételére kót ajánlatot terjesztett elő a tanács. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár 95

1/4-es árfolyamon, Y2V0 értékesítési díj levonásával, 5'40% kamat mellett kínálja az ötvenéves törlesztóses kölcsönt, mig a Jelzálog Hitelbank 95-ös árfolyamon,5" 37% kamat mellett. Rosenthal Ignác ajánlja a közgyűlésnek, hogy a Hazai Első Takarékpénztár ajánlatát fogadja el, mert ott nem kell zálogjog bekebelezés, annyivei tehát előnyösebb. A közgyűlés névszerinti szavazással, 32 szavazattal egyhangúlag határozta el, hogy a Hazai Első Takacókpónztártól veszi fel a kölcsönt. Tisztviselők fizetése. Legutóbbi számunkban egész terjedelmében közöltük a kiküldött bizottság javaslatát a városi tisztviselők fizetésrendezése ügyében. Amit javasolt a bizottság, részletesen meg is indokolta, mindenki belátta, hogy az méltányos és szükséges, mégis akadtak, a kik szerettek volna napirendre térni a dolog fölött. Vagy legalább is „halasztani" szerették volna. Nézetükkel azonban annyira magukra maradtak, hogy a szavazásnál nem mertek ellenpróbát kérni. Elsőnek Varságh Béla szólt a javaslathoz s mivel az a községet nagyon csekély összeggel terheli, elfogadásra ajánlotta. Kolpaszky László jegyző az erzsébethelyi adószedő érdekében szólalt fel, a mire K 0 r 0 s y László elsőjegyaő adott felvilágosítást. Kocziszky Mihály a szorult anyagi viszonyok folytán ellenezte a javaslatot. K 0 r o s y László kimutatta, hogy az egész javaslat csak 1520 koronával terheli a községet, a mi oly csekély, hogy percentuációban ki sem fejezhető. S z a 1 a y József csatlakozik Kocziszkyhoz, időszerűtlennek tartja a dolgot Beliczey Rezső szintén azt tartja, hogy rosszul van megválasztva az idő, de mégis elfogadja a javaslatot, mert rendszert állapit meg. H á a n Béla kifogásolja, hogy a személyi pótlékok a törzsfizetéshez csatoltatnak. K 0 r o s y László reflektált ismételten e felszólalásokra, aztán félállással szavaztak. Húszan állottak fel a javaslat mellett; e túlnyomó többséggel szemben a kisebbség nem kórt ellenpróbát. A segédgyámi állás. Az árvaszék javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, hogy a megüresedett s egódgyámi állást március elsejéig ne töltsék be, addig megvizsgálják az ügymenetet, hogy szükség van-e az állásra, vagy be lehet szüntetni ? Egy kissé furcsa az árvaszóknek az a javaslata, holott ná-