Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-08-17 / 66. szám

ianitók vesznek részt a tanfolyamon: Albert András (Nagy Saalonta), Arató Lajos (Szeghalom), Benedek Zoiiáo (SzaszLóna), Bokotej Leontin (Ötvös-falva), Borbéiy Káro'y (Mojszón), C-ató Gyula (Kötegyán), Dd'/si Lőriccz (Középlak), FarkabGjula (B ké ),GaálSándor(Kide), Gergely I-.iv.4n (Buiapest). Gróza Tivadar (Nantű). J;k ib József (Mező Szilvás), Juhos Miklós (Nagy-Idö), Karaszka Kál man (Riko), Licbtey Sándor (Csománfalva), Mihalka János (Kökényes), Szabó József (Derecske) Sztodolnik Péter (Máramaros-Sziget). Tamás-sy József (UjKigyós). Wrána Ferencz(N»gy- Halmágy), Wlád János (Petrova). A tanfolyamon részt vesz 10 allami , 5 ev. ref.-, 4 gör. kath.-, 1 községi iskolai tanitó. — Színtársulat Szarvason. Kedden nyílt meg Szarvason a szinisiezon a „Ripp Van Winkie" operettel. Mucs i F György tarsulata kitűnően van összeállítva. Élvezetes estékre van kilátása a szarvasiaknak. — Halálozás. Szeles körben keltett Szarvason részvétét id. D ó r c z y Péter nyugalmazott cs. kir. honvéd huszarka pitanynak haiala. A megboldogult 66 e\et elt. Ritka példája volt a józan poi garnak. D e r c z y Fei\ncz kondorosi biró testvéret gyaszolja a megboldogultban. — Epiiogus. E hó 24 én W i 1 h e i m Soma, a bánfaivai takarékpénztár könyvelője, miután büntetésének ket harmadléiZÓt kiállótta — megmenekül a bor ön falaitól, hotnét csak egy izben és pedig szomorú alkalomból láita faluját, midőn igazságügy miniszteri engedelylyel nó hány héttel ezelőtt felesege temetésére kiserte az őr. Néhány nap múlva szabad lesz újra ez a szomorú ember, a kit nem egyéni könnyelműség vagy bűnös haj lam, de viszonyai térítettek le a becsület uijáról . . . — Uj vendeglő Szeghalmon. A Sárrét főhelyén sok bosszúságot okozott az at u azoknak, hogy nem volt egy tisztességes ver degiö, hol megszallbaitak volna; eppen aztri a ki tehene, s; ökött is odább Szeghalom!ól. Miután valíaikozás nem akadt, vtgie It, a község hatarozta el uagat, hogy egy a modern igényeket is kielegitő vendeglőt épitteit. A lö u.czan egy nagyobb lelket vett s arra igen csitcs, egy emeletes épüleiet emelt, mely mar arnyiia elkészült, hogy csupán a belső beiendezós van tatra, AZ epület íöjdszimj n, a kávéházi helyisegeken kívül, meg bolt heljisegtk is vannak s a btriők aital fizetendő összeg az epület költségeiben kiadott 25 ezer forintnak nemcsak a kamaiail, hanem az évi törlesztési Lsnyedot is fedezi. — Elfogott betörök. Lapunk egyik mult tzímbbtin mtginuk, hogy Csaban Vaszkó Györgynél beiöreses lopást kisereltek meg, üe a rendőrseg ntszi vetett s elriasztotta a rablókat, a kiket Bem ludott elfogni, mert esek a rendölökre lőttek s kocsin elmenekültek. A csendőrség erelyesen folytatta a vizsgálatot, a melyben az volt segély ükre, hogy a rablók szekere a szertelen rohanásban eltört. Az eltört kocsi azt sejtette, hogy iabló czigányok követük el a betöresi kísérletet s tzonnal értesítettek a szem szedos cstndőiörtöket, a kik közül aSÜlontai őrs vezetőjtntk Boros Kalman nak tikeiült a ket regen keiesett kóbor czigáuy t, Kolompár Belát es P e t rovics Jánost kezrekenteni. A czigsDyok bevallottak, hogy a csabaihoz hasonló betöreses lopást több izten követiek el. Csorvaso n három lovat és kocsit .opiak el, Zimanduj falun egy kocsit, Szentesen ket lovat kötőitek ki ea két kocsit loptak. Itt szin tén tetten értek a rablókat, de ekkor éppen ugy fegyverüket hasznaliak, mini Csabán es vakuban lövöldöztek, aztan eimeLekülnk. A rablott iovak kezük alatt hamar kiadták parajukat; ugyanis üldöztetvén, oly nagy es lUihajsiolt láv kocsizást kelletett végezniük, hogy a lovak ostoraik alatt kidőltek, a mikor is a kukonczasba Ctaptak ki azokat. Így egy ízben az aradmegyei Zimand-ujíaiu ból pihenés nélkül a legsebesebben hajtoltak Szaloniara s mire odaérték, mar csak egy lovuk maradt meg. A ket jeles rabio tagja annak a triumvirátusnak, mely a c^endorseg fekete könyveiben : Kolompar-Sarközt-Peirovics cz°g alait van bejegyezve, voiiaktppen egy rendszeres rablásokból élő közkereseti tarsasag, mely mar annyiszor adott okot a rendőrteg éjjeli nyugalmanak megzavarásara. Leguióbb Gyulán leit volna a dinaszuauak taialkozasa, de a Koiomparék bajba ktiültek, a mit megneszelve a Sárköziek, a kellemetlen randevú eiöl kiuittk. A ifcbló ciiganyokai ma szaliitják be az ügyészség bóriönebe, hol mar nem egészen ítmtietlettk a helyzettel. — Eljegyzés. llj. D a u 111 k Jó;sel Oioshaztn tijtgyezie Rutkay Lajos nevelt leány at Baranyai "Vilmát, — Szenzácziós végtárgyalás lesz szép tember első felében a gyulai kir. törvényszéken. Ekkor tárgyalják ugyanis StróLl István szabós-géd remes bünpö rét, ki az őt apailag ós anyailag szerető gazdaját és gazdasszonyát aljas pénzvagyból megölte. Ugye sokáig vajúdott, mert a szakértő orvosok véleménye el lentétes volt, vájjon őrült-e vagy épelméjű. Végre is az igazságügyi orvosi tanács több havi megfigyelés után kiallitotta róla a véleményt, hogy elméje normális és bűne elkövetésekor szellemi kepességenek teljes birtokaban voít. — Szüreti ünnepély. A csabai iparos olvasókör az idén is megtartja az oly kedelyes szüreti ünnepélyét, melyet szeptember 17-én rendez a Széchenyi ligetben. — Földes urak gazdatisztjüknek. Vár megyénk hitarain túl is altalanosan is mert a Wenckheim grófok nemes jó szivüsege, Nevük sokszorosan ott tündöklik a hitelet, emberszeretet oltárán, s különösen Bekesmagyenek humauiurtus in tezinanyei köszönhetnek sokat az ő aldo zatkeszseguknek. Templo nok égre emelkedő tornya, iskolait s arvatiaz Csilingelő harangja tesznek tanuoizonysagot jótékonyságukról, s nem sokara a szenvedő betege*, hajlékának kisded kapoinajaban is miaba fogialandjak nevüket . . . Köz vetlen alkalmazottjaik — tisztek es cselódseg —a iögmeltanyosabb banasmódban reszesulnek; elaggott vagy munkakapleien alkalmazottait padig nyugdijat kapaaü. Jol esik ezeket — ismételve is — regisztrainaiik eppej inojt, a midőn a Wencktieim groluk *zep tejeikből, az aiabbiakban is egy kedves kepet mutathatunk be: Bar aranyaiban kisabo, de jelentőségűben mwgüatóan oZep ünnep segnek volt színhelye a ho 12-en a dobosi grófi kas.óiy. LJgyauis a napou tanon „iitZ.i-Biök" alkalmával gról WenckLeim Déneo nagybirtokos, mint a testvéreivel iü.üs uradalmak adminiszirátört', jubiláris ebedet adott egy ik tiaztjüü : B a u r n1 e í n d Nándor kerimegi kasznar 25 evts bzolgaiatanak evforduiójara. A nemes grol — személyesen elnóköiven a „liszti tzeken" — szip gondolatokban tolmács c.la a jubiláns. 11 ami eiismtreset, s a grófi est iád fcidtkei mellett negytd sszazadon at híven, kitár.ástál safarkodo tibZtnek emleküi egy ertekes eiüst kavó szervizet adott at. A díszes kaszettaba helyezett, renaiatance stiiben készült emlek valódi rtmeke az ötvösművészetnek, B a neüez ezüst talczaba dtdikaczio van. beve&va. A di^zebedre az összes uradat mi tisztek hivatalosak voltak. A pez gónel ismételten kifej^est adott a groh hazigakda ugy a jubiláló, mint ö&szts tiszijei uant UpiUit elismeresenek es jo inouiatanLk. Kony ékig meghatva mondou erre köszönetet az ünnepelt kasznár: Baurnfeind Nándor, hálában emlekezven meg a Wetckheim giolok óseikiői örökölt nemes gondoikodasaroi es iegyes juziAúsegúkiöl, iLeiyiyei toktzor a fajda.tm kicsoictuit könnyet töjuk le ; sok szór pétiig — nint a je^en esetben is — óicn kúiiyektt lakbs-zianak a siemekben, Kt tiudtlkoznt k ily tény ek melleit azon, Lh oJy ftlUlKii ragaszkodással viseltetnek a WeLckhtim tisztek földesuraik iránt I — Az uj nagyközségek. A belügy miniszter jóváhagyta Arad vármegyének azon határozatát, hogy Mtdgyes-Bodzás és Medgyes-Egyháza községek, melyek eddig egy körjegyzőséget alkottak, külön külön nagyközségekké tétessenek. Most dolgozták ki a két község szabályrendeleteit sDálnokyNgy Lajos alispánnak juttatták, a ki jóvahagyás végett fölt' rjeszti azokat a belügyminiszterhez. — Népszerű föur. Pár hónappal ezelőtt vette át a puszta fssi hitbizományi uradalom kezelését Hoyos-Wenckh e i m Fülöp gióf s mar ez a rövid idő is elegendő volt arra, hogy fesztelen, megnyerő modorával, erős magyarságá val s micdecfkfö ölt humánus gondo kodáíráva! nen csuk a k.-adanyiak, ha nini a kornyék ben jakok bzeretetet es nagyrabecsülését is megnyerje. Az ősrégi, előkelő 'psnyol grand családból sirarmazó gróf, f des anyja befolyása alatt olyan törztókös magyar mágnássá vált s oiy&n himasitatlan somogyi diaieklusbsn beszéli a mtgyBi nyeivet,hogy egy született magyar sem beszélhet zamatosabban. Mikor uradalmában legelőször egjelent, a jószágigazgatótól kesdve a legutolsó béresig maga köré gyűjtött mindenkit s a legnagyobb szívességgel és jósággal hallgatta meg a legegyszerűbb ember kívánságát is Aztán felszólította őket,hogy bárminő panaszuk vagy óhajuk lesz jövőben teljes bizalommal forduljanak hozzá, mort ő neon-ak urok, hanem résztvevő barátjuk ós embertársuk is akar lenni A fiatal főúr addig mig a fási kastélyt rendbe hozzák, feleségével, a szép, szőke Borghese Paula herczegnóvel K.-Ladányban lakik, aki nagyon megszerette a magyar nyelvet s ha hibásan is, de már meglehetősen beszéli a mi zengzetes nyelvünket. A berezegné kívánságára környezete kizárólag magyarul társalog vele, m?rt a mint kijelentette, ő ugyan olasz szárma zásu, de szívvel lélekkel magyar así szony akar lenni. — Petőfi-ereklye a bókésmegyei muzeumban Gyulán A muzeum tárgyainak újból való leltározása közben, a régi hiányos leltárba felvett tárgyak leírását figyelemmel kellett kiséri abból a c*lbó

1, hogy az iUető tárgy esetlegesen főU jegyzett találási helyét vagy ajándékozójának nevét az uj leltárban is meg jelölhessék. Forgatva tehát a régi leltárát, a vastárgyak leírása között az 52 ik számú leírására akadtak, mely a következőket tartalmazza: „Sorszám 52., darabszám 1. Pisztoly (gyutacsra), csöve I szegletes. Leló.-i helye ós körülményei: Mező-Beróny. Petőfi Sándor Mezőberénybeu Petrics Orlay Sámuel házánál lóvén, némely tárgyakkal együtt a pisztolyt hátrahagjta. S mindazek a ház falába elrejtettek. 1879. augusztus 24-én a most már Füxel Adolf házában, a falban berakva fedeztetett fel. — Ajándékozó neve : Varos elöljárói." A pisztoly most az 5 ik falitablán 4-es számmal van jelölve, tőle nem messze egy úgynevezett tiszti pléhsisak, „F a 1 u z s i r", közvetlen mellette pedig a Hunyadi Mátyás által alkotott fekete sereg valamelyik hős vitézének sisakja függ. Éjféli szellemjáráskor vájjon fölkeresik-e ezen tárgyakat volt gazdáik és ha találkoznak itt a muzeum termében, gyűlölettel néznek-e most is egymasra, megverekednek e most is érted edes hazám szent szabadsága? A tábla löbbi tárgyai közt van néhány török puska, török pisztoly. — Felakasztotta magát. W e s z e 1 k a József, csabai meiifüzö iparos, kinbk e nemű gyártmányai orszegszerte nagy kelendőségnek örvendtek s igy csaba egyik tehetős iparosai közsé tartozott, utóbbi években nagyon sz italnak adta magat, mióta pedig neje is elhunyt, teljesen ma gára volt hagyutva a 65 éves beteges emter. Az elhagyatottság bírhatta arra, hogy hé főn éjjel háza egyik szobájában zsineggel felakaszsza magát. A lakók cselédje nyitott be a kis szobába, kérdezni akarta, hogy nincs-e valamire szüksége s rémülve látta a szoba közepén lógva Weszelkát, lába alólkilökve aszóke", melyre felállt a tett elkövetésére. A kórházból temetlek el tegnap. — Jó lesz tudni. Valóban hasznos azt tudni, hogy vösuti szállítmányokban le veleket küldeni nem szabad. Erre vo naikozó figyelmeztetést adott ki a pi'sta főigazgatóság és ebben többi között azt mondja, hogy a levél, azaz tényleges és személyes levelezést képező küldemények szállítására egyedül a pósta van hivatva, a miért is vasúton küldött csomagba semmiféle — akár nyitott, akár zárt levelezést küldeni nem szabad, A ki azt mégis teszi, az legalább is 1 frt büntetést fizet, megbüntethető azonban az összegnek tizenkétszereséig, a melyösszeggel a postát a vasuli szállilmány ban küldött levél által megrövidítette. Azonban a Magyarország területén föladott 8 itt kezbesiteedő, vagyis a szorosan vett Leiföldi forgalomban postán szállított csomagokba levelek elhelyezése meg van engedve. Az osztrák pósta teiületén kézbesítendő s a postán szállított csomagokba is szabad, a csomag czimzettjéhez intézett egy levelet elhelyezni. A löbbi külföldi forgalmi viszonylatban szállitotl postai csomagokban levelek el helyeztetése tekintetében a község föladata tájékozást nyújtani a közönségnek. — Áthelyezés. A m. kir. igazságügy micisz'er V e s z k a y Károly békési kir jarásbirósági végrehajtót a nagy-kállai kir. járásbiróságkoz helyezte át. — Napszúrás és vizbefulás Két szomorú szezonhir. mely az elmúlt meleg napokról nem csuda, ha az újságba került. Ptkarik Peter szarvasi lakost kaszálás közlxn napsiurás érte. Összerogyott ós meghalt. — Ugyanott Kusnyár István P/2 é es kis fiu a tanyai iszapos gödörbe fuladt. — Méria-Noszlra felé A gyulai kir. ügyészség az igazfágügyminiszter rendeJkefésere a jogerősen elítélt Hegyi Józsefnet a csabai betöréses lopás teite1 sét, Kirs Juliét, esintén egy csstai lopás elkövetőjét és L a k a t 0 s Szidóniát a gyulai kir. ügyészség börtönéből büntetésük elszenvedésére Mária Nosztrára internálta. A három rabnőt hétfőn vitték föl a szomorú börtönbe. Képek Róma éjjeli életéből. — A „Békésmegyei Közlöny" számára irta ; Bálás Adám. III. Majd ez a lárma is csillapul fél óra alatt, hogy annál érthetőbb legyen az utczasarki gyümölcskereskedők versengő zajongása. Rómában ugyanis a közönséges élelmi czikkek számára nincsenek sem kii ön vásárterek, sem piaci napok; itt miidan utcza csupa kereskedés: a könyvkereskedő összeszedvén holmiját valahol járt helyen földre rakja ki könyveit; a hal-, a gyümölcs-, kenyórkereskedő mint járó-kelő üzlet, egész napon maga előtt tolja taligán a cikkeit s bejárja vele a város nagy részét. Minden kapualja berendezett üzlet, nem is szólva a sok rendes kereskedésről, melyeket kitté szel az utcza. Jártabb utczasarkokon megállítják üzletöket a tulajdonosok ; ugyanazt a gyümölcsöt árulják mind a ketten, a mi éppen újság (most a dinnye, szőlő ós kukoricza); a dinnyét darabokra vágják, a mi kényelmes az arra járókra ; de melyiket tüntesse ki a közönség vásárlásával? Erről a kínálók gondoskodnak ; az egyik, hogy magára vonja a figyelmet, nagy hangon szavalja el, hol termett a dinnyéje, milyen magból valóhogy került Rómába; a másik sem marad tótlen s olyan szánalmas hangsulyo, zással, mintha valamely rég elhalt ősét siratna, előbbinél jobban lármázva szavalja — már t. i. csak ugy hasból — a dinnye jó hatását az egészségre; termé szetesen attól vesznek többet, a ki jobban bírja hanggal s több előnyét tudja fölsorolni gyümölcsének. Eleven és szemlélhető képe annak, hogyan küzd, verseng az ember társával a megélhetés eszközeiért. Legérdekesebb módon mutatja be magát az olasz jellem a sziüházban, a hol oly figyelemmel hallgat a közönség, hogy lelki világával a színpadra száll előadás közben, tevékeny képzeletével a színpadon történőkbe helyezi magát s a szereplőknek szenvedése, öröme magával ragadja a hallgatókat; ilyenkor megfeledkeznek arról, hogy hallgatói csak a cselekvésnek, nem pedig résztvevői, a miből sok erdekes jelenet keletkezik. Feltűnő, hogy Róma sok színháza közül a nyáron át csak 3—4 van nyitva. Internationális jellegű köztük a „Teatro Costanzi" a Via Firenzen, közel a vasúti állomáshoz. Igen tágas, szellős ós díszes berendezésű épület, mely magába fogadja a világ fzinpadjain feltűnést keltű összes színdarabokat, a mint színpadja fölötii mintegy programmképpen fölsorolja mindazon drámaírók neveit, a kiknek szellemét ápolja s műveit előadja — Aischylostól Scbakespeare-on és Goethén át egészen Gallini-ig minden számot tevő euiópai nemzet irodalmának van kópvi viselője e névsorban, csak a magyar hiányfik belől e, holott egy Madáchunk, tízigligetink, Herczeghünk vagy más Íróinknak nem egy darsbja becsülettel megállná a versenyt a névsorban foglalt írók javarészével. Mi az oka annak, hogy szépen haladó szellemi életünknek oly kevés terméke kerül a világ a nemzetek könyvpiaczaira, holott a mi könyvirodalmunknak jókora részét idegen müvek képezik ? Külföldről tekintve irodalmunkat a meghuxódó szerénység jellemzi, mely azt varja, hogy az idegenek maguktól vegyék é-sre, holott mi az idegenben föltűnt középszerű müveket is észrevesszük s sietünk a m8gUDk nyelvére fordítani. A nemzetek szellemi versenyében azonban ez a szerénység gyámoltalanságnak tűnik föl, L ert a magyar irodalom olyan szellemi alkotásait, melyekkel összehasonlíthatná magát a számottevő nemzetekkel fordításban nem igyekszik bemutatni a külfölnek. A színházakban az előadás este 9 órakor kezdődik, a mikor a lakosság napi munkáját már elvégezte. Éppen Bisson francia iró vígjátékát adják elÖ„Ilcontrollore dei vagoni-letto" eimen(„a háló koc>ik ellenőre" climen gyakrau előadott darabja Vígszínházunknak.) A páholyoknak c>ak kis része telik meg, a ami annak a jele, hogy az aristakratia, illetőleg a a vagyonos osztály távol volt most Rómától, mert különbenben nem mulasztaná el az alkalmat, hogy ezt a helyzeti komikumban rendkívül gazdag, másrészt elég bor?os vígjátékot megn^zze ; a sze gényebb osztály helye a karzat és a íöldszint; meg is telik mind a kettő egészen, mert mig egy páholy éra 14 lira (1 líra 45 kr ez idő szerint), addig a karzatra a belépés dija 40 centisimo (40 cant. = körülbelül 40 fillér) ós a földszimi ülőhely dija másfői lira. Rima egyik leg-