Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-02-24 / 16. szám

XXVIII évfolyam. B.-Csaba 1901. Vasárnap, február hó 24-érl 16. szám. • • BEKESMEGYEI I0ZL0NT POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. — Negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Az uj összeférhetetlenségi törvény. Az alap, melyből az uj összeférhe­tetlenségi törvény tervezete kiindul, a most is érvényben levő 1875 ; 1. t-c. A tervezet anyagi része nem egyéb, mint a most érvényben levő összeférhetetlenségi törvénynek né­mely pontokban való kibővítése és némely pontjaiban való klarifikálása. Uj pontot képez az, mely az 1875:1 tvc.-ben nincs meg: a kormánybizto sok inkompatibilitása És a meglevő törvénynek klarifiká­lása nem más, mint annak kibővítése, amit a jelenleg érvényben levő tör­vény a „vállalkozó" és az állam közti viszonyra nézve kissé határozatlanul és kissé elasztikus értelemben meg­Az uj törvény tervezete preciz alakban részletezi és határozott vilá­gításba helyezi a gondolatot, melyet a régi a „vállalkozó" fogalma alatt érteni akart. E szerint a „vállalkozó" tag fo­galma helyett taxative van a tervezet ben fölemlítve: a szállító, a bizomá nyos és az ügynök. A szállítóra nézve ki van emelve, hogy ha valaki, akár mint földbirtokos, akár mint iparos, akár mint kereskedő a maga portékáját vagy áruját, vagy termését az államnak eladván szállítja ir, ha ez csak egyszerű adásvétel és szerződés nélkül való —- ebben az esetben nem képez inkompatibilitást Ha azonban valaki mint képviselő akár mint földbirtokos, akár mint iparos, vagy kereskedő, ha a saját termését, portékáját, vagy áruját adja is el az államnak, de nem csak egy esetre, hanem szerződés alapján vál­lalt többszöri ós hosszabb időre szóló szállítási terminusokra: akkor ez csak abban az esetben nem inkompatibilis, ha a szállításra vonatkozó szerződés nyilvános árlejtés utján, mint az ál­lamra nézve legkedvezőbb ajánlat köttetik meg, időközi módosítás vagy változtatás a szerződésben ki lévén zárva. Ugyanezek a kautélák nem lévén alkalmazhatók sem a bizományosokra, sem az ügynökökre: tehát az állam­mal kötött üzletek vagy vállalati ügyek közvetítése bizományi, vagy ügynöki eljárás alakjában határozottan inkompatibilis. Ebbe a kategóriába esnek továbbá a bérlők, akik az államtól bérelnek, vagy akiktől az állam bérel. Ezek is, ha képviselők, csak akkor nem in­kompatibilisek, ha az államtól való bérletet nyilvános árlejtésen szerzik meg, vagy ha az állam bérlete az ő tulajdonokban levő földre vagy házra változatlan szerződésen alapul s még képviselővé választású'? előtt köttetett Mint uj pont merült fel legutoljára az, mely az úgynevezett képviselői „közbenjárásra" vonatkozik Ez a pont elvileg szintén el van fogadva, de végleges szövegezése még tanácskozás alatt áll. Ezt a pontot nevezik tisztességi paragrafusnak, lex honestatis Célja ennek a pontnak minden néven neve­zendő alakban lehetetlenné tenni, hogy a képviselő a maga képviselői állását ós befolyását utilizálhassa De célja az is, hogy a képviselőre ne tegye lehetetlenné, hogy választóinak vagy választókerületének jogos érdekeit gondozhassa és jogosult kívánságaikat pártolhassa. Ebből áll a tervezetnek anyagi része. Egyelőre csak ez a rész fog kinyomattatni és a bizottság tagjai közt szétosztatni. Később következvén az alaki résznek, vagyis az eljárásra ós végrehajtásra vonatkozó tervezet­nek a kinyomtatása, szétosztása ós tárgyalása. Az alaki, vagyi» a végrehajtásra vonatkozó tervezetnek eddig csak negativ része mondható elhatározott dolognak. Az ugyanis, hogy a végre­hajtás ne bizassék a Kúriára. Egyebekben a javaslat oda irányul, hogy részben megtartassák a jelenleg is fennálló bizottsági rendszer, mely­nek alapján a bizottság minden in­kompatibilitási esetet pragmatikusan feldolgoz és teljesen elkészíti az anya­got az Ítéletre: az ítéletet azonban nem a bizottság hozza meg, hanem egy kisorsolás utján választott zsűri. A kisorsolás ugy történnék, hogy a képviselőház előlegesen nem volna értesítve arról, melyik napon történik meg a kisorsolás. E kisorsolás csak azokból történnék, akik akkor jelen vannak. És az igy kisorsolt zsűri rögtön annak az ülésnek végén össze­ülne és mindaddig együtt maradna, amig az ítéletet meg nem hozná. A tervezetnek ez a része a meg­bizhatóság tekintetében kiállaná a bi-! rálatot. Csak arra nézve nem nyújt biztosítékot, hogy az ítéletek egysé­gesek lesznek e? És hogy nem fogé megtörténhetni az, hogy amiért az egyik zsűri valakit elmarasztal, vagy fölment, ugyanezért hasonló esetben egy másik zsűri más valakire ellenkező Ítéletet nem mond-e? Lényegében ezekből áll az uj ösz­szeférhetetlenségi törvényjavaslat ter­vezete, mely máris nagy izgatottság­ban tartja a politikai köröket; azon­ban sok retórtán ós sok módosításon fog még keresztülmenni, inig végleges alakot nyer. Szoeiális politika. B.-Csaba, febr. 23. Hegedűs Sándor kereskedelmi minisz­ter elnöklete alatt ankétet tartottak a be­tegsegélyző-pénztárak ügyében. Ez ankét tanácskozásait a miniszter oly beszéddel nyitotta meg, a mely ujabb bizonyítéka az ö céltudatos ós feladatai magaslatán álló politikájának. A betegsególyző-pónztárak intézmé­nyét reformálni kell. Sok mindenféle okból e hasznos, szükséges és humánus intézmény jóhire csorbát szenvedett, tekintélye leha­nyatlott, népszerűsége a fagypontra szál­lott alá. Sok panasz merült fel ellene s mind általánosabbá vált a meggyőződós, hogy mai alakjában többé fentartani nem lehet. Hegedűs Sándor figyelmét ez a körül­mény nem kerülte el. Jól ismervén a be­tegsególyző-pénztáraknak minden baját és nyomgruságát, visszaéléseit és szervezeti hibáját s tudatában a müveit nyugot ama tapasztalatának, hogy a szervezet egysé­gesítése nélkül hivatasának ez az intézmény meg nem felelhet, 'annak gyökeres átalakí­tására határozta el magát. A Széli-kormány rövid két évi fen­állása alatt sok oly javaslattal lépett a törvényhozás elé, a mely a szociális bajok megenyhitósót tűzte ki célul. Levezetni a társadalom bajait humánus törvények csatornáin, ez a legokosabb szociális poli­tika. Eltüntetni a munkások elégedetlensé­gének okait, odahatni, hogy munkához s igy a megélhetés forrásához hozzájussanak, jogaikat megoltalmazni, kötelességeik ha­tárát szorosan megvonni: mindez benne van a Széli-kormány programmjában ós alkotásaiban. Ezeknek méltó kiegészítéséül tervezi Hegedűs a beteg munkások segélyezési módjának reformját. Hogy hogyan tervezi, annak részleteit i ma még nem ismerjük. Mert az ankét elé terjesztett tervezet egyszerű előadói véle­mény. Olyan, a melylyel szemben a mi­niszter— saját kijelentése szerint — semmi­I féle álláspontot el nem foglal, ^.z ankétet Hegedűs nem azért hivta össze, hogy egy­| szerű statiszta szolgálatot teljesítsen a bü­rók félhomályában elkészített terveknek. 1 ü.zok a tiszteletreméltó szakfórfiak, a kik­Békésmegyei Közlöny tárcája. A nők hazugságai. — Marcó Brociner után. ­Valamelyik müvében, ha nem csaló­dom „Egy szörnyű talány" című regényben Bourget a legmesszebbmenő analyzissel festi egy szép asszony lelkivilágát, aki egy férfit forró szenvedélylyel szeret és mégis megcsalja, mehazudtolja. A költő kiváló gonddal egyik motívumot a másikra hal­mozza éshősnéjének kedélyvil ágában nyil­vánuló még halkan kiejtett érzetet is meg­világítja, mígnem hódító hatalmával egy pozsgás piros arcú alak mosolyog felónk. És mégis, ha mi ez alakot alapos meg­figyelés tárgyává tesszük, — valami ide­genszerű, — irracionális emberi lényre buk­kanunk és becsapjuk a könyvet, ajkainkon pedig ama kérdés lebben el: miért? Miért oly csalárd, ámító ez alapjában különben nemes nö ? A költő szomorúan rázza fejét: én magam sem tudom miért, dacára annak, hogy minden physiologiai tehetségemet latba vetettem. Mert ott, e nő lelkének mélyében va­lami átláthatatlan sötétség lappang, valami hatalmas ösztön, talán lényének titkos ere­dete, ez ama szörnyű talány, amelynek megoldásán hasztalan töröm a fejem. Ezen, az ö belvilágának titkos ösztö­nénél fogva ámító és csalárd nő a modern irodalomban, mint egy tipikus alak állítta­tik lelki szemeink elé. Bárhova vessük is tekintetünket, mindenütt feltűnik e nő, kinek ajkain fáradt mosoly, a színjátszó szemekben, ritka fény honol. Ugyan létez­hetnek emberek, akik előtt az ilyen nők tetszenek, de ezek aligha nősek. Ezeknek előbb azt hirdették : az a nő, aki titeket megcsal, meghazudtol, megve­tésre iüóltó teremtés. Most azonban a mo­dern költőknek eme tanai csengenek fü­lükbe : ámitási ösztöne valami talányszerü végzett, amelybe csendes odaadással bele kell nyugodnotok. E szegény, derék em­bernek jóravaló neje van, de ő ezen tanok hatása alatt ha derült szemeibe tekint, mégis kétkedés szállja meg. Talán — ugy vélekedik-e, a különben derék lélek mé­lyében is fészkel valami átláthatlan, sötétes, egy legyőzhetetlen ösztön, lényének titkos eredete, amely egy napon kifejezésre jut és homloka redőkbe vonul, lelki nyugalma oda van és szivére nehéz nyomás nehe­zedik . , Természetes, hogy az ÍI3 7 férj kedélyét hamarább lehet felvidítani. A művészetek­ben, amelyeket a modern költők tárnak fél előttünk, sok a szemfényvesztés. Még vannak erényes nők, de az egyszerű ós vajmi csekély szórakoztatást nyújt. A köl­tőknek ellenben bonyolult, téveteg lelkiál­lapotokra, a szerelem ós hűtlenség, az oda­adás és hűtlen könnyelműség, forró szen­vedély ós merev érzelmessógükre van szük­ségük. Az életben azonban, hála az egek urának, ritkán akadunk ily asszonyokra. Azért hát ne essetek mindjárt kétségbe. Bizzál feleségedben ! De hogyan, ha a köl­tőnek a tudomány embere jön segítségére ós érvelésüket, egy komoly lélekbúvár, minő Lombroso erősiti meg ? Akkor a do­log valóban komolyá kezd válni. Ritka csodabogár e tudós professzor. Nemrégen kísérelte még meg, bebizo­nyítani, hogy nem a nők, hanem a férfiak alkotják a gyönge nemet. És most ugyan­az a tudós a Frankfurter Zeitungban közöl egy értekezést, melyben kijelenteni igyek­szik, hogy a hazugság a nőnek vele szü­letett tulajdona, a melyről őket leszoktatni nem áll emberi hatalmunkban, ugyanis ez az ő különleges physiologiai sajátsági közé tartozik A nő — igy elmélkedik ő — esztetikai alapokból kifolyólag hazudni kénytelen az ő gyöngesége, szernórmetes­sóge, itélőtehetsógének hiányossága folytán és ama vágyánál fogva, hogy minden áron érdekesnek akar feltűnni, de anyai hiva­tása is ezt hozza magával. Igen, szent anyai hivatásánál fogva, miután a gyermek ne­veltetése a balga hazugságnak egész lán­colatával van egybekötve, a melynek célja a nemi vonatkozásokat elpalástolni. A hazugság elleni küzdelem a jelen­kor kimagasló ós tiszteletreméltó jelensége. J*. hazugság mindenütt tért hódit magának, mindenhol feltalálható, a társadalmi, állami és szellemi életben. Ezaielensóg már maga csalhatatlan bizonyítéka korunk finom ér­zékiségének. Ha tehát egy Ibsen, Tolstoj a modern házasságot illető hazugságokról elmélkedik, ugy tetszésünknek tapsokkal adhatunk kifejezést. De az egész női nemet a'hazugságtól áthatva pellengére állítani, ben­nök a nők öröklött bűnét felfedezni vélni, a mely ellen nincs abszolució, bizony so­kaknak szeget üt a fejébe. Lombroso min­denesetre megelégszik azzal, hogy a tény­állást kifejtette, a végkövetkeztetéseket másnak engedi át. És már ugyszólva, tel is lépett egy apostol, a ki Lombroso érve­lése nyomán levonta a dologból a követ­keztetéseket, aki egyidejűleg fel is találta a módját, miként lehet a nők hazugságai­val boldogulni. Dr. Wille, a berlini szocialista tábor­ban az Ifjak vezére, e tudós férfi. Nem szabad -r- igy oktat e világjavitó — többé a leányokat a nemi problémát illetőleg, tudatlanságban hagyni, hanem hirdetni kell nekik az igazságot, teljes igazságot. Sőt e célra dr. Wille össze is állított egy egész kis kátét fiatal leányok számára. Furcsa egy könyvecske ez, melyben nekik az igaz­ságot egész leleplezetlenül feltárja. Sok minden feltalálható, itt, sőt oly dolgok is, melyeket eddigelé egész bölcsen elhallgattak és még sok más egyebet. Ezek a lányok pedig — úgymond dr. Wille — kik már zsenge korukban mindent megtudnak, okos, bölcs ós kész befejezett emberekké válnak. Léteznek ugyan hazugságok, amelyek a kedély romlottságának a kifolyásai, ezek természetesen kárhoztatandók és a nevelés által kiirtandók. De vannak szükségszerűek is, a miket nem szivesen akarnának mel­lőzni. Ugyan Lombroso, e szociális világja­vitó meggondolta lógyen-e, mit tesz az : a női nemet ugy nevelui, hogy belőlük a hazugságot, ez eredeti ösztönt teljesen ki­irtsuk ? Tudják-e mily elenyészőleg csekély erkölcsi haszon és mily nagy, pótolhatatlan volna az igaz nőiesség kihalása feletti vesz­teségünk érzete, ha ezen célok eléretnének? Megfontolták lógyen-e, hogy ezáltal sok minden tova tűnne, ami által a nők előt­A Ferencz Józselkeserűvíz világszerte ismert jó hírnevét kitűnő minőségének köszönheti, mi­nek következtében a földgömb minden részén, még a kisebb helye­ken is, most már található ós árusítva lesz. A Ferencz József keterü­vizböl mint rendszeres adag egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve elegendő.

Next

/
Thumbnails
Contents