Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1901-03-28 / 25. szám

Elhatározta a Zenekör, hogy kivált­képenpártoló-tagjai részére évnegyedenként szükebbkörü zeneestélyeket fog rendezni, amelyeken bemutatja legújabban betanult darabjait s amelyeken a pártoló-tagok tel­jesen díjmentesen fognak megjelenhetni, ugy hogy befizetett évi tagsági dijuk ezáltal mintegy vissza lesz térítve. A Zenekör sz'ombati első hangversenye után tartja meg alakuló gyűlését s terjeszti fel alapszabályait áttekintés és jóváhagyás végett a belügyminiszterhez. — Az uj transzverzális út. Kedden kez­dődött meg az uj transzverzális műút hely­színi bejárása Biharmegyóben, Berettyó­Újfalun. A bejáráson H a r t i g Sándor miniszteri osztálytanácsos elnökölt s Békés­vármegyéből Haviá r Lajos kir. főmér­nök, az államépitészeti hivatal főnöke volt jelen a bejárás megkezdésénél. Kedden ós szerdán Biharmegyóben folyt a bejárás, ma : csütörtökön kezdődik Bókósmegyé­ben, Szeghalmon. Pénteken ér a bizottság Csabára s szombaton fejezi be az egész eljárást Orosházán. Pénteken este a bi­zottsági tagok Csaba város vendégei lesz­nek. A többi községek is lelkesen készül­nek fogadni a bizottságot. Körös-Tarcsa képviselőtestülete hétfőn rendkívüli köz­gyűlést tartott, melyen nagy örömmel vet­ték tudomásul, hogy az uj müut által a a község régi óhaja fog beteljesedni. A bejárás napján a képviselőtestület díszköz­gyűlést tart, arra meghívja a bizottságot s utána banketet rendez a bejáró küldöttség tiszteletére. — Ill-ad osztályú ker.jseti-adó tárgya­lások. Az 1901. évre kivetendő Ill-ad oszt. kereseti adó kivetésére a gyulai pénzügy­igazgatóság a következő sorrendet tűzte ki: a b.-csabai kir. adóhivatali kerületben, hol Lampenfeld Lajos pénzügyi titkár az előadó, dr. Zsilinszky Endre pedig a kivető-bizottság elnöke, tagjai: Varságh Béla, R o s e n t h a 1 Ignác, Dócsey József, Sohár Kálmán március 26-án G-yomát, március 27. és 28-án Endrődöo, ugyancsak március 28-án Uj-Kigyóst, végül március 28., 29. ós BO-án B.-Csabát illetőleg foly­tattatnak a tárgyalások. Az orosházi kir. adóhivatali kerületben, hol Somossy Zsig­mond igazgató helyettes tölti be az előadói tisztet : március 26-án ós 27-ón Nagy­Szénást, március 28-án Bánfalvát, P.-Szt.­Tornyát, Puszta-Földvárt, Szabad-Szt-Tor­nyát és Sámsont illető uj harmadosztályú kereseti adót állapították meg, március 29-ón Csorvást ós Tótkomlóst, március BO-án ós április 1-ón Orosházát illetőleg lesz a tár­gyalás. Az ünnepek utánra maradnak a gyulai, békési, szeghalmi és szarvasi kir. adóhivatali kerületekre vonatkozó tárgya­lások. — Egyházmegyei közgyűlés. Hódmező­vásárhelyről jelentik: A békés-bánáti ref. egyházmegye kedden tartotta meg nagy érdeklődés mellett tavaszi rendes közgyű­lését Szabó János esperes egyházi ós dr. Hajnal István világi elnök vezeté­sével. A legfontosabb tárgya a közgyűlés­nek id. B á d a y Gedeon főgondnok lemon­dása volt. A lemondást a gyűlés nem fo­gadta el, hanem küldöttséget választott, a mely felkéri Ráday grófot, hogy 22 óv óta viselt állását tartsa meg. A küldöttség tagjai: Szabó János esperes, dr. H a j n a 1 István, Fekete Márton, B e r n á t h Géza, Kovács Sebestyén és Szeremley Sámuel. — Szinészet Csabán. Fábián László, a Szalkay-fóle színtársulat titkára Csabára érkezett s holnap megkezdi a bérlet-gyüj­tést. A társulat tagjai a jövő csütörtökön érkeznek Csabára s húsvét vasárnapján kezdik az előadásokat. Szatmáron a mult héten mutatta be Szalkay nagy sikerrel Jones Sidney uj operettjót, a Szan Toy-t, melylyel megelőzte az ország összes vidéki szinpadjait. E héten Mary Halton, a hires angol szubrett vendégszerepel a társulat­nál, mely virágvasárnapkor fejezi be a szatmári szezont. — Halálozások. Alig néhány napi idő­közben lulyos két csapás érte Nagy Jenő gyulai gyógyszerészt ós dr. Nagy Elemér orosházi ügyvédet: előbb édes aty­juk: Nagy György, tót-komlósi földbir­tokos, most pedig édes anyjuk: szül. esz­telneki Szacsvay Lotti hunyt el. A boldo­gult matróna, gyermekeinek, szerető édes anyja, nem birta elviselni férje halálát, kinek oldalán 49 boldog esztendőt töltött s alig két multán követte őt a sirba. Te­metése nagy részvét mellett ment végbe Tótkomlóson s általános mély részvét kiséri a mélyen lesújtott családot. A boldogult matróna nővére volt Szacsvay Imre vértanúnak, aki 1848—49-ben, mint nagyváradi képviselő ós debreceni ország­gyűlés jegyzője, a függetlenségi nyilatko­zatot fogalmazta ós aláirta, a miért később az Újépületben bitófán szenvedett vértanú halált. — Benczúr Sámuel, a békési ipartestületnek sok éven át volt ügybuzgó elnöke, legutóbb pedig a békési takarék­pénztárnak az alapítás körül is sok érde­meket szerzett igazgatója, hetvennyolc éves korában meghalt. Temetése nagy részvét mellett folyt le. — Kökónyesy Ferenc gyulai kir. folyam-mérnök, kit az egész vármegyében általánosan ismertek, szombaton, f 73 éves korában Budapesten meghalt. Evek óta máj betegségben szen vedett, azt gyógykezeltette a fővárosban, de aggkora nem birt megbirkózni a beteg­séggel. Kökónyesy 1848-ban tüzérhadnagy volt; hivatalát nagy buzgalommal és szak­értelemmel töltötte be s igen népszerű em­ber volt. — Kinevezések. A vármegye főispánja a Szathmáry Sándor lemondása folytán megüresedett árvaszéki nyilvántartói állásra Denhoff Antal árvaszéki irattárnokot, ennek helyére Török Gábor központi Írnokot, ennek helyébe pedig D u b á n y i László államépitészeti hivatali Írnokot ne­vezte ki. — Tizenhárom éves öngyilkos. Mi ad­hatja a revolvert egy tizenhárom éves gye­rek kezébe, hogy kioltsa véle az életét ? AZ értelmi fejlettsége nem lehet oly fokon, hogy megtudná Ítélni tettét, a gyilkos sze­relemhez is kevés még a tizenhárom tavasz. Hát rejtély marad, hogy mórt lett öngyil­kos Baranyai János csabai pók-inas, ki P á g e r Pálnál tanulta mesterségét s teg­nap egy kis szenzációval szolgált a közön­ségnek. Délután három órakor felment a padlásra s revolverrel szivén lőtte magát. Mire a házbeliek ijedten összefutottak, Baranyai János már meghalt. Orosházi származású, egy kissé búskomor termé­szetű, de szorgalmas gyerek volt. Senki sem tudja, miért követte el tettét. — A Békésmegyei Takarékpénztár-Egye­sület legutóbb tartotta dr. F á b r y Sán­dor elnöklete alatt évi rendes közgyűlését, a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A közgyűlésen46részvényes volt jelen,mintegy 400 részvény képviseletében. Az előzetesen kiosztott igazgatósági s felügyelő-bizottsági jelentések felolvasottaknak vétetvén, tudo­másul vétettek, A tiszta haszon 60727 korona 46 fillér, az igazgatósági javaslat szerint következőleg osztatott fel: 1000 db részvény után osztalék á 40 k.: 40000 ,kor., tartaléktöke gyarapítására 10000 kor., kü­lön tartalék gyarapítására 4000 kor., nyug­dijalap gyarapítására 4000 kor., tisztviselők jutalmazására 2000 kor., egyeseknek és egyleteknek 727 kor. 46 fii. Az üzlet fej­lődése elodázhatatlanul követelvén az üzleti helyiségek kibővítését, a közgyűlés eme kibővítésnek 10000 korona keretén belül leendő eszközlésével az igazgatóságot fel­hatalmazta. A módosított alapszabályok némi módosítással elfogadtattak, felügyelő­bizottsági tagokul megválasztattak : D e i­m e 1 Lajos, S c km id t Iván, Fürdők István ós M i k o 1 a y István. — Vashid az Élőviz-csatornán. A régi Veszely-hidat, mely a transzverzális, müut Csaba ós Gyula közötti részén az Előviz­csatornát áthidalja, nemsokára kicserélik. A régi fahid helyébe uj szerkezetű vashidat építtet az állam. Tegnap délelőtt volt az uj hid helyszíni szemléje, melyen P ü n­k ö s t y Ferenc műszaki tanácsos elnöklete alatt jelen voltak: Haviár Lajos kir. mérnök ós T i s z a y Géza mérnök az államépitészeti hivatal, Bodoky Kálmán a folyammérnöksóg, K ü n z 1 Ernő a kultur­mérnöksóg, Erkel János az Alsó-Fehór­Kőrösi ármentesitő társulat, Z s i r o s András biró ós Korosy László jegyző Csaba község képviseletében és a többi érdekel­tek. AZ uj hid építéséhez még a tavasszal hozzá fognak. — A SZÍV. A nemes szivüsógnek, az igazi jótékonyság gyakorlatának egy ritka példájáról kapunk hirt Szeghalomról. Kö­nyörületes emberek, ólüköu egy nemes szivü úrasszonnyal: Kárász Imrónóvel, összeállottak, hogy segítsenek a szegény ós árva gyermekeken s áldozatkészségükkel módját ejtették, hogy egy sereg éhező iskolás fiút ós leányt egész télen át meleg ebéddel láthattak el. A nyomortól, az éhség­től mentették meg a mostoha sorsú, na­gyobbrészt tanyai iskolás gyermekeket. Dr. Csák István községi orvos, T é c s y József lelkész ós mások voltak a moz­galom lelkes támogatói, de küjönösen elől járt az emberszeretet nemes munká­jában Márki Imre szeghalmi vendéglős ós felesége, kik igazán bőkezű áldozatkész­séggel látták el egész tólea a gyermeke­ket. Nagy csapást mért rájuk a Gondvi­selés : élete tavaszán halt meg felnőtt fiuk, egy rendkívüli tehetségekkel megáldott fiatal ember s a megtört szülők a jótókony­ság gyakorlatában kerestek vigasztalást, gyöngéd szeretetükkel, melynek nemes szi­vükben van kiapadhatatlan forrása, az árva ós elhagyott gyermekekhez fordultak. Ehez a példaadáshoz felesleges a dicséret. — Uj orvos Csabán. Dr. Komáromy Béla, sebész és nőgyógyász, ki hosszabb ideig működött Budapesten a Taüfer ós Elischer-féle nőgyógyászati szanatóriumok­ban, Csabán telepszik le — Aszfalt vagy beton ? Ez a kérdés foglalkoztatja most az orosháziakat, kik — mint említettük — elhatározták, hogy a főteret s a főbb utcák gyalogjáróit ki aszfaltóztatják. A kiküldött járda-bizottság azonban nem ragaszkodott szigorúan a határozathoz, hanem aszfaltra ós be­tonra is hirdetett ajánlati versenyt. — Az aszfaltra négy, a betonra öt ajánlat érkezett be. Ez ajánlatok szerint az asz­faltjárdát a magyar aszfalt rész­vénytársaság 73988 korona, B a s c h Mihály budapesti vállalkozó 102720 korona, Neuchatel aszfalt Compagne 84119 korona ós a hazai aszfalt ipar részvénytárs a s ág 84183 korona vállalati összegben építené ki. A beton­járdát kiépítené Basch Mihály budapesti vállalkozó 59952 korona, R o s c i és P e­r e g r i n i aradi czóg 422<0 korona, N. Szabados József gyulai építési vállalkozó 61920 kor., Schreiber Izidor mezőtúri vállalkozó 51816 kor. és Melocco Péter budapesti vállalkozó 54912 korona vállalati összegórt. Mindkét járdanemnél 10 évig viselnék a vállalkozók a fentartás költségeit, A beérkezett ajánlatokat a kikül­dött bizottság ós az elöljáróság együttes ülésben vették tárgyalás alá. A tanács ós a bizottság egy része, élén a főjegy­zővel, ragaszkodik a képviselőtestület jogerős hatórozatához, követeli az aszfalt­járdát ós az erre beadott legolcsóbb, leg­kedvezőbb ajánlat elfogadását. Ezzel szem­ben a többiek, élükön a községi mérnökkel, a beton mellett törtek lándzsát. Egyik ré­szen sem akartak az elfoglalt állásponttól eltérni, végre abban törtónt megállapodás, hogy az ügyet a képviselőtestület elé ter­jesztik, mondja ki ez: aszfaltot vagy betont akar-e ? — Sorozás a megyében. A szeghalmi járás után a gyulaiban volt a sorozás, me­lyen polgári részről mint elnök dr. Fábry Sándor alispán, a közös hadsereg részéről S t u b n a őrnagy, a honvédség képvise­letében Hill százados volak jelen. A gyulai járásból a felhívott s megvizsgált 221 hadkötelesből besoroztatott az ujoncjuta­lókba 65, a póttartalókba 23, összesen 88. A gyulavárosi 365 hadkötelesből besoroz­tatott az ujoncjutalókba 121, a póttarta­lékba 16, összesen 137. — Békésen is be­fejezést nyert az idei sorozás, de az ered­mény nem mondható valami fényesnek. Besoroztak a három korosztályból a békési hadkötelesek közül 191-et, mezőberóny elek­ből 96 ot, a köröstarcsaiakból 41-et. — A gyulai izraelita nőegylet mult va­sárnap élénk érdeklődés mellett tartotta meg rendes évi közgyűlését. Ózv. B i 1­1 i c z Vilmosné elnök Isten áldását kérve az egyletre, a tagok szíves üdvözlése után az ülést megnyitotta. Ezután Weisz Mór egyleti titkár olvasta fel évi jelenté­sét, melyben mindenek előtt kijelenti, hogy az egyesület vezetősége, valamint annak minden egyes tagja, az emberi társa­dalom egyik legmagasztosabb czóljának, a nyomor lehető enyhítésének tőle tel­hetőleg megfelelni igyekezett. Ezután át­tért az egylet belmozgalmára ós jelentette, hogy az egyletnek az év végével 14 L rendes, 31 pártoló ós J4 alapító tagja van, vagyona pedig 6962 korona 68 fillér volt. A számvizsgáló bizottság jelentése után a közgyűlés a választmány és a pénztárosnak a szokásos felmentvónyt megadta. Több folyó ügy elintézése után elnök mindazoknak, kik fáradozásuk által az egylet emelkedését elősegítették, köszö­netet mondott. — Népszerű intézmény, Ü. földmivelósi miniszter nagy súlyt helyez rá, hogy a gazdasági munkások és földmivelők népies modorban irt s főleg az ö megélhetési vi­szonyaikat tárgyazó müveket olvashassa­nak. E célból nemcsak a megyék területén levő járási székhelyeken, hanem a nagyobb községekben is, a hol ez kivihetőnek biz9­nyult, népkönyvtárakat létesített. A Sár­réten a miniszter bőkezűsége meg is hozza gyümölcseit. A földmives osztály nagy buzgósággal olvasgatja a tanulságos mun­kákat s könyvkiosztás napján olyan töme­gesen jelennek meg a szeghalmi szolga­bírói hivatalban, hogy a könyvtárnoknak ugyancsak dolgot ad a jelentkezők kielé­gítése. A könyvtárnoki tisztet a szolgabi­róság egyik hivatalnoka :Blaskovics János tölti be. Bár hivatalos teendői a nélkül is nagyon igénybe veszik, szí­vesen feláldozza szabadidejét, csakhogy önként magára vállalt kötelességének meg­felelhessen. A szeghalmi intelligenciából egyetlen ember sem akadt, ki hajlandó lett volna díjtalanul a népkönyvtár ke­zelését magára vállalni, igy C s á n k y Jenő főszolgabírónak kellett közbelépni, nehogy a miniszter jószátidóku igyekezete a részvétlenség miatt kudarcot valljon; az ő buzgólkodásának köszönhető, hogy akadt egy önzetlen ember, ki díj nélkül vállal­kozott a szép eszme keresztülvitelére. — Tagositási mozgalmak. A tagosítás eszméje annyira népszerű lett a Sárréten, hogy az ottani községek közbirtokossága egyik a másik után határozza el, hogy a kezdő lépéseket megteszi. A szeghalmi példa ugyan nem nagyon biztató, de ez csak arra szolgálhat indokul, hogy több belátással ós nagyobb körültekintéssel fogjanak a dolog­hoz. A tagosítás megkezdéséhez a szabad­gazdálkodási rendszer képezi az első lépést, óppenazért a körösladányiak, felbuzdulva a f.-gyarmatiak mozgalmán, kórvényt nyúj­tottak be Csánky Jenő főszolgabíróhoz, szavaztatná meg a közbirtokosságot, hogy az eddigi f o r d a-rendszert akarja-e fentar­tani, vagy pedig a szabadgazdálkodás elvét mondja ki? — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter S ó f a 1 v a i Fülöp Ferenc orosházi kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt hivatalból a sepsi-szentgyörgyi kir. járásbírósághoz helyezte át. AZ orosházi kir. járásbíróság­nál eddig két telekkönyvi állás volt rend­szeresítve, de mert a bíróság telekkönyvi ügyforgalma nem olyan nagy, hogy két telekkönyvvezető eredményesen lett volna foglalkoztatható, a miniszter aközszolgálat érdekében az egyik telekkönyvvezetőt hi­vatalból áthelyezte. — Artézi fürdő Szarvason. Évek óta tervezgetés tárgya Szarvason egy gőzfürdő­nek felállítása, a hol az artézi kut vize volna fölhasználva. Egy időben már a rész­vények egy része is alá volt irva s mégis meghiusult a terv. Most megint fölszinre került a terv még pedig eléggé reális alak­ban és alapon, amennyiben a fürdő felépí­tését a szarvasi takarókpénztár szándékozik megvalósítani a közönség bevonásával. A csabai iparos ifjak művelődési egylete szép sikerrel kezdte meg vasárnap a fillér-esté lyek sorozatát. Alig volt képes befogadni az egylet helyisége a nagyszámú közönséget, mely a legkellemesebb szóra­kozás közben töltötte az estét. P 1 e v a Terka cimbalom-játékával, F i s c h e r Géza felolvasásával mulattatta a hallgatóságot, majd kezdetét vette a tánc, ami vig han­gulatban folyt reggelig. — A tartalékosok és az aratás. J±Z er­délyi gazdasági egyesület hosszabb felira­tot intézett a képviselőházhoz a tényleges ós tartalékos katonaságnak aratás idején való szabadságolása és a földmives-iskolát végzett katonák két éves szolgálati ideje tárgyában. A felirat a következőkben fog­lalja össze a mezőgazdák kívánalmait : 1. a mezőgazdasági munkaerő szapo­rítása ós a mezőgazdasági üzemköltségek csökkenése céljából a gabonafélék aratási idejére a tényleges állományú katonák vi­dékeként, vagy esetleg hadtestparancsnok­ságokként megállapítandó időben ós időtar­tamra szabadságoltassanak. 2. A tartalékos katonai állomány az aratásnak ezen vidékeként megállapított idején fegyvergyakorlatra be ne hivassák. 3. A cs. és kir. hadügyminiszter 1895 július 22-ón kiadott 4643. sz. rendeletének szövege a fakultatív „szabadságolhatok" he­lyett a szándékolt cél elérésére az impera­tiv „szabadságolandók" kifejezéssel ós ha­tálylyal módositassék. — Körös-Tarcsa község, mely eddig Mezőberónynyel alkotott egy kéményseprői kerületet, a képviselőtestület határozata folytán önálló kerületté alakult s a kémény­seprői állás betöltésére pályázatot hirdetett, a mire tizenkilenc pályázat érkezett be. A képviselőtestület a pályázók közül az ál­lásra az elsőfokú iparhatóságnak Szűcs Gergely békési, Horváth János gyulai és L i c s k a y Ferenc mezőberényi kémény­seprőket ajánlotta. — Lopások. K. Kovács János k.­tarcsai gazda istállójából szombaton éjjel elkötöttek két lovat. A kára 600 korona. — Vig László házánál ismeretlen tette­sek feltörték a kamrát s abból egy zsák búzát ós lisztet loptak el. — Akik neta fizetnek. Fűzes-Gyarmat község képviselőtestülete 30.000 korona hozzájárulási összeget biztosított a füzes­gyarmat— püspök-ladányi vasút részvény­társaságnak, ha a Szeghalom—füzes-gyar­mati vasut-vonalt kiépíti s a község által kikötött egyéb feltételeknek is megfelel. A társaság a magára vállalt kötelezettség­nek eleget is tett, a vasút pár év óta üzemben van s meglehetős lendületet adott F.-Gyarmat előhaladásának. A képviselő­testület azonban ugy találta, hogy a vasút igazgatósága csak részben tett eleget a kikötött feltételeknek, ez okból a 30.000 korona kifizetését megtagadta. A társulat a határozat ellen a megyéhez felebbezett, mely utasította a képviselőtestületet, hogy a 30.0X) korona kifizetésről — ha erre fedezet nem volna — kölcsön utján is gondoskodjék, A füzes-gyarmatiak azonban

Next

/
Thumbnails
Contents