Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-08-06 / 63. szám

A kérdéshez Beliczey István szólót', A hivatalos kiadvány nem forog közkézen. Aztán a szabályrendeleteket nem elolvasni, hanem tárgyalni kell; ő határozottan kívánja, hogy változzék a helyzet és ne a tisztviselők hozzanak a megyének szabályrendeleteket, hanem a megye fenntartó lakossága és ennek szerve : a törvényhatóság. Indítványát fönntartja. Korosy László a tanács nevében ígéretet tesz, hogy a fontosabb szabályrendeleti tervezeteket a képviselőtestületnek bemutatja, a mennyiben azokat a hivatalos kiadvány közli. Beliczey István a dolgot ezzel száualva nem látja. A szabályrendelet nem regény, azt tanulmányozni kell. A legjobb megoldás az benne, a melyet ő akar, hogy a szabályrendeleti szerveze tek a képviselőtestületeknek előlegesen megküldessenek. Korosy László : E« a kívánság nem méltányos ós nem követelhető. Ha a képviselőtestület foglalkoznék előlegesen a javaslatokkal, akkor sem nyerünk semmit, mert a törvényhatósági tagok nem mindnyájan képviselők és megfordítva. Inkább fontosabb esetekben a törvény hatósági tagok állásfoglalását kellene óhajtani. — Az alispáni átirat tudom-sul szolgált. A j a m i n a i iskola ügyében az ág. ev. presbyteriumnak általunk ismertetett határozatának felolvasása után, — Áchim L. András lelkes beszédben kéri a kép viselőtestületet, hogy a magvar kultura nak a Jaminába hozzanak áldozatot vagy községi, vagy állami i.-kolát létesítsenek. Az uj képviselőt megéljenezték. Zsilinszky Endre dr.: Köztudo másu ós igaz érvek azok, a melyekkel az egyház az iskola felállását elodizta É fogadja előtte szólónak javaslatát, hogy vagy állami, vagy községi iskola allitasBék föl. Beliczey István megtoldja az indiiványt fzzal, hogy az elöljáróság javaslattételre hivas8ék föl. A határozat ily értelemben monda tott ki. A földvétel ügye a képviselőtestületben. — A végleges megszavazás. — Csaba város képviseleti közgyűlésén tegnap tárgyalták a Trautmannsdorf féle földek vételi ügyét. Negyvennyolc szavazatta!, melyet ugy .apo'ztrofáltak : éljen a 48 1 — megszavazták a vételi közörömmel és lelkesedéssel, bizalmat ós elismerést szavazva a bizottságnak. A birtok vételre kiküldött bi zottság nevében H a a n Bela ügyész telte meg alapos és tüzetes jelentését. A csabaiak egjelőre csak a gerendási birtoktestet ak-.mk megvenni, de parcellásan nem lehe vén megoldani a kérdést, igy került aztán az egész birtoktest vétele egy. a képviselet részéről kiküldött öt (agu vásárió bizottság kezébe. A birtoktest, a mtlyti Csaba megvett 11"702 Lo.d, Békés és Csanád megyébe van ekelve. A vétel czélja : Csaba határa integritásának megvédése volt, vezérgondolat pedig, hogy Csaba községét veszteség ne érje ; ám viszont az is elvként állitatott föl, hogy indokolatlanul ós kapzsi mó don ne üzérkedjék a város. Hogy az ügylet kedvezően lebonyolítható legyen: megkerestetett a kormány a vármegye főispánja és képviselője intervencziójara, ugy a terhes illeték fizetése mérséklésére, valamint kedvező kölcsön elnyerésére, e lépések a legjobb megoldás stádiumában vannak. A jelentés bőven ismerteti, hogy a bérlőkkel szemben minő tárgyalások folytak. Van bérlő, a kinek tiz éves szerződése van. Ez a helyzet a vételt legjobban megnehezítette. De a nehézségeket legyőzték. Az illetőket kárpótolni kell. Igy Tenner Lipót bérlő 3000 forint kárpótlást kap. A nagyszénási legelőberlet ügye szerencsésebb módon, kárpótlás nélkül oldatott meg. a biíottság reményét fejezi ki, hogy a regale-papirok devinkulálásávai 4 Va°/o pénzhez jutunk, melylyel a földet vasárlóknak lehetővé tették, hogy az előjegyzésnél csak 10 % elővételi dijat fizessenek. Az eladás részletekben a következő felosztással ment : Gerendást (3001 hold, megvette né hány holdnyi orosházi rész kivételével) csibai 98 gazda ós ptdig 300—315 frt átlagarral 1051-260 írtért Kisapaczat (316) hold 300 frt atlagarral .... 94'800 „ Megyer (150) hold 400 frt ailagarral 22*000 „ C orvas (422) hold 300 frt atlagárral 126 663 „ Kaszaper (854) hold 302-50 frt atlagarral .... 258335 „ Bónum (715) hold 350 frt átlagárral 255 250 „ Az orosházi házak eladási áiából 27-750 „ A szenasi földekből elkelt 931-470 „ összezen : 2 T67'520 írtért van biz o iiva. E szerint e'adatlan még 409 hold szántó és 1150 hold legelő. Ezeket egy előre a város tartja meg. Ezek előterjesztése után a bizottság a vételt javaslatba hozza és nevszerint m gszavazni kéri. A vetelbe a város által 200.000 frt fizetendő; ezt oly módon kontempláljak, hogy a kölcsönt 4

1/

a% kamatnál nagyobbra felvenni nem lehei és biztosítékul a város leköti regálepa pirjait, » elyet a kölcsönadó takarekpénz tarnak csak egy óv múlva lehet devincu láltaini, abban esetben, ha a város kö telezettségeinek megfelelni nem tudna. Az előterjesztés után : S a i 1 e r Vilmos dr. kérte, hogy a birtokeladással kapcsolatos k e z e 1 e s i szabályzat is fe olvastassák. Akkor világosabb képet nyerünk az ügyről. Korosy László szerint a keielési szabályzat nem érin i a vételi dolgot, melyei másodrendűnek tart. Az al pelveket szívesen közli : felaliittatik egy hi va'al, mely a birtokvtteli ügyekel ke zeii, áll egy ügyigazgaioból, nyilvantaitóbói, penztarnokból E'. uj hivatalnokok fizetései igen körültekintően állapíttattak meg. Z s i 1 i n s z.ky Endre nem tárgyalná a szabályzatot. Hiszen ha a dologgal összefügg is, az későbbi kérdés. Csibának aligha volt még ilyen fontos kérdése. Nem azért, hogy 3 millióról van szó, hanem azért, mert sikerült a czélí: a csabai határ integritását megvédeni. Három hónap előtt az volt a vezérelv : megvenni a Trautmansdorf féle földeket mindenáron ; jóleső érzés fogja el, hogy a dolgot akként sikerült megoldani, hogy a városnak szép erkölcsi haszna lesz a vételből. Kéri, hogy egyórtelmüleg sza vazza meg a képviselőtestület a vételt. (Lelkes éljenzés.) Szeberényi Zi. Lajos me'eg elismerést szavaz az eljáró bizottságnak. 0 azt fontosabbnak tartja Csaba határa megvédésénél, hotry egy nagyhír ok fel apróztatik. A mi a nagyszénási földterületet illeti ha nem volna nyilatkozat a földmivelési miniszter részérő!, a ki azt megvenni hajlandó, nem riadna meg a telepítéstől sem. E'. szép dolog lenne és véleménye szerint nem is jarna kár ral. (Helyesió?.) Beliczey litván szintén meleg elismeréssel adózik a kiküldött bizottság körültekintő munkainak Csak arra kér fölvilágosítást, hogy a földet jegyzők rá szérői a 10 % minden esetben beköve teltetett e ? Haan Béla ügy('sz megnyugtató felvilágosítást ad. AZ erdekeit községek velünk együtt kooperálnak. Fábry Karoly kérd ist intéz hogy a Gehzt-fele szénási bérlet ügye miként oldatott meg? Haan Bela; Ugy, hogy azt a te rüleiet az állami kincstér veszi meg, A szerződés jogot ai arra, hogy 1901-ben a biriok átvehető legyen. Fabry Károly kérdést tesz még arra is, hogy a parcellazás miként fog eszközöltetni ? Haan Bela : Akként, hogy ha az illetők megegyeznek, akkor ftk döntik el hol kapjak a földet; ha pedig nem, — 8kkor a város fogja a parcellázást eszközölni. Beliczey litván ugy veszi ki a szerződésből, hogy a bir ok egy évig még, a bérlők kezében narad, kíváncsi arra, hogy a város átadja e ez időre a tulaj donosoknak a földet, vagy maga szedi a bérleti összeget ; ez esetben a vesztesé geket ki fizeti ? Haan Béla : A vevők azonnal tulajdonosai le.znek a főidnek; ők kapják a bérleti összeget. Igy a várost ebből veszteség nem éri. • Fáy Satru dr. még arra kér fölvilágosítást, hogy a 3 millió frt miként fizetendő ? Haan Béla : A birtokot •; terheli 1.300-000 frt jelzálog teher, nyújtva a bécsi Ank°r részéről. Ez a kölcsön 13 óv múlva j it le; előbb c<ak a 4Va% mat fizetendő. — A meg fönnmaradó vételári ö^z g a gróf kezeihez tt? éves részletekben fizetendő. E'.zel a vita befejeztetett. Erre két névszerinti szavazással el intézték a kéidást. jtL

15bb a birtok vitelét szavazták m"g 48 ssavavitul ; c<ik egy képviselő nem szava'.ott, Fibry K tro)y. Misodszor a 200 000 frt kö.esön felvételét szavazták meg azo í fe!

; ételekkel, melyeket előbb Korosy Li-szló főjegyző előterjesztetett. E'. is ugyantnnyi sza vazatot nverf. Fibry ezt se n sza/azta meg. A névszerinti szavazás a következő volt : Igennel szavaztak : Seiler Vilmos Koroly László B-mczjy István Gally Gyula Ro-teuthal Ignácz Bende Albert Kliment Z. György Reisz Miksa Kocznky Mihály Maro- György Kliment Z. János Burger Lipót Haan Bela Aehi n L. András Kliment György Fejér Bela Korén Fal Kolp^síky Líszló Fáy Samu Németh Lajos Simkó Istváu Kulpin Dániel Stfhar Kálmán Kristófi Kiroly Zsilinszky Endre Filipinyi Lajos Kitka György ,, Samu Hugyecz János Leskó János Lpeny Pal Gaihk János Beliczey Giza Botyánszky János Kovács S;. Adim Peirovszky Pal Seiler Gjula Áchim András .íi.chim L. András Lukoviczky János Szeberenyi Zs.Lijos „ János Tadanai János Sziszak András Gajdács Pal Bauko János Nem szavazoti: Fabry Károly Ezután a kezelési sz íbilyrendaleti javallat fogadtatott el, a javaslatot Haan Bála ismertette. A hivatal az adasvételi ügy pontos lebonyolitasara állíttatik föl, arra a tizenhárom esztendőre, mig a birtok eladás ügye veglegesen fog rendeztetni. Az ügyigazgató a város üg>ósze lesz. O csak fegyelmi vizsgalattal mozdítható el, a többiek vizsgálat nélkül is. A birtok kezelő bizoitság a képviselőtestület öt tágjából alakul, a kiket minden évben valssztanak, de újra választhatók Fabry Károly ós Sailer Vilmos felszólalásra az is elfogadtatott. A gerendási föld vételhez. — Levél a szerkesztőhöz. — Hogy a földvéiel ügye érdeklődést támaszt s a nyilvánosság előtt maga a közönség is tárgyalni óhajtja, arról ta nuskodik az alabbi levél, mely bár nyitóit falat tör be, de egyben-másban megszívleli ndő dolgokat is közöl. Azért átadjuk azt olvasóinknak, a mint kaptuk, két helyen azonban kénytelenek voltunk megészrevólelezni. * T. Szerkesztő ur I Előre bocsátom, hogy a gerendási földvóteinál érdekelt fel nem vagyok. Hogy mégis hozzászólok, teszem ezt azon egyszerű okból, mert azt gondolom, hogy ezzel a közerdeket szolgalom éa ezen felszólalás ) p. földvevő polgártársaimnak csak j*vira SZolgílhat. látókepe érdekel, az a „Verőfény" c u csára megy. Kényelmes ut vezet odiig Onnan mintegy 2000 négyszög kiiom uer kiterjedésű havasi tájt szemlelheiünk. — Szép kilátás van a Bükkhavas tetejéről. Szórakoztató és tanulságos kirándu'ás kocsin Tölgyesre és Moldvába. . . . Ide, ide Békésmegye rónairól, barátkozzunk a derék góbékkal . . . Fischer Antal. Viszontlátás. Irta : Fáy Szeréna. Messzire a hegyek között, egy kies völgyben feküdt a kis falu, magasan körülkerítve a hegyek által, elrejtve a nagy világtól. Egy sebes folyam nyargalt keresztül rajta, sietve, száguldva, zúgva, dühösen ragadva magával minden', a mit elsodort A falu szép, tiszta utczáján végesvégig jegenyefák állottak. A hófer házsorok tündökölteK, ragyogtak a nap fenyében. Ünnepet ült a falu. Vasárnap volt A kis falusi templom harangja megkon dult, imára hiva az embereket. Megin dúltak hosszú sorokban, öregje, ifja a folyam partján, a templom felé. az utcza galambjai meg nagy kegye gj»sen hozzájuk szegődtek, egy-egy a párjával búgva s közbe-közbe kac.agva. Egyszerié rémült kiáltás tört ki minden ajkon. Rohantak a folyó parijához, a hol egy halott embert vetett ki a hullám. ... A kis harang meg egyre zúgott könyörületre intve a hívőket. Az emberek körül vették — tanakodtak — mi tévők is legyenek ? . . . De hasztalan : ennek már csak egy kis gödör kell és egy pár kapa hant. Zöld gályákból fekhelyet csináltak ráfektették a szegény haló tat a ki talán messze valahol selyem vankoson sirvariva var az elhagyott parja. A temstő arkába hantolták el, a hol azoknak ju tatnak irgalomból egy kic-i helyet, akik megunva, megutálva ezt a dicső fenséges komédiát: leteszik a szerepet s nem kívánnak többe sem mulatni, sem mulattatni, sem zokogni, sem kaczagni. A kik nem felnek bejutni abba «z ismeretlen világba, ahonnaa nenjön többé felelet sémmi kérdésre, semmi könyörgésre. A hol talán meg szűnt a lelki harcz, a fajdalom, a gyötrelem s talán — a iszerelem Eltemették a jó emberek ; a kis harang meg elkísérte, elsiratta AZ utolsó kongást a langyos szellő felkapta s elrepült vele oda, a hol most is ői siratták, a hol várva-várták, a hol csak róla álmodnak s a hol vissza-vissza várjak. Hetek multak csendben s a régi egy formaságban. A falu népe már elfeledte a temető uj lakóját, a kit irgalomból ölébe fogadott, a ki ott pihen eisagyatva, s a kit nem keres fel senki — csak egyegy csicsergő madárka repül az uj hant fölé, s szerelemmel hiva, csalogatva maga után h párját, majd ez is megrémülve repül tova : ki tudja, talán hírvivőül . . . A nyár a végit járta A levelek sárgulva, hervadtan huiloitak alá, zizegve, zörögve ós olyan szomorúan suttogtak, mint a buc uzó kedvesek. Megkezdődön az a csudás nagy melancholía, a mely megreszketteti a lelkeket, a szivek melyére hat, s a kimúlásra emlékeztet. Ez idő alatt egy elhagyott feleség kó segbeesve várta vissza az ő imádott urát, aki csak nem jött. Elitdut keresésére, mint egy őiüli, nem nmem p]h(nétt,ixegDjug\ast lobié végié a hírlapírók utján nyomaira lelt. A . . . megyének egjilc városából a bir'apok ezt a rövidke hírt kiiöl ók : „Ugy két h ) előtt a M trosrhidj trol egy fiatal elegáns küisejü uri emb T dobta magát a vízbe es azonnal t-imerüit. Egy levó'két hagyott a hid korlát;an. Az egész csak ennyi: A viszontlátásig — ferjed. Név nem volt". Amint ezt e'olvasta, azonnal megérezte, Az ő asszonyi ösztöne megsúgta neki, hogy ő volt az, akit ö keres ;ő az, akit örökre elvesztett. . . . A hivatalos utánjárás kideri'.e!.le,hogy a szerencsétlent Cs. faluban a folyam partra vetette es ott el is temették. Megengedték a sok kérés, könyörgés. folyamodas után, hogy a holttestet exhumálják ós a s-emélyazomuságot megál apitsák. Útra kelt a szegé.„y párjavesztett asszony. — A Go'gothára senki sem kisérte, csak meg nem szűnő fájdalma, s a mult emíóke. A hivatalos egyénekkel megjelent a kis falust temetőben. Cs . . . faiu népe összesereglett ennek a dolognak a hírére. Mindenki látni akarta ezt a berzasztó ingyen komédiát . . . Oh, mert az emberek szeretnek a más nyomorán, a más fájdalmán, a más kétségbeesésén gyönyörködni. Szeretik látni, mint vonaglik a halaira sebzett, az áldozatra színt: hiszen ez ingyen komédia — lehet rajta sirni is, meg nevetni, a kinek hojy jobban tetszik. Halotthalványan, dermedten állt az aszszony, s/inte megkövülve, szeneit rá meresztve a még bezárt sirra. O. au volt e pillanatban, mint egy földön.u í lény, akit az istennek üzUk ki maguk közül, — a földre parancsolva — megismerni az. emberi elet gyötrelmei!, hogy es;ekről regélhessen nekik csudakat. Az égen sürü fekete felhők tornyosultak öBBie, mintegy befödni akarva az eget, nehogy a mosolygó kis angyalkák! fjltiuliörlók keiatyilt les 17, •.ras ö_ u. . .. II && a, uiuisu Kapa földet kiszedték ós levették a takarót a hul'áról . . . Ekkor, mint a halálra sebzett vadállat felordított, tulkialtva a menydörgés szavát: — Az uram I Az ón uram 1 Megragadták, nehogy oda boruljon arra a féregtől hemzsegő huüara. — Csak még egyszer néz reámlEn vagyok ittl A te asszonyod! De a hulla csak üres szemgödreit meresztette rá, a mely tele volt nyüzsgő férgekkel. — Miért telted ezt? Mondd! De a bul a csak sárga fogait vicsorította A munka be volt fejezve. Mielőtt űjn befoldelték, még egyszer bele nézett a njitott sirba, egy maroknyi port. vett fel, megcsókolta, beledobta a sírgödörbe s azt mondta : — A vis ontlátásig ! Ekkor m egeredtek könnyei, a záp >r végig mosta arczát és a hollóf ikete hajú asszony hófehér lett, mikorra kilépett a temetőből . . .