Békésmegyei közlöny, 1901 (28. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1901-03-21 / 23. szám
X XV il l évfolya m. 7 i B.-Csaba 1901. Csütörtök, március hó 21-én 23 szám. BGEGSH uZLONT POLITIKAI LAP. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. - Negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Kiadóhivatal: Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Magyarország népessége. Budapest, márc. 20. Nemzeti államunk és nemzeti konszolidációnk a magyar faj szaporodásának arányától függ A magyar faj terjeszkedése a leghatalmasabb eszköze az egységes magyar nemzet és állam kiépülésének. Rég hirdetik ezt kiváló nemzetgazdák és szociológusok és ha rámutatnak azokra az akadályokra és gátakra, a melyek a magyar faj kellő szaporodásának útját állják, teszik azt a hazafias aggodalom áltat vezéreltetve s abban a reménybm, hogy intő és figyelmeztető' szavukra megmozdul a közvélemény és elhárítja a kellő terjeszkedést gátló akadályokat A magyar fajban nagy propagativ erő rejlik. Ezt ápolni, fentartani elsőrendű nemzeti feladat Épp ezért ébren kiséri figyelemmel mindenki, a ki a szaporodás és a nemzeti fejlődés vonatkozásainak mélyére lát, azokat a statisztikai adatokat, a melyek e viszony alakulásait számokban fejezik ki. Ily nagy ós hatalmas statisztikai munka eredményeit látjuk most magunk előtt az 1900 évi népszámlálás adataiban S lelkünket öröm tölti el, hogy ez a lelkiismeretes, szakszerű és szabatos statisztikai mü Magyarország népességének nem jelentéktelen szaporodását mutatja ki. Az egész magyar birodalom népessége a népszámlálás eredménye szerint a lefolyt évtized alatt 1,739.740 egyénnel szaporodott, a minek következtében népességünk száma 19,088.720 ra,a katonasággal együtt 19,203 531 re emelkedett. Á tiz évi ténylegi szapo rodás az egész birodalomban kerek 10 százalékot tett, a mely szaporo dási százalék, habár né mi le g alatta marad is a megelőző 10 év szaporo dásának, mégis igen kedvezőnek mondható. A magyar anyaország szempontjából a szaporodás arányszáma különben azért is elég kedvezőnek tekinthető, mivelezalkalommal megszűnt az a nagy különbség, a mely 1880 — 1890. évtized szaporodásában Magyar ország és Horvát-Szlavonországok között az anyaország 1 rovása mutatkozott * Az anyaország egyes részei közül legkedvezőbb szaporodási százalékot tüntettnek fel : aDuna-Tiszaköze 17-91 százalékot, a Tisza balpartja 1187 száz i lék. Legkedvezőtlenebbet pedig a Duna jobbpartja (5 28 százalék) és a Tisza-Maros szöge (7 07 százalók). Erősen ala.tta maradnak még az országos átlagnak a Dana balp irtja (8 31 százalék) és Erdély is (8'76 százalék), mig a Tisza-jobbparti országrész 9 60 százalékos szaporodásával meglehetősen megközelíti az országos átlagot. Népszámlálásunknak jellemző és a magyarság szempontjából mindenesetre igen kedvezőnek tekinthető eredménye, hogy a városok általában sokkal erősebben szaporodtak, mint a vidék. Olyan törvényhatósági jogú város, melynek szaporodása az országos szaporodási átlagon alul marad, csak 5 van, az összes többi városokban ellenbea az országos átlagnál nagyobb és pedig rendszerint jóval nagyobb szaporodást látunk. Az anyáországban első helyen álL a székesfőváros az ő 45'0l százaié cos szaporodásával s összesen 9 oly törvényhatósági jogú városunk van, a melyekben a szaporodás 25 százalékot meghaladott. Horvát-Szlavonországokban a városok közül Zágráb szaporodott erőse i, 49'51 százalékos szaporodásával még a székesfőváros szaporodását is meghaladva. Az 19)0-ik évi népszámlálás eredménye a magyarságra nézve nemcsak a városok kedvezőbb szaporodása révén, de a vármegyékben is előnyösnek látszik, a mennyiben — nem tekintve a Dunántul kedvezőtlen népnövekedését — épen az országnak magyarságlakta részei, az Alföld ós a Tisza-bal- és a Tisza-jobbparti országrészek némely túlnyomóan magyar népességű vármegyéi szaporodtak legjobban. Vigasztaló és biztató momentumokai tár fel tehát a népszámlálási statisztika. Nem a teljes ós végleges anyag az, a mi előttünk fekszik, mert a kérdések egész özöne vár még e statisztika révén magyarázatra és feleletre. De a mit már most a nyers számokból konstatálhatunk, az, hogy erőben és számban fokozatosan gyarapszunk s remény kél bennünk, hogy a kellő nemzetgazdasági ós birtokpolitikai alakulatok a nemzetünkben rejlő megbecsülhetetlen propagativ erőt még inkább fokozni s nemzeti és állami konszolidációnkat betetőzni vannak hivatva. Közgyűlés Csabán. — Március 18. — Olyan hosszú volt a hétfőn tartott képviselőtestületi közgyűlés tárgysorozata, hogy délelőtt el sem végezhették,- maradt délutánra is. Kisebb-nagyobb viták voltak délelőtt is, délután is, ámbár szembeszökő az, hogy ebéd után mennyivel kedélyesebbek és engedékenyebbek a város szigorú atyái. . . Legfontosabb határozat volt — a legnagyobb vitát is keltette — hogy a birtoktanács megszüntetése ügyében apellál a község a belügyminiszterhez s deputáció viszi a felebbezést Széli Kálmánhoz. A transzverzális ut ötletéből F á b r y Sándor alispán, az állami polgári iskolák ügyéből kifolyólag pedig Zsilinszky Mihály államtitkár mellett demonstrált a képviselőtestület. A Munkácsy-emlóktábla leleplezésének időpontját szintén kitűzték. Részletes tudósításunk a következő : Helyettesítés. A képviselőtestület, mieltt a tárgysorozatot megkezdte volna, előbb S z t r a k a György elnöklete alatt mint tiszti szék ült össze, hogy a megüresedett rendőrfőbiztosi állásra helyettest rendeljen ki. A tanács javaslatára egyhangúlag W i 11 i m István oki. jegyzőt, városi tisztviselőt rendelték ki a rendőrfőbiztos helyetteséül. Transzverzális ut. A K o r o s y László első jegyző által előterjesztett havi jelentések után tárgyalás alá került a miniszteri leirat ós az alispáni rendelet az uj transzverzális ut bejárásáról. Csaba határában március hó 29-ikén lesz a bejárás, melyhez a közgyűlés Z s i r o s András birót, K o r o s y László jegyzőt, Áchim Gusztáv mérnököt, Beliczey Gézát és Kocziszky Mihályt küldte ki képviselőkül. Beliczey István indítványára kimondták, hogy a bejáró küldöttséget a város vendégeiül fogják tekinteni s üdvözölték az alispánt, amiről lapunk más helyén van szó. Polgári iskolák. Örömmel vette tudomásul a közgyűlés a kultuszminiszter leiratát a polgári leányiskola államosítása s egy állami polgári fiúiskola felállítása iránt. Felhatalmazta a képviselőtestület az elöljáróságot, hogy a polgári leányiskola államosítása iránt a már ismert feltótelek mellett kösse meg a végleges szerződést, A felállítandó állami polgári fiúiskolának pedig szívesen ad helyiséget s a szokásos módon hozzájárul a dologi kiadásokhoz Egyelőre bérelni fognak helyiséget, hogj f. évi szeptember elsején a fiúiskola I-sc osztálya már megnyitható legyen. Beliczey István ez alkalomból hálás szavakkal emlékezett meg a kultuszminiszterről,- de különösen az államtitkárBékésmegyei Közlöny tárolja. Meghalt egy fiatal grófné ... Irta: gróf Vay Sándor. Nem szeretem a harangszót. Mindig valami bánatos emléket juttat eszembe. Koporsó kulcsának a fordulását hallom ilyenkor, kripta ajtajának a becsapódását, mikor elzár előlünk mindent, ami kedves és drága volt nekünk. Talán sehol sem szól olyan, busán a harang, mint Ferrarában, mintha abba a kékegü olasz városban egyre könyektől volna homályos minden, s a virágok illata szép, szomorú temetőkre emlékeztet ott. Ilyen bús, nagyon bús harangszó vert föl ma reggel álmomból. Szinte rosszul esett a tavaszi hajnal derengéseiben, amelynek aranyos sugarai megtörtek a fal tompa színein. íróasztalomon egy csomó virág hervadozott. Szegfű, ibolya, hóvirág, meg néhány szál marguerite — mintha még most is egy szép, selymes göndör fej hajolt Volna liozzájok, pajkos mosolylyal mondogatva az édes babonát: szeret — nem szeret ? A harangok meg egyre zúgtak-búgtak, kimondhatatlan nagy, szomoruságos gyászszal — belé a rügyfakasztó márciusi reggel hűvös, párázatos levegőjébe. Aztán nagy sürgés-forgás, suttogás támadt a ház előtt és fontoskodva mondották egymásnak a szomszédok, hogy: meghalt a fiatal grófné az irinyi-pusztán . . . Tehát csakugyan meghalt a szép, viruló fiatalasszony, ahires urlovasnak,Pejacsevich Albert grófnak a felesége, Cziráky Jeanne, rövid, lázas betegség után, kezdetén az életnek, amely annyi boldogságot, annyi örömet igért neki. A fiatal grófné elhunyta legelőkelőbb arisztokrata családainkat, a Pejacsevich, Cziráky, Lónyay, Almásy, Csekonics, Esterházy és rnóg számos főúri familiát borit gyászba. Hogy most ott, fekszik lobogó lángok, hófehér krizantómumok, rózsák közt, ő maga a legszebb, elhervadt virág, eszembe jut sok minden arról az illusztris családról, amelyből származott. A hires régi magyar asszonyok sorában méltán foglal helyet gróf Cziráky Józsefné, Barkóczy Borbála. Férje mint hős esett el Prága ostrománál, de a magára hagyott özvegy azért nem csüggedt el. A kenyeri gazdaságban mindent maga a grófné vezetett. Hajnalban kelt föl ós ködmönt öltve magára, kiosztotta a parancsokat, ügyelt aratásra, kaszálásra, nyomtatásra, és mint régi Írások mondják — „értett mindenhez, mint egy férfi-ember." — Dolgozni sem átalt; bement az istállóba és, ha kellett, sajátkezüleg fejte meg a teheneket. Mikor pedig az igaz örökéből, az ősi ciráki dominumból ki akarták tudni idegenek, vasvillával fölfegyverezett cse lódéit maga vezette át Kenyeriből a szomszéd Cirákra ós a Bezerédyeket kiverte a kúriából. Borbála grófné utódai mind kiváló férfiak, nők lettek, akik ma is ott élnek a kenyeri őst dominiumban, amelyet ennek a páratlan asszonynak energiája, vasszorgalma tartott meg családjának. Jeles tagja volt a családnak Cziráky í^ntal, hosszú időkön át államminiszter, najd Fehérmegye főispánja A XIII. szájad utolsó tizedeiben 'hallgatta a jogot a Desti egyetemen s mint igen szép ifjú, iedvence volt a társaságoknak. Róla je-j ^yeztók föl, hogy az akkor teljesen elnémetesedett szalonokban sem „ejtett soha ! agyéb szót magyarnál' s olyan remek! slokvenciája volt, hogy „Kis Cicero"-nak | nevezték jurista pajtásai. Cziráky Antal kétszer nősült. Első neje Illésházi Julianna | a másik Batthyány Mária volt, akivel 1$16 január 14-ón kelt egybe. Második házzasságából született fia Cziráky János gróf, aki oly kiváló szerepet vitt politikai életünkben ós oszlopos tagja volt az úgynevezett konzervatív tábornak. Az ötvenes években, mikor még csak derengett a hajnal, báró Sennyey Pállal, Mailáth Györgygyel s még néhány hasonló gondolkozású mágnással, Cziráky János gróf tett legtöbbet az 1867-iki nagy fordulat előkészitésére. 0 volt kezdeményezője annak ekeversenynek, amit gróf Károlyi tót-megyeri birtokán tartottak meg, de ami nem volt tulajdonkópen egyéb, mint egy nagy politikai összejövetel, ahol a haza felszabadításának módozatait beszélték meg főuraink. Ilyen volt a híres esztergomi konferencia is Szecitovszky János herczegprimás palotájában, ami után valóban meg is történt Bécsből az első lépés a kiegyezés módozatainak megbeszélésére. Cziráky János grófnak három fia, Antal, Béla ós János tartják ma fent az ősrégi családot. Antal első neje xuszterházy Alice grófnő volt, a második Keglevich Rózsa, híres szépség a hetvenes években és ízigvérig a magyar nő, akinek ereiben van eg) csép a hires Szilvási gróf, Keglevich Miklósnak a véréből is. Magyar nótát ugy hall gatni senki sem tudott az arisztokraciában mint Keglevich Rózsa, és Szliácson, Lajo: Tóni, a hires beszterczebányai czigány sen kinek sem húzott oly szívesen, mint a 1 e g szebb grófn é-nak. Abban az időbei ; fóuyes világ volt a zólyommegyei híre; gyógyvíznél. Rohonczy Gida, Sembery Istvái • szerepeltek mint fürdőkirályok ós ez utób binak estétől reggelig három négyes fogatí állt a fürdőző hölgyek rendelkezésére, hí kirándulást akartak tenni Garam-Szent-Ke resztre, Beszterczóre, vagy a vidék má kis pontjaira. Minden este volt mulatság ós csal Sembery, meg Rohonczy húzatott Tónival hol Gyürkynének, hol Keglevich Rózának az ország legszebb asszonyának Forinyák nónak, meg a többinek. A nagyon fiatal, nagyon kedves szők lányka is ott fürdőzött akkor édes anyjá val. Almásy Erzsi grófnő volt ez a bájo leányka, aki olyan volt, mint a költöi álor megtestesülése. Egy szép, szőke dzsentri fi • — kitűnő író lett később — sokat is áb rándozott a grófnőről s egyik legszeb dalciklusában örökítette meg ábrándjai Persze, csak ábránd maradt a szőke dzsenti fiu szerelme ós a f ü r d ő-r egéből nei lett valóság, még csak f ü r d ő-r egén sem. Almásyék hazautaztak, a szép szők fiu pedig móg verselt soká, sokáig. Ujat > szerelmi líránkban nincsenek olyan szé , versek, mint azok voltak, de mind közö A Ferencz József keserűvíz világszerte ismert jó hírnevét kitűnő minőségének köszönheti, m nek következtében a földgömb minden részén, még a kisebb hely ken is, most már található ós árusítva lesz. A Ferencz József keser vizböl mint rendszeres adag egy boros pohárral reggel éhgyomon véve elegendő.
