Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-09-14 / 74. szám

vetett vámdij elengedését kérte. Mint nem a közig, illetékessége alá tartozó, — elutasíttatott. — Kontra Péternek (FüzesGyarmat) felebbezósét elutasította a bizottság, Bálint István (F.-Gyarmat) pedig kérelmével elutasittatott azzal, hogy dülőutat a község tartozik kisajátítani. — Tesbór István (Orosháza) kérelme elutasittatott. — Steller Árpád csabai járásbiró panaszt tett az ellen, hogy Omazta Gyuláné a szomszédos kerítést nem akarja készíttetni, két egybehan zó itólet hozatván, felebbezésnek helye nem volt. A többi előadmányok között, lényeges felemlitósre érdemes alig fordult elő. A esabai takarékpénztár tőkefelemelése. Lapunk mult vasárnapi számában röviden jeleztük, hogy a békés-csabai takarékpónztár-egyesület alaptőkéjét uj részvények kibocsátásával felemelni szándékozik. Ma már módunkban van ezen műveletről részletesen tájékoztatni olvasóinkat azon javaslat alapján, melyet az intézet igazgatósága a f. hó 24-óre egybehívott közgyűlésnek elfogadásra ajánl. E szerint az intézeti alaptőke a jelenlegi '240 ezer frtról 800 drb uj részvény kibocsátása által 320 ezer frtra emeltetik. Az uj részvényeket csakis a régi részvényesek jegyezhetik ós pedig túljegyzés esetén minden 3 régi részvény birtoka egy uj részvény igénylésére jogosít. Ezen elővételi jog azonban csak október 15-ig érvényesíthető. A kibocsájtási ár 160 frt, melyből 10 frt a jegyzéskor, 50 frt f. évi deczember hó 1-én, 50 forint 1900. évi február 1-én ós az utolsó 50 frtos részlet 1900. óvi május 1-én fizetendő. Ezekben ismertetvén röviden az uj részvények jegyzésének feltételeit, talán nem lesz érdektelen a tőkefelemelós indokaival s várható következményeivel foglalkozni. Ezen kérdések ugyan első sorban a részvényeseket érdeklik, de midőn szemünk előtt megy végbe egy nem régen még kicsiny vidéki intézetnek egészen jelentős méreteivel a megye legelső pénzintézetévé való átalakulása, lehetetlen első üzleti vállalatunk fejlődése és városunk közgazdasági jelentőségének emelkedése közötti összefüggést meg nem látni. Ezen összefüggés réven pedig a kérdés megszűnik a részvényesek magánügye lenni s feljogosít bennünket, hogy hírlapírói tisztünkből kifolyólag a nyilvánosság előtt foglalkoznunk vele. A b.-csabai takarékpénztár egyesület eredetileg 80 ezer forint tőkével alapíttatott, — 22 éves fennállása után pedig az addig gyűjtött ugyancsak 80 ezer forintot kitevő tartaléknak az alaptőkéhez csatolása ós 800 darab uj részvény kibocsájtása által ezen alap 240 ezer forintra emeltetett. Ma az intézet ismét 83 ezer forintnyi tartalékokkal rendelkezik ugy, hogy összes saját tőkéje 323 ezer forint. Miután pedig a mostani részvénykibocsátásból 128 ezer torint fog befolyni, a müvelet befejeztével az összes sajáttőke 451 ezer forintot fog kitenni, a mi vidéki pénzintézetnél már egészen jelentékeny összeg. A mi már most a tőkefelemelós indokát illeti, legyen elég arra utalni, hogy a takarékpénztár közel 3 millió forintnyi idegen vagyont kezel s kölcsöneinek állása is ekkora összegű. Tehát magának az üzletnek nagy terjedelme is kívánja, hogy az a saját tőkékkel helyesebb összhangba hozassók. De talán nem csalódunk, midőn ugy véljük, hogy a tőkefelemelést az előrelátás is parancsolja, ugy az élénken megindult s mindinkább nagyobb tőkét igénylő közraktári üzletre, valamint a küszöbönlevő nagy földvótel alkalmából várható, sőt már is mutatkozó hiteligényekre való tekintetből. Helyeseljük végül a tőkefelemelóst a betevők szempontjából is, oly intézetnél, mely a közönség bizalmából másfél milliót meghaladó betétet kezel. Az üzleti koczkázatot ugyanis tudvalevőleg a pénzintézetek alapjai viselik s minél kiterjedtebb valamely intézet üzletköre, annál erősebbeknek kell lenni alapjainak, hogy a gondozására bizott betétek koczkáztatása annál teljesebben ki legyen zárva. E tekintetben ugyan teljes megnyugvást nyújthattak az érdekelteknek eddig is az intézet vezetőségének ösmert óvatossága s conservativ elvei, melyek a vórmesebbeket s a nagy osztalékok barátait talán nem mindég elégítették ki, — de mi csak helyeselhetjük, ha betéttel foglalkozó intézet még a kínálkozó nagyobb haszon elutasításával is kerül minden koczkázatot ós sohasem téveszti szem elől, hogy nemcsak a részvényesek, hanem a betevő közönség érdekeit is szolgálni van hivatva. Igy, de csak is igy szolgálhatja a jövőben is híven a közérdeket oly sok érdek letéteményese minta mi takarékpénztárunk. Ily elvek által vezettetve, megszűnik szemeink előtt egyszerű üzlet lenni s a közügy szolgálatában álló közintózmónynyé emelkedik. A mi végre a részvényesek kilátásait illeti a megszaporítandó részvények árfolyama és kamatozása szempontjából: e tekintetben fő megnyugvásunk abban van, ter tárczája terhére engedélyezi. K e 11 e r I József p.-földvári tanítónak fizetéséhez 25 frt pótlókot engedélyezett. K ó t e g y h á z ájn a községi képviselőtestület megtagadta az óvoda fölállítását. A törvényhatóság imperative maga állítja be Kótegyháza költségvetésébe a fenntartási költséget s a közigazgatási bizottság nevezi ki a felügyelő bizottságot, miután ennek megalakítását megtagadták. A békési tehénlegelő egyénenkénti felosztásáról a kir. tanfelügyelő és H a jn a 1 István dr., mint a békési izkolaszók elnöke, tettek jelentést, e szerint az iskolai alap 3 hold föld tulajdonhoz jutott. A közoktatásügyi miniszter rendeletet intézett a népiskolai törvénynek teljes keresztülvitele érdekében. Ezt a gyulai ref. egyháznak azzal küldöttek meg, hogy ugy a fiu, mint a leányosztályokban az V. ós VI. nópisk. osztályt állítsa fel. A ref. iskolaszék azt válaszolja, hegy a fiu osztályt felállítja, ellenben a leányosztály államosítása érdekében az egyházi hatóság utján fölterjesztést intéz. Hajnal István dr. fél, hogy ebből — a mint már volt — autonom sérelem lesz és az ügy érdemi része vógrehajtatlanul marad, kéri, hogy az egyház és iskolaügyben a közig, bizottság rendelkező intézkedéseket ne tegyen, mert ugy sem lesz foganatja. Egyházi törvények szerint a felekezeteknek el sem szabad fogadnia, azért kéri, hogy az egyházi főhatóság utján adják ki jövőben az egyházaknak a rendelkezéseket. Ugy EezeySylviuskir. tanfelügyelő, mint elnök a miniszteri rendeletből magyarázzák, hogy ez ügyben alapvető intózkedóskedt seket közvetlenül kell tenni, már csak a gyakorlat és sürgősség szempontjából is, ha ez nem használna, akkor kell a főhatósághoz fordulni. Ebben az esetben, mi it látszik, a közvetetlen intézkedés nem használt, igy most már a főhatósághoz történik megkeresés. Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök választ küld a katholikus jellegű iskolák szaporítása ügyében. Egyelőre azt hiszi, a katü. iskolák fejlesztésével meglehetünk elégedve, mert Csorváson 1, BókósSzt.-Andráson 2, Csabacsüdön 1, Uj-Kígyóson 1 uj iskola építtetett. Endrőd pedig, a hol 17% a

z iskolai adó, épen most konvertál kölcsönt, hogy három uj iskolát építhessen. Tudomásul szolgál. Kiss Aron ref. püspöktől a válasz megsürgettetik. V á r o s y Imre gyulai tanyai tanító dllen, az iskolai hatóságokkal szemben való elégedetlenség miatt fegyelmi vizsgálat elrendeltetett. Ezután még több iskolasególyezósi, számadási ügyet tárgyalt le a bizottság. A tiszti előadmányokat a következőkben összegezzük: Városi János (Mezőberóny) megtagadta a cselédjének bére kifizetését, mert az éjjelente szolgálatát abba hagyta. A közigazgatási bírósághoz utasittatik. Sztojka Rozália gyógyköltsóge törültetett. Bikádi Antalnóra (Orosháza) r. kath. hitközségi adó vettetett ki. Vájjon jogos-e az adó, e tekintetben az orosházi föszolgabiróság elsőfokú határozatra utasíttatott. — Weisz Mór jógszállitásórt kimögött levő hely, ahol még annyira sem művelődtek az aszszonyok, hogy csak nagyságosak se lehetnének. Nem is erről van most szó, mert hiszen ha engem kérdezne valaki, ón is csak azt felelném, bizony ilyen hely bajosan akadna ; de hát a mi asszonyaink megnacscságosodásának érdekes históriája var. Volt nekem egy jó öreg professzorom, aki azt mondta egy diáknak, ki ezen szót igy irta: „Nagycsága", „fiatal barátom, e szót nem helyesen irta le, mert ha olyan Nagyságokról van szó, a milyenek most vannak, ugy „Nagycscsága" a helyes. Ezen história juttatta eszembe, hogy leírjam a mi asszonyaink megnagyságosodását, olykópen, mint egy megboldogult szabónk, akinek hat darab fölösleges gombja lévén, varrt hozzá egy mellényt. Hát igy törtónt a dolog: Minden folyik a rendes megszokott hétköznapiságban, mikor arról kezdenek suttogni, hogy három' família: Vámosók, Dalosók, — a harmadiknak nevét nem iroin ki, mert oly közönséges, mintha csak Kolin volna, — amint mondom, e három família valami rendkivülin töri a fejét; van vízittelés, tanácskozás, végre aztán kipattant az igazság, ós daczára, hogy érdeklődésünk nagyon fel volt csigázva és a legrendkivülibb dologra is el voltunk készülve, a meglepetés mégis fölülmulta várakozásunkat. Ugyanis e három érdemes család nevelönőt akar fogadni csemetéik szellemének gyarapítására. Most, hogy a dolog kezdett nyilvánosságra kerülni, nőttön-nőt az ö büszkeségük. Nem jutottak eladdig sem, hogy csak valakire gondoltak volna, már maga az eszme iszonyú mozgósítást ós fölfordulást szült. Egyre-másra érkeztek a csomagok : elegáns evőeszközök, asztalterítők, futók, íróasztal, tintatartó és Isten tudja miféle pazar fényűzési czikkek, hogy hát megmutassák : „Ne mond, hogy smuczig a magyar", ; lássa meg az a nevelőnő, hogy uri házba került. A libák, baromfiak ára hihetetlen módon felszökött, mert ők rengeteg mennyiséget ígértek fogyasztani. Ily izgatottság közepette kezdődtek meg az érdemleges tárgyalások. Mindenek előtt befejezett tény, hogy nevelőnő kell s lesz. A fizetésről nem szólok, mert az náluk számba sem jön, hanem azt már fölemlítem, hogy az étkezési intézet felváltva Vámos és Dalos uróknál lesz, a harmadik partner kibujt alóla azon oknál fogva, hogy hátha az a kisasszony a birk^iust nem szereti, már pedig ő extra nem főz. Az ellenvetés természetesen jogosnak találtatott. — Egye'őre azonban eldöntetlen, kinél kezdi meg a kosztolást a frájlein. Ezer bocsánat, azt maidnem elfelejtettem, hogy egyhangúlag Elhatároztatott, mely szerint a nevelőnő uzime nem a közönséges „kisasszony", hanem a nobelabb — „frajlein" lesz. Most került teppich-re azon fontos megvitatandó kérdés, hogy milyenek kell lennie a frajlein-nak. Korosnó, ki Pesten iskolázott, kereken kijelenti, hogy az ő lányai tapasztalt hölgyet kívánnak. Egyéb mondani valója nincs. Daíosnó szerint a főkkelék, hogy intelligens, legyen ; hogy pedig ezen össze ne vesszenek, K.-nó, a harmadik partner oda nyilatkozik, hogy mindkettő mulhatlanul szükséges tulajdonság. Napok múlva már olvashatták az apró hirdetéseket, melyek szerint K. helységbe három család gyermekeihez nevelőnő kerestetik. A fölsorolt kellékek közt első helyen láthatók voltak a tapasztalt ós intelligens jelzők. Megjött az első ajánlat és utánna a többi. A hatást, a mit ezek előidéztek, le sem próbálom irni. Az ajánlatokból persze válogatni is kell. Valamennyi közt egy volt oly szerencsétlen hogy minden bizonyítvány híján csak a nevét ós önönmagától egy kifogástalan ajánlólevelet küldött ós — ezt találták legjobbnak, mert van benne valami nem közönséges ós Korosnó oda nyilatkozott, miszerint ö Szövótneki Melanie kisaszszonyt óhajtja azon megokolással, minekutána neki okmányai nincsenek, róla tehát semmit sem tudnak, igy lesz legalább alkalmuk kiismerni ós tanulmányozni. Mondanom is fölösleges, hogy az indítvány közhelyesléssel találkozott, melyről ő frajleinsága tanúsíttatott. Körülbelül egy hónapig leveleztek vele s csak aztán jutott eszükbe, hogy azt is kellene irni, hogy majd el is jöhetne. Válaszolt, hogy jön, de ez meg Dalos urnák nem conveniált, mort családja fürdőzni van, a melyről Dalos földes ur nyomban értesíti a frajleint. Igy elértek szeptemberig s kisasszony persze hogy nincs. Egymást éri sok sürgöny, melyről azt próbálják magitélni, hogy milyen irása van a kisasszonynak s azt találják, hogy nem hasonlít az első levélhez. A frajlein még sincs itt ós mondhatom, nagy a harag s jaj neki, csak jöjjön meg; megjött a levél, hogy jön; és jött; természetesen elő volt irva hideg fogadtatás. A kisasszony belép Korosókhoz: „Nagyságos asszonyom" . . . A jóg megtörött, az arcz redői kisimultak s az újdonsült nagyságos asszony elérzékenyülve dől a „liebes Fraulein" kebelére. hogy az intézet vezetősége közel 700 drb részvónj' birtokossá lévén, az uj kibocsájtást bizonyára nem határozza vala el, ha ezen müveletet a részvényesekre előnyösnek nem tartaná. De bizalmat meríthetünk az 5 év előtti tőkefelemelés tanúságaiból is. Ugyanis 5 évvel ezelőtt, midőn csak 16(j0 részvénye volt az intézetnek, az ára 160 irtot alig ért el, ma pedig a megszaporodott részvények ára 180 frt felett van. E szerint a részvényesek az uj részvényt a folyó árnál mintegy 20 forinttal jutányosabban fogják jegyezhetni. Miután pedig alig lehet kétség az iránt, hogy mihelyt az uj részvények elhelyeztetnek, árfolyamuk a régiek színvonalára emelkedik, a részvényeseknek fenntartott előjog igen becsesnek mondható. E kibocsájtás által a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület a megye legnagyobb pénzintézete lesz ; méltó a megye legnagyobb és legfontosabb városához. E haladásában örömmel üdvözöljük és reméljük, hogy az eddig annyna, beváit vezérelvek által vezettetve, fejlődése a jövőben is biztos és szilárd lesz. Csaba közgyűlése. Hétfőn, megboldogult királynénk lelkiüdveórt a róm. katli. templomban tartott gyászistentisztelet után, 10 órakor vette kezdetét a közgyűlés s amennyiben egy fő, két végrehajtót ós Írnokot kellett választani, ezen állásokra pedig harminczhat pályázati kérvény adatott be, jelölő-bizottság küldetett ki s ez egy teljes órán át vizsgálta a kórvényeket és ejtette meg a candidácziót. A választás után déli harangszóig a szép számban megjelent városatyák egy ügyet tárgyaltak, a Trautmannsdorf-fóle földek megvételére hozott megyei határozatot s amennyiben azóta a földvótel kérdésében a földmivelésügyi miniszter tagadó válasza, hogy a nagyszónási 2200 hold földet telepítésre nem veszi meg, más helyzetet teremtett, a képviselőtestület,, bár teljes bizalommal viseltetik a yét

alt i

ntéző bizottság iránt, mégis tett indítványra a bizottságot öt taggal kibővítette, hogy az ügy mibenállásáról többen teljesen tiszta képpel bírjanak. Bár a helyzet minden nap változik, mert folyton történik ajánlat a még nem jegyzett földre s a képviselet többsége is meg van győződve, hogy ha sikerült rövid idő alatt a túlnyomó részre vevőt nyerni, hosszabb idő alatt a teljes eladás biztosnak látszik, a határozat tudomásul vételét a legközelebbi rendkívüli közgyűlésig függőben tartotta. A közgyűlésről tudósításunk a következő : Választások. Az ülést S z t r a k a György főszolgabíró nyitotta meg, jelentve, hogy községi fövógrehajtó, két végrehajtói és írnoki á lásra 36 pályázati kérvény érkezett be. Amennyiben az elöljáróság nem jelölt, kandidáló-bizottság kiküldését kéri s javaslatára a biró, első jegyző, Beliczey István és Rezső, Szeberényi Zs. Lajos, Rosenthal Ignácz, Simkó István, Szalay Gyula ós Gally Gyula kórettek fel, az ülés pedig fölfüggesztetett. Hosszú időbe tellett, mig a bizottság a kérvényeket átvizsgálta s az ülés uji-a kezdetét vette. S z t r a k a György jelentette erre, hogy a bizottság a fövógrehajtó állásra jelölte Ferenczy Zoltán oki. jegyzőt Takács Károlyt, Garay Lörinczet, egyhangúlag Ferenczi Zoltán választatott meg. — Akót végrehajtói állásra jelöltetett Onody Mihály, Szirmay Sámuel, Lipták György és Filipinyi Mihály; megválasztatott egyhangúlag Onody Mihály, Lipták György 22 szavazattal, Szirmay 13 szavazata ellenében. Az Írnoki állásra jelöltettek Bezsán Cornól, Horváth ós Szónásy, egyhangúlag Bezsán választatott meg. Havi jelentések Most az elnöklóst Zsíros András biró vette át ós olvastattak a rendes havi jelentések az adóbehajtásról, pénztárak vizsgálatáról. A kórházban 14 egyén gyógykezeltetett 60 frt 18 kr mig a szegény házban 31-en ápoltattak 139 frt 42 kr költséggel. U r s z i n y i János intézett itt kérdést az elöljárósághoz, hogy a szegény házban mily élelmezést nyernek az ápoltak? K o r o s y első jegyző adta meg a választ, hogy rendes ós meghatározott ótIrend van.