Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-02-14 / 13. szám

\ vényeit elutasították ; Molnár István gyulai honvéd százados tőkekamat adóját leirták; Kiss Sándor békési lakos 60 korona pénz­bírságát 8 napi elzárásra változtatták. Tanügyek. Rezei Szilviusz kir. tanfelügyelő je­jenti, liogy 3 tantermet látogatott meg s a csaba-erzsébethelyi állami iskolát meg­nyitotta. Gyulavári községnek ez idő szerint nem volt felmentés adható az o/voda épités alól; Uj-Kigyós nem képes menedékházat építeni, kérvényét felterjesztik a minisz­terhez ; F.-Gyarmat nem képes tanyai is­kolát létesíteni, utasították, hogy kérjen államsegélyt. Gyulán Dupcza Vilmost választották meg farkasházi tanyai tanítónak, amit a bizottság tudomásul vett. Felebbezések. Zöldy Géza dr. tiszti főügyész egész csomó felebbezést ós kérvényt referált. Nagy jogi vitát tamasztott Pilis J. Gyula dobozi lakos ügye. vadászati jegy kiadása iránt. A főszolgabíró megtagadta a jegy láttamozasát, mert az illető több­ször büntetve volt kihágás miatt; a fő­ügyész a főszolgabírói határozat megvál­toztatását iavasolta, az alispán a helyben­hagyását s a többség igy határozott. AZ orosházi ág. ev. egyház Horváth Pál és társai egyházi adóhátralékosok el­len ingatlanra vezetendő végrehajtás el­rendelését kérte. A határozat-hozatalt egy­előre elhalasztotta a bizottság. Egyéb jelentések. H a v i á r Lajos kir. főmérnök jelenti, hogy az állami müutak megfelelő rendben voltak, kivéve azok, melyek a folyó évben hengereltettek. Bánfáivá község panaszt tett a tele­fonkezelés ellen, de a posta-igaz­gatóság nem találta jogosultnak a panaszt s dorgáló hangon irt vissza. A község a főszolgabíróhoz küldte ezt a választ, az pedig beterjesztette a bizottsághoz, meg­említvén, hogy a vizsgálat egyoldalú volt s a panasz jogosult, miután a telefon-ke­zelés „köztudomásúlag mizerábilis." A bi­zottság elhatározta, hogy megkeresi ez ügyben a posta-igazgatóságot s ha meg­nyugtató választ nem ad, a minisztertől fog kérni ujabb vizsgálatot. Abizottság átira posta-igazgatósághoz, hogy Kamut puszta posta-kézbesités tekintetében Békéstől csatoltassók vissza Mezőberényhez. Jancsovics Péter árvaszéki el­nök az árvaszókek működéséről terjesztett be jelentéseket. L i s z y Viktor dr. kir. ügyész jelen­tése szerint a törvényszéki fogházban 69 férfi, 5 nő volt letartóztatva. Ezzel az ülés véget ért. * Dr. Lukács György főispán elnök­lete alatt a fentnevezett előadókon kivül jelen voltak az ülésen: dr. Hajnal Ist­ván, Keller Imre, L a d i c s György, dr. László Elák, Rosenthal Ig­nác, V a r s á g h Béla, Z l i n s z k y István. nek a szine a környezethez alkalmazkodik s majd a zöld levelekkel, majd az orhi­deákkal versenyez. Makisütött a nap, be­vonta aranyszinnef a világot s a szürke lepke ragyogó pillangóvá lett. De micsoda vihar támadt éjszaka ! A szél ós eső vissahóditottá uralmukat, mig a nap odajárt. Mikor reggel Bay kiment, a verandán úszott a viz s benne hervadt fekete pipacs­szirmok, melyeket az eső odapaskolt a kőhöz ; az asztalon a íonnyadt pipacsszá­rak, végéről kemény sárgás magtokok csüngtek le. A ködös eső az egész levegőt betöltötte s a sárgászöld vetéstáblák között, ritkás barna kocsányok meredeztek a szürke ég felé, dacolva az esővel. Bay megcsúszott a nedves kövezeten s a fonnyadt, piszkos szirmokon. Milyen utálatos volt minden! Egész nyáron szen­vedett a színtelen világ, a szürke ég és a "!eg miatt, de tegnap óta kétszeresen gyott a n p után. Es hirtelen leküzd­•ytlenül megszállta a menekülés vágya. Dél volt, mire kocsit tudott kapni. Az sietős csomagolástól fáradtan szállt :ocsira és átnézett még egyszer, szinte a "-' - — s/éd verandára. Ott ült a 'en asszonyka egy nagy ís egykedvűen nézett köszönését egy alig bólintással- viszo­dott s három ázott udult meg. Bay a kocsiablakon, zeg-zugban fu­indig gyorsab hagyva maga A B.-Csabai Takarékpénztár közgyűlése. - Február 10. — Vasárnap délután tartotta a B.-Csabai Takarékpénztár-Egyesület 28-ik évi rendes közgyűlését. Hogy megyénk ez előkelő pénzintézete az utolsó évtizedben mily nagy arányokban fejlődött, a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem pónzszüksógletét mily kiváló körültekintéssel támogatja, elég rá­mutatnunk az intézet évi jelentéseire, me­lyek a fokozatos fejlődés ékesen szóló bizonyságai. Az elmúlt évben is kihelyezett kölcsöneinek álladéka 5 ós fél millió koro­nán felüli volt. Természetesen a hitelt keresők igényei­nek kielégítése mellett a részvényesek érdekeire is nagy gondot fordit a takarék­pénztár igazgatósága s ez évben is — amellett hogy saját 6°/o-° s kamatozásán felül még 10°/ 0-ék gyarapítja a tartalék­alapot és 1700 koronát fordít kulturális és jótékonysági célokra — részvényenkint 22 korona osztalékot fizet. Lapunkban külön­ben ugy az igazgatósági jetentés, mint a zármórleg egész terjedelmében közölve volt. * A közgyűlést Varsá gh Béla igazgató­elnök nyitotta meg, üdvözölve a részvénye­seket. Jelentette, hogy 32 részvényes van jelen, a kik 1072 szavazatot képviselnek. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Fáy Samu és Szalay Gyula részvényeseket kérte fel. Az igazgatósági jelentés előter jesztósénél felmentve érzi magát annak fejtegetésétől, hogy milyen volt az el­múlt év eredménye, dacára a rossz köz­gazdasági viszonyoknak AZ igazgatóság leg­jobb belátása szerint támogatta a hitelke­resöket ós védte a részvényesek érdekeit. A közgyűlés az igazgatóság jelenté­sét felolvasottnak tekintette, a felügyelő­bizottság jelentését tudomásul vette s a felmentvónyt ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak egyhangúlag meg­adta. A 101.189 korona 19 fillér nyeremény felosztását az igazgatóság a következőkép javasolta: Forditassék: 10°/ 0 a tartalékalap gyarapítására. . 2% a nyugdíjalap gyarapítására. 12% az igazgatóság ós félügyelő biz. juta­lékára 12.142 2% tisztsógi jutalé­kokra Ügyészi tiszteletdíjban A Rudolf-gimnáziumi alapítványra . . . Csaba városának kul­turális célokra . Egy éb j ótékony s ági cé­lokra, az évközben kifizetett 3jl koro­nán felül .... Osztalékul 3200 drb. szelvényre 22 koro­nájával Vitessék át az 1901-ik óv nyeremény szám­lájára Varságh Béla elnök jelenti, hogy az osztalék magasságának megállapítása a köz­gyűlésnek joga; Pándy István részvényes írásban beadott indítványában azt java­solja, hogy részvényenkint ne 22, hanem csak 20 koron* adassék s inkább a tar­talékalap növeltessék. Dr. Fáy Samu szólt elsőnek, előre­bocsájtva azt, hogy éppen ö indítványozta, miszerint ía tartalékalap 10°/ 0-al növeltes­sék az évi nyereményből; most az oszta­léknak 22 koronában való megállapítását kéri, mert elég ha a jövedelem negyed­része jut a 'tartalékalapnak, mint a jelen esetben is. Beliczey István ós Rosenthál Ignác az osztaléknak 20 koronában való meg­állapítását javasolják, azért, hogy az inté­zet meg jobban erősödjön s ezzel az osz­talékok egyformasága állandositassók. Még Varságh Béla fejtegette az igazgatóság álláspontját; elegendőnek tartja a tartalékalap mostani dotálását a nyere­ményből, mely évi 25000 koronának felel meg, ez biztosítja az osztalék állandósá­gát is. A közgyűlés elfogadta az igazgatóság javaslatát s igy osztalékul részvényenkint 22 korona tétetik folyóvá. A jótókonycólra adott 400 koronát a közgyűlés az igazgatóság javaslatára a kö­vetkezőkép osztotta fel : a kórházalapnak 100, az alumneumnak 100, a szegónyház­'apnak 50, az Erzsóbet-szeretetház alap­' rr |, a nőegyletnek 50. az izr. nőegy­50 koronát adnak. 1 - közgyűlés befejezést nyert. 2.023 3.035 400 78 69 67 400 „ ­600 „ — 400 70.400 4.845 Azt a rózsát, piros rózsát Jaj de szeretném én ! írhatnék még önnek sok kellemeset a többi vendégekről is, különösen a ót­komlósiakról, de engedje meg, hogy a ma­gam érdekében épen a tótkomlósiakról hall­gassak. — De miért? fogja ön kérdezni. — Ah uram! ha ő róluk szólnék, ak­kor ön egy percig sem maradna Csabán, hanem azonnal Komlósra indulna. Bocsás­son meg, de oda már csak magam óhaj­tanék elmenni! . . . . . . Egész bátran megmondhatja hát ön annak a szellemes hölgynek a Kalikó­bálon, hogy az ő négyes táncosa a kon­dorosi mulatság után kétségbe ugyan nem, de háromságba van esve, mert a három hölgynél, a kikről önnek irt, egé­szen megigézte őt (az elsőnél) "a szellem, (a másodiknál) az életvidorság, (a harma­diknál) a báj szent-háromsága. Jó mulatást kiván a Kalikó-bálra az on Szunyog-ja. 10.118 kor. 91 fiil. 74 Gyilkosság Gyomán, — Bot és vasvilla. ­Nem múlik hét gyilkosság nélkül Egy kissé sűrűn követik egymást a véres szen­zációk, szinte gondolkodóba esik az ember: mi lehet az oka, hogy az emberek oly könnyen ölik egymást ? A legújabb eset Gyomán törtónt, most héttön. Egy tizei kilenc éves parasztlegény : Cs. Kovács Lajos vasvillávaf agyonvert egy negyvenhat éves embert: G á 1 Károlyt. Ez a Gál Károly vadházasságban élt Kovács egyik 'vérével, dologkerülö ember volt s lassankint az egész Kovács-családot kitúrta a házból, a hoi '< a :. u'. dr leiua. Kovácsé' ozt észrevették s ebből támadtak a civódások. Gál ós a fiatal Kovács hétfőn újra öszrevesztek, a minek a vége az lett, hogy Gál botot ragadott s azzal kergette a legényt. Egyik szomszédos ház udvarára szorult be a legény: Cs. Kovács Lajos, ott felkapott egy vasvillát s azzal előbb fejbe verte üldözőjót, majd mikor az elbu­kott, még hat ütést ós szúrást mórt rá. -alig egy órai kínlódás után Gál Károly meghalt. Telefonon vett értesítés után Kiss Kálmán csabai kir. albiró a helyszínén ej­tette meg a vizsgálatot s a gyilkost — ki teljes beismerésben van — behozta a csa­bai járásbíróság fogházába. A bonoolás al­kalmával konstatálták az orvosok, hogy ! már az első ütés halálos, volt. ÚJDONSÁGOK. A gazdák napjai, Bókósvármegye intelligens gazdaközön­sége a holnapi napon összegyülekezik Csabán, hogy meghallgassa azoknak a ki­váló szakembereknek előadásait, kik nyolc különféle, rendkívül fontos ós érdekes tó­máról fqgnak két napon át sorozatos elő­adást tartani. Ha végig tekintünk a pro­; gramon, azt látjuk, hogy a hat előadó beszélni fog a dohány-termelésről, a takar­mány-termelésről, az állat-tenyésztésről, a talaj-mivelésről s az erre szolgáló moder nebb gépekről, a mezőgazdasági szövetke­! zetekről s az élelmi-szerek hamisításából stb. — mind olyan téma, melyek a leg­közvetlenebbül érintik gazdáinkat s érdek­lődésükre számot tarthatnak. Azonkívül pénteken délután egy fon­tos gyűlés is lesz: az arad-, békés- és csanád vármegyei gazdasági egyesületek közös gyűlése, melyen a dohány­termelés körébe vágó fontos dolgokat fog­nak megvitatni, egy e téren kiváló szak­1 ember: Kerpely Kílmán közreműkö­dése mellett. A két nap program mj a a következő: Február 15-én: D. e. 9 -lOYg-ig: A dohánytermelés köréből. Előadó: Kerpely Kálmán igazgató. D. e. IO/2—12-ig: A tenyészállatok jó i ós rosz tulajdonainak átörökléséről és át­r öröklő hibák. Előadó: Ferencet/ Ferenc - tanár. 1 D. u. 2—3-ig: A korai (tavaszi) zöld­- takarmány-féleségek termeléséről. Előadó : ? Kerpely Kálmán igazgató. D. u. 3—4-ig: Mezőgazdasági szövet­1 kezetek. Előadó: Szilassy Zoltán, az 0. I M. G. E. titkára. D. u. 4 órakor: Az arad, békés és 1 esanád-megyei gazdasági egyletek igazgató­választmányainak közős gyűlése. Kondorosi csárda mellett. - Levél a szerkesztőhöz. ­Tisztelt Uram ! Engedje megkérdenem: volt-e ön már kondoroson ? Nos uram, ha nem volt, ak­:or a legközelebbi vonatra üljön fel ós aenjen oda. En, a ki a napokban ott j ár­am, mondhatom önnek, hogy Kondoroson , magyar barátságnak és vendégszeretetnek ilyan megnyilatkozásaival fog találkozni, , milyeneket ma már csak a régi öregek mlegetnek, midőn sóhajtva visszakiván­:oznak a hajdani magyar nemesi udvar­lázak vendégmarasztó tetői alá. Ah, de most jut az eszembe, hogy az in kondorosi útját, ha nem is megakadá­yozni, de bizonyára késleltetni fogja a isabai Kalikó-bál. De ha addig is kíváncsi rolna ön némi kondorosi részleteket meg­udni, akkor — ha megengedi — azt taná­isolnám önnek, hogy nézzen csak jól szét , Kalikó-bálon megjelenő hölgyek között: gyet bizonyára ott fog ön találni, a kinek zellemes ós okos nyelvecskéje Kondorosról aindenesetre bájosabban fog csevegni, mint z én katzenjammeres torkom. Nem sejti ön, ki lesz ez a hölgy ? AZ, | ki személyes barátai közé számithatja az jabb magyar irodalom éa művészet bohó­aeit; clZ ^ 8< kinek a legyezőjére Makai Cmil, Heltai ós Faragó Jenők, meg a öbbi muzsafiak szellemes mondatokat ir­ak. Még azt is elárulom, hogy ehhez a lölgyhöz, tisztelt szerkesztő uram ! okvet­enül valami poétikus gondolattal közeied­ék, mert ugy tapasztaltam Kondoroson, wgy ő kiváltkópen az irók ós poéták iránt viseltetik előszeretettel ós van neki egy ilbuma, a melybe az ő kedvenceinek külö­nösebben kiváló műveit sajátkezüleg leírja. Ah uram ! Önnek, a ki az irást élet­livatásul választotta, könnyű dolga van, le nekem csak vágyam, bizony örökre el­érhetetlen vágyam leend az, hogy az ő ilbumába valaha bejuthassak. Ezt, kérem, nondja is meg neki, midőn a Kalikó­:>álon Kondorosról fog vele beszélgetni. Mert hát tulaj donképen mi is volt Kondoroson ? Egy koncert, melyet a mult vasárnap 1 „Tanítók Háza" javára a derék tanítók szarvasi járásköre rendezett. Egy koncert, melyen a szereplők oly fényesen debutti roztak, hogy szinte tüneményesnek látszók előttünk a magyar kultura óriási léptekkel való haladás , mert hiszen pár évtized slőtt, a magánosan álló híres kondorosi ssárdában csak a mulató betyárok ós csi­kósokdalai kópviseltókanemzeti művészetet ás géniuszt, — ugyan ki hitte volna, hogy ^tt egy emberöltő múlva minden izében sikerült, sőt magasabb igényeket is kielé­gítő hangverseny fogja a népes és disz­tingvált hallgatóságot gyönyörködtetni? j Kondoros ezen a korcerten ugy tűnt föl, mint egy jókora mágnes darab, a melynek a vonzó ereje nemcsak a szűk környezetre, hanem a kissé távolabbi pon- j toki a is hat. A helybelieken kívül kép­viselve láttuk ott Csabacsüd, Kis-Szónás, Szarvas, Tót-Komlós, Orosháza, Puszta­Kakasszók, Öcsöd, Gyoma, Endrőd és Nagy­Lak intelligenciáját. És ha azt kérdené ön: mi az oka ennek ? akkor azt felelném : az a példátlan barátság és egyetértés, melyben a kon­dorosiak egymásközt élnek, az a hamisítat­lan magyar szívesség, melyet minden al­kalommal kimutatnak, az csábitoct oda bennünket vidékieket is. Uram ! ón tapasztalásból mondhatom önnek, hogy Kondoroson az emberek egy­általán nem veszekednek, hanem annál többet — csókolodznak. Nem vagyok irigy, de Istenemre ! akár­hányszor fölébredt bennem a sárgaszemű szörnyeteg, midőn a szíves vendéglátás külső kifejezések épen derék és áldott bohém­kedólyü házigazdánk bizonyos cseresznye ajkakra csattanós csókokat nyomott. Egyszóval uram, a kondorosi embe­rek mind derék emberek, a kondorosi asz­szonyok ós leányok -*• kiket legelőbb kel­let volna említenem — mind rózsabokor­ban születtek ! Hanem azért mégis azt mondom: ha Kondorosra megy ön, sze relje föl magát egy jól járó órával ós ti­tokban egy kocsit tartson készenlétben, hogy ugy ne járjon, mint én, akinek egy ójet dühösen áttáncolt lábaimmal öt percig kellett a már megindult vicinális után szaladnom és azt megállítanom és mind­ezt csak azért, mert volt még egy kiüri­tetlen pohár és egy elmondatlan toaszt. Adjunk meg minden elismerést Kon­dorosnak, de ne feledkezzünk meg a mu­latságon szép számmal egybegyűlt vidó kiekről sem. Hej, szerkesztő uram! A kondorosi mulatságon jöttem annak a tudatára, hogy van itt a mi megyénkben egy sziget (né­melyek Csabacsüd pusztának nevezik), egy sziget mondom, a hol gyönyörű rózsa nyí­lik üdén és mosolygón. Es bár mindig akadnak Robinsonok, akik egy ilyen szi­getet fölfedezni hajlandók, mégis fölkérem önt, hogy ha majd Kondorosra el fog menni, ne hagyja ki utitervéből azt a szi­getet sem, mert biztosithatom, hogy ott a költővel együtt ön is fel fog sóhajtani:

Next

/
Thumbnails
Contents