Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-05-23 / 41. szám

házban gyógykezeltek után 568 kor., a szegényházban ápoltak után 221 kor. volt a mult hóban a város kiadása. Tudomásul vette a közgyűlés a pénz­ügyminiszter leiratát, melyben a várost a csabai takarékpénztárnál elhelyezve levő 300,000 koronás állami betét iránti szavato­lás alól felmenti. A csabai takarékpénztár mult évi nye­reményéből 600 koronát kulturális célra, 150 kor-mát pedig a szegényház és kór­háznak adományozott. A közgyűlés a 600 koronát a Muzeum­Egyesületnek utalta át.. Ujabb kölcsön. Egyik régebbi közgyűlés határozatából az állami elemi leányiskola épitésére, a városháza kibővitézére, a Zöldfa-vendéglő íelépitésére és apróbb tartozások kiegyen­litéséro 300.000 koronás kölcsön felvételét óhajtotta a város. Az elöljáróság felhivására a Magyar Kereskedelmi Bank azt válaszolta, hogy a kölcsön adására majd csak julius­ban fog nyilatkozni, mig az Első Hazai Takarékpénztár a kölcsönt 94y a árfolyamú papirban adná 5'45°/ 0 kamattal, A tanács a pénzintézet ajánlatát minden indokolás nélkül terjesztette a közgyűlés elé. Rosenthal Ignác tul drágának találja a kölcsönt s igy azt fel sem venné, hanem segitsen magán a város ugy, hogy egyes saját pénztáraitól vegyen a legsür­gősebbekre kölcsönt; igya földvételi pénz­tár is nélkülözhet 70.000 koronát, sőt in­kább eladná a csak 4 1/ 2°/ 0-ot kamatozó regálekötvényeket, minthogy oly drága kölcsönt fölvegyen. Bizottságot kór ki­küldeni, mely tanulmányozza, hogy mi jobb: kölcsönt fölvenni, vagy a regálekötvénye­ket eladni? K o r o s y László első jegyző szintén nem ajánlja a kölcsön fölvételét, a regale­papirok eladását sem. A legszükségesebb kiadások fedezésére majd tesz minden egyes esetben a közgyűlésnek előterjesztést az elöljáróság, igy a bizottság kiküldése fö­lösleges. R o s enthal Ignác ujabbi felszóla­lásában ismét a bizottság kiküldését aj ánlj a és a regalekötvényeknek eladásával előálló előnyöket fejtegeti. K o r o s y László : A regalepapirokat még akkor se adná el, ha azok még 4°/ 0-ot sem jövedelmeznének. Az a tőke egy maga­sabb célra lett tartogatva, egy községi takarékpénztár létesitésének alapjául. A tervbe vett épitkezések egyike sem sürgős. Miért épitse fel a város 40—50 ezer frttal a „Zöldfa" vendéglőt, hogy az évi600fitot jövedelmezzen ? A. városháza kibővitése sem oly égetően szükséges. Beliczey Rezső szintén a bizottság kiküldését kéri, Rosenthal Ignác is ismé­telten s annál is inkább kell a bizottság, hogy mérlegelje, s tegyen javaslatot elő­nyösebb-e a papirokat eladni, esetleg pe­dig a községi takarékpénztárt felállítani? A közgyűlés egyhangúlag a bizottság kiküldése mellett határozott s megválasz­totta abba Z s i r o s András biró elnöklete alatt: Rosenthal Ignácot, Beliczey Gézát, dr. SailerVilmost, "Varságh Bélát, Kocziszky Mihályt, Szeberényi Lajost ós Haán Bélát. Kisebb ügyek. A tornaegylet tornacsarnokát az állami elemi iskola céljaira megvételre ajánlotta 6000 koronáért a városnak. A tanács meg­becsültette, a teljes felszereléssel együtt 5684 koronát ajánlott órte adni a közgyű­lésnek. A közgyűlés 200 koronával meg­javitotta a tanács által javasolt összeget. A vadászati jog bérbeadásának rend­kivül fényes eredményét örömmel vette tudomásul a közgyűlés. Kocziszky Mihály itt azt kérdezte, hogy a vadászati jog jövedelme mily célra lesz forditva ? Nem lehetne azt csak a föld­birtokosok adója javára elszámolni. Korosy László első jegyző a községi törvényből mutatta ki, hogy a jog jöve­delme a községi közterhet illeti. Az Erzsébethelyi állami elemi iskola felépitését elhatározta a közgyűlés. Az erre szükséges összeget a szabályozási pénztár­tól veszik kölcsön. A Széchenyi-ligeti kertészlak kibővi­tését házilag teljesiti a város. Az Iparos Daloskörnek, mely a kassai országos dalosversenyen akar részt venni, a közgyűlés némi elismerésül, hogy minden ünnepélyességen szép énekével közremű­ködik, 2 )0 korona segélyt szavazott meg Annak idején, mikor a város a kis­piactórt szabályozta, ez tetemes költségbe került. Most a kispiactéri háztulajdonosok azt kérik a várostól, hogy a kispiactór frontjára építkezhessenek. Miután a város lemondott azon tervéről, hogy ott vásár­csarnokot állitson fel, ajánlja a tanács a közgyűlésnek, hogy az építkezési engedélyt adja meg, ha a háztulajdonosok a szabá­lyozási költségekhez hozzájárulnak. A közgyűlés elfogadta a tanács javas­latát s megállapította a hozzájárulást is, kivetve Knak Ferencre 600, Décsey Józsefre 500, Ormai Gézára 800, Félix Akosnéra 800 korona kisaiátitási hozzájárulást. Több lakositási és települési kórvény elintézése után a közgyűlés véget ért. Közutak — vasutak. — Az alispáni jelentésből. — A legutóbbi negyedesztendő eseményé­ről s a közigazgatás terén tett fontosabb intézkedésekről terjedelmes jelentésben szá­mol be a tavaszi közgyűlésnek dr. Fábry Sándor alispán. Sok érdekes és fontos dologról van emlitós téve e jelentésben, mely nyolc és fél nyomtatott oldalra terjed s melynek ismertetésére még visszatérünk. Az alábbiakban közöljük a közutak és vasutakról szóló fontosabb róSzleteket; ezek során egyúttal inditványt tesz az al­ispán, hogy a III. állami transzverzális utat ugyanaz a negyven tagu küldöttség köszönje meg Hegedűs Sándor kereskede­lemügyi miniszternek, amely annak idején az ut kiépítését kérelmezte. A jelentésnek ez a része igj r szól: Az uj tranzverzális-ut. A III-ik transzverzális-ut közigazga­tási bejárása — a februáriusi közgyűlésen szóval előterjesztett bejelentésemhez ké­pest — időközben a kereskedelmi minisz­ter által tényleg elrendeltetett és március hó 27—30-án meg is tartatott, mely alka­lommal a törvényhatósági közgyűlés kéré­séhez képest aszeghalom—tarosai ós csaba — orosházi szakaszon a földmunkák házila­gos kivitelére az engedély a helyszínén meg lett adva. Ennek alapján intézkedtem, hogy a földmunkák azonnal megindittas­sanak, mely célra az illető községekhez egyelőre 50000 koronát utalványoztam ki. A mai napig a föld tömegnek mintegy 34% ki van szállítva s e hó folyamán az egész föld munka előreláthatólag befeje­zést nyer. A kivitel a szokott módon házilag s lehetőleg az illető községbeli lakosok által történik, a kik naponként átlag 15 — 2 koronát keresnek. A kivitelnek lényeges akadálya nem volt. Időközben megjött a bejárás eredmé­nyét helybenhagyó miniszteri rendelet is, mely által ez ujabb állami ut kiépítése immár feltétlenül biztosítva van. E mi­niszteri rendelet alapján a műtárgyak a várm. államépitészeti hivatal által terve­zendők, s majd a helybenhagyás után a földmunkákkal azonos módon lehetőleg még az idén a vármegye által kiépítendők. Reményem van ahhoz, hogy a megneve­zett szakaszon a műtárgyak jórészt még ez évben ki is fognak építtetni. Köszönet Hegedűsnek. Most, midőn a megyénket északról­délre szelő ezen transzverzális ut kiépí­tésének ügye biztosítva van, sőt a kiépítés immár a végrehajtás alatt áll, elmulaszt­hatlan kötelességemül ösmerem a hála ér­zetével megemlékezni Hegedűs Sándor ke­reskedelemügyi miniszter ur ő nagymóltósá­gáról, kinek vármegyénk iránti valóban kegyes s összes kérelmeinket méltányló előzékeny jóakarata volt csupán képes biz­tosítani, hogy ezen nagy jelentőségű ut, az eszme felvetésétől számított rövid egy és fél óv múlva immár épités alatt áll, s közúti úthálózatunk mintegy 100 kilometer műuttal szaporodik és illetve ily útszakasz állami kezelésbe vétetik s állami költségen fenntartatik. Köz.orgalmi és közgazdasági jelentő­ségén kívül messzeható horderejű ez alkcr­tás a tekintetben is, hogy államilag épít­tetvén ki ós tartatván fenn törvényhatósági útjaink egyik legfontosabb transzverzális vonala, közúti alapunk képessé tétetik egyéb feladataink^ hatványozott mérvben való tel­jesítésére. Áthatva a kereskedelmi miniszter ur vármegyénk iránt tanúsított jóakaratá­nak érzetétől, indítványozom, hogy a tör­v 'nyhatóság ugyanazon 40 tagu kül­döttsége, mely 1899. óv novemberében ezen uj utat kérni volt fenn a miniszter urnái, küldessék ki a miniszter ur tanú ütött jóakaratának meg köszönésére. Orosháza - P.-Földvár. Mint jelzem, ezen uj transzverzális ut földmunkája még ez év folyamán be fog hetlenül nagyot ront s már meglevő — századok óta célszerűnek bizonyult — élet berendezéseken. Az ilyen országboldogitó — a maga valójában sok veszedelmet magában rejtő — törekvések között első rangú káros tényezőnek kell tekintenem, némely férfi­nek abbeli felületes kópzelődósét, hogy manapság minden nő : ép ugy mint a férfi alkotva van mindenféle önálló kenyérkere­setre és a házi erények cultiválására való buzdítás helyett, a mindenféle női okleve­lek nagy halmaza, mint valami ellenséges csapat zudul a kenyérkereső férfi-osztály nyakába, anélkül, hogy az ország fejlődés­ben levő állapota szükségessé tette volna ezen uj álláskeresők felállítását. Mindazt, amit a férfi elme annyi évszázadokon ke­resztül nagygyá alkotott, a jövő sorsára nézve ép olyan jó kezekben látják elhe lyezve a nőknél, mint a férfiaknál. A világért sem mondom, hogy a nő ne tudjon, ne tanuljon, ne legyen művelt, mert hiszen minden müveit nőnek a közel­lóte a — teremtő bölcs alkotásánál fogva kiváló jól eső érzést kelt a férfiben; de az önálló kenyérkereset csak menedéke ós ne választott pályája legyen annak a sze­gény hajó-törött nőnek, akit akár érzelmi világa, vagy a sors kegyetlen keze nagy ritkán kirekeszt a férjhez menés eshető­ségéből. A családalapítás magasztos eszméje ma is azon a piedasztálon áll a férfiak előtt, mint ahova a költészet és a lovagias kor világa emelték; csakhogy ennek a piedesz­tálnak lerombolásán legtevókenyebben ma­gok a férjhezmenő leányok és itt-ott gon­dos anyák buzgólkodnak- Vannak a kik a nehéz férjhez menési viszonyokat a mind­inkább növekvő megélhetési küzdelmeknek tulajdonítják ; de körülményesebb megfon­tolás után látni fogjuk, hogy ezen feltevés nem áll, mert hogy egyebet ne említsek — magon a közlekedési vállalatok — a család alapításra hivatott — olyan contingenst nyújtanak, amelyet hiába kerestünk a bol­dognak deciaráit régi világban. Csakhogy amig hajdan a leányok legfőbb óhajtását gyakran az képezte, hogy a családfő fog­lalkozásánál alkalmazott egyik-másik érde­mes ifjút tüutethessen ki kezével, addig a m li közép vagy alsóbb osztály — mert csak azokról beszélhetünk — leánygyermeke lenózőleg beszól atyja foglalkozásáról és képzeletükben egy percre sem tudnak meg­barátkozni azzal a gondolattal, hogy habár kedvező anyagi viszonyok között, de általuk nem úrinak tartott ember feleségévé vál­janak. Ha az ilyen leányok anyagilag elég jól szituáltak, akkor a pénz hatalmánál fogva érzik magokat feljogosítva holmi sze­gényebb, magát könnyen eladó, tudományos emberekre vadászni, ha pedig hiányával vannak a mindenható pénznek, akkor ké­szen áll abbeli elhatározásuk, hogy inkább tűrnek, tanulnak, nagy urak előtt tandij leengedéseért ós másféle kedvezmények kicsikarásáért kunyorálnak, csakhogy ne kelljen nekik arra a sorsra jutni, hogy dicsvágyuk közepette megállapított rangon alól férjhez menjenek. Meglehetős támoga­tásban részesül az ilyen szerencsétlen aspi­ráció azon körülményben is, hogy főként a közép osztályban egyelőre még nincse nek meg oly^n számban a művelt anyák, hogy serdülő leányaik gondolkozásának fegyelmezett, egészséges irányt tudnának adni. E helyett látjuk, hogy az ilyen tul­korán kisasszonnyá avanzsirozott leánynak minden kívánsága szankcionálva lesz ós jaj volna annak a szerencsétlen embernek, aki anyjuk előtt azt merné állítani, hogy az ezen korbeli leányok épen azok, akik­nek még elhalaszthatlan kötelesség az el­lenőrzés. Manapság, amidőn a sok jóval egyszers­mind egy rakás selejtes irodalmi termék is a felszínen forog — a kellő ellenőrzés hiá­nyával — annyit olvasnak a fiatal leányok mahagony, ébenfa, kék szoba és ehhez ha­sonló divatos szobaberendezésekről, hogy csak ezen csalfa hangok megvalósulása által tudják magukat a férjhezmenós boldog helyzetébe bele képzelni. Hogy azután azok­nak a szép fényes faragott bútoroknak, zománcozott lámpáknak, fényes tükröknek mennyi keserves aggodalom jár a nyomá­ban, azt azok a szegény férjek tudnák leg­jobban megmondani, akik hontalanként bujdosnak a részletet kérő kereskedők elől ós akik nem egyszer kénytelenek egy fél virsliből álló vacsora elköltése után a pom­pás tornyos ágyba lefeküdni, csakhogy az ilyen uriság hamis látszatát megtartsák a világ szemében. Szentül meg vagyok győződve, hogy a nők részéről a nyilvános pályán való szereplés, illetve az eredeti rendeltetési élettől való elfordulás olyan erőszakos, hogy épen azok a nők, akiknek ezen kí­sérleti időkben alkalmuk volt viszontag­ságos oldalait megismerni, azok fogják legbuzgóbban hirdetni, hogy gyarló ember ne akarjon bölcsebb lenni a Mindenhatónál és a nő maradjon továbbra is segítő társa a férfinek az élet küzdelmeiben. Szubsztili­sen finom lelki érzékeiknél fogva minden idegen beavatkozás nélkül tudatára jönnek, hogy egy parányi családi otthon többet ér, mint a világ legjobb hivatala ós a jövő boldogulásának nagy kérdésével nem a berendezések eltérő volta ós a foglalkozá­sok abszolúte osztályozása, hanem —- min­denesetre az anyagiak móltányos közbe­játszásával — a férfi jelleme lesz döntő. üzt mondja Vas Gereben a „Jurátus élet" cimü korrajzában : „A leány azért ne tudjon sokat, hogy férjétől tanulja meg azt, ami által kedves lehet annak, akivel egy életet készül keresztül utazni". Én pedig hozzá teszem, hogy teljesen igaza van. garkadi Igná o fejeztetni, a kövezósi munkálatok megkez­désének határideje azonban még nincs meg­állapítva, mert a kereskedelemügyi kormány rendelkezésére álló költségvetési hitelek beosztása miatt ezen munkálatok megkez­dése csak később, valószinnjóg 3 óv múlva, de mindenesetre 5 éven belül lesz lehetséges. Tekintettel arra, hogy az orosháza— puszta- töldvári-ut kiépítésére nézve a tör­vényhatósági bizottság annak idején hatá­rozatot hozott olyképen, hogy az útszakasz, melynek épitési tervei készen vannak, mely­nek építési költségei is biztosítva voltak, már 1899-ben kiépítendő lett volna s igy az érdekeltek a transzverzális ut tervezése folytán hátrányt szenvedtek az által, hogy az útszakasz kiépítése csak később, az egész müut munkálataival kapcsolatosan fogna megtörténni, mély tisztelettel javas­lom, méltóztassék határozatot hozni, illetve kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur en­gedélyét kikérni a tekintetben, hogy a Ili. állami transzverzális ut 11 kim. hosszú orosháza—puszta- földvári szakaszát a vármegye a jövő 1902. coben kiépíthesse, az épitési költségeket kamatozó kötvény kiadásával fedezhesse, a mely kötvény az útra szükséges összeg rendelkezésére áltá­val a kereskedelemügyi kormány által be­váltandó lesz. Ekként a vármegyét csak a mintegy 200 — 240000 korona épitési tőke után ese­dékessé válandó kamatok terhelnék pár évig, addig, mig az uj transzverzális ut állami kiépítése megkezdetik. K.-Tarosa K.-Ladány. Jelzem már most, hogy a mennyiben indítványom elfogadtatik, ahhoz a keres­kedelemügyi miniszter ur a kötvény be­váltásának kötelezettségével hozzájárul ós esetleg az állami épitési munkálat folya­matba tótele több évig késedelmet szenvqd, a szintén nagyobb forgalmi jelentőségű s megyénk legrosszabb utjául minősíthető körös-tarcsa—A'örös-ládányi útszakaszra nézve annak idején hasonló javaslatot szándékozom tenni, akképen, hogy az 1903. évben építtessék ki a megye által előlege­zett költséggel. Uj vicinálisok. A keskeny vágányu vasutak mező­gazdasági rendkívüli nagy jelentőségét méltányolva, valamint a Békés és Vésztő községek között tervezett vasút rendes nyomtávlatu vonalként való létesítése elé gördült akadályokat is tekintve, tárgya­lásokba bocsátkoztam az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságával, nem volna-e hajlandó a békés—vésztői vonalat, illetve a kontinuitásnak is megfelelőleg: a vasút csabai állom ísátói Vésztőig ter­jedő vonalat keskenyvágányu vasutként kiépíteni? A társulat e kiépítésre akként, hogy e tervek elkészítését, bejárást, az összes eljárási költségeket stb. saját számlájára elvállalja, készséggel vállalkozott s a bé­kés—-vésztői vasút ügyében a törvényha­tóság által kiküldött bizottság e vasút lé­tesítésének eszméjét magáévá tevén, e bi­zottság ez iránt külön javaslatot tesz a törvényhatósági közgyűlés elé. A javaslat bőven feltárja azon előnyöket, melyek e vasút létesítéséhez hozzá fűződnek. Ugyancsak a békés - vésztői vasút ügyében kiküldött bizottság — bár meg­bízatásán tul— mindazon keskenyvágányu vasutak nagy jelentőségének móltatásából kiindulva, előterjesztést tesz a törvényha­tósági közgyűlés elé a Gyula és Barakony között többek által évek óta tervezett va­sútnak keskenyváydnyu vasutként való kiépítése iránt. E vasút hivatva volna Aradmegye északi részeinek forgalmát me­gyénkbe vonni, épen azért megyei szem­pontból valódi értéke szerint méltánylandó e vcnal kiépítésének biztosítása, ugy, hogy nngam részéről is javaslom e kérdésnek is napirendre való felvételét s a tervezet­nek lehető megvalósitását. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Szabó János, a békés­bánáti református egyházmegye esperese, több napig Békésen időzött s megvizsgálta az egyházközség ügyeit. — A megyei közgyűlés tárgysorozata megjelent a Hivatalos Közlemények leg­utóbbi számában. A jelentések után az első fontos tárgy dr. Lukács György főispán átirata, melyben felhívja a vármegye kö­zönségét a tüdővósz elleni védekezésre s javasolja, hogy a szegénysorsu tüdőbete­gek szanatóriumában — százalék pótadó kivetésével — létesítsen ágyalapitványt Bókésvármegye is. E rendkívüli fontosság­gal biró tárgy részleteire még visszatérünk. A tárgysorozaton szerepelnek azok a kor­mányrendeletek ós átiratok, melyről lapunk­ban már említés volt téve, továbbá a békés­vésztői vasút létesítésére kiküldött bizott­ság jelentése, jelölés a honvéd hadapród­iskolánál betöltendő kót alapítványi helyre, stb. A 30-ik ponton tul egész a 118-ig

Next

/
Thumbnails
Contents