Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-06-02 / 44. szám

I. If elléklet a Békésmegyei Közlöny 1901. évi 34-ik számához. Pozsony város köriratára nem üdvözli a közgyűlés a képviselőházat az összefór­hetlensógi törvény meghozása alkalmából, hanem egyszerűen tudomásul veszi az át­iratot És pedig azzal az indokolással, hogy a képviselőház csak törvényhozói kötelésségét teljesítvén, nem indokolt az üdvözlés A békés—vésztői vasút kiépítése érde­kében kiküldött bizottság javaslatát, mely szerint Békés-Csabán, Békésen ós Vésztőn át keskeny vágányu vasút létesitessók, to­vábbá ugyanilyen vasuttaj kötessék össze Gyula Barakonnyal, elfogadta s az előmun­kálati engedély kikérése mellett az előmun­kálatok foganatosítására az első alföldi gazdasági vasút felkórésót határozta el, egyben felhatalmazta a már kiküldött al­bizottságot, hogy a gyula—barakonyi kes­keny vágányu vasút építésének tervbe vé­tele folytán magát nradvármegye érdekei­nek kópviseletéée aradmegyei tagokkal ki­egészíthesse. A m. kir. honvéd hadapródiskolánál megüresedett két helyre első helyen egy­hangúlag jelöltettek Schrőder István és Henzelmann Kamill, második he­lyen Braun Károly, harmadik helyen L i s k a Sándor és negyedik helyen Gy ü re Sándor. mind több hivatott egyén szól hozzá. Er nem kétlem, hogy rövid időn a társadalom maga szervezkedik ebben a kérdésben és megteszi a kezdeményező lépést iegalábt azzal hogy az egységes csatornázás terveit elkészítteti. S minthogy ezt a feladatot a legközelebbi jövő nagyfontosságú kórdósé­nek tekintem, nem mulaszthatom el, hogy már most, a kezdet kezdetén, rá ne mutas­sak, fél ne hivjam rá a közfigyelmet s ne kérjek minden egyest, a ki érdekelve van, ugy a ki hivatott a hozzászólásra, hogy foglalkozzék a kérdéssel. Amíg, igen tisztelt uraim, ezen, min­ket különben legközvetlenebbül érintő nagy közgazdasági kérdéssel még csak ezután fog kelleni behatóan foglalkoznunk, a hu­manismusnak egy nagy horderejű kérdése közvetlen megoldást sürg tve kopog aj­tónkon. A tüdőbetegek nyomorának enyhitésót értem. „Minden avatott ember érzi — úgymond európai hirü szaktekin­télyünk dr. Korányi Frigyes - hogy a XX. századnak az lesz egyik legnagyobb feladata, hogy a tüdővósz hatalmát meg­törje. Erre össze kell hatni a tudomány­nak, az államnak és a társadalomnak és összehat már most is Európa polgáriasult államaiban, de sehol sincs erre nagyobb szükség, mint Magyarországon, nálunk, ahol a tüdővész halálozás kiválóan nagy és éppen a magyar vármegyékben a leg­nagyobb. Arról van szó uraim, hogy ezt a nagyszabású akciót, mely az ország fő­városában indult meg és eredményre is vezetett a szegénysorsu tüdőbetegek bu­dapesti szanatóriumának létesitóse által, felkaroljuk, fejleszszük és nagyra növesz­szük a vidéken is. Mert a főváros szana­tóriuma magában véve rendkivüli nagy vívmány ugyan, azonban az egész ország jajjainak megenyhitésére vajmi elégtelen. Ismerjük mi feladatunknak, ismerjük mi hivatásunknak a fővárosban megkezdett áldásos munkának erőteljes propagálását. A mi feladatunk, a mi hivatásunk ez, mert hiszen az ország szivében, az áldott magyar Alföldön mi látjuk nap-nap után pusztulni véreinket. Fogjunk hozzá a fel­adat megoldásához, tanulmánynyal, tudo­mánynyal, áldozatkészséggel. Hiszen a mi talajunkból sok ilyen humánus intézmény sarjadzott már ki. Egyébként ebben^a kér­désben is a tudomány és a lelkesedós már megmozdult. Hálásan ós jól eső örömmel emelem ki, hogy legújabban, mióta a tüdő­betegek ügye újból felmerült és ugy Íté­lem erősebben kötötte le társadalmunk ér­deklődését mint bármikor, vármegyénk orvosi kara lelkesen karolta fel az esz­mét. Vármegyei sajtónk hasábjain az utolsó hetekben tanulságosnál tanulságosabb szak­cikkeket olvastunk orvosi karunk jelesei­től. Ezt a jelenséget, melyről — ismétlem — hálával emlékszem meg, kiválóan bizta­tónak tartom, mert hiszen az egészség eme nagy kérdésében orvosainknak kell tanácscsal, útmutatással, felvilágosítással előljárniok. Nem kétlem, hogy a szaktu­domány hivatottainak lelkesedésével a kö­zönségnek csak mérsékelt keretekben ki vánt áldozatkészsége lépést fog tartani és a jó ügyet vállvetve hatalmasan fogjuk előre vinni. A szegénysorsu tüdőbetegek szana­tóriumai létesitésóvel a szegény emberek nyomorán akarunk segíteni. Ugyancsak a kis emberek támogatása a főcélja várme­gyénkben a tejszövetkezetek létesítése iránt széles körben megindult akcióban. A tejszövetkezetek létesitésóvel a gaz­dának kívánunk új állandó jövedelem for­rást biztosítani. És pedig 'első sorban a kisgazdának, de a kisgazdával együtt a közép és nagygazdának is, hisz az lesz a legszebb harmónia, ha tehetős és gyenge együttesen közös keretben összemüködve boldogul. Ezen a közvetlen célon tul azon ban egy messzebb menő, nagyob közgazda­sági célt is szolgál ez a mozgalom: az állattenyésztés ügyét. Mindenütt ugyanis, ahol a tej ós vaj termelés nagy arányokat ölt, a dolog természeténél fogva szüksóg­szerüleg bekövetkezik a szarvasmarha állo­mány fokozott szaporítása ós nemesítése. Azt pedig egészen fölösleges fejtegetni, hogy mily roppant hordereje van mező­gazdaságunkra az állattenyésztés előbbre vitelének, kiváltkóp itt az alföldön, ahol az állattenyésztés a gazdálkodás mostoha gyermeke. Mezőgazdaságunk érdekéből te­hát ugy közvetlen célja, mint a vele járó messzemenő nagy gazdasági előnyök végett egész erővel kell törekednünk arra, hogy a tej szövetkezetek vármegyénk minden egyes községében megalakuljanak ós felvirágoz­zanak. Számos közérdekű kérdés van még, melyekről e helyen megemlékeznem kellene, minthogy azonban már is hosszú időre vettem igénybe becses türelmüket, nem kívánom azt tovább is próbára tenni. Ami­dőn tehát még tisztelettel bejelentem, hogy 0 cs. ós apostoli királyi Felsége Zlinszky István vármegyei közgazdasági előadónak ós a gazdasági egyesület volt titkárának a mezőgazdaság terén szerzett érdemei elis­meréséül a Ferencz József-rend lovag­keresztjót méltóztatott legkegyelmesebben adományozni ós amidőn a kitüntetett férfiút törvényhatósági bizottságunknak régi ér demes tagját a legkegyelmesebb király tény alkalmából őszinte szívvel üdvözlöm — a közgyűlést ezennel megnyitom. Alispáni jelentés. Dr. Bodoky Zoltán vármegyei fő jegyző terjesztette elő az alispáni jelen test, melyet egyhangúlag vettek tudomá sul Elhatározta a közgyűlés, hogy a har madik tranzverzális müutórt köszönete fejezi ki Hegedűs Sándor miniszternek És pedig ugyazazon negyven tagu küldött sóg által, mely annak idején az utat kérte Kikéri a közgyűlés a miniszter engedé­lyét, hogy az orosháza-puszta-földvári sza­kasz jövő évben kiópittessók. Lukács Béla Zalatnay emlék-szob­rára 500 koronát szavazott meg. Deimei Sándor tb. főjegyzőt kötelességén kivül végzett munkájáért 300 korona jutalom­ban rószesitette. Utasították az alispáni a korcsmai hitel korlátozására szóló sza­bályrendeletet az októberi közgyűlés ele terjessze be. Népszanatóriumok. Különböző jelentések után egész terje­delmében elfogadta a közgyűlés Lukács György dr. főispán ismeretes indítványát a tüdővósz elleni védekezés ós népszanató­riumok létesitóse tárgyában. Ennek kapcsán a következő határozatokat hozta a köz­gyűlés : 1. A tüdővész elleni védekezés céljából tüdővész bizottságot alakit, mely­nek célja lesz a betegeket ellenőrizni, a betegség okait felkutatni, szigorú intézke­désekkel a baj tovaterjedését meggátolni s a vármegyei szanatóriumi egyletet létesí­teni. A bizottságnak, mely tetszés szerint kiegészítheti magát, elnöke dr. Lukács György főispán, tagjai pedig a következők : Z ö 1 d y János, Berkes Sándor, Hajnal István, II aj n a l Albert, László Elek, Dóri Henrik, K u n Pál, Eeisz Miksa, N u s z b a u m Károly, E i s 1 e r Vilmos, F r e y Géza orvosok, F á b r y Sándor, Keller Imre, Haviár Lajos, G e i s z t Gyula, V a r s á g h Béla, D e i m e 1 Lajos, Haviár Dániel 2. Atiratilag megkeres a közgyűlés több törvényhatóságot, hogy haspnló, intéz­kedéseket tegyen. 3. Feliratilag megkeresi a belügymi­nisztert, hogy álljon a megindító akció élére, s a védekezés munkáját szervezze és vezesse. 4. Mig a közelben vagy a megyében népszanatórium nem létesül, támogatja a budapesti szegénysorsu tüdőbetegek szana­tóriumát, s 1U,000 koronás ágyalapit.ványt tesz békésmegyei betegek részére Ezt az össíéget 73% pótadó kivetése utján fedezi a vármegye. Ha azonban a közelben fog valahol népszanatórium létesülni, akkor az alapítvány ide helyeztessék át. Cs ik egy hang emelkedett az állandó váiaszt nány javaslata ellen. M o r v a y József (Békés) heves ellenkezések között fejtette ki az ő nézetét, hogy a mikor adóról van szó, akkor félre minden humá­nizmussal. Azt szerette volna, ha iveken gyűjtik össze az összeget. Lukács György dr. főispán röviden megjegyzi, hogy a hatóságok igyekeznek mindent megtenni, hegy a közönséget adó­képessé tegyék. Méltóztassék hatékonyan közreműködni, p. o. hogy a tejszövetkezet késen felvirágozzék, akkor ez a kis áldozat busásan vissza fog Kerülni. Pótadó ügyében névszerint szavazott a közgyűlés: 105-en szavaztak igennel, 4 békési gazda szavazott nemmel. Átiratok. A vármegyei tiszti nyugdíjintézet indít­ványára feliratot intéz a közgyűlés a bel­ügyminiszterhez ós pénzügyminiszterhez, hogy az állami ós községi tisztviselők kö­zött a teljes nyugdijviszonosság biztosi­tassék. Ez novelláris törvény utján volna körösztülvihető. A feliratot az összes tör­vényhatóságoknak megküldik pártolás cél­jából, _ ; ! F á b r y Sándor dr. alispán kifejtette, hogy a kérdés sokkal nagyobb, mint az első pillanatra látszik s nem is tisztviselői, | hanem közigazgatási érdek, az államosítás | munkáját készítjük ezzel elő, a törvény is j parancsolja, az igazságosság is. Szó nélkül elfogadta a közgyűlés a vár­megyei közkórház módosított szabályren­deletét, s a tisztviselők vasárnapi munka­szünetére vonatkozó indítványt. Tudomásul vették, hogy a földmivelós­ügyi miniszter az idón is iO.OOO koronát utalványozott a községi munkás segély­alapok részére. Kereskedelemügyi miniszternek küldött válaszában a Gyulavidóki Takarékpénztár zálogüzlete tárgyában felmentendőnek tartja az intézetet külön biztosítók letétele alól. Barsvármógye köriratát a fedezetlen határidő üzlet megtiltása tárgyában kiad­ták a gazdasági egyletnek. Pártolja a közgyűlés Hevesvármegye köriratát a csendőrségnek bűnvádi ügyek­ben m. kir. bíróságok illetékessége alá utalása tárgyában. Néhány szó a b.-csabai iparosok segély és hitelszövetke­zete által tervezett r.-társaság étesitéséhez. A részvénytársaságnak 1000 rószvóny­nyeli megalakulása volna kívánatos ós pedig azért, mivel igy kevesebb felé oszolván meg a jövedelem, az osztalék részvényen­ként nagyobb lenne és ez a körülmény a részvények értékének emelését nagyobb mérvben vonná maga után, mintha kezdet­ben több részvény bocsájtatnék ki. Igy pl. 6000 frt jövedelemből 1000 részvénynél az osztalék 6 frt, 1500 rész­vény kibocsájtás esetében pedig 4 frt lenne; az eltérés 50°/ 0. A hallomás szerint már aláirt 1250 részvényt nemcsak nem kellenék tehát szaporítani 1500-ra, amennyire hir szerint tervezve van, de még a már aláirt 1250 drb részvényt is 1000 drbra kellenék leszál­lítani és pedig, ha másként nem lehetne, ugy, hogy aránylag azoknál történnék a megfelelő Kevesbitós, kik nem 1—2, hanem több részvényt jegyeztek. Az üzlet-forgalom nem a kibocsájtandó részvények nagy számlával, hanem a tarta­léktőkének minél nagyobb mórvbeni eme- j lósével lenne, szerintem létesítendő; pl. ki; lehetne mondani, hogy addig, mig a. tarta­léktőke 150.000 frtra nem emelkedik,5%-nál nagyobb osztalék nem fog kiadatni és a tartaléktőke 5°/ 0 kamatai is mindig annak gyarapítására lennének fordítandók. Ha az évi jövedelmet 8000 frtra vesz­szük és abból 3000 frt, amennyit egyre­másra évenként elérhetőnek hiszek, fordit­tatik a tartaléktőkéhez: akkor 25 óv alatt, a tartaléktőkének 5°/ 0 kamatját is számí­tásba véve, 150330 frt elő is fogna állani és ekkor a jelenlegi 100 frtos részvényen­kénti érték 250 frt lenne; vagyis eléretnék az, hogy a részvényes részvényei után, darabonként ós ivenként 5 frtot kapna és azonkívül részvénye 100 frt helyett 250 frt belértékkel bírna. Erősen hiszem, hogy a vidék csabai központjára tekintettel, jó kezelés mellett a most nevezett kívánatos állapot 25 óv előtt is be fog következni. A Békéscsabai Takarókpénztárnál 28 óvi fennállása óta a részvényenkénti érték, 3200 részvénynél, 148 frtnál nem emelke­dett magasabbra, a Békésmegyei Takarók­pénztárnál 37 év alatt lett 1000 részvény után 254 frt, ez a körülmény is támogatja a tartaléktökének az általam előadott mó­doni gyarapításának előnyét. Ezen eljárás az intézet irányábani bi­zalmat annyira fokozná, hogy a legszebb jövőt méltán lehetne reményleni. Pándi István. Csaba-Békés-Vésztői vasút. — Második közlemény. ­Békés községben két irány választ­ható, és pedig: a köves uton végig, egy vonallal a meglévő vasútállomásra, vagy pedig a régi körgátat metszve, a piactéren és vasúti állomás mellett elhaladva, rátérne 1 a köves útra ós ezen tovább haladna a nagy Kettős-Körös-hidig. Békés községben különféle érdekek lesznek érintve, a miért is már most a tervezet alkalmával lehető­leg minden irányban a legnagyobb körül­tekintéssel kell eljárni. Első sorban kellő suly helyezendő arra, hogy a községben magában ós a határában megfelelő számú megállóhely álljon a közönség rendelke­zésére, másodszor, hogy a község bélme­gyeri birtokai lehetőleg érintve legyenek ; hogy a község határából olcsón ós gyorsan lehessen bejutni ; továbbá a 2/3 részben a község tulajdonát képező már meglevő vasat forgalmát lehetőleg emelni az által, hogy a Békés község határában elterülő nagy uradalmak terményeit Békés felé te­reljük. Mindezen követelményeknek meg­lehet felelni, mert a községben bárhol előre megállapítandó megállóhelyen fel lehet szál­lani ; a legtávolabb eső bélmegyeri puszta cirka 10 kilométerre fekszik, a hova 30 fillérért a nap minden szakában Jegfelebb egy fél óra alatt ki lehet jutni. J1 békés-földoári oisut személy for­galma minden esetre csökkenni fog, mert sokkal jobb gyorsabb ós olcsóbb lesz Csaba felé a közlekedés ; de ezzel szemben lénye­gesen emelkedni fog a teheráru forgalom, amennyiben tervezett vasút a Békés ós Vésztő között fekvő nagy uradalmak for­galmát nagyban emelni fogja ós szállít­mányait természetszerűleg legnagyobbrészt Békésre tereli. Lehetővé tesszük, hogy ezen uradalmak tömegárukat termeljenek ós semmi kétség az iránt, hogy termelni is fognak. Miután pedig tarifális okoknál fogva a nagy uradalmak terményeinek zöme az ország központja feié gravitál, nincsen mit tartani attól sem, hogy a meglévő vasút forgalma csökkenni fog. De igenis lényegesen csökkenthetők annak jelenlegi kiadásai, mert ha megszűnik annak szük­sége, hogy a személyforgalom kedvéért naponta 8 vegyes-vonat közlekedjék, hanem elég lesz ugy az üzem-kiadások már is lényegesen fognak csökkeni. A nagybirtokok lehetőleg mind fel lesz ­nek karolva, ha a vonalat a Kettős-Körös­hidról letérve, a legrövidebb uton Ludad puszta harmadik dűlőjére vezetjük. Lúdad és Tarhos puszták egy-egy szárnyvonallal lennének bekapcsolandók. Ü. hosszufoki csatorna áthidalásától a a Bél megyeri puszta, a Pfeiffer, Kárász, Teleki-majorok közvetlen érintésével egy dülö-uton a legrövidebb vonalban érnénk el Vésztő községét. A község főútján végig haladva, Vésztő vasútállomáson nyerne a tervezett vasút befejezést, olyan formán, hogy a vasút Vésztő állomáson, amennyi­ben azt a Mátra-vidéki h. é. vasút saját jól felfogott érdekében kívánja és támogatja, csatlakozást nyer. Tarifák. Az érdekelt községek és birtokosság igényeinek megfelelőleg tervezett közleke­dési vállalat csak ugy felelhet meg igazán a helyi érdekeknek, ha első sorban a kisebb rakományok pl. 25 —30 mm. szállítmányo­kat éppen oli/an előnyben részesiti mint a telj es rakományu szállítmányokat, azaz ha a kis gazda ós iparos azon előnyöket élvezi kis szállítmányainál, mint a nagy termelő; másodsorban, ha a terményeket és árukat nem kell kilométerszámra a vasút mentén tengelyen fuvarozni, mig a vasúti állomáshoz jut és végre, hogy gyakran, gyorsan ós lehetőleg olcsón érje el minden utas utazásának célpontját. Az É iső Alföldi Gazdasági Vasút je­lenlegi tarifái kishordképessógü kocsijai a kis gazdának biztosítják azon előnyt, hogy 25 - 30 mm. minimális szállításnál ugyan­azon egység dijat fizetnek, mintha 100 métermázsát adna fel. A termények fel­adása a nyilt vonalon mindenütt eszközöl­hető, ahol annak szüksége mutatkozik. A szállítási dijakra csupán néhány viszonylatot említünk meg, a melyekből az ez irányban emelhető igények kielégítése megbírálható. Személyszállítás: Békés-Csaba III. osztály jelenleg : 65 fill. jövőben: 30 „ Békés-Vésztő III. osztály jelenleg: 2"55 „ jövőben: 50 » Csaba-Vésztő III. osztály jelenleg: 2*50 „ jövőben: 70 „ Csaba helyi forgalom és Békés „ ... 15 fil L Itt csupán még azt kell megjegyezni hogy Budapest íeló a viteldíj Csabáról olcsóbb mint akár Békés, akár pedig Vésztő­ről ; e mellett Csabán minden vonathoz, minden irányban van jó csatlakozás, mig nevezett két állomáson csak személyvona­tok állanak meg ós még ezek mindeniké­hez sincsen csatlakozás. E tárgyban bővebb adatok felsorolása bizonnyal felesleges, csupán még csak azt jegyezzük meg, hogy mig most kilométereket kell kocsin vagy gyalog menni a vasúti állomásig, akkor, ha a tervezett vasút kiépül, a községben vagy a határban kinn felülhet az utas. 7 eherszállitás: A teherszállításnál előre kell bocsájtani, hogy az átrakás ós mázsálás, amit a vasutak külön felszámítanak, az E. A. G. V. díj­tételeiben már bennfoglaltatnak. A szállító­nak semmi gondja sem az átrakással, sem a mázsáiássai. A szállítás körül felmerülő ügyeit a községben, őrházakban és a nagyobb majorokban elhelyezett távbeszélő állomá­sok utján díjmentesen végezheti.

Next

/
Thumbnails
Contents