Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-01-31 / 9. szám

XXVI évfolyam. B.-Csaba 1901. Csütörtök, január hó 31-én 9. szaru BEKESM POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. — Negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belü! is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. A közgazdaság népszerusitese. Budapest, január 30. A közgazdaság manapság már nem lehet nálunk sem kevesek ismeretköre. A pangás mai korszaka legjobban megtaníthatott arra, hogy közgazdasági ismeretekkel mindenkinek kell rendelkeznie. A földmives, az iparos, a kereskedő, az értelmi foglal kozások képviselői egyaránt nem nélkülözhetik a közgazdasági ismereteket; sőt a forgalmi élet mai fejlődésében nem is elég, hogy a nép nagy tömege csak annyi közgazdasági is meiettel rendelkezzék, a mennyit az elei ni iskolákban rendesen nem is külön tárgyként, hanem csak beszéd és i'rtelmi gyakorlatok során tanul mo ' nz iskolásgyerek Nem valljuk azok nézetét, akik most, mikor a közgazdasági ismeretek szükségessége megnyilvánult, mégis félnek a közgazdaság titkaiba beavatni a nép legszélesebb köreit, mert attól tartanak, hogy a közgazdasági ismeretek táplálni fogják azokat a törekvéseket, melyek a népet a szociiliz mus tanainak meg akarják hóditani. Mert hisz nem minden közgazda egyúttal szocialista is és igy nincs ok félni attól, hogy a nép éppen a szocializmus tanait fogja maga számára kiragadni a közgazdaság tanainak köréből. Sőt épp ellenkezőleg, mi ugy véljük, hogy a szocializmus terjedésének meggátlója lesz az egészséges közgazdasági tanok ismeretének terjedése, mert ebből a nép megfogja tanulhatni, kogy van a gazdasági fej lődésnek egészségesebb irányzata is a szocializmusnál. Mikor igy a közgazdasági tanok népszerűsítése mellett szólunk, nem propagáljuk egyúttal azt, hogy a közgazdasági elmélet egészére fogjuk egyszerre a népet. Olyan illúziókban nem ringatózunk, hogy a nép akár hosszú tanítások révén, akár csak körvonalaiban is ismerni fogja a közgazdasági tanokat. Elég volna, ha a népet rászoktatnék arra, hogy a benne kétségkívül meglevő közgazdasági érzéket fejleszsze vagy inkább kibontakoztassa; ezenfelül azután a közgazdasági ismeretek specializálása mellett törünk lándzsát. A nép minden rétegét és osztályát speciálisan foglalkoztassák a közgazdaság azon részével, mely gyakorlati életéhez legközelebb áll: a fölművesét a földmivelés elméletibb ismereteivel, az iparost a termelés ismereteivel, a kereskedőt a közforgalom ismereteivel. Ez a specializálás természetesen nem foglalja magában az egyoldalúságot, hanem mellette lehet tere annak, hogy az egyes ágak között a kontaktust megtartsuk Jól esik olvasnunk, a közgazdasági tanok ily terjesztésének lévén híve, hogy itt is, ott is az országban népszerű kurzusokat rendeznek az arra hivatottak, a gazdasági e Tyesületek s egyéb hasonló faktorok s jól esik tudnunk, hogy épp a földmives nép körében ily helyes irányban használják fel a téli pihenőt. Segítségére van az ily törekvéseknek a földmi velésügyi minisztérium, aki népszerű és ingyenes vagy potomáru kiadványaival közel tud férkőzni a néphez. Mind e mozgalmaknak azonban csak akkor lesz igazán számottevő eredménye, ha a közgazdasági gondolkodásra már az iskolában, az elemi iskolában rászoktatták a népet. Amikor az ész lélek fogékony a tanítások iránt, akkor kell az ismeretek elemeit belevinni a nép elméjébe Épp ezért nem ajánlhatjuk eléggé ez illetékes szakkörök mérlegelésébe azt a mozgalmat, mely különösen Németország ban kezd nagyobb hullámokat vetni, a mely mozgalomnak CLZ 3j célja, hogy a humanisztikus ismeretek mellett már az elemi osztályokban tért nyissanak a közgazdasági ismereteknek. Nekünk szilárd meggyőződésünk, hogy ez a mozgalom lelkes hívőkre fog találkozni világszerte miha narabb. Bennünket is meg fog nyerni ez a mozgalom a maga számára s akkor talán lesz idő amikor a nyelvtani sza, bályok, a történelmi adatok és a természetrajzi ismeretek mellett a nép vérébe közgazdasági fogalmak is át fognak menni. Csak ha ilyen alakuláson fog átmenni népünk nevelése, akkor lehet számítani arra, hogy mikor az egész nemzet életébe vágó közgazdasági kérdések kerülnek napirendre, akkor csak oly érdeklődéssel fog megmozdulni ez az ország, mint most, a mikor politikai pártállásfoglalásról vagyon szó. la.— Színészetünk rendezése. - Uj beosztás. Vasárnap délután három órakor ült össze az Országos Szinészegyesület nyugdíj-palotájának tanácskozó-termében az a bizottság, amelynek a január 19-én tartott szinügyi ankét adott mandátumot a vidéki szinészet ügyeinek rendezésére A tanácskozáson jelen voltak: gróf Festetich Andor szinészeti felügyelő, dr. Lukács György és Rónay Jenő főispánok, Herczeg Ferenc, Pázmándy Dénes, dr. Balassa Ármin ós Mészáros Kálmán szinészegyesületi igazgató. A bizottság Rónay Jenő főispánt választotta elnökének. Mielőtt a kerületi rendszer megvitatásába fogott volna a bizottság, gróf Festetich előadó fölhivására először általánosságban szóltak hozzá a kérdéshez. A bizottság valamennyi tagja egyetértett abban, hogy a kerületi rendszer előfeltétele a vidéki szinészet szubvenciójának jelentékeny felemelése (legalább 200.000 koronára) a mi nélkül egy lépést sem lehet tenni. A szinikerületek megállapítása során dr. Lu ká cs György főispán előterjesztette a békésmegyei városok kivánságait abban az értelemben, amint a pénteki értekezleten ezek az óhajok kifejezésre jutottak, első sorban az alföldi szinikerület fölállítása mellett hozván fel figyelemre méltó érveket. Az alföldi kerület alakítása hosszabb eszmecsere tárgyát képezte, de mivel bebizonyult, hogy a tervezett alföldi kerületben Csabán kivül nincs egyetlen-egy téli állomás sincs (sem Szentes, sem Szolnok, sem Makó nem téli állomások), az alföldi kerület csak ugy volna megalakítható, ha Csaba 6—7 hónapos szezont tudna fentartani. Ez pedig lehetetlen. Igy az alföldi kerület eszméjét el kellett ej t e n i. Csaba és Orosháza azonban kivétettek a délvidéki kerületből ós a kerületek most már véglegesen megállapított tervezetében Békésmegye városai a következőkép osztattuk be: Átalakíttatott egy egészen uj kerület, melynek téli állomásai: Csaba, Zombor j és Újvidék, nyári állomásai: Makó, Ó-Becse, O-Kanizsa, Mezőberény és Gyoma. Csabára ez volt a lehető legjobb megoldás, mert Békésmegyei Közlöny tárcája. Bál előtt és bál után Irta: Droz Gusztáv. Feleség. Szép, hogy ilyen korán jösz. (AZ órára néz.) Háromnegyed hat. De hogy dideregsz fórjecském. A kezeid olyanok mint a jég. Jer, ülj le ide a kandallóhoz. (Hasábot vet a kandaltóba.) Egész nap rád gondoltam. Bizony az baj, hogy még ilyen időben is ki kell menned. — Elvégezted dolgaidat ? Meg vagy elégedve ? Férj. Nagyon meg vagyok elégedve, kis egérkém. (Félre.) Sohse volt még ilyen kedves a feleségem. (Fujtatja a tüzet. Fenhangon.) — Nagyon meg vagyok elégedve. De éhes vagyok. Feleség. Éhes ? Pompás ? (Kiszól a szobából.) Mari, mondja meg a konyhában, hogy az ur enni akar. Tudja készítse el azt . . no azt . . . tudja már mit gondolok. És citromot is hozzon . . . Bizony, drágám, valami meglepővel kínállak meg. Osztógát kapsz és fácánt. Nos, ugy-e milyen asszony a te kis feleséged? Férj. Angyal vagy ! (Megöleli. Félre.) Az ördögbe is, hát mi baja van a feleségemnek. (Fennen.) Senki se volt itt ? Feleség. Senki. Azaz, ej de feledékeny vagyok, Lyr asszony volt itt. Férj. Hálaistennek, csakhogy itt volt. Nevet még mindig azzal a görbe szájával és lyukas fogaival ? Feleség. Ej, kíméletlen vagy. Pedig ugy kedvel az asszony. Szegény asszony, egészen megindított. Arra akart emlékeztetni, hogy .... De megharagszol ugy-e ? (átöleli a férjét és melléje ül.) Férj. Nos mire? Feleség. Osztrigát kapsz ós fáczánt. Jer enni. Megmondhatnám, de nagyon rossz kedvben vagy. Különben is mondtam neki mindjárt, hogy aligha megyünk el . . . Férj. Lári-fári, sejtem már ! Vigye el az ördög ezt a teát. Hát mit vétettem ennek az asszonynak, hogy meghi teára ? Feleség. Azt hiszi, hogy szívességet tesz neked vele. Igazán, olyan hü barátnő. Szeretem, mert mindig jót beszél rólad. Ha hallottad volna miket beszélt felőled, elpirultál volna. (A férj vonogatja vállait.) Azt mondta hozzám: Az ön férje oly kedves, oly szives, oly derék, oly szellemes. Beszélje rá, hogy jöjjön el. Boldog volnék, ha nálam köszönthetnóm. ímmel-ámmal feleltem, hogy meglehet, nem lehetetlen. Tudod, mert az ember csak unatkozik Lyr asszonynál. Csupa komoly ember van nála. Tudom ugyan, hogy mind előkelő, befolyásos ember, de azért mégis unalmas . , . Jer enni. Maradt még a kitűnő Pomardborból. Eltettem neked. (Karjánál fogja a férjét.) Jer,, jer . . . Férj. jÉs mikor lesz? Feleség. Mi ? Férj. Nos a teaestóly ! Feleség. A. bált gondolod ? Nem is gondoltam már rá. Lyr asszony bálja ! . . Miért kérdezed, hiszen nem megyünk el. Siessünk, mert az ebéd kihűl . . Ma este. Férj. Mit? A teaestóly és a bál ma lesz ? A.z ördögbe is, csak nem lehet ugy nyakra-före meghivni valakit, hanem mondják meg jó előre ! Feleség. Hisz egy hót előtt küldött meghívót. Do nem tudom hova lett. Nem jól tettem, hogy nem mutattam neked. Férj. Elfeledted ? Ugy-e ? Feleség. Szóval meghit bennünket jó előre. Egész héten bosszús lettél volna! Asztalhoz. (Leültek az asztalhoz, AZ abrosz hófehér, a kések csillognak, a fácán-sült remek. Az asszony gyönyörű, egyre kaczag. A férj láthatólag felvidul. Férj. Pompás ez a Pomard. Nem innál egy kortyot asszonyka ? Feleség. De igen. (Kacéran odanyújtja poharát.) Férj. De mond csak, kószán van a toaletted ? Feleség (csodálkozva). Micsoda toalett férjecském ? Férj. Nos, a Lyr asszony estólyére való. Feleség. A bálra? . . . Még mindig rágondolsz? Édes Istenem, nincs, nincs valami rendes. De mégis van: az a vörösbársony ruha, tudod melyik, ugy-e? Férj Hát a fodrásznő meg ran rendelve ? Feleség. Lyr asszony, mikor elment igy szólt: „Az én fodrásznőm az öné is, majd elküldöm". Férj. Ha már meg van rendelve, , ugy jöjjön el az a szerencsétlen fodrász. És mi szórakozunk egy kissé Lyr asszonynál . . . Feleség. (Megcsókolja.) Nincs nálad, jobb férj a világon. El vagyok ragadtatva látván, mily áldozatokra vagy kész miattam. Ennek örülök igazán. A bál az csak mellékes. Nem igen gondolok vele, egyáltalán nem. Férj. Hm, jól van. Szivarra gyújtok és tíz órára visszatérek. Akkorra te is elkészülsz. Pá ! Feleség. A viszontlátásra! A férj lemegy az utczára, szivarra gyújt és nyakig begombolja a felöltőjét. Két órát agyonütni, kevés idő, de ha az embernek nincs semmi dolga, bizony sok. A járda csatakos, permetezik. Szerencsére a passzázs nincs messzire. Tizennégyszer végig járván a passzázst, a férj az órára néz. Még öt perez hiányzik tizig. Siet hazafelé, AZ udvaron a fogat már készen áll. A hálószobában az ernyötlen lámpák valóságos fényáradatot szórnak szót. A bútorokon ós az ágyon egész halom muszlin és szallag szanaszét. Pompás káoszban egyesül, itt ruha, csipke, virág, kendő, ókszer. És mindezek közepett a feleség kibontott hajjal izgatottan

( haragosan. Férj (az órára nézve,,) Nos, édesem, meg vagy már fésülve ? Feleség (hevesen.) Még kérdezi, meg vagyok-e fésülve ? Hát nem látod, hogy másfél óra óta egyre lesem a fodrászt ? Még mindig nem jön a nyomorult. Férj. A szörnyeteg. Feleség. Igen szörnyeteg. Csak még mulass rajta ! (Az előszobában csengetnek.) A szobaleány (bejön ós bejelenti) : Nagysága ! itt van már ! A haj művész gyors léptekkel bejő és nagyot hajbókol. Feleség. Kedves Silvani, ön borzasztó ember. Silvani. Vigasztalhatlan vagyok, vigasztalhatlan. Három óra óta szünetlenül fésülök. Éppen Welder herczegnőtől jövök, aki a miniszterhez megy estélyre. A herczegnő kocsija hozott idáig. Lisette, hozza a nagyságos asszony fésűit és helyezze a fodoritó vasat a tűzbe. Feleség. Csak jól fésüljön. Silvani. (A férjhez, a ki egy sarokban űl.) Kérném a nagyságos urat, szíveskednék máshova ülni, mert én néhány lépést hátralépni szoktam, hogy kigusztáljam a frizurát. Férj. Jól teszi Silvani. Boldog vagyok, hogy önnek szivessséget tehetek. (Egy székre ül.) Feleség (hevesen). Ne ide édesem. Ráülsz a szoknyámra. (A férj felkel ós máshová ül. Most meg ledobja a tűmet. Silvani. Ha néhány percig nyugton maradna a nagyságos asszony. Férj. Légy nyugodt, édesem. Bemegyek a szalonba. Be van fűtve ? Feleség, (zavartan). Miért lenne a szalon befütve ? Férj. Akkor a dolgozószobámba megyek. Feleség. Ott is hideg van. Miért tüttettem volna ott be ? ... Kérem, ne olyan magasra. Kissé rendetlenül, az olyan érdekes. Férj (izgatottan). Lisette, hozza a fel-