Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-05-23 / 41. szám

házban gyógykezeltek után 568 kor., a szegényházban ápoltak után 221 kor. volt a mult hóban a város kiadása. Tudomásul vette a közgyűlés a pénzügyminiszter leiratát, melyben a várost a csabai takarékpénztárnál elhelyezve levő 300,000 koronás állami betét iránti szavatolás alól felmenti. A csabai takarékpénztár mult évi nyereményéből 600 koronát kulturális célra, 150 kor-mát pedig a szegényház és kórháznak adományozott. A közgyűlés a 600 koronát a MuzeumEgyesületnek utalta át.. Ujabb kölcsön. Egyik régebbi közgyűlés határozatából az állami elemi leányiskola épitésére, a városháza kibővitézére, a Zöldfa-vendéglő íelépitésére és apróbb tartozások kiegyenlitéséro 300.000 koronás kölcsön felvételét óhajtotta a város. Az elöljáróság felhivására a Magyar Kereskedelmi Bank azt válaszolta, hogy a kölcsön adására majd csak juliusban fog nyilatkozni, mig az Első Hazai Takarékpénztár a kölcsönt 94y

a árfolyamú papirban adná 5'45°/

0 kamattal, A tanács a pénzintézet ajánlatát minden indokolás nélkül terjesztette a közgyűlés elé. Rosenthal Ignác tul drágának találja a kölcsönt s igy azt fel sem venné, hanem segitsen magán a város ugy, hogy egyes saját pénztáraitól vegyen a legsürgősebbekre kölcsönt; igya földvételi pénztár is nélkülözhet 70.000 koronát, sőt inkább eladná a csak 4

1/

2°/

0-ot kamatozó regálekötvényeket, minthogy oly drága kölcsönt fölvegyen. Bizottságot kór kiküldeni, mely tanulmányozza, hogy mi jobb: kölcsönt fölvenni, vagy a regálekötvényeket eladni? K o r o s y László első jegyző szintén nem ajánlja a kölcsön fölvételét, a regalepapirok eladását sem. A legszükségesebb kiadások fedezésére majd tesz minden egyes esetben a közgyűlésnek előterjesztést az elöljáróság, igy a bizottság kiküldése fölösleges. R o s enthal Ignác ujabbi felszólalásában ismét a bizottság kiküldését aj ánlj a és a regalekötvényeknek eladásával előálló előnyöket fejtegeti. K o r o s y László : A regalepapirokat még akkor se adná el, ha azok még 4°/

0-ot sem jövedelmeznének. Az a tőke egy magasabb célra lett tartogatva, egy községi takarékpénztár létesitésének alapjául. A tervbe vett épitkezések egyike sem sürgős. Miért épitse fel a város 40—50 ezer frttal a „Zöldfa" vendéglőt, hogy az évi600fitot jövedelmezzen ? A. városháza kibővitése sem oly égetően szükséges. Beliczey Rezső szintén a bizottság kiküldését kéri, Rosenthal Ignác is ismételten s annál is inkább kell a bizottság, hogy mérlegelje, s tegyen javaslatot előnyösebb-e a papirokat eladni, esetleg pedig a községi takarékpénztárt felállítani? A közgyűlés egyhangúlag a bizottság kiküldése mellett határozott s megválasztotta abba Z s i r o s András biró elnöklete alatt: Rosenthal Ignácot, Beliczey Gézát, dr. SailerVilmost, "Varságh Bélát, Kocziszky Mihályt, Szeberényi Lajost ós Haán Bélát. Kisebb ügyek. A tornaegylet tornacsarnokát az állami elemi iskola céljaira megvételre ajánlotta 6000 koronáért a városnak. A tanács megbecsültette, a teljes felszereléssel együtt 5684 koronát ajánlott órte adni a közgyűlésnek. A közgyűlés 200 koronával megjavitotta a tanács által javasolt összeget. A vadászati jog bérbeadásának rendkivül fényes eredményét örömmel vette tudomásul a közgyűlés. Kocziszky Mihály itt azt kérdezte, hogy a vadászati jog jövedelme mily célra lesz forditva ? Nem lehetne azt csak a földbirtokosok adója javára elszámolni. Korosy László első jegyző a községi törvényből mutatta ki, hogy a jog jövedelme a községi közterhet illeti. Az Erzsébethelyi állami elemi iskola felépitését elhatározta a közgyűlés. Az erre szükséges összeget a szabályozási pénztártól veszik kölcsön. A Széchenyi-ligeti kertészlak kibővitését házilag teljesiti a város. Az Iparos Daloskörnek, mely a kassai országos dalosversenyen akar részt venni, a közgyűlés némi elismerésül, hogy minden ünnepélyességen szép énekével közreműködik, 2 )0 korona segélyt szavazott meg Annak idején, mikor a város a kispiactórt szabályozta, ez tetemes költségbe került. Most a kispiactéri háztulajdonosok azt kérik a várostól, hogy a kispiactór frontjára építkezhessenek. Miután a város lemondott azon tervéről, hogy ott vásárcsarnokot állitson fel, ajánlja a tanács a közgyűlésnek, hogy az építkezési engedélyt adja meg, ha a háztulajdonosok a szabályozási költségekhez hozzájárulnak. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát s megállapította a hozzájárulást is, kivetve Knak Ferencre 600, Décsey Józsefre 500, Ormai Gézára 800, Félix Akosnéra 800 korona kisaiátitási hozzájárulást. Több lakositási és települési kórvény elintézése után a közgyűlés véget ért. Közutak — vasutak. — Az alispáni jelentésből. — A legutóbbi negyedesztendő eseményéről s a közigazgatás terén tett fontosabb intézkedésekről terjedelmes jelentésben számol be a tavaszi közgyűlésnek dr. Fábry Sándor alispán. Sok érdekes és fontos dologról van emlitós téve e jelentésben, mely nyolc és fél nyomtatott oldalra terjed s melynek ismertetésére még visszatérünk. Az alábbiakban közöljük a közutak és vasutakról szóló fontosabb róSzleteket; ezek során egyúttal inditványt tesz az alispán, hogy a III. állami transzverzális utat ugyanaz a negyven tagu küldöttség köszönje meg Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszternek, amely annak idején az ut kiépítését kérelmezte. A jelentésnek ez a része igj

r szól: Az uj tranzverzális-ut. A III-ik transzverzális-ut közigazgatási bejárása — a februáriusi közgyűlésen szóval előterjesztett bejelentésemhez képest — időközben a kereskedelmi miniszter által tényleg elrendeltetett és március hó 27—30-án meg is tartatott, mely alkalommal a törvényhatósági közgyűlés kéréséhez képest aszeghalom—tarosai ós csaba — orosházi szakaszon a földmunkák házilagos kivitelére az engedély a helyszínén meg lett adva. Ennek alapján intézkedtem, hogy a földmunkák azonnal megindittassanak, mely célra az illető községekhez egyelőre 50000 koronát utalványoztam ki. A mai napig a föld tömegnek mintegy 34% ki van szállítva s e hó folyamán az egész föld munka előreláthatólag befejezést nyer. A kivitel a szokott módon házilag s lehetőleg az illető községbeli lakosok által történik, a kik naponként átlag 15 — 2 koronát keresnek. A kivitelnek lényeges akadálya nem volt. Időközben megjött a bejárás eredményét helybenhagyó miniszteri rendelet is, mely által ez ujabb állami ut kiépítése immár feltétlenül biztosítva van. E miniszteri rendelet alapján a műtárgyak a várm. államépitészeti hivatal által tervezendők, s majd a helybenhagyás után a földmunkákkal azonos módon lehetőleg még az idén a vármegye által kiépítendők. Reményem van ahhoz, hogy a megnevezett szakaszon a műtárgyak jórészt még ez évben ki is fognak építtetni. Köszönet Hegedűsnek. Most, midőn a megyénket északróldélre szelő ezen transzverzális ut kiépítésének ügye biztosítva van, sőt a kiépítés immár a végrehajtás alatt áll, elmulaszthatlan kötelességemül ösmerem a hála érzetével megemlékezni Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter ur ő nagymóltóságáról, kinek vármegyénk iránti valóban kegyes s összes kérelmeinket méltányló előzékeny jóakarata volt csupán képes biztosítani, hogy ezen nagy jelentőségű ut, az eszme felvetésétől számított rövid egy és fél óv múlva immár épités alatt áll, s közúti úthálózatunk mintegy 100 kilometer műuttal szaporodik és illetve ily útszakasz állami kezelésbe vétetik s állami költségen fenntartatik. Köz.orgalmi és közgazdasági jelentőségén kívül messzeható horderejű ez alkcrtás a tekintetben is, hogy államilag építtetvén ki ós tartatván fenn törvényhatósági útjaink egyik legfontosabb transzverzális vonala, közúti alapunk képessé tétetik egyéb feladataink^ hatványozott mérvben való teljesítésére. Áthatva a kereskedelmi miniszter ur vármegyénk iránt tanúsított jóakaratának érzetétől, indítványozom, hogy a törv 'nyhatóság ugyanazon 40 tagu küldöttsége, mely 1899. óv novemberében ezen uj utat kérni volt fenn a miniszter urnái, küldessék ki a miniszter ur tanú ütött jóakaratának meg köszönésére. Orosháza - P.-Földvár. Mint jelzem, ezen uj transzverzális ut földmunkája még ez év folyamán be fog hetlenül nagyot ront s már meglevő — századok óta célszerűnek bizonyult — élet berendezéseken. Az ilyen országboldogitó — a maga valójában sok veszedelmet magában rejtő — törekvések között első rangú káros tényezőnek kell tekintenem, némely férfinek abbeli felületes kópzelődósét, hogy manapság minden nő : ép ugy mint a férfi alkotva van mindenféle önálló kenyérkeresetre és a házi erények cultiválására való buzdítás helyett, a mindenféle női oklevelek nagy halmaza, mint valami ellenséges csapat zudul a kenyérkereső férfi-osztály nyakába, anélkül, hogy az ország fejlődésben levő állapota szükségessé tette volna ezen uj álláskeresők felállítását. Mindazt, amit a férfi elme annyi évszázadokon keresztül nagygyá alkotott, a jövő sorsára nézve ép olyan jó kezekben látják elhe lyezve a nőknél, mint a férfiaknál. A világért sem mondom, hogy a nő ne tudjon, ne tanuljon, ne legyen művelt, mert hiszen minden müveit nőnek a közellóte a — teremtő bölcs alkotásánál fogva kiváló jól eső érzést kelt a férfiben; de az önálló kenyérkereset csak menedéke ós ne választott pályája legyen annak a szegény hajó-törött nőnek, akit akár érzelmi világa, vagy a sors kegyetlen keze nagy ritkán kirekeszt a férjhez menés eshetőségéből. A családalapítás magasztos eszméje ma is azon a piedasztálon áll a férfiak előtt, mint ahova a költészet és a lovagias kor világa emelték; csakhogy ennek a piedesztálnak lerombolásán legtevókenyebben magok a férjhezmenő leányok és itt-ott gondos anyák buzgólkodnak- Vannak a kik a nehéz férjhez menési viszonyokat a mindinkább növekvő megélhetési küzdelmeknek tulajdonítják ; de körülményesebb megfontolás után látni fogjuk, hogy ezen feltevés nem áll, mert hogy egyebet ne említsek — magon a közlekedési vállalatok — a család alapításra hivatott — olyan contingenst nyújtanak, amelyet hiába kerestünk a boldognak deciaráit régi világban. Csakhogy amig hajdan a leányok legfőbb óhajtását gyakran az képezte, hogy a családfő foglalkozásánál alkalmazott egyik-másik érdemes ifjút tüutethessen ki kezével, addig a m li közép vagy alsóbb osztály — mert csak azokról beszélhetünk — leánygyermeke lenózőleg beszól atyja foglalkozásáról és képzeletükben egy percre sem tudnak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy habár kedvező anyagi viszonyok között, de általuk nem úrinak tartott ember feleségévé váljanak. Ha az ilyen leányok anyagilag elég jól szituáltak, akkor a pénz hatalmánál fogva érzik magokat feljogosítva holmi szegényebb, magát könnyen eladó, tudományos emberekre vadászni, ha pedig hiányával vannak a mindenható pénznek, akkor készen áll abbeli elhatározásuk, hogy inkább tűrnek, tanulnak, nagy urak előtt tandij leengedéseért ós másféle kedvezmények kicsikarásáért kunyorálnak, csakhogy ne kelljen nekik arra a sorsra jutni, hogy dicsvágyuk közepette megállapított rangon alól férjhez menjenek. Meglehetős támogatásban részesül az ilyen szerencsétlen aspiráció azon körülményben is, hogy főként a közép osztályban egyelőre még nincse nek meg oly^n számban a művelt anyák, hogy serdülő leányaik gondolkozásának fegyelmezett, egészséges irányt tudnának adni. E helyett látjuk, hogy az ilyen tulkorán kisasszonnyá avanzsirozott leánynak minden kívánsága szankcionálva lesz ós jaj volna annak a szerencsétlen embernek, aki anyjuk előtt azt merné állítani, hogy az ezen korbeli leányok épen azok, akiknek még elhalaszthatlan kötelesség az ellenőrzés. Manapság, amidőn a sok jóval egyszersmind egy rakás selejtes irodalmi termék is a felszínen forog — a kellő ellenőrzés hiányával — annyit olvasnak a fiatal leányok mahagony, ébenfa, kék szoba és ehhez hasonló divatos szobaberendezésekről, hogy csak ezen csalfa hangok megvalósulása által tudják magukat a férjhezmenós boldog helyzetébe bele képzelni. Hogy azután azoknak a szép fényes faragott bútoroknak, zománcozott lámpáknak, fényes tükröknek mennyi keserves aggodalom jár a nyomában, azt azok a szegény férjek tudnák legjobban megmondani, akik hontalanként bujdosnak a részletet kérő kereskedők elől ós akik nem egyszer kénytelenek egy fél virsliből álló vacsora elköltése után a pompás tornyos ágyba lefeküdni, csakhogy az ilyen uriság hamis látszatát megtartsák a világ szemében. Szentül meg vagyok győződve, hogy a nők részéről a nyilvános pályán való szereplés, illetve az eredeti rendeltetési élettől való elfordulás olyan erőszakos, hogy épen azok a nők, akiknek ezen kísérleti időkben alkalmuk volt viszontagságos oldalait megismerni, azok fogják legbuzgóbban hirdetni, hogy gyarló ember ne akarjon bölcsebb lenni a Mindenhatónál és a nő maradjon továbbra is segítő társa a férfinek az élet küzdelmeiben. Szubsztilisen finom lelki érzékeiknél fogva minden idegen beavatkozás nélkül tudatára jönnek, hogy egy parányi családi otthon többet ér, mint a világ legjobb hivatala ós a jövő boldogulásának nagy kérdésével nem a berendezések eltérő volta ós a foglalkozások abszolúte osztályozása, hanem —- mindenesetre az anyagiak móltányos közbejátszásával — a férfi jelleme lesz döntő. üzt mondja Vas Gereben a „Jurátus élet" cimü korrajzában : „A leány azért ne tudjon sokat, hogy férjétől tanulja meg azt, ami által kedves lehet annak, akivel egy életet készül keresztül utazni". Én pedig hozzá teszem, hogy teljesen igaza van. garkadi Igná

o fejeztetni, a kövezósi munkálatok megkezdésének határideje azonban még nincs megállapítva, mert a kereskedelemügyi kormány rendelkezésére álló költségvetési hitelek beosztása miatt ezen munkálatok megkezdése csak később, valószinnjóg 3 óv múlva, de mindenesetre 5 éven belül lesz lehetséges. Tekintettel arra, hogy az orosháza— puszta- töldvári-ut kiépítésére nézve a törvényhatósági bizottság annak idején határozatot hozott olyképen, hogy az útszakasz, melynek épitési tervei készen vannak, melynek építési költségei is biztosítva voltak, már 1899-ben kiépítendő lett volna s igy az érdekeltek a transzverzális ut tervezése folytán hátrányt szenvedtek az által, hogy az útszakasz kiépítése csak később, az egész müut munkálataival kapcsolatosan fogna megtörténni, mély tisztelettel javaslom, méltóztassék határozatot hozni, illetve kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur engedélyét kikérni a tekintetben, hogy a Ili. állami transzverzális ut 11 kim. hosszú orosháza—puszta- földvári szakaszát a vármegye a jövő 1902. coben kiépíthesse, az épitési költségeket kamatozó kötvény kiadásával fedezhesse, a mely kötvény az útra szükséges összeg rendelkezésére áltával a kereskedelemügyi kormány által beváltandó lesz. Ekként a vármegyét csak a mintegy 200 — 240000 korona épitési tőke után esedékessé válandó kamatok terhelnék pár évig, addig, mig az uj transzverzális ut állami kiépítése megkezdetik. K.-Tarosa K.-Ladány. Jelzem már most, hogy a mennyiben indítványom elfogadtatik, ahhoz a kereskedelemügyi miniszter ur a kötvény beváltásának kötelezettségével hozzájárul ós esetleg az állami épitési munkálat folyamatba tótele több évig késedelmet szenvqd, a szintén nagyobb forgalmi jelentőségű s megyénk legrosszabb utjául minősíthető körös-tarcsa—A'örös-ládányi útszakaszra nézve annak idején hasonló javaslatot szándékozom tenni, akképen, hogy az 1903. évben építtessék ki a megye által előlegezett költséggel. Uj vicinálisok. A keskeny vágányu vasutak mezőgazdasági rendkívüli nagy jelentőségét méltányolva, valamint a Békés és Vésztő községek között tervezett vasút rendes nyomtávlatu vonalként való létesítése elé gördült akadályokat is tekintve, tárgyalásokba bocsátkoztam az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságával, nem volna-e hajlandó a békés—vésztői vonalat, illetve a kontinuitásnak is megfelelőleg: a vasút csabai állom ísátói Vésztőig terjedő vonalat keskenyvágányu vasutként kiépíteni? A társulat e kiépítésre akként, hogy e tervek elkészítését, bejárást, az összes eljárási költségeket stb. saját számlájára elvállalja, készséggel vállalkozott s a békés—-vésztői vasút ügyében a törvényhatóság által kiküldött bizottság e vasút létesítésének eszméjét magáévá tevén, e bizottság ez iránt külön javaslatot tesz a törvényhatósági közgyűlés elé. A javaslat bőven feltárja azon előnyöket, melyek e vasút létesítéséhez hozzá fűződnek. Ugyancsak a békés - vésztői vasút ügyében kiküldött bizottság — bár megbízatásán tul— mindazon keskenyvágányu vasutak nagy jelentőségének móltatásából kiindulva, előterjesztést tesz a törvényhatósági közgyűlés elé a Gyula és Barakony között többek által évek óta tervezett vasútnak keskenyváydnyu vasutként való kiépítése iránt. E vasút hivatva volna Aradmegye északi részeinek forgalmát megyénkbe vonni, épen azért megyei szempontból valódi értéke szerint méltánylandó e vcnal kiépítésének biztosítása, ugy, hogy nngam részéről is javaslom e kérdésnek is napirendre való felvételét s a tervezetnek lehető megvalósitását. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Szabó János, a békésbánáti református egyházmegye esperese, több napig Békésen időzött s megvizsgálta az egyházközség ügyeit. — A megyei közgyűlés tárgysorozata megjelent a Hivatalos Közlemények legutóbbi számában. A jelentések után az első fontos tárgy dr. Lukács György főispán átirata, melyben felhívja a vármegye közönségét a tüdővósz elleni védekezésre s javasolja, hogy a szegénysorsu tüdőbetegek szanatóriumában — százalék pótadó kivetésével — létesítsen ágyalapitványt Bókésvármegye is. E rendkívüli fontossággal biró tárgy részleteire még visszatérünk. A tárgysorozaton szerepelnek azok a kormányrendeletek ós átiratok, melyről lapunkban már említés volt téve, továbbá a békésvésztői vasút létesítésére kiküldött bizottság jelentése, jelölés a honvéd hadapródiskolánál betöltendő kót alapítványi helyre, stb. A 30-ik ponton tul egész a 118-ig